10000
-
#4406
Az ilyen kommentektől megyek a falnak. -
overseer-7 #4405 minden megvalósítható ha racionálisan gondolkodunk, és nem állítunk korlátokat az emberi elme számára.. ha nem vagyunk korlátoltak
-
gombabácsi #4404 ürmeghodiccsa, meg hawking hülyeségei... de azt kell mondjam ez most elég ötletes ötlet tőle :)
csoda hogy nem egy scifi írónak jutott eszébe :)
kérdés persze mennyire megvalósítható... -
overseer-7 #4403 Az Űrgolyhók c. dokumentum filmben is valahogy meg tudták oldani, hogy átlépjék a fénysebességet.
Meg az elképzelhetetlen sebességet is átlépték.. és így valahogy átléptek a skót kockás dimenzióba.
Na ezt kéne valahogy megoldani.
Ha sikerülne, szerintem előbb kapnánk a szondáktól üzeneteket a szíriuszról meg a Tau Ceti-ről, még az előtt, hogy elindítanánk őket.
-
#4402
nem az volt a hozzászólásom lényege, hanem az első sor a többit utána szerkesztettem bele :) -
#4401
Ne szomorkodj, csak annyira veszünk komolyan téged, amennyit a téma érdemel :) -
#4400
de ha láttad is róla a dokumentumot, akkor tudod, hogy nem a kereke hajtotta előre, és amikor farolt, akkor is csak dizájn-nyomot hagyott, valójában a szárnyakon levő hajtóművek dolgoztak ;) -
overseer-7 #4399 rohadjak meg.. tudtam előre, hogy ezzel fog majd valaki jönni.. direkt még gondolkoztam is azon, hogy írjak e elektromos autót..de már nem akartam szőrszálhasogatni.. istenem.. de úgy látszik ez itt így megy =( -
Prof William #4398 Pedig lakókocsik már voltak az űrben... Nem értem sima kocsi miért lenne nehezebb...
![]()
-
#4397
![]()
-
#4396
Hát igen, egyelőre a probléma a Newton III-al van, ha azzal sikerül vitába szállni, akkor lehet tovább álmodozni :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4395
Az EM Drive is alapvetően reakcióra épít, amennyire értjük a működését. Csak az akció-reakció a kúpos házon belül zajlik le, mikrohullámok segítségével. -
#4394
EmDrive-ra keress rá pl, de még bevetésen nem volt sajna
az autónak egyébként nem forogna a kereke, mert meglepően sok levegőt igényelnek a belsőégésű motorok :D az elektromos autó sem 100% hogy kibírná az űrben uralkodó körülményeket, mivelhogy nem arra tervezték.
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.04.14. 11:58:31 -
#4393
A bolygóközi tér (a heliopauzán belül) jóval "sűrűbb", a gócpontokat nem tekintve (csillagok, égitestek, stb) olyan 5-6 molekula / köbmcentiméter - ennek legnagyobb része a Napból kiáramló plazma halmazállapotú anyag (egy napkitörés hullámrészében akár több száz, ezer molekula / köbcentiméter is lehet). A légköri nyomáson a levegő ~10^19 molekula/köbcentiméter.
Az "ipari" vákuum, amit gépekkel létrehoznak, az 10^9-10^5 molekula "sűrűséget" jelent, tehát ennél olyan 4-8 nagyságrenddel ritkább a bolygóközi tér, a csillagközi pedig még ennél is 4-5 nagyságrenddel ritkább.
... persze mindez nem számítja a nyugalmi tömeg nélküli részecskéket: fotonokat (egy négyzetcentimétert kb. 10^17 Napból száramazó foton talál el másodpercenként a Föld távolságában), neutrínókat (kb. 10^10 ). -
overseer-7 #4392 Nem a villanymotorra.. tudod jól, hogy értettem.
Egy olyan gép, ami halad a térben.. az űrben.. és gyorsulhat, irányt változtathat.
Miközben semmilyen rakétát vagy más thrustert nem használ..
csakis közvetlen valamilyen energia átalakító folyamattal ad magának mozgási energiát
egy villanymotor, nem tud gyorsulni az űrben.. ott nincs minek neki támaszkodni. Ugyan úgy egy Autó sem képes haaldni az űrben.. csak forogna értelmetlenül a kereke...stb stb stb
-
#4391
Kétlem, hogy egy telefon méretű cucc olyan jelet tudna hazaküldeni, amit fogni is tudunk.
Per pillanat nincs, de ahogy lent említve volt, a koncepció az, hogy lézeres kommunikációval megoldható. A lézer elvi szinten sokkal jobban fókuszálható, mint a rádióhullámok, de persze a fókusz még mindig kritikus pont.
Pl. ilyen sebességre gyorsítva porrészecskékkel ütközve is leamortizálódna stb.
Többek között ilyesmik miatt akarnak több szondát is indítani, hogy növeljék a redundanciát...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.14. 11:12:01 -
Pares #4390 Bocs, de az eredeti hozzászólásom arról szólt, hogy hosszú életű fajoknak mennyivel könnyebb dolga lehet az űrutazásban, te meg erre ezt válaszoltad: "Ha egy faj termeszetes modon el sokaig, akkor az evolucio korlatai miatt sokkal lassabban fejlodik, es jo esellyel meg nem tart ott se mint mi." Ami szerintem alapvetően teljesen hibás feltételezés, a hozzászólásomhoz sincs sok köze, és sikerült is vele elterelned a témát. -
#4389
A nem csillagközi? -
#4388
Hanem úgy mint mondjuk az UFÓ-k.. elméletben persze.
Ember, nem tűnik fel, hogy rossz topikba írsz megint ezzel? -
#4387
"mondjuk elektronos energiát, mozgási kinetikus energiává alakít" - villanymotorra gondolsz? Igen, elméletileg létezhet ilyen, sőt már vannak gyakorlati megvalósítások is.
De ez továbbra se az a topic, ahol elképzelt dolgok elképzelt tulajdonságait próbáljuk megfejteni.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.04.14. 11:10:00 -
#4386
A csillagközi tér kb. 1 proton / köbméter "sűrűségű" - ha gond nélkül kijut a Naprendszerből, akkor onnantól elég nyugis útja lesz. -
overseer-7 #4385 Szerintetek elméletileg kifejleszthető majd a jövőben olyan gépezet, amely mondjuk elektronos energiát, mozgási kinetikus energiává alakít, Tehát nem úgy működik, mint egy rakéta, vagy ion thruster, hogy valami anyagot felgyorsítva kilövünk hátrafelé és mi előre gyorsulunk..
Hanem úgy mint mondjuk az UFÓ-k.. elméletben persze.
Most hogy már tudunk valamit a tömegről, a higgs bozonról és a higgs térről.
Ha ennek a bozonnak a tulajdonságait módosítani lehetne, akkor elméletben egy test tömegét is manipulálhatnánk.. amivel már meg lehet oldani a térben való mozgást. Azzal, hogy a tömeget manipuláljuk, mozgási energiát nyerhetünk, ez biztos.
.. kérdés, hogy sikerül a tömeget..tehetetlenséget manipulálni. -
fonak #4384 Kétlem, hogy egy telefon méretű cucc olyan jelet tudna hazaküldeni, amit fogni is tudunk. Persze ez még a legkisebb probléma az egésszel.
Pl. ilyen sebességre gyorsítva porrészecskékkel ütközve is leamortizálódna stb. -
#4383
Semmi. 24 órája van adatokat gyűjteni a cuccnak. A Pluto mellett is elszágudott New Horizons... -
#4382
Semmi, a lent idézett cikk írja is, hogy lesz pár(tíz) perce csillagközelben képeket készíteni, aztán száguld tovább. -
overseer-7 #4381 tegyük fel hogy napvitorlás űrhajóval indulunk neki egy közeli csillagnak.. hatalmas lézerekkel felgyorsítjuk, nagy sebességre .. oké
De mivan akkor ha megérkezik?
Mi fogja lelassítani? A másik csillag napszele?
ellensúlyozhatja azt a kinetikus energiát, amit mi küldünk a vitorlának megawattos fókuszált lézerekkel?.. még a naprendszeren kívülre is.. -
#4380
év a földi év, amit nyilván rajtunk kívül sehol máshol nem használnak. a többit is lehet azért értelmezni, de sztem se ide való meg is lepődtem hogy ide írták mikor van a földönkívüli élőlények topic is. -
#4379
Mi az, hogy "év"? És hogy "idős", "lerobban", "buta"... Eléggé földi gondolatvilágba szorítjátok a hipotetikus világot. Ráadásul még topicja is van itt a szomszédban, mi itt űrkutatunk :) -
#4378
első bekezdéshez szólnék csak hozzá, igazából csak cáfolni tudom amit mondasz, olyasmit állítottál, hogy az idősek nem képesek új dolgokra, azért ez nem így van, tudomány történelemben ha szétnézel elég sokan vannak akinek a késői munkái az igaziak. meg nem feltételezheted hogy ha 1000 évig élnek, ugyanolyan gyorsan robbannak le mint mi és az utolsó 200 évet már csak zombiként élik le. viszont még akkor is ha a végét zombiként akkor is volt 800 évük felfedezni valami jót, még a legbutább ember is a földön ennyi idő alatt biztos kiizadna magából valami hasznosat.
meg ha igaz lenne a feltételezésed nem láthatnák 40+ éves ember kezében okostelefont stb szerintem teljesen tévúton jársz. -
#4377
A tobbi resznel nekem is osszeall a matek, de ott, hogy hogy kommunikalnak haza nem. Egy telefonyni vacaknak biztosan lesz annyi energiaja, hogy hazauzenjen?
Emlékszel a 'Hadviselés a világűrben' topicban arra a részre, amikor azt fejtegettem, hogy hány wattnyi energiát észlelünk már most is és milyen távolságból? A Voyager 1 ~20W teljesítményű rádióját több, mint 100 AU távolságból is simán vesszük.
~4,3 fényévnyi távolságból nyilván ennek többszörösére lenne szükség, hogy azonos arányú legyen (~2700x, vagyis ~54kW-os rádió kellene) , de ezért ideális megoldás a lézer, ugyanis ha sikerül jól fókuszálni, akkor sokkal kevesebb energia szükséges, mint egy sokkal nehezebben fókuszálható rádióhullámnál. Tippre még így is elérheti a kW szintet az energiaigény, vagy legalábbis közel lehet hozzá, de azért rögtön bő egy nagyságrenddel kevesebb energiáról beszélünk, és ez napelemekkel már megoldható (pl. a napvitorla utazási irányba néző oldalára helyezett napelemekkel).
Ez persze most csak ötletelés és hasracsapás szint, és tény, hogy itt van talán a legkomolyabb fejlesztési kihívása a programnak... -
Renegade #4376 hát, elég, ha egy bolygó élővilága eggyel kevesebbszer hal ki mint itt a földön, máris több millió év előnnyel kezd. -
Sequoyah #4375 Eloszor is, rogton megvalaszoltad a sajat kerdesedet: "Nem is biztos hogy felismernénk". Miert keresnenk olyan eletet, amit fel sem ismernenk? Mind megtalalni, mind kommunikalni olyan eletformaval tudunk, ami hasonlit hozzank.
Masodszor, olyan dolgot feltetelezunk, olyan dolgokbol indulunk ki, amit mar ismerunk. Ismerjuk a foldi eletet. Ha abban megvaltoztatunk egy parameter, az atlagos elethosszt, akkor ezt kapjuk amit leirtam. Feltehetunk minden mast is, de akkor teljesen elrugaszkodtunk az altalunk ismert valosagtol, es semmi kiindulasi alapunk nincs. Rogton feltehetjuk a kezunket, hogy nem tudjuk mi van akkor. Sok hozadeka nincsen az ilyen gondolkozasnak, nem tul tudomanyos. Sci-finek oke, fantazialni lehet vele, de tudomanyos ertelemben foglalkozni nem.
Vegul de nem utolso sorban, ez nem jelenti azt, hogy az otletet el kell vetni. Az utolso bekezdesem is errol szol. Az otletet szepen meg kell tartani, eltenni a fiokba, es elovenni amint barmi uj tudasra teszunk szert ezzel kapcsolatban. Ezert is kezdtem azzal a kielentessel hogy mi a feltetelezes, mi a kiindulasi alap, hogy tudjk hanyadan is allunk.
Szoval az eletrol valo jelenlegi (hianyos) tudasunk alapjan az ilyen elettel valo talalkozas eselye alacsony. Olyan elet keresesere kell koncentralnunk, amilyenre (sokkal) tobb eselyt latunk.
-
Pares #4374 De miért feltételezed, hogy az "élet" szabályai többé-kevésbé általánosak az Univerzumban? Nem is biztos hogy felismernénk, ha találkoznánk földönkívüli élettel. Egyáltalán hogyan definiálod azt, hogy mi az az "élet"? Hogyan definiálhatod, hogy ha a Földön kívül még nem láttál másik példát rá? Ha definiálod,akkor is csak egy bolygóval kapcsolatban teheted meg a kitudja hány csillió közül. Nagyon kicsi a mintánk ahhoz, hogy még fel sem fedezett és elképzelhetetlenül különböző idegen fajok biológiájával kapcsolatban ilyen következtetéseket vonj le. Én annyit írtam, hogy szerintem valószínűbb, hogy hosszú életű fajoknak nagyobb az esélyük a Galaxis benépesítésére, mert nekik egyszerűbb eszközökkel is bejárható távolságokban vannak a szomszédos csillagok, így már alacsonyabb fejlettségi szinten is nagyobb a mozgásterük. -
Sequoyah #4373 Maradjunk annal a feltetelezesnel, hogy az elet szabalyai azert tobbe-kevesbe altalanosak.
Ez esetben ha 10x tovabb el egy eloleny, akkor azonos ido alatt 10-ed annyi generaciot elt meg, tehat 10-ed annyi lehetosege van fejlodesre. Ezzel szemben csak 2-3x annyi ideje volt az univerzum keletkezese ota. Az, hogy hogyan erzekelik az idot, irrelevans. Szimplan nem volt eleg abszolut idejuk, es ma meg sokkal kevesebb generacional jarnak mint mi, sokkal kevesebb fejlodesre volt lehetoseguk.
Masik problema, hogy az univerzum kezdeti osszetetele sokkal kevesbe kedvezett az eletnek. Sokkal nagyobb aranyban volt a hidrogen es helium, es sokkal kisebb aranyban a komplex elethez szukseges nehezebb elemek, legfokepp a szilicium. Ezek az anyagok ugyanis masod, harmadgeneracios anyagok, legalabb egy komplett csillaggeneracionak le kellett elnie az eletet. Tehat olyan koran nem kezdhettek.
Persze ezek meg nem zarjak ki egyertelmuen a lehetoseget hogy a a kezdeti egyszerubb anyagokbol is valami eletforma alakuljon ki, vagy hogy a kevesebb generaciot nagyobb evolucios ugrasokkal kompenzalja, csak az eselyeiket csokkenti nagyban. Szoval ha van is ilyen elet, akkor sokkal ritkabb, mint a hozzank hasonlo.
Egy rovid eletu eletforma tobbet elerhetett, de az meg messzire utazgatni nem fog, ha sokaig tart. -
Pares #4372 Ha egyáltalán lehet a földi evolúción keresztül egy teljesen idegen földönkívüli életformát vizsgálni, akkor is több milliárdnyi év előnyük is lehet velünk szemben. A legöregebb bolyó, amit felfedeztek, 12,7 milliárd éves. A Föld 4,5 milliárd éve alakult ki, és szinte rögtön a kéreg megszilárdulása után megjelent rajta az élet. Magyarán az élet elméletileg akár szinte egykorú is lehet az Univerzummal. A hosszú élet és/vagy másfajta időérzékelés (ha egyáltalán érzékelik az időt) meg szerintem nem kell, hogy feltétlenül lassabb fejlődéssel párosuljon. Logikusnak tűnik, hogy egy olyan faj, ami mondjuk tízszer tovább él, mint az ember, máshogy viszonyul a hosszú távú, nagy időigényű feladatokhoz és kihívásokhoz, így akár még "stabilabb" és "megfontoltabb" is lehet a fejlődése hosszútávon. -
Sequoyah #4371 Feltetelezem kemiai reakciosra gondolt, nem akcio-reakciosra. Utobbi tenyleg a sci-fi es a baromsag hataran egyensulyozna, az elobbi viszont teljesen valid kerdes. -
#4370
Itt? Plusz #4339. -
#4369
Nem reakciós....? A Newton törvények értelmében gyorsításhoz erő kell... UFO? Bocs, de nem először érzem azt, hogy az SG-n te nagyon elvétesztetted a házszámot... -
Sequoyah #4368 BTW, valaki valahol mar tesztelte az urvitorlast elesben az urben, de nem talalok rola tul jo infokat. Valaki tud reszleteket hogy ki volt az, es milyen eredmennyel? -
Sequoyah #4367 A tobbi resznel nekem is osszeall a matek, de ott, hogy hogy kommunikalnak haza nem. Egy telefonyni vacaknak biztosan lesz annyi energiaja, hogy hazauzenjen?
.
Az urliftnel sokkal jobb otlet, mert az urlift egy hatalmas "single point of failure". Rengeteg olyan dolog van rajta, ami ha elszall, akkor az egesz 100milliardos project megy a levesbe, es emberek halnak meg. Ennel az otletnel viszont minden redundans. Sok lezer, sok pici urszonda, sot meg az onmagaban legkockazatosabb fellovest is meg lehet ismetelni sima muholdfelloves arban, ami nem sok.
.
Es valoban, ha egyszer felallt a rendszer, onnan mar 1000-essevel lehet kuldozgetni a szondakat mindenfele. Inkrementalisan tovabbfejlesztheto erosebb lezerre, jobb szondakra is.
