10000
-
Sequoyah #4366 Ha egy faj termeszetes modon el sokaig, akkor az evolucio korlatai miatt sokkal lassabban fejlodik, es jo esellyel meg nem tart ott se mint mi. Nekunk is 5 milliard evbe telt, es az univerzum ennel nem nagysagrendekkel oregebb.
Szoval vagy sikerult orokeletuve tenni magukat (aminek nincsen elmeleti akadalya), vagy sikerult egyesiteni magukat szamitogepekkel/robotokkal, vagy eleve automatizalt, mesterseges intelligenciaval rendelkezo robotokat kuldtek. Viszont mind3 lehetoseg magaban hordozza az onpusztitas lehetoseget is.
.
Generacios urhajonak csak akkor latom ertelmet, ha valamiert nagyon surgos egy fajnak, hogy mas csillaghoz utazzon. Mi a marsra is alig tudjuk osszekalapozni az eroforrast, egy generacios urhajo, csak a kivancsisag miatt nagysagrendekkel nehezebb. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4365
Igen, amikor először leírtam, hogy ettől még nagyon messze van a lézer technológia, utána gondoltam végig, és számoltam kicsit utána. Elvi szinten tehát akár mostanság is megvalósítható a 100GW-os lézer, noha egészen biztos vagyok benne, hogy dollármilliárdokba fájna, és el kellene szöszölni egy ideig, amíg a megfelelő összehangoltságot és fókuszt sikerülne elérni. De még egyszer, elvi szinten nem kell hozzá hatalmas ugrás.
Ha innen nézzük, hogy akkor a Starshot projekt technológiai akadályai már inkább azok a mini-robotok, amiket el kéne indítani, és a lézer-kommunikáció, amellyel az adatok vissza indítanák a Földre.
Így második nekifutásra azt mondom, hogy annyira nem is elmebeteg ötlet ez az egész. Ráadásul a projekt kész elemei aztán felhasználhatóak későbbi küldetésekre, tehát az összes közelebbi csillaghoz lehet küldeni szondákat, hogy felderítsük a környezetünket. Dettó felhasználható bolygóközi űrhajózáshoz is, sőt, segíthet akár az Oort-felhőt felderítő tudományos misszióknak is.
De ilyenkor mindig ott van a kisördög, hogy oké, de ilyen nagyságrend lenne például egy űrlift megépítése is. :) -
Sequoyah #4364 Azert eleg jo csalas ez, figyelembe veve, hogy a parhuzamos lezerkotegeket nem is feltetlenul kell egy helyre tomoriteni. Ami azt jelenti, hogy nem kell egyetlen, esetleg dedikalt eromurol meghajtani az egeszet, hanem mindent szet lehet szorni kisebb elemekre. -
Sequoyah #4363 Ma fizikailag ket dolog van, amit tudunk hasznalni, nuklearis es fuzios hajtas. Utobbihoz elobb egy sima foldi eromu kene, amin mar dolgoznak ahogy tudnak.
Ezen kivul alternativa a lezeres hajtas, epp errol szol most ez a felhajtas.
Elvi akadalya az antianyag gyartasnak sincsen, mar ma is elo tudjuk allitani, csak ki kell talalni, hogy hogy lehetne megtrilliardszorozni a gyartokapacitast. Na meg tarolni:)
.
A gravitacioval/tomeggel jatszadozashoz meg a fizikai alapok sincsennek meg. Amig nem ismerjuk a mainal sokkal jobban a gravitacio mibenletet (graviton, sotet anyag), addig a foldivel osszemerheto gravitaciot (azaz 1G gyorsulast) csak folddel osszemerhetu tomeggel tudunk eloallitani, pl egy "mini" feketelyukkal. -
Pares #4362 "A jelenlegi technológiával is lehetséges a csillagközi utazás, "mindössze" sokáig tartana."
Amúgy valószínűnek tartom, hogy nem az ilyen szánalmas, alig száz éves élettartamú fajok népesítik be a Galaxist, mint az emberek, hanem olyanok, amelyek akár ezer évekig is elélnek, vagy már ott tartanak, hogy megtalálták az örök (vagy legalábbis nagyon hosszú) élet kulcsát... Na azoknak simán beleférne néhány száz éves utazás, és lehet, hogy nem is kényszerülnek arra, hogy mindenféle exotikus meghajtási módszerekkel szórakozzanak. Szóval az Univerzum csak emberi léptékkel elérhetetlenül távoli... Lehet, hogy a nagy űrmeghódíccsára addig kell várni majd, amíg fel nem fedezik az öregedés ellenszerét vagy a hibernálást. -
#4361
#4308 - hátha más is lemaradt róla :) -
#4360
Hopp, hátha más is lemaradt róla: Bigelow és ULA közös bejelentés, a Bigelow Aerospace két BA330 felfújható űrbázis(modult) bocsát fel 2020-ban, Atlas V. - 552-es konfigurációs hordozórakétával. A modulok pontos célja és lehetőségei még nincsenek tisztázva, Bigelow szeretné, ha az egyik modult az ISS-hez csatolnák, ha ehhez a NASA is hozzájárul (értelemszerűen nem ingyen).
A BA330-asok kiszolgálását (akár az ISS-en keresztül, akár azon kívül) a CCDev járművei, tehát a Boeing-Bigelow CST-100 és a SpaceX Dragon V2 láthatná el. Érdekes, hogy a kiállított maketthez Dragon V2 csatlakozott... :) -
#4359
még nem értjük meg jobban a tér és az idő tulajdonságait addig erről nem is álmodhatunk :( -
#4358
ott vannak az ufók
Hol?
A következő mi lesz, hogy előkerül a Millenium Falcon? :)
Ha lehetséges a dolog..és ha az ufók valódiak, akkor nyilván valóan lehetséges ilyen technológiát kifejleszteni.
Az UFO valódi, hiszen a nem azonosított repülő tárgyakat jelöli, például bekapcsolt transzponder nélküli repülőgépet vagy helikoptert. :)
De "reakciómentes" hajtómű nem létezik. Teljesen mindegy, hogy égéstermékekkel, fény-tolással avagy gravitációs hullámokkal akarsz valamit meghajtani, mindegyik az akció-reakció elvére épít. Még a fikcionális gravitációs meghajtás is, amire te most itt utalni próbálsz.
Be vagyunk börtönözve a rakétáinkkal együtt a naprendszerbe. =(
Miért is? A jelenlegi technológiával is lehetséges a csillagközi utazás, "mindössze" sokáig tartana. Erre is van lehetséges megoldás, lásd generációs űrhajók. -
overseer-7 #4357 Szerintem meg rá kéne gyúrni a nem reakciós elvű meghajtásra.
Most ne menjünk bele, hogy léteznek vagy sem.. ott vannak az ufók. Azok sem rakéta hajtóművel közlekednek.
Nyilvánvalóan teljesen más technológiai alapon nyugszik a meghajtás.
Ha lehetséges a dolog..és ha az ufók valódiak, akkor nyilván valóan lehetséges ilyen technológiát kifejleszteni.
A tömeggel kéne babrálni, vagy az impulzussal. Ezekkel már lehetne olyan meghajtót készíteni, amivel kinetikus, mozgási energia nyerhető, vagyis mondjuk egy gépezet ami elektromos energiát kinetikussá alakít.
Tudom, hogy sci fi.. de valamit akkor is kezdeni kell, mert ezzel a reakciós hajtóművekkel nem fogunk semmire sem jutni hosszú távon.
Be vagyunk börtönözve a rakétáinkkal együtt a naprendszerbe. =(
-
#4356
hacsak nem tennének útközbe fókuszáló lencséket, amiknek nagy valószínűséggel neki is csapódna a gyorsított tárgy 
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.04.13. 10:51:25 -
#4355
A lézernél a ciki a fókusz, erről írtam eleget a Hadviselés a világűrben topicban. Éppen ezért kell két perc alatt felgyorsítani a napvitorlást, és mindezt viszonylag kis távolságon, mert ha már a Jupiternél jár a napvitorlás, akkor a Földről küldött lézernyalábot kínkeserves lesz megfelelően fókuszálni.. -
#4354
De a Hold itt van egy köpésre, az oda telepített tükrökre villogtatást a Polarisban minden nem túl felhős este el tudják játszani, és 2,5 másodperc alatt megjárja oda-vissza a fény. Mondjuk lássuk ugyanezt egy Föld-Mars távolságban. Csak kommunikáció volt, ahol nem kell olyan pontos fókusz. -
#4353
ha már Föld - Hold távolságmérés, úgy gondolom megbocsájtható, hogy elkanyarodtam a lézeres témától, de Bay Zoltánt akkor is érdemes megemlíteni -
#4352
A különféle lézerkísérletek ezt már régen megmutatták, lásd a Hold felszínén lévő refraktorokkal való Föld-Hold távolságmérést. -
#4351
A lézernél lehet annyi "csalás", hogy szinte korlátlanul lehet párhuzamosítani a teljesítményt. Tehát fizikailag nem megoldhatatlan a probléma, csak éppen irgalmatlan drága lenne. A YAL-1A csak papíron volt 1MW-os, pontos teljesítményt sehol sem láttam, csak azt, hogy elmaradt ettől (így nem tudta teljesíteni a 400km-es "lőtávot" sem). De legyen 1MW-os, ezt hat kémiai reaktor állította elő, 1MW / 6 = 0,166MW per reaktor.
100 GW = 100 000 MW
100 000 MW / 0,166 MW ~ 602 410, vagyis több, mint hatszáz ezer darab kémiai reaktorra lenne szükség
(egyébként ~3,3 tonna volt egy reaktor, ez alapján ~ 2 millió tonna lenne csak a reaktorok tömege)
Ha a YAL-1A 1MW-os lézerének cirka fél milliárdos árából indulunk ki (ez is becslés, egyébként), akkor egy reaktor ára ~83 millió dollár, vagyis a reaktorok cirka 50 milliárd dollárba fájnának. Ehhez jönne még a tükörrendszer, üzemanyag rendszer, stb.
Elviekben lehetne 'fiber laser'-t használni, de azok teljesítménye ~1-10kW, viszont kereskedelmi szinten hozzáférhetőek (lézer vágás), ám ha a költségeket nézzük, akkor ezek olcsóbbak (~másfél-két millió dollár a kémiai reaktorokhoz mérhető 166kW teljesítmény ára - ám még a lézernyalábokat összehozó rendszer nélkül). Ebből hozzávetőleg 1,2 milliárd dollár lenne a 100GW-hoz szükséges teljesítmény - de ismét, a lézernyalábokat összesítő optika nélkül. -
#4350
100 millió dollár az alapkutatásokhoz, pár proof-of-concepthez szerintem elég - kipróbálni, hogy a légkör mennyire zavaró körülmény ilyen esetben, mennyire lehet a forgó Földdel együtt célra tartani, hogy lehet 5-10-50 lézersugarat összetükrözni, fókuszálni, ilyesmik... -
#4349
szóval meg kéne 100.000-szerezni a jelenlegi lézeres teljesítményt (igen százezer!). méghozzá a tervek szerint 15 év alatt. na ilyen ütemben még semmi nem fejlődött szerintem. processzorok jutnak mindig eszembe, ha gyors fejlődésről van szó, még ott szem volt megoldható, pl ekkora fejlődés volt kb a '85 ös intel processzor meg a 2011-es között, ha a MIPS mutatókat nézzük, mert ha a klasszikus órajelet nézzük most 100 ghz processzorokkal kéne szaladgálnunk és ugye technikailag valahol 5-6 táján van a határ a szilicium lapokkal, szóval átvetítve a lézerre a hasonlatot láthatjuk hogy eléggé veszett fejsze nyele a dolog. -
#4348
Saját véleményem:
-100 millió dollár nem kevés pénz, de ilyen jellegű projektre bizony édeskevés mégis.
-A lézertechnológia iszonyú messze van ettől. A YAL-1A papíron 1MW-os kémiai lézert tudott, nagyságrendileg fél milliárd dolláros áron. Itt 100GW-os nagyságrend kellene.
-Az ismertetőben benne van, hogy a napvitorlát akarják "antennának" használni, az adó pedig lézer lenne, tehát lézerkommunikációról beszélünk. Viszont ehhez a napvitorlának a Föld felé kéne néznie a másik naprendszerben...
-100GW-os lézer az nem játék, katonai alkalmazása erősen valószínűsíthető (tükrök a Föld körül, és bárhol, bármit felperzselhetsz) -
Prof William #4347 Még alig tudunk valamit. Úgy tényleg nem lenne sok értelme ha ne tudna hazaküldeni anyagot (ami 4 év alatt meg is érkezne) de még alig tudunk valamit. Gondolom erre is van valami terv. -
Sequoyah #4346 Szkeptikusnak lenni nem azt jelenti, hogy tagadni valamit, vagy nem hinni valamiben. Szkeptikusnak lenni azt jelenti, hogy meg kell kerdojelezni mindent, de ha nem sikerul megcafolni, akkor szepen be kell allni moge. -
#4345
én azóta is tartom hogy szkeptikus vagyok ezzel a módszerrel -
Sequoyah #4344 Es mivel fog hazakuldeni barmilyen adatot? Van olyan antennank es eroforrasunk ami kepes az Alpha Centauritol elerni minket? Raadasul beleferne egy tenyernyi eszkozbe? -
#4343
Februárban már beszélgettünk erről egy másik Földről lézerrel hajtott vitorlással kapcsolatban (érdemes visszaolvasni)... nincs túl sok új a nap alatt azóta. -
Prof William #4342 Csinál majd pár képet, esetleg elvégez pár mérést, amit hazaküld és akkor elmondhatjuk hogy megvan az első ember alkotta eszköz, ami egy új naprendszerbe elért.
Aztán szépen fejlődünk tovább. Lehet hogy legközelebb gyorsabban megy majd, vagy megpróbálunk egy másik csillagot. Ha sikerül az biztos hogy történelmi fejlemény lesz. -
#4341
Lő majd egy szelfit, vagy a fene tudja... Mallory azért akarta megmászni az Everestet, mert "ott van". -
Sequoyah #4340 Es arrol beszeltek, hogy mit fog csinalni egy tenyernyi urjarmu az Alpha Centaurin? -
#4339
Az érdekes az, hogy nem sokkal korábban a NASA is bejelentett egy napvitorlás kísérletet. -
#4338
A tájékoztató még tart, de már elhangzott a lényeg: Milner újabb 100 milliót tol bele egy új űrjárgány prototípusba, ami 20 év alatt elérheti az Alpha Centaurit. Az érdekessége a tervnek az, hogy nem valami nagy dologra kell gondolni, hanem kicsire, igen kicsire: tenyérben elfér egy-egy ilyen "starchip", amit fény hajtana meg. A mobiltelefon méretű eszközt méteres vitorla hajtana meg, amit a Földről fellőtt 100 GW-os lézerrel tolnának meg a fénysebesség egyötödére. Első részletek itt, de a következő órákban, napokban biztosan lesznek még cikkek erről.
Szerk.: Ezt még belinkelem, mert már belemegy a részletekbe is, pl. a lézer méreteit illetően.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.04.12. 19:01:16 -
#4337
Hawking és Jurij Milner (a SETI-t nemrég 10 évre 100 millió dollárral megdobó milliárdos) ma délután 5-kor bejelent egy Starshot nevű űrkutatási kezdeményezést. Egyelőre nem tudni ennél többet, pár óra múlva okosabbak leszünk.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.04.12. 16:23:24 -
#4336
1961 április 12-én, 55 éve indult a világűrbe Юрий Алексеевич Гагарин
-
#4335
Úgy olvastam feléledt a Kepler :) -
Sidewinder #4334 Köszi a kiegészítést a Vosztocsnijjal kapcsolatban. -
#4333
Köszönjük szépen a fordítást. 
Az új anyagok a kompozit műanyagokat jelenthetik, korábban linkeltem be képet, hogy a tavalyi MAKS-on kiállították a kompozit túlnyomásos kapszula-magot. Ahogy az Orion-nál is, a Federacija esetében is a belső tér egyben raktárként is szolgál, ám ami az orosz űrkapszulában érdekesség, hogy a toalettnek elszeparált helysége van. Azt nem tudom, hogy az Orion-nál milyen megoldást választottak (majd utánanézek), de ilyesmi biztos nem láttam.
Más megjegyzések:
A Vosztocsnij űrközpontból idén április végén várható az első indítás,tehát tulajdonképpen kész van.
Ez azért erős túlzás. A Szojuz-2 indítóállás van kész, az Angara indítóállás 2021-re van ütemezve, ez a "korlátozó" tényező a Federacija számára is, mivel a Pleszeck űrközpontból a jelenlegi Angara verziók nem tudják feljuttatni... -
Sidewinder #4332 Ismertető fim a Federacija űrhajóról. A film címe, a Jövő Űrhajójának Ergonómiája. Először következik a fordítás:
Az űrhajót az RKK Enyergia cég fejleszti. A fejlesztést Mark Szerov( Jelena Szerova űrhajósnő férje)vezeti. Az új űrhajóhoz új irányítórendszert fejlesztettek ki, három, független digitális kijelzőn jelenik meg minden fontos adat. Az új rendszer miatt már nem lesz többé szükség a Szojuzokból jól ismert vastag kezelési útmutatók lapozgatására, minden fontos infó az űrhajósok szeme előtt lesz, köztük a kezelési útmutatók is digitálisan lesznek megjelenítve, így az ilyen jellegű dokumentumok a jövőben száműzésre kerülnek a fedélzetről.Minden lehetségeset megtesznek a személyzet kényelme érdekében. A három képernyőből álló új irányítópult kettő állásban lesz rögzíthető. Ha a személyzet ki akar szállni az ülésekből,akkor a rögzítő fület kioldva felhajthatják,majd a felső állásban rögzíthetik az egész pultot. Így kényelmesen ki tudnak kiszállni az ülésekből és visszaszállni is.A Szokol KV-2 szkafanderben a tesztelést végző Jevgenyij Prokopjev, az RKK Enyergia egyik tesztmérnöke, aki a cég repülő kísérleti osztályán dolgozik. Mint mondta nem csak akar ezzel az űrhajóval repülni, hanem ez a legnagyobb álma. Ezután beszél a fejlesztés állomásairól, amiben az első a cég egyik irodájában felépült működő kabinmodell, majd ezt követi a prototípus felépítése, és annak a különböző gyári tesztjei, majd ha ezen is túl van, jöhet a személyzet nélküli repülés, és végül a személyzettel való repülés.Ezután újra Mark Szerov veszi át a szót, és az űrhajó kézi irányítására szolgáló botkormányról, joystickról beszél. Az új többcsatornás eszköz a parancsnok és a másodpilóta ülései között lesz egy mozgatható pulton. A Szojuzon még kettő irányítókar volt, itt ez az egy tudni fogja annak a kettőnek az összes funkcióját. Az eszközt "neutrálisra" tervezték,ami azt jelenti, hogy bal és jobb kézzel is egyformán jól irányítható lesz. A parancsnok pilóta az üléséből jobb kézzel tudja majd mozgatni, a mellette ülő kollégája pedig bal kézzel. A neutrális kialakításnak köszönhetően mindkettőjük számára jól kézre fog állni, kényelmesen tudnak majd vele dolgozni. A videón ezután Oleg Artyemjevet, a Szojuz TMA-12M űrhajó első számú fedélzeti mérnökét látjuk, aki dokkolási tesztet végez az új joystick prototípusával egy szimulátorban.Az ő feladata a joystick összes előnyét és hátrányát kideríteni a tesztelés során. Utána Mark Szerov mutatja be az új eszközt: a joyt a függőleges tengelye körül forgatva az űrhajó orientációját változtathatjuk(a funkciója ugyanaz mint az oldalkormánypedáloknak a repülőgépen, csak más a név),majd oldalirányba döntve a bedöntés(kren),előrenyomva,hátrahúzva pedig az űrhajó bólintási szögén(tangazs) tudunk változtatni. A Szojuznál ezekre a funkciókra még kettő külön kar van, egy az orientációnak, egy másik pedig a bedöntés, és a bólintási szög vezérlésére. Az új űrhajó az Angara rakétára szerelve fog majd a világűrbe emelkedni,a Vosztocsnij űrrepülőtérről. A filmben látható,hogy az irodában lévő működő kabinmodellen kívül elkészült az első földi tesztelési célokat szolgáló prototípus,amely talpakon áll.Az űrhajó főbb műszaki adatai is elhangzanak: magasság:6m átmérő:4,5m a hermetikus rész térfogata:18 köbméter.Az űrhajó tömege Föld körüli pályán 12 tonna lehet.Az űrhajó kinyitható lábakat fog kapni, ami még könnyebbé,puhábbá teszi a leszállást.A személyzete föld körüli pályán 6 fő lesz, a bolygóközi utazásokra pedig 4 főre redukálódik.Az űrhajó többször felhasználható lesz: föld körüli pályára 10 alkalommal, bolygóközi utakra pedig három alkalommal példányonként. Az űrhajót a személyzet a tetején elhelyezett nyíláson keresztül hagyhatja majd el( ahogy a Szojuznál),de jelenleg a prototípuson kísérleteznek olyan alternatív eljárásokkal, hogy az űrhajó oldalán elhelyezett ajtón keresztül, alpintechnikával is ki tudjon szállni a személyzet. Ezután ismét Mark Szerov beszél a fejlesztési folyamatról, hogy ha van egy ötlet, akkor azt előzetesen vizsgálni kell, majd ha jó annyira, akkor a gyakorlatban megvalósítani és tesztelni, majd lépni a következő részegység irányába, és így lépésről lépésre haladva alakul ki a nagy egész végeredmény.Az új anyagok használatát is kiemeli(hogy mik ezek azt nem mondta).Az űrhajó prototípusa kiállításra került a MAKSZ-2015 légi és űrhajózási szalonon, ahol az orosz szakemberek az összes szakmai és civil érdeklődő számára bemutatták azt. Az űrhajó első, pilóta nélküli indítására a tervek szerint 2021-ben kerülhet sor a Vosztocsnijról, majd pedig 2024-ben az első személyzettel végzett repülésre. Ez utóbbi személyzetének része lehet, a videón szereplő Jevgenyij Prokopjev tesztmérnök is.Amennyiben addigra megszerzi az űrhajós minősítést,és engedélyezik neki a részvételt. A riporternőt Natalja Burcevának hívják, ha valakit ez is érdekel :)
Elnézést, hogy ilyen hosszú lett, de ez hangzott el a filmen. A sok szöveg után pedig jöhet a film:
-
Sidewinder #4331 Egy kicsit az orosz űrprogramról és az ott folyó fejlesztésekről. A Vosztocsnij űrközpontból idén április végén várható az első indítás,tehát tulajdonképpen kész van. Az oroszok jelenleg nem csak az új Angara hordozórakéta családon dolgoznak, hanem egy új űrhajón is. Az űrhajót régen csak PPTSZ néven volt ismert, "igazi" nevet csak tavaly decemberben kapott. Az új űrhajó elnevezésére egy több fordulós pályázatot hirdettek. Az orosz űrügynökség az egész országból várta a névjavaslatokat. Majd az érkezett javaslatokat(ha nem voltak totál idióták) felkerültek az orosz űrügynökség VK oldalára(a legnépszerűbb orosz közösségi oldal, hazájában veri a Facebookot,magyar nyelven is elérhető),ahol a közönség szavazhatott a számára legszimpatikusabb javaslatról. Az a legtöbb szavazatot kapó nevek tovább jutottak a következő körre.Az utolsó fordulóra 2 elnevezés maradt a ringben: Gagarin és Federacija. A győztes név végül a Federacija lett, így ez lesz az új orosz űrhajó neve. Az űrhajó többször felhasználható lesz, személyzete orbitális pályára történő repüléseknél 6 fő lehet, bolygóközi utazásoknál(Hold,Mars) pedig 4 főt tud szállítani. Találtam az új űrhajó fejlesztéséről egy orosz dokumentumfilmet, azt majd a következő hozzászólásomban linkelem. A film oroszul van, de írtam hozzá egy fordítást. -
#4330
na igen költői kérdéseddel meg is válaszoltad mi a gond az egyébként kreatív megoldásoddal. nem lepődnék meg ha találnának egy alacsony népsűrűségű államot amin belül pályamódosítás nélkül leszállhatnak, persze túl sok fékezés se kelljen :) -
#4329
A #4315-ös hsz. 1. verziója élhet, hiszen a Falcon 9 Flight 20-nál képes volt a pályacsúcson megfordulni az első fokozat, és a kiindulási ponttól nem messze leszállni. Csakhogy erősen csökkentett hasznos teher esetén. Kb. ez kellhet, hogy Texas-ból elérd a Marshall-szigeteket. Viszont akkor miért nem mész vissza a kiindulási pontra inkább?
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.10. 18:07:32 -
#4328
ohohohoh, ha számoljuk a fékezéses pályát amit mondtál (350) meg a becslést (150) készakarva mindkettőnél a maximum értéket nézve, az akkor is 500km még hiányzik 200 km (170) de ez nagyon esélytelennek tűnik, Florida elérése meg lehetetlennek a mostani felállás szerint :(
-
#4327
Nincs információm arról, hogy mennyire képes a pályáját változtatni az első fokozat a pályacsúcson, vagy onnan visszatérően. Csak becslések vannak, de azok meg csak becslések (a NASASpaceflighton anno írtak olyat, hogy normál helyzetben kb. 100-150km-et térhet el a fokozat az eredeti pályájához képest). Távolságot a Google Térképen tudsz mérni (jobb klikk -> távolságmérés), nekem most ~670km jött ki, viszont iszonyatosan északra van.
Két hozzávetőleges kép, az első a mostani sikeres leszállásról (az ASDS pozíciója erősen hozzávetőleges!) és a Texasi indítóállás és a Marshall-szigetek viszonylata a második:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
Hogy lehetséges-e ekkor pályaváltoztatás? Nekem túl soknak tűnik. De ismét: erős megközelítésnek sem nevezhetjük azt, amit tudunk a Falcon 9 első fokozatának lehetőségeiről...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.10. 17:10:17
