10000
-
#4566
annyira nem néztem szét, köszi. ez mágikus -
overseer-7 #4565 de feltették
-
#4564
ja már én is azon gondolkodtam, hogy milyen rutin feladatnak tűnik, pedig egyáltalán nem az :D
egyébként ebben az adásban is voltak érdekességek, még indításkor mintha kicsit más lenne az indítóállvány, mert most nagyon lehetett érzékelni a hajtómű indítását, nézőpontunktól balra eső nagy füst kivágódásával. visszatérésnél is volt a visszatérő egységen egy kamera, amire eddig nem feltétlen emlékezek, kár, hogy nem teszik fel a visszatérést annak a kamerának a szemszögéből is. érdekes lenne nézni ahogy nő a kis pötty majd leszáll rá :)
-
Pares #4563 Épp most landolt a SpaceX rakétája... lassan már nem is lesz hír értékű...
![]()
-
overseer-7 #4562 olyan mintha több bolygóból lenne összevarva.. és eléggé karcos.. elhasználódott a felülete is. -
#4561
A Pluto felszíne a legközelebbről fotózva, mozaikokból összeállítva. -
#4560
köszi, hogy előre szóltál. már beállíthattam volna riasztást, de jobban figyelem ezt a topicot :D -
overseer-7 #4559 én úgy tudom, hogy kialakult a hold.. az ütközésben, közben szétcsesződött a föld is..
nagy nehezen lehűlt, aztán jött a kései nagy bombázás, amikoris a naprenszer külső részeiről jöttek a vizet szállító fagyott meteorok. Rengeteg vízpára volt a légkörbe, és amint lehűlt a bolygó felszíne, kondenzálódott.. és amint folyékony víz volt a bolygón, azonnal be is indult az élet. -
Pares #4558 Miért kell víz? Mennyi víz volt a Földön amikor a kéreg megszilárdult? Mert akkor már jelen volt az élet a Földön. -
overseer-7 #4557 hát igen..
mondhatnánk azt is, hogy olyan állapotok uralkodtak, hogy még a mars és még pár hold a naprendszerben is alkalmasabbnak tűnik most az élet számára, mint akkoriban a föld.
ütközésben felrobbanó bolygó, láva kéreg, mass meteor bombázások. leszekad a föld fél pofája, nincs oxigén se.. stb
épp az volt a szerencsénk, hogy jött a víz..
lehet, hogy akár milyen szörnyűek is az állapotok, az életnek lehet nem is kell más csak folyékony víz.. és minden máshoz szép lassan alkalmazkodik..
isten tudja csak, hogy hány olyan kőzet száguld össze vissza a galaxisban, amely belsejében ott lapul, alszik az élet.. proto élet.
vannak olyan kezdetleges egysejtűek, amelyeknél homályos a halál fogalma.. ha meg is szűnnek "működni" később ha javulnak a körülmények, spontán újra felélednek.. és lehet akár milliárd évek távlatában is képesek erre..
én támogatom a pánspermia elméletet.. mert nagyon valószínűnek tartom, hogy tényleg így történik.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4556
Tegnap lett volna, csak az időjárás miatt elcsúsztatták. A mai kilátás se túl fényes, szél/felhős ég. Holnapra a szél csitul, ellenben villámveszély lesz az indítási ablakban.... -
#4555
Csak éppen a bolygónk felszíne akkoriban nem igazán volt alkalmas semmiféle életre, sőt, szilárd sem igazán... -
#4554
Ma este/éjjel ismét SpaceX fellövés, egy thai kommunikációs műholdat állítanak pályára és utána ismét megpróbálják a visszatérést. -
overseer-7 #4553 úgy tudom volt olyan időszak, amikor egy nap 6 óra volt 24 helyett.. gyorsabban forgott a golyónk, és a hold olyan közel volt, hogy betakarta a fél égboltot és kurva nagy árapály erők voltak.
-
#4552
A Föld mostani egyenlítő menti (érintőirányú) sebessége 460 m/s. Körülbelül 8000 m/s kellene ahhoz, hogy az érintőirányú sebesség merőleges komponense elég nagy legyen (ez picivel több, mint 1 óra fordulatonként), és a felszínen elhelyezkedő tárgyak geostacionárius pályára álljanak :)
Persze itt feltételezzük azt, hogy teljesen szilárd, alakíthatatlan, és egyenletes sűrűségű objektumként számolunk vele - igazából sokkal hamarabb módosulna a formája, és minden bizonnyal már jóval kisebb tempónál nem tudna egy légkört megtartani az Egyenlítő mentén (ha nem szakadna szanaszét).
Ha szabályos gömbről lenne szó, ott most 12 nagyságrenddel nagyobb a tömegvonzás "munkája", mint a forgásból eredő (ált.relativitást nézve), tehát a Földön jelenleg majdhogynem elhanyagolható a forgásból származó csökkenés az Egyenlítő mentén.
Sokkal nagyobb ennél (0,5%) az a különbség, ami a tömegközéppontól való távolság miatt más a sarkvidéken és az egyenlítőnél (ez a távolság 21km, a Föld sugarának 0,3%-a). -
#4551
Az elképzelésedet térd magasságban elkaszálja az, hogy egy átlagos, Föld szerű bolygó szerkezete viszont nem viselné el ezt a forgási sebességet, és szétszakadna.
Léteznek nagyon gyorsan forgó égitestek, például a Pulzárok, csak hát azok meg olyan sűrűek, és olyan erős a gravitációs erejük, hogy a felszínükön így sem tudsz súlytalanságot elérni. -
#4550
Középiskolás fizikával kiszámolható... Vagy kereső...
-
overseer-7 #4549 nem tudja valaki mennyivel lenne nagyobb a g 9.8 m/s állandó, az egyenlítőnél ha mondjuk megállna a föld forgása 0 ra?
el tudok képzelni olyan bolygót ami olyan gyorsan forog, hogy alig van rajta nehézségi erő a centripetális gyorsulás miatt.
-
#4548
Pont ez lenne a lényege, hogy a Hold körüli pályán a bolygóközi térben tapasztalható állapotokat (sugárzás, napszél, stb.) viszonylag jól szimulálhatóak, így nem a Mars felé vezető úton kell szembesülni azzal, hogy hát a sugárvédelem elégtelen vagy sérülékeny.
A háttér persze az, hogy célt találjanak az Orion / SLS párosnak, hiszen az a mai napig csak egy ködös 'Föld közeli aszteroid látogatás'-ban merül ki. Az OrbitalATK tehát javasol egy olyan megoldást, amely hasznossá teheti az Orion-t, és később tovább lehet lépni róla (pl. az űrállomáshoz külön leszálló modult lehetne csatolni, és onnan indítva Hold-sétákat lehetne tenni).
Az OrbitalATK ugyebár lemaradt az emberes űrhajó tenderről, tehát ha a Cygnus-nak (vagy utódjának) szeretnének gyorsan állami pénzt szerezni, mielőtt az ISS-ből is kiszáll a NASA, mert utána az Orbital csúnyán hoppon maradhat. A Cygnus (noha "man-rated"-nek hívják az eredeti szövegben, valójában nem az) ugyanis meglehetősen súlytalanul lebeg a jövőbe. Ha csak a Bigelow kereskedelmi űrállomás nem fogja felbérelni teherszállításra, akkor az ISS utánra nincs per pillanat terve. A Taurus hordozórakéta annyira nem versenyképes, hogy nem is nagyon propagálják, csak a CRS ellátó küldetésekre használják. A Cygnus-t visszatérővé alakítani nem túl egyszerű, mert nem volt soha tervben, hogy erre képesnek kell lennie. Ahhoz meg nem túl tőkeerős, hogy saját maga álljon neki fejleszteni valamit.
Szóval ez most egy előre menekülési kísérlet, amely "véletlenül" találkozhat a törvényhozók és a NASA bizonyos elemeinek érdekeivel... -
#4547
Lefújták a felfújást, azaz az ISS-hez csatolt BEAM modul felpumpálását technikai problémák miatt. Most legalább egy nap várakozás jön, és később döntenek arról, folytatják-e. Az elején a teszt légbefúvás működött, de a nyomásmérő később a várttól eltérő értéket mutatott, ezért leállították a kísérletet. -
#4546
Mi a francért lenne ez jó...? Mit tud a Hold körüli űrállomás, amit nem tud az ISS? Ráadásul a Van Allen övön kívül tartosan élni elég nagy marhaság, csak növeli a problémák számát. -
panoz0 #4545 Kíváncsi leszek, az oroszok mennyi repülést tudnak saját maguknak finanszírozni? -
#4544
Lassan már az van. :) -
#4543
hát igen elég hidegháborús hangulatúra sikerült a 4541 :D -
#4542
Khmm... Szóval, a pontos szöveg úgy van, hogy nincs tervben, hogy 2018-ban a Szojuz fedélzetén jutnának fel az ISS-re amerikai asztronauták, lévén a NASA nem kötött erre vonatkozólag szerződést a Roszkozmosszal.
Ellenben ugyebár a NASA szerződést kötött a Boeing-al (CST-100 űrhajó) és a SpaceX-el (Dragon V2 űrhajó) , hogy ők vigyenek fel asztronautákat az ISS-re. Előbbi a mostani ütemterv szerint 2018 februárjában indulna fel először két űrhajjóssal, utóbbi 2017 közepén indul majd várhatóan, ha a két korábbi tesztrepülés sikeres lesz (2016 végén egy szuborbitális repülés, 2017 elején pedig egy személyzet nélküli). -
#4541
Az oroszok 2018 után nem vinnének amerikaiakat az űrbe. -
overseer-7 #4540 A marsra nem helikopter kell.. alig van légköre.
Nincs felhajtóerő ..ahhoz kellene némi sűrűség is a légkörben. Csak nagyon nagy lapárokkal, és nagyon rossz hatásfokkal üzemelhetne egy kis tömegű helikopter. Napenergiával??? Szinte meddő vállalkozásnak tűnik.
Nem helikopter kell oda.. hanem egy kurva nagy hosszú, könnyűszerkezetes lábakon mászkáló PÓK
Egy szonda aminek lábai, csápjai vannak mint egy póknak. Minden terepen elmászna.. és akár rohanhatna is.. ha jól megtervezi, akár 50-60 km/h al is haladhatna. -
#4539
most nem az volt, hogy olyan ritka a légkör, hogy 0,00003 bar a nyomása, ellenben a gravitáció 0,376, szóval jóval kisebb a különbség mint a légköri nyomás, ami azért összefügg a sűrűséggel, csak arra nem találtam most adatot hirtelen. szóval mibe fog a lapát "belekapaszkodni"? :D biztos én vagyok a hülye, mert nem terveznék, ha nem lehetne, de ezt most nem értem. bár igaz csak 1 kg-ot kell vinnie, de hát akkor is. egyébként kár hogy csak 2020-ra tervezik meg még onnan fog csúszni talán. kaphatnának több pénzt is -
#4538
További kezdeményezések, amelyre a NASA pénzt fog kapni: helikopter a Marson, leszállóegység eljuttatása az Europa holdra, "starshade" árnyékolók az exobolygók pontosabb megfigyelésére. -
#4537
-
#4536
Irány az Alpha Centauri: nem csak a Starshot foglalkozik a témával, hanem a NASA is feladatul kapta (illetve fogja, ha átmegy a képviselőkön), hogy vázoljon fel egy tervet egy éven belül a fénysebesség tizedének elérésére képes hajtóműre és 2069-re, az első Hold-utazás centenáriumára érje el legközelebbi csillagszomszédunkat. -
#4535
Az ISS-re felvitt felfújható Bigelow modult csütörtökön kezdik majd felpumpálni, élőben is nézhető lesz. -
overseer-7 #4534 3d csillagtérkép
-
fonak #4533 Inkább optimista realista. -
#4532
Stimmt, meglátjuk - a jelenlegi modellek nagyon nem valószínűsítik, de kizárni addig nem lehet, amíg oda nem megyünk megnézni :) -
Sequoyah #4531 Mostanaban dolgoznak, vagy kuldik fel azokat a teleszkopokat az urbe, amik kifejezetten ezeket fogjak keresni. Ha olyan tomegben vannak jelen amik mar magyaraznak a sotet anyag jelentekeny reszet (amit te nem valoszinusitesz), akkor azt latni fogjuk.
Par even, esetleg evtizeden belul meglesz a valasz erre:) -
#4530
A feketelyukak sugároznak - ha kicsik, akkor meg elpárolognak elég hamar. A tömegeket nézve - lehet, hogy van ilyesmi ott. De ekkora tömegarányt egyáltalán semmilyen jelenlegi modell alapján nem lehet "rájuk bízni", ott kell lennie valaminek, amit még nem tudunk mérni. Ha normál anyag lenne, akkor az az eddigi évmilliárdok során "besorolódott" volna a galaxis anyagába, és egyszerűen nagyobb lenne tőle a galaxis, hiszen a gravitáción túl is kapcsolatba lépnének (összeütköznek, stb.). -
Sequoyah #4529 Lehetnek hideg csillagok vagy vandorlo feketelyukak is, amik lenyegeben ugyanazok mint a bolygok "csak" sokkal nagyobbak. Igy azert mar lehet jelentos tomeguk. Nem tudom miert vandorolnanak a galaxis kulsobb regioiba, de azt sem hogy miert ne. Valamiert a tudomany meg nem zarta ki oket, szoval egyelore a lehetseges megoldasok kozott van.
Persze remelem, hogy nem ez lesz a rejtely kulcsa:) -
#4528
A naprendszerünk teljes tömegének a 99.85%-a a Napban van - még ha nem is a legjellemzőbb eloszlás, akkor is az arányok valószínűleg hasonlóak, és a bolygók összes tömege egy galaxisban nem éri el az 1 százalékot. Szinte teljesen kizárható olyan mennyiségű bolygó vagy egyéb, jelenleg is mérhető anyagból álló, sugárzás nélküli test a külső részeken, ami ráadásul olyan ritka, hogy nem áll össze csillagokká és sugároz legalább valamilyen formában.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.13. 16:47:37 -
Sequoyah #4527 Elkepzelheto, hogy a vandorbolygok valami oknal fogva ritkabbak a belso es surubbek a kulso tartomanyban?
Ez az abra legfokeppen azt zarja ki, hogy a sotet anyag a galaxisok kozepen feszkelo feketelyuk vartnal nagyobb tomege okozna.
