10000
-
overseer-7 #5218 ezzel egyet értek.. a veszteség a lábak fel le rakogatásában jelentkezik..
Tökéletes sík terepen, a kerék a legjobb hatásfokú gép..
De a mars sziklás tájain.. extrém felszínein.. már jobb hatásfokkal működne egy több lábú lépegető.
Hosszú vékony. erős csáp lábakkal lehetne minimalizálni a lépegetés veszteségét.
-
Sequoyah #5217 Pontosan, a mozgas akkor a leghatekonyabb, ha az energia minel nagyobb hanyadat a mozgas iranyaba tudjuk leadni, tehat a talajjal parhuzamosan. A kerek hasznalataval ez nagyreszt teljesul is. A lepegetessel viszont ennek jelentos reszet elpazaroljuk a talajra meroleges, fel-le iranyu mozgasokra. A ketlabra allas is azert jart hatekonysagnovekedessel, mert kevesebb energia ment el a fel-le iranyu mozgasra, a kerek ezt viszi tovabb. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5216
Önmagában az, hogy az ULA nem engedte meg, hogy egy SpaceX alkalmazott mozogjon a saját épületükben, még valahol érthető is. -
overseer-7 #5215 az ufók is konkurencia ha úgy vesszük.. ők is az űrbizniszben utaznak.. abban is -
fonak #5214 Szóval nem az ufók voltak, hanem a konkurencia?:) -
#5213
Enyhén szólva érdekes esemény történt a SpaceX robbanás vizsgálata során pár hete - ha igaz... -
#5212
Menthetetlen vagy. Nem véletlenül van az, hogy a világ összes harcjárműve kerekes vagy lánctalpas és csak a balfasz sci-fikben vannak lépegetők... -
#5211
Az ötleteiddel az a baj, mint a sok természettudományos analfabétáéval. A legalapvetőbb számításokat sem végzed el.
1. 100 km/h futkosás? Minek...? Tökéletesen sík terpen sem megy ez itt a Földön nagyobb gravitációval...
2. Ennek energiaigénye? A Marsnál kevsebb, mint fele már csak a napelemek teljesítménye a Földhöz képest.
3. 6-8 méteres csáp? Eszednél vagy? Szerinted ez mekkora tömeg lenne? A teljesíméyt meg lopnád hozzá..:?
Értem én, hogy van benned lelkesedés, de azért ilyen szüntű tudatlanság kicsit fájdalmas... -
overseer-7 #5210 tudom én ezt nagyon jól..
Megfelelő AI kell.. és megfelelő szenzorok a környezet letapogatására.. az ai meg megtervezi az útvonalat.. és a lábak mozgatását..
az hogy régen kudarcba fulladt hasonló project.. még jelenti a koncepció bukását..
az hogy az ember gyorsabban teker az természetes.. erőátvitel.. áttétel stb.. az emberi gyaloglás eleve rossz hatásfokú.. állandóan gyorsítunk lassítunk járás közben is.. Még ebben is lenne hova fejlődnünk.
Energetikai szempontból.. egy ilyen futkosó is lehet közel olyan hatékony mint egy kerekes.. sőt egyes terepeken még hatékonyabb is..
ott ahol a keréknek állandóan egyenletlen felületi akadályokat kell leküzdeni..
a koncepció életképes.. és hatékony.. de majd meglátjuk a középtávú jövőben -
Irasidus #5209 " futkosóval sokkal gyorsabban haladhatna a mars felderítése .."
Nem azért ilyen lassúak ezek a járművek mert kerekük van, hanem azért mert félautomata ön-vezérlőek és a cél nem az, hogy a következő kőnél felboruljon. És amíg nincs jobb AI, addig ez a sebesség marad, illetve száguldva nehezen tudnának a kutatók - távolból - vizsgálatokat folytatni (a rádiójel oda vissza 30 és 45 perc közti idő). Ez számítástechnika és óvatosság kérdése, aminek a kerékhez semmi köze, mert tudnának gyorsabb eszközt is építeni nyilván, csak ez nem a forma-1.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.01. 18:19:36 -
#5208
Ember, gondolkozzál már egy kicsit. Azzal a teljesíménnyel, amivel az ember 4 km/h-s tempóval sétál sík terepen, azzal 18 km/h táján teker... Ameddig nem sziklamászás a cél, addig esélye nincs a karoknak és lábaknak. -
Irasidus #5207 A NASA kísérletezett ilyen robotokkal a 90'-es évek elején, Dante-I és Dante-II néven futott a projekt. Aktív vulkáni kürtőket vizsgálták, ahol a terep, a dőlésszög nem engedték meg a kerék használatát. A végeredmény az volt, hol elakadt, és helikopterrel kellet kimenteni, mert a legkisebb repedésbe, kövek közé is beszorul a lába, és utána mozgásképtelené válik. Ezért tettek le ennek használatáról a továbbiakban.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.01. 18:09:44 -
overseer-7 #5206 egy pók járása.. robotizálva .. nem hinném, hogy sokkal hatékonyabb lenne a kerekes meghajtás..
a lábakon járásnál is ha úgy van megoldva, hogy a hordozni kívánt terhet.. törzset.. folyamatos sebességen tartja a rendszer.. és nem töredezett a mozgás.. tehát nincs szakaszos gyorsítás.. lassítás.. hanem precízen egyenletesen halad.. akkor van olyan hatékony mint a kerekes rendszer..
plusz.. hatalmas előny az, hogy minden terepen képes haladni.. míg a kerék.. hát nagyon korlátozott.
Persze nem ilyen pár centis lábakra gondoltam.. hanem ilyen 6-8 méteres járó csápokra..
amivel szaladni képes.. és haladhat akár 100 km/h val is.. ugrálva szinte -
Katalizátor #5205 Nyomassunk ilyen monolit cuccot, mint az Interstellarbam! :D -
#5204
Mert a járás borzasztóan nem hatékony energetikailag ezen felül sokkal bonyásabb. Tehát a kevés rendelkezésre álló teljesíménnyel gyorsabban lehet mozogni. Ezen felül távvezérléssel nem borul fel a cucc. A lábakon álló, ha felborul, akkor annak komoly gondjai lennének...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.01. 15:19:17 -
overseer-7 #5203 én azt nem értem, hogy mi a fenének gondolkodnak még mindig kerekekben amikor holdjárót, marsjárót terveznek?
Ma már szuper lineáris motorok is vannak.. erősek mint a hidraulika munkahengerek, és gazdaságosabbak és pontosabbak is.
A technológia adott.. ideje lenne végre lemodellezni egy rovar, vagy pók járását.
Egy több lábon járó pókszerű lépegetővel, futkosóval sokkal gyorsabban haladhatna a mars felderítése .. és bármilyen terepen elmászik.. ahol van szilárd talaj ahova megtámaszthatja a lábát.
akár milyen sziklás.. akár milyen meredek.. ha hatalmas vékony csápszerű lábaid vannak.. mindegy a terep földrajza -
#5202
Ezért tesztelnek pl. Hawaiion holdjárókat :)
![]()
![]()
-
#5201
A Durva az, hogy ha valaki be PS-elne egy éghátteret fekete fehérben, akokr alig lehetne megmondani első látsára, hogy ez nem a Földön készült kép. -
#5200
Nagyon hasonlít a lenti 16 kilométeres képre -
Pares #5199 Röviddel a becsapódás előtt:
![]()
-
#5198
Elöljáróban: minden eléggé "lassított felvétel" módban működött ott :)
Elég kicsi a 67P, a tömege 10^13 kg, úgyhogy a keringési sebesség se túl nagy, és a felszínén a szökési sebesség se az (mivel nem igazán gömbölyű, így változó - 0,8 - 1,1 m/s, a Holdon 2380, Földön 7910) - a felszínén a gravitáció kb 10^-3 m/s^2, a földi tízezrede.
A Philae-t kb. 1 m/s relatív sebesség mellett "engedte el" - ekkor volt az ellipszis legközelebbi pontján, vagyis a legnagyobb sebességgel mozgott.
A végső leérkezés úgy működött, hogy eltávolodtak egy kicsit, majd 19 km távolságban beindították utoljára a hajtóműveit, amivel elfogyasztották a keringési sebességet (azt a keveset), majd ráhagyták a gravitációra, hogy tegye a dolgát.
(ugyanezért marha nehéz valamit belelőni a Napba, mert óriási relatív sebességünk van hozzá képest, és azt el kellene fogyasztani)
kb. 2 kilométer távolságban 0.6, leérkezéskor 0.9 m/s körül lehetett a sebessége a 67P-hez viszonyítva.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.10.01. 07:03:40 -
#5197
Mekkora volt a sebesség a végén? Lehet, hogy akkor ott lebeg? Eleve azt nem vágom, hogy akkor a ütökös körül valami néhány száz km/h sebességgel keringett? Mekkora volt egy ilyen kis gravitációval bíró test esteén a keringési sebesség? -
Pares #5196 Ott van a kép leírásában...
"The initially reported 51 m was based on the predicted impact time. Now that this has been confirmed, and following additional information and timeline reconstruction, the estimated distance is now thought to be around 20 metres, and analysis is ongoing" -
#5195
Twitteren 51 métert írnak erre a képre, de végül mindegy is. Csak azt nem értem hogy most totál szétcsapták? Meg tényleg semmi esély, hogy x év múlva kap egy kis fényt és felébred valahogy? -
#5194
És az utolsó kép, nagyjából 20 méter magasból. -
#5193
Pár óra van hátra, sok szép kép és livestream, 10:40GMT környékén várható a koppanás, amiről kb. 40 perccel később értesülünk.
16 kilométerről:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
9 kilométerről:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.09.30. 10:13:10 -
#5192
lávacsövekről tudok
azokat szokták barlangnak (is) nevezni -
Prof William #5191 "Főleg, hogy sok barlangot is felfedeztek már... "
Erről még nem is halottam. Persze evidens hogy Marson is vannak barlangok de még nem halottam hogy találtak volna egyet...
Tudsz linket adni? -
Pares #5190 Egyelőre szó szerint csak a felszínt kapirgáljuk, én nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi rejtőzik a felszín alatt. Főleg, hogy sok barlangot is felfedeztek már... -
Prof William #5189 Én is erre gondoltam. Majd nagy boldogan kipipáljuk, hogy "Van élet a földön kívül!" aztán ha kell Mars beszántjuk az egészet. :)
Ha egy bolygón fejlett ökoszisztémát találnánk akkor persze nem így lenne, de mars esetében erre 0% az esély. -
Sequoyah #5188 A tobb mint valoszinu az azert eleg eros tulzas. Ez csak akkor igaz, ha mar regebben is az egyik bolygorol fertozodott meg a masik. Ha a ket bolygon kulon-kulon is kialakult az elet, akkor mashogy fog kinezni, mert nem valoszinu, hogy tobb esetben is pontosan ugyanugy jatszodna le. -
overseer-7 #5187 ha találunk életet a marson.. több mint valószínű ugyan az a DNS kódolású szén alapú élet lesz az is mint itt van..
begyűjtjük minden fajtáját.. kapnak egy háborítatlan rezervátumot.. ahol éldegélhetnek majd..
a bolygó 99% át meg lefoglaljuk magunknak -
#5186
Tehát a hódításunk jogosságát igazolhatjuk azzal, hogy hagytunk nekik rezervátumot. :) -
Renegade #5185 miért lenne más?
ugyanazt mondja el, mint a másik -
#5184
Igen, azért linkeltem ezt is, mert itt is foglalkoznak a témával, és más egy kicsit a kifutása. -
#5183
Ez ugyanarról szól és te linkelted ezt is. -
Sequoyah #5182 A baj az, hogy visszuk a sajat mikrobainkat, sot terraformalasrol beszelunk. A mikrobak maguk nem hiszem, hogy barkit is erdekelnek, de alapjaiban megvaltoztatjuk a bolygo evoluciojat. Hogy ez baj-e, vagy erdekeljen-e egyaltalan minket az mas kerdes. -
#5181
Neumann-gépek és a galaxis, picit másképpen
-
#5180
Most tényleg azt gondolod, hogy az 56 millió négyzetmérföldből csak pár négyzetméterben van valami? Mi meg pont azt megtaláljuk és pont beszántjuk amivel elcseszünk mindent. Sztem előbb nyerem meg 5ször egymás után a lottót minthogy ez előfordulna. Viszont ha ennyire félünk lehet több mérést is csinálni és ha van pár kilométerrel távolabb is olyan élet, akkor az első helyszínen nyugodtan dolgozhatunk, mert majd a másik helyszínen tovább él.
Az átalakulást kb ki lehetne védeni úgy, hogy sátorban próbálkozunk, egyéb okok miatt is kelleni fog, meg fizikailag is elszeparáljuk a talajt, tehát valami árok szerűséggel, vagy máshogy.
Szerintem nem fognak ennyire kesztyűs kézzel bánni a dologgal kapcsolatban. Meg nem is kell, mert csak magunkat korlátozzuk, kb semmiért. Főleg, hogy már így is van esély, hogy "megfertőztük" a roverekkel. Hiába a sok csírátlanítás stb, az ISS külsején is találtak már életet ugye. -
#5179
És ha csak ott élnek meg azok a mikrobák, máshol nem? És ha a földi genommal találkozva átalakulnak? Mi lesz egy hónap múlva, egy év múlva, 100 év múlva? Már a Földön is folyamatosan átalakulnak a vírusaink, baktériumaink, nincs olyan, hogy mindenre rögtön lesz válaszunk, más kérdés, hogy ismerjük a kockázataikat és ezt felvállaljuk, hogy nem fontos. Aztán persze a természet mindig meglep minket...
