10000
  • Sequoyah
    #4526
    Nagyon jo oktato videok es cikkek vannak a neten a relativitaselmeletrol, ha nem haragszol nem tartanek kiseloadast, mert nalam mar sokkal jobbakat legyartottak:)
    PL Youtubeon a PBS Space Time-ot ajanlom, ok eleg jol elmagyaraznak mindent valahol az erthetoseg es a mely magyarazat hataran.
  • Dzsini
    #4525
    Galaxisok forgási számain látszik:

    A sötét anyag okozza a különbséget a csillagok alapján elvárt (alsó) és a mért (felső) sebességek között - látszik, hogy ahogy egyre kevesebb a látható anyag, egyre több a sötét anyag - míg a belső részeken alig járul hozzá, addig kívül a forgásért felelős tömeg túlnyomó többségét nyújtja. Ha azonosan viselkedne, mint a látható anyag, akkor az eloszlása is hasonló lenne.
    másik kép - a sebesség (felül), az anyag (disc) és sötét anyag (halo) eloszlását mutatja
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.13. 16:31:43
  • molnibalage83
    #4524
    Hogyan támasztja alá a relativitás elmélet...?
  • Sequoyah
    #4523
    Az orokmozgo ellentmond a fizikai torvenyeknek, a warp-drive pedig nem. A ketto kozott remelem nem kell ecsetelni a kulonbsegeket.
    Ezen felul a warp-drive nem csak hogy nem mond ellent a torvenyeknek, de a relativitas-elmelet egyenesen alatamasztja, hogy lehetseges. Persze hogy hogyan hozzuk ossze arrol lovesunk sincs meg...
  • [NST]Cifu
    #4522
    Javíts ki, ha tévednék, de felteszem erre gondolsz, ez azt mutatja, hogy elméletben egy jelenleg még fikcionális egzotikus anyag segítségével megvalósítható - matematikailag.

    Ez nem azonos azzal, hogy fizikai ismereteink szerint lehetséges. Pont ezért hoztam fel példának, elképzelhető, de jelenleg igazából csak egy érdekes elképzelés. Akár csak az örökmozgó...
  • Sequoyah
    #4521
    Hogyan maskepp? Annyit tudunk rola, hogy a galaxisokkal egyutt mozog a sotet anyag, de a galaxison beluli eloszlasarol nem sokat tudunk. Pl hogy mindenhol jelen van, vagy csak a csillagkozi terben?
    Amennyiben uj infod van rola, akkor legyszi linkeld.
  • Dzsini
    #4520
    Az szinte teljesen kizárható, mert másképp helyezkedik el a galaxisok környékén, mintha égitestekből állna.
  • Sequoyah
    #4519
    A fizikai ismereteink szerint van ra mod, ezzel nincs problema a terhajtomu (warp-drive) eseten. A gyakorlati megoldasokkal vannak inkabb gondok, peldaul hogy ne kelljen mar peldaul egy feketelyukat magunkkal hordozni hogy legyen eleg energia hozza:)
    Remeljuk a sotet anyag valoban valami egzotikus, uj anyag, es alapot ad uj technologiakra. Ha kiderul, hogy csak vandorlo hideg bolygok tomegei, az nem csak hogy nem izgalmas, de hajtomuvet sem lehet belole epiteni:)
  • Sequoyah
    #4518
    Kerdes bizony, a hipotezisek jelentos resze nem barionikus reszecskekkel szamol.
  • [NST]Cifu
    #4517
    Ezzel az erővel a perpetuum mobile is beláthatónak tűnik, mert voltak, akik levezették, miért működhet.
    A térhajtómű is ilyen, nincs rá mód a jelenlegi fizikai ismereteink szerint, de végül is elképzelhető.
  • Palinko
    #4516
    de érted már benne volt egy star trekes hajó, de a térhajtóművel (pláne hipertér hajtóművel, dimenzió ugrásokkal stb) nem mert gondolkodni, még ha most beláthatatlannak is tűnik 1900-ban sem volt kevésbé beláthatóbb a számítógép és mégis hipp hopp kész lett. itt sg-n is van cikk, hogy nem csak a scifi irók fantáziálnak ilyesmikről, hanem próbálják kikutatni az első pontot a hosszú úton, az alapokat, ahonnan el lehetne indulni ebbe az irányba is.
  • Dzsini
    #4515
    A sötét anyag még kevésbé probléma, abból nincs sok (az általunk ismert anyaghoz képest csupán ötször annyi), itt van az általunk ismert anyag közelében, és úgy néz ki nem is lesz több - számolni tudunk vele, csak nincs gravitáción kívül kölcsönhatásban velünk. Neutrínók, Wimpek, akármi... majd megtanuljuk mérni.

    A sötét energia már egy csöppet érdekesebb, az már most az univerzumunk háromnegyedét teszi ki, és rohamosan növekszik az aránya - az okozza majd az összes lenti mókát :)
  • overseer-7
    #4514
    kérdés az, hogy miből van a sötét anyag?
    Tömege van.. tehetetlensége...gravitációs erőhatásban részt vesz.. nagyon gyengén kölcsönható az anyaggal, vagy egyáltalán nem.

    kérdés, hogy egyáltalán barionikus ez az anyag is?
  • Dzsini
    #4513
    Realista, az összes jelenlegi modell ezt mutatja - az igazán érdekes benne az, hogy pont abban az időszakban vagyunk, amikor _már_ van annyi sötét energia, hogy érzékelhető hatással van az univerzumra, és _még_ az anyag aránya a sötét energiához képest annyi, hogy még "látjuk", hogy nem csak egy pici csomónyi van belőle a látóhatárunkon belül.
  • Palinko
    #4512
    hát elég pesszimista
  • Jim Morrison
    #4511
    Talán nem off :)
  • [NST]Cifu
    #4510
    aluminium oxid meg egyébb szar van benne.. szennyezi a környezetet mint állat,


    Az világ összesített károsanyag-kibocsátása terén szerintem kimutathatatlan kategória, hol van ez a fosszilis energiára épülő erőművek és hétköznapi járművek szennyezésétől....

    szilárd rakéták helyett inkább értelmesebb ha LH/LOX ot használ.. ebből csak víz jön ki.. és a leg üzemanyag takarékosabb is


    Cserébe a legbonyolultabb, legnagyobb tartályt igényli (lévén ugyebár a hidrogén sűrűsége igen kicsi), macerás tárolni és a többi. Tán nem véletlen, hogy relatíve kevés a rá épülő hajtómű. A legnépszerűbb a LOX/RP-1, ami ugye kerozint éget el, illetve a különféle hidrazin alapú üzemanyagok, amik ugyan nagyon-nagyon mérgezőek (a szilárd hajtóanyag hozzá képest zöld energia), viszont nem kell hűteni és öngyulladó, így nem kell amiatt aggódni, hogy esetleg egy begyújtási kísérletnél túl sok üzemanyag/oxidálószer gyűlik össze az égéstérben, és túl nagy lesz a begyújtáskor a robbanás...

    A legnagyobb a spec imp.. 450 körül.


    Vákumban...
  • Sequoyah
    #4509
    Szerencsere az 1 centinel nagyobb dolgot ott meglehetosen ritkak.
  • PetruZ
    #4508
    Pár hónapja egy néhány ezredmilliméteres kis űrszemét majdnem centis méretű sérülést ütött az ISS Cupola modulján. Ahogy a cikkben is írják, bármi, ami 1 centinél nagyobb, jó eséllyel átütné az ISS lakómodulok falát, egy 10 centis darab meg mindent szétverne.
  • Palinko
    #4507
    viszont jóval egyszerűbb és olcsóbb. ráadásul nem óránként indulnak a rakéták, környezetvédelemről olyan vicces beszélni mint az F1 futamok esetében volt
  • overseer-7
    #4506
    úúútálom a szilárd hajtóanyagot..
    aluminium oxid meg egyébb szar van benne.. szennyezi a környezetet mint állat, és nagyon kicsi a spec impulse is.
    ilyen 150-200 körül van asszem.

    szilárd rakéták helyett inkább értelmesebb ha LH/LOX ot használ.. ebből csak víz jön ki.. és a leg üzemanyag takarékosabb is. A legnagyobb a spec imp.. 450 körül.



    és még mindig a szilárd szarokkal bas*zakodnak =( 2016 van már
  • [NST]Cifu
    #4505
    A CST-100 tömegével illetve a kinézett Atlas V konfigurációnak (422) a teherbírásával van a gond, mert a kettő nem metszi egymást jelenleg (ami azért szép, mert amúgy ~14 tonnát tudna a 422-es 200km LEO-ra juttatni).

    Az Atlas V nagyobb változatai el tudnák vinni, csak ugyebár azok jóval drágábbak / több szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta kellene.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.05.12. 16:29:23
  • PetruZ
    #4504
    Tessék, Tabby's star hír. :)
  • PetruZ
    #4503
    A Boeing valószínűleg nem tudja tartani a jövőre megcélzott emberi űrutazásos programját, most legkorábban 2018-ra mondják a Starliner első éles felszállását személyzettel. A cikk azt írja, hogy gondjaik vannak az Atlas 5 súlyával és hangjával. Pedig a NASA jövőre már szeretne megszabadulni az orosz függőségtől. A SpaceX persze rögtön jelezte, hogy ők továbbra is tartják a Dragon 2017-es startját.
  • PetruZ
    #4502
    Közel 1300 új exobolygó felfedezését jelentették be.
  • Pares
    #4501
    Remélem a KIC 8462852-vel kapcsolatos.
  • PetruZ
    #4500
    Ma este megint lesz valami nagy NASA bejelentés, vélhetően a Kepler eredményeivel kapcsolatos.
  • PetruZ
    #4499
    TIL az összes naprendszerbeli bolygó beférne egymás mellé a Föld és a Hold közé...
  • Sequoyah
    #4498
    Naigen, az evolucio erdekes fordulatokat vehet ez alapjan mas planetakon:)
  • Dzsini
    #4497
    Egy kis "mi lenne ha" mindig szórakoztató, és segít elképzelni dolgokat - repülés Cessnával mindenfelé :)

    In fact, humans on Titan could fly by muscle power. A human in a hang glider could comfortably take off and cruise around powered by oversized swim-flipper boots—or even take off by flapping artificial wings. The power requirements are minimal—it would probably take no more effort than walking.

    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.09. 12:00:40
  • Prof William
    #4496
    Tudomány felsőfokon. :)

    Meddig maradnánk életben a Naprendszerben szkafander nélkül?
  • PetruZ
    #4495
    Ha valaki hátteret keres: a Carina nebula ultranagy felbontásban. (7680x4320, 2 MB)
  • Sequoyah
    #4494
    Ok, most mar lenyegeben ugyanazt mondjuk mas megfogalmazassal:)
  • [NST]Cifu
    #4493
    Lenyegeben a Space-X annyit vallal, hogy felviszi az ugyfel cuccat. Az ugyfelnek semmi koze ahhoz, hogy ujrafelhasznalt-e a raketa vagy nem


    Nagyon is van. Az ügyfélnek mindenhez van köze, hiszen befolyásolja például a biztosítást, márpedig egy újrafelhasznált első fokozat magasabb kockázati tényezőt jelent, így magasabb a biztosítás díja.

    Persze az extra profitot felhasznalhatja arra, hogy csokkenti az arat, de ha nincs versenytars ebben az arkategoriaban, akkor miert tenne?


    Hogy kinyírja a konkurenciát? Az Ariane 5 még mindig vonzó a GTO pályára való állításnál, SES-8 és -9 indítás ide vagy oda, nemrég a SES például Ariane 5-ös indítást vásárolt, és a döntés mögött részben a kedvezőbb biztosítási költségek voltak. Nem véletlen, hogy az ArianeSpace számára elfogadható, hogy ha nem sokkal a SpaceX fölötti áron tudja adni az Ariane 6 indításokat, mert ha tudják tartani az Ariane 5 megbízhatósági szintjét, akkor a vásárlók számára továbbra is vonzó alternatíva lehet.
  • Sequoyah
    #4492
    Lenyegeben a Space-X annyit vallal, hogy felviszi az ugyfel cuccat. Az ugyfelnek semmi koze ahhoz, hogy ujrafelhasznalt-e a raketa vagy nem. Persze az extra profitot felhasznalhatja arra, hogy csokkenti az arat, de ha nincs versenytars ebben az arkategoriaban, akkor miert tenne?
    Ezen kivul akkor csokkentheti az arat abban a formaban ahogy te mondod, ha az ujrafelhasznalt raketa kevesbe megbizhato, es a SpaceX nem vallalja az ezzel jaro kockazatot, hanem az ugyfelre terheli. De az ugyfel ritkan szokott ilyen lenni, az ugyfel jellemzoen inkabb extrakoltsegert biztositast vesz, hogy csokkentse a kockazatot.

    De ez mar biznisz es kozgazdasagtan, nem urkutatas.

    egyébként túlzóak a becslései, de hát érthető, hogy ráhagy., kicsit James Webb módra :)

    En szvsz ugy latom (ugy altalaban barmilyen bizniosz teren), hogy tokmindegy hogy rahagysz-e, ugyanugy elszallnak a koltsegek, csak egy mar eleve magasabb alaprol:) Ha mar az elejen sokat hagysz ra, az lustava teszik a resztvevoket, mert minden munka hajlamos kitolteni a rendelkezesre allo teret. Szoval tipikusan, ha van is rahagyas, az csak a magas vezetoi szinten letezik, lefele inkabb egy kisebb szamot szoktak kommunikalni, motivacio gyanant.
  • [NST]Cifu
    #4491
    Nem fog senki ugyanannyit fizetni egy újrafelhasznált első fokozatért, mint egy zsír újért. Feltehetően a 62 millió dolláros listaárban is van egy 10-20%-os haszon, de az újrafelhasználós F9R indításnál a 30 millió dolláros árnál hasonló hasznot akarnak zsebre rakni (ez esetben egyébként jogosnak tűnhet a SES álláspontja, aki nem 30-at, hanem 20 milliót akarna csak fizetni egy újrafelhasznált első fokozatos F9R-ért).

    Itt van egy érdekes kis tábla, ahol a srác nekiállt játszani a számokkal. Elon Musk ugye azt mondta, hogy fél millió dollár körüli összegért szeretné a Mars-ra szóló (egy irányú) jegyeket árulni a Mars-kolonizálási terveihez. Úgy számol, hogy 7-13 milliárd dollárnyi befektetés kell a fizetős vendégekhez (szvsz egyébként túlzóak a becslései, de hát érthető, hogy ráhagy., kicsit James Webb módra :) ), és már az első 2040-es időszakig is lehet nyereséget kivenni belőle...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.05.06. 16:32:53
  • Sequoyah
    #4490
    En is epp ezen gondolkoztam, hogy ha mindegyik raketajuk a foldbe all, akkor is versenykepesek. Ehhez kepest ha csak egy raketat is ujra fel tudnak hasznalni, az mar tiszta profit, hat meg ha mindet.
    Es a profitot kuldhetik a marsra:)
  • [NST]Cifu
    #4489
    A SpaceX jelenleg is az egyik legolcsóbb alternatíva a világűrbe való teherszállításhoz, ha csak az orosz Szojuz és Proton családot nem vesszük, illetve annak is a belső piacos árát (ami az orosz, illetve erősen oroszbarát partnereknek él). A Szojuz-2-1 ára Francia Guyana-ról indítva ~50-60 millió euró, és onnan indítva a képessége közel van a Falcon 9-hez (~10 tonna @ LEO). A Proton ára ~70-80 millió dollár, és ez 23 tonnás @ LEO teherbírás terén meglehetősen olcsó. Még a kínai CZ-3C is ~90 millió dolláros áron kelleti magát.

    A Falcon 9 FT a maga ~62 millió dolláros árával rohadt jó pozícióban van, ezen tud az újrahasználható első fokozatokkal tovább faragni a SpaceX. A legelső számok még ~7 millió dollárról szóltak, most ott tartunk, hogy ~30 millió dollár lenne egy olyan Falcon 9 FT, amelynek az első fokozata újrafelhasznált. Ezzel kb. letarolják a piacot, senki sem tud versenyezni velük, még a Szojuz / Proton se.
  • Palinko
    #4488
    ja hogy a hang miatt, aha, én azt hittem hatékonyság növelő hűtés
  • [NST]Cifu
    #4487
    A videón tényleg nem látszik túl jól, De amúgy viszont működött.