10000
-
overseer-7 #5338 Egyet értek veled.
Amit mondasz van benne igazság.
Nem tudom pontosan, hogy a visszatérő modul tömegéből hány százalék a hőpajzs.. és valóban lehet, hogy a szárnyak többlet terhet jelentenének a járulékos berendezésekkel.
De valamiért az a gyanum, megérzésem, hogy érdemes lenne megpróbálni csak áttervezni egy visszatérő modult és numerikus szimulációban kipróbálni..
Esetleg át lehetne építeni egy légcsatornát alacsony nyomásra és tesztelni.
Ha jól kontrollálható a modul a magasság megtartásához a kármán határ közelében, akkor gyakorlatilag nem is kellene vastag hőpajzs..
elég lenne egy Al2O3 aluminát betét. Ami nagyon szilárd magas hőmérsékleten , kicsi a hővezető képessége.. 3 w/mcm ha jól emlékszem, és magas a radiációs hővesztesége és könnyű anyag lenne erre a feladatra.. könnyebb mint a fémek általában.
Talán hidraulikus motivátort ki lehetne váltani elektromos meghajtással is.. könnyű lineáris elektromotor.
A tápellátást meg a modul saját forrása jelenti, a vezérlést a modul számítógépe.
A plusz tömeget a vezérsíkok és a rajtuk és a modul orrán felhelyezett aluminát hőpajzsok és persze az elektromos lineáris motivátorok adnák. -
#5337
Randall Munroe elég komolyan utána szokott menni az ilyen kérdéseknek (még könyvet is adott ki a what-if blog alapján), nem "optimista" szerintem, hanem játékos. Persze, józan ésszel nem egy Cessnát küldenénk bármelyik másik égitestre, de ha már erről szól a kérdés, akkor hajrá :) -
#5336
Ez érdekes, gondolatkísérletnek, de egy valós leszállást megtervezni már annál bajosabb lenne. Szerintem egy kicsit túl optimista is az írás, de azért meg lehetne próbálni. Megnéznék én is valami leszállóegységet a gázóriások valamelyikére, aminek van feltételezhetően szilárd belső magja. -
#5335
Vannak azért olyan égitestek, ahol egész jól lehet Földre tervezett szárnyakkal is repülni :) -
#5334
Szárnyak, vezérlők, hidraulika stb. Végül egy hőpajzshoz képest bonyolult rendszered lenne ami ráadásul még nem is feltétlenül könnyebb. Szárnyaknak is kéne hőpajzs mert akárhogy szállsz le melegedni fog, de nem szabad deformálódniuk stb. Egyelőre felesleges túlbonyolításnak tűnik az ötleted, ráadásul pont a Mars légkörében nagyon nehezen működne egy szárny. Szóval a space shuttle sem lenne valami jó univerzális űrhajónak, mert kb csak a Földön tudna rendesen leszállni a naprendszerben :D -
overseer-7 #5333 Tetszik ez az ütemterv..
Az is tetszik, hogy több légköri fékezéssel áll stabil pályára.. így kevesebb üzemanyagot kell elégetni.
Nem vagyok szakértő de azért felvetek egy gondolatot.
Régebben gondolkoztam azon, hogy hogyan lehetne megúszni a nagy hőterhelést, lefaragni a súlyos tömegű hőpajzsból.
Az jutott eszembe, hogy talán működhetne egy olyan megoldás, hogy a légkörbe belépő modult állítható vezérsíkokkal fel lehetne szerelni.
Az űrben nincs semmi szerepük persze..
Viszont a légkörbe való belépésnél már kormányozhatóvá válik velük az űrhajó.
Minden légkörnek van egy kármán határa.. a földön kb 100 km.. ahol már számottevő légnyomás van és aerodinamikai felhajtóerőt lehet nyerni.
A légkörbe való belépés stációi: Nagy magasság, alacsony légnyomás, a modul nagy sebességgel halad, mérsékelt hőterhelés.
Majd ahogy veszít a sebességéből, lejjebb ereszkedik a nagyobb légynyomású övezetbe.
Itt a legnagyobb a hőterhelés, mert még nagy sebességgel halad a modul, és viszonylag már nagy a légnyomás.
Ez már a kármán határ alatt van.
Majd a végén alacsony a sebessége, és a legnagyobb a légnyomás.. itt már az alacsony sebesség miatt nem izzik fel a hőpajzs.. illetve le tudja adni a súrlódásból felvett hőenergiát radiációval és konvekcióval.
Ha van vezérsík.. akkor a modult a kármán határtól fogva meg lehetne tartani a felhajtóerő által abban a magasságban ahol még nem számottevő a hőterhelés. Így lassabban ereszkedne a modul, lassabban csökkenne a sebessége és a hőterhelés nem lenne olyan intenzív a pajzsokon, ezért kisebb tömegű is lehetne.
Nem tudom, hogy ilyesmivel próbálkoztak e már a gyakorlatban.
Vagy lehet eleve nem is működne ez a koncepció? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5332
Az EXOMARS időtáblája:
2005: Az ESA jóváhagy egy Mars orbitert és rovert a 'Flagship' (kiemelt költségvetésű) programok között. A hordozóeszköz egy Szojuz-Fregatt, amiért az ESA fizet. Az orbiter elsődleges feladata a Mars rover és a Föld közötti kommunikáció biztosítása.
2009: A lassan haladó programba beszáll a NASA, azon az áron, hogy Atlas V. rakétával indítják a Rover-t. A rakéta kisebb teljesítménye miatt a áttervezésre szorul a program. Rövidesen kettébontják a programot, két Atlas V. indításra. Ekkor bekerül a programba egy új amerikai rover is, a Mars Astrobiology Explorer-Cacher (MAX-C). Még 2009-ben az ESA és a Roszkozmoz aláír egy megállapodást, ahol a hosszú ideje szenvedő Fobosz-Grunt programot összehoznák az ExoMars-al. Az oroszok egy Proton hordozórakétát biztosítanak "tartalék megoldásként", cserébe orosz műszerek és alkatrészek kerülnek az ExoMars-ba.
2011: A NASA megszorítások miatt a MAX-C rovert kivonják a képletből, egy Atlas V. és egy Proton indítás lenne, az előbbi 2016-ban a Trace Gas Orbitert juttatná a Mars köré és egy kisebb európai leszálló modult a felszínre, ez a Schiaparelli-t, a második pedig 2018-ban egy új, nagyobb európai Rover-t, amelyen amerikai és talán orosz tudományos eszközök is lennének.
2012: Év végén a 2013-as NASA költségvetést átstrukturálják. A James Webb űrteleszkóp költségeinek megszaladása miatt az ExoMars programból teljesen kiszállnak az amerikaiak.
2013: A Roszkozmosz és az ESA megállapodik a 2016 és 2018-ban induló ExoMars missziókról. Az oroszok adnak két Proton-Briz hordozórakétát, illetve ők építik az ExoMars 2018 Rover leszálló modulját. Cserébe a Trace Gas Orbiter fedélzetére telepítenek két, eredetileg a Fobosz-Grunt számára készült tudományos műszert, további kettőt az ExoMars fedélzetére, és a teljes program tudományos eredményeihez teljes hozzáférést kapnak.
2014: A költségvetés problémái miatt a Kanadai űrügynökség is beszáll kis mértékben a programba, cserébe a tudományos eredményekért.
2015: Eredetileg 2016 februárban indítandó első ExoMars missziót egy hónappal eltolják, miután a leszálló egység üzemanyag-érzékelő rendszerében hibát találnak.
2016: A 2018-as második indítást (amely a Rovert viszi majd) két évvel eltolják, így 2020-ban indul csak. Márciusban a TGO-t elindítják egy Proton fedélzetén a világűrbe, most októberben éri el a Marsot. A Schiaparelli október 16.-én levált a TGO-ról, a TGO ugyanis több légköri fékezéssel áll majd a végleges pályájára, míg a Schiaparelli minél hamarabb leszáll (így a TGO-nak nem kell a leszálló modul tömegét is lefékeznie). Ma fog a leszálló modul belépni a légkörbe és Marsot érni...
-
#5331
Remélem nincs igazam, engem is érdekel, azért is iratkoztam fel, ez csak egy mellékszál volt, hogy talán az is lehet.
Az ExoMars projectet majd később nézzük meg. Holnap meg lesz kép is talán. Linkeltem, mert ettől többet úgy sem tudnék elmondani róla.
-
Inquisitor #5330 OFF: Azóta kerestek már mindenféle programozót, meg webfejlesztőket is, annyira nem mehetett a dolog probléma nélkül. Eddig 430.000 ember adatait sikerült bezsákolniuk ha igazad van. Engem mint szociológiai kísérlet bukta vagy átverés esetén is érdekel, ezért követem.
ON: Erről az orosz-európai Mars szondáról lehet tudni valami érdemlegeset? -
overseer-7 #5329 Felküldeni valamit.. az még drágábba kerül mintha aranyból lenne az a valami..
És ha már fel kell mennie valami tömegnek.. legyen az valami hasznosítható értékes anyag..
Én is vizet küldenék fel elsőre.. 2. szárított kaja..
3. akkuk
Idővel lehetne egy fotokabin kint az űrben olyan algatenyészettel, ami képes a szerves anyagot "szar" lebontani.. és kiszárítás után olaj és szénhidrát nyerhető belőle.. akár algatésztát is lehet csinálni, majdnem ugyan az.
hosszú távon sokat lehetne spórolni az ilyen kabinokkal -
#5328
Gondolom vésztartaléknak úgy sem árt, bármiféle probléma is léphet fel. Amúgy meg nem nyúlnak hozzá, a tömeg a lényeg, nem a sűrűsége. -
#5327
Víz...? Mennyire bölcs dolog vizet tenni a kabinba így? Miért nem valami emberhez hasonló sűrűségű szilárd anyagot választottak? -
#5326
Amit Dzsini ír. Egyébként a korábbi indításoknál is volt súlymakett (a SzenCsou-6 esetében egy víztartály) az űrhajósok által nem használt székekben.
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.17. 13:21:27 -
#5325
Mert 3 fős a kabin, és nem fogják csak amiatt újraszerelni, mert kevesebben mennek fel. Valószínűleg súlyeloszlási meg egyéb okokból ez a legegyszerűbb megoldás. -
fonak #5324 Minek teszik be a harmadik ülést a kabinba egy beleszíjazott bábu-torzóval? :) -
#5323
3. Teljesen jó nevek azok, főleg ha valaki érti is, hogy mit jelentenek :) -
#5322
1. Kit érdekel...?
2. Szerinted... -
overseer-7 #5321 a kínaiak képtelenek jól hangzó értelmes nevet adni a cuccaiknak -
#5320
A Shenzou 11 is sikeresen elstartolt:
-
#5319
Schiaparelli Schiaparelli Schiaparelli Schiaparelli - azért a Curiosityt egyszerűbb leírni :)
![]()
Twitter csatorna - az ESA nagyon aktívan használja, úgyhogy a friss információk ide kerülnek ki először. -
#5318
Gyengélkedik a Juno, két szabályozó szelep nem működik megfelelően, ezért egyelőre elhalasztották a szonda Jupiter körüli pályájának 14 naposra csökkentését. Ez technikailag nem befolyásolja a jelenlegi stabil pályát, egyelőre nem kell a szonda elvesztésétől sem tartani, a munkáját el tudja végezni.
Az európai Schiaparelli szonda kb. egy óra múlva válik le a hordozójától és megkezdi három napig tartó ereszkedését a Marsra.
A kínaiak meg holnap küldenek fel két tajkonautát a múlt hónapban fellőtt Tiangong 2 űrlaborjukba. A két űrhajós várhatóan egy hónapot fog eltölteni odafent, miközben beállítják és tesztelik az űrállomás egységeit és kísérleteket fognak végrehajtani. -
#5317
Nem tudom ezeket hol olvastad, mert a hivatalos oldal elég infószegény szerintem. Facebookon látom már kicsit többet írnak. Nem tudom mi lesz ez, mindenesetre az látszik, ha egy jó kis adathalász projektek akar beindítani az ember, mivel érdemes próbálkozni :D -
Inquisitor #5316 Konkrétan írják, hogy egy háttér alkalmazás avagy robot dobálja a válaszokat. Nekem pl. megjött valahol az ígért 24 óra után (+/- 1-2 óra), viszont a részletes adatok lekérése azóta még nem jött meg. Tegnap este 198.880 "állampolgáruk" volt, ma meg 280.000+, eléggé megdolgoztatja a saját rendszerüket meg a SPAM szűrőket is. :D -
Drubowski #5315 Nem gondoltam volna hogy pont a fővárosi planetárium van a legrosszabb állapotban az országban. -
#5314
ami alap lenne hogy ne legyen szilárd hajtóanyagú meghajtó a rendszerben ott ahol emberi élet a tét.
A Proton sose szállított embert, a Szojuz család (alias Szemjorka) legtöbb példánya dettó nem emberes űrrepüléshez lett felhasználva...
A laval és kamra rendszer olyan, hogy könnyen megsérülhet, a nagy nyomás..
Milyen nagy nyomás? Az SSME-ben kisebb volt a nyomás, mint a SRB-ben az űrsiklónál.
nincs rajta úgy tudom hűtőrendszer sem.
Nem kell hűtőrendszer, ablatív hővédelem megteszi - például a Merlin-1A hajtómű esetében is ez volt a megoldás (folyékony hajtóanyagú rakéta esetén). -
overseer-7 #5313 az is lehet, hogy csak sima pályakorrekció, mondjuk pályaelhajlás miatt.. rossz volt a szög, vagy kibillent a rakéta és kompenzálni kellett az előre felállított pálya terv szerint. -
#5312
Igen pont a KSP tapasztalatokra hagyatkoztam mikor kérdeztem, mert én még az alap rakétamotorokkal játszottam, hasonló eredménnyel mint ő először :D Gondoltam hogy valahogy ellentart a fő motor, csak azt nem gondoltam korábban hogy megéri ilyenekkel vesződni. Úgy voltam vele hogy ha nem is kell egy kis plusz energia sosem árt, a booster tolóerő-tömeg aránya meg úgyis plusszos, tehát ráteszünk még egyet mert kb fogyó alkatrész nem kell vele törődni. Viszont jó látni hogy próbálnak takarékosak lenni. -
overseer-7 #5311 se szilárd hajtóanyagú gyorsítójuk..
ami alap lenne hogy ne legyen szilárd hajtóanyagú meghajtó a rendszerben ott ahol emberi élet a tét.
Hiába olcsó a szilárd.. nagyon kritikus szinten működik az egész szilárd rendszer.
A laval és kamra rendszer olyan, hogy könnyen megsérülhet, a nagy nyomás.. és hogy a fúvóka nem valami stabil és nincs rajta úgy tudom hűtőrendszer sem.
Több űrhajóját is elpusztította a nasanak a szilárd hajtóanyag miatt bekövetkezett meghibásodások.. szivárgások, robbanások. -
overseer-7 #5310 one size.. és one koncepció minden egyedi elvárásra.. hát az sokat elmond -
#5309
Ha megnézed, az AJ-60A fúvócsöve 3°-ban kifelé néz, vagyis többé-kevésbé a rakéta tömegközéppontja felé néz az általa generált tolóerő - így a rakétát kis mértékben oldalirányban eltolja, de a függőleges tengelyre ható erőket az első fokozat hajtóműve kompenzálja.
Egy Atlas V. 411 indítás, érdemes megfigyelni, hogy "oldalaz" a rakéta:
Ez pedig egy KSP-ben készült videó, amely megmutatja, mi is történik valójában:
-
#5308
Úgy általában az űrkutatás szintjéről ment a vita, nem csak a rakétákról, úgy azt hiszem azért látványosabb a különbség.
Ezek a x11, x31, x51 verziók a képen hogy lehetnek asszimetrikusak? Mi stabilizálja a repülést? -
fonak #5307 Úgy látszik azért a jó öreg Szemjorka meg Proton farigcsálása marad a fő irány, Angara ide vagy oda...
(Arról nem is beszélve, hogy ma sincs LOX/LH2 hajtóműves hordozórakétájuk, se szilárd hajtóanyagú gyorsítójuk, ami azért olcsóbb, mint a folyékony hajtóanyagú)
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.10.14. 11:51:09 -
#5306
Alapjában véve nyugaton is a Delta meg az Atlas volt szép lineárisan felépítve, legószerűen, hogy az adott feladatra maximálisan megfelelő legyen. Viszont erre leginkább a drágaságuk miatt volt szükség.
![]()
Az Atlas V. család tagjai
A SpaceX a Falcon 9-est alapvetően két opcióban kínálja - újrafelhasználható és egyszer használatos formában. Meg lesz a Falcon Heavy, viszont a 22 tonnás GTO képessége overkill, kétszerese az Ariane 5.-nek is. A SpaceX ügyesen úgy lőtte be, hogy a legnehezebb 5-5,5 tonna körüli GTO teherbírás igényt is ki tudja szolgálni, de a legáltalánosabb 3-4 tonnás kategóriát az újrafelhasználható rakétájával tudja megoldani.
Maradt az ArianeSpace. Az Ariane 5 egy dologra készült, a GTO pályára való juttatásra, ahova 2x 5 tonnát vagy 1x 10 tonnát vihet. A kisebb műholdak kiszolgálása nem volt megoldható ezzel a rakétával, szóval ezért is kellett nekik a Szojuz-2-1b, amely 2.8-3.1 tonnát vihet GTO-ra.
Az ILS kvázi utolsóként állt át arra, hogy differentiált alváltozatokat hozott létre, mert a piacon már annyiféle megoldás van, hogy a vásárlók válogathatnak, és a Proton M szuboptimális volt több okból is (illetve a 'sweet point'-ban volt az 5.7 tonnás teherbírásával, de aki ennél kisebb műholdat akart felvinni, annak volt olcsóbb/jobb megoldás, aki meg többet, annak maradt az Ariane 5), viszont az Angara meg sehol sincs még mindig. Ez a megoldás kitolja a lehetőségeket, amíg nem lesz utód. Viszont továbbra is első sorban azért maradhat valamennyire versenyképes a Proton, mert viszonylag kiforrott technológia, így megbíznak benne... -
#5305
Mikor rájönnek az oroszok, hogy nem viccből méretezik nyugaton sem a rakétákat :D Ez a "one size fits all" felfogás is milyen már egy olyan iparban ahol minden gramm meg négyzet mm számít :)
Még velem vitatkozott valaki egy hozzászólás folyamban, hogy az oroszok ugyanolyan technikai színvonalon állnak mint az USA meg a cégei. Persze a szokásos érv, hogy orosz rakétával mentek mostanában az ISS-re az sem maradhatott el. Azért szerencsére volt mivel visszavágni. -
#5304
Megvan az új Proton család első megrendelője, az EutelSat, amely két műholdra szóló megrendelést adott le az új Proton Medium hordozórakétára. Indítás várhatóan 2019/2020.
A Proton régi öszvér, és nem is túl ideális a mostani piacra, de azért az oroszok megbirizgálták kissé.
A korábbi "one size fits all" helyett háromfelé bontották a hordozórakétát.
Proton Light: Csak négy gyorsító rakéta, kihagyták a második fokozatot, így ~3,6 tonna teherbírás GTO-ra.
Proton Medium: Hat gyorsító rakéta, kihagyták a második fokozatot, így ~5 tonna teherbírás GTO-ra.
Proton M+: Hat gyorsító rakéta, második fokozat megvan, így ~7 tonna teherbírás a GTO-ra.
![]()
![]()
-
#5303
-
#5302
Na igen, a 100.000 tagban és az ENSZ-ben bíznak, de tényleg semmi garancia arra, hogy ezt elfogadják. Főleg, hogy egy sima adótrükközés helyszínének lenne legideálisabb ez a dolog :D
Rámentem hogy küldje el az állampolgársággal kapcsolatos infókat, lassan 1 napja nem érkezett meg a mail, szóval egy rendes honlap kihívás számukra :D
Feljuttatni meg fent élni az űrben meg külön abszurd, mivel földi kiszolgálás nélkül egyelőre elképzelhetetlen, ráadásul még senki sem töltött másfél évnél hosszabb időt kint egyhuzamban. Azok sem legjobb állapotban jöttek vissza akik 1 évet töltöttek el ott, mi lenne ha mondjuk 10 év múlva valamiért le kellene jönnie a Földre?
Az van, hogy fellőnek majd 2017 végén valami kis műholdat és akkor az szerintük az már az az ország jelképe ott fent. Nálam is jobban tudod, hogy az ma már nem olyan nagy költség, vásárolnak egy kis cubesat helyet majd a space x-nél, egy autó áráért annyit csak összehoznak. Lehet még ez is csak szemfényvesztés :D -
#5301
A cikk tartalmazza a két legfontosabb problémát: hogy akarják elismertetni magukat? Melyik állam fogja komolyan venni őket annyira, hogy elismerje az állampolgárság státuszát, és magát az országot? Hogy fogja az ENSZ elismerni az országot? Hiába szedik össze a 100 000 regisztrációt, attól még nem kell az ENSZ-nek elismernie automatikusan, lásd Tajvan esetét például.
Illetve ismét rámutat arra, hogy az űrjog iszonyatosan lyukas háló, és nagyon-nagyon ráférne az alapjaitól való újragondolás.
Azonban az egész valahol ott veszti el a komolyságát, hogy bárki az állampolgára lehet. Ez szép, de önmagában nem fekteti le azt, hogy ezért mit nyújt és mit kér. Ha te egy adott ország állampolgára vagy, akkor köteles vagy bizonyos dolgokra (személyi igazolvány / TB, stb. igénylése, lakhely regisztrációja, adófizetés, stb.) és ezért cserébe bizonyos szinten az államapparátus feladatai is meg vannak határozva az alkotmányban (közbiztonság biztosítása, jogi háttér biztosítása, államigazgatás biztosítása, ezzel kapcsolatos ügyintézés biztosítása, stb.).
Ez így meglehetősen súlytalan dolog. Arról nem is szólva, hogy csak később akar kiköltözni az űrbe. Oké, kiköltözik, és utána mi lesz? Ha én regisztrálok, akkor kiköltözhetek egy Asgardiai űrállomásra? Ennek a költségeit ki fogja állni? Kezdve az űrállomástól át az utazás költségein át a különféle egyéb járulékos költségekig.
Ha állna mögötte mondjuk egy Bill Gates szintű ember több tízmilliárd dollárral, hát akkor simán el tudom hinni, mert akkor mondjuk vásárol élből 30-50 Bigelow BA330 modult, és megépíthet egy párszáz főt befogadni képes űrállomást, plusz a SpaceX-től és a Boeing-tól vásárolhat űrhajókat avagy szállítási szolgáltatást. Vagy pár (tíz)milliárd dollárért ezekkel egyenértékű eszközöket fejleszthet ki. De a nagyságrendre figyeljünk: ennyi pénzből még mindig csak pár száz, esetleg pár ezer főt befogadni képes űrállomást lehet létrehozni. Oké, jelentősen letörheti az árakat, de utána nézzük csak meg az érvényes jogokat: ha az USA-ból indulnak a modulok, az USA felelős értük az érvényes szabályozás szerint, nem pedig Asgardia. Tehát ott kezdődik, hogy az USA-nak el kell ismernie Asgardia-t. Miért is tenné ezt meg? Eh.... -
#5300
Ez egyelőre viccnek tűnik itt a Földön is elég sokan próbálnak meg új államot létrehozni mostanában, egy közeliről tudok az pl Liberland a többinek nem jegyeztem meg a nevét, de olvastam már vagy egy tucatról. A közös jellemzőjük, hogy a szomszédos országok nem nagyon örülnek neki és ez meglátszódik az erőszakszervezetek fellépésén is, és egyelőre nem sok teljesít várakozások szerint ha nem fulladt be pár év után az egész. Elég abszurd, hogy a legsikeresebb aki eszembe jut az pont egy olyan amihez remélem egyik sg fórumozó sem csatlakozna és nagyon hasonlít a neve a nemzetközi űrállomás rövidítésére 
Azért majd követjük mert érdekes. -
overseer-7 #5299 kiköltözne az űrbe???
