10000
  • Palinko
    #4654
    ja akkor azért, de valami akkor is volt azon a tutajon.
  • PetruZ
    #4653
    Az élő adásban mondták, hogy nem oké az első fokozat, elvesztették. Musk már írta, hogy a visszatéréskor az egyik hajtóműből "elszállt" az erő. De amúgy az eredeti cél, a pályára állítás sikerült.
  • Palinko
    #4652
    hát nem tudom, én láttam hogy leért, csak mint mondtam nagy volt a füst. eldőlt vagy mi volt? aztán sajna le kellett vennem a hangot, meg a fontosabb 2. fázissal foglalkoztak. biztos várni kell még pár órát hogy részletes legyen. meg mintha említettek volna valami olyasmit, hogy nehéz volt a csomag, lehet ezért nem sikerült tökéletesre.
  • benőmenő
    #4651
    Most nem sikerült egyben lehozni. :(
  • Palinko
    #4650
    sztem megint sikerült, de olyan bizonytalan. megint lefagytak a kamerák a rezgéstől... valamit láttam, a platformon csak nagy volt a füst. még nincs megerősítve. tényleg egyre inkább kéne a közelben lévő hajóra is egy biztos kamera, vagy drónnal közvetítenék :)
  • Palinko
    #4649
    Elkezdték a streamet, bár még csak a zene megy T -24m
  • Palinko
    #4648
    másfél óra múlva space x launch? megszoktam hogy mindig éjjel van :) majd követni kéne.
  • Dzsini
    #4647
    Volt itt szó egyszer-kétszer a Föld mozgásáról különféle pontokhoz képest - ezen az apropón:
    (a téma főleg a 17. perctől kerül elő, de előtte se érdektelen, bár nem teljesen ide tartozó)
  • Sequoyah
    #4638
    Te is reszt vehetsz. Ne bankbetetben tartsd a megtakaritasodat, hanem MastenSpace reszvenyekben, es maris hozzajarultal. Ha minden erdeklodo (es a kormanyokat alulfinanszirozas miatt szido) egyen a megtakaritasa csak 10%-at urkutatasba fektetne, mar a marson lennenk:)
  • overseer-7
    #4637
    nem én mondom..
    http://index.hu/tudomany/2016/06/05/a_jovo_az_ocean_feneken_hever/
    itt azt mondják a szakemberek, hogy a metánhidrát kitermelése hazavágná az óceánok ökoszisztémáját, ami csak több ezer év alatt jönne rendbe,, ha rendbe tudna jönni.
    A metán ch4.. ugyan úgy szénből van, és ugyan úgy ott van a karbon/co2 emisszió.
    A palagáz is tudtommal ugyan úgy szénhidrogén.
    Talán annyival jobb, hogy ezeknek az anyagoknak nagyobb a fajlagos energiájuk tömegre.
  • molnibalage83
    #4636
    Mitől is? A kőolajhoz és szénhez képest ezek még tiszták. A metán égetése az vágod, hogy mivel jár a szénhez és a kőolajhoz képest?
  • overseer-7
    #4635
    Ha nem tudunk leállni a szénhidrogénekről, és befuccsol a hidrogén fúzió ebben a században.. és közben nem állunk át tóriumra és nem építünk több ezer ilyen reaktort, akkor megnézhetjük magunkat.
    Ebben az esetben viszont jól jönne a hold, és a hold porában meglévő hatalmas mennyiségű He3 izotóp.
    Talán 50 év múlva már leszünk annyira fejlettek technológiailag, hogy gazdaságosan ki tudjuk bányászni és hazaszállítani az izotopokat.

    Nem kell mérgelődni.. minden amit a jövővel kapcsolatban mondok, csak feltételezések.
    Csak azt mondom bazz, hogy a holdon lévő üzemanyag még jól jöhet egyszer..

    De sokkal valószínűbb, hogy inkább átállunk palagázra, és a tenger mélyén lévő metánhidrátra.. és ezzel mégjobban tönkre tesszük a környezetünket.
  • Palinko
    #4634
    szerintem kihagyható a Hold, egyrészt nem sok haszna lenne, másrészt meg sok olyan probléma fellépne ami a Marson egyáltalán nincs és az sokkal érdekesebb. a Hold akkor lenne frankó, ha tele lenne olyan nyersanyaggal, hogy ott felépíthetnénk az űrhajót amit onnan indíthatnánk. kb mintha egy kis Föld lenne csak légkör nélkül :D de hát nem az, szóval szerintem felejtős. bár ígértek, hogy pár év múlva megkezdik de szerintem hagyják a fenébe.

    a fúziós energiát meg nem gondolom hogy a vak világba fejlesztik, biztos, hogy megtérül majd egyszer, csak most még pár másodpercig tartható fenn sajnos.
  • overseer-7
    #4633
    Ne engem győzködj.. hanem a politikát.. meg a multikat.

    Én személy szerint támogatom a Th alapú tenyésztő reaktorok építését.. sok száz és ezer épüljön a jövőben.

    Azt is támogatnám, hogy magáncégek is építhessenek energia termelésre komplett atom erőműveket, reaktorokat, persze szigorú ellenőrzés mellett.

    Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2016.06.08. 11:26:26
  • molnibalage83
    #4632
    A Holdon...
    Amit haza is kell hozni...

    Minek ezzel szenvedni..? A Th-ból annyi vana Földön hulladékként, hogy bányászni sem kell és ma is létezik olyan reaktor, ami képes lenne használni. 50 éve is volt már.
  • overseer-7
    #4631
    majd egy kicsit később válaszolok rá.. mert hosszú lenne.
    A meleg fúzió, mint mondtam, ma még elérhetetlen.
    Amit írsz az 1. pontban igaz.. ennek én soha nem írtam az ellenkezőjét.
    2D + 3He → 4He + 1p + 18.3 MeV
    Deutériummal még több energia nyerhető.
    He3 nál akartam maradni, és nem akartam belekeverni a deutériumot, mert ez nem magfizika topik, és két He3 al csak egyszerűsíteni akartam a szemléltetést. de mindegy.. ez már szőrszálhasogatós dolog.
    A lényeg az, hogy a meleg fúzió nem megy ..ma még.
    De a jövőben még lehet megtörténhet...

    Amúgy.. akár mikor kérdezik a fizikusokat.. a válasz mindig a .. 30 év és lesz fúziónk.

    2. Pont.. majd utána nézek, de tudom, hogy vannak olyan anyagok, amelyek vákuumban elektronnal besugározva neutront adnak bomlástermékként.
    Később majd utána nézek ennek.

    Akár hogy is.. ez nem bohóckodás, ha van He3 ami bőségesen elérhető.
  • molnibalage83
    #4630
    overseer sokat kommentel, de tudományosnak a kommentjeinek többsége sajnos nemigen nevezhető.
  • [NST]Cifu
    #4629
    Megint féligazságokat hadoválsz...

    1.: A meleg fúziónál nem véletlenül Deutérium-Trícium (DT) reakcióval kísérleteznek főleg, mivel ez a legkönnyebben elérhető és megvalósítható. He3 fúziót még nem csináltak. Hogy elméleti fizikában hogyan valósul meg az nem jelenti azt, hogy ezt a gyakorlatba is át tudják ültetni. Egyébként a He3 alapú reakciókat is a legtöbb elméleti vázlatban D-He3 fúzióként vezetik le.

    2.: Az n + He3 -> ^3H + ^1H reakció leírva szépen néz ki, de hogyan is szerzel szabad neutront csak úgy minden egyes He3-hez? Hm? Jah, hogy ilyen biztonságosan nem lehet, csak mondjuk egy fissziós reaktorban megoldható, ahol a maghasadásból szerzel neutronokat. Amihez viszont drága és nagy infrastruktúra kell. Szóval ez kis álmod csacskaság és bohóckodás.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.08. 10:48:32
  • overseer-7
    #4628
    A neutron befogásos fúzió hidegen megy végbe. Szobahőmérsékleten.
    Nem kell hozzá több millió Kelvin.
    Nem kell hozzá kifejleszteni semmit, mert már adott a technológia, minden készen áll, és biztonságos.
    Nem kell hozzá nagy és drága infrastruktúra sem. Csak üzemanyag kellene =(

    n + 3He → 3H + 1H + 0.764 MeV

    Ez nem bohóckodás.. az energia szükséges, és a tiszta energia a jövőben élet halál kérdése lesz.
    A HOLD.. megmentheti az emberiséget, ha gyorsan kapcsolunk, és teszünk is valamit.
  • molnibalage83
    #4627
    OFF

    Az egész fúzóval való bohóckodást és annak tolásást nevetségesnek érzem annak fényében, hogy nem bizonyított, hogy műszakilag és gazdaságosan működik. A LFTR meg létezett és működött is, csak leállították az egészet cirka 50 éve...

    ON
  • overseer-7
    #4626
    Van még egy másik lehetőség a nagy energiájú fúziós reaktor kiváltására. Ami ma még tényleg nem elérhető.
    A hélium3 izotóp pár nagy energián való egyesülésekor 12.86 MeV energia szabadul fel.
    Ez nagy nyereség, de ma még nem megoldott a meleg fúzió..sem. A hidegtől meg még messzebb vagyunk =(

    A protonok taszítása miatt nagyon nehéz leküzdeni a Coulomb barrier-t.

    Viszont He3 ba nagyon könnyű neutront pumpálni.
    (Több neutron forrás is van amellyel ez olcsón és nagy mennyiségben megoldható)
    Amely során normál He4 jön létre, és felszabadul 0.764 MeV energia.
    Ami ugyan töredéke a meleg fúzióval elérhető mennyiségnek.. DE.. hasonló nagyságrendben van.

    Csak annyi az egész, hogy 17 szer több üzemanyagra van szükség.. ami a holdat elnézve..
    Valószínűleg könnyen elérhető sok sok ezer tonnányi He3. és le se kell érte ásni.. a felszínen van a porban.
    A hélium az egyik leggyakoribb anyag a világban.. persze a legtöbb a napban van. :(

    Csak csinálni kellene egy holdkombájnt ami betakarítaná a hélium izotópot. Egy robot meg egy tartályban elszállítaná a föld közelébe és hőpajzzsal, tartállyal leküldené nekünk. Mi meg hasznosíthatnánk és vigyorognánk.
    Mert olcsó lenne (leszámítva a bányászását a holdról), kifogyhatatlan, és nem lenne radioaktivitás sem, tehát környezetbarát lenne.
  • Dzsini
    #4625
    Apropó fúziós móka - nem teljesen űrkutatás, de ha már szóba került:
  • [NST]Cifu
    #4624
    Ahogy a Mars-utazástól is mindig 20 évre vagyunk. :)
  • Dzsini
    #4623
    De már a 70-es években is 30 évre voltunk a fúziós reaktortól :)
  • [NST]Cifu
    #4622
    Amit reaktorokban használhatnánk hatalmas mennyiségű, olcsó és környezetbarát energia termelésére.


    Aham. Csak előbb nem ártana olyan fúziós reaktort kifejleszteni, amelyik pozitív energiamérlegű. Ilyen meg nincs, a DEMO tesztreaktor per pillanat 2033-ban léphet működésbe, ám a nevében benne van - ez még csak tesztelésre szolgál...
  • overseer-7
    #4621
    Ha én is milliárdos lennék, én is eljátszadoznék a rakétaiparban..dehát poor vagyok.. csak a kispadról szurkolhatok.

    A holdra szerintem nagyon is van értelme űrbázist építeni.

    A Víz miatt, vagyis üzemanyag miatt.. Hidrogén és oxigén nyerhető ki.. a hidrogént szénnel vegyítve már könnyű metán formájában tárolni, még az űrben is. A holdon van szén is a porban.
    A holdról rengeteg üzemanyag nyerhető.. ez azért jó, mert nem kell külön a földről felküldeni.. mert az nagyon drága dolog. Minden kiló teher aranyárban van amit a földről juttatunk fel.
    A holdról sokkal értelmesebb dolog üzemanyagot nyerni.

    A másik.. a Hélium-3 a hold porában.. mindenütt fellelhető, a nap ionizáló sugárzása miatt.
    Amit reaktorokban használhatnánk hatalmas mennyiségű, olcsó és környezetbarát energia termelésére.
    Nem radioaktív mint az urán meg plutónium bomlástermékei.
  • [NST]Cifu
    #4620
    Nem lenne rossz, de nagyon tőkehiányosak. Ott volt a Rocketplane Kistler (RpK), volt vagy félszáz NK-33-as hajtóművük, és noha megnyerték a CCDev első körét, végül elvették tőlük, és az OrbitalATK kapta meg, mert az RpK képtelen volt az önerőt előteremteni.

    Amúgy szimpatikus cég, de ha nem áll mögöttük egy Jeff Bezos vagy Elon Musk, akkor sajnos ennél aligha jutnak tovább...
  • [NST]Cifu
    #4619
    *A Space Shuttle projektet nagyon is jó érvvel választotta Nixon, az lett volna a célja, hogy a világűrbe jutás olcsóbb legyen. A Mars-misszió még a Hold-missziónál is jóval drágább és kockázatosabb lett volna. Ha most az üres közhelyeket hagyjuk, hogy honnan kellett volna pénzt szerezni rá, akkor is egyértelmű, hogy hosszú távon az 1960-as évek közepén általános NASA költségvetésre lett volna szükség folyamatosan Von Braun álmára. Azt kell mondjam, hogy Nixon döntése helyes volt. Az más kérdés, hogy a NASA (és az NSA) képtelen volt rentábilis űrsiklót létrehozni...

    *Hogy nem sok olyat tanultunk az ISS-ből, aminek hasznát vehetnénk, az nettó marhaság.

    *Az, hogy a Space Shuttle halálos balesetet okozott, bizony öngól. Az Apollo-1 is így kezdte, emlékszünk rá, ugye?

    *Csak két ágazatban látni a fejlődést? Aham. Informatika? Upsz. Kommunikáció? Upsz. Anyagtechnológia? Upsz. Soroljuk tovább?

    *Nem éri meg a Hold-bázis, mert mindenünk megvan? Jajj. Végül is például a finom por által okozott problémát is ezért igyekeznek évtizedek óta valahogy megoldani, és akkor már jobb, ha rögtön a Marson teszteljük a dolgokat? Neeee....

  • Palinko
    #4618
    ez tetszik, de inkább ilyen otthoni játszó rakétáknak tűnnek, amit azok vesznek majd, akiknek túl olcsó a drón :D
  • PetruZ
    #4617
    Újabb résztvevő az újrafelhasználható rakéták versenyében: a MastenSpace már régóta együttműködik a NASA-val különféle rakétatechnológiák fejlesztésében, most két új rakétájukkal álltak elő, egyelőre még csak kísérleti szinten.
  • Palinko
    #4616
    egyetértek vele, akár ma indulhatna, persze meghalna pár hét alatt a legjobb esetben is, de hát indulhatna.
    vagy van valami törvény ami miatt nem? mert elképzelhetőnek tartom. pl most lenne pár milliárd dollárom, mondom így akarok bekerülni a történelemkönyvekbe mint a hülye aki eddig a legdrágább módszerét választotta az öngyilkosságnak és eljuttatna a space x ha befizetném a jegyet? vagy lehet van valami ami megakadályozná, hogy biológiai hulladék kerüljön a marsra :D meg lehet a space x nem a legjobb példa volt, mert leszállóegységet még nem próbáltak a marson, de a lényeg érthető.

    egyébként tényleg nagyon optimista mindenben, meg főleg olyanokat mond, hogy 20 év múlva már a marsra kell mennie egy kolóniának. azt hiszem felesleges megint nekifutni, mert idén már volt róla szó, hogy a terraformálás hogy áll. majd visszatérünk rá, ha nem a termőföldből csinálunk sivatagot, hanem a sivatagból termőföldet.
  • fonak
    #4615
    Az optimizmus enyhe kifejezés ennek a fickóra. Mond meredek dolgokat :)
  • PetruZ
    #4614
    A terveknek megfelelően Jeff Williams lett az első igazi űrhajós, aki különleges felszerelés és szkafander nélkül bejutott a BEAM modul belsejébe, ott elvégzett néhány műszeres ellenőrzést és bejelentkezett a földi irányításnak. (Az első képre kattintva videón is megnézhető.)
  • [NST]Cifu
    #4613
    A Hubble és a JWST esetén nem volt illetve nincs teljes értékű testvére a felküldött szondának, mert annyira drágák, a JWST-ből életnagyságú makett legalább két példányban van, egy kiállítási célra, egy pedig tudományos műszerek tesztelésére, de tükrök nélkül.

    A New Horizons esetében úgy rémlik olvastam róla, hogy van testvér változat.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.06. 09:37:07
  • Palinko
    #4612
    szerintem ez jó ötlet, de nem megfelelő ez a topic rá, van még pár, azokat is látogatod, csak sajna ahogy látom egyedül. de ha megnézed a legfrissebb tudományos témákat ott is az elméleti fizika vagy kvantumfizika topicok sokkal alkalmasabbak lennének erre. csak kéne neked vitapartner ahogy nézem :D
  • overseer-7
    #4611
    Értelmes dolog lenne belebonyolódni egy kis filozófiába itt, ha van kedvetek.
    Ez is űrkutatás valamilyen szinten.. vagyis a valóság "világ" kutatása.

    Tételezzük fel, hogy a világ a kvantummechanika eredményei szerint egyfajta hullám-függvény állapotban van, fizikai valóságában nem létezik.. csak mint lehetőség.. mind addig amíg mi tudattal rendelkező lények meg nem figyeljük.
    És ha ez igaz... márpedig igaz, akkor ebből az állításból Mi következik??? és miért ilyen a valóság???
  • overseer-7
    #4610
    Ha csak annyi lenne, hogy a mérés az ami befolyásolja a kvantum objektum viselkedését, akkor már kb 10 éve lezártam volna a téma kutatását.. és mára nem foglalkoznék vele újra meg újra.

    Schrödinger macskája gondolatkísérletben is van mérőműszer.. és a gyakorlatban is, a mérőberendezések, amikor mérést végeznek, hozzácsatolódnak a kvantum rendszerhez.. és ugyan úgy lehetnek kevert állapotban.

    Ha a mérés megtörténik, de az adat nem jut el a megfigyelőhöz, az interferencia mintázat megjelenik.

    Wigner barátja paradoxon
    Consciousness and measurement

    Wigner designed the experiment to illustrate his belief that consciousness is necessary to the quantum mechanical measurement process. If a material device is substituted for the conscious friend, the linearity of the wave function implies that the state of the system is in a linear sum of possible states. It is simply a larger indeterminate system.

    However, a conscious observer (according to his reasoning) must be in either one state or the other, hence conscious observations are different, hence consciousness is not material. Wigner discusses this scenario in "Remarks on the mind-body question", one in his collection of essays, Symmetries and Reflections, 1967.[1] The idea has become known as the consciousness causes collapse interpretation.

    ---

    Az 1960-as években Richard Feynman, elméleti fizikus hangsúlyozta ki, hogy lényegében a kvantummechanikának egyetlen rejtélye van, melyet a kétréses kísérlet szemléltet

    Nyilvánvaló a megfigyelő és a kísérlet kölcsönhatása: ha megfigyeljük a kiterjedt elektronhullámot, akkor a hullám részecskévé omlik össze (“hullámfüggvény összeomlás”), ha nem figyeljük meg, hullám marad.

    A világ a legvégső pillanatig – addig, míg meg nem figyeljük – szabadon hagyja az összes lehetőséget.

    A legijesztőbb mégis John Wheeler kijelentése, mely a kvantumfizika jelenségeire tökéletesen igaz: “Semmilyen mikrofizikai jelenség nem jelenség addig, amíg nem figyelik meg”.
  • molnibalage83
    #4609
    Azt jól tudom, hogy az űrszondákból mindig legalább egy plusz példány épült ahogy a roverekből is tesztelésre? Tehát a Voyagerekből, a Mars roverekből és a New Horizonsból is legalább +1 épült tesztelési és minőségbiztosítási célokra? Mi a helyzet a komplexebb űrszondákkal és eszközkkel, mint pl. a New Horizons vagy a Hubbble és JWST?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.05. 19:59:34
  • Pares
    #4608
    Ez nem teljesen igaz, sőt, ha jól értelmeztem a videóban elhangzottakat, akkor egyáltalán nem igaz (kicsit mindblowing):

  • [NST]Cifu
    #4607
    A Mars 2020 szondának meg RTG lesz az energiaforrása... Kb. ökölszabály, hogy a belső bolygóknál még jó a napelem, a Jupiternél már nagyon határeset, annál kijjebb pedig már nem használható.