10000
-
#4486
szerintem várjuk meg még az újrahasznosított rakéta is legyen 5-10 szer újrahasznosítva akkor már le tudjuk vonni a következtetéseket. ergo utólag lennénk okosok :D viszont addig bármi bizonytalan sztem, de nagy elérés a számomra még úgy is, mert eddig kb szemetelő ember színvonalán voltunk, most meg odáig fejlődtünk, hogy nem dobjuk el az utcán az üdítős palackot, hanem hazavisszük. -
#4485
Hm... Akkor valaóban egy kisebbfajta forradalom előtt vagyunk? Tényle lejebb tudja nyomni az árakat egy nagyságrenddel majd? -
#4484
csodás. most ugyan nem sok minden látszik, de fél óránál és 38 percnél vannak az érdekességek. majd belejönnek az éjjeli felvételezésbe is, hogy jól nézzen ki.
egyébként indításnál csak én nem láttam a vízsugarat? most mintha elmaradt volna. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4483
A JCSAT-14-et pályára állította a SpaceX, és az első fokozatát a Falcon 9 FT-nek ismét sikeresen letették a bárkára...
-
overseer-7 #4482 fantasztikus... egy teljes adatbázisra lenne szükség ami tartalmazza az összes illetékmentes tudásbázist felfedezést..amelyeket felhasználva.. beépítve előrébb juttatná az emberiséget a fejlődésben.
nem csak technológiailag.. hanem társadalmi szinten..egyéni szinten is
-
#4481
A NASA szabaddá tette 56 korábbi szabadalmát, amelyek nem csak (sőt, inkább nem) az űrutazásokkal kapcsolatosak, valamint létrehozott egy kereshető, indexelhető online adatbázist is, ami ezeket és a korábbi lejárt szabadalmakat is tartalmazza. -
#4480
A szerves kemia kepes lefektetni mi lehetseges mig a fizika es biologia / evolucio specifikalhatja vagy magyarazhatja adott kornyezetben mi a szukseges es valoszinu fejlodesi irany. -
Pares #4479 Szóval nem is olyan elképzelhetetlen, hogy "kis zöld emberkékkel" találkozzunk... Jó, konvergens evolúció, de tudjuk, hogy a földi élet is rendkívül szívós és alkalmazkodóképes, és szerintem valószínű, hogy a lakható zóna is sokkal tágabb. Ha egy teljesen másfajta bolygón alakul ki, akkor a fennmaradáshoz teljesen más mutációk lehetnek hasznosak, amik a Földön lehet hogy alapból hátrányosak lennének, és máris teljesen más irányba megy az evolúció... -
overseer-7 #4478 "Mindenfele logika azt mutatja, hogy az szen alapu szervesanyag az elet legalapvetobb lehetseges formaja."
Egyet értek..azzal is, hogy az élet sokkal általánosabb a világban mint azt eddig feltételeztük.
Sokat olvasok astrofizikát..
nem vagyok szakértő de ezeket tudom mondani:
Világ - Homogén, mindenhol ugyan azok az anyagok, ugyan az a fizika
A világnak fejlődés menete, története van. Energia, "Húrok", részecskék, atomok, csillagok, nehézatomok, szupernova, bolygók, élet, értelem.
Az élet hamar megjelenik.. amint a körülmények adottak, saját példánkon.
könyv: Brandon Carter astrophysicist, astrofizikus - Miért lakható a világegyetem?
Periódusos táblázatban az elemek eloszlása, gyakorisága a világegyetemben. A könnyű elemekből több van. Fűrészfog szerű eloszlás.
(Relative abundance of chemical elements in the Universe)
![]()
fontos észre venni. hogy a menyiségi eloszlás logaritmusban van ábrázolva..
Szénatom - éles rezonancia görbe.. 1 ezred pontossággal az optimáls szinten. Ha nem így lenne, a csillagokban több berillium képződne mint szén.
A szén egy speciális elem.. sokkal több féle struktúrát képes alkotni nagyságrendekkel mint bármely más elem.
Erre épül az egész szerves kémia.
Arra következtetek, hogy ha van élet máshol is.. nagyon hasonlóan nézhet ki a mi bolygónkon lévő élethez.
két fő ok miatt..
1. a Szén különleges tulajdonságai miatt..a szent grál az elemek között..
Az életet alkotó anyagok valószínűleg azok lesznek amik bőséggel állnak rendelkezésre.. tehát ugyan úgy az eloszlás elejéről fog valószínűleg építkezni az élet...máshol is.
2. A konvergens evolúció miatt.. a földön egymástól függetlenül kb már 60 szor kialakult valamilyen szem struktúra az élőlényekben.. Függetlenül alakultak ki szárnyak is pl.. denevérek, madarak.. rovarok.. stb stb
hang érzékelő szervek.. és még sorolható tovább..de nem vagyok a szakértője
tehát máshol az élet is a konvergencia miatt, hasonló képességeket és hasonló szerveket fog fejelszteni -
Sequoyah #4477 Eppen az ellenkezojet mondom. Az egesz univerzum a minta, az azert eleg jo merites.
Az univerzum leggyakoribb elemei az oxigen, a hidrogen es a szen. (plusz a helium, de az nemesgaz). Szoval mindenfele pelda nelkul is feltetelezhetem, hogy az elet is ezen elemekbol fog epitkezni, pusztan azert, mert ezek allnak rendelkezesre.
A foldi elet peldaja pedig ezt tokeletesen alatamasztja, de nem ez a kiindulasi alapunk. A tudomany mar regen tuljutott azon, hogy kizarolag peldak alapjan gondolkozzon, az csak a kozepkori gyogyfuves varazslashoz volt eleg. Mindenfele logika azt mutatja, hogy az szen alapu szervesanyag az elet legalapvetobb lehetseges formaja.
Ne erts felre, nem azt mondom, hogy mas nem lehet, csak kevesebben lesznek. Olyanra pedig miert pazaroljuk a energiat ami ritkabb is, es meg csak fel se ismerjuk? -
#4476
Te is rögtön azt mondod, hogy az a példa, amit magunk körül látunk "logikus" - mert nem is tudunk elvonatkoztatni az egyetlen mintánktól, amit látunk magunk körül. Én erre próbáltam rámutatni, hogy ennek semmi köze a logikához, csak arra a gondolatra épít, hogy amit mi magunk körül látunk, az bármilyen szempontból tipikus. Sokak szerint az, hiszen ez a "logikus", mások szerint nem, mert nem lehet ilyen kevés ismeretre logikát húzni.
Ennek amúgy komoly tudományos irodalma van, amiben eltöprengenek azon, hogy a mi létezésünk mennyire lehet átlagos vagy különleges - és ez az exobolygók, főleg a kicsik sorozatos felfedezésével egyre érdekesebb eredményeket hoz. -
Sequoyah #4475 A foldi elet osszetetelet tekintve egyaltalan nem kulonleges, vagy kiveteles. Az univerzumban talalhato leggyakoribb elemekbol epul fel, a gyakorisagnak megfelelo sorrendben. Ezen elemeknek is az egyszerubb osszetetelei jellemzoek a foldi eletre. Szoval csupan ezen egyszeru molekulakra kell koncentralni, es akkor mar nagyjabol lefedtuk azt, amit keresunk.
Bar elkepzelheto, hogy valahol pl szilicium alapu elet letezik, amit nem ismerunk fel, a szimpla logika azt mondja, hogy a szen alapu, hozzank hasonlo elet sokkal gyakoribb, tehat erre erdemes koncentralni. Az erdekes kerdes nem is annyira az, hogy mik az elet alapkovei, hanem hogy peldaul hogyan mukodik az oroklodes ott, ahol ez nem DNS.
A virusok nem ertem mire peldak. Egyertelmuen az elethez kapcsolodnak. Maga az "eloleny" definiciojan vitatkoznak esetleg, mivel a virusok onalloan eletkeptelenek, ezert ebben a formaban, mint az elet elso formaja nem jonnek szoba. De mig evoluciokutatas szempontjabol ez egy erdekes kerdes, az elet felisemresenek kerdeseben irrelevans. Ha virust talalunk valahol, akkor egyertelmuen kijelenthetjuk, eletet talaltunk. -
#4474
... és mindez azt feltételezi, hogy felismerjük, hogy egyáltalán mi is az az élet, mert jelenleg egy mintánk van, és itt se nagyon tudjuk eldönteni néhány esetben (pl. vírusok). -
Sequoyah #4473 Ha biztosak lennenk benne, hogy az adott egitesten nincsen semmifele elet, akkor szerintem szandekosan kellene odavinni. Viszont amig nem vagyunk ebben biztosak...
Az elet kialakulasanak egyik legerdekesebb kerdese, hogy mekkora esellyel alakulnak ki akar legalapvetobb szinten is, es hogy az emlitett panspermia elmelet mekkora esellyel mukodik, es terjed szet az elet.
Ha veletlenul befertozzuk az idegen bolygot, es utana talalunk ott egy a foldihez hasonlo eletformat, akkor fogalmunk sem lesz, hogy:
- Termeszetes uton terjedt at a foldrol
- Mi fertoztuk be
- Onalloan alakult ki az elet ott a 0-rol, de a foldu DNS alapu elet nem csak egy lehetoseg, de egyenesen torvenyszeru, es mindenhol ugyanilyen forma alakul ki, mert minden mas mukodeskeptelen. -
overseer-7 #4472 amúgy egyébként meg lehet a bolygók egymást termékenyítik meg..
a földön találni, holdról, marsról származó darabokat is. s viszont szerintem
Mikor ezekbe valami becsapódik, eges esetekben a bolygóról anyag lökődik ki az űrbe és átkerülhet egy másik bolygóra.. vagy egy másik naprendszerbe is akár.
Az élet meg túlélhet egy szikla belsejében és nem zavarja a hideg, és védve van az ionizáló sugaraktól is.
A szikla meg hőpajzsként is szolgálhat a légkörbe való belépéskor.
Ki van ez találva rendesen.
Ez pánspermia elmélet. -
#4471
Egyértelműen a második, ezért kellett több mintavétel több független eszközzel is ahhoz, hogy a Marson található vizes anyagok jelenlétében biztosak legyenek - lásd a #2172 -ben leírt történet.
Egy élőnek tűnő, vagy annak a maradványait hordozó mintánál még ennél sokkal kétkedőbb lenne mindenki. -
#4470
egyébként miért félnek ilyen szinten a nem sterilizált dolgoktól? 1. hogy ne vigyenek életet más bolygóra, hogy ott ne alakuljon ki belőle semmi? ez szerintem rossz gondolkodás, ha annyira brutálisan kitartó egy faj, hogy ennyi mindent túléljen, hagy legyen egy aszteroidája :D
2. szennyezné a mintát és később esetleg azt gondolnák hogy földönkívüli életről van szó amit igazából mi hurcoltunk oda?
erről ez jut eszembe, hogy lehet mi "sterilizáltuk" az nem garancia még semmire
-
#4469
A Vesta és a Ceres után a Dawn szonda valószínűleg egy harmadik aszteroidát is meg fog látogatni. Jelenleg a Dawn körül kering, de mivel nem volt sterilizálva, nem akarják belevezetni a kisbolygóba. Üzemanyaga még elég lehet egy közeli utazáshoz és a NASA-hoz most benyújtottak egy javaslatot a misszió folytatására. -
#4468
A SpaceX pontosította a Falcon 9 és a Heavy elméleti specifikációit, néhol jelentősen megemelve a korábbi értékeket.
szerk.: Az árakon is változtattak.
@4467: Erre nem tudok mint mondani, szerintem olyan szinten mellémegy. :)
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.05.02. 16:21:22 -
Sequoyah #4467 A raketakat nem a rizstermelok epitik, csucstechnologiaban nem lehet alacsony munkaerore alapozni, mert olcso, magasan kepzett munkaero nem nagyon van. Eszak-Koreaban az okos mernokot lehet be tudjak zarni az uzembe, de mar kinaban is osszepakolnak es odebbalnak, ha nem kapnak rendes fizetseget.
Ezenkivul az innovacio sokkal inkabb kultura es beallitottsag kerdese, mint penz.
.
A Kinaiakrol pedig azert szokas azt hinni, hogy mindent ellopnak es lemasolnak, mert az ellenkezojere meg nem nagyon mutattak peldat. Majd ha BARMI innovativat felmutatnak, amivel a Nyugat elott jarnak, akkor lehet roluk komolyan beszelni. Addig csak a jovo remenysegei maradnak. (erdekes dolgokat hallani egyebkent a kinai gondolkozas es problemamegoldas kulturajarol azoktol, akik konkretan egyutt dolgoznak veluk) -
#4466
űrhajók műszerezettsége az idővonalon. kár hogy nincs ebből szimulátor lenne megint mit tanulni :D -
#4465
Én is azt tartom reálisnak, hogy mondjuk a Cubesat piacot átpasszolják nekik. A "nagy" hordozótémát megőrzik a Hosszú Menetelés családnak...
Csakhogy aztán jön a nagy probléma, mely szerint túl sok eszkimó lesz és túl kevés fóka. Nagyon szép, hogy mennyi startup akar a cubesat-piacra építeni hordozóeszközt, közben meg mindegyik ugyanarra a piaci szegmensre készül, és ez óhatatlanul is azt fogja jelenteni, hogy vagy árverseny fog beindulni, nem kisipari méretekben és a startupok egy része el fog hullani, míg a maradéknak alacsony profitabilitásra kell berendezkednie, hogy versenyezzen a nagy hordozórakétákon utasként felvivőkkel. Erre nehéz üzleti modellt építeni, pont erre mutattam rá a RocketLab-nál, hogy ott azért rentábilis a dolog, mert a befektetőké a Spire is, aki élből vagy 80db 3U méretű műholdat akar a feljuttatni.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.30. 15:20:47 -
#4464
Mivel ott céget nem alapíthatsz állami rész nélkül... :) Azt hiszem, van valami értékhatáruk, de mindegy, ekkora méretben és ilyen "forró" témában biztosan nem lehet megúszni őket, még ha csak a kisujjuk is van benne. Kérdés, hogy akar-e versenytársakat a CNSA (a full állami űrvállalat)? A kitűzött célok alapján szerintem meg fognak férni egymás mellett. Más kérdés, hogy melyik fog ténylegesen felmutatni valamit, de nekem nincs kétségem, hogy valamelyik fel fog. Ha nem ők, majd az utánuk következők. -
#4463
Nem mérvadó, de az alaptőkének valahonnan jönnie kell. Zsebpiszokból nem építesz LEO képes rakétát.
Szóval ezek a kínai startup-ok is akkor lesznek számottevőek, ha a kínai állam belenyúl a zsebébe, és nagyságrendileg legalább 20-50 millió dollárt beléjük tol. Ez alatt kínai munkaerő költségek ide vagy oda, de nem fognak semmit sem elérni.... -
#4462
Szerintem a kínaiaknál az alaptőke, a befektetés nem igazán mérvadó. Már ország, más államberendezkedés, más munkaerő költségek, miközben mérnökökből ők is elég jól állnak azért, bár persze a gyakorlati tapasztalatuk nagyon kevés. Meglátjuk. :) -
#4461
Nagyon jó kis dolgot találtál!!! 
Nézzük őket meg:
OneSpace:
![]()
Azért kell mindenképpen kiemelni őket, mert már számokat is mondtak, tehát némi háttérmunkát biztos elvégeztek. Az 59 tonnás induló tömeg és 500kg-os hasznos teher teljesen reális, és reális az is, hogy ~15 000 USD / kg a feljuttatási költség... Ami nem kiemelkedően jó, de ilyen kisebb rakéták esetén vállalható ár. Rövid fejszámolás után ki lehet hozni, hogy kb. 7,5 millió dollár az indítás.
Az, hogy 2017 végén már indítani akarnak kicsit meredeken hangzik, ha még egy makettet sem tudtak bemutatni.
LandSpace Technologies:
![]()
Az ő rakétaábrájuk a legmeggyőzőbb, alapvetően a jó öreg Hosszú Menetelés családra hajaz, négy szilárd gyorsító rakéta veszi körbe az folyékony első fokozatot, aminek a tetején van egy második fokozat, és még a hasznos teher leválasztható áramvonalazó kúpja is megvan. A hozzáférhető információk nem túl bőbeszédűek, mindenfélével foglalkoznak majd, hurrá, de ennyi az egész. Az, hogy európai és ázsiai országok műholdjait vinnék fel, kb. olyan üres szövegelés, mint hogy holnap meghódítjuk a világűrt...
ShenZen JuLong:
![]()
Na itt kezdenek a dolgok végképp rükvercben csodavárásba kapcsolni. Az, hogy kvázi hobbirakétát már indítottak szép, de kevés. A kiállított makett pedig egy végletekig egyszerűsített valami... Hogy ezek után 2020-ra kijutnak a világűrbe, 2025-re meg embert is felküldenek... Ehhh.... Ha határidőket szabsz meg, akkor konkrét terveid vannak, amit alá is lehet (kell) támasztani. Amikor a Virgin Galactic több száz millió dollárral is 10 év késésben van a szuborbitális repülésnél, akkor nehezemre esik az ilyen csodavárást elhinni.
A SpaceX valóban megcsinálta a tutit, de ehhez ~30-40 millió dolláros indulótőke és a DARPA támogatása kellett, hogy elinduljanak, aztán a NASA pénze, hogy meg is valósítsák a terveiket.
A Blue Origin közel van a tutihoz, de alsó hangon is 500 milliót tolt bele Bezos.
Említettem már a Rocketlab-ot, akik ~70 000 dollárért visznek fel egy 1U méretű, max. 1.33kg-os Cubesat-ot, de befektetői tőkével működnek, és megvan a fő megrendelőjük.
Na ezek után az ilyen kínai startup-szerűségekre azt mondom, hogy nem rossz, és szép, de majd ha ott tartunk, hogy az indításokat mutogatják, akkor kezdek el hinni bennük. -
#4460
A kínaiakról szokás azt hinni, hogy mindent ellopnak és lemásolnak (pedig szerintem csak egyszerűen sosem sietnek sehová, kivárnak és tudják, hogy előbb-utóbb minden az ölükbe fog hullni), szóval azután, hogy a "nyugati" űrsikerek után ők is fellőttek már néhány űrhajóst, meg űrbázist és holdraszállást tervezgetnek, a (fél-)privát űrcégeik is kezdenek felbukkanni. És mint a mondás tartja - "annyian vannak, mint a kínaiak" - rögtön három nagyobb is felbukkant és ismertették terveiket, eredményeiket, hogy néhány éven belül nekik is alacsony/közepes pályákat elérő rakétáik lesznek. Mindez azért érdekes, mert az állami média is megdícsérte őket, azaz így, vagy úgy, de megkapták a párt áldását (és vélhetően a kínai űrprogram több-kevesebb támogatását) is és várható, hogy a közeljövőben több hír fog róluk is beérkezni. Most már tényleg lehet mondani, hogy beindult a privát űrverseny. -
#4459
Várj, ez egy ilyen diverzáns taktika. Az ULA elengedi az embereit, akiket a SpaceX és a többiek felszívnak, így megnövekednek a bérköltségeik és drágábbak lesznek a rakétáik. :) -
#4458
Akiket a SpaceX örömmel vár... 
-
#4457
Pont ma olvastam, hogy kirúgják az embereik ötödét... -
#4456
Milyen módon fogják tökön szúrni magukat? ~165 millió dollárért felajánlják az Atlas 5-öst a ~89 millióért kínált Falcon 9 ellenében, miközben a SpaceX ugyebár kereskedelmi szinten 62 milliót kér ugyanezért (ie.: ha akarná, akkor még 20 milliót kényelmesen engedhet az árból)?
Vagy alávágnak az árnak, és veszteséggel adják el, amíg a Vulkan el nem készül? -
#4455
Azt mondják (a cikkben), lesz, ami lesz, a többin el fognak indulni. Gondolom, aktiválják a lobbierőiket, hogy egy párat azért elvihessenek ők is. -
#4454
Azért az ULA vezérkara most válogatott módon dönthetett arról, milyen módon szúrják tökön magukat... -
#4453
Na, a SpaceX megnyerte az USAF műholdas pályázatát (pontosabban kilencből az egyiket) - ami nem volt nehéz, hiszen egyedül indult, az ULA-t kigolyózták / el sem indult, ahogy erről korábban már volt szó itt. -
#4452
Az azért nagy szám lenne, ha '18-ban a JWST és a Mars leszállás is összejönne (sikeresen). :)
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.04.28. 16:51:57 -
#4451
Tippre a hasznos teher egy része fizetős lesz, így legalábbis részben meg lesz finanszírozva az utazás. Eleve az egész Red Dragon elképzelés onnan indult, hogy a NASA Discovery programjába betolják a SpaceX Falcon Heavy / Dragon párosát.
Pénz nincs, viszont a NASA technikai segítséget nyújt a SpaceX-nek, cserébe a SpaceX által gyűjtött tudományos adatokért.
A 2018-as időpont így is roppant korai, én úgy vélem, hogy részben a Falcon Heavy technikai tesztelésére is használnák (bizonyíték a vásárlóknak, hogy a rakéta alkalmas ilyen célra is, és megbízható). Ahhoz viszont későn van, hiszen addigra legalább 5-6 Falcon Heavy indításon lesznek túl, szóval ezen gondolatmenetet a SpaceX térdmagasságban el is kaszálta...
Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a SpaceX újrafelhasznált első fokozatokkal csökkenti minimálisra a költségeket...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.28. 16:19:53 -
Sequoyah #4450 Ki fizeti ezt? SpaceX magantokebol legalabbis meresz vallalkozas, ami a toke jelentos hanyadat elvinne, szoval sokat ismetelgetni nem lehet.
En drukkolok, hogy minel hamarabb a Marsra menjenek, de sztem kozeptavon jobban mukodne, ha eloszor az uzlet profitabilis reszet vinne sikerre, es tobb penz maradna jatszadozni. -
#4449
Pontosan, nem cél, nem is lehet jelenleg cél a visszatérés, a feladat most egy Mars-szonda odajuttatása, illetve felteszem a Dragon 2 és kommunikációs rendszerének a tesztelése.
Nem mellesleg pedig a hírverés, ugyanis pusztán ennek a bejelentésével is hatalmas médiafigyelmet kaptak ismét... :) -
#4448
A jelenlegi Dragonhoz még valamilyen descent/ascent hajtóműmodult is kellene fejleszteni (3,8 km/s deltaV kell a LMO pályához a felszínről), plusz egy orbitális modult, amivel a Dragon dokkolni tud marsi orbitális pályán felszállás után és az hozza haza. A Falcon heavy második fokozata lehetne esetleg...
E szerint a térkép szerint kb 6km/s kell a Mars felszínétől hazáig
Egy becslés szerint a Dragon 2 kapszula kb 430 m/s deltaV-t tud A kapszula SuperDracói csak a marsi leszállásra lesznek elegek.
Nagy falat lesz mindenképpen, de ha sikerül, akkor gyakorlatilag csak humán faktor maradt akadály. Bár az eddigiek alapján amit Musk kitalált, azt meg is csinálta, szóval én bízom benne :)
Szerintem az, hogy az első fokozatok hová térnek vissza, a teljes küldetés szempontjából nagyon apró részlet.
(bocsi, most olvastam el még egyszer és ezek szerint csak egyirányú út)
Utoljára szerkesztette: Fulcrum11, 2016.04.28. 14:51:52 -
#4447
Sok ebben még a kérdőjel. Abból a szempontból reálisabb, hogy csak a két első fokozat térne vissza, viszont a videó alapján a szárazföldre, nem pedig a tengerre, az ASDS-ekre. Márpedig azért a Red Dragon lesz a legnehezebb Marsra küldött jármű a maga 7,5 tonnájával, az eddigi legnehezebb a Mars Science Laboratory volt 3,8 tonnával...
