Űrkutatás

Talán a megfogalmazás kicsit éles volt, de igazából arra akartam reflektálni, hogy előre látható tartományban nincs a SpaceX-nek valódi, piaci alapú vetélytársa.

Én személy szerint kétségbe vonom azt, hogy a ~7 millió dollár (akár inflációval visszaszámolva) per 13 tonna @ LEO valaha is megvalósul, legalábbis a Falcon 9 / Falcon Heavy családdal. Viszont per pillanat 50 tervezett (szerződött) indításuk van, ebből mondjuk kettő SpaceX saját (DragonLab és az első Falcon Heavy indítás), 11 NASA indítás, egy USAF, a maradék 34 viszont kereskedelmi. Ez több, mint amivel az ArianeSpace, az ULA és az ILS (Proton-M) rendelkezik. Magyarul pár év alatt a SpaceX lett '"a" meghatározó pont a hordozórakéták terén.

Nem vitás, hogy a Falcon 9 első fokozat visszatérítési kísérletek miatt indult el a többi hasonló projekt. Ahogy az sem, hogy az ULA és az ArianeSpace a SpaceX nyomására kezdett el hatékonyabb működést foganatosító döntéseket hozni.

Egyfelől örömteli, hogy a gazdasági Darwinizmus működik, és az olyan cégeknek, mint az ULA vagy az ArianeSpace keményen össze kell kapniuk magukat a jövőjük érdekében. Másfelől nézve viszont úgy látom, hogy a SpaceX azzal, hogy letarol mindent, a versenyt is megöli.

Itt már csak olyan megoldásokkal lehet esélyesen labdába rúgni, mint például egy működő SSTO...

És mi lesz akkor, ha letarol mindenkit? Ha 1/10 áron menne, akkor mi gátolja meg őket, hogy pusztán rájuk nézve pofátlan (?) árrássel a mai 1/3-ért csinálják? Még így is mindenkinek megéri, csak közben hülyére keresik magukat.

Az az agresszív árpolitika és még agresszívabb jövőkép, amit a SpacX felvázol nem is nagyon ad teret annak, hogy itt verseny lesz. A SpaceX letarol mindent és mindenkit, aki piaci alapon akar a világűrbe juttatni bármit is.

A konkurencia terén az ULA nekiállt az Atlas V.-öt váltó Vulcan munkálatainak, de két külső cégtől származó hajtóművet versenyeztet a hajtóműhöz (a Blue Origin Be-4-et és az AeroJet AR-1-est). Az újrafelhasználásra az az elképzelésük, hogy az első fokozat leválasztja a hajótműmodult a fokozatról, és az hővédőpajzs segedelmével jut el a sűrűbb légrétegekbe (tehát nincs aktív fékezés, mint a Falcon 9 esetében), majd ott ejtőernyőt bont, a lassan ereszkedő hajtóművet pedig helikopterrel akarják Földet érés előtt elkapni. A megoldás előnye, hogy a fajlagos teherbírása nem csökken a rakétának az újrafelhasználás ellenére, hátránya az, hogy csak a rakétahajtómű-modul kerül megmentésre, és rizikós a helikopteres elkapás.


Az ULA Vulcan első fokozatának működési vázlata

A Blue Origin pedig ugye már sikeresen visszahozta a New Shepard szuborbitális rakétáját a Földre, a későbbi hordozórakétája pedig ugyanezen az elven fog működni.

A kérdés a mikor. A Falcon 9 FT már itt van, az első fokozatát sikeresen visszahozták. A Vulcan még csak a tervezőasztalon van, 2019 előtt nem lesz bevethető, és akkor még a hajtóműmodul visszahozását nem is tesztelték. A Blue Origin pedig nagyon titkolódzó. A Vulcan és a BO hordozórakéta árai ismeretlenek, így nem tudunk hasoníltani sem...

Ez egy olyan verseny, amit a SpaceX már most megnyert.

Nincs *még... 😊

Nincs valódi magánvállalatok közötti verseny. A CRS és CCDew esetén is a NASA kiválasztott a pályázók közül párat, kvázi kifizeti a fejlesztés költségét és ad X útra megbízást Y összegért.

Ez nem piaci verseny továbbra sem.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.21. 08:47:50

Ebben mondjuk van valami. <#eplus2>

én ezt találtam és favorizálom 😊

pont akkor találnak egy új bolygót amikor már azt hittem naprendszerünk legnagyobb meglepetése a valamilyen szintű élet lesz és már ismerünk a meteorit övezeten kívül részletesen minden bolygót, találnak egy ekkora hatalmas valamit 😄

Nem is kellett egy nap sem. 😊

Itt vannak a részletek.

Nekem úgy tűnik, hogy pont Musk, és úgy általában a magánvállalatok közti verseny lehet az, ami egy kicsit megkavarja az "állóvizet". Nem minden téren egészséges a költségek csökkentésére és a profit növelésére irányuló szándék, de az űrkutatásban most jól jöhet.

Ez azért óriási felfedezés! Amúgy mintha már többen is többször is kijelentették volna, mérésekre és számításokra hivatkozva, hogy a Neptunuszon túl márpedig nincs a törpebolygóknál nagyobb égitest...

Sztem Musk szemelyisege es stilusa nagysagrendekkel jobb, mint az iparagat eddig meghatarozo politikusok szemelyisege😊

Az /r/space-t érdemes figyelni, nagyon hamar felkerülnek ide a friss érdekességek. Amikor hazajöttem melóból és ránéztem, gyak. ez volt a legfrissebb a témában és csak most kezdenek felbukkanni az egyéb cikkek. Holnapra szerintem már az index, meg a többi is hozni fogja. 😊

Jó találat, köszi a megosztást. <#worship>
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.20. 16:20:46

Az Eris felfedezője - és ezzel a Plútó "gyilkosa" - állítja, kell legyen még egy nagy bolygó a Neptunuszon túl, ami kb. tízszer nehezebb a Földnél, pályája elnyúlt ellipszis kb. 200 AU és 600-1200 AU között, és kb. 15000 év alatt kerüli meg a Napot. Az elvégzett mérések és szimulációk elég alaposnak tűnnek, a hosszú cikk ezeket rendesen végigrágja.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.01.20. 16:14:30

Azért persze nem annyira fekete-fehér ez a dolog. Ahogy a SES-8-at már említettem, a SpaceX csaknem belebukott abba, hogy alacsony profitmarginnal bevállal komoly kötbéres indításokat is. Nagyon agresszíven nyomulnak, elébe mennek a kéréseknek (pl. a Vandenberg indítóállás direkt a polár pályás indítások miatt, katonai megrendelésekre előre gondolva került bele a szórásba).

Korábban volt már csörte Musk személyisége miatt. Véleményem szerint durva hazárdőrözés, amit financiális szinten csinál (igaz nem csak a SpaceX, de például Tesla esetében is), tény, hogy ennek eredménye képpen a SpaceX per pillanat a legolcsóbb opció a hordozórakétákhoz, sőt, bármilyen más téren nézve is. Elég ránézni, hogy az Orbital ATK anno 2008-ban 8 Cygnus útért kapott 1.9 milliárd dollárt, míg a SpaceX 12 útért 1.6 milliárdot, mindezt úgy, hogy a Dragon hasznos teherrel tér vissza a légkörbe, nem pedig elég, mint a Cygnus.

Ugyanez pepitában a Boeing CST-100 (amely 4.2 milliárd dollárt kapott) vs. a Dragon V2 (amely csak 2.6 milliárdot) esetében. Úgy, hogy a Dragon két fővel többet tud vinni majd, és a jelenlegi ütemterv szerint korábban fog mind személyzet nélkül, mind személyzettel repülni...

köszönöm, most úgy érzem magam mint az op. rendszer érezheti akit nem frissítettek évekig majd megkapja a frissítést 😊
egyébként úgy érzem sokan nagyon alábecsülik a spacex-et és egy milliárdos játszadozásának tekintenek rá, én ettől sokkal komolyabbnak gondoltam, de még én is jócskán alábecsültem. ebből az írásból kiderül, hogy most is komolyan számolnak vele. nekünk meg extra jó dolog, hogy ha bejáratottabb lesz a space x akkor a választók majd megtekergetik kicsit a politikusokat, hogy több dolgot is indíthatnának ebből a pénzből 😊 nagyon remélem nem az lesz a következtetés, hogy ugyanannyit és csak pénzt spórolni 😄 meg a spacex sem fog leállni a fejlesztéssel és most rágoogleztem a Merlin hajtóműre és ez sem egy túl régi valami, nem elektronika ez, hogy olyan gyorsan fejlődjön.

Több kérdés, több lépcsős válasz:

1.: Az összevetésnél több tényezőről is beszélhetünk. E téren mindenek előtt látványos az, amit az USA-beli fő rivális ULA (United Launch Alliance, a Boeing és a Lockheed közös leányvállalata) csinál 2014 óta. A SpaceX miatt meglévő nyomás miatt durva átstrukturálás indult a cégen belül, például a felső vezetői posztok harmadát (12 posztot) megszüntették (megj.: ilyen szinten egy-egy felső vezető éves fizetése a fél millió dollártól indul, tehát még ha konzervatívan is állunk hozzá, akkor is csak ez éves szinten 6 millió dolláros megtakarítás - de feltehetően ennél jóval több). Továbbá az eddigi alapvetően két, egymással közel egyenértékű rakétacsaládot (Atlas V. és Delta IV.) egyesítik, és megszüntetik a párhuzamosított eljárásokat, illetve csökkentik az indítóállások számát 6-ról kettőre.

Ezzel együtt is tavaly májusban azt nyilatkozta az ULA, hogy a jövőben a kereskedelmi piacról kilépnek, és csak a NASA illetve DoD/NRO megrendelésekre összpontosítanak (épp ezért fáj nekik annyira, hogy a SpaceX most ezeket a megrendeléseket vette tűz alá).

Effektíve tehát arról beszélhetünk, hogy a SpaceX nagyon jól managelt anyagi oldalról, mindent megtesznek a költségek csökkentése érdekében. Volt szó korábban, hogy az első időkben a mérnököknek gyakran kellett ingázniuk a központ és a gyártó épületek között, amihez Musk magángépét használták - de a 7 utasra méretezett gépben 8-9 ember zsúfolódott össze.

A SpaceX az elején nem fizetett különösebben jól, de megadta a lehetőséget, hogy egy a "klasszikus" multitól eltérő kultúrában dolgozhassanak szabadabban a mérnökök. Mára eljutott oda, hogy masszívan szívja fel a mérnököket a munkaerő piacról, és a fizetések is kezdenek versenyképesek lenni (hozzá kell tenni, hogy ehhez az is kellett, hogy például az ULA megvágta a dolgozói bónuszokat).

2.: A SpaceX nagyon agresszíven árazza be a saját indításait, viszonylag szerény haszonkulccsal dolgozik, viszont azon vannak, hogy minél több indítást megnyerjenek. Ez persze nagy rizikó, a SES-8 műhold megcsúszott indítása (ez volt a második Falcon 9 v1.1 indítás, és az első GTO megbízása a SpaceX-nek) a kötbér miatt alaposan megrogyasztotta a céget a pletykák szerint (2013 Q1-re szólt a szerződés, 2013 decemberében indult el végül).

3.: Az amerikai (és európai) állami megrendeléseknél általában garantált haszonkulcs van. Emiatt az ULA nem érdekelt abban, hogy minél alacsonyabb áron nyújtsa be az ajánlatát, sőt, épp ellenkezőleg, durván megtolja a vételárat, és a költségeket meg elszámoltatja (költség az alkalmazottak fizetésétől kezdve az indítóállás kiszolgálórendszereinek üzemeltetéséig minden). A döntéshozókat nem zavarja ez, egyfelől mert a Lockheed és a Boeing lobby cserébe szépen kitömi őket, másfelől pedig amíg az indítások elsöprően nagy része sikeres, senki sem kérdőjelezheti meg, hogy a pénz jól van elköltve (drágább indítás a nagyobb megbízhatóságért cserébe).

Europában ugyanez pepitában, ugyebár emlékezetes, hogy az Ariane-6 esetében hosszú ideig nem is azon ment a vita, hogy melyik megoldás csökkentheti a fajlagos indítási költségeket, hanem az, hogy az Olasz vagy a Német ipar kapja a fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges euro milliárdokat. Ugyanígy nem merül fel még a mai napig sem, hogy nem-e lenne költséghatékonyabb egy, a kontinentális Európában felépített indítóállás. A Franciák kilobbyzták, hogy Kourou-i indítóállás legyen továbbra is az ESA kizárólagos indítóállása (és fizesse az űrközpont költségeinek 2/3-át ezért persze).

4.: A SpaceX a hatékonyságra helyezi a hangsúlyt. A Falcon 9 és Falcon Heavy gyakorlatilag a Merlin-1D két alváltozatát használja (a "normál" légköri viszonyokra (első fokozat) és a vákumra (második fokozat) optimalizált változatot), és kész. Az Atlas V. két különböző rakétahajtóművet használ (RD-180 (amit ki fognak váltani a Be-4-el) és RL-10), illetve szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát.

Az első fokozat újrahasznosítására való törekvésük szintén eléggé példa nélküli, folyékony hajtóanyagú első fokozatot még senki már nem próbált meg újra felhasználni...


Gyakorlatilag amíg a döntéseket nem költséghatékonysági, hanem érdek alapon hozzák meg, addig nem lesz (volt) versenyhelyzet.

Ebbe rondított bele a SpaceX azzal, hogy tényező akar lenni, és hatékonyságra törekszik...

értem ez elég kimerítő válasz volt. egyébként hogy lehetnek ennyire olcsók? mert ezen még a profit is rajta van, a NASA meg ESA sajátcélú indításain meg nem illene ha lenne profit 😄 persze más ha külsős cégnek juttatnak fel valamit akkor nyilván keresnek rajta valamit. mivel a SpaceX pénzügyi jelentése ha jól tudom nem publikus (mivel nincs tőzsdén, persze jól megfontoltan, nem lehetne megmagyarázni a közvéleménynek, hogy ne kezdjen el eladni egy sikertelen leszállás alkalmával stb) szóval nem lehetséges, hogy komoly veszteségek mellett lehetnek ilyen olcsók? mert láttunk már olyat, hogy egy cég veszteségesen árul valamit, és a holding többi vállalata fedi a bevételkiesést.

Számtalan ötlet született különféle fórumokon arra, hogy egy leszállóláb hibája miatt esetleg eldőlni készülő rakétát meg lehessen fogni.

Ettől függetlenül én kétlem, hogy ezek közül bármelyik is megvalósulna. A SpaceX-nek ez egy kísérleti fázisa, a kudarcok beleférnek, a cél a tapasztalatszerzés. Most már tudják, hogy a leszállólábak rögzítésére oda kell figyelni, és majd újratervezik, ha szükség lesz rá. De erről a #3998 -ban bővebben írtam,...

Épp most találtam a 9gag-en:
így el lehetne kapni a visszatérő fokozatot?

Is-is. 😊

Köszi.

Ezeket te fejből vágod vagy ennyi bookmark / lementett anyagod van?

A Falcon 9-ből négy változat volt eddig:

Falcon 9 v1.0:, alap kivitel, az első fokozatban "mátrix" (3x3) hajtóműelrendezés, 9 900 kg @ LEO, 5 sikeres indítás (ebből egy félig sikeres, mert a másodlagos terhet nem sikerült a megfelelő pályára állítani), nyugdíjazva
Falcon 9 v1.1: erősebb hajtóművek, az első fokozatban 8 hajtómű kör alakban veszi körbe a kilencediket, 10 450 kg @ LEO, 8 indítás, ebből 8 sikeres, nyugdíjazva


A Falcon 9 v1.0 és v1.1 első fokozat hajtóműelrendezése közötti különbség

Falcon 9 v1.1 (R): a v1.1 változat visszatérő első fokozattal szerelt változata, hivatalosan 10 450 kg @ LEO, de mindegyik úton ennél kisebb teherrel repült, 8 indítás, ebből egy sikertelen (CRS-7), 4 első fokozat visszatérési terv (az egyik a sikertelen indítás), de egyik visszatérés sem volt teljes siker, nyugdíjazva
Falcon 9 FT (Full Thrust): Mélyhűtött üzemanyag és egyébb teljesítménynövelő változtatások, 13 150kg @ LEO, az első fokozat visszatérő elviekben, egy sikeres indítás, sikeres leszállási kísérlet az első fokozattal

Falcon Heavy: A lent felvázolt kialakítása, egy Falcon 9 FT mellé két Falcon 9 FT első fokozat, cross-feed képességgel. Még nem volt indítása, 2016 áprilisára van előre tervezve ( #3949 ), a SpaceX oldala szerint hat tervezett indítása van eddig.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.19. 14:14:47

Ebből a Falcon 9 az létezik és repült már, de a Falcon Heavy az még nem? A Falcon 9 első fokozata az, ami akkor visszatér? Nem visszatérő üzemmódban volt vele sikers felvitel, vagy az még nem volt cél?

A Falcon 9 egy két fokozatú rakéta, az első fokozatában 9db Merlin-1D (M1D) rakétahajtóművel, a második fokozata egyetlen Merlin-1D Vacum (M1D Vac, vákumban való működésre optimalizált hajtómű) hajtóművel rendelkezik.

A Falcon Heavy leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy egy Falcon 9 mellé raktak két másik Falcon 9 első fokozatot. A működéséről nehéz egyértelmű infokat szerezni, a SpaceX eredetileg azt nyilatkozta, hogy crossfeed, vagyis kereszttáplálás elvét fogja használni, hogy az első fokozat üzemanyag-tartályaiból látják el üzemanyaggal a második fokozat hajtóművét. Mikor az első fokozatok leválnak, a második fokozat teljes tolóerővel működhet tovább és teljes üzemanyag-ellátással bír. A Falcon Heavy lenne az első rakéta, amelynél ezt a megoldást használnák.

A Kerbal Space Programban ezt Aspargus-staging néven ismerik.

Nem tudni, hogy valóban használni fogják-e ezt a megoldás. Ha igen, akkor a Falcon Heavy működése úgy néz ki, hogy induláskor az első és a második fokozat hajtóművei egyszerre működnek, és mindhármat az első fokozat látja el üzemanyaggal. Ha kiürül az első fokozat két modulja, akkor levállik (és visszatér ideális esetben), és a második fokozat halad tovább, amely majd kiürül és leválik, hogy a Falcon 9 második fokozata itt harmadik fokozatként működve állítsa keringási pályára a hasznos terhet.


A Falcon 9 és a Falcon Heavy

A Falcon Heavy repülési profilja a SpaceX animációjában,
érdemes megjegyezni, hogy ebben az esetben "csak" mintegy 30-32 tonnát vihet LEO pályára a rakéta
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.19. 13:32:43

Konkréta nincs kérdésem, csak kb. mindig akkor tudom, hogy miről van szó, ha éppen beszéltek róla. Annyi fajta rakéta, tervezet űrhajó és koncepció és cég van, hogy fejből csak pár ugrik be.

Vgyis mégis. A Falcon Heavy és a másik között mi az eltérés? Most akkor az egyik első fokozata az egyiknek és az jön vissza?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.01.19. 13:13:28

GTO pályára:

Falcon 9 FT hivatalos: 4 850kg
Falcon Heavy hivatalos: 21 200 kg

A lent említett dolgok miatt nem tudni pontosan, hogy a Falcon 9 és a Falcon Heavy milyen tömeget tud vinni akkor, ha visszatér az első (ill. Falcon Heavy esetén még a második) fokozat.

Viszonyítás képpen az Ariane-5ES 8 tonnát tud vinni GTO-ra, az Ariane-5ECA 9,6 tonnát.

Kicsit kezdek elveszeni egyébként a sok civil és állami rakéta között, annyi van már belőlük...

Günther Space Page segít. 😊
Egyébként mi a kérdés?

Geostac pályára is tud majd vinni ez a cucc komoly terhet? Kicsit kezdek elveszeni egyébként a sok civil és állami rakéta között, annyi van már belőlük...

Az első teszt-leszálássokkor még 10 méteres pontosságú volt a leszállás. Most olyan másfél méternél tartanak, de ennél jobbat állítólag aligha fognak elérni. Másfél méteres pontosságnál az általad felvázolt opciók nem olyan hú, de könnyen kivitelezhetőek.

Ráadásul ha most nincs a leszállóláb probléma, akkor a leszállás valójában teljes siker, az ASDS daruja a rakéta mellé helyezi a stabilizáló állványokat, és kész. És mint említettem, a Falcon 9 FT már új leszállólábakkal rendelkezik, lehet, hogy az adott hibajelenség ott ne is jelentkezett volna.

Ezen kívül ne feledjük, hogy ez még a tanulási fázis, a SpaceX-nek a visszatérési kísérletek benne vannak az indítási költségben, vagyis nem veszít semmit, ha megsemmisül az első fokozat, épp ellenkezőleg, ha sikerül visszahozni épségben egyet, akkor az nyereség számukra.

Itt megint van egy kis képzavar, mert a múltkor sikeresen visszatért Falcon 9 FT első fokozatra azt mondta Musk, hogy többet az már nem fog repülni - nem tudni, miért, hiszen az már az új típus, amelyet mostantól a SpaceX használ a v1.1 helyett. Az egyik lekézenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy a Falcon 9 FT valójában még nincs arra felkészítve, hogy újra repüljön, erre majd csak a Falcon 9 R újrafelhasználható verzió lesz alkalmas, és a mostani Falcon 9 v1.1 és FT tesztek valójában nem mások, mint... tesztek. Itt még nem cél az újrafelhasználás, csak az, hogy az újrafelhasználáshoz szükséges technológiákat kifejlesszék, ide értve az irányítórendszert, a megbízható leszállólábakat vagy az ASDS leszálló platformokat.

Ha innen nézed, a SpaceX a létező legpragmatikusabb utat járja, hiszen számára a kudarc is hasznos, abból is tud tanulni. Ráadásul mindezt teszik a lehető legolcsóbban a piacon, vagyis lassan már mindenki velük számol a piacon. Az európai kommunikációs cégek is elkezdtek átpártolni a SpaceX-hez, főleg, hogy jön a Falcon Heavy, amely már Geostacionárius pályára (~36 ezer km, amely folyamatosan a Föld adott pontja felett kering) is komoly tömeget (több műholdat) tud majd felvinni. Ez roppantul fáj az ESA-nak, mert eddig ezen a piacon az Ariane-5 elég jó megrendelésekkel büszkélkedhetett. Csakhogy a cégek szétteszik a kezüket, hogy ha az ESA 60 millió dollárért adná az Ariane-5 indításokat, akkor őket választanák - csakhogy inkább 200-220 millió dollár körüli összegért adja. A piac meg így működik.

Szóval én úgy látom, hogy a Elon Musk nem ok nélkül vicceli el még a kudarcba fulladt leszállásokat is. És nem ok nélkül nincs itt terv sem bonyolult, de látszólag biztosabb megoldás a fokozatok stabilabb befogására...

én azon gondolkoztam, hogy nem lehetne valami jobb leszállóplatformot tervezni? pl egy hengerbe szállna le, ahol már az ereszkedés végső fázisában kinyúlnának karok, hogy stabilizálják a rakétát, és amikor kikapcsol a hajtómű akkor zárnának a karok végleg rá. így ha a láb össze is omlik, legalább nem dől el és robban fel. ok valszeg a hajtómű elgörbülne mert nem erre a terhelésre van tervezve stb, de akkor is ez a robbanás a legrosszabb ami történhet sztem. ha nem is akarnak egész hengert építeni, megoldható lenne 3 fektetett oszloppal amik felállnának amikor már jó helyen van a rakéta és arról jönnének ki a karok amik stabilizálják a rakéták pozícióját. természetesen nem sablon kart képzeltem el, hanem alkalmazkodókat amik olyan hosszúra nyúlnak hogy épp elérjék a rakéta testét. tudom elég merész elképzelés.

Mindig kell egy B-terv. 😊 Ha pl. a platform nem elérhető, viharos az idő, stb.. Majd az idő eldönti, egyelőre nem nagyon látunk bele a fejükbe.

Ja, hogy a tetszőleges pálya esetén optimalizálható az üzemanyag felhasználás, tehát a hasznos teher.

Nem, a leszállás után a rakétafokozatot természetesen kiviszik a partra, onnan pedig a SpaceX valamelyik hangárjába szállítják átellenőrzésre.

@Petruz: Azért a Vandenberg-i leszállási pont mást vetít előre szerintem. Feltehetően arra játszanak, hogy elég üzemanyag-tartalékot képezzenek arra, hogy az első fokozat az indulási pontnál lévő leszálló pontra tegye le magát. Az ASDS-ekre ekkor is szükség lesz, ugyanis a következő lépcsőfok az lesz, hogy a második (illetve majd a Falcon Heavy esetén akár a harmadik) fokozatot is visszahozzák irányítottan a légkörbe, és leszálljanak vele.

A tengeri leszállásnak van még egy jó oka: a platformot oda tudják manőverezni a visszatérési pálya alá, ergo kevesebb üzemanyagot kell elhatárolniuk erre a célra. (Másrészt az is lehet, hogy ha mégis gebasz lenne, ne veszélyeztessen lakott területet, vagy ne gyújtson fel erdőket, prériket.)

Ez így jól hangzik, de nem kell a rakétát ellenőrizni és szétszedni legalább részlegesen, mint az SS-t? Ezt ott a tengeren van akármelyik leszállóhelyen megcsinálják...?

Azert eleg jo sejtesek vannak arra, hogy hol alakulHAT ki az elet. Szerintem a legtobb tudos arra fogadna, hogy viz alatti vulkanikus teruletek kornyeken fogjak megtalalni. Ilyen pedig mar a naprendszeren belul is tobb van.
Jo kerdes persze, hogy ezen kivul milyen egyeb, szamunkra teljesen ismeretlen, es a mienktol totalisan eltero modon alakulhat ki elet.

Tehát a kozmuikus sugárzás okozta random hibákat a mennyiséggel szűrik ki és inkább nagyobb teljesíményű gépeket használnak, nem 386 alapúakat, mint anno az SS?

Az már rég volt, amikor 386 alapú CPU-kat használtak erre, manapság inkább dedikált rad-hardened számítógépeket használnak az avionikában is.

Miért erőltetik a tengerre leszállást? A bárhonnan indíthatóság miatt?

Az egyetlen eddigi sikeres visszatérés esetén a nagyobb teljesítményű Falcon 9 FT változatot használták, viszonylag szerény (~2 tonna, plusz a műholdakat kibocsátó szerkezet tömege) hasznos teherrel (11db Orbcomm műhold, amelyek csak 172kg-osak egyenként). Ezek mellett is csak az indítás előtt dönttek arról, hogy Floridában szállnak le az első fokozattal, állítólag az időjárás és az egyébb változók miatt. Tehát az is eredetileg a tengeri kiszolgáló platformon szált volna le.

Tehát az, hogy Floridában, szárazföldön szállhasson le első fokozat, az csak nagyon speciális esetben opció.

A jövőben nem tervezik úgy alkalmazni, hogy máshol száll fel és le?

Két opció van mindkettőre, a Vandenberg-ről és a Cape Canaveral-ről szállhat fel Falcon 9-es. A Vandenberg-et eddig főleg a Polár pályákhoz használták, illetve a Falcon Heavy-k is onnan indulnának majd. Két új indítási opció lesz, az emberes (NASA megbízásos) repüléseket a Kennedy űrközpontból indítanák majd, illetve épül egy csak kereskedelmi megrendeléseket kiszolgáló bázis Texasban, Brownsville mellett.

Leszállás per pillanat a tengeri platformra (ASDS, Autonomous Spaceport Drone Ship) és a Cape Canaveral-i Landing Zone 1-re lehetséges. ezen kívül elviekben már kész van a Vandenberg légibázison is egy leszálló pont, és feltehetően a Texas-in is kialakítanak majd erre egy pontot.

Nem igazán értem, hogy mi előnye van az újrafelhasználható rakétának, a hasznos terher igencsak csökken adott kg rakétra vetítve fajlagosan...

Pedig korábban már volt szó róla. Most ~60 millió dollár egy Falcon 9 v1.1 indítás ára, ebből az üzemanyag mindössze pár száz ezer dollár. A SpaceX állítása szerint a Falcon 9 v1.1 maximális teherbírásának 30%-át "visszatartja", vagyis ennyivel kevesebb képességget "vall be" az ügyfeleknek, és a fentmaradó tömeget arra használja, hogy a Falcon 9 v1.1 első fokozatának visszatérő tesztjeit megcsinálhassa. Itt van egy kis matek probléma, mert több olyan repülésnél is nem történt visszatérési kísérlet, ahol elviekben bőven lett volna biztonsági tartalék, de persze lehet, hogy inkább csak az ütemtervbe beillő indításoknál kísérleteznek vele.

Arról, hogy mennyire is csökkenne le egy Falcon 9R (Reusable) indítás ára, nincs még pontos info, de volt említve 7 millió dollár körüli ár, és 500$/kg @ Leo ár is (utóbbi 13 150kg-os hasznos teher esetén 6 575 000 dollárt jelent). Ez azért közel 10x árcsökkenés a jelenlegi árakhoz képest, ami nagyon brutális szint. Ha csak a fele valósul meg, akkor is megéri foglalkozni vele, hiszen a Falcon 9 FT így is a legolcsóbb nyugati hordozórakéta, csak az Orosz vetélytársak közül van egy-kettő, amelyik versenyképes, de ott is egyre csak nőnek az árak. A Szojuz-2-1a és b ára mentek fel szépen, szóval már nem olyan vonzóak, a Proton-M ára 100 millió dollár fölé kúszott kereskedelmi megrendelésekre, az Angara A5 indítási költésge most még ~120 millió dollár körül vannak (~20%-al a Proton-M felett), és csak 2025-re ígérik, hogy a Proton-M alá érnek ~30%-al. A Szojuz frissitésen túl készül egy hasonló méretű 'Főnix' nevű rakéta is, mindkettő ~9 tonnás hasznos teherrel (árakról nincs infó, de a Főnixtől azt várják, hogy 50 millió alatt legyen per indítás). Az ESA versenyképessége is leginkább a Szojuz-nak és a Vega-nak köszönhető, pontos árakat nem mondanak, de 2016-ra összesen 12 indítást terveznek (6x Ariane-5, 3x Szojuz és 3x Vega) és ezért 1.4 milliárd eurós bevételt tesznek zsebre (~116 millió euro per indítás).

Ha a SpaceX valóban elhozza 2020 körülre a ~7 millió árakat, kvázi letarolják a piacot, mivel még csak fejlesztés alatt sincs olyan rendszer, amellyel ez versenyezni tud (a Blue Origin az egyetlen, amelynél ilyesmit látni, ám ők eléggé titkolódzos fajták)...

Tehát a kozmuikus sugárzás okozta random hibákat a mennyiséggel szűrik ki és inkább nagyobb teljesíményű gépeket használnak, nem 386 alapúakat, mint anno az SS?

Miért erőltetik a tengerre leszállást? A bárhonnan indíthatóság miatt? A jövőben nem tervezik úgy alkalmazni, hogy máshol száll fel és le? Nem igazán értem, hogy mi előnye van az újrafelhasználható rakétának, a hasznos terher igencsak csökken adott kg rakétra vetítve fajlagosan...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.01.18. 10:21:44

Egyébként alaposan megy a fórumokon a tippelgetés az indok és a körülmények körül.

Tudni kell, hogy ez egy Falcon 9 v1.1 változat volt, ebből még egy sem tért vissza teljesen sikeresen.
Az eddigi egyetlen sikeres visszatérés két okból is eltért a maitól: egyfelől Falcon 9 Full Thrust (FT) verzió hajtotta végre, illetve az ugye szárazföldön lett végrehajtva.

Eleddig kétszer történt olyan, hogy a láb rögzítése nem volt megfelelő, és az egyik hozzászóló szerint az az FT verzió lába már áttervezett, tehát lehet, hogy az FT sikeresen leszállt volna már. Ez jó hír, mert annyit tesz, hogy a fellépő hiba olyasmi volt, amit már valójában megoldottak.

A NASASpaceflight fórumán egy ürge érdekes adalékot is tett hozzá, azt írja, hogy a DC-X esetében majdnem egy millió (akkori) dollárt költöttek a megfelelő leszállóláb kifejlesztésére (ugyebár ott az egyik leszállóláb nem nyílt ki, és ezért dőlt fel a DC-X), de már nem került ott alkalmazásra. Később átment a részben DC-X-es tapasztalatokra épülő Rotary Rocket céghez, ahol a DC-X féle leszállólábat használták fel végül is, és bármilyen esetben, bármilyen körülmények között ki kellett nyílnia és rögzülnie kellett.


A Rotary Rocket Roton makettje, az említett leszállólábakkal

Egyébként találtam más érdekességet is, a SpaceX nem használd Rad-hardened (sugárzás ellen megerősített) elektronikai komponenseket, hanem hagyományosabb elektronikát használ, viszont többszörös biztosítással, ahol a számítógépek egymást ellenőrzik. Ha valamelyik számítógép eredménye eltér a többiétől, akkor azt a számítógépet újraindítják, és addig a maradék számítógép ellenőrzi egymást (és dolgozik, persze). A szövegek szerint ~10x annyiba kerülne ennél a megoldásnál a Rad-hardened számítógépek alkalmazása, és ráadásul azok számítási teljesítménye messze elmarad a SpaceX által használt megoldásnál.

Ha jól értem a lábat rögzítő támasztó szerkezet záró eleme nem zárt vissza fagyás miatt.

ezt úgy kell érteni a jég miatt rideg maradt az anyag és elpattant?

Falcon lands on droneship, but the lockout collet doesn't latch on one the four legs, causing it to tip over post landing. Root cause may have been ice buildup due to condensation from heavy fog at liftoff.

a landolás másodpercei

laikusként, első ránézésre én azt mondom, hogy a lábat kell újratervezni. nagyobb alátámasztást adni amin nehezebben esik kívül a súlypont. talán olyat ami hidraulikus csillapítással dolgozik. a mostaninál is úgy néz ki nem az alátámasztási felülettel volt baj, hanem gyenge volt a lába és elgörbült.

Mondjuk a Földön a maihoz képest teljesen más körülmények között alakult ki az élet (ha ez egyáltalán itt történt), sőt eleve a ma tapasztalható földi körülményekért részben az élőlények a felelősek. Ebből kiindulva szerintem valószínű, hogy nem a mai Földhöz hasonló bolygón fogjuk megtalálni az élet első nyomait...
Utoljára szerkesztette: Pares, 2016.01.17. 22:14:48

Nem sikerült

Úgy néz ki nem sikerült. Bár úgy tűnik nem tudják biztosan, lehet szétcseszte a rakéta a kamerát is😊 Azt mondták 45 perc múlva jelentkeznek, hát azt nem várom ki.

u.i. a leszállásra értem, persze
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.01.17. 20:08:09

Ma 19:42kor újabb SpaceX launch. Ezúttal dron hajóra próbálják meg a leszállást megint

Amennyire én a visszajelzéseket eddig olvastam, HC űrmániásnak kicsit csalódás az egész. A 'giroszkóp' és az szimulátorok poénosak, de kilométeres sor áll mindig ott. Némelyik kiállított űrkaszula (makettje) annyira elnagyolt, mintha a sufniban dobták volna össze tegnap éjjel. Összeségében én kicsit kiábrándultam most belőle, pedig meg akartam én is nézni...

<#alien2>