Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#966
Hát, mindenesetre nem egyszerû móka. Az Éden szökõkútjaiban Clarke úgy számol, hogy az építés felemészti az egész világ GDP-jét öt évig. (hozzáteszem, persze az egy scifi regény). Én nem vagyok biztos benne hogy kijönne annyiból. Bár nem számoltam utána. 😊
#965
az angol wikin az ellensúlynál már nem teszi "kötelezõvé" a +36k kilométert, nagyobb tömeggel kisebb távolság is elég (bár akkor azt nagyon ki kell számolni, hogy mennyivel meg mikor vontatják ki-be) - bár ott is legdivatosabbként a kábel kilógatását jelöli meg 😊 végülis ha 40 ezer kilométert legyártanak belõle, a duplája már mit sem számít 😄
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#964
Az egész nem is tûnik olyan vészesnek, amíg bele nem gondolsz, mit jelent a következõ:
Az állomás 36000km magasan van, az egész torony 72000km magas (vagy hosszú)
(összehasonlításul a Hubble ûrtávcsõ és a Nemzetközi ûrállomás pályájának magassága)
Az állomás 36000km magasan van, az egész torony 72000km magas (vagy hosszú)
(összehasonlításul a Hubble ûrtávcsõ és a Nemzetközi ûrállomás pályájának magassága)
#963
Mert a hivatali élet Holdra költöztetése komoly fejlesztéseket igényelne. Csak pár részlet a NASA által felkért független tanácsadó cég titkos jelentésébõl (mert ott is csinálnak olyat mint itt a BKV, meg a többi állami vállalat):
- kávéautomaták még nem üzembiztosak az alacsonyabb gravitációs környezetben
- ráadásul a legdinamikusabban fejlõdõ kávéautomata szolgáltatónak is legalább 150 év kellene mire meg tudna vásárolni egy kivénhedt Luna S1050-es Transportert.
Aztán voltak még mindenféle aggályok a célt tévesztett tûzõkapcsok nyomon követésével és semlegesítésével kapcsolatban, valamint a papírnehezékek lecserélése miatti horribilis kiadások miatt, és persze kitértek a céges bulik baleseteinek 1/6 gravitáción történõ hatásaira is.
A jelentés végén megemlítik, hogy a magyar ûrkutatás nagyobb valószínûséggel telepít a Holdon bányászati komplexumot mint a NASA.
😄
- kávéautomaták még nem üzembiztosak az alacsonyabb gravitációs környezetben
- ráadásul a legdinamikusabban fejlõdõ kávéautomata szolgáltatónak is legalább 150 év kellene mire meg tudna vásárolni egy kivénhedt Luna S1050-es Transportert.
Aztán voltak még mindenféle aggályok a célt tévesztett tûzõkapcsok nyomon követésével és semlegesítésével kapcsolatban, valamint a papírnehezékek lecserélése miatti horribilis kiadások miatt, és persze kitértek a céges bulik baleseteinek 1/6 gravitáción történõ hatásaira is.
A jelentés végén megemlítik, hogy a magyar ûrkutatás nagyobb valószínûséggel telepít a Holdon bányászati komplexumot mint a NASA.
😄
#962
Az ûrlift ötlete nem is olyan új amúgy, regényektõl kezdve sok helyen elzümmögtek már a dolgon.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#961
miért nem építenek olyan rakétát ami kiér az ûrbe, és akkor már nem is kell kilõni...(utalás arra, hogy miért nem költözik fel az egész ûrprogram a Holdra<#banplz><#banplz>)
Háború a béke megteremtése.Béke felkészülés a háborúra!
#960
Egy újabb rakétaterv az USA-ból...
Valamivel le kell foglalni a sok tétlen rakéta mérnököt meg a grafikusokat 😄
Valamivel le kell foglalni a sok tétlen rakéta mérnököt meg a grafikusokat 😄
#959
Dr. Seth Shostak-ot még nem informálták a felettesei...
<#hehe>
<#hehe>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#958
Melyik a jó hír 😊
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#956
holdfák
érdekesség
érdekesség
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#955
Bemutatták a félkész Dreamchaser-t.
Úgy tûnik a 2010-es évek a civil ûrhajózás elõretörésérõl fog szólni. Ha pár éve megkérdez valaki, heveny kétségeim lettek volna a felõl, hogy meg tudna valósítani egy emberes ûrrepülésre alkalmas jármûvet a SpaceX vagy a SpaceDev, erre tessék... 2014-2015 körül már 3-4 civil vállalat fog rendelkezni ûrhajóval...
Úgy tûnik a 2010-es évek a civil ûrhajózás elõretörésérõl fog szólni. Ha pár éve megkérdez valaki, heveny kétségeim lettek volna a felõl, hogy meg tudna valósítani egy emberes ûrrepülésre alkalmas jármûvet a SpaceX vagy a SpaceDev, erre tessék... 2014-2015 körül már 3-4 civil vállalat fog rendelkezni ûrhajóval...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#954
Az LRO által az Apollo-14 leszállóhelyrõl készített kép.
Ezt eredetileg az ûrbéli haviselés topicba akartam, érdekességnek:
2011 CQ1 kép 178'000 km távolságból, mintegy 200'000km-es távolságból észlelték, egy 68cm-es Schmidt távcsõvel + CCD kamerával. A 2011 CQ1 aszteroida mérete ~2 méter, amúgy mintegy 11 ezer km-el haladt el a Föld mellett.
Ezt eredetileg az ûrbéli haviselés topicba akartam, érdekességnek:
2011 CQ1 kép 178'000 km távolságból, mintegy 200'000km-es távolságból észlelték, egy 68cm-es Schmidt távcsõvel + CCD kamerával. A 2011 CQ1 aszteroida mérete ~2 méter, amúgy mintegy 11 ezer km-el haladt el a Föld mellett.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#953
vagy keringenek.. 😊)
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#952
Galileo és Kpoernikusz forog a sírjában...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#951
Ezt feltétlenül el kell mesélnem!
Rokonlátogatás. Azzal fogadott a házaspár férfi tagja, hogy képzeljem el, találtak a Naprendszerünkben 50 lakható bolygót. Rákérdeztem, hogy tényleg jól hallottam-e, mondja, hogy igen, de a felesége közbevágott, hogy az nem lehet, hiszen a Naprendszerünk csak a Holdból és a Földbõl áll.
2011. február 3.
Rokonlátogatás. Azzal fogadott a házaspár férfi tagja, hogy képzeljem el, találtak a Naprendszerünkben 50 lakható bolygót. Rákérdeztem, hogy tényleg jól hallottam-e, mondja, hogy igen, de a felesége közbevágott, hogy az nem lehet, hiszen a Naprendszerünk csak a Holdból és a Földbõl áll.
2011. február 3.
It\'s a definitive role-playing experience, and the only reason it can\'t be called the best game in its class is because in a sense there\'s nothing available that compares to it. /Baldur\'s Gate 2/
#950
Ha jól rémlik anno az Energia akkori fõmuftija azt emlegette, hogy viszonylag kevés új dolgot kell kifejleszteni, a Szojuz ûrhajót kell némileg módosítani, illetve egy Block-DM-et kell felkészíteni az útra. A Szojuz ûrhajót egy Szojuz hordozórakéta viszi fel, a Block-DM-et pedig egy Proton hordozórakéta. Akkor (2006-ban) még két ûrturista és egy profi ûrhajós lett volna a személyzet. A jegy a két turistának 100 millió lett volna fejenként.
Most 150 milliós árról beszélnek az ûr-megkerülésrõl. Egy Proton kereskedelmi ára ~80 millió dollár, a Szojuz-é hordozórakétásról ~60-80 millió, a Block DM ára 10 millió alatt lehet. Az egész tehát ~170-200 millióba kerül, durva becslésem szerint. Persze a program összeállítása, kifejlesztése is pénzbe kerül, de azt feltételezem, hogy már az elsõ úton minimum nullszaldósra hozzák ki, tehát a ~300 milliós bevétel alapján 100-130 millió lehet a fejlesztések és az egyébb járulékos költségek mértéke.
A második kör a Hold körüli pályára állás. Ehhez 2006-ban 2db Block-DM és egy Fregatt modul kellett volna, egy Szojuz és két proton Hordozórakétával. Ez annyit tesz, hogy alsó hangon is legalább 160-200 millióval kerül többe. Ez ugye 460-500 milliót takar.
A leszálláshoz kell egy Holdkomp (legyen a kifejlesztés 200-250 millió), a Holdhoz való eljuttatásához pedig két Block-DM. Ez összesen három plusz Proton indítás. Vagyis immár összesen 5 proton és 1 szojuz hordozórakétát kell indítani (ugye mennyivel egyszerûbb egy nagy teljesítményû rakétát használni? 😄). Emiatt ennek a megoldásnak a költsége összesen mintegy 750-900 millió dollár, plusz a járulékos fejlesztési költségek.
2007-ben az Energia egy felülvizsgált tervet mutatott be, itt a Szojuz ûrhajót továbbra is Szojuz-hordozórakétával (de már a jelentõsen fejlesztett Szojuz-3-al) juttatják fel, viszont az (még jelenleg is csak fejlesztés alatt álló) Angara hordozórakétával feljuttatnának egy KVRB "tolóhajót", amely egymaga elég erõs lenne, hogy a Szojuz-t Hold körüli keringési pályára, majd onnan visszahozza. Egy másik Angara kell a Holdkomp, egy harmadik a Holdkomp KVRB tolóhajókának, tehát három Angara és egy Szojuz indítás lenne. Ennek a költségeit nehéz megbecsülni az Angara-5 árának ismeretlensége miatt, de ha hozzávetõlegesen akarunk egy árat mondani, akkor 500-600 millióból kihozhatónak tûnik, plusz fejlesztési költség.
Szojuz + egy "lakó" modul + egy Block-DM modul, útban a Hold felé...
Most 150 milliós árról beszélnek az ûr-megkerülésrõl. Egy Proton kereskedelmi ára ~80 millió dollár, a Szojuz-é hordozórakétásról ~60-80 millió, a Block DM ára 10 millió alatt lehet. Az egész tehát ~170-200 millióba kerül, durva becslésem szerint. Persze a program összeállítása, kifejlesztése is pénzbe kerül, de azt feltételezem, hogy már az elsõ úton minimum nullszaldósra hozzák ki, tehát a ~300 milliós bevétel alapján 100-130 millió lehet a fejlesztések és az egyébb járulékos költségek mértéke.
A második kör a Hold körüli pályára állás. Ehhez 2006-ban 2db Block-DM és egy Fregatt modul kellett volna, egy Szojuz és két proton Hordozórakétával. Ez annyit tesz, hogy alsó hangon is legalább 160-200 millióval kerül többe. Ez ugye 460-500 milliót takar.
A leszálláshoz kell egy Holdkomp (legyen a kifejlesztés 200-250 millió), a Holdhoz való eljuttatásához pedig két Block-DM. Ez összesen három plusz Proton indítás. Vagyis immár összesen 5 proton és 1 szojuz hordozórakétát kell indítani (ugye mennyivel egyszerûbb egy nagy teljesítményû rakétát használni? 😄). Emiatt ennek a megoldásnak a költsége összesen mintegy 750-900 millió dollár, plusz a járulékos fejlesztési költségek.
2007-ben az Energia egy felülvizsgált tervet mutatott be, itt a Szojuz ûrhajót továbbra is Szojuz-hordozórakétával (de már a jelentõsen fejlesztett Szojuz-3-al) juttatják fel, viszont az (még jelenleg is csak fejlesztés alatt álló) Angara hordozórakétával feljuttatnának egy KVRB "tolóhajót", amely egymaga elég erõs lenne, hogy a Szojuz-t Hold körüli keringési pályára, majd onnan visszahozza. Egy másik Angara kell a Holdkomp, egy harmadik a Holdkomp KVRB tolóhajókának, tehát három Angara és egy Szojuz indítás lenne. Ennek a költségeit nehéz megbecsülni az Angara-5 árának ismeretlensége miatt, de ha hozzávetõlegesen akarunk egy árat mondani, akkor 500-600 millióból kihozhatónak tûnik, plusz fejlesztési költség.
Szojuz + egy "lakó" modul + egy Block-DM modul, útban a Hold felé...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#949
Ez a holdraszállós rész valóban érdekes lehetne.Mennyivel kerülhetne többe?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#948
2004 óta mennek ezek a hírek, a kérdés az, hogy meg-e valósul. A fõ gond, hogy itt befektetésre is szükség lesz. Mondjuk az igazi az lenne, ha nem csak megkerülésben (A'la Apollo-8), hanem már leszállásban is gondolkodnának...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#947
érdekesség
érdekesnek tünõ hír.
érdekesnek tünõ hír.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#946
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#945
Nagyon sok mindennel egyetértek, apró részletekben nem (pl. hogy mit látunk Lem vagy Simak mûveiben (bár azt nagyon nagyon rég olvastam, most csak az összefoglalót futottam át a wikipedián), vagy hogy a hidegháborús "gyõzelem" része-e a verseny a Holdra - szerintem az, szerinted nem), de arra lényegtelen kitérni. Jó volt olvasni amit írsz, a félreértéseink abban vannak, hogy pl. a NASA milyen cselekedeteit szerinted ez hajt, szerintem az - ez pedig meggyõzõdés kérdése, bizonyíthatatlan. Köszönöm a hozzászólást, vártam, hogy pontosítasz azon, amit írtál.
Egyébként én az emberiség jövõjét jelenleg sokkal inkább el tudom úgy képzelni, mint a Visszatérésben, bár lehet, hogy már a csillagközi hajók sem fognak elindulni, és hamarabb "befordulunk".
Egyébként én az emberiség jövõjét jelenleg sokkal inkább el tudom úgy képzelni, mint a Visszatérésben, bár lehet, hogy már a csillagközi hajók sem fognak elindulni, és hamarabb "befordulunk".
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#944
Na látod. Az elsõ mondatoddal igazat adtál nekem. Hiúsági kérdés volt az Apolló program és nem hadászati. Vágom, hogy hidegháború, de én azért kötöttem bele a szövegedbe, mert azt írtad: "háborús fenyegetés elhárítása". Nos ez nem az. Az V. orbitális mûhold megsemmisítõ harcászati ezred létrehozása... na az már háborús fenyegetés elhárítása. Az Apolló program az nem az. Remélem egyet értesz, bár nem fûzök hozzá sok reményt. Élbõl szõrszálhasogatózni fogsz.
Jól van, akkor nem évtizedek, akkor sem értek egyet, pláne az "aktuális perspektíva" szöveggel. Azt írod:" Az aktuális perspektíva jelenleg az, hogy nincs pénz, nincs elszántság, nincs verseny." A perspektíva távlatot jelent, nem a jelen leírását. A Nasanal az aktuális perspektíva a kereskedelemi cégek bevonása a transzportokba, egy küldetés egy kisbolygóhoz, meg ilyenek. Sajnos továbbra sem az, hogy olcsóvá tegyék (<<1000USD/kg) a LEO pálya elérését, sem az, hogy hajszolják a VASIMR fejlesztését.
Az álláspontunk maradjon ellentétes, sajnos nincs annyi szabadidõm, hogy hetekig tartó fórum eszmecserével gyõzködjük egymást. De ha már Lemnél tartunk, a Kiberiádában ömlesztve kapsz jövõbe mutató társadalom víziókat, csak rövidített elbeszélésekben, kevésbé atmoszférikusan mint a Visszatérésben. Szerintem egyébként a jövõ társadalmát Clifford D Simak, A Város címû mûvében találta el a legjobban. Szerinte az ember nem kolóniákat fog létrehozni és terjeszkedni, hanem belezuhan önnön tunyaságának és boldogsághajszolásának vermébe. Ez nem feltétlenül a civilizáció halálát jelenti, sokkal inkább egyfajta fejlõdési szintet. Minõ véletlen, Lem Kiberiádájának egyik epizódjában is van hasonló, csak ott természetesen robotok helyettesítik az embereket.
"A NASA meg igen, lobbizó cégek/tudósok játszótere, mert nincs politikai/állami nyomás rajtuk"
Pont hogy van rajta politikai nyomás. Cifu a megmondhatója, a sok eleve rossz elképzelése mellett számos ígéretes x projektet is a politika lõtt le. A politika tartja rajta a kezét a NASA költségvetésén, nem egy tudóstanács.
Egyébként most már van hova sietnie, mert jön Kína ezerrel, és ha egyenlõre "szedett-vetett"-ek is az ûreszközei, nem kérdés, hogy elõbb utóbb egy újabb ûrverseny lesz, aminek a Hold és a Mars a célpontjai, reklámarcú ûrhajósokkal. Szintén hiúsági okokból, és nem hadászati céllal.
A végéhez pedig: a közeljövõ sztárja valószínüleg a VASIMR meghajtás lesz és nem a fúziós. Sokkal egyszerûbb a szerkezete, az elérhetõ tolóerõ pedig az energiaforrás kérdése. Ez és a többször felhasználható ûreszközök, pedig majd látványosabb naprendszer kutatási programokat hívhatnak életre. Persze nem kolonizálásokról meg Jetson lakásokról van szó. Nem hiszem, hogy bárki is szívesen élne huzamosabb ideig a Földinél jóval alacsonyabb gravitációjú zárt térben...
Jól van, akkor nem évtizedek, akkor sem értek egyet, pláne az "aktuális perspektíva" szöveggel. Azt írod:" Az aktuális perspektíva jelenleg az, hogy nincs pénz, nincs elszántság, nincs verseny." A perspektíva távlatot jelent, nem a jelen leírását. A Nasanal az aktuális perspektíva a kereskedelemi cégek bevonása a transzportokba, egy küldetés egy kisbolygóhoz, meg ilyenek. Sajnos továbbra sem az, hogy olcsóvá tegyék (<<1000USD/kg) a LEO pálya elérését, sem az, hogy hajszolják a VASIMR fejlesztését.
Az álláspontunk maradjon ellentétes, sajnos nincs annyi szabadidõm, hogy hetekig tartó fórum eszmecserével gyõzködjük egymást. De ha már Lemnél tartunk, a Kiberiádában ömlesztve kapsz jövõbe mutató társadalom víziókat, csak rövidített elbeszélésekben, kevésbé atmoszférikusan mint a Visszatérésben. Szerintem egyébként a jövõ társadalmát Clifford D Simak, A Város címû mûvében találta el a legjobban. Szerinte az ember nem kolóniákat fog létrehozni és terjeszkedni, hanem belezuhan önnön tunyaságának és boldogsághajszolásának vermébe. Ez nem feltétlenül a civilizáció halálát jelenti, sokkal inkább egyfajta fejlõdési szintet. Minõ véletlen, Lem Kiberiádájának egyik epizódjában is van hasonló, csak ott természetesen robotok helyettesítik az embereket.
"A NASA meg igen, lobbizó cégek/tudósok játszótere, mert nincs politikai/állami nyomás rajtuk"
Pont hogy van rajta politikai nyomás. Cifu a megmondhatója, a sok eleve rossz elképzelése mellett számos ígéretes x projektet is a politika lõtt le. A politika tartja rajta a kezét a NASA költségvetésén, nem egy tudóstanács.
Egyébként most már van hova sietnie, mert jön Kína ezerrel, és ha egyenlõre "szedett-vetett"-ek is az ûreszközei, nem kérdés, hogy elõbb utóbb egy újabb ûrverseny lesz, aminek a Hold és a Mars a célpontjai, reklámarcú ûrhajósokkal. Szintén hiúsági okokból, és nem hadászati céllal.
A végéhez pedig: a közeljövõ sztárja valószínüleg a VASIMR meghajtás lesz és nem a fúziós. Sokkal egyszerûbb a szerkezete, az elérhetõ tolóerõ pedig az energiaforrás kérdése. Ez és a többször felhasználható ûreszközök, pedig majd látványosabb naprendszer kutatási programokat hívhatnak életre. Persze nem kolonizálásokról meg Jetson lakásokról van szó. Nem hiszem, hogy bárki is szívesen élne huzamosabb ideig a Földinél jóval alacsonyabb gravitációjú zárt térben...
#943
Ideális gáz állapotegyenlete megmondja. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#942
Ez jól felment. Mekkorára tágul ilyen magasságnál maga a ballon?
1:37:05-nél kezd el lejönni amúgy 😊
1:37:05-nél kezd el lejönni amúgy 😊
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#941
Ez király videó! 😊
Ennél csak az lenne jobb, ha Kittinger bácsi megint felmenne az égbe, de már HD cam-mel a kezében! 😊
Ennél csak az lenne jobb, ha Kittinger bácsi megint felmenne az égbe, de már HD cam-mel a kezében! 😊
#940
http://www.youtube.com/watch?v=1h0ptpimm04&feature=channel
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#939
Ez szintén nem igaz. Lásd Apollo-program.
A jövõ hadszíntere a világûr I.
A jövõ hadszíntere a világûr II.
Szerintem olvasd végig. 😉
Az elsõ ember gyakorlatilag egy átalakított kémmûholdban jutott fel a világûrbe. 😊
A jövõ hadszíntere a világûr I.
A jövõ hadszíntere a világûr II.
Szerintem olvasd végig. 😉
Az elsõ ember gyakorlatilag egy átalakított kémmûholdban jutott fel a világûrbe. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#938
Azért az nem teljesen igaz, hogy nem váltak valóra. Van néhány klasszikus alkotás, ami ha nem is a történetével, de néhány részével beletrafált jó néhány dologba. Van, ami csak dátumot tévesztett, pár évtizedet. Azt nem lehet kijelenteni a sci-fi kategóriára, hogy úgy ahogy van, egyik alkotás se vállt valóra...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#937
<#eljen>
LEM nagy kedvenc nálam is.
Nemrég (2006) a Szukits összeszedte az összes mûvét egy 4 kötetes vastagfedelû sorozatban. Szép, nagy és nehéz könyvek.. 😊 és nem olcsók.
Csak az elsõ kettõ van meg.. :_((
LEM nagy kedvenc nálam is.
Nemrég (2006) a Szukits összeszedte az összes mûvét egy 4 kötetes vastagfedelû sorozatban. Szép, nagy és nehéz könyvek.. 😊 és nem olcsók.
Csak az elsõ kettõ van meg.. :_((
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#936
Ha nem lett volna Hideghaboru es, ennek kovetkezteben, eszetlen versenges a ket nagyhatalom kozt, akkor a hold-utzas lehet, hogy meg ma is science fiction lenne.
#935
Az Apollo program azért lett végigverve a költségvetésen (nem korlátozták a NASA pénzfelhasználását a program idejére!), hogy lehessen feszíteni a szovjetekkel szemben, 61-ben indult, JFK bácsi majdhogynem õrült ötleteként, pár héttel azután, hogy Shepardet sikerült az ûrbe juttatniuk és élve visszahozni (és alig 1 hónappal azután, hogy Gagarin is kint járt (és persze emellett a fegyverek ûrbe telepítése is jó elfoglaltság volt akkoriban).
Írt már néhány mérnök és tudós emlékiratokat abból az idõbõl, el sem nagyon tudták képzelni, hogy 9 év alatt hogy fogják ezt összehozni. Persze sikerült, szóval így utólag jó ötlet volt (Stephen Baxter - Voyage c. regénye továbbgondolta az Apollo programot JFK túlélésével). De látszik, hogy azóta nagyjából semmit nem sikerült komolyan továbblépni, eltûnt a versenyszellem, nincs mit csinálni - Marsra egy irányú emberi küldetést nem fognak küldeni (bár szerintem lehetne), kétirányúhoz meg még sehol nem vagyunk.
Évtizedeket a körülbelül jellel és tíz évek megjelölésével írtam le, nagyjából. Ha ez szerinted elkülönítés, akkor egészségedre. Nem 10 könyvet olvastam a témában, hanem nagyjából ami a Galaktika sorozatban és környékén megjelent, és emellett mostanában több tucat angol nyelvû regényt is. Ez a felosztás amúgy nem tõlem származik, hanem manapság így szokták felosztani több forrásban is. (például, de lehet más felosztásokat is találni - én ezt elég jól rá tudom húzni sok regényre)
Az aktuális perspektíva jelenleg az, hogy nincs pénz, nincs elszántság, nincs verseny. Amikor az ûrverseny ment, akkor 2000-re holdbázist, 2050-re Jetson családot vizionáltak (bolygóközi nyaralások, egyéni szabad ûrutazás) - lásd: Paleo-Future, Popular Science (1950-80 az érdekes), Retro-Future, és így tovább, és tovább, és tovább.
Lem sok olyat is írt, ami teljesen klisé, ez kétségtelen (épp olvasom újra az utóbbi években megjelent összkiadását, úgyhogy látom én is - a Kiberiádát nem kell igazán komolyan venni, de a Kudarc vagy a Visszatérés (ez pont jól illik a mai helyzetre), de akár Az úr hangja is elég különlegesek.) Ugyanezt pl. nem látom Asimovról, akinek néhány jól sikerült ötlete mellett nem sok olyasmit írt, ami nem lenne sablonos - és ilyen az Alapítvány sztori nagyobb része.
A NASA meg igen, lobbizó cégek/tudósok játszótere, mert nincs politikai/állami nyomás rajtuk - ezt írtam is, nincs hova siessenek, nincs miért sietni bárhova. Ha lenne mûködõképes fúziós hajtómû, akkor sem lenne koncepcionális változás, mert minek? Szabad az út a Naprendszerbe? Minek? Mi van ott, ami a tudósokon kívül mást is érdekel? - Elmúlt már a George Mallory-féle legendás "Mert ott van" lendület.
Írt már néhány mérnök és tudós emlékiratokat abból az idõbõl, el sem nagyon tudták képzelni, hogy 9 év alatt hogy fogják ezt összehozni. Persze sikerült, szóval így utólag jó ötlet volt (Stephen Baxter - Voyage c. regénye továbbgondolta az Apollo programot JFK túlélésével). De látszik, hogy azóta nagyjából semmit nem sikerült komolyan továbblépni, eltûnt a versenyszellem, nincs mit csinálni - Marsra egy irányú emberi küldetést nem fognak küldeni (bár szerintem lehetne), kétirányúhoz meg még sehol nem vagyunk.
Évtizedeket a körülbelül jellel és tíz évek megjelölésével írtam le, nagyjából. Ha ez szerinted elkülönítés, akkor egészségedre. Nem 10 könyvet olvastam a témában, hanem nagyjából ami a Galaktika sorozatban és környékén megjelent, és emellett mostanában több tucat angol nyelvû regényt is. Ez a felosztás amúgy nem tõlem származik, hanem manapság így szokták felosztani több forrásban is. (például, de lehet más felosztásokat is találni - én ezt elég jól rá tudom húzni sok regényre)
Az aktuális perspektíva jelenleg az, hogy nincs pénz, nincs elszántság, nincs verseny. Amikor az ûrverseny ment, akkor 2000-re holdbázist, 2050-re Jetson családot vizionáltak (bolygóközi nyaralások, egyéni szabad ûrutazás) - lásd: Paleo-Future, Popular Science (1950-80 az érdekes), Retro-Future, és így tovább, és tovább, és tovább.
Lem sok olyat is írt, ami teljesen klisé, ez kétségtelen (épp olvasom újra az utóbbi években megjelent összkiadását, úgyhogy látom én is - a Kiberiádát nem kell igazán komolyan venni, de a Kudarc vagy a Visszatérés (ez pont jól illik a mai helyzetre), de akár Az úr hangja is elég különlegesek.) Ugyanezt pl. nem látom Asimovról, akinek néhány jól sikerült ötlete mellett nem sok olyasmit írt, ami nem lenne sablonos - és ilyen az Alapítvány sztori nagyobb része.
A NASA meg igen, lobbizó cégek/tudósok játszótere, mert nincs politikai/állami nyomás rajtuk - ezt írtam is, nincs hova siessenek, nincs miért sietni bárhova. Ha lenne mûködõképes fúziós hajtómû, akkor sem lenne koncepcionális változás, mert minek? Szabad az út a Naprendszerbe? Minek? Mi van ott, ami a tudósokon kívül mást is érdekel? - Elmúlt már a George Mallory-féle legendás "Mert ott van" lendület.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#934
Hát hogyne... De egy fólia falvastagságú Holdkomp, pár, a Holdon szögdécselõ asztronautával nem igazán hadászati projekt. Vagyis komikus lenne ezt felhozni háborús fenyegetés elhárítása címén.
#933
"A legnagyobb hajtóerõt idáig a háborús fenyegetéstõl kapta, hiszen akkor tolta bele az állam a pénzt és a tudósokat"
Ez szintén nem igaz. Lásd Apollo-program.
Azert a hideghaborurol mar hallottal nem? 😉
Ez szintén nem igaz. Lásd Apollo-program.
Azert a hideghaborurol mar hallottal nem? 😉
#932
"Nézd meg mirõl szóltak ~30-50 éve fõleg a Sci-fi regények (holdbázis, ûrkolonizáció), mirõl szóltak ~10-20 éve (cyberpunk / világállam és maximum ember a Marson), és mirõl szólnak fõleg ma (posztapokalipszis, túlélés a Földön, esetleg külsõ jelek fogadása) - mindig az, ami az aktuális perspektíva volt, és ami az akkori fejlõdési irányokat vitte tovább."
Ez így marhára nem igaz. Most nem mennék bele a részletekbe, de abszolut nem lehet elkülöníteni évtizedekre. Max akkor, ha 10 könyvet és 10 filmet néztél meg ebben a sci-fi kategóriában. Az az, "aktuális perspektíva..." blabla meg egyenesen ökörség (már bocs).
"A legnagyobb hajtóerõt idáig a háborús fenyegetéstõl kapta, hiszen akkor tolta bele az állam a pénzt és a tudósokat"
Ez szintén nem igaz. Lásd Apollo-program.
Lem-mel kapcsolatban pedig csak részben egyet értek veled. Azt látnod kell, hogy nagyon sok novellája és regénye épp hogy az akkori klisékre épült, és mellette számos kisebb-nagyobb író is remek alkotásokkal tekintett a jövõbe abszolute klisé mentesen.
", felesleges pénzkiadás a jelenlegi perspektívából." Pedig pont, hogy nem az. Minden ûrkutatásra fordított dollár (rubel, jen, vagy jüan) a saját gazdaságuk high-tech vonulatát erõsíti, nem kevés embernek adva munkát. Ez detto olyan mint a hadiipar. Már mint a nagyok önellátó hadiipara.
"nézd meg milyen volt a laikus visszhang a NASA biológiai csoportjának múlt évi bejelentésére" Szerintem megérdemlik a froclizást. A NASA enyhén szólva sem teljesít 100%-osan. Méghozzá elég régóta így van. Egy öntelt és hatalmasra duzzadt apparátus, a lobbizó cégek játéktere, és persze sok ezer, amerikában tartandó rakéta és egyéb mérnök segélyezõ központja. Mondjuk ezzel semmi baj nincs, de az a tény, hogy épkézláb hordozó programjuk nincs az nem csak a politika, hanem a szervezetet irányító döntéshozók bûne is. Persze lehet, hogy ez volt a cél... 😉
Tényleg nincs hajtóerõ, ami tovább lökné az emberiséget a Föld körüli pályáról, de ez nem csak a koncepciótlanság miatt van, hanem a jelenlegi eszközeink drágasága miatt is. Ha bejönne a fúziós korszak, versengve tódulnának a cégek a Hold felszínére He3-as izotópot bányászni. Vagy ha találnánk a Marson fosszíliákat, küldenénk az embereket a vörös bolygóra tucatszám.
Viszont akkor garantáltan az lenne az elsõ lépés, hogy megalkotnák az újrafelhasználható ûreszközt, mert ilyen intenzív programhoz olcsó hordozó eszköz kell. És akkor kell még egy ûrben használatos erõforrás (inkább nukleáris) meg a VASIMR meghajtási rendszer, meg pár egyéb apróság.
És amint ezek készen vannak: az emberiség körülnéz: Hoppá, szabad az út a naprendszerbe...
Ez így marhára nem igaz. Most nem mennék bele a részletekbe, de abszolut nem lehet elkülöníteni évtizedekre. Max akkor, ha 10 könyvet és 10 filmet néztél meg ebben a sci-fi kategóriában. Az az, "aktuális perspektíva..." blabla meg egyenesen ökörség (már bocs).
"A legnagyobb hajtóerõt idáig a háborús fenyegetéstõl kapta, hiszen akkor tolta bele az állam a pénzt és a tudósokat"
Ez szintén nem igaz. Lásd Apollo-program.
Lem-mel kapcsolatban pedig csak részben egyet értek veled. Azt látnod kell, hogy nagyon sok novellája és regénye épp hogy az akkori klisékre épült, és mellette számos kisebb-nagyobb író is remek alkotásokkal tekintett a jövõbe abszolute klisé mentesen.
", felesleges pénzkiadás a jelenlegi perspektívából." Pedig pont, hogy nem az. Minden ûrkutatásra fordított dollár (rubel, jen, vagy jüan) a saját gazdaságuk high-tech vonulatát erõsíti, nem kevés embernek adva munkát. Ez detto olyan mint a hadiipar. Már mint a nagyok önellátó hadiipara.
"nézd meg milyen volt a laikus visszhang a NASA biológiai csoportjának múlt évi bejelentésére" Szerintem megérdemlik a froclizást. A NASA enyhén szólva sem teljesít 100%-osan. Méghozzá elég régóta így van. Egy öntelt és hatalmasra duzzadt apparátus, a lobbizó cégek játéktere, és persze sok ezer, amerikában tartandó rakéta és egyéb mérnök segélyezõ központja. Mondjuk ezzel semmi baj nincs, de az a tény, hogy épkézláb hordozó programjuk nincs az nem csak a politika, hanem a szervezetet irányító döntéshozók bûne is. Persze lehet, hogy ez volt a cél... 😉
Tényleg nincs hajtóerõ, ami tovább lökné az emberiséget a Föld körüli pályáról, de ez nem csak a koncepciótlanság miatt van, hanem a jelenlegi eszközeink drágasága miatt is. Ha bejönne a fúziós korszak, versengve tódulnának a cégek a Hold felszínére He3-as izotópot bányászni. Vagy ha találnánk a Marson fosszíliákat, küldenénk az embereket a vörös bolygóra tucatszám.
Viszont akkor garantáltan az lenne az elsõ lépés, hogy megalkotnák az újrafelhasználható ûreszközt, mert ilyen intenzív programhoz olcsó hordozó eszköz kell. És akkor kell még egy ûrben használatos erõforrás (inkább nukleáris) meg a VASIMR meghajtási rendszer, meg pár egyéb apróság.
És amint ezek készen vannak: az emberiség körülnéz: Hoppá, szabad az út a naprendszerbe...
#931
Pontosan, amíg nincs "hajtóerõ", addig az adott technikai ág fejlõdése is visszafogott. Szvsz amíg nem lesz valami komolyabb indok/érv mellette, addig ilyen takarékláng lesz sajnos az ûrkutatásban. A komoly indok pedig vagy gazdasági vagy politikai lehet. Utóbbira én láttam egy pici esélyt a Constellation program elindításakor, de aztán sajnos az a tény, hogy a NASA nem kap több pénzt, ezt le is lohasztotta.
Rövid távon csodákat én sajnos nem várok. A jelen szituációban úgy 2012-ben várható az elsõ kereskedelmi sub-orbitális repülés. Talán a SpaceX a Dragon ûrhajóval és a Bigelow Aerospace féle ûrállomással beindítható a kereskedelmi ûrturizmus újra 2015-2016 körültõl. A NASA-nak nincs rövid távú terve a Holdra való visszatérésre jelenleg, az emberes repülés tehát szvsz úgy 2025-ig a Föld körüli pályán ragad.
Rövid távon csodákat én sajnos nem várok. A jelen szituációban úgy 2012-ben várható az elsõ kereskedelmi sub-orbitális repülés. Talán a SpaceX a Dragon ûrhajóval és a Bigelow Aerospace féle ûrállomással beindítható a kereskedelmi ûrturizmus újra 2015-2016 körültõl. A NASA-nak nincs rövid távú terve a Holdra való visszatérésre jelenleg, az emberes repülés tehát szvsz úgy 2025-ig a Föld körüli pályán ragad.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#930
Nézd meg mirõl szóltak ~30-50 éve fõleg a Sci-fi regények (holdbázis, ûrkolonizáció), mirõl szóltak ~10-20 éve (cyberpunk / világállam és maximum ember a Marson), és mirõl szólnak fõleg ma (posztapokalipszis, túlélés a Földön, esetleg külsõ jelek fogadása) - mindig az, ami az aktuális perspektíva volt, és ami az akkori fejlõdési irányokat vitte tovább.
Eddig egyik se jött be, úgysem tudhatni, hogy merre fog alakulni a az ûrkutatás, mert alárendelt állapotban van a politikához képest.
A legnagyobb hajtóerõt idáig a háborús fenyegetéstõl kapta, hiszen akkor tolta bele az állam a pénzt és a tudósokat - most, hogy ez nem komoly hajtóerõ, maximum privát pénzekkel lehet a fejlõdést hajtani (Google X Prize-ok), de az édeskevés bármihez - és amíg nem létfontosságú (márpedig bõven nem az), addig néhány tudós játszótere lesz csak a távolabbi világûr, felesleges pénzkiadás a jelenlegi perspektívából. (nézd meg milyen volt a laikus visszhang a NASA biológiai csoportjának múlt évi bejelentésére - "és ezek kapják az államtól a pénzt, hogy a Földön találjanak baktériumokat? - legalább ha E.T.-vel telefonáltak volna!")
Másrészrõl pedig érdemes elolvasni Stanis³aw Lem: Visszatérés c. regényét, érdekes gondolatok vannak benne egy jövõkép leírásába szõve, pont arról, hogy merre tarthat az ûrkutatás. (úgy egyáltalán Lemet én a múlt század egyik legnagyobb futurológus gondolkodójának tartom, egyike a nagyon kevés írónak, aki többször sikeresen elszakadt a kliséktõl)
Eddig egyik se jött be, úgysem tudhatni, hogy merre fog alakulni a az ûrkutatás, mert alárendelt állapotban van a politikához képest.
A legnagyobb hajtóerõt idáig a háborús fenyegetéstõl kapta, hiszen akkor tolta bele az állam a pénzt és a tudósokat - most, hogy ez nem komoly hajtóerõ, maximum privát pénzekkel lehet a fejlõdést hajtani (Google X Prize-ok), de az édeskevés bármihez - és amíg nem létfontosságú (márpedig bõven nem az), addig néhány tudós játszótere lesz csak a távolabbi világûr, felesleges pénzkiadás a jelenlegi perspektívából. (nézd meg milyen volt a laikus visszhang a NASA biológiai csoportjának múlt évi bejelentésére - "és ezek kapják az államtól a pénzt, hogy a Földön találjanak baktériumokat? - legalább ha E.T.-vel telefonáltak volna!")
Másrészrõl pedig érdemes elolvasni Stanis³aw Lem: Visszatérés c. regényét, érdekes gondolatok vannak benne egy jövõkép leírásába szõve, pont arról, hogy merre tarthat az ûrkutatás. (úgy egyáltalán Lemet én a múlt század egyik legnagyobb futurológus gondolkodójának tartom, egyike a nagyon kevés írónak, aki többször sikeresen elszakadt a kliséktõl)
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#929
Az emberiség gyakorlatilag a saját hülyeségével korlátozza önmagát. Mert képesek lennénk sok mindenre már most is, ami még mindig csak sci-fi, csak nem ilyen hozzáállás meg mentalitás kéne. De ez utóbbi két dolog megváltozása is utópia...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#928
A nélkül, hogy bele akarnák mélyedni a dologba, jelenleg még egy nyamvadt üvegházhatást-keltõ gázkvóta egyezséget sem sikerül normálisan a tetõ alá hozni, szóval én valahogy nem bíznék itt mindenféle utópisztikus jövõképben. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#927
Köszi, a bányászáshoz viszot még mindig sok idõnek kéne eltelnie, ha gazdaságosan akarjuk kitermelni, és annyi idõ alatt már remélhetõleg az újrahasznosítás közel 99%-os lesz, és a meglévõ nyersanyag mennységet figyelembe véve értelmetlen más bolygókról bányászni.
#926
Tud valak arról valamit hogy jelenleg is aktívan követik az Apofiszt, vagy már teljesen biztos hogy nem jelent veszélyt?
Aktívan követik, hiszen visszatérõ NEAR (Föld-közeli Aszteroida). Elképzelhetõ, hogy mûholdat is indítanak a vizsgálatára az egyik következõ Föld-megközelítésénél.
Az jelenlegi számítások szerint nem valószínû, hogy becsapódna a Földbe (sem 2029-ben, sem 2036-ban).
Arról adat hogy mibõl áll az Apofisz, ez csak azért érdekel mert ha tartalmaz olyan anyagokat ami számunkra értékes akkor nem lenne szerintetek arra esély hogy valahogy befogjuk?
Nincs megbízható adat, de nem valószínû, hogy lenne rajta olyan anyag, ami miatt gazdaságos lenne bányászati felhasználása.
A Földön kívüli bányászatra ott a Hold, ismerten van rajta olyan anyag, ami a jövõben érdekelheti az emberiséget (He3).
Marsnak régen volt mágnesen mezeja hasonlóan mint a Földnek, volt légköre is, valószínûleg nem ideális az élet fenntartásához de legalább volt. 😊
A Marsnak a mai napig van légköre, csak viszonylag ritka. Tervben van egy repülõgép szerû Mars-szonda is, ami a Mars légkörében repülve térképezné fel a felszínt.
Szóval, a légkör elvesztésének oka: A Mars méretébõl következik(pontosabban tömegébõl)hogy kisebb gravitácós erõt hoz létre mint a Föld, ezért kisebb a szökési sebesség stb...; Valamiért leállt a belselyében folydogáló vasmagörvénylés(valószínûleg a távolsága miatt kevesebb hõt kapott a Naptól, pusztán a méreténél fogva kevesebbet termelt a radioaktív bomlások során), megszûnt a mágnesenmezõ, napszél elfújta a légkört.
Szóval melyik a valószínûbb, esetleg a kettõ kombinációja, vagy teljesen más az oka? Többek között azért is érdekel mert sokat lehet hallani hogy a Mars mutatja a Föld lehetséges jövõbeli képét, na erre például választ kapnánk.
A belsõ hõmérsékletre csak kis mértékben van kihatással a napból érkezõ hõ, az Io például sokszorta messzebb van a Naptól, mint a Mars, mégis forróbb.
A Mars légkörének eróziójáért valóban legvalószínûbben a napszél okolható, de hogy ez mögött pontosan milyen összefügés van, azt csak találgatják a tudósok. Többek között ezért is szeretnék minél behatóbban vizsgálni a Marsot...
Aktívan követik, hiszen visszatérõ NEAR (Föld-közeli Aszteroida). Elképzelhetõ, hogy mûholdat is indítanak a vizsgálatára az egyik következõ Föld-megközelítésénél.
Az jelenlegi számítások szerint nem valószínû, hogy becsapódna a Földbe (sem 2029-ben, sem 2036-ban).
Arról adat hogy mibõl áll az Apofisz, ez csak azért érdekel mert ha tartalmaz olyan anyagokat ami számunkra értékes akkor nem lenne szerintetek arra esély hogy valahogy befogjuk?
Nincs megbízható adat, de nem valószínû, hogy lenne rajta olyan anyag, ami miatt gazdaságos lenne bányászati felhasználása.
A Földön kívüli bányászatra ott a Hold, ismerten van rajta olyan anyag, ami a jövõben érdekelheti az emberiséget (He3).
Marsnak régen volt mágnesen mezeja hasonlóan mint a Földnek, volt légköre is, valószínûleg nem ideális az élet fenntartásához de legalább volt. 😊
A Marsnak a mai napig van légköre, csak viszonylag ritka. Tervben van egy repülõgép szerû Mars-szonda is, ami a Mars légkörében repülve térképezné fel a felszínt.
Szóval, a légkör elvesztésének oka: A Mars méretébõl következik(pontosabban tömegébõl)hogy kisebb gravitácós erõt hoz létre mint a Föld, ezért kisebb a szökési sebesség stb...; Valamiért leállt a belselyében folydogáló vasmagörvénylés(valószínûleg a távolsága miatt kevesebb hõt kapott a Naptól, pusztán a méreténél fogva kevesebbet termelt a radioaktív bomlások során), megszûnt a mágnesenmezõ, napszél elfújta a légkört.
Szóval melyik a valószínûbb, esetleg a kettõ kombinációja, vagy teljesen más az oka? Többek között azért is érdekel mert sokat lehet hallani hogy a Mars mutatja a Föld lehetséges jövõbeli képét, na erre például választ kapnánk.
A belsõ hõmérsékletre csak kis mértékben van kihatással a napból érkezõ hõ, az Io például sokszorta messzebb van a Naptól, mint a Mars, mégis forróbb.
A Mars légkörének eróziójáért valóban legvalószínûbben a napszél okolható, de hogy ez mögött pontosan milyen összefügés van, azt csak találgatják a tudósok. Többek között ezért is szeretnék minél behatóbban vizsgálni a Marsot...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#925
Tud valak arról valamit hogy jelenleg is aktívan követik az Apofiszt, vagy már teljesen biztos hogy nem jelent veszélyt?
Másik kérdés. Arról adat hogy mibõl áll az Apofisz, ez csak azért érdekel mert ha tartalmaz olyan anyagokat ami számunkra értékes akkor nem lenne szerintetek arra esély hogy valahogy befogjuk?
Én így hirtelen arra gondoltam hogy akár neki is lehetne ütköztetni a Holdnak, persze ilyen kockázatot egy ember sem vállalna elhiszem...
Tudom hogy nyersanyag szerzés céljából még nem érné meg kifelé tekintetünk, van bõven a Földön, csak egy fejlõdési szintlépésnek szerintem elmenne.
Nem tudom hogy ez mennyire ide tartozik de még egy kérdésem lenne. Ugye jelenlegi állapot szerint a Marsnak régen volt mágnesen mezeja hasonlóan mint a Földnek, volt légköre is, valószínûleg nem ideális az élet fenntartásához de legalább volt. 😊 Szóval, a légkör elvesztésének oka: A Mars méretébõl következik(pontosabban tömegébõl)hogy kisebb gravitácós erõt hoz létre mint a Föld, ezért kisebb a szökési sebesség stb...; Valamiért leállt a belselyében folydogáló vasmagörvénylés(valószínûleg a távolsága miatt kevesebb hõt kapott a Naptól, pusztán a méreténél fogva kevesebbet termelt a radioaktív bomlások során), megszûnt a mágnesenmezõ, napszél elfújta a légkört.
Szóval melyik a valószínûbb, esetleg a kettõ kombinációja, vagy teljesen más az oka? Többek között azért is érdekel mert sokat lehet hallani hogy a Mars mutatja a Föld lehetséges jövõbeli képét, na erre például választ kapnánk.
Másik kérdés. Arról adat hogy mibõl áll az Apofisz, ez csak azért érdekel mert ha tartalmaz olyan anyagokat ami számunkra értékes akkor nem lenne szerintetek arra esély hogy valahogy befogjuk?
Én így hirtelen arra gondoltam hogy akár neki is lehetne ütköztetni a Holdnak, persze ilyen kockázatot egy ember sem vállalna elhiszem...
Tudom hogy nyersanyag szerzés céljából még nem érné meg kifelé tekintetünk, van bõven a Földön, csak egy fejlõdési szintlépésnek szerintem elmenne.
Nem tudom hogy ez mennyire ide tartozik de még egy kérdésem lenne. Ugye jelenlegi állapot szerint a Marsnak régen volt mágnesen mezeja hasonlóan mint a Földnek, volt légköre is, valószínûleg nem ideális az élet fenntartásához de legalább volt. 😊 Szóval, a légkör elvesztésének oka: A Mars méretébõl következik(pontosabban tömegébõl)hogy kisebb gravitácós erõt hoz létre mint a Föld, ezért kisebb a szökési sebesség stb...; Valamiért leállt a belselyében folydogáló vasmagörvénylés(valószínûleg a távolsága miatt kevesebb hõt kapott a Naptól, pusztán a méreténél fogva kevesebbet termelt a radioaktív bomlások során), megszûnt a mágnesenmezõ, napszél elfújta a légkört.
Szóval melyik a valószínûbb, esetleg a kettõ kombinációja, vagy teljesen más az oka? Többek között azért is érdekel mert sokat lehet hallani hogy a Mars mutatja a Föld lehetséges jövõbeli képét, na erre például választ kapnánk.
#924
összegyûlt a lóvé a nevezésre a Pulinak!
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#923
Én fõleg a Dawn-ra leszek kíváncsi, jó kis program. 😉
Amúgy a hírek szerint a Puli összegyûjtötte a nevezési díjjat, szóval indulnak a Googla Lunar X-Prize-on. A weboldala mondjuk kevésbé frissült az utóbbi napokban. :\
Amúgy a hírek szerint a Puli összegyûjtötte a nevezési díjjat, szóval indulnak a Googla Lunar X-Prize-on. A weboldala mondjuk kevésbé frissült az utóbbi napokban. :\
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#922
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#921
Kettéválasztanám a kérdést.
1.: Igen, én is álmodozom arról, hogy a Peter Madsen módjára építek egy saját ûrhajót. Sõt, én egy lépéssel tovább álmodom, mert SSTO (egy fokozatú), újrafelhasználható ûrrepülõgépben gondolkodom. Aztán hátradõlök, és megállapítom, hogy én sajnos alkalmatlan vagyok egy ilyen álom megvalósítására - marad tehát álom.
Szó se róla, én is drukkolok a Puli-nak, szép teljesítmény lenne, és a korábban már említett Hunveyor "holdszondák" azért némi hátteret nyújthatnak. De...
2.: De jelenleg magáról az egész elképzelésrõl abszolute semmit nem nyilatkoztak, nem lehet olvasni róla. Milyen holdszonda, milyen rover, milyen módon jut a Holdra a holdszonda, milyen módon jut fel az ûrszonda.
Ezek hiányában a fantáziánkra vagyunk bízva. A középsõ nevem nekem ugyan lehetne "Negatív", mert mindenben meglátom a "miért nem mûködne" részt. Nézzük hol lehetnek gondok:
-Maga a Rover és a Holdszonda. A Hunveyorok és a Husar roverek alapján azért képesek egy mûködõképes, könnyû, megbízható holdszondát és rovert összeépíteni. Ezen részbe nem tudok belekötni, nem is vitás, hogy ez az akadályt könnyedén megugorhatják a hazaiak.
-Ûrszonda. No ez már fogósabb kérdés. Tegyük fel Föld körüli pályára már feljutottunk, innen el kell jutni a Holdra. Alapvetõen három fõ probléma adott, az egyik a hajtómû, a másik a szonda navigációja, végül pedig maga a szonda teste. Amennyire én tudom, túl komoly elõélet ilyen téren nincs. Ettõl függetlenül a dolog nem lehetetlen, bõven van hozzáférhetõ tudásanyag, tehát ezt is kivitelezhetõnek tartom.
-Földrõl a Föld körüli pályára feljutás. No ez a legkínosabb pont.
Azért, mert túl sok opció nincs magára a feljuttatásra. Saját ûrhajót/rakétát építeni idõ és erõforrás igényes, keleti szomszédunkban az Arca megpróbálkozik vele, amihez sok sikert kívánok, de e téren azt hiszem rossz úton járnak, legalábbis ha a Google Lunar X-Prize elnyerése motiválja õket. Semmiképpen nem lehet olcsóbb egy repülõgépet és egy rakétát építeni kvázi a semmibõl, mint bérelni / venni egyet.
Marad opciónak az, hogy vesznek egy rakétát. A már említett Volna jelenleg tudomásom szerint a legolcsóbb mód a világûrbe jutáshoz, ezek kiselejtezett SLBM-ek, tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéták, hordozórakétának átalakítva. Ez 2-3 millió dollár, alsó hangon.
A következõ lépcsõfok már 7-10 millió dollár, orosz vagy kínai hordozórakétákkal, vagy a SpaceX Falcon 1-ével. Igaz itt már több tonnás hasznos teher áll rendelkezésre, tehát ha sikerülne "betársulni" valaki mellé, hogy két vagy három ûrszondát indítsanak, akkor az ár itt is leeshet 2-3 millió környékére.
Az utolsó lehetõség "másodlagos" hasznos teherteret bérelni egy hordozórakétán. A gond az, hogy ezek általában inkább mikroszatelitek, "kockamûholdak" számára vannak kitalálva, jellemzõen 10x10x10cm-es, vagy hasonló méretekben. Ez egy holdszondához kevés, és még ezek ára is 200'000-300'000 dollár.
Igen, az X-Prize és a Lockheed Lunar Lander versenyeken szép eredményeket mutattak egyes amatõr ûrcégek. De nézzük meg milyen háttérrel. Az Ansari X-Prize-t a Scaled Composites nyerte meg, úgy, hogy egy mecénás ~30 millió dollárral támogatta õket. A Scaled Composites pedig nem ma jöttek le a falvédõrõl, évtizedek óta gyártanak repülõgépeket. A Wirefly X-Prize és a Lockheed Lunar Lander versenyen az Armadillo Aerospace már kétszer gyõzedelmeskedett, ám az Armadillo mögött John Carmack áll, aki eddig 4-5 millió dollárt pumpált a cégbe. Anno azt állította, hogy összességében 10 millió dollár alatt összehozhatják az emberes ûrrepülést, de ez még várat magára.
De még egyszer: én támogatom és drukkolok a Pulinak. De tényszerûen nézve ahhoz, hogy sikeresek legyenek, bizony kelleni fog 400-500 millió forint alsó hangon, nekik pedig az elsõ léc átugrásához cirka 10,5 milliót kellene összeszedniük, márpedig ez is nagyon nyögvenyelõsen akar összejönni, ha összejön...
1.: Igen, én is álmodozom arról, hogy a Peter Madsen módjára építek egy saját ûrhajót. Sõt, én egy lépéssel tovább álmodom, mert SSTO (egy fokozatú), újrafelhasználható ûrrepülõgépben gondolkodom. Aztán hátradõlök, és megállapítom, hogy én sajnos alkalmatlan vagyok egy ilyen álom megvalósítására - marad tehát álom.
Szó se róla, én is drukkolok a Puli-nak, szép teljesítmény lenne, és a korábban már említett Hunveyor "holdszondák" azért némi hátteret nyújthatnak. De...
2.: De jelenleg magáról az egész elképzelésrõl abszolute semmit nem nyilatkoztak, nem lehet olvasni róla. Milyen holdszonda, milyen rover, milyen módon jut a Holdra a holdszonda, milyen módon jut fel az ûrszonda.
Ezek hiányában a fantáziánkra vagyunk bízva. A középsõ nevem nekem ugyan lehetne "Negatív", mert mindenben meglátom a "miért nem mûködne" részt. Nézzük hol lehetnek gondok:
-Maga a Rover és a Holdszonda. A Hunveyorok és a Husar roverek alapján azért képesek egy mûködõképes, könnyû, megbízható holdszondát és rovert összeépíteni. Ezen részbe nem tudok belekötni, nem is vitás, hogy ez az akadályt könnyedén megugorhatják a hazaiak.
-Ûrszonda. No ez már fogósabb kérdés. Tegyük fel Föld körüli pályára már feljutottunk, innen el kell jutni a Holdra. Alapvetõen három fõ probléma adott, az egyik a hajtómû, a másik a szonda navigációja, végül pedig maga a szonda teste. Amennyire én tudom, túl komoly elõélet ilyen téren nincs. Ettõl függetlenül a dolog nem lehetetlen, bõven van hozzáférhetõ tudásanyag, tehát ezt is kivitelezhetõnek tartom.
-Földrõl a Föld körüli pályára feljutás. No ez a legkínosabb pont.
Azért, mert túl sok opció nincs magára a feljuttatásra. Saját ûrhajót/rakétát építeni idõ és erõforrás igényes, keleti szomszédunkban az Arca megpróbálkozik vele, amihez sok sikert kívánok, de e téren azt hiszem rossz úton járnak, legalábbis ha a Google Lunar X-Prize elnyerése motiválja õket. Semmiképpen nem lehet olcsóbb egy repülõgépet és egy rakétát építeni kvázi a semmibõl, mint bérelni / venni egyet.
Marad opciónak az, hogy vesznek egy rakétát. A már említett Volna jelenleg tudomásom szerint a legolcsóbb mód a világûrbe jutáshoz, ezek kiselejtezett SLBM-ek, tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéták, hordozórakétának átalakítva. Ez 2-3 millió dollár, alsó hangon.
A következõ lépcsõfok már 7-10 millió dollár, orosz vagy kínai hordozórakétákkal, vagy a SpaceX Falcon 1-ével. Igaz itt már több tonnás hasznos teher áll rendelkezésre, tehát ha sikerülne "betársulni" valaki mellé, hogy két vagy három ûrszondát indítsanak, akkor az ár itt is leeshet 2-3 millió környékére.
Az utolsó lehetõség "másodlagos" hasznos teherteret bérelni egy hordozórakétán. A gond az, hogy ezek általában inkább mikroszatelitek, "kockamûholdak" számára vannak kitalálva, jellemzõen 10x10x10cm-es, vagy hasonló méretekben. Ez egy holdszondához kevés, és még ezek ára is 200'000-300'000 dollár.
Igen, az X-Prize és a Lockheed Lunar Lander versenyeken szép eredményeket mutattak egyes amatõr ûrcégek. De nézzük meg milyen háttérrel. Az Ansari X-Prize-t a Scaled Composites nyerte meg, úgy, hogy egy mecénás ~30 millió dollárral támogatta õket. A Scaled Composites pedig nem ma jöttek le a falvédõrõl, évtizedek óta gyártanak repülõgépeket. A Wirefly X-Prize és a Lockheed Lunar Lander versenyen az Armadillo Aerospace már kétszer gyõzedelmeskedett, ám az Armadillo mögött John Carmack áll, aki eddig 4-5 millió dollárt pumpált a cégbe. Anno azt állította, hogy összességében 10 millió dollár alatt összehozhatják az emberes ûrrepülést, de ez még várat magára.
De még egyszer: én támogatom és drukkolok a Pulinak. De tényszerûen nézve ahhoz, hogy sikeresek legyenek, bizony kelleni fog 400-500 millió forint alsó hangon, nekik pedig az elsõ léc átugrásához cirka 10,5 milliót kellene összeszedniük, márpedig ez is nagyon nyögvenyelõsen akar összejönni, ha összejön...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#920
Csak éppen más kor és más környezet volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#919
Samuel P. Langley hatalmas állami forrásokat kapott. Kapcsolatai és a pénz miatt a kor legnagyobb elméi közül válogathatott, rendelkezésére állt minden akkor beszerezhetõ anyag, berendezés szinte korlátlan mennyiségben, ahhoz, hogy elérje világos, egyetlen célját. Mégis két bicikliszerelõ hajtotta végre az elsõ sikeres motorral hajtott emberes repülést.
Engedelmeddel, én jelen esetben a hurráoptimista végletet erõsíteném 😄
Engedelmeddel, én jelen esetben a hurráoptimista végletet erõsíteném 😄
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#918
Igy van, pontosan erre gondoltam.
#917
jogos jogos. Sajnos.
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok