Űrkutatás

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

PetruZ
#2974
VestaTrek a NASA-tól: virtuális séta a Vesta felszínén, gMaps-szerűen. Kapcsolható százféle üzemmód és layer, 3D nézet, részletes infók a nevesített tereptárgyakról. A tour-t az elején érdemes végignézni, bemutat sok mindent.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.04.01. 22:23:09
PetruZ
#2973
A Rosetta ismét közeli repülést végzett a 67P felett, de a napközelség miatt több kiáramló por és gáz megzavarta a csillagok követésén alapuló navigációt és több száz "hamis" csillagot követve megszakadt vele a kapcsolat, mivel a Föld felé fordított főantenna is elfordult. Az irányítás visszaszerzése után, az átkonfigurálás és a navigációs "szemét" kitisztítása közben biztonsági üzemmódba váltott, és jó ideig eltartott, mire ebből is visszahozták, de a szonda ismét működőképes, bár távolabb került az üstököstől és tudományos méréseket sem tudott pár napig végezni.
A Philae továbbra is néma, nem sikerült vele újból felvenni a kapcsolatot.
Palinko
#2972
na majd idővel beszámolok a tapasztalatokról
Dzsini
#2971
Ha "nincs jel", az is fontos információ - nem fogod 10 perc után megtalálni a következő bolygót 😊

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Palinko
#2970
itt a planet hunters fogott nagyon meg, bár nem látom mennyire aktív. tutorial egyértelmű, viszont később soha nem kaptam olyan jelet, hogy az alapzajból kijönne pár pont sorban, ezért nem is tudom csinálni 😞
Dzsini
#2969
https://www.zooniverse.org/#space
Itt a Zooniverse-es választék, szerintem már ezek közül lehet találni olyat, ami tetszik és aktív. (vagy ha nem űrkutatással kapcsolatban, akkor van klíma, LHC, biológia, és minden más).

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Palinko
#2968
hmm akkor ennek nincs sok értelme :-/ az a baj, hogy nem ismerem az összes lehetőséget :-(

nekem a blognál ezt dobja

"Uh oh! Your blog’s domain blog.setilive.org expired 299 days ago!"
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2015.03.26. 05:03:18
Dzsini
#2967
Pedig ott van a blogban pont ez a kérdés, és a válasz is rá a hozzászólások között:

Is classifying the archive data still helpful to the program, or is it just "a matter of interest only"?

That's an important question.
Archive data classifications will continue to be stored in the database until further notice. There is no active or planned program for using the data by SETI Institute or Zooniverse, so strictly speaking, it is "a matter of interest only". However, there are plans to make the database publicly available, so there is the potential that new classifications of archive data could be useful in the future if any researchers are interested in making use of the data. I don't know of any definite plans by anyone to do this, but I know that there is at least, some interest, so the potential is there.


Tehát az archív adatok feldolgozása hasznos lehet, ha valaki később akar vele valamit kezdeni, de egyelőre erre nincs hivatalos terv.

Én azt ajánlanám, ami neked a legjobban tetszik, legjobban szórakozol segítség közben.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Palinko
#2966
értem, köszi. a setinél nem értem, hogy nincs élő adat, akkor érdemes még azt csinálni? blogjukban sem tudom elolvasni mert azt sem újították meg 😄

melyiket ajánlanád, ha hozzátennék egy kis munkát az űrkutatáshoz?
Dzsini
#2965
Igen, ezek jók és hasznosak, rengeteg "ingyenmunkát" lehet végezni a feldolgozáshoz. Van olyan is, ahol csillagok fényességgörbéjének elemzésében segítesz, meg még sokféle. Nagyon jók a képfeldolgozó algoritmusok (pl. a Google és a Facebook egész jó eséllyel talál már meg arcokat képeken), de van egy csomó minden, amit csak a dinamikus emberi szem "lát meg", egy automatika nem, pl. ezen a képen a kutyát:


Egy nagyobb obszervatórium (pl. a lent említett ALMA) akár napi 1 terabájtnyi képanyagot rögzít, és a teljesítmény első körben arra megy el, hogy egyáltalán a bejövő adatokból képeket alkossanak, felcimkézzék, és eltárolják. És csak ezután kezdődhet a feldolgozás. Mellette pedig van még néhány hasonló adatforrás.
A mai világ talán legnagyobb kihívása ilyen téren a keletkező hihetetlen mennyiségű adat tárolása, feldolgozása, értelmezése - nem csak csillagászat terén, mindenhol (lásd: Big Data)

A 2000-ben kezdődött Sloan Digital Sky Survey volt talán az első ilyen - egyszerűen elkezdték "befotózni" éjszakáról éjszakára az égbolt egy részét (~200 GB adat naponta), aminek a teljes adatbázisát nyilvánossá tették - az tűnik a legjobb megoldásnak, hogy ha valaki szeretne valamilyen adatot kinyerni belőle, az oldja meg maga, nincs végtelen sok erőforrás ahhoz, hogy ők fel is dolgozzák a képeket minden kitalálható nézőpontból. Amit te linkeltél Galaxy Zoo-t, az is az SDSS anyagából szemezget (és még néhány másik hasonlóból, ahogy a leírásban említik). Egy automatika kikeresi azokat a képeket, amik talán galaxisok, a pontosabb meghatározást pedig rábízzák az emberi szemekre.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Steel
#2963
<#szeret>

"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."

PetruZ
#2962
Dzsini
#2961
Nemrég néztem egy előadást, ahol említették, hogy az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat felszínről 0.006 szögmásodperc felbontású a felszínről.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#2960
Remélem jó idő lesz addigra ismét, mint amilyen a korábbi napokban volt.

2015.03.20. T1: 09:38, max: 10:47, T2: 11:59, 58.6%, alt: 40.3fok
Spoiler (katt a megjelenítéshez)

T1: a részleges napfogyatkozás kezdetének az időpontja
max: a részleges napfogyatkozás maximális fázisának az időpontja
T2: a részleges napfogyatkozás végének az időpontja
a százalékos érték a maximális fázis idején a napkorong elfedett területének a nagysága
alt: a Nap horizont feletti magassága a fogyatkozás maximális fázisának az időpontjában

Az adatok közép-európai időben vannak megadva és 19fok földrajzi hosszúság és 47.5fok földrajzi szélességre vonatkoznak.
#2959
<#eljen>

★★★★★

PetruZ
#2958
Jövő héten részleges napfogyatkozás lesz Európa nagy részén.
gothmog
#2957
Kiegészítés:
Ia-típusú szupernóva

PetruZ
#2956
Megtörtént a pályára állás.
Dzsini
#2955
A hétvégén áll pályára a Dawn a Ceres körül, valószínűleg jobb képeket készít majd, és talán kiderül, hogy mi is az a csillogás (sóra vagy vulkáni tevékenységből származó friss jégre tippelnek)

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#2954
Azt írják felszínről nézve kb. 100 parszek távolságig működik nagyjából megbízhatóan, űrbeli távcsövekkel ennek tízszerese, tehát ~1000 parszek a határ.

... ami azt jelenti, hogy 0.002 szögmásodperc különbséget már be tudnak mérni (hiszen a képen is látszik, hogy "nyáron" és "télen" 2p szögnyi különbség van)

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

molnibalage83
#2953
Pontosan azért kérdem. A parallax módszer még kis távolságon is olyan felbontást követel meg, hogy ihaj...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Dzsini
#2952
Kiegészítés: még nagyobb távolságoknál (galaxisok) a vöröseltolódás mértékére alapozzák a távolságot, ahol pedig a Hubble-állandó alapján számolnak, és reménykednek benne, hogy azt a számot nagyjából pontosan ismerik, és nem változott/változik idővel (ez a világegyetem felépítésétől függ, lásd részletesebben: standard modell és társai).
Ráadásul a vöröseltolódás méréséhez nem árt, ha van egy olyan pont a galaxisban, aminek a fényességével és színösszetételével eléggé tisztában vagyunk, és eléggé elüt a környezetétől is, plusz nem torzult el nagyobb tömegpontok köztes jelenléte miatt. Erre leginkább az Ia típusú szupernóvákat használják (ez a "standard gyertya"😉, ezzel a távolságbecsléseket 15-20%-os hibahatárról 3-7%-ra sikerül csökkenteni. Persze ki kell hozzá fogni az adott távolságban egy ilyen felvillanást.

A Hubble-állandó értékét a 2001 óta becsült 72±8 értékről 2013-ra 67.80±0.77-re sikerült pontosítani, ami által a távolabbi galaxisok "távolsága" elég nagy mértékben megváltozott.
Hubble 1929-ben az Androméda-köd (azóta galaxis, mert már látjuk a részleteket) távolságát kb. 900 ezer fényévre becsülte, jelenleg 2.54 ± 0.11 millió fényévre teszik a távolságát.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#2951
A Föld ellipszisének fél nagyátlója ~150 millió kilométer (1 CSE), ha valami ~3,26 fényév távolságra van, akkor az koszinusztétel és társai alapján 1 ívmásodperc (1/3600 fok) különbséggel látszik a Naptól és tőlünk. Innen van ennek a távolságnak a neve: parszek (parallaxis szekundum)

A legközelebbi csillag kb. 1,3 parszek, a Tejút közepe ~8000 parszek, tehát 1/8000 ívmásodperc az elmozdulása féléves szinten.

Tehát igen: a távolságmérés jelenleg főleg a fényesség alapján történő becslésre alapul,én emlékszem arra, hogy a csillagok "távolsága" rengeteget változott az elmúlt 20 évben.

"A Hipparcos által mért 772,3±2,4 milliívmásodperces és a precízebb Hubble, illetve a Fine Guidance Sensor általi 768,7±0,3 milliívmásodperces parallaxis alapján a Proxima Centauri hozzávetőleg 4,2 fényévnyire található." - és ez csak a legközelebbi csillag, ahol már 0.7 ívmásodpercekkel számolnak.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.03.05. 08:26:09

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

molnibalage83
#2950
A háromszögelés mekkora távolságis jó? Azon felül, akkor az távolsámérés tulajdonképpen csak becslés?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Dzsini
#2949

m - látszólagos magnitúdó
M - abszolút magnitúdó
d - megfigyelési távolság (parszekben)

(igazából ezt használják visszafelé távolságmeghatározásra, hiszen háromszögeléssel nem igazán megy nagyobb távolságoknál, a csillagoknak pedig méretük és típusuk alapján elég egységes fényességük van)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.03.05. 08:09:13

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

molnibalage83
#2948
Ismerem. 😊

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#2947

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

molnibalage83
#2946
Ki kellen számolni a relatív fényességből az abszolút fényességet is. Gőzöm sincs, hogy hogyan kell.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

PetruZ
#2945
Valószínű, hogy bizonyos határ felett nem érzékelhető, lehet, ezt próbálták ábrázolni.
molnibalage83
#2944
Ennyire kicsi a fényessége a nagy csillagoknak is?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

PetruZ
#2943
Kis színes: hogyan nézne ki egy földi naplemente, ha a Nap helyére ismertebb csillagokat raknánk?
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.03.03. 20:08:16
[NST]Cifu
#2942
Köszönöm! 😄

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#2941
BSzN Cifu!

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Master91
#2940
akkor ünnepelték a kínai újévet (más ötletem nincs 😄)
#2939
Lehet, de azt nem a Földről indították... <#hehe>

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

Master91
#2938
landolt valami ?
#2937

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#2936
Az alább leírtakon túl, nem véletlen hogy az új javaslatok mind függesztéssel képzelik el a rakéta szállítását és nem a raktérben.
A függesztményt ugyanis le lehet dobni, ha a hordozógép egyik oldali hajtóművei éppen madárrajt esznek.
Több tonnás teher szállítására képes rakétát viszont már nem lehet csak úgy egy mostani repülőgépre függeszteni.

A silóból indított ICBM-ek átalakítása egyszerűbb volt, de az sem volt egy egyértelmű pénzügyi siker (Dnyepr,Rokot, Taurus, Conestoga).

Több tíz millió dollárét viszont már Szojuz indítást is lehet venni.
Dzsini
#2935
Hát, még úgyis alig-alig, a civilek közt sincs sok.
Antonov An-225 250,000 kg (551,000 lb)
Antonov An-124 150,000 kg (331,000 lb)
Boeing 747-8F 134,200 kg (295,900 lb)
Lockheed C-5 (Galaxy) 122,470 kg (270,000 lb)
Boeing 777 Freighter 103,000 kg (227,000 lb)
McDonnell Douglas MD-11 91,670 kg (202,100 lb)
Boeing 747 LCF 83,325 kg (183,700 lb)
Boeing C-17 Globemaster III 77,519 kg (170,900 lb)
Airbus A330-200F 475 m³ 70,000 kg (154,000 lb)
Boeing 767-300 Freighter 52,700 kg (116,200 lb)

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

[NST]Cifu
#2934

...de ezekről tudommal még nem volt valós indítás.



A Pegazus és Pegazus XL ugye 1990 óta üzemel, az megvan. Nagyobb méretű rendszer valóban nem volt...

Az egyetlen gikszer az felvetésemben az, hogy olyan katonai teherszállító kellene ehhez, amiből nem sok van és a USAF nem vállalhat pénzért tudtommal civil szállítást.



Az első gikszer szerintem ott van, hogy milyen ICBM-et is akarsz indítani. 😉

A Trident I C4 2005-ben lett kivonva, szétszerelték és megsemmisítették őket. A Peacekeeper detto. A Minuteman III aktív szolgálatban van, és 2030-ig abban is marad. A Trident II D5 szintén a 2030-as évekig marad. A francia rakétákra nem építenék. End of line...

A legjobb cél talán a Trident II D5 lenne, de a britek 29 millió dollárt fizettek csak a rakétáért, tehát árban bizony annyira nem olcsó ez a megoldás sem.

Csak más C-17 felhasználók jöhetnek szóba vagy esetlegesen orosz gépek.



A Trident C4 kisebb, ~33 tonnás tömegét elviekben az A400M is képes elvinni. De a Trident D5 59 tonnás tömege kemény dió, a C-5, C-17, Il-76MD-90 és az An-124/-225 az összes választék. Itt jön a képbe az, hogy civil gépeken nem nagyon van hátsó rámpa, mert amúgy egy nagy rakás civil gép is szóba kerülhetne...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#2933
A legkritikusabb része az egésznek ez és a navigáció inicializálása. Ha ez megy akkor onnantól a további már magától megy. Az új külön erre a célra fejlesztett gépeket ismerem, de ezekről tudommal még nem volt valós indítás.

Az egyetlen gikszer az felvetésemben az, hogy olyan katonai teherszállító kellene ehhez, amiből nem sok van és a USAF nem vállalhat pénzért tudtommal civil szállítást. Csak más C-17 felhasználók jöhetnek szóba vagy esetlegesen orosz gépek.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#2932

Anno csináltak olyat, hogy stratégiai ICBM-et dobtak ki tehergépből és onnan indult.



Egy ilyen történt, 1974-ben, egy Minuteman I-est dobtak ki egy C-5 Galaxy-ból, de a rakéta hajtóműve csak 10 másodpercig működött, a teszt a dobás-indítás fázisát tesztelte csak, valós, sikeres teszt sose volt.

Nem értem, hogy ezt miért nem csinálják, mikor ~-30-40 éve sikerült...? Több tonnába és az átmérőbe nagyon komoly dolgok beleférnének és egy indítás költsége mindennel számolva is néhány tízmilliós lenne.



Nyugaton az ICBM-ek nem opciók, mert civil célra nem dobják vissza őket, mint az Ukránok vagy Oroszok.

A levegőből indított rakétáknál egyébként ott van az Orbital Pegazus, ami 1990 óta repül. ~11 millió dollárból visz fel 443kg-ot LEO pályára. Az egyetlen már bizonyított megoldás a WhiteKnightOne/SpaceShipOne páros, aztán jön a WhiteKnightTwo/SpaceShipTwo illetve /LauncherOne megoldás. Illetve jövőre ígérik az első indítását a Stratolaunch-nak. Ők eredetileg a SpaceX Falcon5-ösét szerették volna, de ez nem jött össze, szóval az Orbital gyárt nekik egy szilárd hajtóanyagú rakétát, a Pegasus 2-őt. A tervek szerint 6120kg-ot vihet fel LEO-ra, de senki sem tudja még, hogy mennyiért...



Az elképzelések megvannak tehát, a kérdés majd a költséghatékonyság lesz. A fő konkurens a SpaceX és a Falcon9-Reusable. Ami a SpaceX saját állítása szerint 10 millió dollár alatt fog ~11 tonnát LEO pályára vinni. Ezzel egyszerűen nem lehet konkurálni úgy, hogy a StratoLaunch kevesebbet is visz fel, és ráadásul a Pegasus XL is több, mint 10 millió dollár.

Persze mint szereplők talán megjelenhetnek a piacon, tán még vásárlójuk is lesz (a DreamChaser már lepaktált velük), de letarolni nem fogják tudni a piacot - hacsak a SpaceX nem szúr el valamit...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.02.25. 07:58:14

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#2931
Anno csináltak olyat, hogy stratégiai ICBM-et dobtak ki tehergépből és onnan indult. Egy nehéz terherszállító 10 km magasra erőlködés nélkül felvisz egy ICBM raktétát, aminek a hasznos terhe 0 méteren indítva is 2-3 tonna. Akkor 10 km-ről simán felvinne a LEO pályára ennyit. Nem értem, hogy ezt miért nem csinálják, mikor ~-30-40 éve sikerült...? Több tonnába és az átmérőbe nagyon komoly dolgok beleférnének és egy indítás költsége mindennel számolva is néhány tízmilliós lenne.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#2930
Ami indítás után a műholdakon kívül pályára kerül az a hordozórakéta végfokozata és a rá szerelt műholdadapter.
Amikor párszáz km magasságú (alacsony) pályára indítanak, akkor a végfokozatot már minden esetben visszafékezik a légkörbe.
Dzsini
#2929
Nem hiszem, mert pont ugyanazokat írjátok le.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

molnibalage83
#2928
És azóta talán változott a helyzet?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Dzsini
#2927
#2825-től kezdődve nem rágcsáltuk már végig egyszer ezt az űrszemét-műhold dolgot? Annyira nem volt régen...

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

molnibalage83
#2926
Ezek mind a már fent levő holdakra vonatkoznak. A fellövéskor keletekző űrszemét problémáját ez nem oldja meg.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#2925
Ha elolvasod a hozzászólásomat, akkor szokatlan dolgot vehetsz észre benne.

Kifogások keresése helyett a lehetséges megoldásokat vázoltam fel.

Ezek:
-Az élettartamuk végét elérő műholdak irányított lefékezése. Ionhajtóművel ez egyszerű és olcsó.
-A meghibásodott műholdak lefékezése, ugyanarra a műhold buszra épített másik műholddal. Ez megint egy előremutató dolog ami szintén bontogatja szárnyait.
-Lehetőség a fogyó üzemanyagú, de ép műholdak újratankolása is, de szerintem valószínűbb hogy inkább újabb, fejlettebb műholdakra cserélnék azokat idővel.