10000
-
Sequoyah #5258 Nem neztem meg vegig a videot, de hogyan akarjak mindezt megoldani, ha egyenlore zero mukodo fuzios reaktor van, pedig nem hogy 50 milliot, de milliardokat koltenek ra?
Vagy az 50 millio dollar elkoltesevel megvarjak a mukodo fuzios reaktort, es nekik mar csak az urbe koltoztetesere kell kolteni (ez is ...khm... ambiciozus), vagy ugy gondoljak, hogy az urben nagysagrendekkel konnyebb megvalositani. Bar utobbi ha igaz lenne, akkor az ITERrel sem Franciaorszagban szorakoznanak... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5257
Azért itt van pár "apró" probléma.
Mindenek előtt én régi nagy rajongója vagyok a fúziós reaktoroknak és hajtóműveknek, tehát én is örülnék, ha támogatnák a programot.
Viszont.
50 millió dollár, és szupravezető tekercsek szükségesek hozzá. Értelemszerű, hogy a tekercseket nem vették bele a fejlesztésbe, hiszen roppant kényes kérdés, mennyire megoldható. Folyamatosan mélyhűtött tekercseket használni nem egyszerű egy űrszondánál, ám ugyanakkor szupravezető tekercsek nélkül a rendszer életképtelen. Nyilván ha el akarod adni a tervet, akkor a "csak" 50 millió dollárt hangoztatod, és nem az utóbbit.
Itt van rögtön a második pont, mert azért meg kell(ene) oldani itt az üzemanyagtárolástól kezdve a hajtóművön át a radiátorokig sokmindent, szóval egy ilyen Plutó-küldetés szerintem alsó hangon karcolná a milliárd dollárt, de inkább több lehet. Úgy saccperkábé kizárt, hogy megnyerjenek ennyit (lásd még a JIMO féle kanosszajárást).
Aztán a harmadik dolog, hogy jól hangzik, hogy tiszta reakció, de csak a fúziós és fissziós megoldásokhoz képest, hiszen némi szabad neutron itt is felszabadul.
Viszont 69 (ill. egy másik ábrán már 70km/s) delta-V értéket látni... Heh... nem is nagyon tudom, láttam-e már kidolgozott tervben ennyit. :D -
_rudi #5256 űrbéli hajtóműrendszerek
Fúziós űrhajtómű egy fokkal kidogozottabb formában.
Én szurkolok nekik hogy meg tudják szerezni azt az 50 millió USD-t.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.10.09. 23:27:04 -
Prof William #5255 Ez jobban sikerült mint amire számítottam. Nemhogy a rakéta is megmaradt de simán le is tudott szállni.
Lassan már nem is lesz hír ha egy rakéta rendben visszajön. :) -
#5254
Most csap le a Matthew hurrikán Cape Canaveralra és környékére, 150-200 km/h-s széllökésekkel. -
#5253
Jó volt, megmaradt mindkettő. :D -
#5252
Közben azon gondolkodom, hogy miért "Flight 5". Eleddig 5 indítás volt, az elsőnél megsemmisült a gyorsítórakéta (nem sikerült a leszállás), aztán 4-nél teljes siker volt, sőt, ha igaz, akkor ez a bizonyos gyorsító rakéta vitte fel mindegyiket (előbb mondták, hogy a rakéta alján a 4 teknősbéka-felfestés ezt jelképezi). De akkor is, a legelső indítást szimplán elfelejtik? -
#5251
Jóóóóó jeges a rakétatest a ráfagyott párától :D
Hoppá, ez nem egy valódi kapszula, az ablakok csak rá vannak festve...
Azt hittem valós kapszulával megy a teszt...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.05. 20:30:18 -
_rudi #5250 Blue Origin repülés közvetítés élőben. Most kezdődik.
https://www.youtube.com/watch?v=bqUIX3Z4r3k
-
_rudi #5249 Szerintem sokkal inkább valami ilyesmi állhat a háttérben...
Úgy tűnik az új anyag felszabadítja a fantáziát és önbizalmat ad!
-
Prof William #5248 Ez szerintem egyáltalán nem kizárt.
Amint kiderül hogy van odakint valami érdekes a cégek egymás sarkát tiporják majd hogy ki szerezze meg előbb. -
#5247
“I’m convinced the first person to step foot on Mars will arrive there riding a Boeing rocket,”
Valahol én ügyes politikai mellékzöngét érzek. Segít az értelmezésben, ha hozzátesszük, hogy a NASA-féle SLS-t a Boeing gyártja? :) -
#5246
Még a végén tényleg az lesz hogy a 2. űrverseny nem országok, hanem cégek között fog zajlani. -
#5245
A Boeing CEO-ja hamarabb érne a Marsra, mint Musk :) -
Sequoyah #5244 Youtubeon keress ra a cimre. Sajna meloban le van tiltva nalam, igy nem tudom megnezni mi a baj vele:/
Az elsot ha megertetted volna, akkor igazan nem kene ilyeneket leirnod. -
overseer-7 #5243 a második link nem működik.. az elsőt már olvastam -
Sequoyah #5242 Szerintem menj at a fizika topicba ezzel. Mert amig az altalad emlitetteknek meg a fizikai alapjuk sincsen meg, addig kar az urkutatasbeli hasznositasukkal foglalkozni.
Illetve amik mar leteznek fizikai alapok, azt is igyekezz megerteni. Itt van egy kis segitseg hozza. Ebben is vannak hibak, de ettol fuggetlenul nagyon jo osszefoglalo a lehetosegekrol amik egyaltalan kepben vannak.
Csaba Zoltán: Az űrbéli hajtóműrendszerek fejlődési lehetőségei
Itt pedig azon lehetosegeket fejtegetik komolyabban, amikrol mar tudjuk, hogy legalabb fizikailag lehetsegesek (technikailag nem biztos):
PBS Space Time: REAL Possibilities for Interstellar Travel -
#5241
#4995 -
overseer-7 #5240 csak próbáltam nagy távlatokban gondolkodni az űrkutatásról.. nem a jelen pár évtizedes keretrendszerében..
nyilván valóan fejlődik, és ha úgy lesz.. több ezer éven át fejlődni is fog az űrkutatás
-
#5239
Nem először kell neki szólni már érte... -
#5238
Ilyesmire annyi másik topic van, kérlek ne itt éld ki az ilyen vágyaidat. -
overseer-7 #5237 Az igazi előrehaladás az űrkutatásban az lenne, ha valami módon rájöhetnénk a kulcsára annak, hogy mivel válthatnánk ki a rakétákat..
olyan meghajtóval, amely vagy egy adott tárgy tömegét megváltoztatja, vagy tömegét fluktuáltatni, oszcillálni tudja.
..és közben nem kell sok üzemanyag a működtetéséhez.. tehát nem kell száz tonnákat.. a hasznos teher többszörösét magunkkal vinni, csak az üzemanyagból.
Vagy.. valamilyen módon kitalálni azt, hogyan lehetne úgymond, megkapaszkodni a térben..
mint ahogy az autó kereke belekapaszkodik az úttestbe a súrlódás által..
Ilyen pontot.. teret kellene létrehozni.. amely "surlódásként" viselkedik ..és valamilyen műszerrel, eszközzel bele tudnánk kapaszkodni.. kint az űrben, vagy akár földi körülmények között is.
Ez olyan hatalmas ugrás lenne az űrkutatás számára, hogy talán az egész fejlődési történetében nem lesz még ehhez mérhető hasonló technologiai fejlődés.. ugrás. -
overseer-7 #5236 most nemzér mondom..
de múlthéten valamelyik nap pont ilyet sz*artam reggel.
Ugyan ilyen formája volt.. mielőtt lehúztam pont észre vettem, hogy defura formája van.. na mindegy -
#5235
Rosetta-nézegető -
#5234
Picit utánakeresgéltem, és az RTG a Curiosityben kizárólag akkumulátort tölt (2x42 amperóra), nem használják belőle az áramot közvetlenül.
Emellett egy hőcsöves temperáló rendszer van, ami az alkatrészek megfelelő hőmérsékleten tartásáért felel, és a felesleges hőt elsugározza.
(hűteni is tud, ha kell, de elsődlegesen az a dolga, hogy az üzemi hőmérsékletet biztosítsa).
The MMRTG produces 110 Watts of electrical power while generating waste heat equivalent to approximately 2000 Watts. Heat exchanger plates (hot plates) positioned close to the MMRTG pick up this survival heat from it by radiative heat transfer and supply it to the rover.
képek
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.10.03. 11:59:37 -
overseer-7 #5233 elviekben lehetne gyártani szabályozható teljesítményű RTG ket..
fűtőelem lapokat kell egymásba tologatni mint a kártya lapokat, vagy visszahúzni a regulátor cellák közé, ha csökkenteni kell a teljesítményt.
Olvastam valahol, hogy nagyon előre haladt az IR infravörös hő thermoelektromos filmek hatásfoka.. több mint 50% hőhatásfokot produkálnak már. Ez sokkal jobb mint a régi 5% os thermocouple peltier folyamat.
Most már nagyon jó kis RTG ket lehetne gyártani.. nagy hatékonyságú.. nagy teljesítményű, szabályozható.
Minden fejlődik.. az RTG-k is. Kiváncsi vagyok mikor hol fogják használni ezeket az új generációs rtgket. -
#5232
Melegen tartják az alkatrészeket, akkumulátorba/kapacitorba töltik, adatfeldolgozásra, kommunikációra használják, mozgatják a kamerát, a mintavevőt, stb....
mivel ezeket nem mozgás közben teszi / és miközben mozog ilyesmit nem csinál, így nem kell ellátni egyszerre a két feladatot
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.10.03. 11:37:56 -
#5231
Felteszem az utóbbi. -
#5230
Mit csinálnak akkor, ha az akksik teljesen fel vannak töltve, de nem kell mozgni? Az RTG folyamatos áramtermelését hogyan állítják le? Vagy elfűtik a teljesítményt egyszerűen? -
#5229
És még az Opportunity kis motorjaival is "lefutott" egy maratont néhány év alatt :) (30 nap és 600 méter volt a terv, a "rekord" 220 méter egy nap alatt, de a nem-tudományos haladási sebessége kb. 500 méter/hét volt amikor egyik krátertől a másikig haladt) -
#5228
Természetesen nem, a Rover több, mint 900kg, a mozgáshoz szükséges energiát két 42 amperórás Lítium-Ion aksi tárolja, a motorok energiájáról azonban nincs infóm. A Spirit/Opportunity a kerekekbe épített 10-10W-os motorokkal haladt, de az ugye csak 174kg volt. Szóval úgy vélem alsó hangon is legalább 40W-osak lehetnek a motorok (6x40 = 240W), ez alapján tény, hogy a folyamatos mozgásra nem képes a Rover.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.03. 10:57:32 -
#5227
De még az is olyan sebességgel mozog, hogy nem szükséges MI. A vizsgálatok során tudommal sokszor amúgy is napokig egyhelyben marad. Akkor lenne értelme ilyen MI-nek, ha több napig tényleg 6-8 km/h sebességgel mozoghatna megállás nélkül a cucc. Erre képes a Curi? -
#5226
A Curiosity már RTG-vel ment a Marsra, és 2011 óta dolgozik is rendesen. A tervezett élettartam 14 év, és ekkor még mindig 100W elektromos energiát termel. -
#5225
A Marson jelenleg azért nincs értelme az MI-nek, mert egyszerűen nincs annyi kakó ahhoz, hogy az MI folyamatos haladjon. A téli időszakbanv vagy mikor még így is hiberálni kell az eszközöket. Nagyon komoly teljesítményű RTG kell ahhoz, hogy megérje ezzel foglalkozni és a kockázat akkor is nagy. -
overseer-7 #5224 oké.. lábas téma lezárva.. a kerék jobban teljesít az esetek 95% ában..
A következő nagy ugrás szerintem az űrkutatásban a fejlett AI bevezetése lesz.
Sokkal gyorsabban menne az idegen bolygók, mars felderítése a mostaninál.. nem lenne ilyen szaggatott, lassú a haladás a felderítő robotoknál. -
#5223
Az az ember szabású robotok esete, az más tészta, de itt nem erről volt szó...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.03. 09:47:38 -
#5222
Egyetlen "jó" hely van a lábas (emberszabású) robotoknak - emberekkel való interakciónál, főleg pszichológiai okokból. Plusz az emberi környezetet (lakás, kórház, stb.) a mi méretünkre és mozgási képességeinkre tervezték, így jobban elférnek, ha hasonlítanak ránk.
Minden másra ott vannak a multifunkciós kerekek. -
#5221
Ezt a lábak vs. kerekek témát már ezerszer végigrágtuk.
Sehol sem váltak be a lábak. A DARPA és az US ARMY tízmilliókat költött a Big Dog-ra, aztán megállapították, hogy semmi értelme nincs, ugyanezt sokkal olcsóbban és hatékonyabban megoldják a kerekes robotok a terepviszonyok 95%-ban.
A lábakkal mozgó robotok jól néznek ki az Anime és CGI filmekben, de az életben nem életképesek.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.03. 09:38:09 -
#5220
de most őszintén minek a pók lábak? mert hú de scifis meg nagyon ráfüggtél és nem tudod elengedni?
kerékkel rengeteg dolgot meg lehet csinálni, pl ezt is:
vagy esetleg ezt:
Most úgy őszintén minek neked ettől jobb vagy extrémebb? -
Sequoyah #5219 A Mars felszine semmivel nem extremebb, mint a Fold. Rengeteg felfedeznivalo van ott a mar jol bevalt kerekkel is. Nem ez a szuk keresztmetszet manapsag.