10000
-
#5498
A mai SpaceX Iridium-1 indítás valamikor késő délután (5:54 UTC, azaz magyar idő szerint 6:54) várható. -
#5497
Lesznek itt még azért bírkózások a SpaceX indítási procedúra miatt... -
Sequoyah #5496 Mert ahhoz is ido es eroforras kell. A kizaro vizsgalatoknak is legalabb olyan alaposnak, megismetelhetonek kell lenni. Mindegyik kvazi egy kulon nagyobb project. A publikalassal nyilvan nem varnak addig, de egy publikalas soha nem is szokott teljes bizonyossagot jelenteni. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5495
Az igazán érdekes az, hogy ez feltehetően azt jelenti, hogy a Mexikói határ melletti indítóállásról való indítással számolnak. Mindhárom fokozatot ugyanis úgy visszahozni, hogy Floridában szálljanak le, így reális - igen, Floridából is lehet indítani, és oda visszatérni, ahogy anno az Orbcomm-os indítás után csinálta a Falcon 9 Flight 20-nál, de ez kb. a max. hasznos teher felénél reális. -
#5494
Mert a publikálásnál az a lényeg, hogy első legyél, és onnantól bármi van, téged idéznek.
A bizonytalanságokat majd szépen sorban intézik, de így ők a "forrás". -
overseer-7 #5493 mindig minden a pénzen és a politikai bizonytalanságon bukik meg
... szerintem -
Pares #5492 Én csak azt nem értem, hogy miért nem végezték még el az összes olyan vizsgálatot (pl.: amiket felsoroltak), ami kizárhatta volna, hogy működik? -
#5491
Egy érdekes dokumentumból csemegéznek most az űrkutatási portálok: a SpaceX környezetvédelmi engedélyt és kiértékelést kért a floridai központja bővítésére új leszállópályákkal és kisegítő rendszerekkel. A kérelemből kiderül az is, hogy a cég jelenleg évi 6 Falcon Heavy indítással számol és zajártalmi kiértékelést/engedélyt kért arra is, hogy három FH első fokozatot hozhasson vissza egyszerre. -
overseer-7 #5490 Teljesen mindegy, hogy milyen kicsi a nyomaték vektora / kw amit előállít..
az a fontos, hogy felfedeztünk (nem találtuk fel) egy vadonat új meghajtási rendszert.
Még új.. még sok mindent nem értünk szerintem belőle.. De ha okos emberek ráállnak és kap a kutatás pénzügyi hátteret is, akkor lehetségessé válhat talán a jövőben, hogy rakéta üzemanyag nélküli meghajtást hozzon létre az ember.
Nem kell több száz tonna lox/kero cipelni.
De ha ez be is jön, akkor is ki kell találni valamit amivel hatalmas energiát szállíthatunk magunkkal, nem kémiai úton.
Energia akkor is kell a működésre. Nem lehet csettintésre leo pályára varázsolni energia nélkül tömeget.
-
Sequoyah #5489 -
#5488
Többször nekifutottam, hogy írjak erre valamit, de rájöttem, hogy felesleges. Nem lenne benne olyasmi, amit már nem írtunk le többen, több alkalommal.
Hiába. -
overseer-7 #5487 ezért mondtam, hogy impulzusokban..
valahonnan kell, hogy szerezze az energiát.. egy kevés energiát összegyűjt mondjuk egy kis tantál kondiban és akkuban.. az elég kicsi és könnyű.. amit aztán kisüt egy irányított antennára.. miközben modulálja annak jelét
én így oldanám meg.. kis ideig, de több kilowattot is leadhatna, aztán a következő adásra.. lehet hogy napokat kell várni, hogy össze jöjjön az adáshoz kellő energia -
#5486
Pont ez a baj. A Starshot nevű napvitorlások nano-szondák. Kizárt, hogy kilowatt szintű adóteljesítményt tudjanak biztosítani majd. -
overseer-7 #5485 pár kilowatt impulzusokban elég lenne..
a fő gond, hogy hogyan fogjuk ezt kivárni, anélkül hogy beleőszülnénk vagy meghalnánk -
Prof William #5484 De hogyan küldené vissza az adatot olyan távolságról? -
#5483
Az ESO chilei VLT űrteleszkópja kap egy kis feljavítást a Breakthrough Initiatives-től kapott pénzből. Ez az a szervezet, ami tavaly bejelentette, hogy fényvitorlás szondákat akarna küldeni a Centauri csillagtrió felé. A cél, hogy a VLT képes legyen a három csillag körül keringő bolygó(k) pontosabb vizsgálatára (is). -
#5482
Egy újabb piaci szereplő, akinek az önbizalmától kiakadnak a mutatók... :) -
#5481
Közben ma a kínaiak is beszálltak a kereskedelmi űrrepülésbe: sikeresen fellőtték a Kuaizhou 1A rakétát és három műholdat állítottak pályára vele. Bár közvetlenül nem tulajdonos a kínai állam, azért rajta tartja a szemét az üzemeltető Expace cégen, ami a tavaly alapított CASIC (China Aerospace Science and Industry Corp.) egyik alcége. A Kuaizhou egyszerre 4-6 kis méretű műholdat (max. 300 kilóig) tud különféle, 5-600 kilóméteres magasságú pályákra állítani és mindezt 10,000 $/kg áron tudja. A CASIC négy év múlva már a kis műholdas piac egyötödét szeretné birtokolni.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.01.09. 16:43:07 -
#5480
Eső és erős szél miatt elhalasztva január 14-re. -
Irasidus #5479 Tanulmányok is vannak, hogy milyen lenne egy ilyen kitörés a Földre és élővilágra. A légkör igen hatékonyan elnyeli a nagyenergiás sugárzásokat, pár parsecen belül rövid GRB, megnövekedett UV-sugárzást produkálna, nem valószínű, hogy globális katasztrófát okozna. Egy hosszú hatásúnak, már komolyabb hatása lenne, a légkörben kémiai reakciókat váltana ki, ami megnövelné a nitrogén-oxid és nitrogéndioxid molekulák számát, ami egyrészt ózonromboló 25-35% -os csökkenés várható, vagy éveket tartó hatás esetén akár 75%. Ezenkívül a nitrogén-oxidok fotokémiai szmogok, amik kiszűrik a napfény látható spektrumának bizonyos részét, emiatt elsötétül az ég, szerencsére a fotoszintézisre nagy hatással nem lenne, 1% csökkentené a hatásfokát. A ez a fotokémia szmog, az üvegházhatással ellentétes hatású lenne, és lehűtené földet, ezt lehetne kozmikus télnek hívni. Ez már okozhatna katasztrófát, de a teljes élővilág pusztulását semmi esetre sem. Jó példa erre, hogy még itt vagyunk, és 5 milliárd év alatt számtalan kozmikus hatás érhette a Földet, többek között feltételezik, hogy 450 millió évvel ezelőtt az ordovicium-szilur kihalási eseményeket okozhatta egy GRB (persze nem biztos).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.07. 15:06:16 -
#5478
Esetleg még ide lehet venni a jól irányzott GRB-t (Gamma-kitörést), ami néhány parszeken belül komoly problémákat okozhat az élővilágunknak. Ennek az esélyét még csak megtippelni se nagyon tudjuk, galaxisonként 1/10 ezer év - 1/10 millió év között bármilyen gyakoriságú lehet, az elmúlt 50 évben kb. huszat észleltünk a Swift fellövése előtt, mind eléggé távol volt, és nem okozott problémát.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.01.07. 14:38:11 -
#5477
Egy körülbelül 3000 fényévnyi sugáron belüli szupernova robbanás csekély kihatással lenne a Földre, kb. 70 fényéven belül halálos sugárzást okozna, kb. 30 fényéven belül pedig igen komoly, talán végleges pusztítást okozna a bioszférában is. A hozzánk legközelebbi esélyes az IK Pegasi, ami most 150 fényévre van, de a robbanásáig még várható ötmillió év és addig kb. 500 fényévre fog távolodni a Naptól. Egy korábbról nem ismert, feltételezett legközelebbi robbanás kb. kétmillió éve történt, nagyjából 300 fényévnyire, és radioaktív vasizotóp porral terítette be a Földet.
Az ismertek közül ami a legvalószínűbb, hogy mostanában (max. pár százezer éven belül) elpukkan, az a Betelgeuse (640 fényév) és az Eta Carinae (~8000). Ezek azért biztonságos távolságban vannak.
Másodpercenként kb. 30 szupernóva robbanás történik a világegyetemben és a következő 50 évben valamikor a mi galaxisunkban is kell majd legyen egy (statisztikai alapon véve). Az ijesztőbb az, hogy ha a közelben lesz, nem nagyon fogjuk észrevenni egészen az utolsó pillanatig... (Itt egy lista a legközelebbi ismert jelöltekről.) -
overseer-7 #5476 az lenne a legjobb ha szupernova robbanás lenne a galaxis ezen szektorában és mi nem halnánk bele..
szép látványos lehetne.. éjszaka félhomály lenne, fényesebb lenne mint teliholdkor, olvasni lehetne éjszaka is a csillagos ég alatt.. nappal is látni lehetne a fényét.. -
#5475
Csillagászok egy csoportja szerint 2022-ben (plusz-mínusz 1 év) két csillag össze fog olvadni és látványos, a Földről is jól látható felfényléssel fel fog robbanni. Ezt egy korábbi, nagyon hasonló páros megfigyelése és 2008-as, robbanással járó egybeolvadása alapján jósolják. -
#5474
A NASA két új szondát küld az aszteroida övbe 2021-ben, hogy 2025 és 2033 között nyolc aszteroidát keressenek fel és vizsgáljanak meg. Lucy ebből egymaga hetet fog bevállalni, főleg a Jupiter pályáján mozgó trójaiak közül. Psyché a róla elnevezett különös és elég egyedi vas-nikkel aszteroidát keresi majd fel, ami köré pályára is fog állni. -
Prof William #5473 Axiom? Úgy tűnik a Pixar mégis a jövőt látta. :)
![]()
Utoljára szerkesztette: Prof William, 2017.01.03. 21:39:53 -
#5472
Egy tavaly, frissen alakult, de csupa volt NASA és más szakértőkből álló cég, az Axiom Space két év múlva saját űrhajóst, három év múlva saját, privát űrmodult küldene az ISS-re, de fő céljuk egy teljesen privát űrállomás megépítése és felküldése Föld körüli pályára valamikor 2024-28 körül. A terv nagy vonalakban az, hogy 2020 végén egy önálló modult csatolnak az ISS-hez, amit aztán, ha az ISS felszámolásáról döntenek, leválasztanak a bázisról és önálló űrállomásként fog tovább keringeni. -
#5471
Nem, engem az érdekel, hogy hogyan mozgatákk ennyire szépen és precízen. Nem akadt el semmiben, nem forog, nem pörög. Mintha valami mágius erő tolná. -
#5470
Egy nagylátószögű UHD kamerával. Idézem a videó alattról: " the footage was shot in Ultra High Definition (4K) using a fisheye lens for extreme focus and depth of field." -
#5469
Ezt hogyan vették fel? -
#5468
A SpaceX megtalálta és kijavította a hibát, és terv szerint január 8.-án újrakezdik a kilövéseket, elsőként az Iridium NEXT műholdjával. A helyszín a Vandenberg kikötő lesz, mivel a floridai bázisuk még nem áll készen a sérüléseket követően. -
maki85 #5467 CSODÁLATOS!!!!!
nagyon jó ez a szabadkábelezés:))
egyszerűen ámulok, hogy egy ilyen "zagyvaságot":)) hogy tudott az EMBER egy használható egésszé összegyúrni -
#5466
Az UniverseToday is kiadott egy ingyenes könyvet az idén várható 101 legfontosabb, legérdekesebb csillagászati eseményről. Ezek elsősorban a Földről megfigyelhető együttállások, meteorzáporok, üstökösök. -
#5465
1997-ben indították, és 2004 végén ért a Szaturnuszhoz, amikor ledobta a Titánra a Huygens szondát. -
Ninju #5464 Köszi! -
#5463
Basszus, ilyen öreg a Cassini? Én úgy emlékeztem, hogy alig pár éves. Rohan az idő... -
#5462
Miért dobják bele a Szaturnuszba?
A szonda az élete vége fele jár, igazából 2008 óta folyamatosan agyalnak rajta, mi is legyen a program vége. Eredetileg szerették volna a Szaturnusz D- és F-gyűrűit alaposabban megvizsgálni, de arra nem került sor, így egyfelől ezt a két gyűrűt közelebbről megvizsgálhatnák, másfelől pedig a Szaturnusz légkörébe érve talán új dolgokat is felfedezhet, amire nem számítanak. Mindenek előtt viszont így biztonságosan el lesz pusztítva a szonda, nem kell amiatt aggódni, hogy esetleg valamelyik Holdba csapódva ott kárt tehet az esetleges élővilágba (a fedélzetén ugyebár az RTG plutóniumot tartalmaz...).
Volt olyan terv, hogy valamelyik jeges holdat veszik célba, de félnek a fent említett esélytől.
Volt olyan terv, hogy lassan eltávolodnak a Szaturnusztól, és valamelyik másik óriásbolygóhoz vezénylik át, ám ehhez a költségeket biztosítani kellene, ráadásul nagyon lassú / hosszú lenne, mivel korlátozott a felhasználható üzemanyag-mennyiség (miután 2013-ban lelőttek pár külső bolygót vizsgáló küldetést, így is lett volna ráció benne)
Volt olyan terv, hogy a Voyager-1 / -2 szondákhoz hasonlóan a naprendszerből távolodó pályára állítják, ám ez effektíve csak a napszélről adna információkat.
Volt olyan terv, hogy valamelyik "Kentaur" égitesthez vezetik át (olyan kisbolygók, amelyek a Jupiter trójai kisbolygók és a Kuiper-öv égitestei között találhatóak), de nagyon hosszú program lenne, és az átmeneti időszakban semmiféle valóban hasznos tudományos eredménye nem lenne.
Volt olyan terv is, hogy a Titán vagy a Phoebe körül állítják pályára, ám itt már elég rizikós a hátralévő üzemanyag-mennyiség, és hosszú idő kell emiatt a pályára álláshoz.
Végül maradtak az eredeti elgondolásnál, és belevezetik a Szaturnuszba...
Basszus, te ezeket a listákat honnan húzod elő...? :)
Innen, meg persze a fontosabbakra ránézek külön, mert például ebben a linkeltben még benne van a Boeing CST-100 OFT és a SpaceX Dragon V2 Spx-DM1 repülés is, holott azok már el lettek tolva.... -
#5461
Mert nem akarják még az esélyt se megadni arra, hogy valamelyik holdra érkezik, és megfertőzi földi élettel. -
#5460
Basszus, te ezeket a listákat honnan húzod elő...? :) -
#5459
2017 elég rázós lesz, az elmúlt években ennyi bizonytalan indítási terv nem volt, a Falcon 9 szeptemberi balesete, a Boeing CST-100 csúszások, a SpaceX Dragon v2 csúszások, Falcon Heavy csúszások, az orosz indítóállás elkészülésének csúszása sok-sok bizonytalanságot jelent. Itt van azért a nem teljes, hanem csak fontosabb, említésre méltóbb várható indítási terv:
Magyarázat:
Hordozórakéta típusa • Fő hasznos teher elnevezése (plusz információk)
Január
10.: SS-520-4 • TRICOM 1 (Egy kis méretű japán indítórakéta első útja, egy 3U méretű cubesatot visz fel)
19/20: Atlas V - 401 • SBIRS GEO Flight 3 (Az ULA régóta húzódó indítása a védelmi minisztérium infravörös rakétaindítás-előrejelző műholdjának)
20: GSLV Mk.3 • GSAT 19E (India első teljesen saját GEO kommunikációs kísérleti műholdja, GEO tesztindítás a GSLV Mk.3 rakétával)
27: Atlas V - 401 • NROL-79 (Egy titkosított műholdat indítanak az NRO-nak)
TBD (még nem véglegesített januárra tervezett):
Falcon 9 FT • Iridium Next 1-10 (a Falcon 9 szeptemberi balesete után az első indítása a SpaceX-nek)
Falcon 9 FT • EchoStar 23 (egy másik régóta húzódó, brazil kommunikációs műhold indítása a SpaceX-nek)
Február
21:Szojuz-U • Progresz MSz-05 (ISS ellátmány)
TBD (még nem véglegesített februári tervezett indítás):
Falcon 9 FT • SpaceX CRS 10 (ISS ellátó küldetés a CRS program keretében, eredetileg tavaly februárban indult volna)
Falcon 9 FT(R) • SES 10 (ez az indítás lesz az első, ahol újrafelhasznált első fokozattal indít el egy műholdat a SpaceX)
Falcon 9 FT • Iridium Next 11-20 (Az Iridium Next következő 10-es műholdcsoport indítása, amely októberről csúszott el)
Hosszú Menetelés 2D • HXMT (Kínai tudományos Röntgen-távcső, valamikor 2017 elején indul, feltehetően februárban)
Március:
7: Vega • Sentinel 2B (Az ESA Föld-megfigyelő műholdja)
16: Atlas V - 401 • OA-7 (Cygnus-7 ellátmányszállító űrhajó indítása a CRS keretében, a 2014-es Antares baleset miatt az ULA Atlas V. rakétájával)
27: Szojuz-FG • Szojuz MSz-04 (ISS 51 személyzet, Fjodor Ny. Jurcsihin orosz és Jack D. Fischer amerikai űrhajósokkal, eredetileg három fős lett volna a személyzet, de az oroszok egyel kevesebb űrhajóst küldenek fel, mert úgy vélik, hogy nincs elég tudományos feladat (az orosz modulokban) ahhoz, hogy értelmes munkát tudjanak adni neki. Az amerikaiak a döntés megvitatása (2016 november) után úgy vélték, hogy ők viszont nem tudnak ennyi idő alatt kiképezni és felkészíteni egy űrhajóst az útra. Mivel a személyzet 3 hónapig lesz fent, így űrturistának továbbadni a helyet nem opció.)
TBD (Márciusra tervezett, de nem részletezett indítások)
Falcon 9 FT • SpaceX CRS 11 (ISS ellátmányszállítás a CRS program keretében)
Falcon 9 FT • NROL-76 (Titkos kémműhold az NRO számára, a SpaceX első indítása az NRO számára)
Szojuz-2.1b • GLONASS-752 és -756 (Két külön indítás lesz 2017Q1-ben, amely a GLONASS rendszer műholdjait cseréli)
Szojuz-2.1a • Kanopusz-V-IK (Infravörös Föld-megfigyelő műhold, illetve Zond napkutató műhold indul Bajkonurból, valamikor 2017Q1 körül)
Április
TBD (Áprilisra tervezett indítások, konkrét dátum nélkül még)
Hosszú Menetelés 7 • Tiancsou 1 (Első ellátmányszállító űrhajó a TianGong-2 űrállomásra)
Rokot • Sentinel-3B (ESA Földmegfigyelő műhold)
Május
4: Atlas 5 - 531 • AEHF 4 (A negyedik Advanced Extremely High Frequency (AEHF) katonai kommunikációs műhold)
29: Szojuz-FG • Szojuz MSz-05 (ISS 52/53 személyzet, Szergej Ny. Rjazanszkij orosz, Paolo Nespoli olasz és Randy Bresnik amerikai űrhajóssal)
TBD (Májusra tervezett indítás, konkrét dátum nélkül):
Minotaur-C • SkySat (Az Orbital eredetileg még 2015 végén vitte volna fel a Terra Bella (egy Google leányvállalat) hat Föld-megfigyelő műholdját, az eredetileg Taurus XL nevű hordozórakéta azonban 2009-ben és 2011-ben sem tudta az akkori hasznos terhét feljuttatni, mivel az áramvonalazó kúp nem vált le, 2014-ben pedig az Antares hordozórakétájuk robbant fel az indítóálláson, amelyet használtak volna)
Falcon 9 • SpaceX CRS 12 (ISS ellátmányszállítás a CRS keretében)
Június:
13: Atlas V - 541 • NROL-42 (Az NRO "Trumpet" rádióelektronikai (ELINT / SIGINT) kémműhold családjának harmadik generációs műholdja, kibocsátott antennái mintegy 150 méteresek)
14: Szojuz-2.1a • Progresz MSz-06 (ISS ellátmány)
TBD (Júniusra tervezett indítás, konkrét dátum nélkül):
Falcon Heavy • Demo Flight (Eredetileg 2015Q3-ra tervezett első, demonstrációs Falcon Heavy indítás, most 2017Q2-ra időzítve)
Július:
6: Antares Ench. • OA-8E (Cygnus ellátó űrhajó az ISS-re, az Orbital második átépített Antares hordozórakétája a 2014-es baleset után (az első 2016 októberében sikeresen felvitte az OA-5-öt))
Augusztus:
31: Atlas V - 541 • NROL-52 (Az NRO "Quasar" kommunikációs műhold-családjának legújabb indítása, ezek a műholdak az alacsony keringési pályájú kémműholdak és az Észak-Amerikai központ között biztosítják a folyamatos adatkapcsolatot)
TBD (Augusztusra, konkrét dátum nélküli indítás):
Ariane 5 ES • Galileo FOC 15-18 (Az Európai Gallileo navigációs rendszer 4 új műholdját juttatják fel)
Vega • Optsat 3000 & VENµS (Az ESA Vega hordozórakétája viszi fel az Olasz védelmi minisztérium Optsat 3000 kémműholdját és a Francia-Izraeli Földfelszín-kutató, illetve kísérleti plazma-meghajtást használó VENµS műholdját).
Szeptember:
12: Szojuz-FG • Szojuz MSz-06 (ISS 53 személyzet, Alekszandr A. Miszurkin orosz és Mark T. Vande Hei amerikai űrhajóssal, az MSz-04-hez hasonlóan a 2016 novemberi döntés után 3 helyett csak 2 űrhajóssal megy fel)
TBD (Szeptemberre tervezett, határozott dátum nélküli indítás):
Falcon 9 FT • SpaceX CRS 13 (ISS ellátmányszállítás a CRS keretében)
Falcon Heavy • STP-2 (Az amerikai védelmi minisztérium számára történő demonstrációs indítás, melynek keretében különféle kísérleti műholdakat juttatnak fel a Falcon Heavy rakétával)
Szojuz-2.1b • GLONASS-761 (a GLONASS navigációs rendszer újabb műholdját juttatják fel)
[/i]Október[/i]
3: Delta IV M+ (5,2m) • NROL-47 (Az NRO ötödik "Topaz" radarfelderítő műholdját küldik fel)
12: Szojuz-U • Progresz MSz-07 (ISS ellátmány)
26: Szojuz-FG • Szojuz MSz-06 (ISS 54 személyzet, Alekszandr A. Szkvorcov orosz, Kanai Norisige japán és Scott D. Tingle amerikai űrhajóssal)
27: Atlas V - 401 • SBIRS GEO-4 (Amerikai katonai rakétaindítás-előrejelző műhold indítása)
November:
17: Antares Ench. • OA-9E (Cygnus ellátó űrhajó az ISS-re a CRS keretében)
TBD (Valamikor novemberben...):
Delta 2 • ICESat 2 (NASA Föld-megfigyelő műhold kifejezetten a sarkok jégsapkáinak és a jégréteg vastagságát megfigyelésére)
Proton-M • Nauka (Alias MLM-1, egy új, 20.3 tonnás orosz tudományos modul az ISS űrállomásra)
December:
TBD, tehát talán 2017 decemberében:
Falcon 9 FT • Transiting Exoplanet Survey Satellite (NASA űrteleszkóp, kifejezetten a csillagok előtt átvonuló bolygók megtalálására)
Szojuz-2.1b • GLONASS-K2 (Az első új Glonass-K2 szériás navigációs műhold indítása)
Delta IV M+(4,2m) • Navstar GPS Block III - 01 (Az első új Block III-as Navstar GPS műhold)
"Valamikor 2017-ben" (Indítások, amelyek várhatóan ez évben történnek meg, de nem tudni, pontosan mikor, de mégis megéri megemlíteni őket)
Electron • ? (A SpaceLab nevű startup első indítása az Electron elnevezésű új, kis méretű hordozórakétával, amely dedikáltan a Cubesatok indítására készül)
Ariane 5 ECA • Sok (Összesen nyolc további Ariane 5 ECA indítás várható, köztük az EDRS-C európai lézer-kommunikációs műhold és az indiai GSAT kommunikációs műholdakkal)
Falcon 9 FT és FT(R) • Még több (Eleddig 10 további eleve 2017-re tervezett, vagy a 2016 szeptemberi baleset miatt megcsúszott indítás várható 2017-ben, többek között az Iridium NEXT műholdas rendszer összesen 60 műholdját kellene felvinnie a SpaceX-nek)
H-IIA • SLATS és GCOM-C (A japánok a GCOM-C-vel a globális környezeti hatások változásait figyelik meg, továbbá egy igen érdekes kísérletben azt próbálják demonstrálni, hogy lehetséges akár 200km-es magasságban keringő műholdat is üzemeltetni, ez a SLATS (Super Low Altitude Test Satellite), amely napelelem-szárnyakkal és egy ionhajtóművel rendelkezve szeretné legyőzni az ilyen magasságban még mindig jelentkező légellenállást)
H-IIA • Néhány (A japánok további négy indítást terveznek, köztük a saját regionális QZSS műholdas navigációs rendszerüket bővítik, illetve felviszik az Egyesült Arab Emirátusok 'KhalifaSat' műholdját, ami az EAE első teljesen saját építésű Föld-megfigyelő műholdja)
Hosszú Menetelés 5 • Chang'e 5 (Kínai holdszonda-misszió, melynek célja, hogy Holdpor-mintát hozzanak vissza a Földre)
Vega • ADM-Aeolus (Egy LIDAR (lézer-radar) műhold, amely a szélmozgások még pontosabb követésével komoly előrelépést hozhat az időjárás-előrejelzésben)
Nagy hiányzók:
Atlas V - 422 • Boe-OFT (A Boeing CST-100 személyzet nélküli tesztrepülése, eredetileg 2017 december környékére várták, de mivel túl nehéz lett az űrhajó, és át kell tervezni / építeni, ezért 2018 júniusáig eltolták)
Falcon 9 FT(R?) • SpX-DM1 (A SpaceX Dragon V2 első tervezett személyzet nélküli űrrepülése csak szuborbitális repülés lett volna 2017 Augusztusában, jelenleg legalább 5-6 hónapos csúszás várható ezzel kapcsolatban)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.01. 11:23:52
