10000
-
#5540
Hát, Newton bácsi óta a tömegtől és a távolságtól függ a dolog, és mivel mindkét tömeg első hatványon van, így ha valami ezerszer nagyobb tömegű, akkor ahhoz ugyanakkora távolságban ezerszer akkora erőhatás jár.
Mi az, hogy "abszolút" gravitációs erő? -
#5539
Ez a realtív. Csak éppen a nap abszolút gravitációs ereje nagyobb. -
#5538
4 nagyságrend van a Jupiter és a Ganümédesz között, és 3 nagyságrend a Nap és a Jupiter között. -
#5537
Pont, hogy nem. A Jupiter és holdja esetén nézd meg a tömeg arányt. Olyan vulkanikus tervékenység van, hogy kicsit nagyobb lenne és talán a bolygó sem lenne egyben már. Valamelyik holdjának az átmérő változása asszem mérhető. Elég durva.
Ha egy nagy tárgy sok kicsire szétesik, akkor a felület / tömeg aránya drasztikusan megváltozik, ami a sugárzás és elégés szempontjából sem mindegy... -
overseer-7 #5536 Szerintem az árapály hatások nem olyan lényegesek..ahogy fellép már nem sok vizet zavarna.. hiszen mindjárt be is kapná a nap a kis bolygót.
Talán az okozna zavart, hogy a nagy gázbolygók belsejében folyékony fémes hidrogén-hélium van, ami reagál az elektromágneses erőkre amit a nap gerjeszt mint egy dinamó.
Mint ahogy egy napkitörés is milyen szép mágneses erővonalat kirajzoló plazmát húz..
Talán a gazbolygó is szépen szétkenődne egy ilyen erővonalban, ha jó helyen van jó időben.. -
#5535
még egy keresés eredménye - ezen a hülye interneten csomó mindent meg lehet találni, ha az ember egy keresőt használ
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.01.25. 14:12:13 -
#5534
Ha megtetszik neki a téma, ő utánajár és kiszámolja neked, és a Naprendszerünkben van sokféle méret és összetétel ahhoz, hogy lefedjen elég szélességet, hogy látni lehessen a lehetőségeket. -
#5533
Engem a kérdés inkább a rogue planet illetve hatalmas meteoritok szempontjából érdekelt volna nem totál elméleti kérdésként. -
#5532
Könnyedén szétesik bármi, a Naprendszerünk teljes tömege 1.0014 Naptömegnyi, még a Jupiter is elég pici (10^27 kg) a Naphoz (10^30 kg) képest.
Ha elég egyenesen és nagyon nagy sebességgel sikerül a Naprendszeren kívülről jönnie bárminek, akkor esetleg eléri a felszínt, de ha bármi Naprendszeren belüli dologról van szó, az kering, és elliptikus pályán van. Itt főleg az lehet a kérdés, hogy milyen anyagok vannak benne, általános modellt erre biztos nem lehet találni. Küldd el a kérdésed Randall Munroe-nak, ő szeret ilyesmiken elszüttyögni (mi történne, ha a Naprendszer bolygóit beledobálnánk a Napba?) -
#5531
Az elégéssel kapcsolatban az merült fel bennem, hogy ha a sebesség nagy, akkor van idő elégnie? Viszont a Napnak van gravitációja... Ha gyorsan mozog egy test, akkor nem fogja széjjel tépni azt? A Jupiternél valamelyik holdnál az árapály erőtől van brutális vulkáni tervékenység. Akkor a Napnál darabokra eshet egy Föld/Hold méretű objektum?
A Jupiter ütközésnél nem merül fel az, hogy a Naphoz közeledve a Jupiter tömegének egy részét a Nap szimplán "elfújja" és gáz felhő lesz a Nap körül, ami lassan épül be? Vagy a Juptier is adott esetben darabokra szakadna?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.25. 11:54:48 -
#5530
egy Jupiter-Nap ütközést találtam, egy Föld méretű kis vacak valószínűleg nem okozna jelentős eseményt (egy kis napkitörés, ilyesmi valószínűleg előfordulna, de még a felszínt se érné el - elégne és szétkenődne a hő és a gravitáció miatt)
csillagszületésről: Wiki barátnőnk, hiszen több módja is van annak. -
#5529
https://sg.hu/cikkek/123325/bolygoval-utkozhetett-a-halvanyulo-csillag
Ezen hír kapcsán. Van arra modell, hogy mi történne, ha egy Föld / Hold méretű objektum telibekapná a Napot? Milyen sebességű és tömegű objektum érné el azt, hogy a Nap nagyon megboruljon vagy akár szét is essen?
Egy csillag születését egyébként hogyan kell elképzelni? Egy gáz a gravitáció miatt egyre sűrűbb és sűrűbb lesz és gázióriás állapotból "pillanatok" alatt átvált "fúziós üzemmódba"? Vagy mennyi idő alatt indul be ez? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5528
A legutolsó Ariane 6 konfiguráció, 2 vagy 4 szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta, és LOX / LH2 első illetve második fokozat:
-
#5527
2004 január 25-én landolt a Marson az Opportunity rover, mostanáig közel 44 kilométert tett meg. -
overseer-7 #5526 véletlenül pont olyan vállalkozást készülök elindítani, ami egy új technológiával filled rubint állít elő, nagyobb tisztaságban mint eddig volt elérhető.
épp a vákuum vitrifikációs kabint építem, szerzem be hozzá az alkatrészeket..
aztán ha kész megy az ipar számára a kristály növesztés.. lézerekhez és mézerekhez -
overseer-7 #5525 használhatnának szilárd test mézereket, azzal nincs annyi gond mint a gázzal -
#5524
Alapvetően összetett dolgokról van szó:
3db rubídium atomóra és 7db hidrogén-mézer atomóra döglött be.
A rubídium órák bedöglése azért ciki, mert a működésüket vizsgálva a Földön akkor történt ilyen hiba, ha rövidzárlat történt bene.
A hidrogén-mézer atomórák pontosabban, ezért kínos, hogy ezek hajlamosabbak a működési problémákra. A hibák itt nem azonosak - az egyik hibajelenség szoftveres, egy túl alacsonyra állított paraméter-tolerancia miatt következhetett be (ez két alkalommal fordult elő). A másik hibajelenség cikibb, ez egy ismert probléma, mely szerint egy leállított atomóra elindításárnál van egy bizonyos esély, hogy az óra nem fog többet elindulni. Mivel az atomórák nem folyamatosan működnek, hanem a négyből kettő működik, a kettő tartalék, ezért időről-időre cserélgetni szokták őket - itt tűnt fel, hogy sokat (4db) nem sikerült újra beindítani.
A hetedik hidrogén-mézer meghibásodásról nincs információ. -
#5523
Régen minden jobb volt, a svájci órák is: eddig 10 atomóra romlott el az eddig felbocsájtott 18 Galileo navigációs műholdon, és most vizsgálat indult az okok kiderítésére. A cikk ezen felül kitér a Schiaparelli becsapódásának új vizsgálati eredményeire is. -
overseer-7 #5522 ezt rakjuk be linknek a banner alá.. -
#5521
Sok sok műhold -
Renegade #5520 ![]()
-
#5519
Egy elég messze lévő kvazár a fényessége alapján negyvenszer forróbb (40 trillió Kelvin), mint amit eddig gondoltak a csillagászok ezekről az égitestekről. -
#5518
Egy óriási, 10000 km-es "hullám" jelent meg a Vénusz légkörében, ami az egész bolygót átöleli. -
#5517
és a kivetítés elég jól tartja magát a középvonalhoz... -
#5516
Aldrin nagyon jó tartja magát, de hát hiába, ők sem fiatalodnak... -
#5515
Ha Wikipédia helyes, akkor már csak 6 ember él, aki járt a holdon :(
Apolló 11 - Buzz Aldrin (86 éves)
Apolló 12 - Alan Bean (84 éves)
Apolló 15 - David Scott (84 éves)
Apolló 16 - John Young (86 éves)
Apolló 16 - Charles Duke (81 éves)
Apolló 17 - Harrison Schmitt (81 éves) -
#5514
Meghalt Gene Cernan, utolsó ember aki a Holdon járt. :(
Tudja valami hogy még hányan élnek, azon 12 ember közül, akik a Holdon jártak?
Utoljára szerkesztette: Imremagdi, 2017.01.16. 21:50:41 -
Irasidus #5513 Most ez nem egy űrmisszió, még csak nem is űrteleszkóp: "TBD – The Thirty Meter Telescope (TMT), an extremely large telescope that will be built in either Hawaii or the Canary Islands, will become operational.". A Mars One és kamu társairól nem beszélve. Azért ennél jobb összeállításokat is találni, ez inkább zavaros, és bántó. -
#5512
Az elkövetkező 20 év bejelentett és tervezett űrmissziói. A vége felé már elég bizonytalan és ritkás persze az egész, de az eleje érdekes lehet. -
#5511
Ha már, tegnap indult az SS520-4 japán rakéta a TRICOM1 cubesat-al.
A 2,6 tonnás SS-520-4 egy háromfokozatú szilárd hajtóanyagú rakéta, amelynek a 4kg-os, 3U méretű TRICOM1-et kellett volna 180 km × 1500 km-es eliptikus pályára állítani. Az első fokozat kiégése után azonban a második fokozat nem gyulladt be, így az indítás sikertelen volt. Az SS-520 ára cirka 0,4 millió dollár, vagyis per kilogram alapján igen drága, de abban bíznak a japánok, hogy ezt idővel le tudják csökkenteni.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.15. 10:52:29 -
#5510
Az agresszív fejlődésnek ára van, a kérdés inkább az, hogy az, hogy az agresszív fejlődés miatt táncba vitt konkurensek (ULA, Blue Origin, ArianeSpace) mennyire fognak botladozni. Ne feledjük, hogy a Falcon 9-nek ez volt a 29. indítása (30.-adik, ha az AMOS-6 balesetet belevesszük, de ott az indítás előtt odaveszett a rakéta és a hasznos teher is), és eddig 1 indítási és 1 indítás előtti kudarcuk volt, meg a 4. indításnál a másodlagos hasznos terhet nem tudták megfelelő pályára állítani. Ha figyelembe vesszük a nyaktörő tempójukat, akkor ez nem is rossz. Persze onnan is meg lehet közelíteni, hogy eredetileg milyen tempót ígért Musk, és azt mennyire nem tudja tartani. ;)
A másik oldalról akinek nagyon kellett, az az Iridium. Számukra a NEXT műholdak a túlélést jelentik, mert ha elindul a Google saját műholdrendszere, akkor utána kb. senkit sem fog érdekelni a 128kbit/s mobil és a 1,5MBit/s-os telepített (ez mondjuk lehet hajó vagy repülőgép is) rendszer sebessége. -
#5507
"All satellites deployed." -
#5506
Nagyon kellett ez nekik. -
#5505
landolt 
-
overseer-7 #5504 már füstölög.. töltik be a loxot -
overseer-7 #5503 apa kezdődik.. apa kezdődik -
#5502
mi a különbség? -
kamionosjoe #5501 Köszi. (bár én 6:54 helyett 18:54-et írok a pontosság kedvéért 
)
Utoljára szerkesztette: kamionosjoe, 2017.01.14. 09:39:36 -
#5500
Köszi a linkeket! :) -
#5499
Ha valaki követné, a YT-os technical webcast itt fog futni, a hosted pedig itt.
