Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#4177
Persze, de a JSWT-nek fel is kell még mennie és ha odafent romlik el az L2 ponton, nem lehet megjavítani...
#4176
A Hubble már úgyis nyugdíjas, 2009-ben volt az utolsó szervizelés rajta, most már a "megy ameddig megy" állapotban van. A JWST lesz az utódja, remélhetőleg 2018-tól, ami jóval fejlettebb technológiát vonultat fel.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4175
A kínaiak olyan űrteleszkópot terveznek, mint a Hubble, csak modernebbet. Emellett a Hubble problémája, hogy ha elromlik, most már elég nehézkes és valószínűleg értelmetlen lenne eljutni hozzá (mint ahogy korábban is külön űrsikló küldetések kellettek), de a kínaiak úgy gondolják, a javítások, bővítések idejére bedokkolnák a majdani űrállomásukra, a Tiangong-ra. Egyelőre még neve sincs az eszköznek, sem ütemterve, így belátható időn belül nem sok esély van rá, hogy legyen belőle valami.
#4174
Érdekes infograph és alatta bővebb leírások Musk életének eddigi fordulópontjairól (oldalt linkek más híres emberekre is).
#4173
Igen. Az elmúlt évek során egyre pontosabb térképet sikerült alkotni a háttérsugárzásról:
Most már az új modelleket úgy alkotják meg az inflációra és az előtte történt időre, hogy az ezeken fellelhető ezredkelvines "hullámokat" is magyarázni tudják. (a képen a legpirosabb és a legkékebb pontok között van maximum 0.008 K különbség.
Most már az új modelleket úgy alkotják meg az inflációra és az előtte történt időre, hogy az ezeken fellelhető ezredkelvines "hullámokat" is magyarázni tudják. (a képen a legpirosabb és a legkékebb pontok között van maximum 0.008 K különbség.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4172
A gömbről láttam már egy másik érdekes videót. Tehát lényegében az a tény meglepő, hogy ennyire egyenletes a hőmérséklet?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4171
Ezt már jóval régebben kimérték (60-70-es évek) - a lényege az, hogy a kozmikus háttérsugárzás a leválás idején is, és azóta is nagyon egységes. Jelenleg 2.728 ± 0.004 K, tehát nagyon nagyon egyenletes (mint ez a gömb), és utána beszél a Horizont problémáról, ami miatt valahogy magyarázatot kellett találni arra, hogy tőlünk nézve a világ két olyan pontja hogy lehet azonos hőmérsékletű, ha "nem tudhatnak" egymásról (hiszen nem telt el annyi idő, hogy a fény eljuthasson az egyikből a másikba) - erre nyújt mérhető eredményekkel szolgáló megoldást a kozmikus infláció, amikor a hőmérsékletileg kisimult, nagyjából azonos hőmérsékletű univerzum tágult ki exponenciálisan úgy, hogy pontjai egymástól a fénysebességnél gyorsabban távolódnak tűntek (persze igazából a tér tágult ki közöttük).
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4170
Amiről 5:47-nél beszél azt elmagyarázná valaki, aki érti? Nem vagyok biztos a fordításban. Nem értem, hogy a 1:100 000 arány mire vonatkozik. Az eltérésre a háttérsugárzás hőmérsékletnél a max és min érték között? Ezt mérték ki nemrég ugye?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4169
Szépen pályára állt a ses, de az első fokozatot odacsapták 😞 nagyon mellőzték a streamben, láttunk 2 képet, majd valszeg megsemmisültek a kamerák. óvatosan fogalmaz Elon, "keményen landolt". remélem ettől lesz bővebb infó.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#4168
Terv van. De volt a már nagyon hasonló, amit még az amerikai elnök is bejelentett. Azt 11 év után kukázták.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4167
szerintem még sg cikk is volt róla, minden második évben (legritkábban) van olyan repülő terv ami a london - new yorkot 2 órán belül repülné 😄
#4166
Rémlett, hogy volt már szó róla itt, vagy máshol, és gondoltam, a linkelt cikk friss, mai, és majd úgy is kiegészíted, ha kell. 😊
#4165
Visszakerestem, majdnem pont 5 éve írtam róla.
Röviden felvázolom a helyzetüket:
2009-ben bejelentették, hogy 1+1 millió eurós befektetés lesz, ebből egy milliót a brit űrügynökség, egy milliót pedig az ESA áll.
2011-ig csak kisebb lépések történtek az előrelépésre, ekkor a REL bejelentette, hogy 350 millió dollárnak megfelelő támogatást sikerült szerezniük, és 2016-ban egy tesztjárművel a hajtóművet tesztelhetik, 2020-ra pedig már repülhet a Skylon. Az ígéret ellenére a Reaction Engines a létéért küzd.
Eleddig "mindössze" a hajtómű előhűtőjét építették meg életnagyságban, és tesztelték a működését. Ennek a hiperszonikus, 1000°C feletti légáramot kellene lehűtenie ugyebár -150°C alá.
2013-ban bejelentik, hogy 60 millió fonttal támogatja a brit kormány a Sabre hajtómű megépítését. Ezt 2015-re 50 millióra csökkentették, de a EU is jóváhagyta.
2015-ben nem csak ez a pénz érkezett be, de a BAe is beszált 20 millió fonttal, cserébe 20% tulajdoni részért.
Ezzel együtt is ez per pillanat az egyetlen olyan SSTO program, ami fut, és legalább valamilyen szinten támogatva van...
Utoljára szerkesztette:
Röviden felvázolom a helyzetüket:
2009-ben bejelentették, hogy 1+1 millió eurós befektetés lesz, ebből egy milliót a brit űrügynökség, egy milliót pedig az ESA áll.
2011-ig csak kisebb lépések történtek az előrelépésre, ekkor a REL bejelentette, hogy 350 millió dollárnak megfelelő támogatást sikerült szerezniük, és 2016-ban egy tesztjárművel a hajtóművet tesztelhetik, 2020-ra pedig már repülhet a Skylon. Az ígéret ellenére a Reaction Engines a létéért küzd.
Eleddig "mindössze" a hajtómű előhűtőjét építették meg életnagyságban, és tesztelték a működését. Ennek a hiperszonikus, 1000°C feletti légáramot kellene lehűtenie ugyebár -150°C alá.
2013-ban bejelentik, hogy 60 millió fonttal támogatja a brit kormány a Sabre hajtómű megépítését. Ezt 2015-re 50 millióra csökkentették, de a EU is jóváhagyta.
2015-ben nem csak ez a pénz érkezett be, de a BAe is beszált 20 millió fonttal, cserébe 20% tulajdoni részért.
Ezzel együtt is ez per pillanat az egyetlen olyan SSTO program, ami fut, és legalább valamilyen szinten támogatva van...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4164
A technológiai adatok kedvelőinek: ilyen a brit Skylon egyfokozatú űrrepülő terve és működési elképzelése.
#4163
A SpaceX várhatóan péntek éjjel próbálkozik újra.
#4162
A #4150 hsz.-ben van egy ábra, az alapján ~2 év után magától lehullik majd feltehetően.
A SpaceX idejekorán lelőtte a tegnapi indítást, a nagy magasságban uralkodó erős szél miatt. Sajnos a hosszú és keskeny rakétáknál ez biza probléma (Von Braun állítólag azt mondta, hogy sose csinálj rakétát 10-es Fineness ratio felett).
A SpaceX idejekorán lelőtte a tegnapi indítást, a nagy magasságban uralkodó erős szél miatt. Sajnos a hosszú és keskeny rakétáknál ez biza probléma (Von Braun állítólag azt mondta, hogy sose csinálj rakétát 10-es Fineness ratio felett).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4161
ez aztán fantasztikus ötlet... ilyeneket én is ki tudok találni, pl juttassuk fel a használt alsógatyámat, annak is ennyi értelme lenne. viszont a space x-et várom ma is fent maradnék miatta, bár nekem 3 napot ír még utánajárok.
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.03.01. 23:00:30
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.03.01. 23:00:30
#4160
A legújabb orosz ötlet...
szerk.: Egyébként a SpaceX ma éjjel ismét megpróbálja.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.03.01. 18:53:27
szerk.: Egyébként a SpaceX ma éjjel ismét megpróbálja.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.03.01. 18:53:27
#4159
Érdekesség miért kell Héliumot használni a LOX tartályban:
Ha a tartályban neked folyékony oxigéned (LOX) van, és ez egy része esetleg forrni kezdene, a gáz újra rövid úton le próbálna csapódni a folyékony LOX-on, ami jelentős térfogatveszteséggel jár, ez által csökken a nyomás. A végeredmény az, hogy a tartályban drasztikusan csökken nyomás, ami végső soron a tartály összeroppanását is okozhatja.
Következésképpen túlnyomást célszerű fenntartani, megakadályozandó azt, hogy ez bekövetkezzen. Ehhez olyan gáz kell, amelynek a lecsapódási hőfoka az oxigén forráspontja alatt van. Emiatt esik ki az Argon és a Nitrogén is. Az egyetlen szóba jöhető anyag a Hélum...
Utoljára szerkesztette:
Ha a tartályban neked folyékony oxigéned (LOX) van, és ez egy része esetleg forrni kezdene, a gáz újra rövid úton le próbálna csapódni a folyékony LOX-on, ami jelentős térfogatveszteséggel jár, ez által csökken a nyomás. A végeredmény az, hogy a tartályban drasztikusan csökken nyomás, ami végső soron a tartály összeroppanását is okozhatja.
Következésképpen túlnyomást célszerű fenntartani, megakadályozandó azt, hogy ez bekövetkezzen. Ehhez olyan gáz kell, amelynek a lecsapódási hőfoka az oxigén forráspontja alatt van. Emiatt esik ki az Argon és a Nitrogén is. Az egyetlen szóba jöhető anyag a Hélum...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4158
Nincs még kitűzve, hogy lesz-e indítás ma, vagy sem. Van egy indítási ablak, és megvannak a szükséges engedélyek (légtér- és tengerzár, FAA engedély, stb.).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4157
akkor majd ma is figyelek, tegnapiról lemaradtam, viszont most paused és nem számol az óra
#4156
Megszenvednek a SpaceX-nél a mélyhűtött oxigénnel.
SES-9 / Falcon 9 v1.1 FT indítás:
Szerdai, első indítási ablak: Az erős szél miatt halasztották el az indítást.
Csütörtök, második indítási ablak: A LOX feltöltés időzítésekor arra jutottak, hogy a feltöltést nem tudják időben végrehajtani, a LOX relatív magas hőmérséklete miatt.
Vasárnap, harmadik indítási kísérlet: Először egy hajó keveredett a lezárt zónába, aztán pedig az indítás pillanatában hirtelen tolóerőváltozás állt be, emiatt az automatika egyből leállította az indítási procedúrát. Szóval ma újra próbálkoznak.
A Falcon 9 v1.1 Full Thrust verziója esetén a folyékony oxigént az olvadáspontja fölé hűtik (a LOX olvadáspontja cirka -218,8°C, a forráspontja -182,96°C), ezt "szuperhűtött" (supercooled) LOX-nak is hívják. Mivel a szokott, cirka -190°C helyett -210°C környékére hűtik le, az oxidálószer sűrűbb, ezáltal adott térfogatú tartályba több LOX-ot lehet betölteni.
A probléma az, hogy a LOX hőmérsékletét tartani nem olyan egyszerű, így folyamatosan hűteni kell. Itt folyékony nitrogén (LN2) "fürdő"-vel hűtik a LOX-ot. Vagyis egy kvázi hőcserélőben a LOX-ot csővezetéken forgatják folyamatosan, a csővezeték pedig egy LN2 tartályban van. A LOX-ot cirka -210°C környékére kellene hűteni, az LN2 a folyamatban természetesen felmelegszik, de a gáz halmazállapotú nitrogént nyugodtan ki lehet engedni a légkörbe.
A jelek szerint a rendelkezésre álló hűtőképesség nem elegendő, hogy megfelelő hőmérsékletre visszahűtsék az oxigént adott idő alatt (ezért kellett csütörtök után nappal eltolni a második indítási kísérlet után a következőt). A probléma úgy tűnt, hogy vasárnapra megoldódik.
Most az volt a hírek szerint a gond, hogy ez a mélyhűtött oxigén csökkentette a folyékony hélium oldhatóságát (a folyékony héliumot használják a tartályok és vezetékekben a nyomás fenntartására), emiatt egy buborék jött létre, feltehetően az oxigénvezetékekben. Mikor ez a hajtóműhöz eljutott, hirtelen (relativ) oxigénhiányt okozott az égésben, és a hajtóművet figyelő számítógépek (mivel a hajtómű működése az optimálistól eltért) azonnal elállították az indítási procedúrát).
SES-9 / Falcon 9 v1.1 FT indítás:
Szerdai, első indítási ablak: Az erős szél miatt halasztották el az indítást.
Csütörtök, második indítási ablak: A LOX feltöltés időzítésekor arra jutottak, hogy a feltöltést nem tudják időben végrehajtani, a LOX relatív magas hőmérséklete miatt.
Vasárnap, harmadik indítási kísérlet: Először egy hajó keveredett a lezárt zónába, aztán pedig az indítás pillanatában hirtelen tolóerőváltozás állt be, emiatt az automatika egyből leállította az indítási procedúrát. Szóval ma újra próbálkoznak.
A Falcon 9 v1.1 Full Thrust verziója esetén a folyékony oxigént az olvadáspontja fölé hűtik (a LOX olvadáspontja cirka -218,8°C, a forráspontja -182,96°C), ezt "szuperhűtött" (supercooled) LOX-nak is hívják. Mivel a szokott, cirka -190°C helyett -210°C környékére hűtik le, az oxidálószer sűrűbb, ezáltal adott térfogatú tartályba több LOX-ot lehet betölteni.
A probléma az, hogy a LOX hőmérsékletét tartani nem olyan egyszerű, így folyamatosan hűteni kell. Itt folyékony nitrogén (LN2) "fürdő"-vel hűtik a LOX-ot. Vagyis egy kvázi hőcserélőben a LOX-ot csővezetéken forgatják folyamatosan, a csővezeték pedig egy LN2 tartályban van. A LOX-ot cirka -210°C környékére kellene hűteni, az LN2 a folyamatban természetesen felmelegszik, de a gáz halmazállapotú nitrogént nyugodtan ki lehet engedni a légkörbe.
A jelek szerint a rendelkezésre álló hűtőképesség nem elegendő, hogy megfelelő hőmérsékletre visszahűtsék az oxigént adott idő alatt (ezért kellett csütörtök után nappal eltolni a második indítási kísérlet után a következőt). A probléma úgy tűnt, hogy vasárnapra megoldódik.
Most az volt a hírek szerint a gond, hogy ez a mélyhűtött oxigén csökkentette a folyékony hélium oldhatóságát (a folyékony héliumot használják a tartályok és vezetékekben a nyomás fenntartására), emiatt egy buborék jött létre, feltehetően az oxigénvezetékekben. Mikor ez a hajtóműhöz eljutott, hirtelen (relativ) oxigénhiányt okozott az égésben, és a hajtóművet figyelő számítógépek (mivel a hajtómű működése az optimálistól eltért) azonnal elállították az indítási procedúrát).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4155
Köszönöm. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4154
Boldog szülinapot!😊
[merlinw.org]
#4153
Amíg ~500km vagy az alatt keringenek ezek a CubeSat-ok, addig nincs nagy baj addig, amennyiben elviselhető, hogy egy nagyobb csattanás eredménye is pár éven belül "megoldódik" magától. Természetesen ez is eleve probléma, de idővel megoldódik.
A gond, ahogy a képen is látszik, ezen keringési magasság felett viszont exponenciálisan nő, Egy 700km felett keringő űrszemét "magától" nem fog a légkörbe lépni és elégni évtizedekig.
Az ilyen keringési pálya részben amiatt nem volt népszerű, mert a műhold (csaknem) végtelen ideig fog ott keringeni.
A OneWeb azért akar ilyen magasba keringtetni műholdakat, mert egyfelől is megoldható a kellő Földfelszín lefedés adott mennyiségű műholddal, másfelől pedig ilyen magasságba még viszonylag olcsón lehet feljuttatni a műholdakat, harmadrészt pedig az internetszolgáltatás szempontjából ez még ez viszonylag elviselhető latency-t, válaszidőt eredményez. Viszont nem elhanyagolható az sem, hogy a műholdakat ilyen magasságban már nem kell amiatt aggódni, hogy a műholdak pályáját a légellenállás befolyásolja. Több száz műholdból álló rendszernél ez nem egy utolsó szempont...
Szóval ebből a szempontból a OneWeb kérdőjelesebb, mint a CubeSat-ok...
A gond, ahogy a képen is látszik, ezen keringési magasság felett viszont exponenciálisan nő, Egy 700km felett keringő űrszemét "magától" nem fog a légkörbe lépni és elégni évtizedekig.
Az ilyen keringési pálya részben amiatt nem volt népszerű, mert a műhold (csaknem) végtelen ideig fog ott keringeni.
A OneWeb azért akar ilyen magasba keringtetni műholdakat, mert egyfelől is megoldható a kellő Földfelszín lefedés adott mennyiségű műholddal, másfelől pedig ilyen magasságba még viszonylag olcsón lehet feljuttatni a műholdakat, harmadrészt pedig az internetszolgáltatás szempontjából ez még ez viszonylag elviselhető latency-t, válaszidőt eredményez. Viszont nem elhanyagolható az sem, hogy a műholdakat ilyen magasságban már nem kell amiatt aggódni, hogy a műholdak pályáját a légellenállás befolyásolja. Több száz műholdból álló rendszernél ez nem egy utolsó szempont...
Szóval ebből a szempontból a OneWeb kérdőjelesebb, mint a CubeSat-ok...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4152
értem, szóval kicsit indokolatlan volt a kirohanásom, mert 1-2 év alatt megtisztítható lenne az "ég", én olyan 5-15 évre emlékeztem.
szóval azért nem küldték fel 1000km-re mert ott keringett volna több mint 1000 évig? az húzós, most miért küldi a OneWeb? annyi idő múlva úgy nézünk kb a mai technológiára mint mi manapság a sarura, ok a kőbalta talán túlzás, de kb az sem rossz példa. már kommunikációs portunk se lesz vele szerintem.
szóval azért nem küldték fel 1000km-re mert ott keringett volna több mint 1000 évig? az húzós, most miért küldi a OneWeb? annyi idő múlva úgy nézünk kb a mai technológiára mint mi manapság a sarura, ok a kőbalta talán túlzás, de kb az sem rossz példa. már kommunikációs portunk se lesz vele szerintem.
#4151
Az ziher.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4150
Amíg a műhold valamilyen módon képes a pályájának stabilizálására, addig az 500km-es magasság 10-25 éves időtartamig keringhetnek. Ha az irányítás vagy a működőképesség megszűnik, 500km-es magasságból 1-2 éven belül a légkör felső rétegeibe ér, és elég.
A LEO pályán keringő objektumok élettartama (függőleges vektor, amíg a légkörbe nem érnek) a keringési magasságuk (vízszintes vektor) és a légellenállásuk függvényében
Jelenleg nincs semmiféle hivatalos korlátozás erre vonatkozólag, de lehet a fentiből látni, miért nem volt népszerű az 1000km, vagy a feletti keringési pálya (ahova például nem sokára a OneWeb műholdjai is indulnak).
Viszont ez (is) az ára az "alacsony" elkészítési és feljuttatási áraknak. Ha előírnák, hogy minden műholdnak stabilan vissza kell térnie a légkörbe megsemmisítésre, az komoly költségeket jelentene, ráadásul a CubeSat-oknál sok hely sincs az ilyen megoldásokra. Ahogy az Ipari forradalom esetében a környezetszennyezés, majd az IT forradalom esetében az elektromos hulladék problémája fellép, az űripari forradalom ára az űrszemét lesz.
A LEO pályán keringő objektumok élettartama (függőleges vektor, amíg a légkörbe nem érnek) a keringési magasságuk (vízszintes vektor) és a légellenállásuk függvényében
Jelenleg nincs semmiféle hivatalos korlátozás erre vonatkozólag, de lehet a fentiből látni, miért nem volt népszerű az 1000km, vagy a feletti keringési pálya (ahova például nem sokára a OneWeb műholdjai is indulnak).
Viszont ez (is) az ára az "alacsony" elkészítési és feljuttatási áraknak. Ha előírnák, hogy minden műholdnak stabilan vissza kell térnie a légkörbe megsemmisítésre, az komoly költségeket jelentene, ráadásul a CubeSat-oknál sok hely sincs az ilyen megoldásokra. Ahogy az Ipari forradalom esetében a környezetszennyezés, majd az IT forradalom esetében az elektromos hulladék problémája fellép, az űripari forradalom ára az űrszemét lesz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4149
lesz ebből még olyan sunnyogás meg egymásra mutogatás amikor az űrszemét kérdése lesz a téma
#4148
Érdekes, noha egyenlőre nem túl felfutott hírbe botlottam.
A RocketLab egy amerikai Startup, amit felkarolt a Bessemer Venture Partners (továbbiakban BVP) befektetői csoport, hogy Új-Zélandon felépítsen egy indító állást, ahonnan két fokozatú, a Falcon-9 kicsinyített mására emlékeztető Electron rakétát indíthatnak majd. A rakéta 150kg hasznos terhet juttathat fel 500km magasságba, indítási költsége pedig mindössze ~5 millió dollár.
Az Electron bemutatója, mellette Peter Beck a cég alapító-CEO-ja
Az Electron első fokozat 9 Rutherford elnevezésű RP-1/LOX (akárcsak a SpaceX Merlin) hajtóművel rendelkezik, a Falcon 9 v1.1 első fokozatának megfelelő elrendezésben. A Rutherford teljes egészében 3D fém nyomtatással készülő alkatrészekből áll, a tolóereje 20,5kN, a turbópumpája pedig elektromosan meghajtott. A legtöbb esetben az némi üzemanyagot és az oxidálószert elégetve egy mini-gázturbinát hajtanak meg, amely tengelyére van rákötve a turbópumpa, a RocketLab állítása szerint az elektromos meghajtás hatékonyabb és ezáltal tömeget takarítanak meg vele (illetve nem kell az üzemanyagból és az oxidálószerből erre áldozni. Ez a megoldás eddig csak a DARPA kísérleti SALVO rakétájában volt kipróbálva...
A Rutherford hajtómű
Az első indítást tavalyra tervezték, ám különféle okok miatt (főleg amiatt, hogy az indítóállás csak Márciusra készül el) idén év közepére csúszott.
Oké, szóval itt van az Electron, tud 150kg-ot feljuttatni (majd), és így a kis hordozórakéták egyik fő aspiránsa (visszautalnék a Virgin Galactic LauncherOne megoldására, amely nemrég úgy tűnik elvesztette a legnagyobb eddigi megrendelőjét, a OneWeb-et). Na rendben, de mit fog felvinni?
Hát a Spire műholdjait, többek között. A Spire per pillanat 20 Cubesat műholdat helyezett LEO pályára, és a tengeri hajózás szereplőinek kínál folyamatos nyomkövetést és folyamatos időjárás-elemzést, amihez azonban összesen 100 műholdból álló rendszert akar felbocsátani. Amit a SpaceLab fog nekik feljuttatni. Ó, említettem, hogy a Spire is a BVP befektetői csoport által felkarolt startup? Úgy tűnik a civil űripar mégis csak kezd felfutni. Megjegyzés: a BVP nem teljesen vakon ugrik bele az űripari startupok pénzelésébe. 2010-ben így tettek pár másik befektetői csoporttal a SkyBox Imaging startuppal, amelyik 3U méretű cubesatok képalkotó műholdként való alkalmazását, és a velük készített képek értékesítésére építette az üzleti modelljét - a befektetők 91 millió dollárt adtak a cégnek összesen, hogy 2014-ben a Google 500 millió dollárért megvegye az SkyBox-ot tőlük...
Hogy mit nyújt a RocketLab? Roppant mód leegyszerűsített CubeSat pályára állítást, pár kattintás, 1U méretű műhold esetén 72-77 ezer dollár, 3U méretű műhold terén 215-270 ezer dollár és már csak le kell szállítani nekik a műholdadat, hogy pályára állítsák. De nem baj, ha nem akarod 2018 második negyedév előtt ezt, mert addigra betelt már a listájuk...
Utoljára szerkesztette:
A RocketLab egy amerikai Startup, amit felkarolt a Bessemer Venture Partners (továbbiakban BVP) befektetői csoport, hogy Új-Zélandon felépítsen egy indító állást, ahonnan két fokozatú, a Falcon-9 kicsinyített mására emlékeztető Electron rakétát indíthatnak majd. A rakéta 150kg hasznos terhet juttathat fel 500km magasságba, indítási költsége pedig mindössze ~5 millió dollár.
Az Electron bemutatója, mellette Peter Beck a cég alapító-CEO-ja
Az Electron első fokozat 9 Rutherford elnevezésű RP-1/LOX (akárcsak a SpaceX Merlin) hajtóművel rendelkezik, a Falcon 9 v1.1 első fokozatának megfelelő elrendezésben. A Rutherford teljes egészében 3D fém nyomtatással készülő alkatrészekből áll, a tolóereje 20,5kN, a turbópumpája pedig elektromosan meghajtott. A legtöbb esetben az némi üzemanyagot és az oxidálószert elégetve egy mini-gázturbinát hajtanak meg, amely tengelyére van rákötve a turbópumpa, a RocketLab állítása szerint az elektromos meghajtás hatékonyabb és ezáltal tömeget takarítanak meg vele (illetve nem kell az üzemanyagból és az oxidálószerből erre áldozni. Ez a megoldás eddig csak a DARPA kísérleti SALVO rakétájában volt kipróbálva...
A Rutherford hajtómű
Az első indítást tavalyra tervezték, ám különféle okok miatt (főleg amiatt, hogy az indítóállás csak Márciusra készül el) idén év közepére csúszott.
Oké, szóval itt van az Electron, tud 150kg-ot feljuttatni (majd), és így a kis hordozórakéták egyik fő aspiránsa (visszautalnék a Virgin Galactic LauncherOne megoldására, amely nemrég úgy tűnik elvesztette a legnagyobb eddigi megrendelőjét, a OneWeb-et). Na rendben, de mit fog felvinni?
Hát a Spire műholdjait, többek között. A Spire per pillanat 20 Cubesat műholdat helyezett LEO pályára, és a tengeri hajózás szereplőinek kínál folyamatos nyomkövetést és folyamatos időjárás-elemzést, amihez azonban összesen 100 műholdból álló rendszert akar felbocsátani. Amit a SpaceLab fog nekik feljuttatni. Ó, említettem, hogy a Spire is a BVP befektetői csoport által felkarolt startup? Úgy tűnik a civil űripar mégis csak kezd felfutni. Megjegyzés: a BVP nem teljesen vakon ugrik bele az űripari startupok pénzelésébe. 2010-ben így tettek pár másik befektetői csoporttal a SkyBox Imaging startuppal, amelyik 3U méretű cubesatok képalkotó műholdként való alkalmazását, és a velük készített képek értékesítésére építette az üzleti modelljét - a befektetők 91 millió dollárt adtak a cégnek összesen, hogy 2014-ben a Google 500 millió dollárért megvegye az SkyBox-ot tőlük...
Hogy mit nyújt a RocketLab? Roppant mód leegyszerűsített CubeSat pályára állítást, pár kattintás, 1U méretű műhold esetén 72-77 ezer dollár, 3U méretű műhold terén 215-270 ezer dollár és már csak le kell szállítani nekik a műholdadat, hogy pályára állítsák. De nem baj, ha nem akarod 2018 második negyedév előtt ezt, mert addigra betelt már a listájuk...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4147
A döntés mögött az volt, hogy a folyékony oxigén feltöltésekori hőmérsékletet nem tudták biztosítani. E nélkül nem pedig nem garantálható, hogy a rakétának elegendő teljesítménye lenne a műholdat a megfelelő GTO pályára állítani. A SES-9 tömege a hivatalos adatok szerint 5 300 kg, míg a SpaceX oldalán 4 850kg van megadva GTO-ra feljuttatandó hasznos teher esetén. Szóval a helyzet nagyon úgy néz ki, hogy a Falcon 9 v1.1 Full Thrust is csak teljesen optimális esetben tudja biztonságosan pályára állítani a műholdat...
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4146
Elég nehezen megy fel ez a ses 9, most túl lassan töltötték az üzemanyagot. most pár napig nem próbálkoznak
#4145
És egy szó sem volt emberi testről a szövegben sem 😊
Ha lassításról is szó esik, ott már néhány nap a szint:
Ami ezzel a meghajtással, ha megvan az indító és fogadó lehetőség, teljesen tartható.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.02.25. 10:30:45
He described how you could use a wafer-thin spacecraft with a meter-sized (3.2-foot) laser sail...
Ha lassításról is szó esik, ott már néhány nap a szint:
We could propel a 100-kilogram (220-pound) robotic craft to Mars in a few days,
Ami ezzel a meghajtással, ha megvan az indító és fogadó lehetőség, teljesen tartható.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.02.25. 10:30:45
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4144
Itt nincs szó sem 15 perc gyorsítás, sem 15 perc lassításról, csak gyorsításról, és ahogy írtam, mert médiahack, szóval arról ír csak, hogy a Marsig el lehetne juttatni egy minimál tömegű műholdat. A lassítás és társai más tészta.
Kellett egy szélsőséges érték, bedobták ezt...
Kellett egy szélsőséges érték, bedobták ezt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4143
a fél óra baromság, 15 perc van gyorsítani meg 15 perc lassítani 0-ra, számoltam egy gyorsat, a fénysebesség negyedével, ha jól olvastam annyiról beszélünk. 15 perc alatt az 8467G, ha 30 percig gyorsítunk, addig lassítunk akkor a fele ugye, de most hogy legyen mit összehasonlítani a lövedék becsapódáskor kb 90 G-vel lassul, és látjuk mi marad belőle, na vajon mi maradna az emberi testből? 😄D
#4142
Az Avatar c. sci-fi filmben ugyebár ilyen megoldást használtak a csillagközi utazáshoz. A "probléma" ott van, hogy ez kiépített bázisokat feltételez, tehát kell a potenciális induló és végpontokhoz is ilyen lézer-bázis, így nem csak a Marsig való út, de az onnan a Földre való út is igen rövid lehet (azért a 30 perc elég szélsőséges, de a pár hetes út nem irreális Föld-Mars közelállás esetén).
Ez akkor lehet majd reális, ha már "menetrend" szerint közlekedünk a bolygók között. Ezért is nem értem, miért dobják újra és újra fel a technológiát, mint "tessék, itt van, miért nem használjuk?" médiahack-ként. Az űrlift és az elektro-magnetikus "ágyú"-val való pályára állítás tökéletes analógia, elméletben nagyon is életképes, csak valakinek elő kéne teremtenie azt a pár tíz milliárd dollárnyi összeget, amiből meg lehet valósítani. Üzleti alapon hogy-hogynem, senki sem akar belevágni...
Ez akkor lehet majd reális, ha már "menetrend" szerint közlekedünk a bolygók között. Ezért is nem értem, miért dobják újra és újra fel a technológiát, mint "tessék, itt van, miért nem használjuk?" médiahack-ként. Az űrlift és az elektro-magnetikus "ágyú"-val való pályára állítás tökéletes analógia, elméletben nagyon is életképes, csak valakinek elő kéne teremtenie azt a pár tíz milliárd dollárnyi összeget, amiből meg lehet valósítani. Üzleti alapon hogy-hogynem, senki sem akar belevágni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4141
Sajna elhalasztották, talán holnap:
"Team opting to hold launch for today. Looking to try again tomorrow; window also opens at 6:46pm ET. Rocket and spacecraft remain healthy."
"Team opting to hold launch for today. Looking to try again tomorrow; window also opens at 6:46pm ET. Rocket and spacecraft remain healthy."
#4140
Naprendszeren belüli gyors utazáshoz (és talán a naprendszeren kívüli első próbalépésekhez) tökéletes lenne egy ilyen meghajtás.
#4139
Egy része elvezethető és felhasználható (pl. a szonda rendszereihez), a maradékot kisugározzák - általában a vitorla "sötét" felére gondolnak jól sugárzó felületet (pl. króm tüskék, óriási felülettel), amikkel a felesleges hőtől meg tudnak szabadulni infravörös sugárzás formájában. Maga a vitorla pedig igen magas hőmérsékletre melegedhet (normál Napvitorlásoknál közel 1000 Kelvinnel számolnak)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.02.24. 17:31:28
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.02.24. 17:31:28
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4138
Még így is olyan hőteljesítmény jön ki, hogy továbbra sem értem. Még 99,999%-nál is 500 kW hőteljesítmény marad. Azt hová rakják el...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4137
A Planetary Society idén tervez egy saját vitorlást indítani, nem első és nem utolsó próbálkozásként - bár ezek egyelőre a Napot használják meghajtásnak, nem egy embergyártotta lámpát.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4136
Elviekben attól, hogy erősen tükröződő (a rá érkező lézer 99,999%-át visszaverné) anyaggal van bevonva, illetve ilyen az anyaga.
Itt van a doksi.
Itt van a doksi.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4135
Megfelelően tükröző anyagból van, nem elnyeli a fotonokat, hanem visszaveri, és az abból származó impulzus gyorsítja. Itt írnak a felhasznált anyagokról.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4134
Tavaly olvastam róla a NASASpaceflight-on, ott is ekézték nagyon.
Sajnos kissé szenzációhajhász, noha a matek rendben van. "Mindössze" 50-70GW optikai teljesítményű lézerre (illetve ilyen összteljesítményű modulokra) van szükség, amit ugyebár a meglévő "Fiberlaser" megoldásokra támaszkodva a jelenleg kb. felső határ 10-15kW-os modulokból kellene összeépíteni. Lehet számolni hány modul kell, és milyen összetett tükörrendszer kell majd, hogy a lényer-nyalábokat összehozzák. Aztán lehet számolni, hogy a jelenlegi ~30%-os hatásfok alapján a 70GW-hoz ~233GW elektromos teljesítmény kell, és a 163GW hulladékhőtől valahogy meg kell szabadulni.
Amúgy per pillanat a (viszonylag) olcsó és hatékony meghajtási rendszerek közül tényleg ez a legígéretesebb, de kb. ugyanolyan, mint az űrlift. Elméletben szép, és megvalósítható. Csak a kutya sem fogja a megépítéshez szükséges erőforrásokat előásni...
Utoljára szerkesztette:
Sajnos kissé szenzációhajhász, noha a matek rendben van. "Mindössze" 50-70GW optikai teljesítményű lézerre (illetve ilyen összteljesítményű modulokra) van szükség, amit ugyebár a meglévő "Fiberlaser" megoldásokra támaszkodva a jelenleg kb. felső határ 10-15kW-os modulokból kellene összeépíteni. Lehet számolni hány modul kell, és milyen összetett tükörrendszer kell majd, hogy a lényer-nyalábokat összehozzák. Aztán lehet számolni, hogy a jelenlegi ~30%-os hatásfok alapján a 70GW-hoz ~233GW elektromos teljesítmény kell, és a 163GW hulladékhőtől valahogy meg kell szabadulni.
Amúgy per pillanat a (viszonylag) olcsó és hatékony meghajtási rendszerek közül tényleg ez a legígéretesebb, de kb. ugyanolyan, mint az űrlift. Elméletben szép, és megvalósítható. Csak a kutya sem fogja a megépítéshez szükséges erőforrásokat előásni...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4133
És mitől nem párologna el a vitorla? Nem értem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4132
Egy, a Földről irányzott, néhánytíz gigawattos lézerrel hajtanának egy kb. egy négyzetméteres fényvitorlát, ami cipelné magával a rakományt. Állításuk szerint egy 50-70 GW-os lézerrel 10 perc alatt a fénysebesség 26%-át érnék el (az Alpha Centauri kevesebb, mint két évtized alatt elérhető lenne). Az elv nem új, de elég merész állításnak tűnik az egész.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.02.24. 17:02:46
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.02.24. 17:02:46
#4131
50-70 gigawattos lézerrel hajtott fényvitorlás, ami elvileg a fénysebesség negyedére gyorsítható néhány perc alatt. A technológia tulajdonképpen rendelkezésre áll, "csak" anyagi kérdés a dolog.
A probléma ott van, hogy 50 gigawatt az Nagy-Britannia napi fogyasztáscsúcsa.
Amit említ még, a Saturn V leadott teljesítménymaximuma kilövéskor kb. 166 GW
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.02.24. 17:03:41
A probléma ott van, hogy 50 gigawatt az Nagy-Britannia napi fogyasztáscsúcsa.
Amit említ még, a Saturn V leadott teljesítménymaximuma kilövéskor kb. 166 GW
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.02.24. 17:03:41
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#4130
A videóból és a leírásból sem derült ki számomra semmi...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#4129
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4128
Hajtómű-csemege specialitás Cifunak: 30 perc alatt a Marsra. 😊