Űrkutatás

lesz stream? 😄 bár ha nagyon éjjel lesz, lehet ma fent sem bírok maradni, lehet érdemes lenne aludni délután.

Ez a probléma a SpaceX újrafelhasználási megoldásával, hogy elég sok üzemanyagot igényel a lassítás (ami most elmarad) és a leszállás. Mivel a SES-9 elég nehéz (és GTO pályára kell állítani), ezért kevés üzemanyag marad az első fokozatban, hogy a visszatérést biztonságosan végre tudja hajtani...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.02.24. 16:33:10

Ma éjjel ismét Falcon 9 fellövés lesz, egy kommunikációs műholdat küldenek fel, majd a végén újra megpróbálják visszahozni az első fokozatot a tengeri platformra - de már előre bejelentették, hogy nem valószínű, hogy sikerülni fog.

Érdekes. Meg az is, hogy mikor fog bekövetkezni az első baleset a cubesat-ok miatt... "Mókás", hogy az elkövetkező 5 évben több műholdat akarunk feljuttatni, mint a megelőző 50 évben összesen...

Cubesat gyártáshoz tisztaszoba Hollandiából:

Érdekesség: Most olvasom, hogy a OneWeb megegyezett az oroszokkal, hogy 2018-ban is Szojuz-2-1B rakétákkal, szám szerint hét alkalommal küld fel egyenként 32-36 műholdat. Korábban 2017-re már megállapodtak 8 indításban. Ez a LauncherOne számára roppant kínos, hiszen eddig úgy tűnt, ők a fő megrendelői. A jelek szerint még sem.

2017-ben a Szojuzokkal 256-288 műholdat, 2018-ban 224-252 műholdat juttat fel a OneWeb. A legutóbbi terveik szerint 720-ról 640-re csökkentették le a Föld körülő keringő hálózatuk számát, ebből a most aláírttal együtt már 480-540 műholdnak megvan a szállítóeszköze...

Vázz...

Az EXOMARS időtáblája:

2005: Az ESA jóváhagy egy Mars orbitert és rovert a 'Flagship' (kiemelt költségvetésű) programok között. A hordozóeszköz egy Szojuz-Fregatt, amiért az ESA fizet.
2009: A lassan haladó programba beszáll a NASA, azon az áron, hogy Atlas V. rakétával indítják a Rover-t. A rakéta kisebb teljesítménye miatt a áttervezésre szorul a program. Rövidesen azonban kettébontják a programot, két Atlas V. indításra. Ekkor bekerül a programba egy új amerikai rover is, a Mars Astrobiology Explorer-Cacher (MAX-C). Még 2009-ben az ESA és a Roszkozmoz aláír egy megállapodást, ahol a hosszú ideje szenvedő Fobosz-Grunt programot összehoznák az ExoMars-al. Az oroszok egy Proton hordozórakétát biztosítanak "tartalék megoldásként", cserébe orosz műszerek és alkatrészek kerülnek az ExoMars-ba.
2011: A NASA megszorítások miatt a MAX-C rovert kivonják a képletből, egy Atlas V. és egy Proton indítás lenne, az előbbi 2016-ban a Trace Gas Orbitert juttatná a Mars köré, a második pedig 2018-ban egy új, nagyobb európai Rover-t, amelyen amerikai és talán orosz tudományos eszközök is lennének.
2012: Év végén a 2013-as NASA költségvetést átstrukturálják. A James Webb űrteleszkóp költségeinek megszaladása miatt az ExoMars programból teljesen kiszállnak az amerikaiak.
2013: A Roszkozmosz és az ESA megállapodik a 2016 és 2018-ban induló ExoMars missziókról. Az oroszok adnak két Proton-Briz hordozórakétát, illetve ők építik az ExoMars 2018 Rover leszálló modulját. Cserébe a Trace Gas Orbiter fedélzetére telepítenek két, eredetileg a Fobosz-Grunt számára készült tudományos műszert, további kettőt az ExoMars fedélzetére, és a teljes program tudományos eredményeihez teljes hozzáférést kapnak.
2014: A költségvetés problémái miatt a Kanadai űrügynökség is beszáll kis mértékben a programba, cserébe a tudományos eredményekért.
2015: Eredetileg 2016 februárban indítandó első ExoMars missziót egy hónappal eltolják, miután a leszálló egység üzemanyag-érzékelő rendszerében hibát találnak.

Magyarul: Az ESA azért választotta a Proton-t, mert ez kvázi "ingyen" volt, cserébe az orosz együttműködésért. Az oroszoknak is jó üzlet, mert a Fobosz-Grunt programjuk egy évtized alatt alig jutott valamire, mindössze pár tudományos műszer készült el belőle.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.02.22. 10:52:14

Hm, hát a helyükben nem reszkíroznám meg, hogy orosz rakétával próbáljak a Marsra jutni. 😊
Reméljük a legjobbakat.

Szenved, ez a jó szó rá. Csak nézzük végig az időtáblát:

2004: Sikeres SpaceShipOne repülések, a Google SpaceX-et megnyeri Burt Rutan és Paul Allen a Scaled Composites segítségével.
Még ebben az évben Richard Branson megállapodik Burt Rutan-al, hogy elkészíti a Scaled Composites a SpaceShipTwo-t és a WhiteKnightTwo-t, egy kereskedelmi űrugró verzióját az SS1 / WK1 párosnak. Branson a feladathoz létrehozza a Virgin Galactic céget.
2005: Az SS2/WK2 gyártásához a Scaled Composites (30%) és a Virgin Galactic (70%) közös leányvállaltot hoz létre, és megkezdik az első géppár építését. A Virgin Galactic megállapodik a Mojave sivatagban építendő Mojave Spaceport-al, hogy onnan fognak indulni a repülései.
2006: Az SS2 kabinjának makettjét bemutatják, a Virgin Galactic elkezdi a jegyek előjegyzését. Az első kereskedelmi repülés időpontjáról nem lehet semmit megtudni, maga Branson is kerüli a kérdés megválaszolását.
2007: Egy hajtóműtesztnél robbanás történik, három ember meghal, három megsérül. A baleset miatt az alvállalkozó Scaled Composites-t 27 ezer dollárra büntetik a nem megfelelő munkavédelmi körülmények miatt.
2008: Egy teljes nagyságú SS2 makettet mutatnak be a sajtónak, és közlik, hogy a WK2 készen van, az SS2 pedig 60%-ban kész. Ekkor Branson még azt nyilatkozza, hogy 18 hónapon belül indulhat az SS2 repülési tesztje.
2009: Az első kinyilatkozás a kereskedelmi repülésekről, az immár elkészült Mojave Spaceportról két éven belül (2011-ben) indulhat az első utasokat is szállító SS2. Erre az első elkészült SS2, a VSS Enterprise bemutatásakor kerül sor (amelynek azonban a hajtóműve még mindig nincs kész), a vendégek között van az első 300 utas is, akik előjegyezték magukat a 200 000 dolláros utazásra. A háttérben a hajtómű fejlesztését a Scaled Composites-től elkezdi átvenni a Sierra Nevada.
2010: A White Knight 2 hasa alatt megteszi első repülését a VSS Enterprise, leoldásra még nem kerül sor.
2011: A VSS Enterprise végrehajtotta a siklórepüléses tesztjeinek nagy részét, de a hajtómű még mindig nincs kész. Branson elismeri, hogy még legalább 18 hónap, amíg a kereskedelmi repülés elkezdődhet.
2012: A Virgin Galactic kivásárolja a Scaled Composites-t a közös leányvállalatból, így a Scaled Composites-nek a továbbiakban nincs köze a WK2/SS2 sárkányhoz, csak a hajtóműhöz.
2013: Áprilisban végrehajtják az első hajtóműves repüléses tesztet, amely azonban a minimálisan várt Mach 2.5 helyett csak Mach 1.2 sebességet ér el. Eközben Branson bejelenti, hogy 2013 decemberében indulhatnak a kereskedelmi repülések. Csakhogy a második hajtóműves tesztnél még mindig csak Mach 1.43-at érnek el. A kívánt magasság eléréséhez az SS2-nek Mach 3.3-at (hivatalosan Mach 3.5-öt) kellene teljesítenie...
2014: Januárban végrehajtják a harmadik repülést, ahol ugyan 22km-ig feljutnak, de a sebesség továbbra is csak Mach 1.4. Májusban a hajtómű fejlesztését a továbbiakban házon belül végzi a Virgin Galactic. A korábbi gumi-bázisú HTPB üzemanyag helyett poliamid alapú hajtóanyagot terveznek használni, amely nagyobb tolóerőt tesz lehetővé. Az új hajtómű miatt a VSS Enterprise-t is át kell alakítani, metán és hélium tartályok kerülnek a szárnyakba. Branson 2015 márciusára teszi ekkor az első kereskedelmi repülés időpontját. Októberben indul az első tesztrepülés az új hajtóművel, de a tesztrepülés első felében a másodpilóta (feltehetően véletlenül) túl korán aktiválja a szárnyak rögzítését kioldó kapcsolót, az Enterprise, amelynek a hajtóműve teljes teljesítménnyel működik eközben két másodperc múlva szétesik a levegőben, a másodpilóta életét veszti, a pilóta pedig súlyosan megsérül. A második SS2 ekkor még csak félig van kész...
2015: A Virgin bejelenti, hogy a LauncherOne vállalkozása (kis méretű műholdak pályára állítása a White Knight alól indított rakétával) komolyan beindul, méghozzá a OneWeb műholdas internet szolgáltatás kiszolgálására (akik az Airbus-al építenének (most már csak) 640 darab műholdat, amelyek 1200km magasan keringenének majd hálózatot alkotva). A LauncherOne 2012-ben lett bejelentve, de azóta nem volt semmiféle hír felőle. 2015 végén bejelentik, hogy a poliamid alapú hajtóanyagról visszaváltanak feltehetően a gumi-HTPB üzemanyagra.
2016: A Virgin Galactic február 20.-án bejelenti, hogy elkészült a VSS Unity és folytatják a repülési teszteket vele.

Pár számadat ezek mellé:
2007-ben úgy számoltak, hogy a WK2/SS2 kifejlesztése és megépítése 108 millió dollárba fog kerülni.
2011-ben 400 millió dollárra becsülik, és ekkor még nem volt meg a hajtómű.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.02.20. 10:47:19

Ma (ill. tegnap) járt le a jelentkezés a NASA új űrhajós programjára, rekordszámú, több, mint 18000 ember pályázott. Ebből választanak ki majd kb. másfél év múlva 8-14 űrhajósnak valóban alkalmas embert, akik elkezdhetik a kiképzést.

Így van. Ha majd találnak valamit (vagy nem), az nagyon sok mindent befolyásolhat a múltra és a jövőre nézve. Bár ha találnak valamit és teljesen más, mint a földi, akkor megint kezdődik a fejvakarás. 😊

"A meteor/üstökös ("pánspermia"😉 elmélet nagy erőre kapna, ha sikerülne találni mondjuk a Mars felszíne alatt hasonló lényeket."

Igen, ha találnának kapcsolatat a földi és a marsi élet között. Ez azt jelentené, hogy az élet az egyik bolygóról a másikra valamilyen módon (bolygóból kiszakadt kőzetek) átterjedt. Viszont azt még mindig nem magyarázná meg, hogy az adott bolygón, ahol eredetileg létrejött, hogyan jött létre. Oda is egy másik naprendszerből származó kőzetek vitték (és abba a másik naprendszerbe is?)? De ha nem találnának kapcsolatot, az azt jelentené, hogy egy naprendszeren belül két különböző helyen is egymástól függetlenül létrejött az élet, ami meg a pánspermia helyett inkább azt erősítené meg nagyon komolyan, hogy az Univerzum nagy valószínűséggel hemzseghet az élettől. Na, de először meg kell találni 😄

Igen, en is valami hasonloban remenykedem. A legnagyobb eselyt hogy a foldon kivul eletet talalunk azt hasonlo korulmenyek adjak, azaz a forro maggal rendelkezo, de jelentos vizkeszlettel rendelkezo altalaban jegbolygok (v holdak), amikbol tobb is van a naprendszerunkben.
Es ha eletet talalunk akkor a foldi hasonlo elettel osszehasonlitva barmi is leegyen az osszehasonlitas eredmenye, mi biztosan sokkal okosabbak leszunk.

Angolul teljesen helyes volt a megfogalmazas. Nem specifikalja hogy ott is kezdte vagy csak kesobb kerult oda es alkalmazkodott, de mindket esetet teljes merteket lefedi. Es mivel nem tudjuk a valaszt mi sem a kerdesre, teljesen jogos, hogy ezt a megfogalmazast hasznalta.

Igazából a besorolásuk (archaea) és az, hogy a családjuk nagy része extremofil (extrém körülmények között, napfény és oxigén nélkül, nagy forróságban, hidegben és sós, vagy száraz környezetben is elvannak) már eldöntheti a kérdést, hogy milliárd éves eredetű lényekről beszélünk. A legősibb lények közé tartoznak, még sejtmagjuk sincs (prokarióták). A feltételezések szerint az élet a vizek mélyén feltörő hőforrások körül alakult ki, oxigén és fény nélkül. Hogy miből fejlődtek ki, nem tudjuk, azért elég nehéz több milliárd éves, baktériumszerű lények maradványait vizsgálni... A lényeg, hogy igen korán felbukkantak már a Föld születése után és igazából nincs okunk feltételezni, hogy máshol ne fejlődhettek volna ki. A furcsaság az, hogy a genetikai állományuk viszonylag eltér a többi földi fajtól is (amit magyarázhat a nagyfokú elzártságuk és specializációjuk is). A meteor/üstökös ("pánspermia"😉 elmélet nagy erőre kapna, ha sikerülne találni mondjuk a Mars felszíne alatt hasonló lényeket. A Földön is vannak nagyon hasonló helyek és ott simán megélnek ilyen prokarióták. Tudjuk azt is, hogy földi baktériumok 20-40 millió éves elzáródás és anyagcsere-leállás után is képesek magukhoz térni, szóval ezek után abszolút elképzelhetőnek tartok ilyesféle primitív marsi életet. Nagyon nagy szó, minimum Nobel-t érő felfedezés lenne, ha sikerülne ezt bizonyítani.

Hát én a "Some have evolved to live in “extreme” environments" modatot úgy értelmezem, hogy valami más élőlényből fejlődött tovább úgy, hogy életben maradhasson az extrém környezetben. Arra, hogy magában az extrém környezetben fejlődött ki inkább a "Some have evolved in “extreme” environments" megfogalmazást használnám, de igazából mindegy, szerintem cikk írója nem gondolkodott sokat a mondat pontos megfogalmazásán meg a cikk sem erről szól igazán.
Utoljára szerkesztette: Pares, 2016.02.18. 12:02:29

na látom már összetettebb ez mint elsőre tűnt. viszont a rover letétele sem lesz egyszerű ha rá kell erre a majdnem 2 méteres valamire találni majd a marsjáróval.... először azt hittem azért lander, hogy majd erre kell rászállni, most meg már úgy mérem fel inkább ezzel csak egy próbát tettek, felméri ott a környéken a talajt stb. remélem a rendes rover majd elél addig mint a Curiosity, vagy tovább, bár még a Curiositynek sem tudjuk mikor lesz vége (remélhetőleg csak az elkövetkező években).

Mivel a Mars pályája és tömege (gravitációs ereje) jól ismert, és a légkörről is elég jó információkkal bírunk, így azért nem olyan bonyolult a dolog. Méteres pontosságról nem beszélünk, itt pár km-en belül való leszállás a cél, ennyit pedig simán meg lehet csinálni.

Schiaparelli modul oldala, képekkel, magyarázatokkal.

Egyébként a "légzsákos" leszállást azért vetették el, mert túl sok a bizonytalanság benne (fel nem fúvódó légzsák, kiszakadó légzsák, a végén akkor hogy ne álljon fejjel lefelé a szonda, stb.).

Már a Curiosity is fékezőrakétákkal szállt le egyébként emiatt:

Az altalad idezett mondat azt mondja "evolved", ami nem definialja hogy pontosan "mibol" fejlodott ki. Arra az esetre is teljesen jo szo az "evolved", amikor a kezdeti allapot az elettelen szervesanyag.

Vagy masik mondatot ertettel "megfogalmazas" alatt? Beidezned kerlek haigen?

A cikkbeli megfogalmazásból én arra következtettem, hogy az extremofilek az evolúció során váltak extremofilekké, és nem például eleve extremofileknek "születtek".
Utoljára szerkesztette: Pares, 2016.02.17. 23:35:18

Ezt hol olvastad, hogy nem ott alakultak ki?
Az en legjobb tudasom szerint a tudomany azt valoszinusiti, hogy az elet ehhez hasonlo helyeken alakult ki, pl viz alatti vulkanok kozeleben.

"Some have evolved to live in “extreme” environments..."

Azt honnan tudják, hogy alkalmazkodtak az extrém körülményekhez, és nem eleve az extrém körülmények közt fejlődtek ki? Amikor az élet megjelent a Földön, akkor is extrém körülmények uralkodtak a bolygón. Máskülönben pedig újabb jel, hogy talán a Marson sem a felszínt kéne kapargatni élet után kutatva.

hááát, hogy olyan ellőlek, remélhetőleg sikerül ballisztikus pályára és akkor majd az ejtőernyőid megállítanak ott ahol, módszernek tűnt számomra. annyi biztos, a Kerbalban én nem így csinálnám <#idiota>, az is igaz, hogy a holdnál messzebbre már csak üzemanyag csalással megyek 😄 valahogy nehéz számomra elhinni, hogy utólagos módosítgatások nélkül pár méteres pontossággal le tudják tenni azt a valamit. NASA labdás megoldása jobban bejött egyébként.

Mi a probléma benne?

az a lander célba juttatása csak szerintem problémás?

Akkor más, de azért ide illik: 3.2 km-es mélységben találtak olyan, mikroszkópikus méretű archaea ("ancient thing"😉 fajokat, amelyek fény és oxigén nélkül élnek 80 fokos hőségben.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.02.17. 17:33:53

Igazából az elnevezés megtévesztő egy picit. Az ExoMars 2016 célja a Trace Gas Orbiter Mars körüli pályára állítása, és a demonstrációs lander célba juttatása. Az ExoMars 2018 lesz majd a Rover-es küldetés, ahol az ExoMars 2016 orbiter fog átjászóállomásként funkcionálni.

Az elején 0.05-nél a kép volt megtévesztő.

#3949 :

(Március)
14.: Proton-M/Briz-M hordozórakéta, ExoMars Mars-orbiterszonda / Schiaparelli Mars-leszálló egység, Bajkonur (közös orosz-európai Mars-program, az orbiter elsődleges feladata hogy kommunikációs átjátszóállomásként működjön 2022-ig, első sorban a 2018-ban indítando ExoMars rover részére, illetve több spektrométerrel a légkört illetve a felszínt vizsgálja, és van egy sztereokamerája is, a felszín részletesebb feltérképezésére, a Schiaparelli első sorban leszállási demonstrációs modul, amelynek a légkörbe való fékezést és a puha leszállást kell bemutatni, illetve szintén a légkört vizsgálja, de mivel csak akkujai vannak, 4 sol-ig (marsi nap) fog várhatóan csak működni)

Vagyis nem Rovert fog lerakni, hanem egy leszálló modult, amely az ESA kvázi első Mars-landere lesz. Igazából az is a célja, hogy a lander elképzelés működőképességét bizonyítsa, ami a következő (már valóban roveres) ExoMars küldetésénél nyugodtan rábízhassák a landolást.

A tervek szerint egy hónap múlva indul Bajkonurból az ESA ExoMars küldetése, ami egy rovert fog lerakni a felszínre valamikor októberben. Az odáig vezető útról csináltak most egy animációt.

Nekem is ez tetszett benne, amit éppen beletekerve láttam. Teljesen triviális dolgokon lehet elhasalni. Szó szerint.

Régebben láttam, jó kis anyag. Abból a szempontból zseniális, hogy látható mennyi apróságot próbáltak figyelembe venni az adott űrruha tervezésekor.

Nem néztem végig, de amit láttam, az alapján nem rossz anyag.

Nem igazán lehet "kívülről" illusztrálni valamit, ami a térrel történik, hiszen nincs egy negyedik térdimenziós rálátási pontunk. A három dimenziós tér görbületét (akár csak azt, ami a Nap mellett van) se lehet három dimenziósan vizualizálni, főleg nem egy két dimenziós kivetítésen (képernyő).
- ez szerintem nem a "jobban érthető" kategória.

Szerintem pont zavaró. Azt sokkal jobban megérti bárki, ha a 3D torzul 3D-ben...

Mert a hulyek igy konyebben megertik

Soha nem fogom megérteni, hogy miért 2D és miért nem 3D-s példákon mutatják be a dolgot, mert az lenne a valós...

Kizártnak tartom. Az időközben kijött indexes cikk elég alaposan leírja, hogyan is ment a mérés. Most képzeld el ezt egy sufniban...

Várható volt. Az igazán érdekes az, hogy anno a 19. század vége felé egy nagyon hasonló kísérlettel próbálták igazolni az éter létezését, sikertelenül. És ez a sikertelenség vezetett többek között oda, hogy elvetették az étert, újragondolták a fény terjedését, és eljutottak a téridő elméletéhez 😊
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.02.11. 17:29:53

Tudom, hogy le leszek hülyézve, de akkor is muszáj belinkelnem

Tudom, hogy marha vagyok, de akkor is tény, hogy a fickó évek óta beszél arról, hogy gravitációs távcsőt épített... Szóval nem tudta volna megépíteni, ha nem lenne a gravitációs hullám.

Megtörtént a várt bejelentés az einsteini gravitációs hullámok létezésének igazolásáról.

Ma 3tól aszteroida nap lesz az ESA-nál, élő közvetítés a beszélgetésről
aszteroida nap. g+ link
Lehet kérdezni, stb.

2015-ös NASA elemzés NTR (nukleáris hajtómű) használatáról.

Pár sarokszám:
-33.4 kN ill. 74.4 kN tolóerő, 894 ill. 900 ISP várható a hajtóművektől
-3 Evolved SLS (plusz egy aprólék) indítás árán lehetséges akár a Marshoz való út is, 180 nap alatt
-Noha a 2010-es Space Act elviekben leállította a nukleáris hajtóművel kapcsolatos munkát, a doksi alapján a NASA a "zsebpiszok" évi néhány száz ezer dolláros szinten igenis foglalkozik a dologgal. Feltehetően úgy, hogy ne keltse fel a Washingtoni nagykutyák haragját...


Különféle konfigurációk: NEAR aszteroida látogatás, Holdhoz induló tehermodul és Hold-lander