Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2924
Ilyen sűrűséggel felküldve a műholdakat olyan koncentrációjú űrszemét lesz, hogy az öröm lesz nézni... Már most is néha odébb kell tologatni az ISS-t...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#2923
Hmmm? Függ attól, hova megy a jel, nyilván például Mo.-n belül a ~20ms-os pinggel nem fog versenyezni, de azért például nekem az US nyugati partra (kalifornia) most 200ms-os pingem van, UPC 120Mbites nettel. Amikor a Mechwarrior😮nline bétájában játszottam, az amerikai szerverekre 150-160ms-os pingem volt.
A műholdas netnél az Iridium holdak 40ms-os Latency-val rendelkeznek (user-to-base, aztán onnan megy a jel a gerinchálózatra), de ugye ez egy elég régi rendszer. A OneWeb és a Google/SpaceX féle rendszer esetén is 20-30ms-os latency-vel számolnak e téren, ez alapján azért én 80-100ms-os átlagos (valós) latencyben még bőven bíznék. Ez a HC FPS játékosoknak nyilván nem opció, de nekik ott lesz a Google Fiber, a Gigabites hálóval. Upsz. Csak nem nálunk. Meg nem Indiában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, és a világ nagyjából 95%-ban. Nekik viszont opció lesz a műholdas net, főleg, ha tényleg olcsó lesz...
Utoljára szerkesztette:
A műholdas netnél az Iridium holdak 40ms-os Latency-val rendelkeznek (user-to-base, aztán onnan megy a jel a gerinchálózatra), de ugye ez egy elég régi rendszer. A OneWeb és a Google/SpaceX féle rendszer esetén is 20-30ms-os latency-vel számolnak e téren, ez alapján azért én 80-100ms-os átlagos (valós) latencyben még bőven bíznék. Ez a HC FPS játékosoknak nyilván nem opció, de nekik ott lesz a Google Fiber, a Gigabites hálóval. Upsz. Csak nem nálunk. Meg nem Indiában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, és a világ nagyjából 95%-ban. Nekik viszont opció lesz a műholdas net, főleg, ha tényleg olcsó lesz...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2922
A ping nem lesz valami jó, szóval a gamerek nem fognak áttérni erre...
#2921
Na az gyönyörű. A LauncherOne aligha tudna két OneWeb holdat 1000km fölé vinni... Hacsak a 110kg-ban nincs benne a meghajtás, akkor ez azt jelenti, hogy mind a hatszáznegyven valahány műholdat egy-egy indítással kell feljuttatniuk. Ha ez nem lesz anyagi csőd, akkor nem tudom mi az. Még az 5 millió dollár per indítás áron is bőven 3 milliárd felett lesz csak az indítás költsége.
A másik oldalon a Falcon 9R hozzávetőleg 23 műholdat vihet fel egyszerre, ha ~7 tonnás hasznos terherrel számolunk, ami ~173 indítás, ez sem kevés, még 10 millió dollár per indítás költség esetén is 1,73 milliárd.
Szép kis csata lesz, de valahogy én nem látom a Virgin Galactic-nál azt az átütő erőt, ami megvan a SpaceX-ben... <#whatever>
A másik oldalon a Falcon 9R hozzávetőleg 23 műholdat vihet fel egyszerre, ha ~7 tonnás hasznos terherrel számolunk, ami ~173 indítás, ez sem kevés, még 10 millió dollár per indítás költség esetén is 1,73 milliárd.
Szép kis csata lesz, de valahogy én nem látom a Virgin Galactic-nál azt az átütő erőt, ami megvan a SpaceX-ben... <#whatever>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2920
Szélessáv a világon bárhol, bármikor, egységesen. A lustálkodó, hanyag földi szolgáltatóknak odaverhet.
A műholdak ionhajtóművekkel lennének felszerelve, így az élettartamuk végén kis költséggel lefékezhetőek.
A hibás műholdakra pedig már érdemes lehet takarítóműholdakat fejleszteni és építeni.
Egy újabb terjeszkedési lehetőség nyílhat az űriparnak.
A műholdak ionhajtóművekkel lennének felszerelve, így az élettartamuk végén kis költséggel lefékezhetőek.
A hibás műholdakra pedig már érdemes lehet takarítóműholdakat fejleszteni és építeni.
Egy újabb terjeszkedési lehetőség nyílhat az űriparnak.
#2919
Az Oneweb műholdak 110kg körüli tömegűek lennének, a Spacex/Google féle rendszer műholdjai 300 kg körül lennének.
#2918
És mennyi űrszemét. Szerintem teljesen agyatlan...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#2917
Érdekesség: A globális műholdas internetszolgáltatás, amiről korábban szó volt, két fő vonal mentén megy. Az egyik a Google/Fidelity/SpaceX félre rendszer ~1000km-es pályán, 4000 műholddal, a másik a OneWeb/Qualcomm/Virgin féle rendszer ~650 műholddal, ~1200km-es keringési pályán.
Az alapvető különbség a műholdak mennyisége mellett a hordozóeszköz. A SpaceX ugye a Falcon-9R-t használná, míg a Virgin Galactic a LauncherOne-t. A Falcon-9R hozzávetőleg 7 tonnát képes az adott pályára felvinni, a LauncherOne viszont legfeljebb ~150kg-ot. Ha 50kg-os műholdakkal is számolunk, akkor is 216 indításra lenne szükség a LauncherOne-ból, hogy a 700 műholdat feljuttassák. Ez valami brutális szám. Ha csak 5 millió dollárba is kerül egy LauncherOne indítás, akkor 1.08 milliárd dollár csak a hordozórakéták költsége...
Utoljára szerkesztette:
Az alapvető különbség a műholdak mennyisége mellett a hordozóeszköz. A SpaceX ugye a Falcon-9R-t használná, míg a Virgin Galactic a LauncherOne-t. A Falcon-9R hozzávetőleg 7 tonnát képes az adott pályára felvinni, a LauncherOne viszont legfeljebb ~150kg-ot. Ha 50kg-os műholdakkal is számolunk, akkor is 216 indításra lenne szükség a LauncherOne-ból, hogy a 700 műholdat feljuttassák. Ez valami brutális szám. Ha csak 5 millió dollárba is kerül egy LauncherOne indítás, akkor 1.08 milliárd dollár csak a hordozórakéták költsége...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2916
A Virgin Galactic új, kis méretű műholdak és a LauncherOne rakétájuk tervezésére és gyártására alkalmas üzemet hozott létre Kaliforniában. A terveik szerint a kétlépcsős LauncherOne 10 millió dollár alatt lesz képes 500 fontnál nem nehezebb műholdakat pályára állítani.
#2915
A Quest zsilipmodul nagynyomású gáztartályainak utántöltésére szolgáló tartályok kvalifikációja is folyik a Dragonra.
Ezért volt jó ötlet kétfajta teherűrhajót rendszerbe állítani.
Ami a legtöbb időt veszi igénybe itt, az a bürokrácia.
Ezért volt jó ötlet kétfajta teherűrhajót rendszerbe állítani.
Ami a legtöbb időt veszi igénybe itt, az a bürokrácia.
#2914
Találtam egy érdekességet az L2 fórumán. Az ISS kritikus fontosságú ellátmányára jelenleg csak a Progress, az ESA ATV és a JAXA HTV van megfeleltetve. Az amerikai Cygnus és Dragon nem. Utóbbiak így kritikus ellátmányt, mint például vizet nem vihetnek.
Ebben az a probléma, hogy az ESA leállította az ATV repüléseket, a JAXA következő HTV-je pedig augusztusban megy csak, miközben az űrállomás vízkészlete 2015 szeptemberében kifogy a jelen állás szerint. A NASA eredetileg a Cygnus-t szerette volna megfeleltetni a kritikus rakományokra, de a tavaly októberi Antares 130 / Cygnus CRS-3 tüzijáték ezt meghiusította. Most azon dolgoznak, hogy a Dragon megkapja az engedélyt, és így felülkerekedjenek a problémán.
Az űrállomáson az űrsikló leállításával párhuzamosan regeneratív technológiákkal próbálnak úrrá lenni a vízellátás problémáján. Eredetileg egy vizelettisztító rendszerben bíztak, de a 250 millió dolláros eszköz, amit az STS-130 vitt fel, életképtelennek bizonyult, rengeteg probléma adódott vele, sőt, még tűzriadót is kiváltott. 2010-ben a NASA egy Sabatier-reaktor megoldás mellett döntött. A dologot bonyolítja, hogy az oxigén-generátor vízet bont elektrolízissel, így termel hidrogént is melléktermékként (amit korábban a világűrbe űrítettek), ebből a hidrogénből, és a kilélegzett CO2-ből gyártana a Sabatier-reaktor ismét vízet, így elviekben közel tökéletes zárt rendszert lehetne működtetni (a NASA részben a későbbi Mars-missziókra készül már az ilyen zárt-közeli rendszerekkel), minimális külső hidrogén-betáplálást igényel csak a rendszer.
A gond most az, hogy a Sabatier-reaktor tavaly december óta nagyon kevés vizet produkál csak... Elképzelhető, hogy a rendszert sikerül rendbehozni addig, de a NASA elég kényelmetlen pozícióban találta magát, mivel nincs kritikus szállítmányra megfeleltetett járműve...
Ebben az a probléma, hogy az ESA leállította az ATV repüléseket, a JAXA következő HTV-je pedig augusztusban megy csak, miközben az űrállomás vízkészlete 2015 szeptemberében kifogy a jelen állás szerint. A NASA eredetileg a Cygnus-t szerette volna megfeleltetni a kritikus rakományokra, de a tavaly októberi Antares 130 / Cygnus CRS-3 tüzijáték ezt meghiusította. Most azon dolgoznak, hogy a Dragon megkapja az engedélyt, és így felülkerekedjenek a problémán.
Az űrállomáson az űrsikló leállításával párhuzamosan regeneratív technológiákkal próbálnak úrrá lenni a vízellátás problémáján. Eredetileg egy vizelettisztító rendszerben bíztak, de a 250 millió dolláros eszköz, amit az STS-130 vitt fel, életképtelennek bizonyult, rengeteg probléma adódott vele, sőt, még tűzriadót is kiváltott. 2010-ben a NASA egy Sabatier-reaktor megoldás mellett döntött. A dologot bonyolítja, hogy az oxigén-generátor vízet bont elektrolízissel, így termel hidrogént is melléktermékként (amit korábban a világűrbe űrítettek), ebből a hidrogénből, és a kilélegzett CO2-ből gyártana a Sabatier-reaktor ismét vízet, így elviekben közel tökéletes zárt rendszert lehetne működtetni (a NASA részben a későbbi Mars-missziókra készül már az ilyen zárt-közeli rendszerekkel), minimális külső hidrogén-betáplálást igényel csak a rendszer.
A gond most az, hogy a Sabatier-reaktor tavaly december óta nagyon kevés vizet produkál csak... Elképzelhető, hogy a rendszert sikerül rendbehozni addig, de a NASA elég kényelmetlen pozícióban találta magát, mivel nincs kritikus szállítmányra megfeleltetett járműve...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2913
#2912
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#2911
Hiába, még mindig az amcsiké a legnagyobb.
#2910
Rendben földet (vizet) ért az ESA IXV járműve.
Ha még a SpaceX is visszahozza a rakétáját, igazán rendkívüli nap lesz.
Ha még a SpaceX is visszahozza a rakétáját, igazán rendkívüli nap lesz.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#2909
Méretarányos rakéta diagram a '60-as évektől napjainking.
#2908
A Fehér Ház 500 millióval megemelné a NASA költségvetését és ebből jutna végre egy Europa misszió komolyabb beindítására is (mint pl. a 2020-as évekre tervezett ESA/NASA Laplace küldetés).
#2907
Az F9-nél ezeknél a 5,3-5,5t GTO repüléseknél nincsenek se lábak, se kormányfelületek, mert ezek dedikáltan egyszer használatos repülések.
Az F9-nél a 4,85t GTO (13,15t LEO) szintén az egyszer használatos repülésre vonatkozik egy hajtómű kiesésével és 10% biztonsági ráhagyással, lábak és felületek nélkül.
Újrafelhasznált módban kb. 11t LEO és 4t GTO amit az F9R tudni fog. A többi a Falcon Heavy(R) dolga lesz.
Az F9R célja a kisebb műholdak és a Dragon olcsó felvitele lesz.
Az F9-nél a 4,85t GTO (13,15t LEO) szintén az egyszer használatos repülésre vonatkozik egy hajtómű kiesésével és 10% biztonsági ráhagyással, lábak és felületek nélkül.
Újrafelhasznált módban kb. 11t LEO és 4t GTO amit az F9R tudni fog. A többi a Falcon Heavy(R) dolga lesz.
Az F9R célja a kisebb műholdak és a Dragon olcsó felvitele lesz.
#2906
Nem lehet már túl nagy "biztonsági ráhagyás", hiszen időközben lábakat is növesztettek, plusz terelő elemek stb. a hasznos teher meg nem változott.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#2905
A Falcon Heavy esetén a legnagyobb lehetséges adatot szerintem marketing okokból, hype-olási célzattal is hangsúlyozzák.
További érdekesség:
A Falcon-9 1.1-nél a Spacex honlapon a 13.15t LEO-hoz 4.85t GTO adat tartozik.
A max. 16,7t LEO-hoz nagyjából 5,8t GTO tartozik.
Namost legalább kettő olyan műhold van jelenleg ami F9 1.1-re van kiírva GTO-ra és 5,5-5,5t tömegű. Itt a megrendelő lemondott a nagyobb biztonsági ráhagyásról.
További érdekesség:
A Falcon-9 1.1-nél a Spacex honlapon a 13.15t LEO-hoz 4.85t GTO adat tartozik.
A max. 16,7t LEO-hoz nagyjából 5,8t GTO tartozik.
Namost legalább kettő olyan műhold van jelenleg ami F9 1.1-re van kiírva GTO-ra és 5,5-5,5t tömegű. Itt a megrendelő lemondott a nagyobb biztonsági ráhagyásról.
#2904
Magyarul a F9 v1.1 adatai "ráhagyásosak" (~újrafelhasználás szintűek), míg az FH-é teljesen egyszer használatosak? <#pardon1>
Ez egy kicsit furcsa és következetlen számomra. Ám a Skyrocket.de számai téged igazolnak teljesen, így nem kételkedem.
Ez egy kicsit furcsa és következetlen számomra. Ám a Skyrocket.de számai téged igazolnak teljesen, így nem kételkedem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2903
találtam, egész jó
url a bejegyzésre
szerk: kép volt, de így nagyítható a jobban olvashatóságért
Utoljára szerkesztette: Teppik Amon, 2015.02.01. 06:19:49
url a bejegyzésre
szerk: kép volt, de így nagyítható a jobban olvashatóságért
Utoljára szerkesztette: Teppik Amon, 2015.02.01. 06:19:49
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#2902
Egyébként ha az általam írt Falcon 9 1.1 LEO adatokból GTO terhet számolunk akkor válik világossá, hogy a 4,4t és 4,5t tömegű GTO-ra szánt Asiasat-ok indítása után miért nem végeztek visszatérési teszteket. Amit egyébként ezt ki is jelentették világosan, hogy ekkor nem maradt elég üzemanyag a teljes visszatéréshez.
#2901
A Falcon-9 1.1-nél két adat van.
Az egyik a 13,15t LEO, amit egy hajtómű kiesése esetén is 10%-os ráhagyással tud a rakéta.
A másik egy 16,7t LEO amin semmi hibahatár nincs. Ekkor minden fokozatot teljesen üresre kell járatni. Nulla üzemanyag marad visszatérésre. Ha az első fokozat visszatér az indítóállásra, akkor valamivel több mint 11t LEO amit a rakéta tud.
Ha kiszámolja az ember az ismert tömegarányokkal a fokozatok deltav- értékeit, akkor ez ki is jön.
A Falcon Heavy egyszer használatos módban, üresre járatva és csak kereszttáplálással tud 53t LEO-t.
Minden más esetben a hasznos teher ennél kisebb. Ha nem hiszed, számolj utána.
De még teljesen újrafelhasználva az első fokozatokat is eléri a Delta-IVH teheremelő képességét, ami elég a piacszerzéshez.
Az egyik a 13,15t LEO, amit egy hajtómű kiesése esetén is 10%-os ráhagyással tud a rakéta.
A másik egy 16,7t LEO amin semmi hibahatár nincs. Ekkor minden fokozatot teljesen üresre kell járatni. Nulla üzemanyag marad visszatérésre. Ha az első fokozat visszatér az indítóállásra, akkor valamivel több mint 11t LEO amit a rakéta tud.
Ha kiszámolja az ember az ismert tömegarányokkal a fokozatok deltav- értékeit, akkor ez ki is jön.
A Falcon Heavy egyszer használatos módban, üresre járatva és csak kereszttáplálással tud 53t LEO-t.
Minden más esetben a hasznos teher ennél kisebb. Ha nem hiszed, számolj utána.
De még teljesen újrafelhasználva az első fokozatokat is eléri a Delta-IVH teheremelő képességét, ami elég a piacszerzéshez.
#2900
<#wow1> Le a kalappal, ha ezt így véghez viszik. SpaceX előtt azt hittem, ilyen csak a sci-fikben van és lesz...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#2899
Ummm, javíts ki, ha tévednék, de a megadott hasznos teher adatok már a csökkentett értékek.
In ungarische: A (Falcon 9 v1.1) jármű valójában 30%-al nagyobb teljesítménnyel rendelkezik ahhoz képest, amit az internetre kiraktunk (ie.: a honlapjukra - Cifu), és ez az extra teljesítmény az újrafelhasználhatóságra és visszaszerezhetőségre van tartalékolva... a jelenlegi rakéta az újrafelhasználhatóságra van méretezve.
Forrás
Ez alapján a Falcon 9 v1.1 valós 27°/LEO képessége 17095kg, a Falcon Heavy-é 68500kg egyszer használatos üzemmódban...
Utoljára szerkesztette:
In ungarische: A (Falcon 9 v1.1) jármű valójában 30%-al nagyobb teljesítménnyel rendelkezik ahhoz képest, amit az internetre kiraktunk (ie.: a honlapjukra - Cifu), és ez az extra teljesítmény az újrafelhasználhatóságra és visszaszerezhetőségre van tartalékolva... a jelenlegi rakéta az újrafelhasználhatóságra van méretezve.
Forrás
Ez alapján a Falcon 9 v1.1 valós 27°/LEO képessége 17095kg, a Falcon Heavy-é 68500kg egyszer használatos üzemmódban...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2898
Igen, sok üzemanyagba kerül. Összesen 30-35%-a a rakéta üzemanyagának erre menne rá. Ez párszázezer dollár költség.
Az üzemanyag viszont a rakéta több tíz millió dolláros előállítási árához képest olcsó.
Teljes újrafelhasználással a hasznos teher 53 tonnáról 30-35 tonnára csökken, de még ezzel is tarolhat a nehéz távközlési műholdak piacán. Nagyobb terhekre meg marad az egyszeri felhasználás, illetve köztes lehetőségként a tengeri platfor(ok)ra leszállás.
Az üzemanyag viszont a rakéta több tíz millió dolláros előállítási árához képest olcsó.
Teljes újrafelhasználással a hasznos teher 53 tonnáról 30-35 tonnára csökken, de még ezzel is tarolhat a nehéz távközlési műholdak piacán. Nagyobb terhekre meg marad az egyszeri felhasználás, illetve köztes lehetőségként a tengeri platfor(ok)ra leszállás.
#2897
Hogyan térhet vissza Cape Canaverale? Elég sok üzemanyagba kerülhet megfordítani a rakéta haladási irányát.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#2896
Falcon Heavy bemutatóvideó. Érdekessége, hogy az "első" fokozat működésekor a két oldalsó Falcon 9 testből táplálják a középső ("második"😉 fokozat hajtóműveit is, és teljesen csak a két oldalsó fokozat leválása után vált a saját tartályaira. A demo küldetésen túl már van 4 lefoglalt Falcon Heavy indítás is a SpaceX launch manifestjében...
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2895
még pár hónap a MESSENGER részére - sikerült még egy kicsit manőverezgetni a tartalék tartályok tartalékaival (és a 25 kilométeres minimum távolságot 105 kilométerre feltornázni), úgyhogy a január végére tervezett koppanás elhalasztva 😊
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.01.30. 09:20:20
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.01.30. 09:20:20
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#2894
A szétválásig hátha feléled a Philae és csinálhat néhány közelit. Az azért elég erősen igazolná ennek és a hasonló projektek létjogosultságát.
#2893
A 67P lehet, hogy kezd szétesni a "nyakrésznél".
#2892
ISS videókból holdfotókból és marsi műholdak ismert felvételeiből összevágott videómontázs.
Elég ügyetlen munka, de egy laikust esetleg megtéveszthet.
Elég ügyetlen munka, de egy laikust esetleg megtéveszthet.
#2891
Szilícium völgyi startupként működnek, szemben az űripar átlagos szereplőivel, akiknek a langyos víz is jó.
A haszon egyből fejlesztésekbe megy és ez meg is látszik.
A haszon egyből fejlesztésekbe megy és ez meg is látszik.
#2890
Ez miez??
Utoljára szerkesztette: memphis1985, 2015.01.23. 10:22:17
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Utoljára szerkesztette: memphis1985, 2015.01.23. 10:22:17
#2889
#2888 Természetesen csak a Tesláról beszéltem.
A SpaceX meg az állam csöcsein lengedez, fix megrendelésük van fix áron, plusz a hardware fejlesztését is az állam állta. Biztos van valamennyi haszon ezeken is (bár az Orbital ugyanezért a feladatért majdnem 100 millióval többet kap <#circling> ) de sztem jóval többet költenek fejlesztésekre mint amennyi profitjuk van ebből (pl. az új texasi bázisuk építése sem lehet olcsó) szvsz még mindig a befektetőkből élnek és nem abból amit ők kitermelnek.
Az újrahasznosítás anyagi vonzata még mindig kérdéses, de pl. Musk legutóbb azt nyilatkozta, hogy a második fokozatot már nem tervezik újrahasználhatóvá tenni, mert nem éri meg.
Mind a Tesla mind a Spacex az eredeti ígéretekhez képest ( elektromos-autó elterjesztése/filléres űrindítások) még mindig csak fél úton járnak. Persze ez is óriási teljesítmény, de még messze vannak attól, hogy olyanok legyenek mint annak idején a Ford vagy a Boeing.
A SpaceX meg az állam csöcsein lengedez, fix megrendelésük van fix áron, plusz a hardware fejlesztését is az állam állta. Biztos van valamennyi haszon ezeken is (bár az Orbital ugyanezért a feladatért majdnem 100 millióval többet kap <#circling> ) de sztem jóval többet költenek fejlesztésekre mint amennyi profitjuk van ebből (pl. az új texasi bázisuk építése sem lehet olcsó) szvsz még mindig a befektetőkből élnek és nem abból amit ők kitermelnek.
Az újrahasznosítás anyagi vonzata még mindig kérdéses, de pl. Musk legutóbb azt nyilatkozta, hogy a második fokozatot már nem tervezik újrahasználhatóvá tenni, mert nem éri meg.
Mind a Tesla mind a Spacex az eredeti ígéretekhez képest ( elektromos-autó elterjesztése/filléres űrindítások) még mindig csak fél úton járnak. Persze ez is óriási teljesítmény, de még messze vannak attól, hogy olyanok legyenek mint annak idején a Ford vagy a Boeing.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#2888
Főleg mivel a Teslával ellentétben a SpaceX nincs a tőzsdén, és egy darabig még nem is lesz.
#2887
A SpaceX nem egy aranybánya, de valahogy van mindig pénzük fejleszteni. Hiába volt állami (DoD/DARPA) az első két Falcon-1 indítás, aztán saját pénzből menő az első Falcon-9, majd az első Dragon indítás, aztán jöttek a NASA megrendelések, és ezek Fix price áron futnak. Pont ezért erőltetik a Falcon 9-R rakétát. Ha csak az első fokozatot meg tudják menteni, azzal is szerintem alsó hangon spórolnak 20 millió dollárt. Az eredetileg CCiCap-re adott árajánlatuk pedig nem Falcon 9-R, hanem sima Falcon 9 v1.1-re vonatkozik. Ha a 140 milliós utakból csak 20 milliót spórolnak meg, akkor 6x20 = 120 milliós plusz nyereséghez jutnak. Ha mindkét fokozatot újra tudják használni, és mondjuk 40 millióval kevesebbért sikerül megoldani az utakat, akkor rögtön 240 millió dollárról beszélünk. Hozzá kell tenni, hogy a SpaceX eredetileg 5-7 millió dollár per Falcon 9-R indításról is nyilatkozott, de én ezt iszonyú optimistának tartom. Viszont ha a legalacsonyabb (5 millió US$ / F9-R) áron számoljuk, akkor 330 millió dollárnál tartunk. Ez pedig a Fixed price contract-ban már benne lévő haszonkulcs felett jelentkezhet.
Nem aranybánya? A fene tudja. Az USA / ULA anno olyan marginnal dolgozott, és olyan cost-plus contractokkal, hogy igen, lehet, hogy azokhoz képest nem az. De azért egy olyan cég, amely 10 éve még vergődött a Falcon-1 indításokkal... Hát szeretnék én ilyen "nem aranybánya" céget indítani...<#nezze>
Nem aranybánya? A fene tudja. Az USA / ULA anno olyan marginnal dolgozott, és olyan cost-plus contractokkal, hogy igen, lehet, hogy azokhoz képest nem az. De azért egy olyan cég, amely 10 éve még vergődött a Falcon-1 indításokkal... Hát szeretnék én ilyen "nem aranybánya" céget indítani...<#nezze>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2886
Ez csak spekuláció miatt van semmiféle valós teljesítmény nem áll mögötte, a IT cégeknél is egy rakás ilyen van. Aztán majd jön megint a reccs....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#2885
A részvény-piac egy merőben más téma, nem akarom mégjobban szét-offolni a topikot, de maga Musk is azt nyilatkozta h túl vannak értékelve.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#2884
senki nem hiszi hogy minden cent ami belekerül a cégbe az Muské, pláne hogy huszonpár százalékban az övé, 2013 elején 40 dodó volt a részvény ára, most 200, de volt 280 is, szerinted megérte befektetni?
az angol wikin elég jól le van írva, hogy ki mikor mennyit tett bele a cégbe és hogy áll most.
az angol wikin elég jól le van írva, hogy ki mikor mennyit tett bele a cégbe és hogy áll most.
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#2883
Tévhit, hogy Musk finanszíroz mindent. Valójában Ő csak kihasználja azt ami a Silicon-Valley-t jellemzi: ha van egy jó ötleted, akkor viszonylag könnyen kapsz induló tőkét (főleg, ha olyan ismert vagy mint Musk). Amúgy sem a Tesla, sem a SpaceX nem egy aranybánya, szerintem eddig még egyik sem termelte ki a a bele fektetett pénzt. Ráadásul a mostani olajárak sem kedveznek a napelem-elektromos autó biznisznek.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#2882
"Egyébként nem vagy naprakész" hát úgy fest nagyon nem 😊
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#2881
Akkor nem figyeltél alant. A CCP keretében a SpaceX 20 millió dolláros célárral számolt ülésenként, 7 fős személyzet esetén (vagyis összesen 140 millió dollárba kerül egy út az ISS-re). Tegyük fel a Falcon 9-R lecsökkenti a hordozórakéta árát 20 millió dollárra (a jelenlegi ~60 millióról), ez még mindig csak ~3 millió dollárral csökkentené az ülésenkénti árat, ~17 millióra. De ha 10 millióra csökkenti akkor is még mindig cirka 12 millió dollár egy utas költsége (amennyiben a járulékos költségek az indításon túl továbbra is 80 millió dollár körül maradnak).
Az 1 millió dolláros ülésenkénti árat nem a Dragon V2 és nem a Falcon 9-R fogja elhozni, az még legalább egy lépésre van ettől a szinttől.
Egyébként nem vagy naprakész. A NASA / ESA / JAXA 76 milliót fizet egy Szojuz ülésért, a civileknek pedig 45-50 millió USD egy űrtúrísta út az ISS-re.
Utoljára szerkesztette:
Az 1 millió dolláros ülésenkénti árat nem a Dragon V2 és nem a Falcon 9-R fogja elhozni, az még legalább egy lépésre van ettől a szinttől.
Egyébként nem vagy naprakész. A NASA / ESA / JAXA 76 milliót fizet egy Szojuz ülésért, a civileknek pedig 45-50 millió USD egy űrtúrísta út az ISS-re.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2880
szent szar, én azt hittem hogy max 1 millió dollár lesz, abból kiindulva, hogy most Szojuzzal utazni 25 millió dollár (20-ról indult).
illetve óhatatlanul a 200K-s űrugrás árából indultam ki, ami már belefér a nagyon gazdagoknak is.
illetve óhatatlanul a 200K-s űrugrás árából indultam ki, ami már belefér a nagyon gazdagoknak is.
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#2879
A SpaceX nem érdekelt rövid távon az űrturizmusban, csak középtávon (5+ év). A Dragon v2-őt is a NASA pénzeli, és bár felhasználhatják a Bigelow Kereskedelmi Űrállomásnál (Space Complex Alpha), az még olyan 5 évre van. A 2014-eben bejelentett árak szerint a Bigelow állomásra egy út fejenként 26.25 millió USD a Dragon-al, és 36.75 millió USD a CST-100-al, a két hónapos bérlés 110 m3-es modulra 25 millió USD. Ez továbbra is a "mocskos gazdagok" játékszere lehet csak. Igen, új szintre emeli Bigelow és a SpaceX a kereskedelmi űrrepülést, de ez még mindig nem az az űrturízmus, amit szerintem te vársz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2878
persze, nem az autógyártás úttörője ő, abban csak nagyon ügyes.
Mondjuk amire én gondoltam, hogy teszem azt, mennyire volt elterjedt a netes fizetés a PayPal előtt? Ezt vajon ő "forradalmasította" vagy szintén csak nagyot alkotott egy meglévő, gyerekcipőben járó piacon.
Illetve, ha majd beindul az elérhetőbb űrturizmus (na nem nekünk, hanem már nem csak a mocskosan gazdagoknak, hanem a nagyon gazdagoknak is) amiben valószínűleg szintén ott lesz, akár mint zászlóvivő, akkor az már az ágazat kibővítése, helytálló lesz-e akkor az, hogy, ő az űrturizmus egyik úttörője?
egyébként meg sajnos ja, nekem is majd minden használati tárgyam, forradalmi, innovatív, különleges és szenzációs. 😊
Mondjuk amire én gondoltam, hogy teszem azt, mennyire volt elterjedt a netes fizetés a PayPal előtt? Ezt vajon ő "forradalmasította" vagy szintén csak nagyot alkotott egy meglévő, gyerekcipőben járó piacon.
Illetve, ha majd beindul az elérhetőbb űrturizmus (na nem nekünk, hanem már nem csak a mocskosan gazdagoknak, hanem a nagyon gazdagoknak is) amiben valószínűleg szintén ott lesz, akár mint zászlóvivő, akkor az már az ágazat kibővítése, helytálló lesz-e akkor az, hogy, ő az űrturizmus egyik úttörője?
egyébként meg sajnos ja, nekem is majd minden használati tárgyam, forradalmi, innovatív, különleges és szenzációs. 😊
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#2877
A hyperloop nem kockázatos, hanem gyakorlatialg lehetetlen a technológia mai állása szerint és olyan biztonsági korlátai vannak, aminek nem lehet megoldani, mert a fizikai legalapvetőbb jelenségei hazavágják. Ezen felül nemigen látszik az, hogy a rendszernek hol lenne jó ár/érték aránya és mi szükség lenne rá. A szuperszonikus utasszálítás is okkal nem létezik...
A legalapvetőbb technológiai dolgok sincsenek meg hozzá, hogy az esetleges funkcionalitása a rendszernek meglegyen és ne két végpont között mozgó legyen a rendszer...
nno mikor kitette a tanulmányterv szintjét el sem érő doksit és letölthető lett gyakorlatilag minden kicsit is műszaki tudományokhoz értő ember szétcincálta. Okkal. Az egész nem több egy ötletnél...
A legalapvetőbb technológiai dolgok sincsenek meg hozzá, hogy az esetleges funkcionalitása a rendszernek meglegyen és ne két végpont között mozgó legyen a rendszer...
nno mikor kitette a tanulmányterv szintjét el sem érő doksit és letölthető lett gyakorlatilag minden kicsit is műszaki tudományokhoz értő ember szétcincálta. Okkal. Az egész nem több egy ötletnél...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#2876
Na ez az a pont amit szerintem nagyon nehéz meghatározni. Manapság divatos sok-mindent forradalminak nevezni. A kérdés az, hogy valóban az e.
Egy szén nanocső vagy a fullerének felfedezése sztem forradalmi. Egy Akkut hozzákötni négy villanymotorhoz meg egy kormányhoz az nem az. 😊
Bocsi a szifon miatt. 😊
Egy szén nanocső vagy a fullerének felfedezése sztem forradalmi. Egy Akkut hozzákötni négy villanymotorhoz meg egy kormányhoz az nem az. 😊
Bocsi a szifon miatt. 😊
#2875
Gyerekcipő, de kell valaki, aki felkarolja ezeket, és pénzt fektet beléjük. E nélkül semmi esélyük nincs arra, hogy átvegyék a meglévő technológiákat. A SABRE például már kapott 67 millió fontot a brit államtól, illetve az ESA-tól, de a becslések szerint a teljes fejlesztés költsége háromszor ennyi, szóval ha a britek vagy az ESA nem fog további befektetéseket eszközölni, akkor a SABRE ismét a teszthalott fázisba zuhan vissza. Ráadásul ez még csak a hajtómű, a Skylon űrrepülő sárkányszerkezete, hővédő pajzsa, avionikája, stb. még sehol sincs...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!