10000
  • [NST]Cifu
    #2923
    Hmmm? Függ attól, hova megy a jel, nyilván például Mo.-n belül a ~20ms-os pinggel nem fog versenyezni, de azért például nekem az US nyugati partra (kalifornia) most 200ms-os pingem van, UPC 120Mbites nettel. Amikor a Mechwarrior:Online bétájában játszottam, az amerikai szerverekre 150-160ms-os pingem volt.

    A műholdas netnél az Iridium holdak 40ms-os Latency-val rendelkeznek (user-to-base, aztán onnan megy a jel a gerinchálózatra), de ugye ez egy elég régi rendszer. A OneWeb és a Google/SpaceX féle rendszer esetén is 20-30ms-os latency-vel számolnak e téren, ez alapján azért én 80-100ms-os átlagos (valós) latencyben még bőven bíznék. Ez a HC FPS játékosoknak nyilván nem opció, de nekik ott lesz a Google Fiber, a Gigabites hálóval. Upsz. Csak nem nálunk. Meg nem Indiában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, és a világ nagyjából 95%-ban. Nekik viszont opció lesz a műholdas net, főleg, ha tényleg olcsó lesz...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.02.14. 20:05:03
  • fonak
    #2922
    A ping nem lesz valami jó, szóval a gamerek nem fognak áttérni erre...
  • [NST]Cifu
    #2921
    Na az gyönyörű. A LauncherOne aligha tudna két OneWeb holdat 1000km fölé vinni... Hacsak a 110kg-ban nincs benne a meghajtás, akkor ez azt jelenti, hogy mind a hatszáznegyven valahány műholdat egy-egy indítással kell feljuttatniuk. Ha ez nem lesz anyagi csőd, akkor nem tudom mi az. Még az 5 millió dollár per indítás áron is bőven 3 milliárd felett lesz csak az indítás költsége.

    A másik oldalon a Falcon 9R hozzávetőleg 23 műholdat vihet fel egyszerre, ha ~7 tonnás hasznos terherrel számolunk, ami ~173 indítás, ez sem kevés, még 10 millió dollár per indítás költség esetén is 1,73 milliárd.

    Szép kis csata lesz, de valahogy én nem látom a Virgin Galactic-nál azt az átütő erőt, ami megvan a SpaceX-ben...
  • kamov
    #2920
    Szélessáv a világon bárhol, bármikor, egységesen. A lustálkodó, hanyag földi szolgáltatóknak odaverhet.

    A műholdak ionhajtóművekkel lennének felszerelve, így az élettartamuk végén kis költséggel lefékezhetőek.
    A hibás műholdakra pedig már érdemes lehet takarítóműholdakat fejleszteni és építeni.
    Egy újabb terjeszkedési lehetőség nyílhat az űriparnak.
  • kamov
    #2919
    Az Oneweb műholdak 110kg körüli tömegűek lennének, a Spacex/Google féle rendszer műholdjai 300 kg körül lennének.
  • molnibalage83
    #2918
    És mennyi űrszemét. Szerintem teljesen agyatlan...
  • [NST]Cifu
    #2917
    Érdekesség: A globális műholdas internetszolgáltatás, amiről korábban szó volt, két fő vonal mentén megy. Az egyik a Google/Fidelity/SpaceX félre rendszer ~1000km-es pályán, 4000 műholddal, a másik a OneWeb/Qualcomm/Virgin féle rendszer ~650 műholddal, ~1200km-es keringési pályán.

    Az alapvető különbség a műholdak mennyisége mellett a hordozóeszköz. A SpaceX ugye a Falcon-9R-t használná, míg a Virgin Galactic a LauncherOne-t. A Falcon-9R hozzávetőleg 7 tonnát képes az adott pályára felvinni, a LauncherOne viszont legfeljebb ~150kg-ot. Ha 50kg-os műholdakkal is számolunk, akkor is 216 indításra lenne szükség a LauncherOne-ból, hogy a 700 műholdat feljuttassák. Ez valami brutális szám. Ha csak 5 millió dollárba is kerül egy LauncherOne indítás, akkor 1.08 milliárd dollár csak a hordozórakéták költsége...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.02.14. 15:37:55
  • PetruZ
    #2916
    A Virgin Galactic új, kis méretű műholdak és a LauncherOne rakétájuk tervezésére és gyártására alkalmas üzemet hozott létre Kaliforniában. A terveik szerint a kétlépcsős LauncherOne 10 millió dollár alatt lesz képes 500 fontnál nem nehezebb műholdakat pályára állítani.
  • kamov
    #2915
    A Quest zsilipmodul nagynyomású gáztartályainak utántöltésére szolgáló tartályok kvalifikációja is folyik a Dragonra.
    Ezért volt jó ötlet kétfajta teherűrhajót rendszerbe állítani.
    Ami a legtöbb időt veszi igénybe itt, az a bürokrácia.
  • [NST]Cifu
    #2914
    Találtam egy érdekességet az L2 fórumán. Az ISS kritikus fontosságú ellátmányára jelenleg csak a Progress, az ESA ATV és a JAXA HTV van megfeleltetve. Az amerikai Cygnus és Dragon nem. Utóbbiak így kritikus ellátmányt, mint például vizet nem vihetnek.

    Ebben az a probléma, hogy az ESA leállította az ATV repüléseket, a JAXA következő HTV-je pedig augusztusban megy csak, miközben az űrállomás vízkészlete 2015 szeptemberében kifogy a jelen állás szerint. A NASA eredetileg a Cygnus-t szerette volna megfeleltetni a kritikus rakományokra, de a tavaly októberi Antares 130 / Cygnus CRS-3 tüzijáték ezt meghiusította. Most azon dolgoznak, hogy a Dragon megkapja az engedélyt, és így felülkerekedjenek a problémán.

    Az űrállomáson az űrsikló leállításával párhuzamosan regeneratív technológiákkal próbálnak úrrá lenni a vízellátás problémáján. Eredetileg egy vizelettisztító rendszerben bíztak, de a 250 millió dolláros eszköz, amit az STS-130 vitt fel, életképtelennek bizonyult, rengeteg probléma adódott vele, sőt, még tűzriadót is kiváltott. 2010-ben a NASA egy Sabatier-reaktor megoldás mellett döntött. A dologot bonyolítja, hogy az oxigén-generátor vízet bont elektrolízissel, így termel hidrogént is melléktermékként (amit korábban a világűrbe űrítettek), ebből a hidrogénből, és a kilélegzett CO2-ből gyártana a Sabatier-reaktor ismét vízet, így elviekben közel tökéletes zárt rendszert lehetne működtetni (a NASA részben a későbbi Mars-missziókra készül már az ilyen zárt-közeli rendszerekkel), minimális külső hidrogén-betáplálást igényel csak a rendszer.

    A gond most az, hogy a Sabatier-reaktor tavaly december óta nagyon kevés vizet produkál csak... Elképzelhető, hogy a rendszert sikerül rendbehozni addig, de a NASA elég kényelmetlen pozícióban találta magát, mivel nincs kritikus szállítmányra megfeleltetett járműve...
  • PetruZ
    #2913
    Itt a videó is.
  • Dzsini
    #2912
    Néhány halasztgatás után tegnap elindult a DSCOVR egy SpaceX Falcon 9 hátán

    space.com hír
  • fonak
    #2911
    Hiába, még mindig az amcsiké a legnagyobb.
  • Garga Pitic #2910
    Rendben földet (vizet) ért az ESA IXV járműve.
    Ha még a SpaceX is visszahozza a rakétáját, igazán rendkívüli nap lesz.
  • PetruZ
    #2909
    Méretarányos rakéta diagram a '60-as évektől napjainking.
  • PetruZ
    #2908
    A Fehér Ház 500 millióval megemelné a NASA költségvetését és ebből jutna végre egy Europa misszió komolyabb beindítására is (mint pl. a 2020-as évekre tervezett ESA/NASA Laplace küldetés).
  • kamov
    #2907
    Az F9-nél ezeknél a 5,3-5,5t GTO repüléseknél nincsenek se lábak, se kormányfelületek, mert ezek dedikáltan egyszer használatos repülések.
    Az F9-nél a 4,85t GTO (13,15t LEO) szintén az egyszer használatos repülésre vonatkozik egy hajtómű kiesésével és 10% biztonsági ráhagyással, lábak és felületek nélkül.

    Újrafelhasznált módban kb. 11t LEO és 4t GTO amit az F9R tudni fog. A többi a Falcon Heavy(R) dolga lesz.
    Az F9R célja a kisebb műholdak és a Dragon olcsó felvitele lesz.
  • COOLancs
    #2906
    Nem lehet már túl nagy "biztonsági ráhagyás", hiszen időközben lábakat is növesztettek, plusz terelő elemek stb. a hasznos teher meg nem változott.
  • kamov
    #2905
    A Falcon Heavy esetén a legnagyobb lehetséges adatot szerintem marketing okokból, hype-olási célzattal is hangsúlyozzák.

    További érdekesség:
    A Falcon-9 1.1-nél a Spacex honlapon a 13.15t LEO-hoz 4.85t GTO adat tartozik.
    A max. 16,7t LEO-hoz nagyjából 5,8t GTO tartozik.

    Namost legalább kettő olyan műhold van jelenleg ami F9 1.1-re van kiírva GTO-ra és 5,5-5,5t tömegű. Itt a megrendelő lemondott a nagyobb biztonsági ráhagyásról.
  • [NST]Cifu
    #2904
    Magyarul a F9 v1.1 adatai "ráhagyásosak" (~újrafelhasználás szintűek), míg az FH-é teljesen egyszer használatosak?
    Ez egy kicsit furcsa és következetlen számomra. Ám a Skyrocket.de számai téged igazolnak teljesen, így nem kételkedem.
  • Teppik Amon
    #2903
    találtam, egész jó
    url a bejegyzésre

    szerk: kép volt, de így nagyítható a jobban olvashatóságért
    Utoljára szerkesztette: Teppik Amon, 2015.02.01. 06:19:49
  • kamov
    #2902
    Egyébként ha az általam írt Falcon 9 1.1 LEO adatokból GTO terhet számolunk akkor válik világossá, hogy a 4,4t és 4,5t tömegű GTO-ra szánt Asiasat-ok indítása után miért nem végeztek visszatérési teszteket. Amit egyébként ezt ki is jelentették világosan, hogy ekkor nem maradt elég üzemanyag a teljes visszatéréshez.
  • kamov
    #2901
    A Falcon-9 1.1-nél két adat van.
    Az egyik a 13,15t LEO, amit egy hajtómű kiesése esetén is 10%-os ráhagyással tud a rakéta.
    A másik egy 16,7t LEO amin semmi hibahatár nincs. Ekkor minden fokozatot teljesen üresre kell járatni. Nulla üzemanyag marad visszatérésre. Ha az első fokozat visszatér az indítóállásra, akkor valamivel több mint 11t LEO amit a rakéta tud.
    Ha kiszámolja az ember az ismert tömegarányokkal a fokozatok deltav- értékeit, akkor ez ki is jön.

    A Falcon Heavy egyszer használatos módban, üresre járatva és csak kereszttáplálással tud 53t LEO-t.
    Minden más esetben a hasznos teher ennél kisebb. Ha nem hiszed, számolj utána.
    De még teljesen újrafelhasználva az első fokozatokat is eléri a Delta-IVH teheremelő képességét, ami elég a piacszerzéshez.
  • Pares
    #2900
    Le a kalappal, ha ezt így véghez viszik. SpaceX előtt azt hittem, ilyen csak a sci-fikben van és lesz...
  • [NST]Cifu
    #2899
    Ummm, javíts ki, ha tévednék, de a megadott hasznos teher adatok már a csökkentett értékek.

    [Falcon 9 v1.1] vehicle has thirty percent more performance than what we put on the web and that extra performance is reserved for us to do our reusability and recoverability [tests] ... current vehicle is sized for reuse. // Gwynne Shotwell, A SpaceX COO-ja (második embere)

    In ungarische: A (Falcon 9 v1.1) jármű valójában 30%-al nagyobb teljesítménnyel rendelkezik ahhoz képest, amit az internetre kiraktunk (ie.: a honlapjukra - Cifu), és ez az extra teljesítmény az újrafelhasználhatóságra és visszaszerezhetőségre van tartalékolva... a jelenlegi rakéta az újrafelhasználhatóságra van méretezve.

    Forrás

    Ez alapján a Falcon 9 v1.1 valós 27°/LEO képessége 17095kg, a Falcon Heavy-é 68500kg egyszer használatos üzemmódban...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.31. 16:48:15
  • kamov
    #2898
    Igen, sok üzemanyagba kerül. Összesen 30-35%-a a rakéta üzemanyagának erre menne rá. Ez párszázezer dollár költség.
    Az üzemanyag viszont a rakéta több tíz millió dolláros előállítási árához képest olcsó.

    Teljes újrafelhasználással a hasznos teher 53 tonnáról 30-35 tonnára csökken, de még ezzel is tarolhat a nehéz távközlési műholdak piacán. Nagyobb terhekre meg marad az egyszeri felhasználás, illetve köztes lehetőségként a tengeri platfor(ok)ra leszállás.
  • COOLancs
    #2897
    Hogyan térhet vissza Cape Canaverale? Elég sok üzemanyagba kerülhet megfordítani a rakéta haladási irányát.
  • [NST]Cifu
    #2896
    Falcon Heavy bemutatóvideó. Érdekessége, hogy az "első" fokozat működésekor a két oldalsó Falcon 9 testből táplálják a középső ("második") fokozat hajtóműveit is, és teljesen csak a két oldalsó fokozat leválása után vált a saját tartályaira. A demo küldetésen túl már van 4 lefoglalt Falcon Heavy indítás is a SpaceX launch manifestjében...


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.31. 14:21:17
  • Dzsini
    #2895
    még pár hónap a MESSENGER részére - sikerült még egy kicsit manőverezgetni a tartalék tartályok tartalékaival (és a 25 kilométeres minimum távolságot 105 kilométerre feltornázni), úgyhogy a január végére tervezett koppanás elhalasztva :)

    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.01.30. 09:20:20
  • benőmenő
    #2894
    A szétválásig hátha feléled a Philae és csinálhat néhány közelit. Az azért elég erősen igazolná ennek és a hasonló projektek létjogosultságát.
  • PetruZ
    #2893
    A 67P lehet, hogy kezd szétesni a "nyakrésznél".
  • kamov
    #2892
    ISS videókból holdfotókból és marsi műholdak ismert felvételeiből összevágott videómontázs.
    Elég ügyetlen munka, de egy laikust esetleg megtéveszthet.
  • kamov
    #2891
    Szilícium völgyi startupként működnek, szemben az űripar átlagos szereplőivel, akiknek a langyos víz is jó.
    A haszon egyből fejlesztésekbe megy és ez meg is látszik.
  • memphis1985
    #2890
    Ez miez??




    Utoljára szerkesztette: memphis1985, 2015.01.23. 10:22:17
  • COOLancs
    #2889
    #2888 Természetesen csak a Tesláról beszéltem.

    A SpaceX meg az állam csöcsein lengedez, fix megrendelésük van fix áron, plusz a hardware fejlesztését is az állam állta. Biztos van valamennyi haszon ezeken is (bár az Orbital ugyanezért a feladatért majdnem 100 millióval többet kap ) de sztem jóval többet költenek fejlesztésekre mint amennyi profitjuk van ebből (pl. az új texasi bázisuk építése sem lehet olcsó) szvsz még mindig a befektetőkből élnek és nem abból amit ők kitermelnek.
    Az újrahasznosítás anyagi vonzata még mindig kérdéses, de pl. Musk legutóbb azt nyilatkozta, hogy a második fokozatot már nem tervezik újrahasználhatóvá tenni, mert nem éri meg.

    Mind a Tesla mind a Spacex az eredeti ígéretekhez képest ( elektromos-autó elterjesztése/filléres űrindítások) még mindig csak fél úton járnak. Persze ez is óriási teljesítmény, de még messze vannak attól, hogy olyanok legyenek mint annak idején a Ford vagy a Boeing.
  • kamov
    #2888
    Főleg mivel a Teslával ellentétben a SpaceX nincs a tőzsdén, és egy darabig még nem is lesz.
  • [NST]Cifu
    #2887
    A SpaceX nem egy aranybánya, de valahogy van mindig pénzük fejleszteni. Hiába volt állami (DoD/DARPA) az első két Falcon-1 indítás, aztán saját pénzből menő az első Falcon-9, majd az első Dragon indítás, aztán jöttek a NASA megrendelések, és ezek Fix price áron futnak. Pont ezért erőltetik a Falcon 9-R rakétát. Ha csak az első fokozatot meg tudják menteni, azzal is szerintem alsó hangon spórolnak 20 millió dollárt. Az eredetileg CCiCap-re adott árajánlatuk pedig nem Falcon 9-R, hanem sima Falcon 9 v1.1-re vonatkozik. Ha a 140 milliós utakból csak 20 milliót spórolnak meg, akkor 6x20 = 120 milliós plusz nyereséghez jutnak. Ha mindkét fokozatot újra tudják használni, és mondjuk 40 millióval kevesebbért sikerül megoldani az utakat, akkor rögtön 240 millió dollárról beszélünk. Hozzá kell tenni, hogy a SpaceX eredetileg 5-7 millió dollár per Falcon 9-R indításról is nyilatkozott, de én ezt iszonyú optimistának tartom. Viszont ha a legalacsonyabb (5 millió US$ / F9-R) áron számoljuk, akkor 330 millió dollárnál tartunk. Ez pedig a Fixed price contract-ban már benne lévő haszonkulcs felett jelentkezhet.

    Nem aranybánya? A fene tudja. Az USA / ULA anno olyan marginnal dolgozott, és olyan cost-plus contractokkal, hogy igen, lehet, hogy azokhoz képest nem az. De azért egy olyan cég, amely 10 éve még vergődött a Falcon-1 indításokkal... Hát szeretnék én ilyen "nem aranybánya" céget indítani...
  • Molnibalage
    #2886
    Ez csak spekuláció miatt van semmiféle valós teljesítmény nem áll mögötte, a IT cégeknél is egy rakás ilyen van. Aztán majd jön megint a reccs....
  • COOLancs
    #2885
    A részvény-piac egy merőben más téma, nem akarom mégjobban szét-offolni a topikot, de maga Musk is azt nyilatkozta h túl vannak értékelve.

  • Renegade
    #2884
    senki nem hiszi hogy minden cent ami belekerül a cégbe az Muské, pláne hogy huszonpár százalékban az övé, 2013 elején 40 dodó volt a részvény ára, most 200, de volt 280 is, szerinted megérte befektetni?

    az angol wikin elég jól le van írva, hogy ki mikor mennyit tett bele a cégbe és hogy áll most.