10000
-
#2963
-
#2962
Mekkora az univerzum? -
#2961
Nemrég néztem egy előadást, ahol említették, hogy az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat felszínről 0.006 szögmásodperc felbontású a felszínről. -
kjhun #2960 Remélem jó idő lesz addigra ismét, mint amilyen a korábbi napokban volt.
2015.03.20. T1: 09:38, max: 10:47, T2: 11:59, 58.6%, alt: 40.3fok
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
T1: a részleges napfogyatkozás kezdetének az időpontja
max: a részleges napfogyatkozás maximális fázisának az időpontja
T2: a részleges napfogyatkozás végének az időpontja
a százalékos érték a maximális fázis idején a napkorong elfedett területének a nagysága
alt: a Nap horizont feletti magassága a fogyatkozás maximális fázisának az időpontjában
Az adatok közép-európai időben vannak megadva és 19fok földrajzi hosszúság és 47.5fok földrajzi szélességre vonatkoznak.
-
kamionosjoe #2959 
-
#2958
Jövő héten részleges napfogyatkozás lesz Európa nagy részén. -
#2957
Kiegészítés:
Ia-típusú szupernóva -
#2956
Megtörtént a pályára állás. -
#2955
A hétvégén áll pályára a Dawn a Ceres körül, valószínűleg jobb képeket készít majd, és talán kiderül, hogy mi is az a csillogás (sóra vagy vulkáni tevékenységből származó friss jégre tippelnek) -
#2954
Azt írják felszínről nézve kb. 100 parszek távolságig működik nagyjából megbízhatóan, űrbeli távcsövekkel ennek tízszerese, tehát ~1000 parszek a határ.
... ami azt jelenti, hogy 0.002 szögmásodperc különbséget már be tudnak mérni (hiszen a képen is látszik, hogy "nyáron" és "télen" 2p szögnyi különbség van) -
#2953
Pontosan azért kérdem. A parallax módszer még kis távolságon is olyan felbontást követel meg, hogy ihaj... -
#2952
Kiegészítés: még nagyobb távolságoknál (galaxisok) a vöröseltolódás mértékére alapozzák a távolságot, ahol pedig a Hubble-állandó alapján számolnak, és reménykednek benne, hogy azt a számot nagyjából pontosan ismerik, és nem változott/változik idővel (ez a világegyetem felépítésétől függ, lásd részletesebben: standard modell és társai).
Ráadásul a vöröseltolódás méréséhez nem árt, ha van egy olyan pont a galaxisban, aminek a fényességével és színösszetételével eléggé tisztában vagyunk, és eléggé elüt a környezetétől is, plusz nem torzult el nagyobb tömegpontok köztes jelenléte miatt. Erre leginkább az Ia típusú szupernóvákat használják (ez a "standard gyertya"), ezzel a távolságbecsléseket 15-20%-os hibahatárról 3-7%-ra sikerül csökkenteni. Persze ki kell hozzá fogni az adott távolságban egy ilyen felvillanást.
A Hubble-állandó értékét a 2001 óta becsült 72±8 értékről 2013-ra 67.80±0.77-re sikerült pontosítani, ami által a távolabbi galaxisok "távolsága" elég nagy mértékben megváltozott.
Hubble 1929-ben az Androméda-köd (azóta galaxis, mert már látjuk a részleteket) távolságát kb. 900 ezer fényévre becsülte, jelenleg 2.54 ± 0.11 millió fényévre teszik a távolságát. -
#2951
A Föld ellipszisének fél nagyátlója ~150 millió kilométer (1 CSE), ha valami ~3,26 fényév távolságra van, akkor az koszinusztétel és társai alapján 1 ívmásodperc (1/3600 fok) különbséggel látszik a Naptól és tőlünk. Innen van ennek a távolságnak a neve: parszek (parallaxis szekundum)
![]()
A legközelebbi csillag kb. 1,3 parszek, a Tejút közepe ~8000 parszek, tehát 1/8000 ívmásodperc az elmozdulása féléves szinten.
Tehát igen: a távolságmérés jelenleg főleg a fényesség alapján történő becslésre alapul,én emlékszem arra, hogy a csillagok "távolsága" rengeteget változott az elmúlt 20 évben.
"A Hipparcos által mért 772,3±2,4 milliívmásodperces és a precízebb Hubble, illetve a Fine Guidance Sensor általi 768,7±0,3 milliívmásodperces parallaxis alapján a Proxima Centauri hozzávetőleg 4,2 fényévnyire található." - és ez csak a legközelebbi csillag, ahol már 0.7 ívmásodpercekkel számolnak.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.03.05. 08:26:09 -
#2950
A háromszögelés mekkora távolságis jó? Azon felül, akkor az távolsámérés tulajdonképpen csak becslés? -
#2949
![]()
m - látszólagos magnitúdó
M - abszolút magnitúdó
d - megfigyelési távolság (parszekben)
(igazából ezt használják visszafelé távolságmeghatározásra, hiszen háromszögeléssel nem igazán megy nagyobb távolságoknál, a csillagoknak pedig méretük és típusuk alapján elég egységes fényességük van)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.03.05. 08:09:13 -
#2948
Ismerem. :) -
Pares #2947 -
#2946
Ki kellen számolni a relatív fényességből az abszolút fényességet is. Gőzöm sincs, hogy hogyan kell. -
#2945
Valószínű, hogy bizonyos határ felett nem érzékelhető, lehet, ezt próbálták ábrázolni. -
#2944
Ennyire kicsi a fényessége a nagy csillagoknak is? -
#2943
Kis színes: hogyan nézne ki egy földi naplemente, ha a Nap helyére ismertebb csillagokat raknánk?
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.03.03. 20:08:16 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#2942
Köszönöm! :D -
#2941
BSzN Cifu!
-
#2940
akkor ünnepelték a kínai újévet (más ötletem nincs :D) -
Pares #2939 Lehet, de azt nem a Földről indították... 
-
#2938
landolt valami ? -
Pares #2937 ![]()
![]()
-
kamov #2936 Az alább leírtakon túl, nem véletlen hogy az új javaslatok mind függesztéssel képzelik el a rakéta szállítását és nem a raktérben.
A függesztményt ugyanis le lehet dobni, ha a hordozógép egyik oldali hajtóművei éppen madárrajt esznek.
Több tonnás teher szállítására képes rakétát viszont már nem lehet csak úgy egy mostani repülőgépre függeszteni.
A silóból indított ICBM-ek átalakítása egyszerűbb volt, de az sem volt egy egyértelmű pénzügyi siker (Dnyepr,Rokot, Taurus, Conestoga).
Több tíz millió dollárét viszont már Szojuz indítást is lehet venni. -
#2935
Hát, még úgyis alig-alig, a civilek közt sincs sok.
Antonov An-225 250,000 kg (551,000 lb)
Antonov An-124 150,000 kg (331,000 lb)
Boeing 747-8F 134,200 kg (295,900 lb)
Lockheed C-5 (Galaxy) 122,470 kg (270,000 lb)
Boeing 777 Freighter 103,000 kg (227,000 lb)
McDonnell Douglas MD-11 91,670 kg (202,100 lb)
Boeing 747 LCF 83,325 kg (183,700 lb)
Boeing C-17 Globemaster III 77,519 kg (170,900 lb)
Airbus A330-200F 475 m³ 70,000 kg (154,000 lb)
Boeing 767-300 Freighter 52,700 kg (116,200 lb) -
#2934
...de ezekről tudommal még nem volt valós indítás.
A Pegazus és Pegazus XL ugye 1990 óta üzemel, az megvan. Nagyobb méretű rendszer valóban nem volt...
Az egyetlen gikszer az felvetésemben az, hogy olyan katonai teherszállító kellene ehhez, amiből nem sok van és a USAF nem vállalhat pénzért tudtommal civil szállítást.
Az első gikszer szerintem ott van, hogy milyen ICBM-et is akarsz indítani. ;)
A Trident I C4 2005-ben lett kivonva, szétszerelték és megsemmisítették őket. A Peacekeeper detto. A Minuteman III aktív szolgálatban van, és 2030-ig abban is marad. A Trident II D5 szintén a 2030-as évekig marad. A francia rakétákra nem építenék. End of line...
A legjobb cél talán a Trident II D5 lenne, de a britek 29 millió dollárt fizettek csak a rakétáért, tehát árban bizony annyira nem olcsó ez a megoldás sem.
Csak más C-17 felhasználók jöhetnek szóba vagy esetlegesen orosz gépek.
A Trident C4 kisebb, ~33 tonnás tömegét elviekben az A400M is képes elvinni. De a Trident D5 59 tonnás tömege kemény dió, a C-5, C-17, Il-76MD-90 és az An-124/-225 az összes választék. Itt jön a képbe az, hogy civil gépeken nem nagyon van hátsó rámpa, mert amúgy egy nagy rakás civil gép is szóba kerülhetne... -
#2933
A legkritikusabb része az egésznek ez és a navigáció inicializálása. Ha ez megy akkor onnantól a további már magától megy. Az új külön erre a célra fejlesztett gépeket ismerem, de ezekről tudommal még nem volt valós indítás.
Az egyetlen gikszer az felvetésemben az, hogy olyan katonai teherszállító kellene ehhez, amiből nem sok van és a USAF nem vállalhat pénzért tudtommal civil szállítást. Csak más C-17 felhasználók jöhetnek szóba vagy esetlegesen orosz gépek. -
#2932
Anno csináltak olyat, hogy stratégiai ICBM-et dobtak ki tehergépből és onnan indult.
Egy ilyen történt, 1974-ben, egy Minuteman I-est dobtak ki egy C-5 Galaxy-ból, de a rakéta hajtóműve csak 10 másodpercig működött, a teszt a dobás-indítás fázisát tesztelte csak, valós, sikeres teszt sose volt.
Nem értem, hogy ezt miért nem csinálják, mikor ~-30-40 éve sikerült...? Több tonnába és az átmérőbe nagyon komoly dolgok beleférnének és egy indítás költsége mindennel számolva is néhány tízmilliós lenne.
Nyugaton az ICBM-ek nem opciók, mert civil célra nem dobják vissza őket, mint az Ukránok vagy Oroszok.
A levegőből indított rakétáknál egyébként ott van az Orbital Pegazus, ami 1990 óta repül. ~11 millió dollárból visz fel 443kg-ot LEO pályára. Az egyetlen már bizonyított megoldás a WhiteKnightOne/SpaceShipOne páros, aztán jön a WhiteKnightTwo/SpaceShipTwo illetve /LauncherOne megoldás. Illetve jövőre ígérik az első indítását a Stratolaunch-nak. Ők eredetileg a SpaceX Falcon5-ösét szerették volna, de ez nem jött össze, szóval az Orbital gyárt nekik egy szilárd hajtóanyagú rakétát, a Pegasus 2-őt. A tervek szerint 6120kg-ot vihet fel LEO-ra, de senki sem tudja még, hogy mennyiért...
Az elképzelések megvannak tehát, a kérdés majd a költséghatékonyság lesz. A fő konkurens a SpaceX és a Falcon9-Reusable. Ami a SpaceX saját állítása szerint 10 millió dollár alatt fog ~11 tonnát LEO pályára vinni. Ezzel egyszerűen nem lehet konkurálni úgy, hogy a StratoLaunch kevesebbet is visz fel, és ráadásul a Pegasus XL is több, mint 10 millió dollár.
Persze mint szereplők talán megjelenhetnek a piacon, tán még vásárlójuk is lesz (a DreamChaser már lepaktált velük), de letarolni nem fogják tudni a piacot - hacsak a SpaceX nem szúr el valamit...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.02.25. 07:58:14 -
#2931
Anno csináltak olyat, hogy stratégiai ICBM-et dobtak ki tehergépből és onnan indult. Egy nehéz terherszállító 10 km magasra erőlködés nélkül felvisz egy ICBM raktétát, aminek a hasznos terhe 0 méteren indítva is 2-3 tonna. Akkor 10 km-ről simán felvinne a LEO pályára ennyit. Nem értem, hogy ezt miért nem csinálják, mikor ~-30-40 éve sikerült...? Több tonnába és az átmérőbe nagyon komoly dolgok beleférnének és egy indítás költsége mindennel számolva is néhány tízmilliós lenne. -
kamov #2930 Ami indítás után a műholdakon kívül pályára kerül az a hordozórakéta végfokozata és a rá szerelt műholdadapter.
Amikor párszáz km magasságú (alacsony) pályára indítanak, akkor a végfokozatot már minden esetben visszafékezik a légkörbe. -
#2929
Nem hiszem, mert pont ugyanazokat írjátok le. -
#2928
És azóta talán változott a helyzet? -
#2927
#2825-től kezdődve nem rágcsáltuk már végig egyszer ezt az űrszemét-műhold dolgot? Annyira nem volt régen... -
#2926
Ezek mind a már fent levő holdakra vonatkoznak. A fellövéskor keletekző űrszemét problémáját ez nem oldja meg. -
kamov #2925 Ha elolvasod a hozzászólásomat, akkor szokatlan dolgot vehetsz észre benne.
Kifogások keresése helyett a lehetséges megoldásokat vázoltam fel.
Ezek:
-Az élettartamuk végét elérő műholdak irányított lefékezése. Ionhajtóművel ez egyszerű és olcsó.
-A meghibásodott műholdak lefékezése, ugyanarra a műhold buszra épített másik műholddal. Ez megint egy előremutató dolog ami szintén bontogatja szárnyait.
-Lehetőség a fogyó üzemanyagú, de ép műholdak újratankolása is, de szerintem valószínűbb hogy inkább újabb, fejlettebb műholdakra cserélnék azokat idővel. -
#2924
Ilyen sűrűséggel felküldve a műholdakat olyan koncentrációjú űrszemét lesz, hogy az öröm lesz nézni... Már most is néha odébb kell tologatni az ISS-t...
