Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#4227
Na ez a durva. Oroszország 10 év alatt költ kb. annyit az űrkutatásra, mint a NASA egy évben. 😞
A hordozórakétáknál az Angara az egyetlen, amiből lesz valami, de az Angara-100 tuti megy a fiókba. A nagyravágyó Hold-program várható volt, hogy meg lesz nyesve.
Nincs tisztázva, hogy mi lesz az ISS utáni helyzet, az üres frázis, hogy az orosz modulokból egy "új" űrállomást hoznak létre, továbbra is irreálisnak hat.
A nagyobbik baj, hogy ahogy kinéz, Oroszországgal együtt az Orosz űrprogram is elszigetelődött, a pár ESA-val közös programot (ExoMars például) leszámítva nem nagyon vannak ilyenek. A NASA-nál mondjuk biztos soka hullámoznak, hogy nem kell végre többet szórakozni a megbízhatatlan oroszokkal, de ezzel együtt a nemzetközi űrkutatási programok jövője ezek után nem túlságosan barátságos.
Lesznek a nyugati nemzetközi programok, lesznek a kínai programok és lesznek az orosz programok (meg az aprólék, pl. Indiai űrprogramok)...
A hordozórakétáknál az Angara az egyetlen, amiből lesz valami, de az Angara-100 tuti megy a fiókba. A nagyravágyó Hold-program várható volt, hogy meg lesz nyesve.
Nincs tisztázva, hogy mi lesz az ISS utáni helyzet, az üres frázis, hogy az orosz modulokból egy "új" űrállomást hoznak létre, továbbra is irreálisnak hat.
A nagyobbik baj, hogy ahogy kinéz, Oroszországgal együtt az Orosz űrprogram is elszigetelődött, a pár ESA-val közös programot (ExoMars például) leszámítva nem nagyon vannak ilyenek. A NASA-nál mondjuk biztos soka hullámoznak, hogy nem kell végre többet szórakozni a megbízhatatlan oroszokkal, de ezzel együtt a nemzetközi űrkutatási programok jövője ezek után nem túlságosan barátságos.
Lesznek a nyugati nemzetközi programok, lesznek a kínai programok és lesznek az orosz programok (meg az aprólék, pl. Indiai űrprogramok)...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4226
Elfogadták a következő 10 éves orosz űrprogramok költségvetését. Az összeg végül jóval kevesebb lett, mint amit terveztek, emiatt több programot (pl. az orosz holdraszállást) elhalasztottak, vagy töröltek.
#4225
Új, nagy felbontású Ceres képek és eredmények.
#4224
Az ULA-nak nagyon nem használt ez a hacacáré, annyi szent...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4223
És a helyzet csak fokozódik és kezd cifrább lenni...
#4222
A lenti linken elég szépen kifejtik a dolgot. Az első sikeres Falcon 9 v1.1 FT első fokozat visszaszerzés után nagyon elégedettek voltak a fokozat állapotával, azt mondták, hogy például a hajtóművek között lévő hővédő anyag teljesen érintetlen volt. Így is csak 3-4 újrafelhasználással számolnak jelenleg, és ~3 millió dollárba kerül a fokozat újra felhasználása. Ebben persze benne van az ASDS-ek üzemeltetési költsége, a fokozat szállítása és ellenőrzése is. A 30% költségcsökkentés így is jelentős tétel, főleg úgy, hogy már most is ők a legolcsóbbak.
Szumma szummárium azért ezek a számok már sokkal reálisabbak, mint a 7 millió dolláros álomvilág. Még akkor is, ha a második fokozat is sikerülne visszaszerezni...
Utoljára szerkesztette:
Szumma szummárium azért ezek a számok már sokkal reálisabbak, mint a 7 millió dolláros álomvilág. Még akkor is, ha a második fokozat is sikerülne visszaszerezni...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4221
Anno lehet ugy szamoltak, hogy raketat nem kell epiteni, akkor az 0$, csak uzemanyag meg maga a kiloves kell, az meg 7 milla. Most meg rajottek, hogy azert csak fel kell ujitani azt a raketat kicsit😊
Persze ez csak az en otletelesem, komolyabb alap nelkul. De a Space Shuttlenel mar elkovettek ezt a hibat egyszer, hogy a kilovesek kozotti nagygeneral koltseget alaposan alabecsultek, es igy mar nem is erte meg annyira az ujrafelhasznalas.
Persze ez csak az en otletelesem, komolyabb alap nelkul. De a Space Shuttlenel mar elkovettek ezt a hibat egyszer, hogy a kilovesek kozotti nagygeneral koltseget alaposan alabecsultek, es igy mar nem is erte meg annyira az ujrafelhasznalas.
#4220
Csak most találtam ezt meg...
Érdekesség, hogy a SpaceX a Falcon 9 első fokozat újrafelhasználásával az indítási árat cirka 30 százalékkal tudná csökkenteni. Ez ~40 millió dolláros árat jelent. Ez azért nagyon-nagyon messze van az anno emlegetett 7 millió dollártól...
Érdekesség, hogy a SpaceX a Falcon 9 első fokozat újrafelhasználásával az indítási árat cirka 30 százalékkal tudná csökkenteni. Ez ~40 millió dolláros árat jelent. Ez azért nagyon-nagyon messze van az anno emlegetett 7 millió dollártól...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4219
Az a szép, hogy az ULA történet lényege valahol ott kezdődött, amikor a Lockheed és a kormányzat belekényszerítette a Boeing-ot (aki kémkedett a Lockheed után az EELV tendernél), hogy egy közös cégben egyesítsék az indítójármű-részlegeiket. Innen kezdve nincs versenyhelyzet az állami megrendelésekben. A költségeknél nem számították bele az EELV tendernél juttatott támogatást, 2x 60 millió dollár a tender első körében a Boeing és a Lockheed részére, majd 2x 500 millió dollár az EELV második körében, a hordozórakéták végleges kifejlesztésére, érdekesség, hogy ekkor mindkét cég vállalta, hogy minden extra költség őket terhel, ám ilyen nem történt.
Mindkét cég úgy számolt, hogy a kereskedelmi indításokkal tudják tartani az akkor 100 millió dollár alatti költségeket (~75 millió per indítás FY98), csakhogy a kereskedelmi indítások terén korántsem álltak olyan jól, az orosz és európai konkurencia mellett nem igazán rúgtak labdába, aztán még megjelentek a kínaiak is a porondon. A Pentagon ezt úgy hidalta át, hogy a Buy 3 esetében már 100 millió dollár per indítás volt a megállapodás.
Innen jutottunk el oda, hogy az ULA kiharcolt egy 800 milliós alapszolgáltatási díjat, és ~120-125 millió dolláros indítási díjat.
Azt mondjuk az ULA védelmében el kell mondani, hogy tényleg nagyon megbízhatóak, mindössze 1-1 részleges hiba volt az Atlas V. és Delta IV. indításoknál, de teljes kudarc még nem volt náluk...
Mindkét cég úgy számolt, hogy a kereskedelmi indításokkal tudják tartani az akkor 100 millió dollár alatti költségeket (~75 millió per indítás FY98), csakhogy a kereskedelmi indítások terén korántsem álltak olyan jól, az orosz és európai konkurencia mellett nem igazán rúgtak labdába, aztán még megjelentek a kínaiak is a porondon. A Pentagon ezt úgy hidalta át, hogy a Buy 3 esetében már 100 millió dollár per indítás volt a megállapodás.
Innen jutottunk el oda, hogy az ULA kiharcolt egy 800 milliós alapszolgáltatási díjat, és ~120-125 millió dolláros indítási díjat.
Azt mondjuk az ULA védelmében el kell mondani, hogy tényleg nagyon megbízhatóak, mindössze 1-1 részleges hiba volt az Atlas V. és Delta IV. indításoknál, de teljes kudarc még nem volt náluk...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4218
A múltkori ULA vs SpaceX ügynek még mindig vannak utóhatásai és politikai vetületei.
#4217
Szép térkép valakinek? Nagyítható az oldalon. 38$
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#4216
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4215
Exomars kilövést lehet követni itt
legutolsó update:
10:26 CET: All teams at ESOC confirm GO for launch!
le vannak maradva, G+ szerint 10:36kor siekresen elstartolt
Utoljára szerkesztette: Teppik Amon, 2016.03.14. 10:42:59
legutolsó update:
10:26 CET: All teams at ESOC confirm GO for launch!
le vannak maradva, G+ szerint 10:36kor siekresen elstartolt
Utoljára szerkesztette: Teppik Amon, 2016.03.14. 10:42:59
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#4214
Az ilyen félezo videóktól a falnak megyek....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4213
Jah, az előző videó jobban néz ki, itt nem tudom mihez rögzíti.
megint ezzel állunk szembe:
Én jobban preferálom a 3D-s elképzelést monitorok, sőt VR korában már nem csak papírlapon gondolkodhatunk, síkban.
Igen a platóni év nagyon érdekes, külön szerencsések vagyunk, hogy a halak korából megélhettük a vízöntő korába való átlépést.
megint ezzel állunk szembe:
Én jobban preferálom a 3D-s elképzelést monitorok, sőt VR korában már nem csak papírlapon gondolkodhatunk, síkban.
Igen a platóni év nagyon érdekes, külön szerencsések vagyunk, hogy a halak korából megélhettük a vízöntő korába való átlépést.
#4212
És itt mi alapján rögzíti a koordinátarendszert, hogy haladni látszik az ellipszis? Megint csak kitalált egy vonatkoztatási rendszert, amiben így néz ki. Én kitalálok egy másikat, amiben meg úgy. Melyikünknek van igaza? Mindkettőnknek.
Ha a csillagképeket nézed, akkor annak az ellipszisnek a továbbfordulása (elsősorban a Hold hatására) egy 26 ezer éves periódust ír le (kb. 1 fok 72 évente) - ebből van a "vízöntő kora" és a többi hasonló megnevezés, mert kb. 2000 évente egy másik csillagkép kerül a naptárunk szerint azonos időpontba.
Ha a csillagképeket nézed, akkor annak az ellipszisnek a továbbfordulása (elsősorban a Hold hatására) egy 26 ezer éves periódust ír le (kb. 1 fok 72 évente) - ebből van a "vízöntő kora" és a többi hasonló megnevezés, mert kb. 2000 évente egy másik csillagkép kerül a naptárunk szerint azonos időpontba.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4211
ok értem, hogy másik nézőpontból másképp néz ki. de ha még ha a napra is tesszük a nézőpontot akkor is mindig más egy kicsit az ovális 😄
mert arra a videóra is amit beraktam arra is lehetne mondani, hogy nem jó, mert a nap galaxis középpontjához viszonyítva körét nem szemlélteti (mondjuk nehéz is akkora sugarú valamit szemléltetni) meg akkor nem veszi figyelembe a galaxysok együtt mozgását és akkor lehet még furcsább lenne az ábra.
mert arra a videóra is amit beraktam arra is lehetne mondani, hogy nem jó, mert a nap galaxis középpontjához viszonyítva körét nem szemlélteti (mondjuk nehéz is akkora sugarú valamit szemléltetni) meg akkor nem veszi figyelembe a galaxysok együtt mozgását és akkor lehet még furcsább lenne az ábra.
#4210
Jajj, ezzel már annyit foglalkoztunk itt. Mintha az animáció készítője semmit nem fogott volna fel abból, hogy más-más referenciából nézve más-más "vonalakat" lehet húzogatni a pályák mögé, pedig már középiskolában tanítják a "vonatkoztatási rendszer" fogalmát.
Ha a galaktikus központhoz akar viszonyítani, akkor pedig teljesen rossz irányba rajzolta a vonalat, mert a Nap nem az ekliptikára merőlegesen halad. A sebessége se annyi, amit ír, az égitestek sebessége, mérete és a méretarányok se stimmelnek, és nem "vontat" semmit a Nap úgy egyáltalán.
De legalább a zene nem rossz a videóban.
Ha a galaktikus központhoz akar viszonyítani, akkor pedig teljesen rossz irányba rajzolta a vonalat, mert a Nap nem az ekliptikára merőlegesen halad. A sebessége se annyi, amit ír, az égitestek sebessége, mérete és a méretarányok se stimmelnek, és nem "vontat" semmit a Nap úgy egyáltalán.
De legalább a zene nem rossz a videóban.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4209
ha már azok az ábrák, nem tudom mikor állnak le az ovális dolgokkal, mikor ez sem a teljes igazság még, de egy kicsit közelebb áll így jóval bonyolultabb elképzelni, de legalább az igazsághoz állunk közelebb:
#4208
Ezek közül az exobolygók megfigyelése és tanulmányozása lesz a legérdekesebb.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#4207
Dzsini a #4204 -ben már leírta és linkelte az ide vonatkozó lényegi infot.
Az L2 körüli 'halo orbit'-on való tartáshoz csak évi pár m/s delta-V kell. Ez elég kevés, ha így nézzük, más szóval elég stabil (az ISS esetében havi 2m/s delta-V szükséges például).
A kérdésed azonban másra utal. Ha "elmozdul" az L2-ről a JWST, akkor függően az elmozdulás irányától más és más lehet a vége. A legvalószínűbb az, hogy "kiesik" a Föld gravitációs mezejéből, és mint ilyen, egy Nap körüli pályára áll. Mivel távolabb van a Naptól, mint a Föld, így tovább tart neki egy keringési periódus, más szóval szépen lassan "lemarad" a Föld-től.
Az L2 körüli 'halo orbit'-on való tartáshoz csak évi pár m/s delta-V kell. Ez elég kevés, ha így nézzük, más szóval elég stabil (az ISS esetében havi 2m/s delta-V szükséges például).
A kérdésed azonban másra utal. Ha "elmozdul" az L2-ről a JWST, akkor függően az elmozdulás irányától más és más lehet a vége. A legvalószínűbb az, hogy "kiesik" a Föld gravitációs mezejéből, és mint ilyen, egy Nap körüli pályára áll. Mivel távolabb van a Naptól, mint a Föld, így tovább tart neki egy keringési periódus, más szóval szépen lassan "lemarad" a Föld-től.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4206
Függően attól, hogy az Föld-Nap L2 elhagyása után merre sodródik, szépen elkezd "lemaradni" a Földtől,(...)
Mennyire stabil ez az L2 pont? A kerdes alatt azt ertem, hogy ha kimozdul errol a pontrol akkor elkezd gyorsulni, mintha a hegytetejerol mozdulna ki a golyonk, vagy pedig csak allando sebesseggel tavolodik?
#4205
A kommunikáció terén kiesés lesz? Nem értem. Ha az L2 pontban van, vagy máshol akkor sem látható állandóan a Föld egy pontjáról. Tehát minben tér el a kommunikáció, ha mozog? A helyzet nem fog változni.
Függően attól, hogy az Föld-Nap L2 elhagyása után merre sodródik, szépen elkezd "lemaradni" a Földtől, így pedig a műholdnak nehézkessé kezdhet válni az, hogy a Föld felé stabilan tartsa a Ka-hullámhosszú adattovábbító antennáját. A nélkül pedig a felgyülemlett információt képtelen lesz továbbítani...
Mi a JWST fő célja és mik a másodlagos célok?
*Search for the first galaxies or luminous objects formed after the Big Bang.
*Determine how galaxies evolved from their formation until now
*Observe the formation of stars from the first stages to the formation of planetary systems
*Measure the physical and chemical properties of planetary systems, including our own Solar System, and investigate the potential for life in those systems
Forrás
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4204
Nem szoktak az L2 pontba helyezni semmit - egyrészt instabil egyensúlyi pont, másrészt akkor pont Földárnyékban lenne, és nehezen működnének hatékonyan a napelemei 😊
egy kb. fél éves periódusú pályán "kering" majd az L2 körül.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.03.11. 09:16:20
egy kb. fél éves periódusú pályán "kering" majd az L2 körül.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.03.11. 09:16:20
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4203
A kommunikáció terén kiesés lesz? Nem értem. Ha az L2 pontban van, vagy máshol akkor sem látható állandóan a Föld egy pontjáról. Tehát minben tér el a kommunikáció, ha mozog? A helyzet nem fog változni.
A JWST-nál ha jól értem akkor lehetőleg mindent ki akarnak árnyékolni. Ha elmozdul az L2 potnból, akkor a fő célhoz képest eltérő megfigyeléseket is érinteni fog? Volt már olyan űreszköz, aminek utólag találtak feladatot. Mi a JWST fő célja és mik a másodlagos célok?
A JWST-nál ha jól értem akkor lehetőleg mindent ki akarnak árnyékolni. Ha elmozdul az L2 potnból, akkor a fő célhoz képest eltérő megfigyeléseket is érinteni fog? Volt már olyan űreszköz, aminek utólag találtak feladatot. Mi a JWST fő célja és mik a másodlagos célok?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4202
igen láttam, kb 3m-es lehet (mme képén még kisebbnek látszik), de rosszabbra számítottam a rakéta testet (vagy inkább hiányát) látva. konténereket nem tudom azért fejből, de biztos elvitt azok közül is valamit, többek között a kamera adása se véletlenül szakadt meg anno 😄
április 4-ig tuti megjavítják 😊 már alig várom hátha az leérkezik már végre.
április 4-ig tuti megjavítják 😊 már alig várom hátha az leérkezik már végre.
#4201
Nézd meg ezen képen a bárka kikötő felöli, bal oldali részen lévő lyukat.
Mondjuk a képek alapján már meg is kezdték a javítását (hat hordozható hegesztő és fém lemezek).
Ezen kívül a fedélzeten lévő konténerek egy része is megsemmisült/rongálódott. A kár nyilván nem túl komoly, de azért nem is elhanyagolható. Feltehetően a SpaceX célja az volt, hogy elvi szinten lehetséges-e a visszatérés a leválás utáni fékező manőver nélkül is. Ebből a szempontból sikeres a teszt, mert az első fokozat eljutott pontosan a bárkáig, ha egy kicsivel több üzemanyag lett volna, és jobban kiszámolt a leszálló manőver, akkor feltehetően akár sikeresen is végrehajtható a művelet - már ha a visszatérés folyamán a fokozatot nem éri olyan sérülés, ami az újrafelhasználást megakadályozza.
Szerk.: A sárga bólyasor célja az, hogy a bárka fedélzetéről a tengerbe jutó, a víznél könnyebb szennyeződést (első sorban a fokozatból szivárgó RP-1 üzemanyagot ill. a diesel-generátorok üzemanyagát) megfogja. Ez környezetvédelmi eljárás, és általános efféle esetekben.
Utoljára szerkesztette:
Mondjuk a képek alapján már meg is kezdték a javítását (hat hordozható hegesztő és fém lemezek).
Ezen kívül a fedélzeten lévő konténerek egy része is megsemmisült/rongálódott. A kár nyilván nem túl komoly, de azért nem is elhanyagolható. Feltehetően a SpaceX célja az volt, hogy elvi szinten lehetséges-e a visszatérés a leválás utáni fékező manőver nélkül is. Ebből a szempontból sikeres a teszt, mert az első fokozat eljutott pontosan a bárkáig, ha egy kicsivel több üzemanyag lett volna, és jobban kiszámolt a leszálló manőver, akkor feltehetően akár sikeresen is végrehajtható a művelet - már ha a visszatérés folyamán a fokozatot nem éri olyan sérülés, ami az újrafelhasználást megakadályozza.
Szerk.: A sárga bólyasor célja az, hogy a bárka fedélzetéről a tengerbe jutó, a víznél könnyebb szennyeződést (első sorban a fokozatból szivárgó RP-1 üzemanyagot ill. a diesel-generátorok üzemanyagát) megfogja. Ez környezetvédelmi eljárás, és általános efféle esetekben.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4200
azért nem tűnik túl megviseltnek szerencsére. az a sárga "bójarendszer" vagy minek nevezzem az mire szolgál? van lefelé háló és nem engedi, nehogy valami alkatrész belehulljon a tengerbe, ami később bajt okozhat? vagy csak jobban visszaveri a fényt és láthatósági okokat szolgál?
#4199
Yupp, sorry, félreértelmeztem a hozzászólást, hamu a fejemre. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4198
Azt írtad, hogy nem gond, mert nem a ponton vannak, hanem körülötte egy pályán (halo / Lissajous pályán), ami elég stabil. Ezt egészítettem ki egy listával, hogy már voltak oda irányított szondák, amik nagyon jól elműködtek az élettartamuk során - a lent emlegetett WMAP például közel 10 éven át bámult a semmibe onnan elég hosszú expozíciós időkkel.
(a válasz gomb nem feltétlen jelent ellentmondást a fórumon, hozzáfűzött információt is tartalmazhat)
(a válasz gomb nem feltétlen jelent ellentmondást a fórumon, hozzáfűzött információt is tartalmazhat)
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4197
Őőőő... Most valaki valamit félreért. 😊
Én Palinko kérdését úgy értelmeztem, hogy a JWST L2-őn való mozgása, elmozdulása mennyire befolyásolja az expozíciót. Az élettartama alatt nyilván ez nem okoz problémát, Molni kérdése korábbról viszont arról szólt, hogy mi történhet, ha lesodródik az L2 pontról.
Én Palinko kérdését úgy értelmeztem, hogy a JWST L2-őn való mozgása, elmozdulása mennyire befolyásolja az expozíciót. Az élettartama alatt nyilván ez nem okoz problémát, Molni kérdése korábbról viszont arról szólt, hogy mi történhet, ha lesodródik az L2 pontról.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4196
Ezt sejteni lehetett. Az adott esetben a Falcon 9 FT megadott GTO teherbírása (4,85 tonna) feletti tömeget indítottak (a SES-9 tömege 5,33 tonna). Így az a tartalék, amit a biztonságos leszálláshoz fenntartottak, elpárolgott. Annyi maradt, hogy az első fokozat irányított ballisztikus pályán haladt tovább, és a hajtóművet be tudják gyújtani a leszálláshoz. A rendelkezésre álló infók szerint kevés is volt az üzemanyag és későn is kezdte meg a fékezést a fokozat (túl nagy volt a sebessége), szóval nem sok esélye volt a biztonságos leszállásra.
Érdekesség: Képek a drón shipről a kikötés után. Egy srác a kis drónjával készítette őket. Mókás, mintha kémkednének a SpaceX után a NASASpaceflight fórumozói. 😊
Érdekesség: Képek a drón shipről a kikötés után. Egy srác a kis drónjával készítette őket. Mókás, mintha kémkednének a SpaceX után a NASASpaceflight fórumozói. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4195
voltak már járművek az L2 környékén, eddig nem volt gond a destabilizációval az élettartamok alatt.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4194
A JWST az L2-őn egy lassú elipszis-szerű pályán mozog (Halo orbit), ez több száz ezer km-es, és elég lassan "kering" rajta. Ez az elmozdulás kiszámítható, és relatíve könnyen korrigálható a tükrökkel.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4193
Az legfőbb ok az árnyékoló és az égitestek helyzete, ugyanis a Föld-Nap L2 pont azért kell, mert így a Nap, a Föld és a Hold hőjét is felfogja az árnyékoló. Ha elhagyja az L2-őt, előbb-utóbb a Föld és a Hold kisugárzása már eléri a tükröket, amik a kritikus hőmérsékletnél melegebbek lesznek, így az érzékenysége romlani fog.
Elvi szinten tehát ha lesodródik az L2-ről, idővel (ami akár pár év is lehet) ez lesz a fő probléma. Ezen kívül ugyebár kérdéses, hogy mennyire lesz tartós az árnyékoló maga.
A harmadik probléma, ami az élettartamát befolyásolhatja, hogy ha nagyon elsodródik az L2-ről, akkor a kommunikáció már nem tartható fent az eredetileg alkalmazott módon.
Utoljára szerkesztette:
Elvi szinten tehát ha lesodródik az L2-ről, idővel (ami akár pár év is lehet) ez lesz a fő probléma. Ezen kívül ugyebár kérdéses, hogy mennyire lesz tartós az árnyékoló maga.
A harmadik probléma, ami az élettartamát befolyásolhatja, hogy ha nagyon elsodródik az L2-ről, akkor a kommunikáció már nem tartható fent az eredetileg alkalmazott módon.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4191
egyébként ez a bemozdulás mennyire van hatással az adott képre? mert gondolom távoli testeket, csak hosszú expozíciós idővel láthatnak meg
#4190
Ha elmozdul, de még működőképes, attól azért még végezhet megfigyeléseket ugye? Akkor milyen szinten korlátozza majd ez?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4189
A JWST-nek azért van némi limitje ilyen téren. A pályastabilizálásra 150m/s^2 delta-V áll rendelkezésre, évente pedig várható 2-4m/s^2-re lesz szükség. Szóval matematikailag 37,5 és 75 év közé kellene esnie az élettartamának ebből a szempontból.
Érdekesség, hogy a JWST FAQ-ban viszont 10 éves élettartamot adnak meg - és a korlátozó tényező pont az üzemanyag.
Érdekesség, hogy a JWST FAQ-ban viszont 10 éves élettartamot adnak meg - és a korlátozó tényező pont az üzemanyag.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4188
Szerintem azért évek múlva már emberekkel is lehetne javítani L2-ben levő távcsöveket. Falcon-Heavy vagy SLS lesz a szállításhoz, és az elmúlt években kiderült nem kell egy egész űrrepülő, az egyszerű teherűrhajók is tudnak a meghosszabbított műszaki egységükben alkatrészeket szállítani.
Az első emberes Orion-missziót 2023-ra tervezik, akkor már 5 éve lesz fent a JWST (ha nem jön közbe semmi). A másodikat legutóbb ~2026-ra írták be, és jelenleg egy asztreroida-látogatás misszió lesz a tervek szerint. Szóval ha csak csoda nem történik, akkor egy feltételezett emberes javító küldetést az SLS/Orion párossal eléggé valószínűtlen 2026 előtt vizionálni. Egy Falcon Heavy / Dragon V2 mondjuk esélyesebb lehet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4187
Ha a JWST úgy túlteljesít, mint a Roverek, akkor az unokám is látni fogja maj működni... 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4186
A SOHO naptávcső is vidáman elvan több mint 20 éve az L1 ponton.
Szerintem azért évek múlva már emberekkel is lehetne javítani L2-ben levő távcsöveket. Falcon-Heavy vagy SLS lesz a szállításhoz, és az elmúlt években kiderült nem kell egy egész űrrepülő, az egyszerű teherűrhajók is tudnak a meghosszabbított műszaki egységükben alkatrészeket szállítani. Kétségtelen, elég drága lenne egy LEO misszióhoz képest.
Szerintem azért évek múlva már emberekkel is lehetne javítani L2-ben levő távcsöveket. Falcon-Heavy vagy SLS lesz a szállításhoz, és az elmúlt években kiderült nem kell egy egész űrrepülő, az egyszerű teherűrhajók is tudnak a meghosszabbított műszaki egységükben alkatrészeket szállítani. Kétségtelen, elég drága lenne egy LEO misszióhoz képest.
#4185
Jó, jó, persze, értem, de mint írtam, valami rossz érzésem van ezzel a projekttel kapcsolatban. Pedig általában szoktam lelkesedni az új space gadget-ekért. De ne legyen igazam. 😊
#4184
Bármelyik rover vagy szonda "hiányosság", ha nem működik. A JWST-t 5 évre tervezik, kb. háromszor annyi pénzből, mint a Curiosityt, amit 2 évre (és akár 15 körül összejöhet neki az energiaforrásból), vagy az Opportunityt, amit 90 napra (és bőven 10 év fölött jár).
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4183
A JWST működése eleve arra épül, hogy a Föld-Nap L2 pontra áll.
LEO pályán eleve nem tud másfél-két órásnál hosszabb expozíciós időt biztosítani neki, hiszen Föld-árnyékba kerül.
A Hubble volt máig az egyetlen olyan műhold, amelyen javítást hajtottak végre a világűrben. Érdekes kísérlet, de gazdaságilag nem opció, és nem lesz az jó ideig még, hiszen nincs olyan űreszköz közvetlen fejlesztési fázisban, amely képes lenne erre az Űrsikló óta. Az Űrsikló pedig egy utat egy milliárd dollárért tudott megtenni.
Legalábbis emberi javításnál ez a helyzet.
Most fejlesztgetnek javító műholdakat, az Orbital ATK és az Intelsat most nemrég írt alá egy ilyen szerződést. Az Orbital ATK abban reménykedik, hogy 2020-ra már készen lesz a saját kis szervíz-műhold csoportja.
Szóval a helyzet az, hogy ha nagyon nagy gubanc lenne, javító műholdat még mindig lehet oda küldeni...
LEO pályán eleve nem tud másfél-két órásnál hosszabb expozíciós időt biztosítani neki, hiszen Föld-árnyékba kerül.
A Hubble volt máig az egyetlen olyan műhold, amelyen javítást hajtottak végre a világűrben. Érdekes kísérlet, de gazdaságilag nem opció, és nem lesz az jó ideig még, hiszen nincs olyan űreszköz közvetlen fejlesztési fázisban, amely képes lenne erre az Űrsikló óta. Az Űrsikló pedig egy utat egy milliárd dollárért tudott megtenni.
Legalábbis emberi javításnál ez a helyzet.
Most fejlesztgetnek javító műholdakat, az Orbital ATK és az Intelsat most nemrég írt alá egy ilyen szerződést. Az Orbital ATK abban reménykedik, hogy 2020-ra már készen lesz a saját kis szervíz-műhold csoportja.
Szóval a helyzet az, hogy ha nagyon nagy gubanc lenne, javító műholdat még mindig lehet oda küldeni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4182
Már hogy ne lenne hiányosság? Kb. 10 milliárd dolláros hiányosság, ha nem működik. 😊 Plusz az erre rárakódó fejhullás és a NASA költségvetési megszorítások, program áttervezések.
Oké, a Kepler is javíthatatlan helyen van, de az "csak" egy digitális fényképezőgép. Az idejét leszolgálta, el is romlott, bár találtak neki más használható programot. A JWST ilyen szempontból jóval rizikósabb, mint bármely más korábbi űrtávcső.
Oké, a Kepler is javíthatatlan helyen van, de az "csak" egy digitális fényképezőgép. Az idejét leszolgálta, el is romlott, bár találtak neki más használható programot. A JWST ilyen szempontból jóval rizikósabb, mint bármely más korábbi űrtávcső.
#4181
Tedd hozzá, hogy az utolsó Hubble javító-misszió nagyságrendileg egy milliárd dollárba került. Szóval abból a pénzből akár egy újabb, modernebb űrtávcsövet is elindíthattak volna. A Hubble esetében az első javító misszió "must have" volt, mert a nélkül a hibás tükörfókusz miatt a HST használhatatlan volt effektíve. A később következők első sorban élettartam-hosszabbítás miatt kellettek, de ha őszinték akarunk lenni, akkor akár azokból kijöhetett volna egy másik űrteleszkóp.
Az HST űrbéli javítása egyfelől tapasztalat (űrbéli javítás és űrséta gyakorlati alkalmazása), másfelől presztízs (meg tudjuk csinálni - más még soha nem csinált ilyet), harmadrészt szólt csak arról, amit folyton hangoztatnak vele kapcsolatban.
Szóval az, hogy a JWST esetében nem lehetséges a javítás, én nem mondanám hátránynak...
Az HST űrbéli javítása egyfelől tapasztalat (űrbéli javítás és űrséta gyakorlati alkalmazása), másfelől presztízs (meg tudjuk csinálni - más még soha nem csinált ilyet), harmadrészt szólt csak arról, amit folyton hangoztatnak vele kapcsolatban.
Szóval az, hogy a JWST esetében nem lehetséges a javítás, én nem mondanám hátránynak...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4180
Hat ha itt baj tortenik az kb akkora blama lenne, mintha a holdraszallasnal maradt volna ott urhajos:/ En is ettol felek hogy egy hulye hiba miatt a legkorben szorodik szet a JWST, es nem kicsit veti vissza a vilagur megfigyeleset.
Gondolom ezzel ok is tisztaban vannak, ezert halad ilyen lassan😊 Csak ez meg ilyen ordogi kor. Draga program, ezert a biztonsagara is tobbet kell kolteni, ami meg dragabba teszi, tehat meg biztosabbra kell menni... Jobb a kisebb program, ahol van olyan opcio hogy ha baj van akkor felkuldunk egy masikat.
.
De ha a holdprogramot vegigvittek komoly hiba nelkul akkor remelem ez is menni fog😊
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.03.09. 23:00:19
Gondolom ezzel ok is tisztaban vannak, ezert halad ilyen lassan😊 Csak ez meg ilyen ordogi kor. Draga program, ezert a biztonsagara is tobbet kell kolteni, ami meg dragabba teszi, tehat meg biztosabbra kell menni... Jobb a kisebb program, ahol van olyan opcio hogy ha baj van akkor felkuldunk egy masikat.
.
De ha a holdprogramot vegigvittek komoly hiba nelkul akkor remelem ez is menni fog😊
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.03.09. 23:00:19
#4179
Persze, tiszta sor, de... valamiért rossz érzésem van a JWST kapcsán. :/
#4178
Igen, és ezzel, hogy "fel is kell mennie" már sokkal több előrébb jár, mint a cikkben említett kínair, amiről egy sajtóhírt olvashattunk dátumok, konkrétumok, adatok nélkül. A JWST legalább láthatóan készülődik 😊
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.