10000
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4246
Az eredeti tervek szerint 2016-ig tartott volna az ISS küldetése, 2011-ben született döntés arról, hogy ezt 2020-ig kitolják. Azóta folyamatosan megy a huzavona, mi is legyen a pontos jövőkép. Az oroszok évek óta azt pedzgetik, hogy a saját moduljaikat leválasztják, és OPSEK programnév alatt tovább üzemeltetik majd, de ennek a kivitelezése továbbra is kérdéses.
Jelenleg a NASA 2020 szeptember 30.-ig tartó szerződést adott a Boeing-nak (a fővállalkozónak), tehát addig biztos működni fog. Tavaly arról volt szó, hogy potenciálisan 2024-ig ezt kitolják. Idén januárban a COTS 2 potenciálisan 2024-ig szóló megbízásról szól, ám a megfogalmazás igény szerintit takar, tehát benne van a pakliban, hogy 2020 után nem lesz több COTS küldetés. Elviekben 2010 óta kering az a téma, hogy 2028-ig kitolnák az élettartamát, de erről nincs megállapodás még a tagországok között.
A megsemmisítésével kapcsolatos tervek is legalább ennyire zűrösek, hiszen az eredeti tervek a teljes űrállomás légkörbe vezetésével számolt. Az orosz elképzeléssel a saját moduljaik magőrzésével kapcsolatosan egy picit ezt aláássa, noha gyakorlatilag az orosz és az amerikai/nemzetközi modulok "ütközéspontja" a Zarja, ami viszont a NASA tulajdona. Csakhogy az orosz modulok per pillanat magukban életképtelenek... -
#4245
Micsoda? Lehet, hogy már 4 év múlve nem lesz ISS....? Ez azt jelentné, hogy magárha hagynák és várnának, hogy lesz-e pénz vagy egyből légkörbe vezetés? -
#4244
Ahogy az ottani hozzászólásokból is látható, ez inkább szomorú, mint üdvözlendő.
1.: Nehéz elhinni, hogy egyáltalán befogadták ezt úgy, hogy a felvázolt eljárások egy jó része már a korábban alkalmazva lett, vagy le lett írva már.
2.: Ha elfogadják ezt így, akkor kvázi az robotokkal végrehajtott aszteroida bányászat egész koncepciója innentől kezdve a Planetary Resources szellemi tulajdona. Ami ízléstől függően nevetséges avagy rémisztő... -
#4243
A technológiát az 1980-as években fejlesztette ki a NASA. Hogy aztán jól ne használja semmire, miután a TransHab modult kigolyózták a költségvetésből (úgy, hogy kvázi meg is tiltották a NASA-nak, hogy erre költsön!). A Bigelow Aerospace ekkor jött létre, és licencelte a NASA megoldását. Az eredeti elképzelésük az volt, hogy majd kereskedelmi módon értékesítik a hasznosítását egy saját űrállomásnak. Na ez az elképzelés 2000 óta lóg a levegőben, és eddig senki sem harapott rá. A NASA megrendelésre a BEAM modulra felfogható egy fricskának is, hogy tessék, ezt a technológiát 20 éve szerettük volna már használni. Csakhogy ennyi.
A Bigelow Aerospace most kimondatlanul (vagy csak utalgatva rá) abban reménykedik, hogy az ISS visszavonulása után (ami pontosan még mindig nincs betonba öntve, leghamarabb 2020, legkésőbb hivatalosan jelenleg 2024, de talán kitolható 2028-ig) a COTS-hoz és a CCDev-hez hasonlóan majd az űrállomás szolgáltatást is kereskedelmi partnerektől fogja megrendelni. De hogy ez mikor jön el... -
Sequoyah #4242 Ha sikerul nagy pontossaggal kiszamolni a helyzetet, akkor pontosan odaszogezett nagyteljesitmenyu tavcsovel mar eszlelheto lehet. -
#4241
A Planetary Resources szabadalmat kapott az űrbányászatra... -
overseer-7 #4240 nemsokára megy fel az első lufi űrmodul.. amire már vártam rég.. hogy mikor állnak már át erre a techre. -
panoz0 #4239 Engem zavar ennek a levegőnek a pofozgatása. Ha ott van hely 9. bolygónak, van hely 20.-nak is akkora a Naprendszer.
Azt se tudom hogy fogják megtalálni. Ilyen lassú elmozdulásra lehet az automata keresőprogramok be se jeleznek. Meg meglehetősen halvány égitest lehet, 18 magnitúdó felett szerintem már megtaláltuk az összes nagy TNO-t.
Az uo3l91-t nem tudom miért hívják kuiper objektumnak, (lehet épp olyan közel jár) mikor látszik hogy hogy vagy Detached object vagy Sednoid.
Utoljára szerkesztette: panoz0, 2016.03.30. 20:21:57 -
#4238
Yupp, rosszul számoltam át, maxima mea culpa... -
#4237
Öööö... 1400 AU az 0.022 Ly (8 fénynap), 0.22 az ~15000 AU, az az Alfa - Proxima Centauri távolság
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.03.30. 17:31:49 -
#4236
Bakker, ~1400 AU az apszispontja, az 0,22 Ly, vagyis ~80 nap, amíg a nap fénye elér oda... -
#4235
Folytatódik a kutatás a Planet Nine után, most a januári-februári eredményeket bejelentő tudós egy új Kuiper objektum felfedezéséről adott hírt, ami eléggé ott van, ahol a feltételezett új bolygónak kellene lennie. (A twitteres képen az uo3L91 jelű, kék színű pálya.) -
#4234
Úgy néz ki, hogy az ASTRO-H (alias NeXT, alias Hitomi) röngten-űrteleszkóp szétrobbant.
Március 26.-án még "csak" 5 "célpontot" láttak a pályáján, tegnap már 21-et. -
#4233
A StarTalk Radio mostani részében Andy Weirrel beszélgetnek a Martianról - többek között arról, hogy mi mindenről derült ki azóta, hogy nem is igazán úgy van :) -
Pares #4232 
-
#4231
Hát nézd meg a térképet, mekkorák.. :) -
Pares #4230 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
"Nem birom az oroszokat, mert sokat elvesznek a vilagbol"
-
Sequoyah #4229 Nem birom az oroszokat, mert sokat elvesznek a vilagbol, de pont az urprogram volt az, ahol adhattak is volna a vilagnak:/ -
#4228
erre számítani lehetett azért, aki követi egy kicsit láthatta, mindenhol visszavágások voltak náluk. -
#4227
Na ez a durva. Oroszország 10 év alatt költ kb. annyit az űrkutatásra, mint a NASA egy évben. :(
A hordozórakétáknál az Angara az egyetlen, amiből lesz valami, de az Angara-100 tuti megy a fiókba. A nagyravágyó Hold-program várható volt, hogy meg lesz nyesve.
Nincs tisztázva, hogy mi lesz az ISS utáni helyzet, az üres frázis, hogy az orosz modulokból egy "új" űrállomást hoznak létre, továbbra is irreálisnak hat.
A nagyobbik baj, hogy ahogy kinéz, Oroszországgal együtt az Orosz űrprogram is elszigetelődött, a pár ESA-val közös programot (ExoMars például) leszámítva nem nagyon vannak ilyenek. A NASA-nál mondjuk biztos soka hullámoznak, hogy nem kell végre többet szórakozni a megbízhatatlan oroszokkal, de ezzel együtt a nemzetközi űrkutatási programok jövője ezek után nem túlságosan barátságos.
Lesznek a nyugati nemzetközi programok, lesznek a kínai programok és lesznek az orosz programok (meg az aprólék, pl. Indiai űrprogramok)... -
#4226
Elfogadták a következő 10 éves orosz űrprogramok költségvetését. Az összeg végül jóval kevesebb lett, mint amit terveztek, emiatt több programot (pl. az orosz holdraszállást) elhalasztottak, vagy töröltek. -
#4225
Új, nagy felbontású Ceres képek és eredmények. -
#4224
Az ULA-nak nagyon nem használt ez a hacacáré, annyi szent... -
#4223
És a helyzet csak fokozódik és kezd cifrább lenni... -
#4222
A lenti linken elég szépen kifejtik a dolgot. Az első sikeres Falcon 9 v1.1 FT első fokozat visszaszerzés után nagyon elégedettek voltak a fokozat állapotával, azt mondták, hogy például a hajtóművek között lévő hővédő anyag teljesen érintetlen volt. Így is csak 3-4 újrafelhasználással számolnak jelenleg, és ~3 millió dollárba kerül a fokozat újra felhasználása. Ebben persze benne van az ASDS-ek üzemeltetési költsége, a fokozat szállítása és ellenőrzése is. A 30% költségcsökkentés így is jelentős tétel, főleg úgy, hogy már most is ők a legolcsóbbak.
Szumma szummárium azért ezek a számok már sokkal reálisabbak, mint a 7 millió dolláros álomvilág. Még akkor is, ha a második fokozat is sikerülne visszaszerezni...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.19. 08:22:35 -
Sequoyah #4221 Anno lehet ugy szamoltak, hogy raketat nem kell epiteni, akkor az 0$, csak uzemanyag meg maga a kiloves kell, az meg 7 milla. Most meg rajottek, hogy azert csak fel kell ujitani azt a raketat kicsit:)
Persze ez csak az en otletelesem, komolyabb alap nelkul. De a Space Shuttlenel mar elkovettek ezt a hibat egyszer, hogy a kilovesek kozotti nagygeneral koltseget alaposan alabecsultek, es igy mar nem is erte meg annyira az ujrafelhasznalas. -
#4220
Csak most találtam ezt meg...
Érdekesség, hogy a SpaceX a Falcon 9 első fokozat újrafelhasználásával az indítási árat cirka 30 százalékkal tudná csökkenteni. Ez ~40 millió dolláros árat jelent. Ez azért nagyon-nagyon messze van az anno emlegetett 7 millió dollártól... -
#4219
Az a szép, hogy az ULA történet lényege valahol ott kezdődött, amikor a Lockheed és a kormányzat belekényszerítette a Boeing-ot (aki kémkedett a Lockheed után az EELV tendernél), hogy egy közös cégben egyesítsék az indítójármű-részlegeiket. Innen kezdve nincs versenyhelyzet az állami megrendelésekben. A költségeknél nem számították bele az EELV tendernél juttatott támogatást, 2x 60 millió dollár a tender első körében a Boeing és a Lockheed részére, majd 2x 500 millió dollár az EELV második körében, a hordozórakéták végleges kifejlesztésére, érdekesség, hogy ekkor mindkét cég vállalta, hogy minden extra költség őket terhel, ám ilyen nem történt.
Mindkét cég úgy számolt, hogy a kereskedelmi indításokkal tudják tartani az akkor 100 millió dollár alatti költségeket (~75 millió per indítás FY98), csakhogy a kereskedelmi indítások terén korántsem álltak olyan jól, az orosz és európai konkurencia mellett nem igazán rúgtak labdába, aztán még megjelentek a kínaiak is a porondon. A Pentagon ezt úgy hidalta át, hogy a Buy 3 esetében már 100 millió dollár per indítás volt a megállapodás.
Innen jutottunk el oda, hogy az ULA kiharcolt egy 800 milliós alapszolgáltatási díjat, és ~120-125 millió dolláros indítási díjat.
Azt mondjuk az ULA védelmében el kell mondani, hogy tényleg nagyon megbízhatóak, mindössze 1-1 részleges hiba volt az Atlas V. és Delta IV. indításoknál, de teljes kudarc még nem volt náluk... -
#4218
A múltkori ULA vs SpaceX ügynek még mindig vannak utóhatásai és politikai vetületei. -
#4217
Szép térkép valakinek? Nagyítható az oldalon. 38$ -
#4216
-
#4215
Exomars kilövést lehet követni itt
legutolsó update:
10:26 CET: All teams at ESOC confirm GO for launch!
le vannak maradva, G+ szerint 10:36kor siekresen elstartolt
Utoljára szerkesztette: Teppik Amon, 2016.03.14. 10:42:59 -
#4214
Az ilyen félezo videóktól a falnak megyek.... -
#4213
Jah, az előző videó jobban néz ki, itt nem tudom mihez rögzíti.
megint ezzel állunk szembe:
![]()
Én jobban preferálom a 3D-s elképzelést monitorok, sőt VR korában már nem csak papírlapon gondolkodhatunk, síkban.
Igen a platóni év nagyon érdekes, külön szerencsések vagyunk, hogy a halak korából megélhettük a vízöntő korába való átlépést. -
#4212
És itt mi alapján rögzíti a koordinátarendszert, hogy haladni látszik az ellipszis? Megint csak kitalált egy vonatkoztatási rendszert, amiben így néz ki. Én kitalálok egy másikat, amiben meg úgy. Melyikünknek van igaza? Mindkettőnknek.
Ha a csillagképeket nézed, akkor annak az ellipszisnek a továbbfordulása (elsősorban a Hold hatására) egy 26 ezer éves periódust ír le (kb. 1 fok 72 évente) - ebből van a "vízöntő kora" és a többi hasonló megnevezés, mert kb. 2000 évente egy másik csillagkép kerül a naptárunk szerint azonos időpontba. -
#4211
ok értem, hogy másik nézőpontból másképp néz ki. de ha még ha a napra is tesszük a nézőpontot akkor is mindig más egy kicsit az ovális :D
mert arra a videóra is amit beraktam arra is lehetne mondani, hogy nem jó, mert a nap galaxis középpontjához viszonyítva körét nem szemlélteti (mondjuk nehéz is akkora sugarú valamit szemléltetni) meg akkor nem veszi figyelembe a galaxysok együtt mozgását és akkor lehet még furcsább lenne az ábra. -
#4210
Jajj, ezzel már annyit foglalkoztunk itt. Mintha az animáció készítője semmit nem fogott volna fel abból, hogy más-más referenciából nézve más-más "vonalakat" lehet húzogatni a pályák mögé, pedig már középiskolában tanítják a "vonatkoztatási rendszer" fogalmát.
Ha a galaktikus központhoz akar viszonyítani, akkor pedig teljesen rossz irányba rajzolta a vonalat, mert a Nap nem az ekliptikára merőlegesen halad. A sebessége se annyi, amit ír, az égitestek sebessége, mérete és a méretarányok se stimmelnek, és nem "vontat" semmit a Nap úgy egyáltalán.
De legalább a zene nem rossz a videóban. -
#4209
ha már azok az ábrák, nem tudom mikor állnak le az ovális dolgokkal, mikor ez sem a teljes igazság még, de egy kicsit közelebb áll így jóval bonyolultabb elképzelni, de legalább az igazsághoz állunk közelebb:
-
Pares #4208 Ezek közül az exobolygók megfigyelése és tanulmányozása lesz a legérdekesebb. -
#4207
Dzsini a #4204 -ben már leírta és linkelte az ide vonatkozó lényegi infot.
Az L2 körüli 'halo orbit'-on való tartáshoz csak évi pár m/s delta-V kell. Ez elég kevés, ha így nézzük, más szóval elég stabil (az ISS esetében havi 2m/s delta-V szükséges például).
A kérdésed azonban másra utal. Ha "elmozdul" az L2-ről a JWST, akkor függően az elmozdulás irányától más és más lehet a vége. A legvalószínűbb az, hogy "kiesik" a Föld gravitációs mezejéből, és mint ilyen, egy Nap körüli pályára áll. Mivel távolabb van a Naptól, mint a Föld, így tovább tart neki egy keringési periódus, más szóval szépen lassan "lemarad" a Föld-től.
