10000
-
Chris Lowe #3003 Na majd nyáron remélem lesznek éles, fasza képek! -
Garga Pitic #3002 Falcon 9, még jobb videó az utolsó utáni pillanatokkal -
#3001
Az első színes képek a Plutóról és a Charonról. Még távoliak és elég homályosak, de ennél jobbat egyelőre emberi eszköz még nem készített. Már csak pár hónap és odaér. :) -
COOLancs #3000 Kicsit jobb minőségű videó:
-
Pares #2999 Fejlődnek, harmadszorra már sikerülni fog. Azért így is nagy teljesítmény, tudtommal ezt a vtvl-t még senki nem csinálta meg élesben. -
COOLancs #2998
Hiába. Amerikában csak happy-end lehet a vége, ha nem akkor lecsippentünk 4-5 másodpercet a felvételből
-
COOLancs #2997 Ennek sem lett újrahasznosítható rakéta a vége. -
#2996
Feltételes módban írtam én is. :) Amúgy nagy port nem vert fel a dolog, az /r/space alatt láttam csak. -
Irasidus #2995 Azért kérdeztem, mert múltkor nem nyitotta meg nekem, de most már úgy tűnik megjavult, már én is el tudom olvasni, de köszönöm! Egy dolgot hozzátennék, hogy az eltérés nagyon kicsi, és fizikailag nincs rá magyarázat, itt valami más lesz a dologban. Minden évben kihozzák, hogy Ia standardizálása valamiért nem jó, és mindig kiderül, hogy más van a dologban. Ha jól értem itt a klasszikus "az Univerzumban régebben más volt, ezért a folyamatok is mások" értelmezést veszik elő a mérés magyarázatához. Én elég szkeptikus vagyok, 10 éve olvasom, hogy most megvan, nem mégse, aha, akkor most... Persze lehet, hogy majd most, csak kétlem. :) Még egyszer köszönöm! -
#2994
Még egy jó hír a Citizen Science világából:
-
#2993
Hamarosan indul az új SpaceX Falcon 9-es teherhajó az ISS-re és visszafelé (kb. két nap múlva) ismét megpróbálják a platformon landolást. -
#2992
A cikkben ott van. Ami nekem lejött belőle (pongyolán fogalmazva) az az, hogy a korábban "standard gyertyáknak" tekintett Ia szupernóvák nem is annyira standardak, hanem legalább kétfélék. Az azonos fényességű Ia-kat korábban úgy tekintették, hogy az univerzum közeli és távoli (ill. számunkra múltbeli állapotú) részein egyformák, emiatt távolságmérésre és a gyorsulva táguló univerzum mérésére használták, olyannyira, hogy ez utóbbi 2011-ben Nobel-díjat is ért. A feltételezés az volt, hogy a közeli Ia-k ugyanolyanok, mint a távoliak, tehát a távolsággal arányos kell legyen a fényességük is. És mivel a távoliak halványabbak, mint a feltételezések és a számítások voltak, ebből következett a gyorsabban táguló univerzum elmélete is. Most viszont az adatok újraelemzése és új adatokkal való összevetése alapján úgy tűnik, hogy a múltban az Ia-k másfélék és többen voltak, mint most és az UV képük is másféle, mint a jelenhez közelebb állóké (egy részük a vörös felé, más részük a kék felé tolódik). Ha ez így van, akkor feltehetően a gyorsuló tágulás sem annyira gyors, illetve ez kevesebb sötét energiát is feltételez. -
Irasidus #2991 Miért? -
#2990
Ha ez bebizonyosodik, kicsit átírhatja az univerzum tágulására és a sötét energiára vonatkozó eddigi elfogadott számokat.
-
#2989
Az IFLS részletesebb cikke ugyanerről a "felfedezésről". -
#2988
A peryton-ok olyan földi, ismeretlen eredetű rádióforrások, amelyek időről-időre megjelennek a rádióteleszkópok adataiban, mint a nemrég tárgyalt FRB-khez hasonló rövid, milliszekundumos kitörések. A Parkes rádióteleszkóp esetében most sikerült beazonosítani egy ilyen forrást, ami nem más, mint egy... mikrosütő. :) A működő mikrosütő ajtajának idő előtti kinyitása a sugárforrás kikapcsolásáig, néhány milliszekundumig elég erőteljes sugárzást bocsájt ki és ezt a megfelelő szögben lévő teleszkóp érzékelte. Ezzel egyébként sikerült kizárni azt is, hogy az egyik FRB valami ilyen helybeli zavarból származik. És elmond valamit a rádióteleszkópok érzékenységéről és a mikrók energiájáról is... -
#2987
wohooo ez nagyon jó visszajelzés -
#2986
A mai APOD Hanny objektumát mutatja be, egy különleges csillagászati objektumot, amit egy holland tanár talált a Galaxy Zoo képeit azonosítgatva.
-
#2985
Az eredeti hír korábbi, mint elseje. -
kamionosjoe #2984 Én azt gondoltam, hogy ez ilyen április elsejei tréfa, bár akkor lehet mégse. De akkor rakjuk már be a magyar cikket is róla. Furcsa rádió jelek az űrből.
Utoljára szerkesztette: kamionosjoe, 2015.04.03. 18:35:42 -
#2983
A NASA még a hét elején jelentette be, hogy mely cégeket választotta ki együttműködésre a NextStep keretein belül, új alapokra helyezett mélyűri kutatásokkal kapcsolatos projektekre. A hír önmagában még nem túl érdekes, minden évben van hasonló. De most elkezdődött egy új típusú hajtómű körüli ötletelés is: három cég max. három évre kap változatos összegeket földi fejlesztésekre és tesztekre, és az egyik erre kiválasztott az Ad Astra, ami a VASIMR hajtóművet jelentette be pár éve és azt állítja, ezzel 39 nap alatt lehetne a Marsra jutni. Ők kapják majd a legtöbb pénzt, 10 milliót, hogy összerakjanak egy új prototípust (korábban volt már egy működő, ami meggyőzőnek tűnt). -
#2982
Persze, csak aztán kiderült, hogy a pulzárok sem annyira szabályosak, mint most ezek. Most még csak feltevések vannak, a második link pont ezt próbálja körüljárni, hogy mik lehetnek. -
#2981
Hát, sokáig a klasszikus forgó pulzárokat se sikerült megmagyarázni, ott is várták, hogy a szabályos pittyegés után küldjék már a prímszámokat, vagy valamit - aztán csak lett rá egyelőre jól működő űrfizikai megoldás. -
#2980
Az utóbbi években észlelt különös FRB-k (fast radio burst) meglepő szabályosságot mutatnak. ET üzent, vagy valami olyan dolog zajlik a távolban, amit még nem láttunk? -
#2979
A NASA 2022-ben megpróbál meglőni egy aszteroidát, hogy lássuk, mi történik. -
#2978
Az ötlet szerintem teljesen jó volt és a költségvetési keretek között talán a legoptimálisabb is egyben. Azt nem tudtuk, hogy mi van ott pontosan, hogy milyen a felszín és valójában ez ütött vissza. Teljesen jól meglenne a napelemeivel még most is (sőt, most még jobban is), ha a porózus felszínbe sikerült volna az első leérkezésnél belőni a horgonyokat és megfogni a szondát. Puszta balszerencse, hogy oda pattogott, ahová. -
#2977
hát tényleg hihetetlen az a robot. valahogy spiritet haza kéne hozni és kiállítani. tudom erre évszázadokig semmi esély :D -
#2976
Nem nagyon volt más választásuk, a rádióizotópos energiaforrás (amit pl. a Curiosity és sok mélyűri szonda használ) nagy és nehéz (le kell árnyékolni a műszerektől, stb. - a Philae pedig egy igen apró, zsúfolt eszköz) , a saját akkumulátorai pedig addig bírták, ameddig láttuk, hogy működik. Ott szokták használni, ahol nem számítanak arra, hogy elegendő napfény jut a működéshez, és van elegendő méret és tömeg, hogy elbírja.
Kockázatot vállaltak, ahogy megtették sokszor már, és most nem jött be annyira. Az Opportunity pedig több, mint tíz éve gurigázik vígan a napelemeivel egy olyan bolygó felszínén, ahol gyakori porviharok vannak.
![]()
-
kissssss #2975 annak a philae nyavalyának már rég lőttek, az egész már ott bukott el hogy egy instabil kavicsra egy olyan űrszondát küldtek ami teljesen kivan szolgáltatva a napenergiának. -
#2974
VestaTrek a NASA-tól: virtuális séta a Vesta felszínén, gMaps-szerűen. Kapcsolható százféle üzemmód és layer, 3D nézet, részletes infók a nevesített tereptárgyakról. A tour-t az elején érdemes végignézni, bemutat sok mindent.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.04.01. 22:23:09 -
#2973
A Rosetta ismét közeli repülést végzett a 67P felett, de a napközelség miatt több kiáramló por és gáz megzavarta a csillagok követésén alapuló navigációt és több száz "hamis" csillagot követve megszakadt vele a kapcsolat, mivel a Föld felé fordított főantenna is elfordult. Az irányítás visszaszerzése után, az átkonfigurálás és a navigációs "szemét" kitisztítása közben biztonsági üzemmódba váltott, és jó ideig eltartott, mire ebből is visszahozták, de a szonda ismét működőképes, bár távolabb került az üstököstől és tudományos méréseket sem tudott pár napig végezni.
A Philae továbbra is néma, nem sikerült vele újból felvenni a kapcsolatot. -
#2972
na majd idővel beszámolok a tapasztalatokról -
#2971
Ha "nincs jel", az is fontos információ - nem fogod 10 perc után megtalálni a következő bolygót :) -
#2970
itt a planet hunters fogott nagyon meg, bár nem látom mennyire aktív. tutorial egyértelmű, viszont később soha nem kaptam olyan jelet, hogy az alapzajból kijönne pár pont sorban, ezért nem is tudom csinálni :( -
#2969
https://www.zooniverse.org/#space
Itt a Zooniverse-es választék, szerintem már ezek közül lehet találni olyat, ami tetszik és aktív. (vagy ha nem űrkutatással kapcsolatban, akkor van klíma, LHC, biológia, és minden más).
-
#2968
hmm akkor ennek nincs sok értelme :-/ az a baj, hogy nem ismerem az összes lehetőséget :-(
nekem a blognál ezt dobja
"Uh oh! Your blog’s domain blog.setilive.org expired 299 days ago!"
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2015.03.26. 05:03:18 -
#2967
Pedig ott van a blogban pont ez a kérdés, és a válasz is rá a hozzászólások között:
Is classifying the archive data still helpful to the program, or is it just "a matter of interest only"?
That's an important question.
Archive data classifications will continue to be stored in the database until further notice. There is no active or planned program for using the data by SETI Institute or Zooniverse, so strictly speaking, it is "a matter of interest only". However, there are plans to make the database publicly available, so there is the potential that new classifications of archive data could be useful in the future if any researchers are interested in making use of the data. I don't know of any definite plans by anyone to do this, but I know that there is at least, some interest, so the potential is there.
Tehát az archív adatok feldolgozása hasznos lehet, ha valaki később akar vele valamit kezdeni, de egyelőre erre nincs hivatalos terv.
Én azt ajánlanám, ami neked a legjobban tetszik, legjobban szórakozol segítség közben. -
#2966
értem, köszi. a setinél nem értem, hogy nincs élő adat, akkor érdemes még azt csinálni? blogjukban sem tudom elolvasni mert azt sem újították meg :D
melyiket ajánlanád, ha hozzátennék egy kis munkát az űrkutatáshoz? -
#2965
Igen, ezek jók és hasznosak, rengeteg "ingyenmunkát" lehet végezni a feldolgozáshoz. Van olyan is, ahol csillagok fényességgörbéjének elemzésében segítesz, meg még sokféle. Nagyon jók a képfeldolgozó algoritmusok (pl. a Google és a Facebook egész jó eséllyel talál már meg arcokat képeken), de van egy csomó minden, amit csak a dinamikus emberi szem "lát meg", egy automatika nem, pl. ezen a képen a kutyát:
![]()
Egy nagyobb obszervatórium (pl. a lent említett ALMA) akár napi 1 terabájtnyi képanyagot rögzít, és a teljesítmény első körben arra megy el, hogy egyáltalán a bejövő adatokból képeket alkossanak, felcimkézzék, és eltárolják. És csak ezután kezdődhet a feldolgozás. Mellette pedig van még néhány hasonló adatforrás.
A mai világ talán legnagyobb kihívása ilyen téren a keletkező hihetetlen mennyiségű adat tárolása, feldolgozása, értelmezése - nem csak csillagászat terén, mindenhol (lásd: Big Data)
A 2000-ben kezdődött Sloan Digital Sky Survey volt talán az első ilyen - egyszerűen elkezdték "befotózni" éjszakáról éjszakára az égbolt egy részét (~200 GB adat naponta), aminek a teljes adatbázisát nyilvánossá tették - az tűnik a legjobb megoldásnak, hogy ha valaki szeretne valamilyen adatot kinyerni belőle, az oldja meg maga, nincs végtelen sok erőforrás ahhoz, hogy ők fel is dolgozzák a képeket minden kitalálható nézőpontból. Amit te linkeltél Galaxy Zoo-t, az is az SDSS anyagából szemezget (és még néhány másik hasonlóból, ahogy a leírásban említik). Egy automatika kikeresi azokat a képeket, amik talán galaxisok, a pontosabb meghatározást pedig rábízzák az emberi szemekre. -
#2964
ezeket a dolgokat érdemes csinálni? tébyleg segítünk az ügynek? van más ilyen pl setilive stb
