Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#4277
Szerintem egyértelműen a lufi űrbázisok jelentik a jövőt.
A "lufi" modulok előnye, hogy kisebb helyet igényelnek. Innen kezdve a hordozórakéta vagy szállítóeszköz mérete a meghatározó, melyik jobb. Tömegben igazán jelentős eltérés nincs.
pár tucat tonna ilyen anyagból kijönne szerintem néhány ezer köbméter hasznos térfogat.
Ez megoldható fém vagy kompozit merev rendszerekkel is. Az űrállomásokban nem a 'héj' a nehéz, hanem a sok kiegészítő dolog.
Hatalmas űrállomásokat lehetne csinálni, viszonylag olcsón.. nem kellene alu kazettákban szorongva élniük az embereknek úgy mint a szardiniáknak.
A Skylab bebizonyította, hogy korántsem igaz a szardíniás gondolatod. A Skylab II tervnél is az SLS harmadik (második) fokozatát akarják használni beltérnek...
Egyébként az ISS már akkor beltérrel rendelkezik, hogy 6 űrhajós gyakorlatilag elveszik benne, ha a feladataik nem hozzák össze őket, nem is találkoznak...
Amúgy, lassan csinálhatnának egy pörgő, mesterséges gravitációval bíró űrállomást is, hasonlót mint az űrodüsszeiában van
Csinálhatnának, de pénzügyileg támogatott terv nincs. Lásd még a lent említett CAM lehúzása a pénzügyi listáról...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4276
A Blue Origin a New Shepard-ot mindvégig szuborbitális járműnek tervezte. Viszont már dolgoznak a két fokozatú következő rakétájukon, amelyek dettó újrafelhasználható lesz. Neve még nincs, a "Very Big Brother" (VB😎 néven emlegetik. Első indítás várhatóan 2020-ban, Floridából.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4275
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4274
Amúgy ilyen mikrometeoros lukadás előfordult már a ISS-en?
Ha volt is hír nem igazán volt róla.
Ha volt is hír nem igazán volt róla.
#4273
Elmondom akkor a véleményemet.
Az aluminium sem egy erős anyag ám.. a kazetták fala vékony, mm ek választják el a lakókat a vákuumtól.
Úgy tudom, hogy a felfújható ürkabinok fala több rétegű és kevlár erősítésű, könnyű anyag.
Az előnye az, hogy kicsi a súly, és hogy adott térfogatban behajtogatva hatalmas felületet be lehet csomagolni.. kb mint egy ejtőernyőnél..
ezt feljuttatva, majd kihajtogatva, óriási belső térfogat érhető el.
A másik előnyét én abban látom, hogy ha mondjuk jön valami mikro meteorit, tök mindegy, hogy erős alu ötvözet vagy kevlár erősítésű polimer a fal anyaga.. egy több Km/sec el haladó porszemcsének is hatalmas kinetikus energiája van.
Ha okosan tervezik meg a falat én egy olyan folyamatnak látnám értelmét, hogy..
több modulból áll nyilván az űrbázis, AirLockokkal zsilipekkel ellátva.
Tegyük fel, hogy egy ilyen modul megsérül, kilyukad. Számgép érzékeli a becsapódás helyét és a roncsolódás minőségét, riadót rendel el, lassan de biztosan csökken a nyomás és a hőmérséklet. Elkezd dehermetizálódni a kabin.. e közben a bent tartózkodó emberek elhagyják a sérült részleget, és lezárják a légzsilipet. Majd elvégeznek egy fajta külső foltozó javítást a sérült falon.. mondjuk úgy mintha egy bicikli kerék lyukas gumibelsőjét foltoznád be.. maga a folt..és a ragasztó.
Megfelelő anyag és technológia kérdése az egész.. HA úgy tervezik meg már elejétől fogva, hogy javítható legyen.
A kevlár szövet szerintem biztosítaná, hogy ne szakadjon szét a modul..hanem csak egy kis lyuk legyen rajta.. ami javíthatóvá tenné.. és ezért hosszú életű is lenne.
A másik meg a rugalmasság miatt nem kell félni a rideg anyagokat sújtó anyagfáradás miatt. ami az ALU ötvözeteket leginkább fenyegeti.
Az aluminium sem egy erős anyag ám.. a kazetták fala vékony, mm ek választják el a lakókat a vákuumtól.
Úgy tudom, hogy a felfújható ürkabinok fala több rétegű és kevlár erősítésű, könnyű anyag.
Az előnye az, hogy kicsi a súly, és hogy adott térfogatban behajtogatva hatalmas felületet be lehet csomagolni.. kb mint egy ejtőernyőnél..
ezt feljuttatva, majd kihajtogatva, óriási belső térfogat érhető el.
A másik előnyét én abban látom, hogy ha mondjuk jön valami mikro meteorit, tök mindegy, hogy erős alu ötvözet vagy kevlár erősítésű polimer a fal anyaga.. egy több Km/sec el haladó porszemcsének is hatalmas kinetikus energiája van.
Ha okosan tervezik meg a falat én egy olyan folyamatnak látnám értelmét, hogy..
több modulból áll nyilván az űrbázis, AirLockokkal zsilipekkel ellátva.
Tegyük fel, hogy egy ilyen modul megsérül, kilyukad. Számgép érzékeli a becsapódás helyét és a roncsolódás minőségét, riadót rendel el, lassan de biztosan csökken a nyomás és a hőmérséklet. Elkezd dehermetizálódni a kabin.. e közben a bent tartózkodó emberek elhagyják a sérült részleget, és lezárják a légzsilipet. Majd elvégeznek egy fajta külső foltozó javítást a sérült falon.. mondjuk úgy mintha egy bicikli kerék lyukas gumibelsőjét foltoznád be.. maga a folt..és a ragasztó.
Megfelelő anyag és technológia kérdése az egész.. HA úgy tervezik meg már elejétől fogva, hogy javítható legyen.
A kevlár szövet szerintem biztosítaná, hogy ne szakadjon szét a modul..hanem csak egy kis lyuk legyen rajta.. ami javíthatóvá tenné.. és ezért hosszú életű is lenne.
A másik meg a rugalmasság miatt nem kell félni a rideg anyagokat sújtó anyagfáradás miatt. ami az ALU ötvözeteket leginkább fenyegeti.
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#4272
van ebben valami, csak más kérdés, hogy mennyire megbízhatóak ezek a külső behatásokkal szemben. mert lássuk be az aluminium lakórész is viszonylag nehéz, egy felfújható valami könnyebb, de sokkal sérülékenyebb. mondjuk az elsőknél nem lesz gond. ezt tudjuk nyújtani vagy mész a felfújhatóval vagy találunk 100 másikat a helyedre. ok nem ilyen egyszerű mert ember elvesztése negatívan befolyásolná az emberes űrprogramok támogatottságát, ilyesmikre is kell gondolni, de valahol mégis az van, hogy megmondják ezzel vagy semmivel. viszont később valós kolonizációnál ahol civilek mennének ott már valszeg inkább választanák a "konzervdobozt" mint a tágasabb de sérülékenyebb részt. főleg ha már elpukkant egy két lufi előzőleg. viszont mindkettőtől eléggé távol vagyunk, főleg a civiles, kolonizálós, terraformálós résztől.
#4271
Szerintem egyértelműen a lufi űrbázisok jelentik a jövőt.
pár tucat tonna ilyen anyagból kijönne szerintem néhány ezer köbméter hasznos térfogat.
Hatalmas űrállomásokat lehetne csinálni, viszonylag olcsón.. nem kellene alu kazettákban szorongva élniük az embereknek úgy mint a szardiniáknak.
Amúgy, lassan csinálhatnának egy pörgő, mesterséges gravitációval bíró űrállomást is, hasonlót mint az űrodüsszeiában van
pár tucat tonna ilyen anyagból kijönne szerintem néhány ezer köbméter hasznos térfogat.
Hatalmas űrállomásokat lehetne csinálni, viszonylag olcsón.. nem kellene alu kazettákban szorongva élniük az embereknek úgy mint a szardiniáknak.
Amúgy, lassan csinálhatnának egy pörgő, mesterséges gravitációval bíró űrállomást is, hasonlót mint az űrodüsszeiában van
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#4270
A New Shepard, a Blue Origin rakétája harmadszor is felment és sikeresen visszajött. A kísérlet hasonló volt a korábbiakhoz, azaz nem állítottak pályára hasznos terhet és nem mentek fel az űrbe, de két kísérletet is végrehajtottak migrogravitációban, valamint egy új manőverezési algoritmust próbáltak ki.
#4269
Ohh köszi, vakegér vagyok.
#4268
Illetve hát helyesbíteném magam, a NASA által jóváhagyott program nincs. Ötletelések vannak, mint a Föld-Hold L2 ponton lévő Skylab-II elképzelés.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4267
Van mar barmifele konkret terv arrol, hogy mi lesz az utodja?
A NASA részéről nincs. Ez a problémája a többi partnernek. A NASA költségvetésébe nem fér bele az Orion és az SLS mellé egy új űrállomás, anno ugyebár a Constellation program szerint 2016-ban az ISS megy a Csendes-óceánba, a NASA meg fordul az új Hold-program felé. Na ebből kétszeresen nem lett semmi. A Hold-programra sincs pénz, így az Orion-program a NEAR küldetések irányába tendál. Az ISS-re meg alig van pénz, így új amerikai modulok nem is készülnek hozzá.
A Bigelow Aerospace pont ezért bizakodik abban, hogy az ISS utáni korszakban a NASA az Orion-al kielégíti a saját terveit, és a mikrogravitációs kutatásokat 'third-party' szolgáltatásként fogja megrendelni. Logika alapján a CST-100 és a Dragon V2 fogja vinni az űrhajósokat a Bigelow-féle űrállomáshoz, amit esetleg a Dragon és/vagy a Cygnus lát el utánpótlással.
Masik, de szorosan kapcsolodo kérdes: a hosszu tavu urben tartozkodas (keringes, vagy utazas) egyik alapveto megoldasa lenne a forgason alapulo mesterseges gravitacio. Van barmi fele terv arra, hogy ezt barmilyen szinten (akar 0.1G) bevezessek az urben teszt jelleggel?
Centrifuge Accommodations Module (CAM). Ez volt a harmadik dolog, ami lehúztak az ISS listájáról 2005-ben a Crew Return Vehicle és a Habitation Module mellett.
Ennek egy utódja lett volna a Nautilus-X mesterséges gravitáció demonstrációs modulja, ami, mivel a Nautilus-X sem kapott támogatást, ezért dettó ment a fiókba.
A Nautilus-X egy igen impozáns, modulszerű űrhajó lett volna, 12 méteres forgó antigravitációs modullal, kiépítettségétől függően Hold/NEAR vagy akár Mars küldetésekre is alkalmas szinten.
Nautilus-X prezentáció
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4266
Ott van az általam linkelt cikkben a távolság-forgás-G diagram
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4265
Minél nagyobb a szerkezet, annál jobban csökken ez a probléma. Kis szerkezetnél a fejed kerületi sebessége más, mint a lábadé. És szerintem ez nemcsak eltérő gyorsulásként élnénk meg (0,6 g érzése lábnál 0,4 fejnél, hasamra ütök), hanem komolyabb tájékozódási és egyensúly zavarokat okozna. Lehet azt éreznénk máshol van a fejünk mint a lábunk. 😊
Megnéznék egy ábrát 20-100-500 méter átmérőjű szerkezettel. Milyen kerületi sebességek és gyorsulási értékek jönnek ki eltérő a padlótól való különböző magasságokban. A több száz átmérőjű lenne az ideális, de hát azt megépíteni, meg kivitelezni. Oda apró lépésekkel lehet eljutni.
Megnéznék egy ábrát 20-100-500 méter átmérőjű szerkezettel. Milyen kerületi sebességek és gyorsulási értékek jönnek ki eltérő a padlótól való különböző magasságokban. A több száz átmérőjű lenne az ideális, de hát azt megépíteni, meg kivitelezni. Oda apró lépésekkel lehet eljutni.
#4264
A centrifugalis ero. Ha az alvomodul forog, akkor a falara szepen oda fogunk tapadni. Persze ehhez fel kell venni a testunkek is az alvomodul keruleti sebesseget, ami erdekes akrobatikai mutatvany lesz, a kiszallasnal pedig detto😊 Ezen kivul a tomegunk felgyorsitasaval aranyosan rantani fogunk egyet a modulon is, ami egy pici alvomodul eseten mar jelentos, es ellensulyozni kell.
#4263
Most ezen én is elgondolkoztam picit. De nem vagy súlytalan ha elrugaszkodsz, hanem kisebb gyorsulást szenvedsz el, kisebb az erő, és ez fokozatosan csökken. A gravitáció kiváltása végül is egy olyan környezet, ahol állandó gyorsulást szenvedsz el és ez teljesen olyan hatást(?) vált ki, mint, ha gravitáció hatna rád.
Lehet a képzavart az okozza, hogy a vonatkoztatási rendszert automatikusan a saját szemléletünkbe helyezzük. Miért is kéne itt a padlóra esnem? Ha ha kívülről nézed, tisztán látszik, hogy gyorsuló mozgást végzel, hiszen körpályán mozogsz. De lehet másra gondoltál itt és kevertem valamivel.
Lehet a képzavart az okozza, hogy a vonatkoztatási rendszert automatikusan a saját szemléletünkbe helyezzük. Miért is kéne itt a padlóra esnem? Ha ha kívülről nézed, tisztán látszik, hogy gyorsuló mozgást végzel, hiszen körpályán mozogsz. De lehet másra gondoltál itt és kevertem valamivel.
#4262
Pont erre gondoltam en is. Egy alvomodulnak nem kene nagy kerulet, akar a mostani urallomashoz is hozza lehetne csatlakoztatni. Ha az izomsorvadast nem is feltetlenul allitja meg, a csontritkulast talan tudja lassitani. Meg akar fekvotamaszozni is lehet😊
A hatasa pedig nem kiszamolhato, ez olyan amit ki kell probalni.
A hatasa pedig nem kiszamolhato, ez olyan amit ki kell probalni.
#4261
Nem kell szamolgatnod, sok videoval es fizikai temaju cikkel talalkoztam mar ami ezeket taglalja.
Nyilvan furcsa lenne az elet egy ilyen "centrifugaban", eloszor sokat orrabuknank, szedulnenk es nem ajanlatos ugralni sem tul nagyokat, foleg az elejen, amig nem szoktuk meg, hogy nem oda erkezunk ahova az osztoneink diktalnak😊
.
Nekem meg mindig jobbnak tunik eveket egy ilyen kornyezetben tolteni, mint eveket teljes sulytalansagban. Es epp ezert eroltetnem egy ilyen kiprobalasat, hogy valo eletbeli tapasztalatokat gyujtsunk ezen problemakrol, ahogy a sulytalansagbeli eletrol mar sokat gyujtottunk.
Nyilvan furcsa lenne az elet egy ilyen "centrifugaban", eloszor sokat orrabuknank, szedulnenk es nem ajanlatos ugralni sem tul nagyokat, foleg az elejen, amig nem szoktuk meg, hogy nem oda erkezunk ahova az osztoneink diktalnak😊
.
Nekem meg mindig jobbnak tunik eveket egy ilyen kornyezetben tolteni, mint eveket teljes sulytalansagban. Es epp ezert eroltetnem egy ilyen kiprobalasat, hogy valo eletbeli tapasztalatokat gyujtsunk ezen problemakrol, ahogy a sulytalansagbeli eletrol mar sokat gyujtottunk.
#4260
Pont az alvást nem értem, hogy mi tartja ott az embert az ágyon. Szíjakat kell majd használni?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4259
"ha kicsi a forgási sugár, akkor az álló személynél a fejre jóval kisebb erő hat (közelebb van a sugárhoz), mint a lábra, és az mérések szerint rosszabb, mintha egyenletesen apró lenne - pl. most az űrállomáson."
Először alvásra kell használni. 😊 Az ember elterül egy hálózsákba és megkapja a szükséges gyorsulást. Mondjunk annak nem tudom milyen hatása van a szervezetre, ha 24 óra alatt több "gravitáció" ki- be kapcsolás éri, állandó jelleggel.
Először alvásra kell használni. 😊 Az ember elterül egy hálózsákba és megkapja a szükséges gyorsulást. Mondjunk annak nem tudom milyen hatása van a szervezetre, ha 24 óra alatt több "gravitáció" ki- be kapcsolás éri, állandó jelleggel.
#4258
A fizikáját. Nem értem, hogy hogyan van az, hogy elrugaszkodsz, akkor súlytalan vagy, de ha hosszáérsz a talajhoz, akkor hirtelen elkap az 1G. Számolgatnom kéne. Sokat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4257
Szukseg most is lenne ra, mert a fenntoltott idot pont a sulytalansag korlatozza nagyban, es a Marsutazasnal is ez az egyik fo problema.
Bar abban igazad van, hogy az altalad emlitett technikai problemak eleg komplex megoldast igenyelnek, de semmi forradalmit. Ezert is lenne jo elkezdeni kiserletezni veluk...
Igaz, hogy kicsit dragabb mint a szokasos megoldasok, es nem mindenaron szukseges, de ennel sokkal szelsosegesebb dolgokon is gondolkoznak, mint warp, vagy fuzios hajtomu. Ezekhez kepest ez csak egy szimpla mernoki problema😊
Bar abban igazad van, hogy az altalad emlitett technikai problemak eleg komplex megoldast igenyelnek, de semmi forradalmit. Ezert is lenne jo elkezdeni kiserletezni veluk...
Igaz, hogy kicsit dragabb mint a szokasos megoldasok, es nem mindenaron szukseges, de ennel sokkal szelsosegesebb dolgokon is gondolkoznak, mint warp, vagy fuzios hajtomu. Ezekhez kepest ez csak egy szimpla mernoki problema😊
#4256
Jelenleg - szerintem - felesleges struktúraépítést és ezzel járó költséget igényel. Így hirtelen meg kell oldani a napelemek elhelyezését (forgatását?), a megfelelő ellensúly kiképzését (és annak mozgatását, hiszen ha az emberek és egyebek mozognak, folyamatosan mozog a súlypont, és nem árt a sebességet és a forgást folyamatosan tartani), ki kell találni, hogy milyen módon és hova lehet úgy kapcsolni a felküldött dolgokat, hogy azokból kényelmesen ki-be lehessen rakodni a forgás fenntartásával, és még rengeteg kérdés van - és mindez jelenleg nem kell, és a közeljövőben (~50 év) nem is lesz rá szükség.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4255
Tesztjelleggel el lehetne azert kezdeni kicsiben, nem allando lakhatasra. Es akkor kiderulne, hogy strukturalisan ez milyen problemakat okozhat, illetve hogy az egesz megoldas milyen problemakba utkozhet a valosagban.
Szerintem ez fontos lenne, mert a jovoben ennek alkalmazasa elkerulhetetlennek latszik (amennyiben az elmeleti fizika nem produkal valami nagyon ujat). Es akkor miert varjunk vele? Minden rendelkezesre all.
Szerintem ez fontos lenne, mert a jovoben ennek alkalmazasa elkerulhetetlennek latszik (amennyiben az elmeleti fizika nem produkal valami nagyon ujat). Es akkor miert varjunk vele? Minden rendelkezesre all.
#4254
Nagyon nagy struktúra kell hozzá*, hogy ne legyen nagyobb kényelmetlenség belőle, mint előny - ha kicsi a forgási sugár, akkor az álló személynél a fejre jóval kisebb erő hat (közelebb van a sugárhoz), mint a lábra, és az mérések szerint rosszabb, mintha egyenletesen apró lenne - pl. most az űrállomáson.
*ez a tanulmány legalább 50 métert mond tengelytől "padlóig" 1G-hez - persze annyi nem kell, de legalább 0.3 nem ártana.
*ez a tanulmány legalább 50 métert mond tengelytől "padlóig" 1G-hez - persze annyi nem kell, de legalább 0.3 nem ártana.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4253
A forgason alapulo mesterseges gravitaciot magat nem erted, vagy a forgo urallomas technikai megvalositasaban latsz problemat?
#4252
Gépészmérnök létemre soha nem értetetm igazán a forgáson alapuló mesterséges gravitációt, hogy a kölönféle gyorsulások milyen negatív hatásokkal járnak illetve hogyan és mikor érzik a gyorsulást.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4251
Van mar barmifele konkret terv arrol, hogy mi lesz az utodja?
Masik, de szorosan kapcsolodo kerdes: a hosszu tavu urben tartozkodas (keringes, vagy utazas) egyik alapveto megoldasa lenne a forgason alapulo mesterseges gravitacio. Van barmi fele terv arra, hogy ezt barmilyen szinten (akar 0.1G) bevezessek az urben teszt jelleggel?
Masik, de szorosan kapcsolodo kerdes: a hosszu tavu urben tartozkodas (keringes, vagy utazas) egyik alapveto megoldasa lenne a forgason alapulo mesterseges gravitacio. Van barmi fele terv arra, hogy ezt barmilyen szinten (akar 0.1G) bevezessek az urben teszt jelleggel?
#4250
Így tanuljuk meg lassan mi mennyit bír az űrben/idegen bolygókon.
Még bőven a tanulópénz időszakában járunk az űrkutatásnál.
Még bőven a tanulópénz időszakában járunk az űrkutatásnál.
#4249
Hát igen, kevés a tapasztalat. Itt nagyon alulteljesítés volt, de javítható. A két kis 90 napos marsjáró meg 10+ évig húzta. Döbbenetesen nagy a szórás.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4248
Röviden: Reálisan a 2020 még komolyabb kockázat nélkül vállalható. A 2024 céldátum esetében már számolható némi extra veszély az elöregedés miatt, de megfelelő karbantartással ez még komolyabb fájdalom nélkül vállalható. A 2028 már egy optimista előretekintés, ahol számolni kell komolyabb meghibásodásokkal.
Hosszabban a kérdés nehezen megválaszolható. Itt olyan dolgokról beszélünk, mint a karbantartás igény, illetve megvalósíthatósága. Ilyen téren az egyik alapvető példa a Solar Alpha Rotary Join (SARJ), a napelemeket tartó két "kar" forgató mechanizmusa, amelyik a nap felé fordítja a napelemszárnyakat. A két SARJ közül az egyik 2007-ben elkezdett működés közben vibrálni, illetve a mozgató elektro-motorok energiafelvétele megnőtt. Az EVA vizsgálat alapján a forgató mechanizmus kenése elégtelen volt, és a gyűrűk egymáson elforduló részein fém sorják jelentek meg. Az STS-126 küldetésnél EVA javítással orvosolták a SARJ-ok hibáját, és elviekben a továbbiakban időszakonkénti kenőanyag-pótlással a probléma elhárítható, és 18 évig működhet a világűrben - noha a földi teszteken 36 évnek megfelelő működésnél sem lépet fel probléma (Erről egy doksi). Csak hát eredetileg is 10 évet ki kellett volna bírnia a SARJ-nak karbantartás nélkül, ehhez képest a műszaki hiba mindössze 5 hónappal a működése lépése után következett be...
Nos az ilyenek miatt nehézkes megmondani, mi a helyzet az élettartammal...
Utoljára szerkesztette:
Hosszabban a kérdés nehezen megválaszolható. Itt olyan dolgokról beszélünk, mint a karbantartás igény, illetve megvalósíthatósága. Ilyen téren az egyik alapvető példa a Solar Alpha Rotary Join (SARJ), a napelemeket tartó két "kar" forgató mechanizmusa, amelyik a nap felé fordítja a napelemszárnyakat. A két SARJ közül az egyik 2007-ben elkezdett működés közben vibrálni, illetve a mozgató elektro-motorok energiafelvétele megnőtt. Az EVA vizsgálat alapján a forgató mechanizmus kenése elégtelen volt, és a gyűrűk egymáson elforduló részein fém sorják jelentek meg. Az STS-126 küldetésnél EVA javítással orvosolták a SARJ-ok hibáját, és elviekben a továbbiakban időszakonkénti kenőanyag-pótlással a probléma elhárítható, és 18 évig működhet a világűrben - noha a földi teszteken 36 évnek megfelelő működésnél sem lépet fel probléma (Erről egy doksi). Csak hát eredetileg is 10 évet ki kellett volna bírnia a SARJ-nak karbantartás nélkül, ehhez képest a műszaki hiba mindössze 5 hónappal a működése lépése után következett be...
Nos az ilyenek miatt nehézkes megmondani, mi a helyzet az élettartammal...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4247
Technikailag maga az ISS elvi szinten meddig húzhatná ki úgy, hogy a mai kockázat mellett üzemelhessen?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4246
Az eredeti tervek szerint 2016-ig tartott volna az ISS küldetése, 2011-ben született döntés arról, hogy ezt 2020-ig kitolják. Azóta folyamatosan megy a huzavona, mi is legyen a pontos jövőkép. Az oroszok évek óta azt pedzgetik, hogy a saját moduljaikat leválasztják, és OPSEK programnév alatt tovább üzemeltetik majd, de ennek a kivitelezése továbbra is kérdéses.
Jelenleg a NASA 2020 szeptember 30.-ig tartó szerződést adott a Boeing-nak (a fővállalkozónak), tehát addig biztos működni fog. Tavaly arról volt szó, hogy potenciálisan 2024-ig ezt kitolják. Idén januárban a COTS 2 potenciálisan 2024-ig szóló megbízásról szól, ám a megfogalmazás igény szerintit takar, tehát benne van a pakliban, hogy 2020 után nem lesz több COTS küldetés. Elviekben 2010 óta kering az a téma, hogy 2028-ig kitolnák az élettartamát, de erről nincs megállapodás még a tagországok között.
A megsemmisítésével kapcsolatos tervek is legalább ennyire zűrösek, hiszen az eredeti tervek a teljes űrállomás légkörbe vezetésével számolt. Az orosz elképzeléssel a saját moduljaik magőrzésével kapcsolatosan egy picit ezt aláássa, noha gyakorlatilag az orosz és az amerikai/nemzetközi modulok "ütközéspontja" a Zarja, ami viszont a NASA tulajdona. Csakhogy az orosz modulok per pillanat magukban életképtelenek...
Jelenleg a NASA 2020 szeptember 30.-ig tartó szerződést adott a Boeing-nak (a fővállalkozónak), tehát addig biztos működni fog. Tavaly arról volt szó, hogy potenciálisan 2024-ig ezt kitolják. Idén januárban a COTS 2 potenciálisan 2024-ig szóló megbízásról szól, ám a megfogalmazás igény szerintit takar, tehát benne van a pakliban, hogy 2020 után nem lesz több COTS küldetés. Elviekben 2010 óta kering az a téma, hogy 2028-ig kitolnák az élettartamát, de erről nincs megállapodás még a tagországok között.
A megsemmisítésével kapcsolatos tervek is legalább ennyire zűrösek, hiszen az eredeti tervek a teljes űrállomás légkörbe vezetésével számolt. Az orosz elképzeléssel a saját moduljaik magőrzésével kapcsolatosan egy picit ezt aláássa, noha gyakorlatilag az orosz és az amerikai/nemzetközi modulok "ütközéspontja" a Zarja, ami viszont a NASA tulajdona. Csakhogy az orosz modulok per pillanat magukban életképtelenek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4245
Micsoda? Lehet, hogy már 4 év múlve nem lesz ISS....? Ez azt jelentné, hogy magárha hagynák és várnának, hogy lesz-e pénz vagy egyből légkörbe vezetés?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4244
Ahogy az ottani hozzászólásokból is látható, ez inkább szomorú, mint üdvözlendő.
1.: Nehéz elhinni, hogy egyáltalán befogadták ezt úgy, hogy a felvázolt eljárások egy jó része már a korábban alkalmazva lett, vagy le lett írva már.
2.: Ha elfogadják ezt így, akkor kvázi az robotokkal végrehajtott aszteroida bányászat egész koncepciója innentől kezdve a Planetary Resources szellemi tulajdona. Ami ízléstől függően nevetséges avagy rémisztő...
1.: Nehéz elhinni, hogy egyáltalán befogadták ezt úgy, hogy a felvázolt eljárások egy jó része már a korábban alkalmazva lett, vagy le lett írva már.
2.: Ha elfogadják ezt így, akkor kvázi az robotokkal végrehajtott aszteroida bányászat egész koncepciója innentől kezdve a Planetary Resources szellemi tulajdona. Ami ízléstől függően nevetséges avagy rémisztő...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4243
A technológiát az 1980-as években fejlesztette ki a NASA. Hogy aztán jól ne használja semmire, miután a TransHab modult kigolyózták a költségvetésből (úgy, hogy kvázi meg is tiltották a NASA-nak, hogy erre költsön!). A Bigelow Aerospace ekkor jött létre, és licencelte a NASA megoldását. Az eredeti elképzelésük az volt, hogy majd kereskedelmi módon értékesítik a hasznosítását egy saját űrállomásnak. Na ez az elképzelés 2000 óta lóg a levegőben, és eddig senki sem harapott rá. A NASA megrendelésre a BEAM modulra felfogható egy fricskának is, hogy tessék, ezt a technológiát 20 éve szerettük volna már használni. Csakhogy ennyi.
A Bigelow Aerospace most kimondatlanul (vagy csak utalgatva rá) abban reménykedik, hogy az ISS visszavonulása után (ami pontosan még mindig nincs betonba öntve, leghamarabb 2020, legkésőbb hivatalosan jelenleg 2024, de talán kitolható 2028-ig) a COTS-hoz és a CCDev-hez hasonlóan majd az űrállomás szolgáltatást is kereskedelmi partnerektől fogja megrendelni. De hogy ez mikor jön el...
A Bigelow Aerospace most kimondatlanul (vagy csak utalgatva rá) abban reménykedik, hogy az ISS visszavonulása után (ami pontosan még mindig nincs betonba öntve, leghamarabb 2020, legkésőbb hivatalosan jelenleg 2024, de talán kitolható 2028-ig) a COTS-hoz és a CCDev-hez hasonlóan majd az űrállomás szolgáltatást is kereskedelmi partnerektől fogja megrendelni. De hogy ez mikor jön el...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4242
Ha sikerul nagy pontossaggal kiszamolni a helyzetet, akkor pontosan odaszogezett nagyteljesitmenyu tavcsovel mar eszlelheto lehet.
#4241
A Planetary Resources szabadalmat kapott az űrbányászatra...
#4240
nemsokára megy fel az első lufi űrmodul.. amire már vártam rég.. hogy mikor állnak már át erre a techre.
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#4239
Engem zavar ennek a levegőnek a pofozgatása. Ha ott van hely 9. bolygónak, van hely 20.-nak is akkora a Naprendszer.
Azt se tudom hogy fogják megtalálni. Ilyen lassú elmozdulásra lehet az automata keresőprogramok be se jeleznek. Meg meglehetősen halvány égitest lehet, 18 magnitúdó felett szerintem már megtaláltuk az összes nagy TNO-t.
Az uo3l91-t nem tudom miért hívják kuiper objektumnak, (lehet épp olyan közel jár) mikor látszik hogy hogy vagy Detached object vagy Sednoid.
Utoljára szerkesztette: panoz0, 2016.03.30. 20:21:57
Azt se tudom hogy fogják megtalálni. Ilyen lassú elmozdulásra lehet az automata keresőprogramok be se jeleznek. Meg meglehetősen halvány égitest lehet, 18 magnitúdó felett szerintem már megtaláltuk az összes nagy TNO-t.
Az uo3l91-t nem tudom miért hívják kuiper objektumnak, (lehet épp olyan közel jár) mikor látszik hogy hogy vagy Detached object vagy Sednoid.
Utoljára szerkesztette: panoz0, 2016.03.30. 20:21:57
#4238
Yupp, rosszul számoltam át, maxima mea culpa...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4237
Öööö... 1400 AU az 0.022 Ly (8 fénynap), 0.22 az ~15000 AU, az az Alfa - Proxima Centauri távolság
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.03.30. 17:31:49
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.03.30. 17:31:49
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4236
Bakker, ~1400 AU az apszispontja, az 0,22 Ly, vagyis ~80 nap, amíg a nap fénye elér oda...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4235
Folytatódik a kutatás a Planet Nine után, most a januári-februári eredményeket bejelentő tudós egy új Kuiper objektum felfedezéséről adott hírt, ami eléggé ott van, ahol a feltételezett új bolygónak kellene lennie. (A twitteres képen az uo3L91 jelű, kék színű pálya.)
#4234
Úgy néz ki, hogy az ASTRO-H (alias NeXT, alias Hitomi) röngten-űrteleszkóp szétrobbant.
Március 26.-án még "csak" 5 "célpontot" láttak a pályáján, tegnap már 21-et.
Március 26.-án még "csak" 5 "célpontot" láttak a pályáján, tegnap már 21-et.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4233
A StarTalk Radio mostani részében Andy Weirrel beszélgetnek a Martianról - többek között arról, hogy mi mindenről derült ki azóta, hogy nem is igazán úgy van 😊
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4232
<#hehe>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#4231
Hát nézd meg a térképet, mekkorák.. 😊
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4230
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
"Nem birom az oroszokat, mert sokat elvesznek a vilagbol"
<#idiota>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#4229
Nem birom az oroszokat, mert sokat elvesznek a vilagbol, de pont az urprogram volt az, ahol adhattak is volna a vilagnak:/
#4228
erre számítani lehetett azért, aki követi egy kicsit láthatta, mindenhol visszavágások voltak náluk.