10000
-
#4326 viszont (szintén szemmértékre) a Marsh Island sziget pont jó lenne a ballisztikus pályához, ha nem vesszük, hogy északabbra van, viszont légritka környezetben talán könnyebben manőverezne arra. mi erről a véleményed? Florida túl messze van akárhogy is becsüljük -
#4325 A Dragon sikeresen odaért az ISS-hez és hozzákapcsolódott. -
#4324 A SES-9 indítás esetében elviekben ballisztikus pályán ért vissza az első fokozat, akkor az ASDS cirka 700km-re helyezkedett el az indítási ponttól. A Texasi indítóállás és Cape között viszont cirka 1600km van (a korábbi 1000km-es adat becslés volt a Bing-en, most a Google maps-on le is mértem). -
#4323 Ja, hogy ballisztikus pályán el sem jutna odáig? -
#4322 Ha a 2. változat utolsó mondatában említett több üzemanyag megjegyzésre gondolsz, ott azért kell(het) több üzemanyag, mert esetleg még rá is kell segíteni arra, hogy elérjen Floridáig az első fokozat. Ennek pontos lehetőségei nem ismertek (a SpaceX nem erősítette vagy támasztotta alá ezt a verziót), ez csak egy feltételezés, ami adja magát, hiszen a Texasi indítóállással átellenben van Florida és vele így Cape.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.10. 10:40:24 -
#4321 A 2. változatnál mért kell több hajtóanyag? -
#4320 Azért írtam feltételes módban én is. Elég elképzelhetetlennek hangzik, hogy egy ilyen (viszonylag) pici tárgyra ekkora távolságból is mérhetően hasson valami. -
#4319 hmmm onnan talán Marsh Islandet érnék el, de talán még az is túl messze van, nem beszélve, hogy északabbra is :( (ez a sziget New Orleans környékén van) -
#4318 Texas legdélibb pontján, a Mexikói határ mellé építik, ilyen szempontból jobb, mint Cape Canaverel, hiszen az északabbra van. Igazából a Floridai leszállás is csak feltételezés, hiszen bő 1000km-re van a két pont egymástól, tehát nem optimális.
-
panoz0 #4317 Úgy tűnik a NASA nem száll fel a hype vonatra.
http://www.nasa.gov/feature/jpl/saturn-spacecraft-not-affected-by-hypothetical-planet-9
Utoljára szerkesztette: panoz0, 2016.04.10. 07:50:50 -
#4316 Texas is nagyon keleti állam bár jó nagy, nem tudom pontosan hol tervezik az indítóállást, de miért nem valami nyugati államban? Pl California (ok ha 350 km kell akkor durván fölé lőttem ezzel :D), de ugye akkor bőven lenne szárazföld.
Biztos valami jogi akadálya van, hogy nem szeretnék ha annyira szárazföld felett, pláne nem városok felett járna a rakéta, meg különbözhetnek a légügyi törvények államonként, sztem valami ilyen akadálya van csak, ami egy állami cégnek már legyőzhető lenne a Space X-nek viszont nem megugorható. -
#4315 A SpaceX eleve úgy promózza az indítási adatokat, hogy a megadott hasznos teher mellett képes visszatérni az első fokozat.
1. verzió. (a hasznos teher jóval kisebb, mint az adott pályára szóló képesség): A Falcon 9 csak kis tömeget visz fel, így megoldható, hogy az első fokozatot rendesen lefékezzék, sőt, a kiindulási helyre irányítsák vissza. Ezt csinálták meg a Falcon 9 Flight 20-nál. Ez azért volt lehetséges, mert az első fokozat leválásakor még annyi üzemanyag volt a tartályaiban, hogy akár ekkora manővert is végre hajthasson.
2. verzió (a hasznos teher a promóciós anyagokban megadott tömeg körül vagy alatt van): A Falcon 9 'normális' terhet visz fel, ez esetben annyi üzemanyag már nincs, hogy a kiindulási pontra visszatérjen, de egy lassító manőver után megpróbálhat egy ~300-350km-re lévő bárkára leszállni. Ezt hajtotta most végre a SpaceX. A későbbiekben egyébként elviekben elképzelhető olyan, hogy a most épülő Texasi indítóbázisukról felszáll a Falcon 9, majd az első fokozat a leválás után úgy manőverez, hogy Floridában leszállhasson - ám ehhez feltehetően majd több üzemanyag kell, mint a mostani, bárkás verziónál.
3. verzió (a hasznos teher a promóciós és a valós képesség között van): Amennyiben nehezebb terhet visz fel (illetve nagyobb magasságba kell felvinnie), akkor a leválás utáni fékező manőverre már nincs üzemanyag, és ahhoz sem biztos, hogy elég, hogy sikeresen leszálljon a bárkán. Az előző kísérlet ilyen volt, akkor ütött lyukat a bárkán a visszatérő fokozat.
4. verzió (a hasznos teher a valós képesség környékén van): Elviekben ha a teljes teljesítményét kihasználják a Falcon 9 FT-nek, akkor az első fokozatban annyi üzemanyag sem marad, hogy meg lehessen kísérelni a leszállást. Erre tudomásunk szerint a Falcon 9 v1.1 és FT esetében nem volt példa, talán a v1.0 környékén igen.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.10. 07:29:45 -
#4314 Ameddig nincs újrahasznosítás, addig miféle hozadékva van a visszatérésnek a tapasztalaton és adaton kívül a fejlesztéshez..? Mert nemhogy ad, de ugyebár a hasznos teher csökken... -
#4313 Közben a Kepler megint leakadt... -
#4312 Pár észrevétel:
-A rakétát indítják, nem fellövik ;)
-Ez a második sikeres visszatérés, amiben első volt, hogy az ASDS-re tették le.
-Hosszú távon is számolnak az ASDS-ekkel, ezért is van már belőle három. Az, hogy a bárkákra vagy a szárazföldi leszállási pontok valamelyikére térnek vissza, avagy egyáltalán vissza-e tudják szerezn, az a hasznos teher nagyságától és a pályától függ. Idén várhatóan 12-16 első fokozatot fognak visszaszerezni (ahol nagy kérdés lesz, az a Falcon Heavy esete), 3-4 esetben pedig nem, vagy csak nagyon kis eséllyel szerezhető vissza...
-A következő nagy lépés az újrahasznosított fokozat indítása lesz... -
#4311 jah kb, bár azért ne tegyünk elhamarkodott kijelentéseket majd ha hozzák a visszatérést kevés veszteséggel nagy mintában akkor örüljünk. én nem számítottam hogy sikerülni fog ilyen hamar 5. próbálkozásra, viszont nagyon örülök hogy így lett. tudom hogy hülyeség így számolni de jelenleg 20% eséllyel marad épen a rakéta, remélem ezt feltornázzák 90-95%-ra majd az évek során :) -
#4310 Ez az a pont amelytől kezdve senkit sem fognak érdekelni a korábbi sikertelen kísérletek. -
#4309 Juraj Tóth :D 2:03 -
#4308 Apropó űrlufik:
-
#4307 ja értem, azt gondoltam most már elenyésző, hogy megvan a hajó építve. nyugati partra fognak átköltözni, vagy hogyan lesz? én magas prioritásúnak gondoltam a tengeri landolást -
#4306 Hosszú távon nem a hajós, hanem a szárazföldi leszállás a cél. A hajós kitelepülés és visszacipelés költsége sem kicsi, azon is spórolni akarnak, szóval nem különösebben fontos a platform stabilitásának javítása. -
overseer-7 #4305 a hajótestbe épített két nagyobb gyroszkóppal is lehetne stabilizálni az imbolygást -
#4304 múltkor hogy követtem, persze erről a történelmi eseményről meg lemaradok :( nem is tudtam hogy lőnek ma fel, de hát követhettem volna figyelmesebbek is a beosztásokat. lényeg a lényeg történelmet írtak, most bepótoltam a landolást és durva, hogy menyire imbolygott a tutaj, de látszik a kamerákon erre azért úgy készültek hogy valszeg most leteszik :)
hosszabb távon nem lenne kifizetődőbb egy nagyon nagy hajó használata? ami fedélzetének része lenne a mostani leszállóhellyel megegyező méretű felület, csak annyi turpissággal, hogy azt a felületet mindig vízszintesben tartanák, gondolom hidroulikus karokkal megoldható lenne, és ezzel biztosítanák, nehogy egy hullám döntse el a rakétát -
#4303 most néztem végig nagyon dúrva -
#4302 A SpaceX sikeresen lerakta a visszatérő fokozatot a hajóra, most már nem borult el. :) A 27. perc környékén kezdődik a fellövés. -
#4301 Most hogy van egy ilyen jelölt, megpróbálják az összes periodikusnak tűnő eseményt ráhúzni, aztán meglátjuk majd, hogy melyik stimmel, melyik nem :) -
Sequoyah #4300 A galaxison beluli mozgas szerintem ennel veletlenszerubb ciklusokat okozna, tekintve hogy tobb mint 200 millio ev egy teljes keringes, azon belul pedig nem nagyon van ok a szabalyos ciklusokra.
Ha szabalyos 27 millio ev, es sok ciklusra visszamenoleg, akkor inkabb naprendszeren beluli okra gyanakodnek. Viszont mivel a 9. bolygo feltetelezett keringesi ideje ennel joval rovidebb, inkabb valamifele ritkabb bolygoegyutallas lehet, vagy a Kuiper ovet altalaban elkeruli, es csak 27 millio evenkent keruli meg ugy a napot, hogy beletrafal es felturja azt. -
overseer-7 #4299 erről én is olvastam
Kutatók találtak egy 27 millió éves ciklust. A ciklusban tüskében, hirtelen tömeges kihalások indulnak meg.
Valami súlyos katasztrófa írtja az életet időközönként.
Találgatnak, hogy ez lehet egy 9. nagyobb tömegű bolygó, ami elliptikus pályán behatol a naprendszerbe, és hozza magával a kuiper övben megzavart égitesteket.
Vagy a mozgásunk a galaxison belül.
Amikor éppen egy spirál kar kellős közepében vagyunk, ott feldúsul a tömeg, a spirálkarokban több anyag van, intenzívebb a csillagképződés is. A spirál karban lévő nagyobb anyagsűrűség is okozhatja a ciklikus kihalásokat.
Most épp két spirál kar között lógunk.. amúgy, ha jól tudom. -
Pares #4298 Periodic mass extinctions on Earth, as indicated in the global fossil record, could be linked to a suspected ninth planet... -
#4297 (És egy másik cikk is erről.) -
#4296 Úgy néz ki, a Planet Nine "rángatja" a Cassinit a Szaturnusz körül. :) Ha ez igaz, van most már egy hozzávetőleges látómezőnk is, hogy merre lehet éppen ez a Földnél kb. négyszer nagyobb és tízszer súlyosabb bolygó.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.04.07. 16:30:11 -
Sequoyah #4295 Le lehet irni a hulyeseget is, max majd kijavitja valaki. A gondok akkor kezdodnek, amikor valaki ragaszkodik a hulyeseghez:) -
#4294 Kb. én is, de nem akartam hülyeséget írni konkrét számok helyett, ebben úgyis Cifu van otthon. :) -
Sequoyah #4293 Kosz, en csak a felet szurtam ki:) -
#4292 Nem én lettem felkérve, de talán....
Két igazán fontos szereplő van.
Kettő? Hm. ULA, Arianespace, hogy csak a nagyobbakat mondjam...
A Blue Origin pedig ugyanolyan szinten mozog, mint mondjuk a Virgin Galactic, ők miért lettek kihagyva a képletből?
Az egyik, a Blue Origin, melynek New Shepard nevű rakétája április 2-n 103 kilométer magasra emelte....
A New Shepard egy űrugrásra képes jármű. A Blue Origin jelenleg azt tervezi, hogy 2020-ban fogja az első valóban terhet LEO pályára állítani képes rakétáját.
s ha minden a tervek szerint megy, a SpaceX lesz az, aki az orosz együttműködés lejárta után az amerikai űrhajósokat az űrállomásra viszi.
Helyesen: A SpaceX lesz az egyik. A Falcon 9 - Dragon V2 párossal. A másik a Boeing CST-100, amely első körben Atlas V.-el indul a világűrbe.
A látszólag egyszerűbb, mégis látványosan sikertelenebb változat az, amikor terhet magasabbra kell vinni,
Nem csak a pálya a magasságtól, hanem a hasznos teher tömegétől függött, hogy melyik megoldást használják.
A lényeg az, hogy a két fickó (na meg az a pár száz mérnök, aki a két cégnél dolgozik) épp véghezviszi azt, ami a világ két nagy, állami űrvállalatának, a NASA-nak és az orosz Roszkozmosznak nem sikerült negyven éve:
A NASA és a Roszkozmosz is űrügynöknég, nem vállalat. A NASA irányítása alatt is különféle cégek gyártották a különféle rakétákat, űrhajókat, ahogy a szovjeteknél is különféle tervezőirodák versengtek a megadott feladatok teljesítéséért.
És itt jön be a jövő. A NASA ugyanis nem képes ilyen szempontból vett megújulásra, a következő jó húsz évre kiadott terveikben nem szerepel az, hogy olyan hordozórakéta-rendszert építenek, amely csökkentené a valóban csillagászati költségeket.
Bocsánat, a NASA-nak nagyon sok jó ötlete lenne erre, csak hát az ilyesmi a végén a politikusok asztalán dől el... Ott meg per pillanat úgy döntöttek, hogy az SLS lesz a jövő.
A tizedére-századára csökkentett költségek persze még mindig baromi nagy számokat jelentenek, de bőven a megfizethető kategóriába csúszik át a NASA-féle lehetetlenhez képest.
Századára? Uhhh. A SpaceX legoptimistább száma is 7 millió dollár per Falcon 9R indítás volt. Ez még a tizedénél is több a jelenlegi árnak.
A Falcon Heavy teherbírása az Apollo-programban használt Saturn V-ös óriásokéhoz hasonlítható, kétszerese a most legerősebbnek mondható Delta IV Heavynek.
53 tonna a Falcon Heavy, 140 tonna a Saturn V. Izé, kevesebb, mint fele a Saturn V.-ösének... -
Pares #4291 Az indexnél a csúsztatás és a pontatlanság alapértelmezett dolog. -
Sequoyah #4290 Ha mar felhoztad a temat, akkor le is irhatnad, hogy milyen problemakat talaltal benne:) -
#4289 Blue Origin vs SpaceX cikk az indexen, szerintem több csúsztatás és finoman szólva pontatlan dolog is van benne (ezen topik időnként felbukkanó fő témája alapján). -
#4288 oké köszi a helyesbítést ezek szerint én is téves logikán indultam el. -
overseer-7 #4287 meg kéne jobban szervezni a magyar értelmiségi emberek kapcsolati hálózatát..
Figyelmet adni neki a közvélemény számára, tisztességesen támogatni, akár csak ösztöndíjakkal, külföldi nagy teljesítményű egyetemekre bejuttatással, tudás hazahozása..és versenyképes tudás-szürkeállmány képzése a jövőben.
Úgy látszik, mostanában nagyon jól lehet kufárkodni a magyar szaktudással az unióban.
A hátrányunkat, akár az előnyünkre is fordíthatnánk, egy jó átszervezéssel.
Csak azért akarom mondani ezt, mert látom, hogy értelmes, jobb sorsra érdemes emberek milyen helyzetben vannak a munkaerőpiacon.. sokan túlképzettek a munkájukhoz képest, és a magánszektorban meg milliárdos vagyonnal, anyagi erőforrással rendelkező versenypartner..ellenérdekkel kell felvenni a versenyt.. érdemben. Na hát ez nehéz.
Legalább elkezdenének már kommunikálni.. érdekvédelmi szervezetet kialakítani. egy fajta lobbit