Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#1216
Egyfelõl a Mars Society a lehetõ legolcsóbb megoldást kereste. Még pesszimista egy milliárd dollárral számolva is bagatel tételnek minõsül, és a két fõs személyzet által vállalt rizikó is belefér kategória. Nem hinném, hogy hiány lenne jelentkezõkbõl.
Más felõl számoljunk dupla küldetéssel (két Dragon, négy ûrhajós), akkor is csak két milliárd dollár. Tized annyi, mint a NASA által feltételezett programok. Nincs VASMIR hajtómû, nincs Ion-hajtómû, nincs látványos új technológiai tüzijáték, de megvalósítható, méghozzá olcsón.
Én 3-4 milliárd dollárral számoltam, ebbe már beleférhet egy egyszerûbb SpaceHab modul, amihez hozzácsatlakozik egy vagy két Dragon az oda- és visszaúton, így az élettér elfogadhatóbb méretû, és a hat indítás (2 visszatérõ Dragon, 2 Mars-szállítmány, 2 odaútra szolgáló Dragon) helyet legyen 10 indítás (2 Dragon az odaútra, a SpaceHab és a szükséges nagyobb gyorsítófokozat (3 indítás az odaút), ugyanez vissza (3 indítás a visszaút) és így van 4 Marsi teher indításunk, vagyis 44 tonna Marsi terhünk.
Más felõl számoljunk dupla küldetéssel (két Dragon, négy ûrhajós), akkor is csak két milliárd dollár. Tized annyi, mint a NASA által feltételezett programok. Nincs VASMIR hajtómû, nincs Ion-hajtómû, nincs látványos új technológiai tüzijáték, de megvalósítható, méghozzá olcsón.
Én 3-4 milliárd dollárral számoltam, ebbe már beleférhet egy egyszerûbb SpaceHab modul, amihez hozzácsatlakozik egy vagy két Dragon az oda- és visszaúton, így az élettér elfogadhatóbb méretû, és a hat indítás (2 visszatérõ Dragon, 2 Mars-szállítmány, 2 odaútra szolgáló Dragon) helyet legyen 10 indítás (2 Dragon az odaútra, a SpaceHab és a szükséges nagyobb gyorsítófokozat (3 indítás az odaút), ugyanez vissza (3 indítás a visszaút) és így van 4 Marsi teher indításunk, vagyis 44 tonna Marsi terhünk.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1215
Azért az sem tízszerezi meg a költségeket a lenti elképzeléshez képest - még komoly ráhagyással sem.
Mellesleg zseniális ez az elõre odadobáljuk a szállodát és a visszaúthoz szükséges dolgokat elgondolás 😊
Mellesleg zseniális ez az elõre odadobáljuk a szállodát és a visszaúthoz szükséges dolgokat elgondolás 😊
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#1214
Na itt a bibi. Én nem két fõs személyzettel számoltam. Szerintem minimum 3-4 embert kellene küldeni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1213
Ha a NASA által "elfogadhatónak" tartott szintrõl beszélünk, és persze a NASA "régi" beszerzési gyakorlatát, akkor természetesen igen.
Azonban ha bevállaljuk a nagyobb kockázatot, illetve a kissé feszített tempót, akkor mindössze pár száz millió dollárból kihozható a Mars Society (és Robert Zubrin) számításai szerint a SpaceX Falcon 9 Heavy rakétákkal és a Dragon ûrhajóval.
A küldetés rövid vázlata:
3x Falcon 9 Heavy hordozórakéta:
1.: Egy személyzet nélküli Dragon-t állít Mars körüli pályára egy Kerozin hajtóanyagú gyorsító fokozattal, ezzel térnek vissza a Marsról a Földre az ûrhajósok.
2.: Egy tehermodul, amely a Mars felszínére szállít 11 tonna hasznos terhet. Ez a Marsi "igloo", egy energiatermelõ modul (10kW körüli szint, nukleáris vagy napelemes), egy kémiai reaktor és egy Marsi Felszálló Jármû (MAV).
3.: Egy Dragon ûrhajó, két fõs személyzettel, 2,5 tonna élelmiszerrel és vízzel, amely a Marsra szállítja az ûrhajósokat. Pár száz kg "szabad" teher adott, ha a leszállást segítõ rendszerek tömege nem lépi túl a határt, így például egy két fõs rovert is vihetnek.
Ha az elsõ két indítás sikeres, akkor indulhat a harmadik Falcon a személyzettel ellátott Dragon-al. Az út a Marsra hat hónap, ez után száll le a Dragon a már ott lévõ bázishoz (a leszálláshoz egy rakétahajtómûves fékezõ modul szükséges). A bázison a kémiai reaktor a CO2 légkörbõl Oxigént és Metánt állít elõ, ez lesz az MAV üzemanyaga. A két ûrhajós másfél évig dolgozhat a Marson, aztán a MAV-al (egy túlméretes Holdkomp-szerûség) felszállnak Mars-ról, dokkolnak az ott keringõ Dragon-al, átszállnak, és visszaindulnak, a hat hónapos út után pedig leszállnak a Földre.
Az egész úgy cak-und-pak 500 millió dollárba fájna Zubrinék szerint, de még ha meg is duplázzuk a nem várható problémák miatt, akkor is egy milliárd dollárnál járunk csak. Természetesen lehet bõvíteni a programot további indításokkal, például élbõl megduplázni az egészet (két Dragon, és így négy ûrhajós)...
A program terve a Mars Society oldalán.
Dragon leszállás a Mars felszínén
Egy alternatíva, a Dragon egy TransHab modult visz magával, így növelve az út alatt a személyzet számára rendelkezésre álló teret (három, esetleg négy fõre növelhetõ az ûrhajósok száma, de ez esetben a hasznos teherbõl áldozni kell a plusz élelmiszer/víz számára, vagy plusz egy indítással azt eljuttatni a Mars-ra)
Azonban ha bevállaljuk a nagyobb kockázatot, illetve a kissé feszített tempót, akkor mindössze pár száz millió dollárból kihozható a Mars Society (és Robert Zubrin) számításai szerint a SpaceX Falcon 9 Heavy rakétákkal és a Dragon ûrhajóval.
A küldetés rövid vázlata:
3x Falcon 9 Heavy hordozórakéta:
1.: Egy személyzet nélküli Dragon-t állít Mars körüli pályára egy Kerozin hajtóanyagú gyorsító fokozattal, ezzel térnek vissza a Marsról a Földre az ûrhajósok.
2.: Egy tehermodul, amely a Mars felszínére szállít 11 tonna hasznos terhet. Ez a Marsi "igloo", egy energiatermelõ modul (10kW körüli szint, nukleáris vagy napelemes), egy kémiai reaktor és egy Marsi Felszálló Jármû (MAV).
3.: Egy Dragon ûrhajó, két fõs személyzettel, 2,5 tonna élelmiszerrel és vízzel, amely a Marsra szállítja az ûrhajósokat. Pár száz kg "szabad" teher adott, ha a leszállást segítõ rendszerek tömege nem lépi túl a határt, így például egy két fõs rovert is vihetnek.
Ha az elsõ két indítás sikeres, akkor indulhat a harmadik Falcon a személyzettel ellátott Dragon-al. Az út a Marsra hat hónap, ez után száll le a Dragon a már ott lévõ bázishoz (a leszálláshoz egy rakétahajtómûves fékezõ modul szükséges). A bázison a kémiai reaktor a CO2 légkörbõl Oxigént és Metánt állít elõ, ez lesz az MAV üzemanyaga. A két ûrhajós másfél évig dolgozhat a Marson, aztán a MAV-al (egy túlméretes Holdkomp-szerûség) felszállnak Mars-ról, dokkolnak az ott keringõ Dragon-al, átszállnak, és visszaindulnak, a hat hónapos út után pedig leszállnak a Földre.
Az egész úgy cak-und-pak 500 millió dollárba fájna Zubrinék szerint, de még ha meg is duplázzuk a nem várható problémák miatt, akkor is egy milliárd dollárnál járunk csak. Természetesen lehet bõvíteni a programot további indításokkal, például élbõl megduplázni az egészet (két Dragon, és így négy ûrhajós)...
A program terve a Mars Society oldalán.
Dragon leszállás a Mars felszínén
Egy alternatíva, a Dragon egy TransHab modult visz magával, így növelve az út alatt a személyzet számára rendelkezésre álló teret (három, esetleg négy fõre növelhetõ az ûrhajósok száma, de ez esetben a hasznos teherbõl áldozni kell a plusz élelmiszer/víz számára, vagy plusz egy indítással azt eljuttatni a Mars-ra)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1212
A jelen állás szerin a Mars utazás inkább +20 millárd dollár és akkor nagyon alulbecsülte az ember.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1211
Szvsz még a jelenlegi "giga-cégek", mint az EADS, Boeing, Lockheed, vagy a General konszern sem igazán engedheti meg magának, hogy komoly ûripari befektetéseket finanszírozzon. Természetesen anyagilag képes lenne rá, technológia terén is alkalmasak az említett cégek erre, de mégis túl sok a rizikófaktor, hogy belevágjanak.
Érdemes például a Boeing CST-100 ûrhajójára gondolni. A Boeing lazán megengedhetné magának, hogy saját maga finanszírozza meg a kifejlesztést és megépítést (tavaly cirka 3 milliárd USD-s profitja volt, ha ennek a tizedét költi el rá évente, már az is elég lehet). De nem teszi, kerek-perec kijelentették, hogy ha a COST keretében nem kapnak rá pénzt, akkor õk egy fityinget nem költenek rá. Nem lehet ezért megróni õket, mert a cégek már égették meg magukat ilyen programokkal. A Lockheed cég anno az X-33 technológiai demonstrátor esetén például 700 millió dollárt áldozott a saját tõkéjébõl a fejlesztésre, mikor 2000-ben elkaszálták a programot - saját erõbõl pedig nem folytatta.
Szerintem akkor lesz ez reális, ha már ott tartunk, hogy a világûrbe tényleg évente tucatnyi ûrhajó indul a nemzetközi (ISS) és civil (Bigelow) ûrállomásokra. Ha már ilyen szinten mozog a dolog, akkor valószínûleg már eljutnak oda a giga-cégek is, hogy komoly saját kockázatot vállaljanak, addig a nagy kockázatot felvállalni merõ kisebb cégek világa lesz, mint SpaceX vagy a Bigelow, illetve a Virgin Galactic. De ehhez optimista véleményem szerint még kell egy 10 év, de lehet még több.
Érdemes például a Boeing CST-100 ûrhajójára gondolni. A Boeing lazán megengedhetné magának, hogy saját maga finanszírozza meg a kifejlesztést és megépítést (tavaly cirka 3 milliárd USD-s profitja volt, ha ennek a tizedét költi el rá évente, már az is elég lehet). De nem teszi, kerek-perec kijelentették, hogy ha a COST keretében nem kapnak rá pénzt, akkor õk egy fityinget nem költenek rá. Nem lehet ezért megróni õket, mert a cégek már égették meg magukat ilyen programokkal. A Lockheed cég anno az X-33 technológiai demonstrátor esetén például 700 millió dollárt áldozott a saját tõkéjébõl a fejlesztésre, mikor 2000-ben elkaszálták a programot - saját erõbõl pedig nem folytatta.
Szerintem akkor lesz ez reális, ha már ott tartunk, hogy a világûrbe tényleg évente tucatnyi ûrhajó indul a nemzetközi (ISS) és civil (Bigelow) ûrállomásokra. Ha már ilyen szinten mozog a dolog, akkor valószínûleg már eljutnak oda a giga-cégek is, hogy komoly saját kockázatot vállaljanak, addig a nagy kockázatot felvállalni merõ kisebb cégek világa lesz, mint SpaceX vagy a Bigelow, illetve a Virgin Galactic. De ehhez optimista véleményem szerint még kell egy 10 év, de lehet még több.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1210
Szerintem az olyan cég, amely ekkora erõforrásokkal, ennyi pénzzel, ilyen technikával rendelkezik, a politikában is vannak beépített emberei... sõt szerintem ez az elsõ lépés a naggyá válás terén.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#1209
Ezt, ha jol emlekszem, anno sikerult eloben is latnom a KSC-ben kiallitott Explorer replikaban. Sokra sajnos nem emlekszem, mert akkoriban nem annyira erdkelt az urkutatas. Mai fejjel persze sokat megadnek, hogy megegyszer lathassam. 😛
#1208
Annak minden hozadékával együtt. Az ûripar elõtt van egy akadály, mégpedig az ûrjog kérdése. Miért építsen ki valaki mondjuk egy He3 bányát a Holdon, ha XY ország egyszerûen foghatja, és államosíthatja a céget, vagy éppen ellehetleníti, mert neki éppen nem szállít.
Ezt csak úgy lehet kivédeni, hogy valamilyen keretet alkotnak a jog hálójából. Így óvva meg a cég befektetéseit, és érdekeit. Ha ez nincs megoldva, akkor a cég saját maga fegyverrel kell, hogy adott esetben megvédje az érdekeit. Már abban a hipotetikus esetben, ha tényleg befektet gigantikus összegeket, és azt veszélyezteti a politika vagy más gazdasági érdek.
Ezt csak úgy lehet kivédeni, hogy valamilyen keretet alkotnak a jog hálójából. Így óvva meg a cég befektetéseit, és érdekeit. Ha ez nincs megoldva, akkor a cég saját maga fegyverrel kell, hogy adott esetben megvédje az érdekeit. Már abban a hipotetikus esetben, ha tényleg befektet gigantikus összegeket, és azt veszélyezteti a politika vagy más gazdasági érdek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1207
Igen, érintve vagyunk az ûrkemencével és a fémhab kísérlettel kapcsolatosan is, de a monstre kutatások még mindig váratnak magukra.
Akkor lesznek monstre kutatások, ha:
1.: Állami szinten van keményen megtámogatva (lásd LHC).
2.: Olyan mérvû reális gazdasági nyereséggel kecsegtet, hogy megéri belefektetni a civil szférának. Ahhoz, hogy az ûripar fellendüljön, valami olyasmi kellene, mint az 1990-es években az IT cégek meredek emelkedése. De ahhoz meg az kellett, hogy nyereséget hozzanak össze, és legyen pár "jó példa". Amíg ezek váratnak magukra, addig túl kockázatosnak tekinti a tõke az ûripart.
Ami a robotszondákat, illeti, természetesen ezekkel is megoldható a feladat, de ilyen kutatásokhoz már nem elég évtizedenként 2-3-at küldeni. Ilyen feladathoz - tekintettel a nagy területre - már tucatszám kell odajuttatni õket, ráadásul specializált szondákkal kell végeztetni a feladatot:
Ez teljesen igaz, de amíg egy Mars-rover kihozható pár száz millió dollárból, addig egy emberes Mars-misszió alsó hangon is 3-4 milliárd dollárnál kezdõdik, reálisan pedig inkább 5-10 milliárdnál.
Ezért kellene a lépcsõfokokat látványosan betartani emberes ûrkutatásnál.
Olcsó LEO-ra jutás kifejlesztése után lehetne a Hold kiaknázására figyelmet szentelni (ezért volt nevetséges a Constellation-program, a 200 millió dolláros Ares I.-el és az 500 millió dolláros Ares V.-el), és ha az is megvan, akkor jöhet a Mars, utána a Kisbolygóövezet (Ceres), aztán a Szaturnusz, utána a Jupiter, és így tovább.
Szerintem ez lökést adna a fejlõdésnek. És ha ezek megvannak, akkor már az emberes misszió is könnyebben megoldható, még ha csak presztízs értéke is lenne.
Egyrõl beszélünk.
Akkor lesznek monstre kutatások, ha:
1.: Állami szinten van keményen megtámogatva (lásd LHC).
2.: Olyan mérvû reális gazdasági nyereséggel kecsegtet, hogy megéri belefektetni a civil szférának. Ahhoz, hogy az ûripar fellendüljön, valami olyasmi kellene, mint az 1990-es években az IT cégek meredek emelkedése. De ahhoz meg az kellett, hogy nyereséget hozzanak össze, és legyen pár "jó példa". Amíg ezek váratnak magukra, addig túl kockázatosnak tekinti a tõke az ûripart.
Ami a robotszondákat, illeti, természetesen ezekkel is megoldható a feladat, de ilyen kutatásokhoz már nem elég évtizedenként 2-3-at küldeni. Ilyen feladathoz - tekintettel a nagy területre - már tucatszám kell odajuttatni õket, ráadásul specializált szondákkal kell végeztetni a feladatot:
Ez teljesen igaz, de amíg egy Mars-rover kihozható pár száz millió dollárból, addig egy emberes Mars-misszió alsó hangon is 3-4 milliárd dollárnál kezdõdik, reálisan pedig inkább 5-10 milliárdnál.
Ezért kellene a lépcsõfokokat látványosan betartani emberes ûrkutatásnál.
Olcsó LEO-ra jutás kifejlesztése után lehetne a Hold kiaknázására figyelmet szentelni (ezért volt nevetséges a Constellation-program, a 200 millió dolláros Ares I.-el és az 500 millió dolláros Ares V.-el), és ha az is megvan, akkor jöhet a Mars, utána a Kisbolygóövezet (Ceres), aztán a Szaturnusz, utána a Jupiter, és így tovább.
Szerintem ez lökést adna a fejlõdésnek. És ha ezek megvannak, akkor már az emberes misszió is könnyebben megoldható, még ha csak presztízs értéke is lenne.
Egyrõl beszélünk.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1206
Tényleg szükség lehet majd egy Weyland-Yutani-féle szuper-magánvállalatra?
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#1205
Igen, érintve vagyunk az ûrkemencével és a fémhab kísérlettel kapcsolatosan is, de a monstre kutatások még mindig váratnak magukra.
Ami a robotszondákat, illeti, természetesen ezekkel is megoldható a feladat, de ilyen kutatásokhoz már nem elég évtizedenként 2-3-at küldeni. Ilyen feladathoz - tekintettel a nagy területre - már tucatszám kell odajuttatni õket, ráadásul specializált szondákkal kell végeztetni a feladatot:
- mintabegyûjtõ melynek jellemzõje a nagy hatótáv, az erõs ásó eszközök és a kifinomult szenzorok. Ezekbõl rengeteg kell, mert az ember kíváncsi és türelmetlen, és nem akar évtizedeket várni még egy fosszília fellelésére.
- a laborok, amik a begyûjtõk által hozott mintákat képesek különféle módon elemezni. Ehhez rengeteg mûszer kell, nem férnének rá minden egyes robot szondára.
- akkor már kellene áramforrás is, amirõl feltölthetõk a sok km-t bejáró robotok, tartalék alkatrészek, javító robotok, visszatérõ egység, ami a Földre juttatná a leleteket.
Szóval egy ilyen nagy eszközpark kitelepítésre már nem elég jók a Delta Heavy kategóriájú hordozó eszközök, ide már valami olcsóbb és nagyobb kapacítású kell, és nem ártana egy erõsebb bolygóközi szállító egység sem, ami egyszerre több ilyen robotot képes a Marsra vagy a Európára juttatni.
Szerintem ez lökést adna a fejlõdésnek. És ha ezek megvannak, akkor már az emberes misszió is könnyebben megoldható, még ha csak presztízs értéke is lenne.
Ami a robotszondákat, illeti, természetesen ezekkel is megoldható a feladat, de ilyen kutatásokhoz már nem elég évtizedenként 2-3-at küldeni. Ilyen feladathoz - tekintettel a nagy területre - már tucatszám kell odajuttatni õket, ráadásul specializált szondákkal kell végeztetni a feladatot:
- mintabegyûjtõ melynek jellemzõje a nagy hatótáv, az erõs ásó eszközök és a kifinomult szenzorok. Ezekbõl rengeteg kell, mert az ember kíváncsi és türelmetlen, és nem akar évtizedeket várni még egy fosszília fellelésére.
- a laborok, amik a begyûjtõk által hozott mintákat képesek különféle módon elemezni. Ehhez rengeteg mûszer kell, nem férnének rá minden egyes robot szondára.
- akkor már kellene áramforrás is, amirõl feltölthetõk a sok km-t bejáró robotok, tartalék alkatrészek, javító robotok, visszatérõ egység, ami a Földre juttatná a leleteket.
Szóval egy ilyen nagy eszközpark kitelepítésre már nem elég jók a Delta Heavy kategóriájú hordozó eszközök, ide már valami olcsóbb és nagyobb kapacítású kell, és nem ártana egy erõsebb bolygóközi szállító egység sem, ami egyszerre több ilyen robotot képes a Marsra vagy a Európára juttatni.
Szerintem ez lökést adna a fejlõdésnek. És ha ezek megvannak, akkor már az emberes misszió is könnyebben megoldható, még ha csak presztízs értéke is lenne.
#1204
1.: Ûrugrás: Ebben teljesen egyetértek. De az ejtõernyõzés vagy a búvárkodás is ilyesmi...
2.: Ûrkohászat: Ebben mi Magyarok is érintve vagyunk, még ha a neten alig-alig találni erre vonatkozó információt.
3.: Igen, amíg nincs egy jó "kézzel fogható" dolog, ami elõre lendítheti az emberes ûrkutatást, addig nehéz lesz erre pénzt összekalapozni. Viszont a Marsi fossziliák vagy az élet nyomai az Európán nem ilyenek, mindkettõ robotszondákkal is megoldható...
2.: Ûrkohászat: Ebben mi Magyarok is érintve vagyunk, még ha a neten alig-alig találni erre vonatkozó információt.
3.: Igen, amíg nincs egy jó "kézzel fogható" dolog, ami elõre lendítheti az emberes ûrkutatást, addig nehéz lesz erre pénzt összekalapozni. Viszont a Marsi fossziliák vagy az élet nyomai az Európán nem ilyenek, mindkettõ robotszondákkal is megoldható...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1203
Szerintem az ûrugrás inkább az extrém sportok kategóriájába esik, az alatt a néhány perces mikrogravitációs idõtartam alatt nem sok értelmes kísérletet lehet elvégezni. Persze szemkápráztató a látvány odafentrõl, meg arra jó, hogy az ûr határának vitatott 100km-es határát átlépve néhány milliomos kitehesse a teniszpálya méretû nappalijába az ûrhajós oklevelet.
Ami az ûrkohászatot illeti, én nem tudok komolyabb kutatásokról. Hiába a lassan 4 évtizedes ûrállomás üzemeltetés, még nem végeztek komolyabb metallurgiai kísérleteket. Inkább csak folyékony fém pancsolásnak nevezném, ami eddig odafent zajlott. Persze kellene egy olcsóbb szállítóeszköz (<1000USD/kg) meg valami kraftosabb energiaforrás a Föld körüli ûrállomásokra és akkor talán beindulna valami. Ki tudja, talán a fúziós erõmûvekhez szükséges szupravezetõ mágnesek vagy speciális extrém magas hõmérsékletet is elviselõ ötvözetek készülhetnének ott.
Nagyon remélem, hogy szükségünk lesz a He3-as izotópra, mert ha az lesz a jövõ kõolaja, akkor itt olyan fejlõdés lesz az ûriparban, hogy tátogni fogunk a döbbenettõl. És még egy titkos vágy: fosszíliák a Marson. Esetleg élet az Európa jege alatt. Mert ez a másik két dolog, ami nagyot dobna az olcsó szállítóeszközök és a nagyobb teljesítményû interplanetáris meghajtás (talán a VASIMR lesz a befutó) fejlesztésének sebességén.
Ja, és nagyon várjuk a további cikkeidet!
Ami az ûrkohászatot illeti, én nem tudok komolyabb kutatásokról. Hiába a lassan 4 évtizedes ûrállomás üzemeltetés, még nem végeztek komolyabb metallurgiai kísérleteket. Inkább csak folyékony fém pancsolásnak nevezném, ami eddig odafent zajlott. Persze kellene egy olcsóbb szállítóeszköz (<1000USD/kg) meg valami kraftosabb energiaforrás a Föld körüli ûrállomásokra és akkor talán beindulna valami. Ki tudja, talán a fúziós erõmûvekhez szükséges szupravezetõ mágnesek vagy speciális extrém magas hõmérsékletet is elviselõ ötvözetek készülhetnének ott.
Nagyon remélem, hogy szükségünk lesz a He3-as izotópra, mert ha az lesz a jövõ kõolaja, akkor itt olyan fejlõdés lesz az ûriparban, hogy tátogni fogunk a döbbenettõl. És még egy titkos vágy: fosszíliák a Marson. Esetleg élet az Európa jege alatt. Mert ez a másik két dolog, ami nagyot dobna az olcsó szállítóeszközök és a nagyobb teljesítményû interplanetáris meghajtás (talán a VASIMR lesz a befutó) fejlesztésének sebességén.
Ja, és nagyon várjuk a további cikkeidet!
#1202
Alapvetõen korrekt megállapítás, mégis kicsit falsnak érzem.
Sajnos az ûrsiklós sorozat végére akartam én egy mélyebb lélegzetvételû cikket, de az most sokat csúszik, szóval én csak úgy egy-másfél hónap múlva fogok mélyebben írni errõl. 😞
Röviden azért felvázolnám, mit is gondolok errõl:
-Az állami ûrprogramot sose lehet gazdasági megtérülésre építeni.
-A civil szféra még mindig csak keresi, hogy hol tudna rentábilisan üzemelni a világûr embert is feljuttató világában. Emlékeztetnék mindenkit az ûrugrás esetére: mindenki fogadkozott 10 éve, hogy ez a jövõ, és hogy hamarosan több független cég is ûrugrást fog szolgáltatni a kalandvágyó embereknek. Jelenleg ugye egy olyan cég van, ami ezt belátható idõn belül tényleg képes lehet megvalósítani, és ez a Virgin Galactic. Az persze kérdés, hogy ez valóban jövedelmezõ forrás lesz-e.
-Elfelejti, hogy vannak olyan országok, amelyek számára preztizskérdés az emberes ûrutazás és az emberes ûrkutatás. Kína és India a két ország, amely ilyen téren említésre méltó leginkább. Õket a nemzeti büszkeség hajtja.
-Továbbra sincs olyan iparág, ahol az emberes kiszolgálást igénylõ ûripar reálisan cél, jövedelmezõ cél lehet. Hajdan vérmes reményeket fûztek a gyógyszeripari, vegyipari ûrgyártáshoz, esetleg ûrkohászathoz. Ezeknél továbbra is reménytelen a nyereséges üzlet lehetõsége. Az ûrbéli energiatermelés hasonlóan. Az egyetlen sokat emlegetett He3 bányászati lehetõség pedig továbbra is inkább hipotetikus szinten mozog...
Sajnos az ûrsiklós sorozat végére akartam én egy mélyebb lélegzetvételû cikket, de az most sokat csúszik, szóval én csak úgy egy-másfél hónap múlva fogok mélyebben írni errõl. 😞
Röviden azért felvázolnám, mit is gondolok errõl:
-Az állami ûrprogramot sose lehet gazdasági megtérülésre építeni.
-A civil szféra még mindig csak keresi, hogy hol tudna rentábilisan üzemelni a világûr embert is feljuttató világában. Emlékeztetnék mindenkit az ûrugrás esetére: mindenki fogadkozott 10 éve, hogy ez a jövõ, és hogy hamarosan több független cég is ûrugrást fog szolgáltatni a kalandvágyó embereknek. Jelenleg ugye egy olyan cég van, ami ezt belátható idõn belül tényleg képes lehet megvalósítani, és ez a Virgin Galactic. Az persze kérdés, hogy ez valóban jövedelmezõ forrás lesz-e.
-Elfelejti, hogy vannak olyan országok, amelyek számára preztizskérdés az emberes ûrutazás és az emberes ûrkutatás. Kína és India a két ország, amely ilyen téren említésre méltó leginkább. Õket a nemzeti büszkeség hajtja.
-Továbbra sincs olyan iparág, ahol az emberes kiszolgálást igénylõ ûripar reálisan cél, jövedelmezõ cél lehet. Hajdan vérmes reményeket fûztek a gyógyszeripari, vegyipari ûrgyártáshoz, esetleg ûrkohászathoz. Ezeknél továbbra is reménytelen a nyereséges üzlet lehetõsége. Az ûrbéli energiatermelés hasonlóan. Az egyetlen sokat emlegetett He3 bányászati lehetõség pedig továbbra is inkább hipotetikus szinten mozog...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1201
"Amíg a magánûrhajók a Föld közelében rohangálnak, addig a NASA arra keres választ, hogy az emberiségnek mi dolga van a világûr távolabbi régióiban. Az emberek életben maradnak minden földi támogatás nélkül? Van bármilyen haszna az ûr meghódításának?
Ha mindkét kérdésre igen a válasz, akár ûrbéli lakótelepek is létrejöhetnek más bolygókon. Ha mindkét kérdésre nem a válasz, akkor a távoli világûr olyan lesz, mint a Mount Everest, ahol senki sem él, és kevesen látogatják – mondta Scott Pace, a George Washington Egyetem ûrpolitikai intézetének vezetõje.
Ha életben lehet maradni az ûrben, de nem éri meg, akkor olyan kutatóbázisok jöhetnek létre, mint amilyenek most az Antarktiszon vannak. Ha folyamatos földi utánpótlással lehet életben maradni, viszont jövedelmezõ lesz az ûrbiznisz, a tengeri fúrótornyokhoz hasonló ipari kolóniák megjelenése várható." - Index
Milyen igaz!
Ha mindkét kérdésre igen a válasz, akár ûrbéli lakótelepek is létrejöhetnek más bolygókon. Ha mindkét kérdésre nem a válasz, akkor a távoli világûr olyan lesz, mint a Mount Everest, ahol senki sem él, és kevesen látogatják – mondta Scott Pace, a George Washington Egyetem ûrpolitikai intézetének vezetõje.
Ha életben lehet maradni az ûrben, de nem éri meg, akkor olyan kutatóbázisok jöhetnek létre, mint amilyenek most az Antarktiszon vannak. Ha folyamatos földi utánpótlással lehet életben maradni, viszont jövedelmezõ lesz az ûrbiznisz, a tengeri fúrótornyokhoz hasonló ipari kolóniák megjelenése várható." - Index
Milyen igaz!
#1200
Ennél több kapcsoló meg ketyere már bele se fért volna. Le merném fogadni, hogy a fele csak díszítés... <#idiota>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#1198
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#1197
30 évig ugyan abban a trikóban volt? <#wow1><#idiota>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#1196
Borzasztoan jo kep!
#1195
Epic, a javából.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1194
Apa és fia:
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#1193
Olvastam már ilyen elméletet, csak a Földdel kapcsolatban. Az volt a lényege, hogy több ezer mûholdat lõnének fel a Föld és a Nap közé, amik nagy kiterjedésû ernyõvel lennének ellátva, és ezek csökkentenék a Földre jutó napsugarak mennyiségét. Így lehetne küzdeni a globális felmelegedés és az egyre vékonyuló ózonréteg ellen.
#1192
Én mindig szkeptikus voltam azzal kapcsolatban, hogy az emberiség valaha is letelepülhetne egy Földszerû, lakható bolygóra. Az emberi faj az evolúciója során a földi körülményekhez alkalmazkodott. Egy idegen bolygónak más a légköri összetétele(akár még mérgezõ is lehet, hiába van oxigén), eltérõ a légnyomása, más a sugárzás, stb. Emellett ott vannak még a baktériumok és vírusok. Lehetséges, hogy halálosak lennének ránk nézve, de ugyan ez a helyzet az ottani élõvilággal is. Lehet, hogy az ottani növényeket/állatokat nem tudná megemészteni a szervezetünk.
Én azt tudnám elképzelni, hogy találunk egy a Marsnál gyorsabban terraformálható bolygót.
Persze ez csak elképzelés, lehet, hogy totál más a helyzet. Amíg nem találunk Földszerû bolygókat, addig nem tudjuk.
Én azt tudnám elképzelni, hogy találunk egy a Marsnál gyorsabban terraformálható bolygót.
Persze ez csak elképzelés, lehet, hogy totál más a helyzet. Amíg nem találunk Földszerû bolygókat, addig nem tudjuk.
#1191
Na de mi van, ha az összes bolygó foglalt ? (lakott) Azokra mehetnénk ugyan, akik még utánunk kullognak, de milyen szándékkal ? Leigázni ôket és kifosztani, vagy a fejlôdésükben segíteni ? Vagyunk mi magunk is már ilyen "fejlettek" ?
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1190
Ha arra képesek vagyunk, hogy terraformáljunk egy egész bolygót, akkor szerintem egy védõpajzsot sem lenne nagy gond kiépíteni a bolygó és a nap közé. Persze lehet, hogy csak én gondolom így, és ez egészen másképp mûködik...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#1189
Szerintem az alatt az 5000 vagy mennyi év alatt csak kifejlesztünk olyan ûrhajókat, amikkel képesek leszünk csillagközi utakra. És ha azokra képesek vagyunk, akkor ezerszer olcsóbb egy "kész" Föld-szerû bolygóra letelepedni, mint ezer évekig a Marssal bajgolódni...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#1188
Én se értettem sose, hogy a sugárzást miért nem figyelik. Arra tippeltem, hogy a Mars már elég távol van a naptól és ez nem jelent akkora problémát, de nem hiszem, hogy ez lenne a helyzet. Még esetleg egy vastag ózonréteget lehetne kialakítani, de szerintem az alacsony gravitáció miatt ez sem lehetséges.
#1187
Ha mondjuk az emberiség valami oknál fogva eltûnne/elmenne. Ezt is mondták, hogy szükséges a folyamatos beavatkozás, csak elfelejtettem odaírni. A lényeg az, hogy magától nem maradna meg, mint itt a Földön.
#1186
Ebben van valami. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1185
Mivel elejétõl fogva külsõ beavatkozás van nem vágom, hogy akkor ha már kialakult egy valamiféle élhetõ közeg, akkor ki hagyná tönkremenni. Ezért logikailag elég hülye állítás volt ez szerintem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1184
A Mars gravitációja túl kicsi ahhoz, hogy meg tudja õrizni a légkörét, ráadásul a napszéltõl nem óvja mágneses övezet, mint a Földét, a napszél így "elfújja" a légkör egy kis részét folyamatosan. Így ha lassan is, de "fogyna" a bolygó légköre. Ezt persze lehet pótolni mesterségesen, de külsõ beavatkozás nélkül így járna a bolygó...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1183
Mitõl kerülne vissza a Mars a terraformálás elõtti állapotba? Nem értem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1182
Én sose titkoltam hogy készülnek a cikkeim. 😊
Most is éppen az ûrsiklós sorozat következõ részén dolgoznék, ha oda tudnék koncentrálni... csak nehezen megy. 😄
Off: miután a jóstehetségem korlátozott, és a rendelkezésre álló információ úgyszólván a nullával egyenlõ (kb. nem indul az autóm szintû) csak tippelni tudok. Ha Operát használsz akkor lehet az Operat Turbo van bekapcsolva, esetleg a felugró ablakot tiltja le valami (ha fel sem ugrik), stb. Próbáld meg másik böngészõvel például. Nálam IE9, Opera 10 és Firefox 5 alatt jó.
Most is éppen az ûrsiklós sorozat következõ részén dolgoznék, ha oda tudnék koncentrálni... csak nehezen megy. 😄
Off: miután a jóstehetségem korlátozott, és a rendelkezésre álló információ úgyszólván a nullával egyenlõ (kb. nem indul az autóm szintû) csak tippelni tudok. Ha Operát használsz akkor lehet az Operat Turbo van bekapcsolva, esetleg a felugró ablakot tiltja le valami (ha fel sem ugrik), stb. Próbáld meg másik böngészõvel például. Nálam IE9, Opera 10 és Firefox 5 alatt jó.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1181
Az egész terraformálás pont a Van Allen-övezet hiánya miatt erõsen kérdõjeles. Oké, nem kell túlnyomásos öltözék majd a terraformálás után, de amíg nem tudjuk valahogy mesterségesen egy bolygó mágneses "védõpajzsát" pótolni, addig sugárvédõ öltözék nélkül meglehetõsen káros lenne a felszínen egy séta. Így pedig nem sok értelme van. Szerintem.
Pláne, hogy kérdéses mennyire viselnék jól a sugárzást az élõlények (algáktól kezdve...).
Pláne, hogy kérdéses mennyire viselnék jól a sugárzást az élõlények (algáktól kezdve...).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1180
A Mars mentõakció Ez a film is tök jó! A film szerint a Marson elõbb volt élet, mint a Földön. Mondjuk igaz is lehet, mert vannak erre utaló jelek. pl. folyómedrek, meg asszem találtak jeget is a Marson! 😄 Sokat nézem a Discoveryt! 😄
#1179
Köszönjük az ôszinte és részletes felvilágosítást Cifu (éljen). Így már tisztában vagyunk, hogyan keletkeznek ezek a cikkek.
Az összeesküvés-elmélet "gyártás" sajnos nem ilyen egyszerû (hogy ne sértsek meg senkit inkább nem írom miért)
off: nemtudod miért nem mûködnek a szmájlijaim Cifu ?
Az összeesküvés-elmélet "gyártás" sajnos nem ilyen egyszerû (hogy ne sértsek meg senkit inkább nem írom miért)
off: nemtudod miért nem mûködnek a szmájlijaim Cifu ?
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1178
Kössz az emlékeztetést... úgylátszik, aki elsôre nem fogja fel, az századszorra sem...
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1177
Láttam néhány dokumentumfilmet a Mars terraformálásával kapcsolatban. Széndioxidot kibocsájtó erõmûvekkel szeretnék felmelegíteni a légkört, beindulnának az esõzések. Ezután telepítenék be elõször algákkal, majd ahogy egyre melegszik a légkör fû majd fenyõfélékkel, mert azok bírják a hideget. De a terraformált Mars sose lenne olyan mint a Föld. Az éghajlat hegyvidéki lenne, olyan 10-15 fokos átlaghõmérésglettel. Az oxigénkoncentráció az alacsony gravitáció miatt a a tengerszinten is olyan lenne mint a Földön sokszáz méter magasságban, néhány száz méter magasan már élni sem lehetne. A terraformálás kb. 5000 évig tartana, de pár száz év után már lehetne mászkálni szkafander nélkül is oxigénpalackkal. Viszont pár tíz ezer év alatt a Mars szépen lassan visszaállna az eredeti állapotába. A sugárzást egyik dokumentumfilm sem említette. Nem tudom mekkora dózis éri a Marsot, de azt igen, hogy nincs aktív belsõ magja, ezért elektromágneses mezõje sincs, ami a Földön a sugárzás nagy részét felfogja.
#1176
Vannak ilyen elképzelések, de a mûködõképességével kapcsolatban sok a kérdõjel. De igen, a filmbéli felvetés mûködhet. Csak nem 20 év alatt érne el eredményeket, hanem sokkal több idõ alatt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1175
A vörös bolygó elõzetes Ez az egyik kedvenc filmem! 😄 A filmben zöld algákat visznek a Marsra, amik oxigént termelnek. Ez vajon igaz lehet?
#1174
értem, köszi a részletes választ 😊
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#1173
St elküldte nekem egy ilyesmi cikk linkjét, érthetõen sugalva, hogy írni kéne egy ilyesmit, de....
1.: Én azért egy ilyen cikkhez illendõnek tartom egy (legyen csak 6-8 órás) háttérkutatás elvégzését, a különféle nézeteket ütköztetve. NASAWatch, NASASpaceflight, Space.com stb. oldalak és fórumok jó forrásai ezeknek. Na most sajnos korlátozott az idõm, mivel a cikkírásokból (bármennyire is szeretném) nem tudom/tudnám eltartani magam, szóval ezeket szabadidõmben csinálom. Az meg nem sok van, sõt, inkább kevés, és abból kéne lecsipni minden másra is....
2.: Én is úgy véltem, hogy jobb lenne ezt az ûrsiklók hattyúdala sorozat végére. Eredetileg úgy számoltam, hogy az Atlantis visszatérésére lesz idõzítve a sorozat vége, de ennek lõtek, mert St kérte, hogy ne csak ezzel foglalkozzak, mivel azért két hónapja már minden héten van egy ûrsiklós cikk, ez meg így gáz. Ezért lett kétheti és megkurtított a sorozat, pl. most a biztonság témája jön, és egyszerûen ki kellett hagynom a technikai bemutatóból a külsõ üzemanyag-tartályt (ET) és a külsõ gyorsítórakétákat (SR😎.
3.: Ha a sorozat ott tartana, ahol én szerettem volna, akkor tényleg nem lett volna szükség (szerintem sem) erre a cikkre. De az SG szerkesztése nem az én dolgom. 😊
1.: Én azért egy ilyen cikkhez illendõnek tartom egy (legyen csak 6-8 órás) háttérkutatás elvégzését, a különféle nézeteket ütköztetve. NASAWatch, NASASpaceflight, Space.com stb. oldalak és fórumok jó forrásai ezeknek. Na most sajnos korlátozott az idõm, mivel a cikkírásokból (bármennyire is szeretném) nem tudom/tudnám eltartani magam, szóval ezeket szabadidõmben csinálom. Az meg nem sok van, sõt, inkább kevés, és abból kéne lecsipni minden másra is....
2.: Én is úgy véltem, hogy jobb lenne ezt az ûrsiklók hattyúdala sorozat végére. Eredetileg úgy számoltam, hogy az Atlantis visszatérésére lesz idõzítve a sorozat vége, de ennek lõtek, mert St kérte, hogy ne csak ezzel foglalkozzak, mivel azért két hónapja már minden héten van egy ûrsiklós cikk, ez meg így gáz. Ezért lett kétheti és megkurtított a sorozat, pl. most a biztonság témája jön, és egyszerûen ki kellett hagynom a technikai bemutatóból a külsõ üzemanyag-tartályt (ET) és a külsõ gyorsítórakétákat (SR😎.
3.: Ha a sorozat ott tartana, ahol én szerettem volna, akkor tényleg nem lett volna szükség (szerintem sem) erre a cikkre. De az SG szerkesztése nem az én dolgom. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1172
Holdraszállás topic. Ezerszer végigtárgyalva.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1171
Cifu ezeket miért nem veled íratják meg? Vagy egyáltalán minek egy ilyen a te cikksorozatod után?
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#1170
#1169
Mondjuk ültetni egy két fát a másik oldalra, amit sosem látunk, aztán meg felparcellázni oszt eladni. Menjen innen oda akinek nemteccik, vagy sok píze van...
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1168
Walk the Talk.
#1167
Jogos, bocsánat, hogy itt válaszoltam.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.