Űrkutatás

A KIC 8462852 körüli üstökösfelhő léte erősen megkérdőjeleződött...

Ismét víz szivárgott egy űrséta során a sisakba.

(Ide is, hátha valaki nem veszi észre a főoldalon a partner listában.)
Megnyílt a NASA űrkiállítás a Millenárison.

És igen, a Sierra Nevada addig küzdött, amíg beválaszották a Dreamchaser-t harmadiknak a CRS-2-be, az Orbital ATK (Cygnus) és a SpaceX (Dragon) mellé...

A CRS-2 2019-től 2024-ig szól, és mindhárom nyertes cég egyenként legalább 6 küldetésre kap megbízást. A további küldetéseket az igényektől, lehetőségektől, és a járművek képességeitől (figyelembe véve, hogy mekkora tömeget tudnak felvinni, mennyit tudnak visszahozni, stb.) függően.

A hír a NASA oldalán.

A háttér annyi, hogy a ISS-re személyszállítással foglalkozó CCDev-be eredetileg a DreamChaser-t kiszelektálták az utolsó körben, így a két nyertes a Boeing (CST-100) és SpaceX (Dragon V2) lett. A Sierra Nevada megtámadta a döntést, ami miatt hónapokig állt a kifizetés (a munka csak rövid ideig), de végül 2015 januárjában a GAO a Sierra Nevada ellen döntött, és így végleges lett, hogy a DreamChaser kiesik a CCDev-ből (az indoklás szerint a Sierra Nevada valóban olcsóbb ajánlatott tett le, de a Boeing CST-100 javaslata volt a műszakilag legkidolgozottabb, legalaposabb).

A cég azonban tovább lobbyzott és küzdött, és egy személyzet nélküli, extra műszaki modullal felszerelt, pilóta nélküli DreamChaser-el agresszíven pályáztak a CRS-2-re. Időközben két lényegi csapásirányuk volt, a StratoLaunch-al megegyeztek abban, hogy a StratoLaunch hordozórakétája lesz a DreamChaser egy kisebb változatának (ahhoz az eredeti DreamChaser túl nagy és nehéz lett volna, hogy azt el tudja juttatni LEO pályára), a másik pedig az, hogy a német OHB céggel közösen egy, az ESA részére propagált DreamChaser változatot dolgoztak ki, ez a DreamChaser 4 EU (röviden DC4EU) néven fut jelenleg is.

A CRS-2-re benyújtott pilóta nélküli DC változat felhajtható (csonka)szárnyakkal rendelkezik, hogy beférjen az 5 méteres átmérőjű áramvonalas kúp alá (ami az Atlas 5 és az Ariane 5 rakétákat feltételezi hordozórakétának - noha a SpaceX Falcon 9-es 5.2 méteres áramvonalas kúpjába is elférne). 5 tonna terhet képes túlnyomásos belső terében felbinni, 500kg-ot pedig túlnyomás nélkül. Visszaúton a leválasztható műszaki moduljába maximum 3,25 tonna hulladékot tud a légkörben elégetni, illetve a géptestben 1,75 tonnát visszahozni, maximum 1.75G fellépő gyorsulás mellett.



A CRS-2 másik két nyertese a már CRS-1-ben is szereplő SpaceX Dragon (feltehetően a V2 változat) és az Orbital ATK Cygnus űrhajója. A vesztese a Boeing, amelyik a CST-100 teherváltozatával pályázott.

Elsőre még azt se tudjuk, hogy miként lehetne meghatározni az "élet" fogalmát (főleg, hogy nincs túl széles mintaállomány, amiből szabályokat lehetne meghatározni).
Másodikra egyelőre a sajátunkon kívül nagyon sok jóindulattal se jártunk túl sok másik égitesten, főleg nem olyan műszerekkel, amik elég hatékonyak ilyen jellegű kereséshez - ráadásul azoknak az égitesteknek elenyésző területét vizsgálták át. A felszín alatt meg gyakorlatilag sehol se voltunk.

Tehát jelenleg kb. azt tudjuk, hogy a miénkhez hasonló fejlett élet (pláne civilizáció) nem látszik látványosan a bolygók és holdjaik felszínén.

mondjuk eléggé úgy néz ki hogy a naprendszer sok égiteste közül csak itt van élet...

Egy tudós szerint az ismert "Wow!" szignált egy éppen arra elhaladó üstökös okozhatta. Abban az időben és helyen, amerre az antenna nézett, kettő is volt, és a napsugárzás a csóván keresztülhatolva felbontotta a vizet, ami a megjelenő erőteljes hidrogén vonalat okozta. Mások egyelőre óvatosan fogadják az elméletet, szerintük ilyesmit már azóta is tapasztalnunk kellett volna, de eddig nem történt meg. Mivel mindkét üstökös visszatér 1-2 éven belül, a tudósok ellenőrizhetik - vagy cáfolhatják - a felvetését.

ebből láttam már valamelyiket, de a vicces zene ellenére úgy olvastam mellé a sztorit, hogy elég parás volt a szitu, megsérült-e a szkafander stb 😊

Valami hasonlo lehet most a kvantumfizikaval, hurelmelettel es a 4 ero egyesitett elmeletevel is. Bonyolult es sehogy sem jon ki a matek hogy minden szempontbol jo legyen. De megfelelo "koordinatarendszerbe", nezopontba athelyezve lehet nagyon is egyszeruve es nyilvanvalova valik minden. De mi is lehet az a nezopont...😊

Most a földönkívüli élettel is bizonyos értelemben a geocentrikus világképnél tartunk 😊 Egyelőre a Föld különleges, aztán majd kiderül, hogy mégsem 😊

Nagyon köszi a linket, az A12 3. fokozatáról nem is tudtam, hogy ilyen különleges.

Amúgy az első körös geocentrikus nézet még a bolygókat (= bolyongó csillag, ami az égen nem mozog együtt a többi csillaggal) is Föld körüli pályára helyezte, csak aztán mikor nekiálltak a matekot kiszámolni (ókori görögök), akkor derült ki, hogy azok inkább a Nap körül keringenek (ebből lett a lenti jobb oldali kép modellje) - ahol a Nap kering a Föld körül, Nap körül meg a többi. Ez viszont már igazából mozgásügyileg helyes, az, hogy melyik pontot határozzuk meg referenciának, az meg Einstein szerint is mindegy.
Ráadásképpen a Nap is kering a Galaktikus középpont körül, és még fel-le hullámzik is az ekliptika körül (galaktocentrikus modell) - csak aszerint már számoljon az, akinek nincs jobb dolga 😊

😄DD

jól jártunk a heliocentrikus világképpel:

Ah, látom. Azért látszik a 'húzódás', 12 év, ~40 űrrepülő misszió...

Nem igazán. Akad pár Apollo-program béli űrhajós, aki aztán az STS-ben újra repült, ilyen John W. Young vagy Ken Mattingly, viszont az ő esetükben csak 9-10 év után repültek újra.

Glenn repülését leszámíva mi leghosszabb idő két repülés között, amikor ugyanaz a személy fement? Én csak véletlenül böngészgetve 12 évet találtam. Tud ennél valaki hosszabb időről?

Ez igaz, de a Mojave űrreptér sem túl ideális (északi 35°-on fekszik, viszonyításképpen a Kennedy űrközpont is a 28°-on), márpedig a LauncherOne is onnan indul, sőt a StratoLaunch is a Mojave-n építi ki a bázisát...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.06. 09:56:46

A Virgin Galactic urugrasokat (is) tervez, annak nem szamit hogy milyen palyan indulsz.

"a Virgin Galactic bejelentette, hogy Angliában is akarnak építeni egy űrrepteret, ahonnan majd a Virgin Galactic gépei indulhatnak."

Anglia eléggé északon van, jó messze az egyenlítőtől...

Méretarányos ábrázolása az eddigi, jelenlegi és a közeljövőben várható emberes űrhajóknak:

Mi történt a VSS Enterprise 2014 október 31.-ei baleseténél:

Röviden: a felbillenthető szárny rögzítését Mach 1.4 elérésig nem szabadott volna kikapcsolni, utána viszont már az aerodinamikai erők magától a helyén tartotta volna a szárnyat. A másodpilóta viszont sokkal hamarabb kioldotta a zárat, így a szárny felcsapódott, és a gép szétszakadt a levegőben

Hozzá kapcsoló hír: a Virgin Galactic bejelentette, hogy Angliában is akarnak építeni egy űrrepteret, ahonnan majd a Virgin Galactic gépei indulhatnak.

<#eljen>

"összes tökkelütött idióta"
Nekem ez a verzio nagysagrendekkel hihetobbnek tunik. Tokkelutott idiotara rengeteg peldat ismerunk, szerintem legtobbunknek szemelyes tapasztalata is van benne. Megtobb olyan aki ugyan nem idiota, viszont egyeb erdekek (peldaul a hirveres) miatt szandekosan idiotasagokat nyilatkoznak.
A hivatalostol nagysagrendekkel eltero technologiai szintu es nagysagrendu titkos programok viszont nincsennek, pedig elobb-utobb a legtobb ilyen titok napvilagra kerul.

Halo Cifu,
Láthatóan napra kész vagy a űrtecnikával, ezért kíváncsi lennék a véleményedre a következő kérdésben.
Van most már legalább egy fél tucat ember - köztük Eisenhower unokája Laura Magdalene Eisenhower, vagy Corey Goode, vagy Randy Cramer.. - aki azt állítják, hogy emberi kolóniák vannak a Marson és ők maguk is évtizedeket töltöttek ott szolgálatban.
Szerinted igaz e ez, vagy csak kamu ?? Mert ha ez kamu, akkor ez az összes tökkelütött idióta, vagy ha nem, akkor két különböző fejlettségi szint kell, hogy párhuzamosan fusson a Földön. <#confused>

Csak a fontosabbak:

2016 Január:

TBD: Falcon 9 v1.1 FT hordozórakéta, SES-9 kommunikációs műhold, Cape Canaveral (Falcon 9 v1.1 Full Thrust indítás, pontos dátum még nincs)
20.: PSVL-XL hordozórakéta, IRNSS-1E navigációs műhold, Satish Dhawan (az indiai navigációs rendszer 5. műholdja, regionális GPS-hez)

2016 Február:

7.: SpaceX Falcon 9 v1.1 FT hordozórakéta, Dragon CRS-8 / Bigelow BEAM / 16db Flock-1d cubesat, Cape Canaveral (A Dragon viszi a Bigelow felfújható űrállomás modult az ISS-re, amelynek technológiája a későbbiekben alapeleme lehet a NASA mélyűri misszióinak, a Flock-1d képalkotó műholdak a Planet Labs csoportjába tartoznak)
10.: Delta IV M+ hordozórakéta, NROL-45 radar kémműhold, Vandenberg légibázis (A Topaz radar-kémműhold széria negyedik tagja, a Topaz-ok viszonylag magasan (1000km felett) keringenek, feltehetően hogy kevésbé legyenek kitéve az esetleges katonai támadásoknak (az előd Lacrosse 400-700km között keringett)).
12.: H-IIA hordozótakéta, Astro-H röntgen-űrtávcső / ChubuSat-2 és -3 / 8db cubesat, Tanegasima űrközpont (az Astro-H a legkomolyabb röntgen-távcső terv mostanában, az 1999-ben pályára állított Chandra már 11 évvel "élte túl" tervezett üzemidejét, a következő komolyabb, az ATHENA) pedig 2028-ban indulna csak)
TBD.: SVL-XL hordozórakéta, IRNSS-1F navigációs műhold, Satish Dhawan (az indiai navigációs rendszer 6. műholdja, regionális GPS-hez)

2015 március:

10.: Atlas V 401 hordozórakéta, Cygnus CRS OA-6 ellátóűrhajó, Cape Canaveral (az Orbital ATK második Cygnus ellátómissziója az ISS űrállomásra az Atlas hordozórakétával)
14.: Proton-M/Briz-M hordozórakéta, ExoMars Mars-orbiterszonda / Schiaparelli Mars-leszálló egység, Bajkonur (közös orosz-európai Mars-program, az orbiter elsődleges feladata hogy kommunikációs átjátszóállomásként működjön 2022-ig, első sorban a 2018-ban indítando ExoMars rover részére, illetve több spektrométerrel a légkört illetve a felszínt vizsgálja, és van egy sztereokamerája is, a felszín részletesebb feltérképezésére, a Schiaparelli első sorban leszállási demonstrációs modul, amelynek a légkörbe való fékezést és a puha leszállást kell bemutatni, illetve szintén a légkört vizsgálja, de mivel csak akkujai vannak, 4 sol-ig (marsi nap) fog várhatóan csak működni)
18.: Szojuz-FG hordozórakéta, Szojuz TMA-20M űrhajó, Bajkonur (ISS 47/48 küldetés, személyzete: Alekszej Ovcsinin, Oleg Szkripocska (oroszok) és Jeffrey Williams (amerikai))
21.: Falcon 9 v1.1 FT hordozórakéta, Dragon CRS-09 ellátóűrhajó, Cape Canaveral (többek között az International Docking Adapter (IDA) viszi fel, amelyből kettő lesz Harmony PMA-ira csatlakoztatva, és a későbbiekben ezekre fognak majd a NASA űrhajói csatlakozni, az első IDA elveszett a SpaceX Dragon CRS-07 balesetekor)
31.: Szojuz hordozórakéta, Progressz MSz-02 ellátóűrhajó, Bajkonur (ellátmány az ISS részére)

2016 április:

TBD: Falcon Heavy hordozórakéta, rengeteg cubesat, Cape Canaveral (első Falcon Heavy tesztindítás)
TBD: Dnyepr-1 hordozórakéta, Iridium NEXT-1/-2 kommunikációs műhold, Dombarovszkij űrközpont (az első két új generációs Iridium műhold, 1.5 plusz 8Mbit/s adatkapcsolat sebességű hálózat)

2016 Május:

12.: Delta IV-H hordozórakéta, NROL-37 kémműhold, Vandenberg légibázis (NRO kémműhold, feltehetően a 'Mentor' SIGINT szériából)
31.: Antares-230 hordozórakéta, Cygnus CRS OA-5 ellátó űrhajó, Cape Canaveral (az Orbital ATK első Antares indítása a két évvel ezelőtti Antares 130 / Cygnus OA-4 baleset után, az első fokozat az AJ-26 (ex-NK-33) helyett már két RD-181 hajtóművel rendelkezik)

2016 Június:

10.: Falcon 9 v1.1 FT hordozórakéta, Dragon CRS-10 ellátóűrhajó, Cape Canaveral (ellátómisszió az ISS űrállomásra, többek között viszi a SAGE III légköri kutató modult, ami az ózon, nitrogén dioxide, nitrogén trioxide és klór dioxide magaslégköri koncentrációját is vizsgálja)
21.: Szojuz-FG hordozórakéta, Szojuz MSz-01 űrhajó, Bajkonur (első Szojuz MSz út, hatékonyabb napelemekkel, új és könnyebb fedélzeti számítógépekkel, dokkolórendszerrel és digitális műhold alapú telemetriával rendelkezik, személyzete: Anatolij Alekszejevics Ivanyisin (orosz), Takuja Onishi (japán) és Kathleen Rubins (amerikai))
24.: Atlas V 421 hordozórakéta, NROL-61 kémműhold, Cape Canaveral (ismeretlen NRO kémműhold)

2016 Július:

4.: Szojuz hordozórakéta, Progresz MSz-03 ellátóűrhajó, Bajkonur (ISS űrállomás ellátómisszió)

2016 Augusztus:

15.: Falcon 9 v1.1 FT hordozórakéta, Dragon CRS-11 ellátóűrhajó, Cape Canaveral (ISS ellátómisszió)
TBD: Falcon 9 v1.1 FT hordozórakéta, Iridium NEXT-3/.../-12 kommunikációs műhold, Cape Canaveral (Iridium NEXT konstelláció)

2016 Szeptember:

3.: Atlas V 411 hordozórakéta, OSIRIS-REx űrszonda, Cape Canaveral (NASA aszteroida mintavételező és mintavisszahozó űrszonda, amely a 101955 Bennu aszteroidát fogja megfúrni, és onnan 7 évvel az indítása után, 2023-ban visszahozni a mintát)
23.: Szojuz-FG hordozórakéta, Szojuz MSz-02 űrhajó, Bajkonur (ISS 49/50 küldetés, személyzet: Szergej Nyikolájevics Rizsikov, Andrej Borisenko (mindkettő orosz) és Robert Shane Kimbrough (amerikai))

2016 október:

4.: Antares-230 hordozórakéta, Cygnus CRS OA-7 ellátó űrhajó, Cape Canaveral (ISS ellátómisszió)
20.: Szojuz hordozórakéta, Progressz MSz-03 ellátóűrhajó, Bajkonur (ellátmány az ISS részére)
TBD: Falcon 9 v1.1 FT hordozórakéta, Iridium NEXT-13/.../-22 kommunikációs műhold, Cape Canaveral (Iridium NEXT konstelláció)
TBD: H-IIB hordozórakéta, HTV-6 ellátóűrhajó, Tanegasima űrközpont (ISS ellátómisszió, JAXA)
TBD: Ariane 5 ECA hordozórakéta, Gallileo-13/.../-16 navigációs műhold, Kourou űrközpont (a Gallileo GPS rendszer 3 újabb műholdja)
TBD: Falcon Heavy hordozórakéta, DoD Space Test Program-2 műholdak (ISAT, COSMIC-2 műhold-konsteláció, 8db pico-műhold), Kennedy űrközpont (az amerikai védelmi minisztérium tesztprogramja a Falcon Heavy tesztelésére, az ISAT egy 5 tonnás radarműhold, amelynek 274 méterre kibontható PESA antennája lesz, a COSMIC-2 pedig egy hat műholdból álló kommunikációs tesztműhold-csoport)

2016 november:

16.: Szojuz-FG hordozórakéta, Szojuz MSz-03 űrhajó, Bajkonur (ISS 50 küldetés, személyzet: Oleg Novitszkij (orosz), Thomas Pesquet (francia) és Peggy Whitson (amerikai))

2016 december:

1.: Atlas V 401 hordozórakéta, NROL-79 kémműhold, Cape Canaveral (ismeretlen NRO kémműhold)
15.: Falcon 9 v1.1 FT hordozórakéta, Dragon CRS-12 ellátóűrhajó, Cape Canaveral (ISS ellátómisszió)
TBD.: GSLV-III hordozórakéta, GSAT-19E kommunikációs műhold, Satish Dhawan űrközpont (India új, nagyobb teljesítményű hordozórakétájának első teljes értékű indítása (egy szuborbitális tesztindítás már volt), a rakéta 8 tonnát tud LEO és 4 tonnát GTO pályára állítani)
TBD.: Falcon 9 v1.1 FT hordozórakéta, Dragon DM-1 űrhajó, Cape Canaveral (a Dragon V2 embert is szállítani képes űrhajó első, személyzet nélküli demorepülése)

2016 / ismeretlen dátum:

-Vega hordozórakéta, GöTürk-1 kémműhold, Kourou (első török kémműhold)
-Hosszú Menetelés 4B hordozórakéta, HXMT röntgen-űrtávcső, Kína (Kína első űrtávcsöve)
-Hosszú Menetelés 2D hordozórakéta, Quantum Experiments at Space Scale (QUESS), Kína (kvantumkommunikációs tesztműhold)
-Hosszú Menetelés 2D hordozórakéta, Shijian-10 visszatérű űrszonda, Kína (különféle mikrogravitációs tesztek végrehajtása, a teszteredményeket pedig visszahozzák)
-H-IIA hordozórakéta, IGS Optical 6 és IGS Radar 5 kémműhold, Tanegasima (Két új japán kémműhold, elképzelhető, hogy két külön indítás és nagyobb méretűek lesznek elődeiknél)
-Zafír-1B hordozórakéta, Tadbir mikroműhold, Irán (a Zafír-1B a SCUD-alapú észak-koreai NoDong rakéta továbbnyújtása, 65kg-ot tud LEO pályára felvinni, a Tadbir egy apró optikai képalkotó, földmegfigyelő (kém?) műhold)
-Szojuz-2-1b hordozórakéta és Proton-M hordozórakéta, Uragan-M navigációs műholdak, Pleszeck űrközpont (várhatóan 9db új orosz GLONASSZ navigációs műholdat bocsátanak fel, ebből hármat együtt egy Proton-M-el, a többit egyenként Szojuz-2-1b hordozórakétával)

Fontosabb mélyűri űrszonda-események 2016-ban:

Július 4.: A Juno megérkezik a Jupiterhez
Október 19.: Az ExoMars megérkezik a Marshoz
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.02. 12:47:14

"Ezt komolyan gondolod?"
Dehogy! 😄

Ezt komolyan gondolod? Nem lehetne ma már ennyi kudarcot titokban tartani, és miért lenne ennyi kudarc, a használt hordozórakéta bevált típus, az űrhajó is bevált orosz megoldásokra épül. Egyszerűen nem tartja olyan fontosnak a vezetés ezt az űrprogramot szerintem, hogy hajszolják a dolgot. Mert pl. a haderő fejlesztése fontosabb, egyebek mellett.

"Nem indokolja semmi azt, hogy ne lehessen akár több indítás egy évben, csak az, hogy egyszerűen ennyire van pénze a kínai űrügynökségnek. "

Lehet, hogy évente ötször is lődöznek, de csak ennyi sikerül, így ezek kerülnek be a médiába.

Amúgy mikorra várható egy jó kis összefoglaló az idei év várható nyalánkságairól? 😊

Ahhoz pénz kell. Az oroszok Szojuz-utáni űrhajója még mindig csak félig-meddig hagyta el a tervezőasztalt*, az Angara első teszt indítása pont egy éve volt, a következőnek még mindig nincs pontos időpontja, valamikor 2017-ben...

*A PPTSz valahol az Orion pályáját követi, szerettek volna az oroszok egy, az Orion-hoz hasonló, a Hold-küldetésekhez is használható emberes űrjárművet. Volt a Kliper mini-űrrepülő elképzelés, amit némi (az ESA-val közös űrhajóterv) vargabetüvel végül a PPTSz-ben valósult (volna) meg. Csakhogy az oroszok is abban a helyzetben találták magukat, hogy egy többfeladatú űrhajót kéne tervezniük, ám a nélkül, hogy lenne konkrét terv, hogy mire is kellene használni, és persze háttértámogatás, hogy milyen hordozórakétával, milyen modulokkal is fogják majd használni. Ha még az sincs megszabva, hogy hány fős személyzetet hány napos küldetésekre vigye el az űrhajó, hanem csak egy általános "mindenre jó legyen" irányelv alapján állsz neki tervezni, akkor arra egy mérnök válasz van: megfelelő ráhagyásokkal túltervezed a járművet. Nagyobb, tágasabb, később jobban fejleszthetőre és bővíthetőre rajzolod meg. Ami szép, csak éppen nem költséghatékony. Mert itt jön a kitűzött cél problémája. A PPTSz indulótömege 14.4 tonna, Hold-misszió esetén 20 tonna. Elöbbi feladatra az Angara-5V még elviheti, de az utóbbira kevés az Angara-család, akár hogy is sakkozzanak. Kellene egy új, Saturn V. / N1 / Enyergia teljesítményű hordozórakéta. Aminek a kifejlesztése iszonyú költséges. Amíg az nem lesz meg, addig a PPTSz kvázi annyival tud többet a Szojuznál, hogy nem három, hanem négy ember vihet fel az űrállomásra, meg némi hasznos terhet. Technikailag sokkal fejlettebb, normális Delta-V képessége lenne, több manőver tartaléka magyarul. Csakhogy ez LEO pályán való használatnál nem jelent igazából sok előnyt. A PPTSz legfőbb új képességéhez kellene egy új hordozórakéta, amire nincs pénz. Ezért idén komolyan felmerült a kérdés, hogy mi legyen az új űrhajó jövője. Végül megszavazták a pénzt arra, hogy 2024-ben kiválthassa a Szojuzt. A későbbi Hold-misszió eredetileg 2030-ra lett kitűzve, ez most 2034 körülre lett eltolva.

Ja, és nemrég, hogy valami hírverés legyen körülötte, a Roszkozmosz internetes névválasztást írt ki a PPTSz-re. Dec. 25.-én jelentették be, hogy a három döntős a Gagarin, Vektor és Föderáció.


Putyin nem elégedett: Leszállótalpas PPTSz és Angara-5 makettek az asztalon


Hátul a PPTSz makettje, előtérben a kompozit műanyag kapszulamag, amire az egész épül (majd)

Űrverseny? Lehet, de mindannyiunknak fehér lesz a haja (már amennyi megmarad), mire az realizálódik...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.12.30. 18:40:32

Lehet, hogy mocorog valami ismét az űrverseny terén... (Bár úgy lenne!)

Közben az amerikai Kongresszus egy új, elfogadott törvényben két évet - és némi elkülönített pénzforrást - adott a NASA-nak, hogy kitaláljon valami űrbeli lakómodult, ami nagyobb, kényelmesebb teret biztosít a hosszú távú (pl. Mars) űrutazásokhoz. A modulnak a '20-as évekre tesztelhetőnek kell lennie, hogy a '30-as évek nagy küldetéséhez, a marsi expedícióhoz használható legyen.

Már 2013-ban elkezdődött a reorganizáció, akkor az volt a támadási felület, hogy az orosz űrügynökség 250 000 embert foglalkoztat, miközben nagyságrenddel kevesebb tudományos munkát végez, mint a sokkal kisebb létszámmal működő NASA vagy ESA.

Az új állami cégbe feltehetően beolvasztják a még független űripari cégeket is, mint az Enyergia (aminek az 1/3-a állami) vagy a Molnyija.

Szerintem Putin az ilyen kicsinyes dolgokon már túllépett...

putyin zsebének tuti megfelel majd a működése

Putyin feloszlatta az orosz szövetségi űrügynökséget, a Roszkozmoszt, helyére hamarosan egy állami cég fog lépni, valószínűleg ugyanilyen néven. Hogy ez milyen hatással lesz a működésükre, még nem tudni.

A NASA két évvel elhalasztotta az InSight Mars küldetést. Ez egy szeizmológiai állomás lesz, amivel a Mars belső felépítését szeretnék jobban megismerni. videó

na találtam is, az előző azért jó mert látszik az öröm, ez meg azért jó mert nincs akkora fénygömb és egész jól kivehető

nagyon remélem lesz ettől jobb felvétel is mert a gyönyörű részletek pont nem látszódnak 😞


Utoljára szerkesztette: Palinko, 2015.12.22. 06:30:43

És leszállt!

Igen.

időjárás?

Halasztódott egy nappal, majd valamikor ma este indul.

Ma Falcon9 fellövés, utána ismét megpróbálják a leszállást.

Az ISS-re is nemrég vittek fel egy ilyet, ott szerszámokat, tömítéseket, meg ilyeneket nyomtatnak vele, meg egyben kísérlet is, hogyan működik súlytalanságban.

Kim Stanley Robinson Aurora c. könyvében is így van. Ott egy hatalmas többgenerációs kolonizálóhajó halad már vagy 150 éve a célja felé. Bármilyen alkatrészre lenne szükség azt a nyomtatók megcsinálják. A régi alkatrész meg megy az újrahasznosítóba. Ott valaki ki is számolta hogy a 150 év alatt az egész hajó kicserélődött így.

És persze ha megérkeznek akkor a nyomtatók, szintén nagy szolgálatot tesznek, majd a kolónia építésénél.