Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#3927
nem csak az űrkutatást változtatja meg. hanem folyamatosan az egész életünket, termékek árát, fejlesztési költségek visszaszorulnak, prototípus árak lemennek stb. először műanyag volt, ha jól tudom, aztán csináltak torta nyomtatót már, az még viszonylag könnyű, de jött a fémes, végül idén már hidat nyomtattak meg házat is. bámulatos.
#3926
Erről a Neumann-szondák jutottak eszembe... <#alien>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#3925
Azért nagyon érdekesek ezek a kísérletek, mert jelentős változást hozhatnak az űrkolonizációban. A "hagyományos" öntéses / forgácsolásos / stb. eljárások alkalmazása drága és bonyolult lenne egy Hold- vagy Mars-bázison, hogy ott alkatrészeket gyártsanak. Viszont a 3D nyomtatókkal olyan alkatrészt gyártasz, amilyet csak szeretnél, így megspórolhatsz egy csomó időt és gyártási folyamatot, ami azt jelenti, hogy jelentősen egyszerűsödik az egész folyamat.
Például ha csak egy hatlapfejű anyacsavart akarsz gyártani, kell egy megfelelő méretű nyers munkadarab, amiből forgácsolással csinálsz hatlapfejet és egy furatot, majd a furatba egy menetet vághatsz. Ezt egyetlen CNC munkagép is megcsinálja neked, de az egész folyamat mégis bonyolult (hiszen kell megfelelő nyers munkadarab) és sok fémhulladék marad utána, amivel nem tudsz mit kezdeni (hulladék).
3D nyomtatóval csak betáplálod a hatlapfejű anyacsavar fájlját, és a nyomtató legyártja neked (igen, a menetes furatnak lehet, hogy nem fog ártani egy menetfuróval egyszer átmenni, de ezzel együtt is sokkal egyszerűbb folyamat). Ha pedig a nyomtató működéséhez szükséges fémport sikerülne az adott égitesten kitermelni / legyártani, akkor effektíve ez a két dolog (fémpor és 3D nyomtató) segedelmével szinte bármit le tudsz gyártani (ami belefér a nyomtatóba).
Például ha csak egy hatlapfejű anyacsavart akarsz gyártani, kell egy megfelelő méretű nyers munkadarab, amiből forgácsolással csinálsz hatlapfejet és egy furatot, majd a furatba egy menetet vághatsz. Ezt egyetlen CNC munkagép is megcsinálja neked, de az egész folyamat mégis bonyolult (hiszen kell megfelelő nyers munkadarab) és sok fémhulladék marad utána, amivel nem tudsz mit kezdeni (hulladék).
3D nyomtatóval csak betáplálod a hatlapfejű anyacsavar fájlját, és a nyomtató legyártja neked (igen, a menetes furatnak lehet, hogy nem fog ártani egy menetfuróval egyszer átmenni, de ezzel együtt is sokkal egyszerűbb folyamat). Ha pedig a nyomtató működéséhez szükséges fémport sikerülne az adott égitesten kitermelni / legyártani, akkor effektíve ez a két dolog (fémpor és 3D nyomtató) segedelmével szinte bármit le tudsz gyártani (ami belefér a nyomtatóba).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#3924
Nagyrészt 3D technológiákkal nyomtatott alkatrészekből álló rakéta hajtómű tesztje a NASA-nál.
#3923
Az Europa lander egységet nem hogy elkezdik / elkezdhetik, az emelt költségvetés egy 175 milliós tételét kifejezetten csak erre kapták és kvázi felszólítják a NASA-t, hogy tervezzék meg a dolgot. ("This mission shall include an orbiter with a lander that will include competitively selected instruments and that funds shall be used to finalize the mission design concept.")
Van még azonban egy kis bibi a beterjesztett költségvetési törvénytervezettel: belecsempészték a totális megfigyelést lehetővé tevő CISA tervezet, ráadásul az NSA-t korlátozó szabályokat is kivették belőle. Tehát a nagyobb NASA pénznek lehetnek még keserű mellék-következményei, és lehet, hogy ez volt az ára az egésznek.
Van még azonban egy kis bibi a beterjesztett költségvetési törvénytervezettel: belecsempészték a totális megfigyelést lehetővé tevő CISA tervezet, ráadásul az NSA-t korlátozó szabályokat is kivették belőle. Tehát a nagyobb NASA pénznek lehetnek még keserű mellék-következményei, és lehet, hogy ez volt az ára az egésznek.
#3922
Azt nem írja. Szerintem kb. 3-5 év, de igazán nem tudom. Még van nekik pár küldetésre való.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.17. 21:20:13
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.17. 21:20:13
#3921
Megkapja a pénzt a plutónium-238 gyártás is
Én ezt tartom a legfonotosabbnak. Mikorra lesz outputja..?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.12.17. 14:55:26
Én ezt tartom a legfonotosabbnak. Mikorra lesz outputja..?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.12.17. 14:55:26
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#3920
Ha elfogadják, a NASA mesésen jó 2016-os költségvetést kap (jellemző: többet, mint amennyit kérek), 19,3 milliárd dollárt.
- SLS 2 milliárdot kap
- A planetary science 1,6 milliárd
- Europa Orbiter programjának elkezdik egy leszállóegység fejlesztését is, ez korábban erősen a vad projektek közé tartozott.
- Mars 2020 lander is
- Megkapja a pénzt a plutónium-238 gyártás is
- Megfelelő támogatást kap a commercial crew is, minkét űrhajó (Dragon és Starliner) tudják fejlesztenu és 2017-től repülni.
An Extraordinary Budget for NASA in 2016
- SLS 2 milliárdot kap
- A planetary science 1,6 milliárd
- Europa Orbiter programjának elkezdik egy leszállóegység fejlesztését is, ez korábban erősen a vad projektek közé tartozott.
- Mars 2020 lander is
- Megkapja a pénzt a plutónium-238 gyártás is
- Megfelelő támogatást kap a commercial crew is, minkét űrhajó (Dragon és Starliner) tudják fejlesztenu és 2017-től repülni.
An Extraordinary Budget for NASA in 2016
#3919
A SpaceX-et első sorban a DARPA, majd később a NASA finanszírozta, a Falcon 1 esetében az első két indítást a DARPA fizette, a harmadik indítás négy műholdja közül három állami (kettő ezekből NASA) megrendelés volt. A Falcon 9 esetében pedig az első öt indítás a NASA-hoz köthető, és a mai napig a legtöbb Falcon 9 indítást a NASA fizette.
A Hyperloop fejlesztőgárdáját első sorban részvényekkel fizetik ki, az indulótőkét leginkább Crowdsourcing módszerrel szerezték. A SpaceX építi meg az első 1,6km-es tesztpályát, hogy "kisegítsék" a Hyperloop gárdáját.
Harmadszor: noha csak két nevet emeltél ki, valójában jóval több cég és magánszemély adta össze az 1 milliárd dollárt, nem tudni, ebből mennyit adott Musk, és miként (ha pl. Tesla részvényekkel "fizetett", az ugyebár egy opció, de el is adható, az alapításkori értéken számolják, márpedig a Tesla eléggé túl van értékelve a részvénypiacon valódi értékéhez képest).
Az OpenAI pedig non-profit vállalkozásnak van bejelentve, ami annyit tesz, hogy az alapítók semmiféle módon nem kapnak a 'részvényeikért' jutalékot, magyarul nem vehetnek ki pénzt a cégből, cserébe adózási kedvezményeket kapnak. Csendben megjegyzem, hogy Musk és Hoffman a felügyelőbizottság elnökei, ilyen minőségükben pedig kapnak fizetést.
A Hyperloop fejlesztőgárdáját első sorban részvényekkel fizetik ki, az indulótőkét leginkább Crowdsourcing módszerrel szerezték. A SpaceX építi meg az első 1,6km-es tesztpályát, hogy "kisegítsék" a Hyperloop gárdáját.
Harmadszor: noha csak két nevet emeltél ki, valójában jóval több cég és magánszemély adta össze az 1 milliárd dollárt, nem tudni, ebből mennyit adott Musk, és miként (ha pl. Tesla részvényekkel "fizetett", az ugyebár egy opció, de el is adható, az alapításkori értéken számolják, márpedig a Tesla eléggé túl van értékelve a részvénypiacon valódi értékéhez képest).
Az OpenAI pedig non-profit vállalkozásnak van bejelentve, ami annyit tesz, hogy az alapítók semmiféle módon nem kapnak a 'részvényeikért' jutalékot, magyarul nem vehetnek ki pénzt a cégből, cserébe adózási kedvezményeket kapnak. Csendben megjegyzem, hogy Musk és Hoffman a felügyelőbizottság elnökei, ilyen minőségükben pedig kapnak fizetést.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#3918
(Nem kifejezetten űrkutatási téma, de Musk elég gyakran "megfordul" itt, úgy gondoltam, ide illik, míg csend van.)
Elon Musk, Peter Thiel (Paypal társ-alapító) és Reid Hoffman (LinkedIn társ-alapító) csekély 1 milliárd dollárt dobtak be egy OpenAI nevű cégbe, ami a nevéhez hűen mesterséges intelligenciák kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. Érdekes, hogy Musk egyébként aggódik az AI-k és a biztonságosságuk miatt, de az OpenAI non-profit jellege és nyíltsága (a kutatók megosztják a fejlesztett szoftvereket, algoritmusokat, szabadalmakat, hogy mások is átvizsgálhassák azokat) meggyőzte a befektetésről.
Szerintem azért valamit mégiscsak szeretnének viszontlátni a pénzből, magánszemélyek nem dobálóznak csak úgy milliárdokkal, pláne, hogy pl. űrkutatást és hipervasutat is finanszíroznak még...
Elon Musk, Peter Thiel (Paypal társ-alapító) és Reid Hoffman (LinkedIn társ-alapító) csekély 1 milliárd dollárt dobtak be egy OpenAI nevű cégbe, ami a nevéhez hűen mesterséges intelligenciák kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. Érdekes, hogy Musk egyébként aggódik az AI-k és a biztonságosságuk miatt, de az OpenAI non-profit jellege és nyíltsága (a kutatók megosztják a fejlesztett szoftvereket, algoritmusokat, szabadalmakat, hogy mások is átvizsgálhassák azokat) meggyőzte a befektetésről.
Szerintem azért valamit mégiscsak szeretnének viszontlátni a pénzből, magánszemélyek nem dobálóznak csak úgy milliárdokkal, pláne, hogy pl. űrkutatást és hipervasutat is finanszíroznak még...
#3917
Közben kiderült, hogy só és jég keveréke. Valószínűleg egy becsapódás hozta a felszínre a mélyebb rétegekből.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.13. 13:40:39
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.13. 13:40:39
#3916
Új Ceres érdekességek:
- A fénylő foltok egyre biztosabb, hogy a korábban gyanított sófélék lesznek. Ezt most pontosították annyiban, hogy a mérések szerint egyfajta fagyott magnézium-szulfát oldat, ami hasonló, mint egy bizonyos típusú földi... fürdősó. 😊
- A jellegzetes, nagy Occator kráter, amelyről olyan sok kép készült a legnagyobb és legfényesebb foltok miatt, elég fiatal, kb. 78 millió éves. Bizonyos szögből készült képeken halvány páraréteg figyelhető meg az alján, jellemzően a helyi délidőben, ami víz szublimációjára utal, de ez még nem bizonyított. Mindenesetre a jelenség hasonló az üstökösök napközeli "párolgásához", csak sokkal kisebb mértékben.
- Szintén érdekes, hogy a felszíni rétegekben sok ammóniát találtak. Ilyen közel a Naphoz ennek már rég el kellett volna tűnnie, de be vannak ágyazódva különféle ásványokba. Ezeknek a jelenléte erős gyanút ébreszt, hogy a Ceres a Naprendszer külső, Neptunusz-közeli régióiban keletkezett (ahol most is sok az ammónia és a nitrogén) és később vándorolt be, vagy jelentősen több illékony anyagot olvasztott be magába, mint más, a belső régiókból származó meteorok.
- A felszíni hőmérséklet nem is olyan alacsony, mint gondolnánk: a leghidegebb pontjai 180 K (~ -93 C) körüliek, de a meleg egyenlítői részeken 240 K-ig (~ -33 C) is felmehet.
- A Dawn szonda a héten elérte a tervezett legmélyebb pályát a törpebolygó körül és hamarosan kb. 380-390 km magasságból fog készíteni kb. 35 méteres felbontású képeket mindenféle hullámhosszon, valamint a gravitációt is nagy pontossággal feltérképezi.
- A fénylő foltok egyre biztosabb, hogy a korábban gyanított sófélék lesznek. Ezt most pontosították annyiban, hogy a mérések szerint egyfajta fagyott magnézium-szulfát oldat, ami hasonló, mint egy bizonyos típusú földi... fürdősó. 😊
- A jellegzetes, nagy Occator kráter, amelyről olyan sok kép készült a legnagyobb és legfényesebb foltok miatt, elég fiatal, kb. 78 millió éves. Bizonyos szögből készült képeken halvány páraréteg figyelhető meg az alján, jellemzően a helyi délidőben, ami víz szublimációjára utal, de ez még nem bizonyított. Mindenesetre a jelenség hasonló az üstökösök napközeli "párolgásához", csak sokkal kisebb mértékben.
- Szintén érdekes, hogy a felszíni rétegekben sok ammóniát találtak. Ilyen közel a Naphoz ennek már rég el kellett volna tűnnie, de be vannak ágyazódva különféle ásványokba. Ezeknek a jelenléte erős gyanút ébreszt, hogy a Ceres a Naprendszer külső, Neptunusz-közeli régióiban keletkezett (ahol most is sok az ammónia és a nitrogén) és később vándorolt be, vagy jelentősen több illékony anyagot olvasztott be magába, mint más, a belső régiókból származó meteorok.
- A felszíni hőmérséklet nem is olyan alacsony, mint gondolnánk: a leghidegebb pontjai 180 K (~ -93 C) körüliek, de a meleg egyenlítői részeken 240 K-ig (~ -33 C) is felmehet.
- A Dawn szonda a héten elérte a tervezett legmélyebb pályát a törpebolygó körül és hamarosan kb. 380-390 km magasságból fog készíteni kb. 35 méteres felbontású képeket mindenféle hullámhosszon, valamint a gravitációt is nagy pontossággal feltérképezi.
#3915
Más a technológiai eljárás, ez nem habosítás és egyenlőre nem konkurenciája a jelenleg használt fémhaboknak. Ahogy olvasom az eljárást, elég drága folyamat, ipari termelésre jelenlegi formájában nem alkalmas. Érdekesség, hogy a magyar fémhab előnye, hogy újraönthető, és megtartja a szerkezetét, így tömbökben lehet árulni.
#3914
az ehhez a Boeing fémhez hasonló valami?
#3913
Tudomásom szerint, egy ESA _pályázat_ a FOCUS (FOam Casting and Utilization in Space) keretében zajlott, amit a magyar Adamis kft. nyert meg.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.08. 18:42:49
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.08. 18:42:49
#3912
Arrol van info, hogy ezert fizettek-e a NASA-nak, es hogy nagysagrendileg mennyit?
#3911
Nem egészen erre gondoltam, hanem a k+f, azaz technológiai kutatások zajlanak fent, amit aztán lent hasznosítanak. Az eljárásokat mindig "földiesítik". Például a magyar fémhabkísérlet, már Felsőzsolcsán ipari termelés folyik. Ehhez elengedhetetlen volt az ISS.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.08. 18:30:30
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.08. 18:30:30
#3910
Akkor viszont lehet akar realitasa. Ha van olyan termek ami ultranagy precizitasu es sulytalansagban kell gyartani, viszont jo dragan el lehet adni (pl tokeletesen gombolyu tekegolyo<#alien>), akkor egy alacsony intenzitasu sorozatgyartast siman az ISS-re lehet telepiteni.
Lehet valami hasonlora vannak mar tervek es ezert nyilatkoztak ezt a NASA-nal. Tobb reszletet kene tudni...
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2015.12.08. 18:23:07
Lehet valami hasonlora vannak mar tervek es ezert nyilatkoztak ezt a NASA-nal. Tobb reszletet kene tudni...
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2015.12.08. 18:23:07
#3909
Igen. Általában 3-5 év elteltével már megjelenik a gyártásban is. De ezek többsége ipari titok (mármint a pontos eljárás).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.08. 18:13:36
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.08. 18:13:36
#3908
Ez ugy lehetseges, ha a civil szektor altal igenyelt kiserletekkel foglalkoznak as ISS-en, es ezt meg is fizetik.
Folyik ott egyaltalan barmi ilyan munka ami barmifele rovid, vagy kozeptavu haszonnal, es igy profittal kecsegtethet?
Folyik ott egyaltalan barmi ilyan munka ami barmifele rovid, vagy kozeptavu haszonnal, es igy profittal kecsegtethet?
#3907
Ezt nem is értem, Az ISS-t ellátó civil cégek is a NASA pénzéből valósították meg a képességet, szóval ha a NASA-nak nincs pénze arra, hogy egyaránt futtasson egy LEO űrállomást és egy Hold- és/vagy Mars-küldetést, akkor miből lesz a civil cégeknek?
A Bigelow űrállomás 15 éve "lóg" a levegőben, már nagyon régóta mondogatják, hogy most már aztán tényleg felküldik az első valóban saját űrállomásukat, de ehhez képest rábeszélték a NASA-t, hogy egy felfújható teszt modult finanszírozzon meg, amit az ISS-hez csatlakoztathatnak. Ez lesz a jövőre induló BEAM (Bigelow Expandable Activity Module).
Vagyis a civil űripar per pillanat ott tart, hogy ha a NASA fizet, akkor megcsinálnak ezt-azt. Ez tök jó, de ebből nem lesz az ISS-hez fogható űrállomás egyhamar.
Utoljára szerkesztette:
A Bigelow űrállomás 15 éve "lóg" a levegőben, már nagyon régóta mondogatják, hogy most már aztán tényleg felküldik az első valóban saját űrállomásukat, de ehhez képest rábeszélték a NASA-t, hogy egy felfújható teszt modult finanszírozzon meg, amit az ISS-hez csatlakoztathatnak. Ez lesz a jövőre induló BEAM (Bigelow Expandable Activity Module).
Vagyis a civil űripar per pillanat ott tart, hogy ha a NASA fizet, akkor megcsinálnak ezt-azt. Ez tök jó, de ebből nem lesz az ISS-hez fogható űrállomás egyhamar.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#3906
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#3905
A japán Akatsuki szonda még 2010-ben indult a Vénuszra, de akkor nem sikerült bolygó körüli pályára állítani a főhajtómű meghibásodása miatt. Hogy mentsék a menthetőt, a szonda öt évig a segédhajtóműveit minimálisan használva keringett az űrben és hintamanőverekkel juttatták újra a cél közelébe. A napokban ismét megpróbálták a pályára állítást és úgy néz ki, most sikerült. A szonda elsősorban a Vénusz furcsa légkörét fogja figyelni.
#3904
Jelen állás szerint a NASA nem kíván részt venni az ISS (és utódja) finanszírozásában 2024 után és abban reménykednek, hogy a privát szektor itt is (vagyis a LEO pályán üzemeltetett űrállomások terén) megveti a lábát, ennek érdekében még adókedvezményekért is lobbizni fognak. Az erőforrásaikat inkább a Hold-, illetve Mars-utazásra kívánják fókuszálni.
#3903
<#alien2>
#hhwnd
#3902
Látom szerencsétlen hülye azóta sem növesztett agyat...
#3900
#3899
10 millió dollár per 400 kg (az optimistább maximális terhelés) esetén ugyebár 25,000 dollár / kg áron vinnék fel a kis műholdakat. Azoknak tényleg megéri, akik a nagy hordozórakéták másodlagos teherként való indítást el akarják kerülni (pl. mert nem megfelelő a pálya), és a legfőbb konkurense a Pegasus-nak (ami viszont ~3-4x ennyibe kerül).
Akár még be is jöhet nekik. Mindenestre furcsa, hogy nem a WhiteKnightTwo-t használják...
Lehet, hogy a szükséges hordozórakéta túl nehéz lett volna neki?
Utoljára szerkesztette:
Akár még be is jöhet nekik. Mindenestre furcsa, hogy nem a WhiteKnightTwo-t használják...
Lehet, hogy a szükséges hordozórakéta túl nehéz lett volna neki?
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#3898
A Virgin sem akar lemaradni: az anyavállalat Virgin Atlantic-tól megörököltek egy Boeing 747-400-ast, amivel nagy magasságú LauncherOne (azaz műholdakat pályára állító rakétás) indításokat terveznek. A WhiteKnightTwo eszköz megmarad a SpaceShipTwo (és a fizetős utasok) szállítására, de ezek szerint nem fogják LauncherOne indításokra használni (mint korábban tervezték).
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.12.04. 16:33:08
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.12.04. 16:33:08
#3897
A SpaceX a következő indításkor (még idén?) ismét megpróbálja visszahozni a Falcon 9-est.
#3896
"Direkt nem a becsült összeget írtam, ugyanis az Asia Times linkjén nincs forrásmegjelölés, most végigtúrtam a netet, és 500 milliótól 2 milliárdig minden előfordul. Itt 1,2-1,3 milliárd dollárt írnak például, de zéró forrásmegjelöléssel, és hozzávetőlegesen."
Pontosan erről beszélek, nem lehet tudni mennyi pénzt fordítanak az űrkutatásra, így azt sem, jelentheted ki, hogy ""csak 2-3 évente indítanak egy-egy Szen-Csou űrhajót, mert ennyire van pénze a Kínai űrkutatási hivatalnak." - mivel nem tudod, hogy mennyi pénzük van. Más oka is lehet annak, hogy csak 2-3 évente indítanak űrhajót, nem csak anyagi természetű. Kínában terveszűen haladnak, ez lehet, hogy egy előre programozott tudományos/katonai program. Kb. három év alatt össze lehet állítani egy-egy tudományos csomagot. És még számtalan más oka lehet. Akár az is, hogy nincs rá pénzük, de ezt nem tudjuk. Így van, csak vélemény, találgatás az ezzel kapcsolatos kijelentés. Engem az lepett meg, hogy ezt tényszerűen írtad, azt hittem tényleg így van. Megtévesztő voltál.
Pontosan erről beszélek, nem lehet tudni mennyi pénzt fordítanak az űrkutatásra, így azt sem, jelentheted ki, hogy ""csak 2-3 évente indítanak egy-egy Szen-Csou űrhajót, mert ennyire van pénze a Kínai űrkutatási hivatalnak." - mivel nem tudod, hogy mennyi pénzük van. Más oka is lehet annak, hogy csak 2-3 évente indítanak űrhajót, nem csak anyagi természetű. Kínában terveszűen haladnak, ez lehet, hogy egy előre programozott tudományos/katonai program. Kb. három év alatt össze lehet állítani egy-egy tudományos csomagot. És még számtalan más oka lehet. Akár az is, hogy nincs rá pénzük, de ezt nem tudjuk. Így van, csak vélemény, találgatás az ezzel kapcsolatos kijelentés. Engem az lepett meg, hogy ezt tényszerűen írtad, azt hittem tényleg így van. Megtévesztő voltál.
#3895
Az, nagyon kevés lenne.
Pontosan ezért írtam. De miért is lenne nagyon kevés? Mihez képest?
Ha megnézed a wikiben is évi 1,3 milliárdot írnak a becsült teljes költségre, a hivatkozás is ennyit ír, és a wiki hivatkozásában is ennyi szerepel.
Direkt nem a becsült összeget írtam, ugyanis az Asia Times linkjén nincs forrásmegjelölés, most végigtúrtam a netet, és 500 milliótól 2 milliárdig minden előfordul. Itt 1,2-1,3 milliárd dollárt írnak például, de zéró forrásmegjelöléssel, és hozzávetőlegesen.
Szóval még mindig nem tudom, honnan veszed, hogy nincs pénz rá (remélem nem a wikiről).
Nem, saját vélemény, mégpedig onnan származtatva, hogy látványosan kijelölt célok vannak a kínai űrprogramban (első kínai ember az űrben, első emberes űrrepülés, első kínai űrséta, stb.) és az első emberes repülés előtt még olyan is volt, egy évben két indítást hoztak össze (2002, SzenCsou 3-4). Aztán jött egy évre rá az első egy emberes repülés, utána 2 évre rá jött a következő (2 ember, 5 nap, SzenCsou-6), újabb 3 év kellett a következőre, ahol az első űrsétát lezavarták. Utána nagy csönd, jön a kínai űrállomás, majd az első ember nélküli dokkolás három évre rá, és újabb egy évre rá az első emberes repülés az űrállomásra, majd megint egy év kihagyás, és még egy.
Érdemes megfigyelni, hogy a lépések között hatalmas kihagyások vannak, még úgy is, hogy ezt semmi sem indokolja, a sikeres ember nélküli űrállomás dokkolás után 8 hónapot vártak a következő, emberes űrhajó indítására. Megint egy évet vártak a következőre. Nem indokolja semmi azt, hogy ne lehessen akár több indítás egy évben, csak az, hogy egyszerűen ennyire van pénze a kínai űrügynökségnek.
Megjegyzés: te is konkrétan zéró érvet hoztál fel, miért is nem lenne igaz. Szóval a tied is pont olyan vélemény, mint az enyém, semmivel sem tudtad alátámasztani, miért ne így lenne, és te is csak egy wikiről származó forrásmegjelölést tudtál felhozni...
Utoljára szerkesztette:
Pontosan ezért írtam. De miért is lenne nagyon kevés? Mihez képest?
Ha megnézed a wikiben is évi 1,3 milliárdot írnak a becsült teljes költségre, a hivatkozás is ennyit ír, és a wiki hivatkozásában is ennyi szerepel.
Direkt nem a becsült összeget írtam, ugyanis az Asia Times linkjén nincs forrásmegjelölés, most végigtúrtam a netet, és 500 milliótól 2 milliárdig minden előfordul. Itt 1,2-1,3 milliárd dollárt írnak például, de zéró forrásmegjelöléssel, és hozzávetőlegesen.
Szóval még mindig nem tudom, honnan veszed, hogy nincs pénz rá (remélem nem a wikiről).
Nem, saját vélemény, mégpedig onnan származtatva, hogy látványosan kijelölt célok vannak a kínai űrprogramban (első kínai ember az űrben, első emberes űrrepülés, első kínai űrséta, stb.) és az első emberes repülés előtt még olyan is volt, egy évben két indítást hoztak össze (2002, SzenCsou 3-4). Aztán jött egy évre rá az első egy emberes repülés, utána 2 évre rá jött a következő (2 ember, 5 nap, SzenCsou-6), újabb 3 év kellett a következőre, ahol az első űrsétát lezavarták. Utána nagy csönd, jön a kínai űrállomás, majd az első ember nélküli dokkolás három évre rá, és újabb egy évre rá az első emberes repülés az űrállomásra, majd megint egy év kihagyás, és még egy.
Érdemes megfigyelni, hogy a lépések között hatalmas kihagyások vannak, még úgy is, hogy ezt semmi sem indokolja, a sikeres ember nélküli űrállomás dokkolás után 8 hónapot vártak a következő, emberes űrhajó indítására. Megint egy évet vártak a következőre. Nem indokolja semmi azt, hogy ne lehessen akár több indítás egy évben, csak az, hogy egyszerűen ennyire van pénze a kínai űrügynökségnek.
Megjegyzés: te is konkrétan zéró érvet hoztál fel, miért is nem lenne igaz. Szóval a tied is pont olyan vélemény, mint az enyém, semmivel sem tudtad alátámasztani, miért ne így lenne, és te is csak egy wikiről származó forrásmegjelölést tudtál felhozni...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#3894
Az, nagyon kevés lenne. Ha megnézed a wikiben is évi 1,3 milliárdot írnak a becsült teljes költségre, a hivatkozás is ennyit ír, és a wiki hivatkozásában is ennyi szerepel. klik Az 500 millió az kamu, mint ahogy a becslés is csak becslés, pontos számokat nem tudunk. Ezt a látható dolgokból kalkulálták ki, becsülték meg. Szóval még mindig nem tudom, honnan veszed, hogy nincs pénz rá (remélem nem a wikiről). Ez elég sok...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.01. 00:39:18
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.01. 00:39:18
#3893
Az /r/space-t szoktam nézni az utóbbi időben, oda felkerül minden, ami érdekes és aktuális, a szemetet meg elég hamar törlik.
#3892
persze, közben lehet olcsó kifogás ez, mert másért nem akartak pénzt adni.
köszi Dzsini, az űrvilág.hu is jónak tűnik fentről, meg ez is.
köszi Dzsini, az űrvilág.hu is jónak tűnik fentről, meg ez is.
#3891
A fejlécben vannak egész jó linkek, meg a hirek.csillagaszat.hu se rossz.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#3890
De azt azért "érzed" hogy egy ilyen mars küldetésre azt a pár száz milliárdot nem annak a 20 embernek az öngyilkosságára dobják össze a nemzetek ugye? :-D
Arra elég egy .38-as...
Arra elég egy .38-as...
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3889
minden vallásban "bűn" az öngyilkosság. kivéve az öngyilkos szektákat 😄
egyébként ha ezekről az igénytelen portálokról ha nem érdemes tájékozódni akkor honnan érdemes?
egyébként ha ezekről az igénytelen portálokról ha nem érdemes tájékozódni akkor honnan érdemes?
#3888
"In 2014, Islamic leaders in the United Arab Emirates issued a fatwa (a ruling on Islamic law) against Mars One, arguing that taking the trip would be a form of suicide, which is forbidden in Islam."
Beszarok ezeken a muszlimokon.... komolyan, hihetetlen.
Beszarok ezeken a muszlimokon.... komolyan, hihetetlen.
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3887
Mondom én, hogy konteós dolog. 😊
A NASA-nak nincs egyirányú Mars-programja, sőt, még csak tartós Mars-bázis terve se nagyon. Az emberes NASA Mars programok 7, 30, 90 vagy 270 napos Marsi tartózkodással számolnak általában, és utána mindenképpen visszahozzák a Földre az űrhajósokat.
A Dzsini által említett Mars One az egyetlen "élő" egyirányú Mars-program (ami amúgy ugyebár per pillanat nem él, hiszen a jövőre tervezett Mars-szondájuk sehogy sem áll), de abban sincs valamilyen kislány, akit végleg odaküldenének.
A NASA-nak nincs egyirányú Mars-programja, sőt, még csak tartós Mars-bázis terve se nagyon. Az emberes NASA Mars programok 7, 30, 90 vagy 270 napos Marsi tartózkodással számolnak általában, és utána mindenképpen visszahozzák a Földre az űrhajósokat.
A Dzsini által említett Mars One az egyetlen "élő" egyirányú Mars-program (ami amúgy ugyebár per pillanat nem él, hiszen a jövőre tervezett Mars-szondájuk sehogy sem áll), de abban sincs valamilyen kislány, akit végleg odaküldenének.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#3886
Tudom. Én is így gondolom. Csak miután ott fel lett vetve gondoltam csak nem ők találták ki (legalább az alapját nem).
De Dzsini linkjét olvasva nem lesz ebből semmi...
De Dzsini linkjét olvasva nem lesz ebből semmi...
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3885
Az indexen kb. semmiről sem szabad olvasni. Azon túl nincs értelme annak az oldalnak, hogy felvet egy témát vagy valamiről írt, hogy történt valami. Semmiféle értelmezést nem szabad komolyan venni. Még a legkorrektebbül dolgozó szerző művében is túl sokszor vannak marhaságok sajnos. Origo dettó ugyanez.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#3884
Mars One a küldetés neve, és több körülötte a félrebeszélés, mint a konkrét adat 😊
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#3883
Tudom... nem indexen kell űrkutatásról olvasni.. 😊
Csak reménykedtem, hogy igaz a hír...
Csak reménykedtem, hogy igaz a hír...
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3882
Nem, nem konteó elvileg, munkatársam olvasta kb index-i magasságokban..
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3881
A NASA-nak nincs egyirányú emberes Mars-programterve, szóval megint valami konteós forrást olvastál...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#3880
Elég a Wikire felmenni.
Hivatalos költségvetése a Kínai Űrügynökségnek évi 500 millió dollár.
Egy Szen-Csou indítás árát a különféle források ~100-110 millió USD-re teszik (Wikin dettó olvasható).
Hivatalos költségvetése a Kínai Űrügynökségnek évi 500 millió dollár.
Egy Szen-Csou indítás árát a különféle források ~100-110 millió USD-re teszik (Wikin dettó olvasható).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#3879
Na de mi van a tökéletes ember kislánnyal, akinek az életét erre tették fel (Marsra szóló odaút, aztán ott is marad egyetlen emberként) és a Nasa mintegy Kwisatz Haderach-ként dédelgeti, nevelgeti, minden mozdulatában, minden oktatásában (és talán később egyes szerveinek műszervekre lecserélésével) és egészségében is erre képzik ki, erre teszik fel az életét? Él még a program? Mert akkor max 15 év múlva lesz marsraszállás.... 😊
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3878
könnyen lehet hogy azt olvastam valahol amit leírtál és a bulváros cím nagyon megmaradt. most annyit sem tudok kigooglezni, hol olvashattam, egyszerűen annyi a hülyeség, bármilyen keresőszavat próbálok, hogy meg sem találom a tengerben ezt a belemagyarázott, elferdített dolgot amit most keresek 😄
igen a Luna 27-re gondoltam, persze az "újságírók" megint félrevezettek, tényleg sok helyen emlegetnek 2020-at:
itt meg az említett csak női, 2030-ra datálva.
mondjuk én sem igazán hiszek ezeknek az időpontoknak. majd meglátjuk, könnyen lehet le is fújják ezeket.
igen a Luna 27-re gondoltam, persze az "újságírók" megint félrevezettek, tényleg sok helyen emlegetnek 2020-at:
itt meg az említett csak női, 2030-ra datálva.
mondjuk én sem igazán hiszek ezeknek az időpontoknak. majd meglátjuk, könnyen lehet le is fújják ezeket.