Űrkutatás

Szóval a medveállatka nem lenne magányos?!

Minel tobbet beszelnek rola, annal nagyobb az esely, hogy esetleg tortenik is valami😊
A holdraszallas is azert maradt felbe, mert nem erdekelte az embereket...

Reméljük azért a szükséges energiamennyiséget, majd nem markerekkel akarjuk majd előállítani. 😄

Valahol el kell kezdeni, hogy majd idővel eljuthassunk ide...

vicces, hogy az európai űrbányász cég ötletére, hogy felgyülemlett a komment szám 😊 lehet nem is lenne akkora vicc, mint amilyen lehetetlennek tűnik 😊

Az viszont kell hozzá, hogy a jogszabályt be is tartsák - nem úgy, mint mondjuk a sarkvidékek esetében...

A jogszabály alapjaiban nem rossz, inkább legyen meg, aztán lehet finomitani. Sokkal nagyobb akadályozó tényező lenne, ha jogilag szürke zóna, mert akkor a kutya sem fektetne bele.

Gondolj bele, melyik cég állna neki űrbányászatnak, ha jogilag nincs tisztázva, és holnap jöhet egy egyezmény, amely megtiltja a kereskedelmi célú bányászatot?

Az összes jelenlegi (komolyabb) űrbányászati elképzelés emberek nélkül feltételezi a dolgot. Az aranybányáknál pedig ne feledd el, hogy megvannak már a bevált technológiák, ha aranybányát akarsz üzemelteti kis túlzással bemész a megfelelő gyártókhoz, és listáról kiválasztod, hogy milyen gépekre és eszközökre van szükséged, ők meg leszállítják neked.

A fő probléma itt az, hogy ki kell fejleszteni azt a technológiát, ami erre alkalmas lesz. Még nagyobb gond, hogy mi történik, ha egy kiválaszott megoldás nem válik be. Kidobtál egy csomó pénzt, és mehet csődbe a cég...

Itt most össze tetszik keverni az átlagos profitorientált embert a milliárdos nördökkel, akiknek van erre pénzük. Ha bukta, akkor vállvonás. Viszont az ember a nyugdíjalapját és befektetési alapját nem ebbe tolja bele...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.04. 19:18:21

Foglalkozni lehet vele, ceget alapitani is. Mikor mi, atlagemberek azt hisszuk hogy na most jott el az ideje, addigra valaki mar megelozott, megalapitotta es megalapozta a ceget, es lepeselonybe kerult.
Ezt a lepeselonyt akarjak megtartani azok akik ma foglalkoznak vele, es a cegalapitas ennek elegge olcso modja. Milliardokat pedig meg tudtommal senki nem invesztalt bele.

Sok rohejes ember van ezekszerint a vilagon, aki ma mar dusgazdag, pedig a kezdetekkor csak kirohogtek a foldhozragadtak😊

Biztos lesz egyszer realitása a dolognak de jelenlegi költségek mellett erre jogszabályt alkotni korainak érzem..

Nem. Viszont akkor a te címkéd hol igaz rá? Hm...? Kimondtam, hogy ma ezzel foglalkozni is röhejes. Ezzel hol állítottam azt, hogy egyszer talán nem lesz. Aki ma erre céget alapít arra picit furán nézek, mert profit termelése szóba sem jön emberöltőkön belül.

Mivel epp a foldfelszin-ur kozotti utazas (mindket iranyban) a legnehezebb resze az egesznek, szerintem alapveto celnak kell lennie, hogy a legkevesebb anyagot kelljen e ketto kozott mozgatni.
Szoval minel nagyobb volumenben csinaljak, annal inkabb megeri az urben feldolgozni, es a legtisztabb, legtomorebb formaban a foldre juttatni.

Erdemes szetnezni, hogy hogy mukodnek a foldon hasonlo banyak. Pl az aranybanyaszok tonnanyi aranyat megmozgatnak nehany grammnyi aranyert, es megeri. Mert nagyban automatizalva van.
Ha sikerul az urben is automatizalni, es mellozni az emberi jelenletet, ugy maris rengeteget lehetne sporolni.

Nem is vagott meg bele senki az urbanyaszatba. Vagy lemaradtam valamirol? <#conf>

Ezt nem tudom hogy ki es hol allitotta, hogy a mai technologiaval kellene az urben banyaszni. Nyilvanvaloan ma meg nem letezo technologiak szuksegesek hozza.
Vagy te ugy gondoltad, hogy mara mar mindent elertunk, es a technologiai fejlodes ezennel lezarult?😊

Nem, nem igaz. A Holdraszállásról mindenki tudta, hogy nem termel profitot. A földön ki alapítana olyan bányászati céget, amiről tudja, hogy mindig veszteséges...? Hm...? <#fejvakaras>

Jaj, jaj, jaj... Az ilyen kommentektől megyek a falnak. A Holdra nem piaci alapon mentük fel. A bányászati tevékenység viszont a profitról szól. A mai technológiával beszélni errő sci-fi. Ha holnap hirtelen 1/100 lenne a LEO pálya költsége, akkor sem tudnád megcsinálni.

Szerintem nem is a fúrás-faragás, hanem a zúzás lehet egyszerű és működőképes az űrben. Az aszteroidák, főleg a kisebbek elég lazák a földi körülményekhez képest, a megbontásuk könnyebb lehet, utána meg be kell tolni a nagyobb darabokat egy hengersorra, ami szépen kisebb darabokra töri. Ha ez egy zárt alagút, aminek a vége konténerekbe vezet, akkor a veszteség minimális lehet, inkább csak por. A konténerek, ha megtelnek, leválnak és mondjuk pályára állnak, ahol egy begyűjtő (fél)automata hajó szedi össze azokat és lehozza a hőpajzsa mögött.
Itt nem is számoltam olyasmivel, hogy valamilyen lézeres elemzőeszközzel, becslés alapján még odafent szétválogatják a darabokat.

én valahogy úgy oldanám meg, hogy kisebb hajtóművek befúródnának a aszteroidába és lehoznák a Földre majd itt bányásznánk ki. persze a hőpajzsot már ne kérdezd hogy fúrnám be, meg ejtőernyőket sem nagyon lenne biztonságos, mert kiszakadna mint a fene és csinálnánk saját fejünkre meteorit esőt 😄

A penzugyi nyomas sokkal erosebb mint a politikai nyomas, szoval ha a holdraszallast sikerult osszehozni, akkor erre az esetre ez fokozottan igaz. Szoval szerintem jo pelda.

Szerinted nem eri meg, es ha tenyleg nem eri meg, akkor nem is fog tortenni semmi. Ha viszont megeri, akkor nagyon is tortenni fognak a dolgok.
Abban igazad van, hogy jelenleg biztos nem eri meg, a jovot meg csak talalgatni lehet. Most meg unatkozo milliardosokra, es kormanyzati programokra van szukseg, de talan altaluk fejlodik annyit a technologia, hogy kesobb mar piaci alapon is megerje. Szamomra mar az is angy szo, hogy az unatkozo milliardosok is kepbe kerultek, par evtizede meg szamukra is csak alom volt😊

Kár a holdraszállást felhozni példának, mert ott egy olyan politikai nyomás volt jelen, ami költséget nem kímélt. Ilyen most csak Kínában van, sehol máshol, így nem lehet összehasonlítani az akkori helyzetet a mostanival.

Megoldható a nullgé bányászat? Minden bizonnyal. Megéri? Jelenleg valószínűleg nem. Szükség van rá? Jelenleg nincs. Megpróbálkoznak vele? Majd ha valamelyik milliárdos erről álmodik, és beletolja a szükséges pénzt.

Na most ezzel a hozzaallassal holdra se mentunk volna, de szerintem meg egy kohajito gepet sem raktak volna ossze a hoseink.
Ezek szimpla mernoki problemak, amiket a mernokok altalaban megoldanak. Nem latom milyen fizikai torvenyt sertene a 0g-s banyaszat.

Semmi ketsegem hogy ki lehet oket banyaszni. A kerdes a szokasos, milyen aron, es mennyi a bevetel. A bajom nekem az, hogy a ma ismert uzleti szamok szerint siman megerheti, de ezek az uzleti szamok (legalbbis a publikusak) a mai nyersanyagarakra epulnek. De a ritkafoldfemek ara hiaba magas, es hiaba lehet tonnanyi egy-egy aszteroidan, ha sikerul mindet hazahozni az az arakat lejjebb fogja nyomni.

Az űrbányászat teljesen sci fi. Árulja már el nekem valaki, hogy 0G-s környeztbe rohadt kevés árammal hogy a túróba kívánnak bányászni...? Jelenleg azt sem tudnák talán megoldani, hogy egy robot egy kupac sziklát berakjon és szétválogasson úgy, hogy közben a sziklák a robotot ne nyomják agyon...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.04. 11:06:23

Nem egészen, inkább arról van szó, hogy elébe mennek a lehetőségeknek.

Az űrbányászat alapvetően két vagy esetleg három módon lehet rentábilis:

1.: Drága nyersanyagokra vadászol, amelyet visszajuttatsz a Földre. Ez per pillanat csak a nagyon ritka fémeknél, mint a Platinum lenne opció, és ott is igen sikeres kitermelési és visszahozatali rátánál lenne értelme.

Kis matek: per pillanat egy kg platinum cirka 27 600 dollár.

Még ha 1U Cubesat méretű kutató műholdakkal derítesz is fel, a műhold feljuttatási költsége akkor is ~100 000 $, plusz a műhold ára, vagyis ~50 - 100 ezer dollár, további pár tíz ezer dollár egy megfelelő rádióbázis kiépítése. Vagyis önmagában a felkutatás is cirka 200 000 dollár, ha az első műhold már sikeres. Számoljunk 3 műholddal racionálisan, alsó hangon ez 600 000 dollár.

A második kör egy mintavételező műhold, ez ideális esetben vissza is hozhatja a mintát, ennek a műholdnak az ára már alsó szinten is valahol 2-5 millió körül mozog, tömege valahol a 200-300kg környékén. Az indítása pedig bizony még 5000 dollár / kg áron számolva is 1,5 millió. Legyen a teljes költség egy középáron számolt 4 millió dollár.

A végső része a bányász műhold, amely képes a kitermelt, leválasztott platinumot visszajuttatni a Földre. Ez már akár több tonnás műhold is lehet, több visszatérő modullal. Nagyon hasraütés, de mondjuk 15 millió dollár a szükséges műhold (erősen alulbecsült összeg), az indítása pedig 20 milliós nagyságrend.

Szumma: 39,6 millió dollár.

Hogy ez megtérüljön, ahhoz 1 435 kg-nyi Platinumot kellene kitermelnie a bányász műholdnak.

Mennyire reális ez? Szerintem semennyire.

2.: Űrbéli kitermelés űrbéli felhasználáshoz. Például víz kitermelése, aztán H + O2-re bontani, űrállomások, űrhajók ellátásához. Ehhez vásárlók kellenének, akik fizetnének ezért. Ilyen nincs, talán 10 év múlva lehet rá esély, hogy olcsóbb lenne egy űrállomás oxigén ellátását így megoldani. Vagy egy űrhajó üzemanyagát a világűrben előállítani. Ez iszonyatos befektetési költségeket jelentene, tehát csak akkor üzlet, ha az űrbéli vásárlók is jelentős mennyiséget (vagy magas áron) vásárolnák meg.

3.: Elviekben lehetőség lenne ahhoz, hogy például a kitermelt anyagokat űrgyárakban hasznosítod, és csak a készterméket adod el - akár a Földön, akár az űrben. Ez még a második opciónál is drágább...


Most kanyarodjunk vissza Luxemburg esetéhez, ők ha jól értelmezem, főleg folyósított hitelekben gondolkoznak, vagyis nem az a kategória, hogy odasétálunk, a kezünkbe nyomnak mondjuk 100 millió eurót, aztán vagy sikerül, vagy nem. Itt egy komoly üzleti tervvel, bizonyos szintű (mondjuk 25-50%) saját tőkével lehetne leülni a tárgyalóasztalhoz. Még egyszer: szerintem, az eddig utána olvasottak alapján.

Amerikában már két cég is mozgolódik a piacon (Planetary Resources és Deep Space Industries), ám még alapvetően 3U méretű CubeSat műholdakkal, vagyis most még pár száz ezer dolláros befektetésekkel kell számolniuk, plusz működési költség. Mindkét cég 2020 környékén kezdhet el valóban hasznos tevékenységet folytatni, a PR elviekben egy ~100 képalkotó műholdból álló rendszert (amit CERES néven emlegetnek) akar létrehozni, és az első bevételeik a műholdak képeinek értékesítéséből születne. A DSI üzleti modellje még kevésbé kristályosodott ki, azt nem látom át.

Hogy Európában lehet-e most per pillanat értelme egy ilyen cégnek, az kérdéses. Olcsó indító jármű EU-n belül nem nagyon van, talán a Szojuz-2-1. Az Ariane-5 és az Ariane-6 sem igazán versenyképes. Az oroszokhoz lehet még menni, de ott is nőnek az árak, egy Szojuz-2 náluk is 35 millióról indul, de kereskedelmi szinten inkább 50-60 millió dollár. És ők ritkán szoktak CubeSat-okat indítani. Szóval marad a SpaceX, mint opció...

Eddig az volt az álláspont, hogy akármit is bányásznának bárhonnan ami messzebb van a holdnál nagyobb lenne a beleinvesztált költség mint a hozam. Magyarán nem éri meg.
Most ezt átgondolták, átszámolták?

Ha megalakítjuk, muszáj, hogy benne legyen a "nemzeti" is...

ebben igazad van. luxemburg eddig is adóparadicsom volt, ilyesmit láttam ebben is, meg promót ugye 😊

oké akkor holnap alapító ülés, tartjuk online? 😄 kicsit a FESM rossz rövidítés lesz de majd alakítunk rajta
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.02.03. 17:33:58

Azért ne feledd, hogy itt két irányból jön a vásár. A Luxemburgi kormány azt jelentette ki, hogy hajlandó lenne támogati az űrbányászattal foglalkozó cégeket.

Most jön a másik oldal, kellenének (európai) cégek, amelyek az űrbányászat irányába mozdulnának, és hajlandóak lennének ezért Luxemburgba települni. Utána jöhet az ígéret számon kérése, és hogy Luxemburg mennyi pénzt lenne hajlandó invesztálni az ilyen irányú cégekbe.

No, megalapítjuk az First European Space Mining Co.-t? <#nezze>

Elég komoly tech és pénzügyi hátterük van hozzá... Nem hiszem, hogy önpromó.

szerintem ez komolytalan, egy kis önpromó 😄

Luxemburg kormányzata beszállna az űrbányászatba és egy volt ESA főnökkel közösen vizsgálják a (főként európai) lehetőségeket. Emellett hasonló engedélyező törvényt is elfogadnának, mint az amerikai volt nemrég.

Khmmm... A dolog ennél egy kicsit kacifántosabb, az ULA "fő" teherhordója az Atlas V., amely azonban orosz RD-180-as hajtóművekkel indulna az első fokozatában. Az amerikai kormányzat letiltotta azt, hogy nemzetbiztonsági okokból kritikus beszerzéseknél az oroszokra lehessen támaszkodni, így az ULA-nak nincs készleten egyszerűen elég RD-180-asa, hogy indulhasson a GPS III-X tenderen. Ezt a tendert annak rendje és módja szerint a SpaceX meg is nyerte, egyszerűen azért, mert az ULA nem tudott versenyképes ajánlatott letenni. A Delta IV. maradt az egyetlen szóba jöhető hordozórakétája, de sem eleget gyártani, sem racionális áron indítani nem tudnának vele.

A Lockheed / Boeing lobby más irányból támadt, 2015 decemberében két szenátor becsúsztatott egy apróságot a megszavazott "omnibus" költségvetési törvénybe, mely kivonja az RD-180-asokat a tiltólistáról, így az ULA újra tudna Atlas V. indításokat letenni az asztalra.

Eközben persze az ULA keményen küzd, hogy valahogy kikerüljön ebből a kutyaszorítóból. Egyfelől egy új rakétán dolgozik, a Vulcan-on, és közben a Blue Origin és az AeroJet pályázik, hogy kiválthassa az RD-180-ast egy amerikai hajtóművel az ULA részére.

Egyfelől McCain szenátor megtámadta az RD-180 tiltás feloldását, tehát újra tilótlistán akarja látni (ez a lobby miatt el fog bukni várhatóan).

A másik pedig az, amit említesz, de teljesen más kontexusban. Az EELV szerződés alapján az USAF évente 800 millió dollárt fizet az ULA-nak, attól függetlenül, hogy csinál-e valamit, vagy sem. Ez papíron azt jelentené, hogy az ULA biztosítja az Atlas V.-el az USAF számára a katonai műholdak indításának lehetőségét. Gyakorlagilag ez inkább extra 800 millió dolláros éves nyereség volt az ULA könyvelésében.

Na ezt az EELV szerződést vették most tűz alá, lévén tavaly az ULA nem tudott a GPS III.-X tenderen elindulni a letiltott Atlas V.-el, és ezzel megszegte az ULA a szerződést...

Emlékszünk, még tavaly nyár elején kis oldalhír volt, hogy a SpaceX is elnyerte az USAF (légierő) biztonsági minősítését. Az USAF akkor - és még most is - az ULA-val volt kizárólagos szerződésben, de Musk már akkor mondta, hogy ők is részt akarnak az évi 800 millió dolláros fellövési üzletekből. Egy szenátusi meghallgatáson most kiderült, hogy az USAF fontolgatja, hogy idő előtt felmondja az ULA szerződését. Az ok egyszerű: a légierő által meghírdetett GPS műholdas rendszer fellövésére az ULA nem tett le javaslatot az asztalra (nem tudni, miért). És mivel itt is az adófizetők pénzéről van szó (papíron), az USAF komolyan felvonta a szemöldökét...

Egy nagy halom színes Hold-fénykép a kínai Yutu rover publikussá tett adatbázisából. A cikkbeli képek csak válogatások, a nagy részük a(z első kép feletti) PCAM / TCAM linkek mögött található.

A NASA komolyan fontolgatja, hogy megvalósítja egy külső partnerük javaslatát: egy második, az üzleti szállítóknak is használható zsilipkamrát raknának az ISS-re, ami nagyobb átmérőjével és szabadabb használhatóságával megnövelné az űrállomás kapacitásait.

ezért írtam hogy biztos speciálisakat használnak, meg hát itt a "gépház" azért nem mindennapi annak a feladata lehet kiszűrni a dolgokat.
bár ha jól tudom az ion sugárzást (béta sugárzás) nem tudják kivédeni sehogy sem, az meg nem csak az emberi szervezetre veszélyes nagyon.

A boltban kapható memóriákat nem ennyire extrém szélsőséges hőmérsékleti körülményekre tervezték és nem kell foglalkozniuk a kozmikus részecskékkel sem, mert a Föld mágneses tere cuzámmen megvédi őket. 😊

gyorsabban dobogott a szívem, mert épp úgy tördelte a fórum, hogy Opportunity alatt az elhunyt volt és tudat alatti így egybe is kapcsolta, de a végén megnyugodtam 😄

egyébként miért hagy ki a memória? igazából 99 év garit adnak a sima felhasználóknak is, nekik meg tuti extra cuccuk van.

Az Opportunity marsjáró három nappal ezelőtt töltötte be 12. (földi) évét, amit a Marson töltött. Ahhoz képest, hogy ez is 90 napra volt tervezve, mint a már "elhunyt" Spirit, igazán jól tartja magát, bár azért a kor már meglátszik rajta: manőverezése már nehézkes és gyakran felejt a memóriája, még mindig megy és végzi a munkáját.

Pár kép fentről lefele <#zavart1>

Ja, ja, egy nulla lemaradt.

De a visszahozás terén közel összevethető a Falcon 9 első fokozatának visszahozatalával (oké, ott nagyobb az égésvégi sebesség).

Az még mindig csak "űrugrás" kis jóindulattal. Nagyságrenddel kevesebb energia kell hozzá, mint az orbitális pályához.

101 kilométer volt az, videóban is ott van

Közben Bezosék ismét felküldtek egy rakétát (a cikkben szereplő ~330000 láb az ~10 km) és visszahozták. Ez ráadásul már egy használt rakéta volt.

valami gravitációs erő rendezi vajon? olyan tóruszt képzelek el, csak valamiért magasabb lett 😄

Nem volt elég a héten a 9. bolygó, most itt vannak az "űrmakarónik". 😊 Lényegében arról szól a cikk, hogy a Tejúton belül gázfelhőkben találtak olyan lyukakat, mint egy hosszú tésztaszál: csak kívül van anyag, meg belül, maga a "tészta" üres, pontosabban nem látható anyag (de nem sötét anyag) tölti ki. Ráadásul mozognak is. Felfedezésük szerepet játszhat a hiányzó anyag problémakör magyarázatában is.

Mint írtam, a megfogalmazás talán kicsit éles, de én még most is visszautalnék arra, hogy a SpaceX nagy hazárdőr, és bármit megtesz, hogy a konkurencia alá vágjon. Említettem a SES-8 esetét, abba csaknem belebukott a cég. A kanadai CASSIOPE műhold esetén 5 évvel az eredetileg vállalt indítási határidő után teljesítették a szerződést, mert nem volt benne kötbérre vonatkozó passzus - ez volt a "10 millió dollár alatti" indítási költség ára a kanadaiak részére.

Nem vitatom el az eredményeiket, csak megjegyzem, hogy azért ez nem annyira tiszta ügy, mint amennyire sokszor tűnik.

Talán Musk és rajta keresztül a SpaceX agresszivitása az, ami nemgyerebe nekem.
Én sokkal többre tartom a Kayser leszegett fejjel való nyomulását az OTRAG esetében, vagy Gary Hudson lelkes optimizmusát a Rotary Rocket esetében. Mindkét esetben véleményem szerint az az agresszív (bár kétségkívül sikeres) üzletember hiányzik a képből, ami mondjuk Musk-ban megvolt.

Ami veszélyt én látok, hogy piaci szereplő maximum akkor lehet sikeres a SpaceX ellenében, ha hasonlóan agresszívan nyomul rá az állami pénzekre (a SpaceX ugyebár rengeteget köszönhet a Darpa és NASA pénzeknek) az induláskor. Ilyen például a Sierra Nevada, akik minden követ megmozgattak (és megmozgatnak) a DreamChaser sikeréért (beleértve, hogy megakasztották a NASA Crew Transfer Vehicle projectjét a tenger megtámadásával 2014 végén). akik viszont csak űrhajó fejlesztéssel foglalkoznak, hordozórakéták terén másra vannak utalva (ez meg is látszik, hiszen pattognak a különféle opciók között évek óta, de a SpaceX-nél olcsóbb opció per pillanat nincs).

Az én titkos favoritom egy másik internetzsonglőr, Jeff Bezos és a Blue Origin, tehetségben ott sincs hiány, hozzá kell tenni, ők is kaptak állami pénzt (egyszer ~3 és egyszer ~22 milliót) a NASA CCDev keretében, de náluk inkább igaz, hogy saját zsebből finanszírozzák megukat.

Viszont hogy képesek-e versenyre kelni vele? Efelől erős a kétségem...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.21. 17:19:54

Azert nincs vetelytarsa, mert olcso? Epp ez a piac lenyege. Ezzel el is ertuk a celt, mert olcsoak, azaz hatekonyak. Mihelyst nem lesz olcso, vagy nem ez a leghatekonyabb technologia jonni fognak a vetelytarsak (legalabbis hosszutavon, mert azert nem konnyu belepni a piacra).
Persze hosszutavu fejlodes szempontjabol idealisabb lenne a tobb vetelytars, de ez is jobb sokkal mint a semmi, es piaci alapu.
De egyetertunk, hogy van meg hova fejlodni.

UI:
Ugy irod, mintha ez a SpaceX hibaja lenne. De nincsen semmifele monopoliuma vagy kartellezes es egyep piactorzito trukk. Ha o igy ala tud vagni az arnak, akkor mas is meg tudja tenni, csak nem sikerult. De kesobb is johet mas...
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.01.21. 16:45:21