10000
-
#4446 áh ezt elég kételkedve fogadom, de ne legyen igazam, az biztos, hogy az évtized eseménye lenne ilyen szempontból. jó, lehet, hogy a roverek sokkal nagyobb durranások, de emez mégis csak privát cég. -
#4445 A SpaceX (illetve Musk) pár órája a Twitterén jelentette be, hogy leghamarabb 2018-ban egy Dragont akarnak küldeni a Marsra (Red Dragon Mission), ami le is fog szállni ott és ez lesz az éles tesztje a Dragon 2-nek, ami elvileg bárhol le fog tudni szállni a Naprendszerben.
Már van egy képes összeállítás is az elképzelésekről.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.04.27. 20:45:58 -
#4444 A Plútó kisebbik rokonának számító Makemake kisbolygó sincs egyedül, a Hubble még tavaly képes volt lefotózni egy aprócska holdat a közelében. Az ideiglenesen MK2-nek hívott kis égitest további vizsgálata tisztázhat több furcsaságot is a Makemake-vel kapcsolatban. -
fonak #4443 Igazi oroszos megoldás:) -
gombabácsi #4442 aha tök állat
szóval nem pont felénk néz mindig, így már logikusabb -
#4441 Azért a librációról se feledkezzünk meg.
-
Prof William #4440 Nem olvasol facebookot? A hold a gonosz háttérhatalom űrhajója/megfigyelő bázisa. :)
Viccet félretéve az alább belinkelt Tidal Locking effekt a ludas. -
overseer-7 #4439 https://en.wikipedia.org/wiki/Tidal_locking -
gombabácsi #4438 van valami amire most jöttem rá hogy nem értem
van ügye a hold, ami mindig a föld felé fordul. eddig azt hittem hogy körpályán mozog, de nem.
akkor hogy lehet hogy mindig felénk fordul? körpályával még érthetőbb. -
#4437 A NASA főleg a hatékonyságot (ISP-t) akarná növelni, hogy a mélyűrszondák komolyabb manővereket hajthassanak végre. Érdekes, hogy a VASMIR hajtóműben is gondolkoznak, most januárban adtak 10 millió dollárt az Ad Astra cégnek e célra. Csakhogy a VASMIR energiaéhsége messze az Ion-hajtóművek felett van, így a mélyűri szondák számára nem optimális, hacsak nem nukleáris reaktor az energiaforrásuk. Az Ion hajtóművek viszont napelemekről és RTG-kről is elműködnek gond nélkül... -
#4436 Over, más most is ez van. Ez sem a LEO pályára felmenetelt fogja megoldani. Nem tűnik fel, hogy ez a probléma...? -
#4435 Ez a szerződés azért még semmit sem garantál. A 67 milla 3 évre ad muníciót kutatásokra és kb. ennyi. Az is lehet, hogy kijön belőle egy új, papíron erősebb ionhajtómű, ami sokkal drágább, mint a mostaniak... -
overseer-7 #4434 vééégre.. már
ezt akarom, hogy ne csak kémiai üzemanyaggal menjenek a cuccok.
Sima rakétával fel LEO-ra.
Onnan meg mehetnek a nagy több ezres specifikus impulzusú hajtóművek tovább, távolabb.
Kevés üzemanyagot cipelnek, és gyorsabban is mennek. Energia takarékosabbak is.
már csak egy víz betakarító kombájnt kellene feljuttatni a holdra.
A vízből meg lehetne termelni a kémiai üzemanyagot, és az oxigént a biológiai életnek, meg a víz is kell önmagában.
A holdról meg kevés energia kell az útra.
-
#4433 A NASA szerződött az Aerojet Rocketdyne céggel, hogy új elektromos/ion hajtóművet fejlesszenek nekik 3 év alatt. Maga az eljárás ismert és működik (pl. a Dawn is ilyesmit használ a Ceres körül), de a NASA egy jobb, robusztusabb modellt szeretne, amit több más projektben is használni lehetne. (Másik cikk ugyanerről.)
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.04.20. 17:43:12 -
#4432 Úgy értem, így összekötve. -
#4431 Azért ezt így nem lehet elmondani, hiszen a Genesis I. és Genesis II. modulok már keringenek a világűrben... -
#4430 Illetve most egy élesben (az űrben) még soha nem tesztelt cuccról van szó, ami az emberiség egyik legdrágább és legfontosabb tudományos-technológiai berendezésére lett csatlakoztatva. Egy komolyabb gixer az ISS-re is kihatással lehet. -
#4429 Alapvetően semmilyen ilyen folyamatot nem sietnek el sehol. A hidakat nem mozgatják gyorsan, a sátrakat nem fújják fel pillanatok alatt stb. Miért? Mert a létesítmény teljes élettartamához képest rohadtul mindegy, hogy mennyire gyorsan csinálják a folyamat sikerességének 100%-ossága felülír minden más szempontot.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.04.17. 22:41:30 -
#4428 jaaaaaj, nosztalgia :D -
#4427 -
#4426 1.: A modulnak hagynak akklimatizációs időt, hogy a hőmérséklet-változásokat felvegye.
2.: Először ki kell pakolni a Dragon-ból, az űrállomás személyzetének az időbeosztása szigorúan meg van szabva, először kipakolják a Dragon-t, most nem nézek utána, de általában alapból 2-3 nap, amíg kipakolják.
3.: A modul felfújásához az űrállomás levegőrendszerét használják, és nem tudni, pontosan hogyan fújódik fel, négy különféle verzió elképzelhető. Fel kell készülni, és gondosan ellenőrizni a felfújást. -
overseer-7 #4425 de lassan haladnak ezzel a felpumpálással.
Miért nem lehet azonnal felfújni? -
#4424 A BEAM modult hozzácsatolták az ISS-hez, már a végleges helyén várja a május végén várható lassú felfújást. -
#4423 Egy új kutatás szerint az univerzum tágulása 8%-kal gyorsabb, mint eddig tudtuk. -
#4422 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!igen ezt evolúciós szempontból értem, jól fogalmaztál, a Földön olyanok a viszonyok, hogy talán ilyen hosszú életű faj meg sem maradhatna mert ennyi idő alatt akkorát változott néha, hogy nem tudna hozzá alkalmazkodni az adott egyed. abban igazad van hogy az 50 éves ciklusban gyorsabban alkalmazkodott az ember mert a következő generáció már jobban viselte a körülményeket. viszont szerintem hiba abból kiindulni, hogy minden bolygó ahol kialakult az élet olyan mint a Földünk, de itt is ha 500 éve kialakult volna egy olyan faj aki 500 évig húzza, tegyük fel nem keveredett volna bele egyik értelmetlen háborúnkba se most járhatna simán a 2. generációnál. csak sokkal sérülékenyebb lenne a változások iránt mint mi, de ez nem azt jelenti, hogy pl ne lenne egy bolygó ahol olyan stabilak a körülmények, hogy kialakult egy ilyen faj, vagy mondjuk mi is egyszer majd nem uralhatjuk annyira a bolygót, hogy mindent visszaforgatunk és megakadályozzuk a természeti katasztrófákat stb és ugyan olyan lesz az élet a végtelenségig és akkor meghosszabbíthatnánk az időtartamát is. még ha azzal érveltél volna, hogy rövid életű fajok sokkal több utóddal rendelkeznek és nem töltik ki a teret mert az előző generáció meghal mire a következő kettő megszületik így lassabban töltődik az élettér ezért több koponya nagyobb esély hogy egyik fejlődést hoz, mintha kevesebben születnének. egy hosszúéletű faj valszeg lassabban is szaporodik nem havonta termékeny hanem mondjuk 10 évente és akkor sem szaporodhat túl, mert pl mi lenne a Földön ha még 1500 ból is élnének itt páran? ok hogy akkor 500 millióan éltek, de most is alsó hangon dupla lenne a Föld lakossága amit mai tudásunk mellett nem biztos, hogy tudnánk kezelni. -
Prof William #4421 Tegnap nekem is pont ez jutott az eszembe. A szonda igaz hogy nem lenne képes lefékezni szóval 1 max 2 nap alatt már át is haladt de ezalatt pár alapmérést (amiket leírtál) már el tudna végezni amik felbecsülhetetlenek lennének a földi tudósok számára. -
#4420 Eleve a kisebb bolygókat nem láthatjuk a Földről, de még az űrteleszkópokkal sem. Igen, érdekes kérdés, hogy vajon egy apró űrszonda kamerája mennyire tud jó képeket csinálni, de arra megfelelő lehet, hogy egyáltalán felderítse a bolygókat, azok pályáját. Egy spektrométer is beleférhet, amivel alapvető megfigyeléseket lehet tenni, például a bolygóknál légkör összetételéhez.
Ha van magnetométer, és sikerül a bolygók közelébe menni, akkor lehet mágneses mezőt keresni, graviméterrel pedig a gravitációs mezőt lehet mérni. Ezekből már lehet következtetni, hogy van-e emberi felhasználásra érdemes égitest az adott naprendszerben, megéri-e odaküldeni egy komolyabb űrszondát alaposan kutatásra... -
Pares #4419 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Mégis ki akar veled vitatkozni? Leírtam a véleményem, te meg írtál rá valamit, aminek nincs is igazán köze ahhoz, amit írtam, ráadásul alapvetően hülyeségnek is tartom. Hogy miért? Egyrészt mert a földi élet evolúciójából extrapolálsz az egész Univerzumra, másrészt meg elméletileg sem tartom helyesnek, ugyanis még ha lassabban is fejlődnek, akkor is akár milliárdnyi év előnyük is lehet, szóval kb. értelmezhetetlen az az állításod, hogy "jo esellyel meg nem tart ott se mint mi". Jó eséllyel? Elég középkori hangulatú kijelentés. Nem is tudtam, hogy ilyen pontos elképzeléseink vannak, hogy mik élhetnek odakint. Én sem mondtam hogy vannak odakint több ezer évig élő fajok, azt írtam, hogy nekik sokkal nagyobb a mozgásterük és könnyebb lehet az űrutazás, ha egyáltalán érdekli őket. Ha ez szerinted valamilyen vitaindító volt azzal kapcsolatban, hogy élnek-e odakint sokkal hosszabb életű lények, akkor tévedsz, mert nem volt az. Amúgyis olyan téma ez, amiről nincs sok értelme vitázni, legfeljebb filozofálni, mert kb. semmit nem tudunk arról, hogy mi van odakint, csak azt tudjuk fantáziálni, hogy mi lehet. Az Univerzum felfoghatatlanul hatalmas, az élet szívós, a bolygók meg szinte egyidősek az Univerzummal. Ennyi az, amit itt, ebben a topikban, erről a témáról hajlandó vagyok neked írni. Részemről téma lezárva.
Utoljára szerkesztette: Pares, 2016.04.15. 00:33:25 -
gombabácsi #4418 ami nem világos számomra, hogy azok a mérőműszerek, detektorok amik egy ilyen kis szondán elférnek, vajon mire jók?
mennyivel tudnak azok fontosabb, jobb adatokat küldeni nekünk, mint az ami eleve ide sugározódik onnan? (pl egy csillag fénye) -
Sequoyah #4417 Oke, lezarhatjuk ugy, hogy nem valaszolsz, vagy lezarhatjuk ugy, hogy azt allitod, hibas erv, es le is irod, hogy miert. Az, hogy kijelented hogy hibas, aztan magyarazat nelkul elzarkozol a tovabbiaktol, az egyenlo a 0-val. Ha vitatkozni szeretnel, tanulj meg ervelni.
Azt hiszem en eleg reszletesen leirtam, hogy mire alapozom azt amit gondolok. -
Pares #4416 Jó, én meg mondom, hogy szerintem teljesen hibás érv, szóval le is zárhatjuk. -
Sequoyah #4415 Nem, felolem torolhetitek az egesz UFO-s threadet, mert komolytalan. Epp a komolytalansagat probaltam kihangsulyozni. -
#4414 Teljesen biztos vagy benne, hogy ez ebbe a topicba való téma és viselkedés? -
Sequoyah #4413 Az ufokban pedig nincs semmi kulonleges, nagy legcsavarok hajtjak, amiket urhorcsogok hajtanak. Szoval meg hatrebb is jarnak mint az emberiseg.
Na cafold meg:) -
Sequoyah #4412 Igen, az elmenek semmi sem szab hatarokat. Meg is valositottunk mindent mar az elmevel, pl az Urgolyhokat, vagy a Star Treket, ahol sikerult a vegtelen sebesseget is elerniuk, es egy pillanat alatt a teljes vilagegyetemet bejarniuk.
Es ezt valahol a filmekkel, es a fantaziaregenyekkel ezeket le is zarhatjuk.
A valosagban az elme viszont ugyanabban az univerzumban el, amit meg akarunk hoditani, es ugyanazon korlatok vonatkoznak ra, mint az univerzumra, szoval NEM, az, hogy valamit nagyon akarunk az nem eleg arra, hogy az univerzum torvenyeit athagjuk. -
Sequoyah #4411 En meg hoztam egy ervet, hogy miert nem fogunk ilyen hosszu eletu fajokkal talalkozni. Tudom, hogy nem ez az ultimate mindent eldonto erv, de attol meg erv, ami az elkepzelesedet gyengiti. -
#4410 Folyamatban vannak a kísérletek.
Bolygóközi használata a ~2020-ban induló PADME esetében fordulhat elő először, de ez még csak elképzelés, nincs jóváhagyva. -
Sequoyah #4409 Felreertettel, en ilyet nem mondtam, hogy az idosek nem lennenek kepesek valamire. En azt mondtam, hogy ha osszehasonlitunk ket fajt, ami egyebkent minden egyeb korulmenyben azonos (hasonlo bolygon elnek pl, hasonlo felepitesuek, stb...), amik kozul az egyik atlag 50 evig el, a masik atlag 500 evig, akkor a kovetkezot tapasztaljuk:
Eloszoris feltetelezzuk, hogy a generaciok kozotti genetikai atalakulasnak van egy hatara. Ha tul nagy mertekben atalakul, akkor az kontraproduktivva valik, degeneraciokhoz vezet. (erre szamtalan pelda van a foldi evolucioban)
Szoval a generaciok kozotti fejlodes maximumat vegyuk X-nek. 1.000.000 ev alatt ez alapjan az 50 eves elethosszu faj 20.000 X-et kepes fejlodni, mig az 500 eves eletteartamu faj mindossze 2.000 X-et, tehat tizedannyit fejlodott. Vagy ugy is megfogalmazhatjuk, hgoy adott ido alatt sokkal kevesebb utodot nemzenek.
Tehat nem a generacion beluli egyeni fejlodesrol beszelek, hanem a generaciok kozotti evolucios fejlodesrol.
A foldon is a leggyorsabban fejlodo fajok szaporak, es rovid eletuek.
Szoval szerintem sokkal valoszinubb, hogy olyan hosszan elo fajokkal talalkozunk, akik onmagukat tettek halhatatlanna. -
Katalizátor #4408 Pedig a történelem tükrében igaza van. -
Sequoyah #4407 Igen, en is ezen gondolkoztam, hogy a Voyager antennaja nem kifejezetten fokuszaltan sugaroz, szoval az ereje negyzetesen csokken, mig a lezer ennel nagysagrendekkel fokuszaltabb, szoval nem kell annyival tobb energia, amennyivel messzebb van.
.
Van mar ilyen alapu kommunikacio barmelyik bolygokozi muholdon? Ha nincs, akkor itt az ideje kiprobalni.