Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #5332
    Az EXOMARS időtáblája:

    2005: Az ESA jóváhagy egy Mars orbitert és rovert a 'Flagship' (kiemelt költségvetésű) programok között. A hordozóeszköz egy Szojuz-Fregatt, amiért az ESA fizet. Az orbiter elsődleges feladata a Mars rover és a Föld közötti kommunikáció biztosítása.
    2009: A lassan haladó programba beszáll a NASA, azon az áron, hogy Atlas V. rakétával indítják a Rover-t. A rakéta kisebb teljesítménye miatt a áttervezésre szorul a program. Rövidesen kettébontják a programot, két Atlas V. indításra. Ekkor bekerül a programba egy új amerikai rover is, a Mars Astrobiology Explorer-Cacher (MAX-C). Még 2009-ben az ESA és a Roszkozmoz aláír egy megállapodást, ahol a hosszú ideje szenvedő Fobosz-Grunt programot összehoznák az ExoMars-al. Az oroszok egy Proton hordozórakétát biztosítanak "tartalék megoldásként", cserébe orosz műszerek és alkatrészek kerülnek az ExoMars-ba.
    2011: A NASA megszorítások miatt a MAX-C rovert kivonják a képletből, egy Atlas V. és egy Proton indítás lenne, az előbbi 2016-ban a Trace Gas Orbitert juttatná a Mars köré és egy kisebb európai leszálló modult a felszínre, ez a Schiaparelli-t, a második pedig 2018-ban egy új, nagyobb európai Rover-t, amelyen amerikai és talán orosz tudományos eszközök is lennének.
    2012: Év végén a 2013-as NASA költségvetést átstrukturálják. A James Webb űrteleszkóp költségeinek megszaladása miatt az ExoMars programból teljesen kiszállnak az amerikaiak.
    2013: A Roszkozmosz és az ESA megállapodik a 2016 és 2018-ban induló ExoMars missziókról. Az oroszok adnak két Proton-Briz hordozórakétát, illetve ők építik az ExoMars 2018 Rover leszálló modulját. Cserébe a Trace Gas Orbiter fedélzetére telepítenek két, eredetileg a Fobosz-Grunt számára készült tudományos műszert, további kettőt az ExoMars fedélzetére, és a teljes program tudományos eredményeihez teljes hozzáférést kapnak.
    2014: A költségvetés problémái miatt a Kanadai űrügynökség is beszáll kis mértékben a programba, cserébe a tudományos eredményekért.
    2015: Eredetileg 2016 februárban indítandó első ExoMars missziót egy hónappal eltolják, miután a leszálló egység üzemanyag-érzékelő rendszerében hibát találnak.
    2016: A 2018-as második indítást (amely a Rovert viszi majd) két évvel eltolják, így 2020-ban indul csak. Márciusban a TGO-t elindítják egy Proton fedélzetén a világűrbe, most októberben éri el a Marsot. A Schiaparelli október 16.-én levált a TGO-ról, a TGO ugyanis több légköri fékezéssel áll majd a végleges pályájára, míg a Schiaparelli minél hamarabb leszáll (így a TGO-nak nem kell a leszálló modul tömegét is lefékeznie). Ma fog a leszálló modul belépni a légkörbe és Marsot érni...