Mûködõ vulkánok lehetnek a Marson
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#113
D. Dávid kérdései:
Hogy keletkezett a nyomo gravitacio ha helyesnek feltetelezzuk az osrobbanas elvet es probalunk viszonylag aszerint gondolkodni?
Valószínûleg nem "keletkezett" a gravitáció sem és a többi anyag sem az õsrobbanással, hanem csak felrobbant egy állapot amely a robbanást megelõzõen ott volt, ez valószínûleg egy nagy fekete lyuk volt amely tartalmazta (hozzávetõleg) az Univerzum összes anyagát. A világegyetem fejlõdése valószínûleg ciklusos, néha fel felrobban. Ehhez össze is kell gyûlnie az anyagnak, de ez nem úgy megy ahogy azt ma gondolják, tehát nem úgy hogy majd a tágulás lassan megáll, aztán szépen összeesek az Univerzum egy pontba ami a Nagy Reccs lenne, ez biztos hülyeség mert ez a vonzó gravitációbõl indul ki. Az összegyûjtés egy másik mechanizmussal megy végbe.
A nyomo gravitacio alapjan merre tart a mi univerzumunk? Hogyan tagul?
A megfigyelések szerint tágul és nagyon messze egy kicsit gyorsabban tágul. Ez a vonzó gravitációval nagyon váratlan, de nyomó gravitációval még logikus is lehet, mert belülrõl hat a nyomóeró kívülrõl meg érthetõen kevesebb, mert a gravitációs sugárzás (DVAG) is valahol inkább belül van mint kívül, ha valahol legalábbis megpróbáljuk meghúzni az Univerzum határát, ami biztosan nem könnyû, fõleg ha a gravitáció gyorsabb mint a fény, ami pedig nagyon valószínû.
Egyenletesen vagy erre arra ossze vissza?
Viszonylag egyenletesnak látszik
A graviton mint elemi reszecske milyen es mekkora szerinted? vagy akkor hogyan mukodik?
A graviton tényleg elemi részecskének tûnik, de az én különvéleményem szerint 2 részbõl áll, tehát valójában a részek az elemi részecskék és talán párosával adhatnak egy gravitont, lásd fénymodell http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
Ez a graviton nagyságrendekkel gyorsabb mint a fény, mert a fény egy megbéklyózott graviton, míg az atomos világ állóra béklyózott gravitonokból áll. Az anyagi világ tulajdonképpen gravitonokból áll, nem pedig atomokból, mert az atomok csak kb 5% -ot tesznek ki, a többi sötét energia ami szerintem ezen gravitonokból áll. A maradék sötét anyag a fene tudja mibõl van, de szerintem ide sorolható a fekete lyukak anyaga is.
Azt tudom hogy a gravitacios ero vegtelenul gyenge..
Ezt nem állítanám, mondjuk azt, hogy nagyon gyenge, ez azért van mert a DVAG sugárzás nagyon gyengén nyelõdik el az anyagban (a konvencionális anyagban)
egyben mondhatjuk vegtelen tavolsagu is
Ezt sem feszegetném túlzottan, nagyon nagy távolságban is meglátszik a zavar a DVAG -ban abból a bizonyos irányból ahol a tömeg van.
a graviton sebessege telleg sokmillioszorosa lehet a fenyenek?
Szerintem igen, de ez nem az elõbbi állításból következik.
Mely Einsteinnel teljesen ellentmond ki kimondta hogy annal nem letezhet gyorsabb dolog?
Einstein egy hülyeséget mondott ki.
Tulajdonképpen nincs is olyan hogy vakuum?
Igen ezt jól látod, szerintem is az Univerzumon belül nincs vakuum
Az anyag mindenutt ott van es minden anyag?
Igen mindenütt ott van, kb 20 -szor annyi mint amennyi látszik (hacsak meg nem döntik magukat a csillagászok). Az energia is anyag, legfeljebb nyugalmi tömege nincsen, de úgysem tudjuk mi a tömeg. Csak annyit tudunk hogy mérhetõ, de, hogy mi az azt nem. A fénymodellt gondold át, talán közelebb jutsz mi a tömeg.
Hogy keletkezett a nyomo gravitacio ha helyesnek feltetelezzuk az osrobbanas elvet es probalunk viszonylag aszerint gondolkodni?
Valószínûleg nem "keletkezett" a gravitáció sem és a többi anyag sem az õsrobbanással, hanem csak felrobbant egy állapot amely a robbanást megelõzõen ott volt, ez valószínûleg egy nagy fekete lyuk volt amely tartalmazta (hozzávetõleg) az Univerzum összes anyagát. A világegyetem fejlõdése valószínûleg ciklusos, néha fel felrobban. Ehhez össze is kell gyûlnie az anyagnak, de ez nem úgy megy ahogy azt ma gondolják, tehát nem úgy hogy majd a tágulás lassan megáll, aztán szépen összeesek az Univerzum egy pontba ami a Nagy Reccs lenne, ez biztos hülyeség mert ez a vonzó gravitációbõl indul ki. Az összegyûjtés egy másik mechanizmussal megy végbe.
A nyomo gravitacio alapjan merre tart a mi univerzumunk? Hogyan tagul?
A megfigyelések szerint tágul és nagyon messze egy kicsit gyorsabban tágul. Ez a vonzó gravitációval nagyon váratlan, de nyomó gravitációval még logikus is lehet, mert belülrõl hat a nyomóeró kívülrõl meg érthetõen kevesebb, mert a gravitációs sugárzás (DVAG) is valahol inkább belül van mint kívül, ha valahol legalábbis megpróbáljuk meghúzni az Univerzum határát, ami biztosan nem könnyû, fõleg ha a gravitáció gyorsabb mint a fény, ami pedig nagyon valószínû.
Egyenletesen vagy erre arra ossze vissza?
Viszonylag egyenletesnak látszik
A graviton mint elemi reszecske milyen es mekkora szerinted? vagy akkor hogyan mukodik?
A graviton tényleg elemi részecskének tûnik, de az én különvéleményem szerint 2 részbõl áll, tehát valójában a részek az elemi részecskék és talán párosával adhatnak egy gravitont, lásd fénymodell http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
Ez a graviton nagyságrendekkel gyorsabb mint a fény, mert a fény egy megbéklyózott graviton, míg az atomos világ állóra béklyózott gravitonokból áll. Az anyagi világ tulajdonképpen gravitonokból áll, nem pedig atomokból, mert az atomok csak kb 5% -ot tesznek ki, a többi sötét energia ami szerintem ezen gravitonokból áll. A maradék sötét anyag a fene tudja mibõl van, de szerintem ide sorolható a fekete lyukak anyaga is.
Azt tudom hogy a gravitacios ero vegtelenul gyenge..
Ezt nem állítanám, mondjuk azt, hogy nagyon gyenge, ez azért van mert a DVAG sugárzás nagyon gyengén nyelõdik el az anyagban (a konvencionális anyagban)
egyben mondhatjuk vegtelen tavolsagu is
Ezt sem feszegetném túlzottan, nagyon nagy távolságban is meglátszik a zavar a DVAG -ban abból a bizonyos irányból ahol a tömeg van.
a graviton sebessege telleg sokmillioszorosa lehet a fenyenek?
Szerintem igen, de ez nem az elõbbi állításból következik.
Mely Einsteinnel teljesen ellentmond ki kimondta hogy annal nem letezhet gyorsabb dolog?
Einstein egy hülyeséget mondott ki.
Tulajdonképpen nincs is olyan hogy vakuum?
Igen ezt jól látod, szerintem is az Univerzumon belül nincs vakuum
Az anyag mindenutt ott van es minden anyag?
Igen mindenütt ott van, kb 20 -szor annyi mint amennyi látszik (hacsak meg nem döntik magukat a csillagászok). Az energia is anyag, legfeljebb nyugalmi tömege nincsen, de úgysem tudjuk mi a tömeg. Csak annyit tudunk hogy mérhetõ, de, hogy mi az azt nem. A fénymodellt gondold át, talán közelebb jutsz mi a tömeg.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#112
"Egy ûrhajót elküldök tíz fényév távolságra, utazik egyenes vonalú egyenletes mozgással, ott megfordul és visszajön, nem csinál mást."
A megfordulás is gyorsulás.
"A fénysebességet mindig szigorúan egysíkban, vízszintesen mérik. Hiába mérik az összes vízszintes irányban, az semmiképpen nem tartalmazza az aktuális függõleges irányt, tehát hiába méred tavasszal vagy õsszel, vagy bármikor, a Föld középpontja felé vett irány soha nincs a mérések között."
Miért kitüntetett irány a világegyetemben a "Föld közepe felé" ?
Egyébként is a Föld éterhez képest való mozgását akarjuk kimérni, az meg nem a saját középpontje felé mozog.
Ráadásul könnyen ki lehet mérni a függõlege irányt is. Akár házilag is elkészíthetõ a szükséges berendezés.
De nem is merném biztosra mondani, hogy soha senki nem mért még függõlegesen. A nem földi mérések pl. szinte biztos nem a felszínnel párhuzamosak.
"Nem a tér görbületét mérték, mert olyan nincs is. Egy hatást mértek, amit Einstein a semmi (téridõ) görbületével próbált magyarázni, mivel elvetette az étert. Ha az étert megtartja még talán lenne is értelme. De az éter sem görbül, csak az áramlása miatt oldalra sodródó fény látszik görbültnek, de nem a tér görbülés miatt hajlik el a fény."
Nem csak errõl van szó. Ott van a Merkúr pályájának eltérése, az idõdilatáció, a fekete lyukak, a gravitációs lencsék, a gravitációs hullámok, stb. Ezeket mind magyarázza (sõt, többségét megjósolta) a rel.elm. Tehát ahhoz, hogy más elméletet állíts a helyébe, minimum ugyanilyen eredményeket kell elérni. Vagy legalább egy olyan esetet mutatni, amikor a rel.elm. téved.
A megfordulás is gyorsulás.
"A fénysebességet mindig szigorúan egysíkban, vízszintesen mérik. Hiába mérik az összes vízszintes irányban, az semmiképpen nem tartalmazza az aktuális függõleges irányt, tehát hiába méred tavasszal vagy õsszel, vagy bármikor, a Föld középpontja felé vett irány soha nincs a mérések között."
Miért kitüntetett irány a világegyetemben a "Föld közepe felé" ?
Egyébként is a Föld éterhez képest való mozgását akarjuk kimérni, az meg nem a saját középpontje felé mozog.
Ráadásul könnyen ki lehet mérni a függõlege irányt is. Akár házilag is elkészíthetõ a szükséges berendezés.
De nem is merném biztosra mondani, hogy soha senki nem mért még függõlegesen. A nem földi mérések pl. szinte biztos nem a felszínnel párhuzamosak.
"Nem a tér görbületét mérték, mert olyan nincs is. Egy hatást mértek, amit Einstein a semmi (téridõ) görbületével próbált magyarázni, mivel elvetette az étert. Ha az étert megtartja még talán lenne is értelme. De az éter sem görbül, csak az áramlása miatt oldalra sodródó fény látszik görbültnek, de nem a tér görbülés miatt hajlik el a fény."
Nem csak errõl van szó. Ott van a Merkúr pályájának eltérése, az idõdilatáció, a fekete lyukak, a gravitációs lencsék, a gravitációs hullámok, stb. Ezeket mind magyarázza (sõt, többségét megjósolta) a rel.elm. Tehát ahhoz, hogy más elméletet állíts a helyébe, minimum ugyanilyen eredményeket kell elérni. Vagy legalább egy olyan esetet mutatni, amikor a rel.elm. téved.
#111
"Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni.
Nem lehet, mert a két vonatkoztatási rendszer közti váltáshoz szükség van rá. Nem tudsz felszállni egy ûrhajóra úgy, hogy nem gyorsulsz."
A mérés szempontjából lehet kiküszöbölni:
Egy ûrhajót elküldök tíz fényév távolságra, utazik egyenes vonalú egyenletes mozgással, ott megfordul és visszajön, nem csinál mást.
Másik ûrhajó pedig addig gyorsít, fordul vissza, gyorsít fordul vissza, gyorsít fordul vissza, ameddig a másik ûrhajó vissza nem ér a földre.
Az elsõ ûrhajónál csak kétszer kellett gyorsítani és fékezni, tehát az út nagyrészét egyenesvonalú egyenletes mozgással teszi meg, míg a 2. ûrhajó sokszor gyorsított és fékezett. Ilyen jellegû kísérlettel ki lehetne számolni a gyorsításra esõ részt, és nem kell féreglyuk, ami egyébként nem létezik, mint ahogy szingularitás sem (a szingularitás az áltrel hülyesége, sem a vonzó, sem a nyomó gravitációnak nincs szüksége rá).
A fénysebességet mindig szigorúan egysíkban, vízszintesen mérik. Hiába mérik az összes vízszintes irányban, az semmiképpen nem tartalmazza az aktuális függõleges irányt, tehát hiába méred tavasszal vagy õsszel, vagy bármikor, a Föld középpontja felé vett irány soha nincs a mérések között.
a tér görbületét mérték..
Nem a tér görbületét mérték, mert olyan nincs is. Egy hatást mértek, amit Einstein a semmi (téridõ) görbületével próbált magyarázni, mivel elvetette az étert. Ha az étert megtartja még talán lenne is értelme. De az éter sem görbül, csak az áramlása miatt oldalra sodródó fény látszik görbültnek, de nem a tér görbülés miatt hajlik el a fény.
Nem lehet, mert a két vonatkoztatási rendszer közti váltáshoz szükség van rá. Nem tudsz felszállni egy ûrhajóra úgy, hogy nem gyorsulsz."
A mérés szempontjából lehet kiküszöbölni:
Egy ûrhajót elküldök tíz fényév távolságra, utazik egyenes vonalú egyenletes mozgással, ott megfordul és visszajön, nem csinál mást.
Másik ûrhajó pedig addig gyorsít, fordul vissza, gyorsít fordul vissza, gyorsít fordul vissza, ameddig a másik ûrhajó vissza nem ér a földre.
Az elsõ ûrhajónál csak kétszer kellett gyorsítani és fékezni, tehát az út nagyrészét egyenesvonalú egyenletes mozgással teszi meg, míg a 2. ûrhajó sokszor gyorsított és fékezett. Ilyen jellegû kísérlettel ki lehetne számolni a gyorsításra esõ részt, és nem kell féreglyuk, ami egyébként nem létezik, mint ahogy szingularitás sem (a szingularitás az áltrel hülyesége, sem a vonzó, sem a nyomó gravitációnak nincs szüksége rá).
A fénysebességet mindig szigorúan egysíkban, vízszintesen mérik. Hiába mérik az összes vízszintes irányban, az semmiképpen nem tartalmazza az aktuális függõleges irányt, tehát hiába méred tavasszal vagy õsszel, vagy bármikor, a Föld középpontja felé vett irány soha nincs a mérések között.
a tér görbületét mérték..
Nem a tér görbületét mérték, mert olyan nincs is. Egy hatást mértek, amit Einstein a semmi (téridõ) görbületével próbált magyarázni, mivel elvetette az étert. Ha az étert megtartja még talán lenne is értelme. De az éter sem görbül, csak az áramlása miatt oldalra sodródó fény látszik görbültnek, de nem a tér görbülés miatt hajlik el a fény.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#110
"hiszen mondom, hogy a kísérleti adatok jól egyeznek a rel lel, mert a messzirõl jött fényt mérjük, azt mérjük az eseménybõl ami látszik."
Nem cask azt mérjük, rengeteg remek kísérletet lehet végezni lokálisan is. Pl. az eredeti interferométeres kísérletnél sem volt semmi messze, márpedig az a kísérlet volt az éter elmélet bukása.
"A második probléma, ha gyorsan megy, ez már a specrel. Itt pedig definíció szerint a két rendszer (az ûrhajós és a földi) azonos viselkedésû, de a másik (az ûrhajós)természetesen másként lát minket pl az óránkat, mert fénysugarakat használ ami látszik. A valóság nem látszik, mert az már rég elmúlt mire ideér a fény."
Amikor van egy részecskénk, amirõl tudjuk, hogy pontosan x idõ után bomlik el, akkor nincs ilyen gond. A részecske mért élettartamából pontosan tudjuk, hogy az õ szempontjából mennyi idõ telik el.
"Az ikerparadoxon tévedsz, nem gyorsításra vonatkozik, hanem arra, hogy az ûrhajós mennyi ideig repül nagy sebességgel (egyenes vonalú egyenletes mozgással)."
Tudom hogy mire vonatkozik. De ha nincs gyorsulás, akkor nem áll elõ a paradoxon, mert mindvégig külön vonatkoztatási rendszerben van a két iker, tehát akár illúzió is lehetne az idõtorzulás.
"Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni."
Nem lehet, mert a két vonatkoztatási rendszer közti váltáshoz szükség van rá.
Nem tudsz felszállni egy ûrhajóra úgy, hogy nem gyorsulsz. Ha mégis(pl. féregjárattal), abból vicces dolgok jöhetnek ki.
"Nincs olyan mérés ami egyenletes és egyenes vonalú lett volna, mert vagy körpályán mozog a földdel együtt mint egy ciklois, vagy gyorsul"
Fénysebességhez közel mozgó elemi részecskéknél minden ilyen hatás elhanyagolható.
"másrészt az órát valahogy vissza kell juttatni a Földre, hogy össze tudjuk hasonlítani õket."
Pontosan ezértnem lehet eltekinteni a gyorsulástól.
Az ált. rel. már elbánik a gyorsulással és a gravitációval is. És persze ezt is igazolták mérésekkel (pl. a mûholdakon levõ atomórák hajszálnyit másképp járnak, mint a Földön levõk).
"És különbenis, egy kísérlet csak alá tud támasztani egy hipotézist, bizonyítani nemigen."
Semmi sem tud jobban igazolni egy elméletete, mint a kísérletek. Különösen, ha nem utólagos magyarázatról van szó, hanem elõre megjósolt eredményrõl. A rel. elm.-nek számtalan jóslatát tökéletes pontossággal igazolták a kísérletek.
"Messzirõl fénysugarak segítségével mérték, látszólag van idõdilatáció és ebbõl származik a baj, mert a látszó dolgok nem a valóság"
Számtalan más módon is igazolták már. Pl. a részecskegyorsítókban a napi rutin része a rel.elm., hiszen ott mindent fénysebesség közelébe gyorsítanak.
Egyébként ez a kísérlet is korrekt, merthogy pontosan arra alapul, hogy a csillagok látszólagos és a valós pozícióját hasonlítja össze. Itt szó sincs idõdilatációról, a tér görbületét mérték.
"A fénysebesség márpedig irányfüggõ. Szerintem. Csak senki nem mérte ezt az irányfüggést. A fénysebességet nagyon nagyon pontosan egy síkban mérik."
Egy síkon belül tán nincs több irány? És akkor még ugye ott van a Föld forgása, meg a különbözõ helyeken végzett mérések (a gömb alak miatt mind más síkban van).
Ja, és még egy dolog: A Maxwell egyenletek a Lorentz trafóra invariánsak, ami pedig lényegében a spec.rel. matematikai megfogalmazása.
Nem cask azt mérjük, rengeteg remek kísérletet lehet végezni lokálisan is. Pl. az eredeti interferométeres kísérletnél sem volt semmi messze, márpedig az a kísérlet volt az éter elmélet bukása.
"A második probléma, ha gyorsan megy, ez már a specrel. Itt pedig definíció szerint a két rendszer (az ûrhajós és a földi) azonos viselkedésû, de a másik (az ûrhajós)természetesen másként lát minket pl az óránkat, mert fénysugarakat használ ami látszik. A valóság nem látszik, mert az már rég elmúlt mire ideér a fény."
Amikor van egy részecskénk, amirõl tudjuk, hogy pontosan x idõ után bomlik el, akkor nincs ilyen gond. A részecske mért élettartamából pontosan tudjuk, hogy az õ szempontjából mennyi idõ telik el.
"Az ikerparadoxon tévedsz, nem gyorsításra vonatkozik, hanem arra, hogy az ûrhajós mennyi ideig repül nagy sebességgel (egyenes vonalú egyenletes mozgással)."
Tudom hogy mire vonatkozik. De ha nincs gyorsulás, akkor nem áll elõ a paradoxon, mert mindvégig külön vonatkoztatási rendszerben van a két iker, tehát akár illúzió is lehetne az idõtorzulás.
"Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni."
Nem lehet, mert a két vonatkoztatási rendszer közti váltáshoz szükség van rá.
Nem tudsz felszállni egy ûrhajóra úgy, hogy nem gyorsulsz. Ha mégis(pl. féregjárattal), abból vicces dolgok jöhetnek ki.
"Nincs olyan mérés ami egyenletes és egyenes vonalú lett volna, mert vagy körpályán mozog a földdel együtt mint egy ciklois, vagy gyorsul"
Fénysebességhez közel mozgó elemi részecskéknél minden ilyen hatás elhanyagolható.
"másrészt az órát valahogy vissza kell juttatni a Földre, hogy össze tudjuk hasonlítani õket."
Pontosan ezértnem lehet eltekinteni a gyorsulástól.
Az ált. rel. már elbánik a gyorsulással és a gravitációval is. És persze ezt is igazolták mérésekkel (pl. a mûholdakon levõ atomórák hajszálnyit másképp járnak, mint a Földön levõk).
"És különbenis, egy kísérlet csak alá tud támasztani egy hipotézist, bizonyítani nemigen."
Semmi sem tud jobban igazolni egy elméletete, mint a kísérletek. Különösen, ha nem utólagos magyarázatról van szó, hanem elõre megjósolt eredményrõl. A rel. elm.-nek számtalan jóslatát tökéletes pontossággal igazolták a kísérletek.
"Messzirõl fénysugarak segítségével mérték, látszólag van idõdilatáció és ebbõl származik a baj, mert a látszó dolgok nem a valóság"
Számtalan más módon is igazolták már. Pl. a részecskegyorsítókban a napi rutin része a rel.elm., hiszen ott mindent fénysebesség közelébe gyorsítanak.
Egyébként ez a kísérlet is korrekt, merthogy pontosan arra alapul, hogy a csillagok látszólagos és a valós pozícióját hasonlítja össze. Itt szó sincs idõdilatációról, a tér görbületét mérték.
"A fénysebesség márpedig irányfüggõ. Szerintem. Csak senki nem mérte ezt az irányfüggést. A fénysebességet nagyon nagyon pontosan egy síkban mérik."
Egy síkon belül tán nincs több irány? És akkor még ugye ott van a Föld forgása, meg a különbözõ helyeken végzett mérések (a gömb alak miatt mind más síkban van).
Ja, és még egy dolog: A Maxwell egyenletek a Lorentz trafóra invariánsak, ami pedig lényegében a spec.rel. matematikai megfogalmazása.
#109
Bizonyára nem könnyû megérteni mit papolok:
hiszen mondom, hogy a kísérleti adatok jól egyeznek a rel lel, mert a messzirõl jött fényt mérjük, azt mérjük az eseménybõl ami látszik.
Az elsõ probléma, hogy messze van az esemény, de ezen mindenki képes úrrá lenni, tudjuk, hogy a múltban történt a dolog.
A második probléma, ha gyorsan megy, ez már a specrel. Itt pedig definíció szerint a két rendszer (az ûrhajós és a földi) azonos viselkedésû, de a másik (az ûrhajós)természetesen másként lát minket pl az óránkat, mert fénysugarakat használ ami látszik. A valóság nem látszik, mert az már rég elmúlt mire ideér a fény.
Az ikerparadoxon tévedsz, nem gyorsításra vonatkozik, hanem arra, hogy az ûrhajós mennyi ideig repül nagy sebességgel (egyenes vonalú egyenletes mozgással). Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni.
És ezt nem mérte senki eddig. Nincs olyan mérés ami egyenletes és egyenes vonalú lett volna, mert vagy körpályán mozog a földdel együtt mint egy ciklois, vagy gyorsul, másrészt az órát valahogy vissza kell juttatni a Földre, hogy össze tudjuk hasonlítani õket. A Hafele kísérlet sem volt ilyen, az is földkörüli körpályán haladt, szóval cseppet sem kísérletileg igazolt tény, hanem csak értelmezendõ kísérleti adat. És különbenis, egy kísérlet csak alá tud támasztani egy hipotézist, bizonyítani nemigen.
Tehát mégegyszer: az idõdilatációt NEM igazolták egyszer sem. Messzirõl fénysugarak segítségével mérték, látszólag van idõdilatáció és ebbõl származik a baj, mert a látszó dolgok nem a valóság, mert a valóság mire meglátjuk már egészen más, és ezt a mást csak késõbb láthatjuk meg, mire ideér a fénye.
A fénysebesség márpedig irányfüggõ. Szerintem. Csak senki nem mérte ezt az irányfüggést. A fénysebességet nagyon nagyon pontosan egy síkban mérik. Mindig.
hiszen mondom, hogy a kísérleti adatok jól egyeznek a rel lel, mert a messzirõl jött fényt mérjük, azt mérjük az eseménybõl ami látszik.
Az elsõ probléma, hogy messze van az esemény, de ezen mindenki képes úrrá lenni, tudjuk, hogy a múltban történt a dolog.
A második probléma, ha gyorsan megy, ez már a specrel. Itt pedig definíció szerint a két rendszer (az ûrhajós és a földi) azonos viselkedésû, de a másik (az ûrhajós)természetesen másként lát minket pl az óránkat, mert fénysugarakat használ ami látszik. A valóság nem látszik, mert az már rég elmúlt mire ideér a fény.
Az ikerparadoxon tévedsz, nem gyorsításra vonatkozik, hanem arra, hogy az ûrhajós mennyi ideig repül nagy sebességgel (egyenes vonalú egyenletes mozgással). Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni.
És ezt nem mérte senki eddig. Nincs olyan mérés ami egyenletes és egyenes vonalú lett volna, mert vagy körpályán mozog a földdel együtt mint egy ciklois, vagy gyorsul, másrészt az órát valahogy vissza kell juttatni a Földre, hogy össze tudjuk hasonlítani õket. A Hafele kísérlet sem volt ilyen, az is földkörüli körpályán haladt, szóval cseppet sem kísérletileg igazolt tény, hanem csak értelmezendõ kísérleti adat. És különbenis, egy kísérlet csak alá tud támasztani egy hipotézist, bizonyítani nemigen.
Tehát mégegyszer: az idõdilatációt NEM igazolták egyszer sem. Messzirõl fénysugarak segítségével mérték, látszólag van idõdilatáció és ebbõl származik a baj, mert a látszó dolgok nem a valóság, mert a valóság mire meglátjuk már egészen más, és ezt a mást csak késõbb láthatjuk meg, mire ideér a fénye.
A fénysebesség márpedig irányfüggõ. Szerintem. Csak senki nem mérte ezt az irányfüggést. A fénysebességet nagyon nagyon pontosan egy síkban mérik. Mindig.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#108
"Nem a relativitáselmélet egyezését kifogásolom a kísérleti adatokkal, azok elég jól egyeznek ahogy mondod. A baj az, hogy a relativitáselmélet kisajátította magának a jogot, hogy õ a valóságot írja le. Pedig éppen nem azt írja le, hanem a látszó világot, és ezzel egyeznek a kísérleti adatok. A valóság pedig egészen más."
Ha egyszer a kísérletek igazolják az elméletet, akkor mibõl gondolod, hogy a valóság egészen más? Hogy leeht egészen más, ha az eredmények stimmelnek?
És mi az, hogy kisajátítja a jogot? Ezt nem értem.
"Itt van például az említett specrelbõl táplálkozó idõdilatáció. Ez egy látszólagos hatás, amit nem lenne szabad összekeverni a valósággal, és minden kísérlet a LÁTSZÓLAGOS létezését igazolja, ezt senki nem vitatja.
Az idõdilatáció létét kísérletileg is igazolták számtalan alkalommal. Pl. a részecskegyorsítókban állandóan relativisztikus sebességekkel dolgoznak.
"A valóságban azonban az ikerparadoxon nem létezik amiatt, hogy a földi órám járása nem fog megváltozni attól, hogy azt egy gyorsan repkedõ ûrhajós nézegeti, vagy sem. Csak másként fogja látni. De ez a valóságot nem befolyásolja, mégha Einstein és bárki mindenki más azt állítja is."
A te földi órád nem is fog megváltozni, attól, hogy valaki körberepkedi, de az ûrhajós órája, illetve õ maga is meg fog változni. Az ált.rel.-mondja meg konkrétabban, hogy mi történik. Az ikerparadoxon feloldása az, hogy aki gyorsul, annak számára változik meg az idõ sebessége.
És ismétlem : Ez nem csupán elmélet, hanem kísérletileg igazolt tény!
"És ennek semmi köze az éterhez, szerintem."
Ezzel egyetértek. Mivel éter nincs, nem is lehet hozzá köze semminek.
"Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja
a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert"
Ebbõl egy szót sem értek.
"Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval, akkor sem lehet csíkeltolódást várni, mert csupán a fényutak cserélõdnek fel"
Nem számolhatsz Lorentz trafóval, ha nem fogadod el a spec.rel.-t. Ugyanis a Lorentz trafóból jön ki minden olyan effekt, amit nem szeretsz (pl. idõdilatáció). Ha meg a hagyományos összeadást használod, akkor a mért fénysebesség irányfüggõ lesz.
"Az a több száz részecske egyik sem stabil, ki tudja mi van velük, viszont mégnagyobb energiákkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia állapot lehet, ezért stabil. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak az energiájuk más. Ugyanez érvényes az elektron - antiprotonra is."
Mi van ???
Ha egyszer a kísérletek igazolják az elméletet, akkor mibõl gondolod, hogy a valóság egészen más? Hogy leeht egészen más, ha az eredmények stimmelnek?
És mi az, hogy kisajátítja a jogot? Ezt nem értem.
"Itt van például az említett specrelbõl táplálkozó idõdilatáció. Ez egy látszólagos hatás, amit nem lenne szabad összekeverni a valósággal, és minden kísérlet a LÁTSZÓLAGOS létezését igazolja, ezt senki nem vitatja.
Az idõdilatáció létét kísérletileg is igazolták számtalan alkalommal. Pl. a részecskegyorsítókban állandóan relativisztikus sebességekkel dolgoznak.
"A valóságban azonban az ikerparadoxon nem létezik amiatt, hogy a földi órám járása nem fog megváltozni attól, hogy azt egy gyorsan repkedõ ûrhajós nézegeti, vagy sem. Csak másként fogja látni. De ez a valóságot nem befolyásolja, mégha Einstein és bárki mindenki más azt állítja is."
A te földi órád nem is fog megváltozni, attól, hogy valaki körberepkedi, de az ûrhajós órája, illetve õ maga is meg fog változni. Az ált.rel.-mondja meg konkrétabban, hogy mi történik. Az ikerparadoxon feloldása az, hogy aki gyorsul, annak számára változik meg az idõ sebessége.
És ismétlem : Ez nem csupán elmélet, hanem kísérletileg igazolt tény!
"És ennek semmi köze az éterhez, szerintem."
Ezzel egyetértek. Mivel éter nincs, nem is lehet hozzá köze semminek.
"Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja
a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert"
Ebbõl egy szót sem értek.
"Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval, akkor sem lehet csíkeltolódást várni, mert csupán a fényutak cserélõdnek fel"
Nem számolhatsz Lorentz trafóval, ha nem fogadod el a spec.rel.-t. Ugyanis a Lorentz trafóból jön ki minden olyan effekt, amit nem szeretsz (pl. idõdilatáció). Ha meg a hagyományos összeadást használod, akkor a mért fénysebesség irányfüggõ lesz.
"Az a több száz részecske egyik sem stabil, ki tudja mi van velük, viszont mégnagyobb energiákkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia állapot lehet, ezért stabil. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak az energiájuk más. Ugyanez érvényes az elektron - antiprotonra is."
Mi van ???
#107
Nem a relativitáselmélet egyezését kifogásolom a kísérleti adatokkal, azok elég jól egyeznek ahogy mondod. A baj az, hogy a relativitáselmélet kisajátította magának a jogot, hogy õ a valóságot írja le. Pedig éppen nem azt írja le, hanem a látszó világot, és ezzel egyeznek a kísérleti adatok. A valóság pedig egészen más.
Itt van például az említett specrelbõl táplálkozó idõdilatáció. Ez egy látszólagos hatás, amit nem lenne szabad összekeverni a valósággal, és minden kísérlet a LÁTSZÓLAGOS létezését igazolja, ezt senki nem vitatja. A valóságban azonban az ikerparadoxon nem létezik amiatt, hogy a földi órám járása nem fog megváltozni attól, hogy azt egy gyorsan repkedõ ûrhajós nézegeti, vagy sem. Csak másként fogja látni. De ez a valóságot nem befolyásolja, mégha Einstein és bárki mindenki más azt állítja is.
És ennek semmi köze az éterhez, szerintem.
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja
a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval, akkor sem lehet csíkeltolódást várni, mert csupán a fényutak cserélõdnek fel
Az a több száz részecske egyik sem stabil, ki tudja mi van velük, viszont mégnagyobb energiákkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia állapot lehet, ezért stabil. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak az energiájuk más. Ugyanez érvényes az elektron - antiprotonra is.
Fotonmodell
Köszi a hozzászólásod, nem gondoltam, hogy valaki erre téved, írjál levelet.
Itt van például az említett specrelbõl táplálkozó idõdilatáció. Ez egy látszólagos hatás, amit nem lenne szabad összekeverni a valósággal, és minden kísérlet a LÁTSZÓLAGOS létezését igazolja, ezt senki nem vitatja. A valóságban azonban az ikerparadoxon nem létezik amiatt, hogy a földi órám járása nem fog megváltozni attól, hogy azt egy gyorsan repkedõ ûrhajós nézegeti, vagy sem. Csak másként fogja látni. De ez a valóságot nem befolyásolja, mégha Einstein és bárki mindenki más azt állítja is.
És ennek semmi köze az éterhez, szerintem.
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja
a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval, akkor sem lehet csíkeltolódást várni, mert csupán a fényutak cserélõdnek fel
Az a több száz részecske egyik sem stabil, ki tudja mi van velük, viszont mégnagyobb energiákkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia állapot lehet, ezért stabil. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak az energiájuk más. Ugyanez érvényes az elektron - antiprotonra is.
Fotonmodell
Köszi a hozzászólásod, nem gondoltam, hogy valaki erre téved, írjál levelet.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#106
Hogy magyarázod a relativitás elmélet és a kvantumfizika hihetetlen pontos egyezését a kísérleti adatokkal?
Pl. hogy magyarázod az idõdilatációt? Ez az effektus pontosan abból következik, hogy nincs éter (és persze számtalan kísérlet igazolja a létezését).
"Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne)"
A relativitás elmélet épp abból indult ki, hogy nincs éter. Hogy hivatkozhatsz így rá ?
"Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegû atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet."
És mi van a több tucat másik részecskével? Prákeltéssel minden fajta részecske keletkezhet, töltés nélküli is.
Pl. hogy magyarázod az idõdilatációt? Ez az effektus pontosan abból következik, hogy nincs éter (és persze számtalan kísérlet igazolja a létezését).
"Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne)"
A relativitás elmélet épp abból indult ki, hogy nincs éter. Hogy hivatkozhatsz így rá ?
"Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegû atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet."
És mi van a több tucat másik részecskével? Prákeltéssel minden fajta részecske keletkezhet, töltés nélküli is.
#105
A Michelson-Morley kísérletet az éterszél kimutatására tervezte a 19. sz. végén
Albert Michelson és Edward Morley
de sem akkor sem késõbb semmiféle inteferencia csíkeltolódást kimutatni nem tudtak. A kísérlet gondolata alapvetõen hibás, mert míg a piros fény szembe megy az éterszéllel addig a kék fény pontosan hátszelet kap, így amennyivel a piros fény lassabban megy a kék fény ugyanannyival megy gyorsabban. A fénysebesség csak az éterhez képest állandó. Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függõen kisebb vagy nagyobb lesz mint c., s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást.
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne), akkor a maradék kicsiny futásidõ különbség a szerkezetet 90o -al elfordítva szintén megjelenik. Az interferencia szempontjából azonban teljesen mindegy, hogy az 1. sugár megy egy kicsit lassabban, vagy az interferométert elfordítva a 2. sugár megy ugyanannyival lassabban, ezért semmiféle csíkeltolódás NEM várható.
A Michelson kísérlet az éterszél kimutatására nem alkalmas.
Végül de nem utolsósorban a DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity, nem vízszintesen áramlik, hanem függõlegesen a Föld tömegközéppontja irányában. Ezt a hatást pedig a higanyon úszó interferométer forgatásával még akkor sem lehetne kimérni, ha a készülék egyébként erre alkalmas lenne.
http://160.114.99.91/astrojan/morley.htm
Albert Michelson és Edward Morley
de sem akkor sem késõbb semmiféle inteferencia csíkeltolódást kimutatni nem tudtak. A kísérlet gondolata alapvetõen hibás, mert míg a piros fény szembe megy az éterszéllel addig a kék fény pontosan hátszelet kap, így amennyivel a piros fény lassabban megy a kék fény ugyanannyival megy gyorsabban. A fénysebesség csak az éterhez képest állandó. Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függõen kisebb vagy nagyobb lesz mint c., s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást.
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne), akkor a maradék kicsiny futásidõ különbség a szerkezetet 90o -al elfordítva szintén megjelenik. Az interferencia szempontjából azonban teljesen mindegy, hogy az 1. sugár megy egy kicsit lassabban, vagy az interferométert elfordítva a 2. sugár megy ugyanannyival lassabban, ezért semmiféle csíkeltolódás NEM várható.
A Michelson kísérlet az éterszél kimutatására nem alkalmas.
Végül de nem utolsósorban a DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity, nem vízszintesen áramlik, hanem függõlegesen a Föld tömegközéppontja irányában. Ezt a hatást pedig a higanyon úszó interferométer forgatásával még akkor sem lehetne kimérni, ha a készülék egyébként erre alkalmas lenne.
http://160.114.99.91/astrojan/morley.htm
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#104
Astrojan fény modell:
A Foton (NEM elemi részecske ebben a modellben) 4 részecskébõl áll: A, B, C és D.
Amint A és B részecske fordul kettõt, C és D fordul mégegyet (vagyis C és D összesen fordul hármat), a foton spin = 1 -nek megfelelõen.
Lineárisan polarizált foton nem létezik.
A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merõleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetébõl adódó tulajdonságokat.
Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegû atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet. Antianyagmert a töltés elemi részecske (D és C)> mert a töltés elemi részecske (D és C)> tehát nem létezik, a pozitronban csupán a pozitív töltésegység (D) található, míg az elektront a negatív töltésegység (C) és ha szabad úgy fogalmaznom egy graviton (A) építi fel. A pozitront a pozitív töltésegység (D) és egy graviton (B) építi fel. (A) és (B) graviton talán azonos részecske is lehet. A kopasz gravitonok terjedési sebessége c^2, a D és C töltésegységek gátolják a gravitonok mozgását és fénysebességre lassítják, mert az maga lesz a fény. <#vigyor2>
http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
A Foton (NEM elemi részecske ebben a modellben) 4 részecskébõl áll: A, B, C és D.
Amint A és B részecske fordul kettõt, C és D fordul mégegyet (vagyis C és D összesen fordul hármat), a foton spin = 1 -nek megfelelõen.
Lineárisan polarizált foton nem létezik.
A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merõleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetébõl adódó tulajdonságokat.
Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegû atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet. Antianyag
http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#103
GRM
1. Homogén gravitációs mezõbe tömeget helyezve kelti az általunk ismert gravitációs erõt azáltal, hogy a sugárzás egy részét a tömeg elnyeli
2. Áthatolóképessége a neutrínókéhoz hasonló, nagyon nagy
3. Energiája nagyon nagy, így ha frekvenciája van az is irdatlan nagy
4. A természet legerõsebb hatóereje
5. Sebessége valószínûleg sokkal nagyobb mint c, inkább c^2 körüli
6. Vezeti és fenntartja valahogy a fényt
7. Mûködteti az atomokat. Nélküle az atomok megállnának, megsemmisülnének, vagy valami hasonló
8. A homogén gravitációs mezõ valamiféle zavara keltheti a mágnességet
9. Rendelkezik a sötét energia tulajdonságaival (az antigravitációs hatásra gondolok)
10. Valószínûleg rendelkezik a kvantum vákuum tulajdonságaival
11. Fekete lyuk közelében abba befelé áramlik, sodorva magával mindent ami az útjában van, tömeget, fényt mindent, mivel õ az anyagi világ hordozója
1. Homogén gravitációs mezõbe tömeget helyezve kelti az általunk ismert gravitációs erõt azáltal, hogy a sugárzás egy részét a tömeg elnyeli
2. Áthatolóképessége a neutrínókéhoz hasonló, nagyon nagy
3. Energiája nagyon nagy, így ha frekvenciája van az is irdatlan nagy
4. A természet legerõsebb hatóereje
5. Sebessége valószínûleg sokkal nagyobb mint c, inkább c^2 körüli
6. Vezeti és fenntartja valahogy a fényt
7. Mûködteti az atomokat. Nélküle az atomok megállnának, megsemmisülnének, vagy valami hasonló
8. A homogén gravitációs mezõ valamiféle zavara keltheti a mágnességet
9. Rendelkezik a sötét energia tulajdonságaival (az antigravitációs hatásra gondolok)
10. Valószínûleg rendelkezik a kvantum vákuum tulajdonságaival
11. Fekete lyuk közelében abba befelé áramlik, sodorva magával mindent ami az útjában van, tömeget, fényt mindent, mivel õ az anyagi világ hordozója
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#102
"Most vulkánokat látok...most jön ez a Szarvasember !!! "
Ferike<#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>
Ferike<#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#101
Az az elsõ kép, tisztára olyan, mintha egy filmstúdióban készült volna fekete háttérral
#100
a Mars-arcot jo lenne pihentetni, mert mar kiderult, hogy csak a kep pontatlansaga okozta az optikai csalodast...
#99
nem gyozom hangsulyozni: elmelet!!! nem pedig megvalositas, raadasul rengeteg mas elmelet is keletkezett akkoriban, csak azok nem jottek be.
vajon miert foglalkoznak urhaborukkal, csillagkozi utazassal, colonizacioval a sci-fi irok, mikor meg sehol nem vagyunk a megvalositasahoz?
vajon miert foglalkoznak urhaborukkal, csillagkozi utazassal, colonizacioval a sci-fi irok, mikor meg sehol nem vagyunk a megvalositasahoz?
Ha a Titánnak 2X sûrûbb a légköre, mint a Földnek, lehetett a Marsnak is a földihez hasonló légköre. Valami katasztrófa miatt a légkör nagy része "leszakadt" a bolygóról, és maradt az a kietlen pusztaság, amit most láthatunk. Lakhattak rajta értelmes lények, építhettek Mars-arcot is...hiszen a Föld is teli van csak magasból látható ábrákkal..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#97
Off
pl. valahol olvastam egyszer, hogy rohadt régy valahol találtak kis edényeket meg leírásokat, amik tulképpen klónozásra utaltak...sajnos már rég olvastam és nem tudom hol...
On
pl. valahol olvastam egyszer, hogy rohadt régy valahol találtak kis edényeket meg leírásokat, amik tulképpen klónozásra utaltak...sajnos már rég olvastam és nem tudom hol...
On
Amit Isten egyik kezével download, a másikkal upload.
#96
Szerintem meg nem sokban különbözik miki egér meg a tudomány. Mindkettõt kitalálták és azóta úgy is van. Az elméletet nem sok választja el mikiegér fantáziájától. Talán annyi, hogy Miki egér holnap is lesz. :) De nem biztos...
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#95
Nincs teljesen igazatok, tényleg vannak olyan régi elökerült irások, amelyekben olyan tudásanyag van, ami nem magyarázhato csupán az akkoriak fantáziájával.....
rengetek dolog van a multban ami még magyarázatra szorul...
rengetek dolog van a multban ami még magyarázatra szorul...
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#94
A matek nem természettudomány, nem igazán illik a sorba szetintem.
De ez inkább filozófia,mint tudomány,nem?
Thalesz is "tudta", hogy a víz az élet alapja.
De ez inkább filozófia,mint tudomány,nem?
Thalesz is "tudta", hogy a víz az élet alapja.
Nem gyõzöm hangsúlyozni: 5000 év!!! a Sci-fi meg mostani irodalom
Vajon miért foglalkoztak ilyesmivel 5k évvel ezelõtt?
Vajon miért foglalkoztak ilyesmivel 5k évvel ezelõtt?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#92
ugyanugy, ahogy sok sci-fi iro muve is sok "tudasanyagot" rejt...
Inkább arra próbálok utalni, hogy ezek az elméletek (és az egész fizikai-kémiai-matematikai tudományos rendszer) már 1X (vagy többször) már "megvolt" az emberiségnek. Hihetetlen tudásanyagot "rejt" a Védikus irodalom..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#90
szerintem eleg eros kifejezes azt mondani, hogy "tud" az indiai filozofia, sokkal inkabb elkepzel(t) szerintem.
amugy en bizom az emberi kepzeletben, ahogy kitalaltak a kulonbozo mesefigurakat es sokminden mast is, miert pont itt lenne keves a fantaziajuk?
ettol fuggetlenul szerintem sem lehet kizarni , de azert Occam borotvaja ellene szol.
amugy en bizom az emberi kepzeletben, ahogy kitalaltak a kulonbozo mesefigurakat es sokminden mast is, miert pont itt lenne keves a fantaziajuk?
ettol fuggetlenul szerintem sem lehet kizarni , de azert Occam borotvaja ellene szol.
Ha még nem tûnt volna fel, a "nemtérben" lebegõ egymástól teljesen független "lufikról" már 5ezer éve (minimum) tud az indiai filozófia.
Csak annyi a plusz, hogy a "lufikat" Isten lélegzete fújja fel, és ereszti le a megfelelõ idõközönként. Tehát 1 olyan személy, aki teljesen függetlenül létezik a mi "lufinktól" és a "nemtérben" él...
Ugyan honnét "találnak ki" ilyesmit primitív földmûvesek ? Bár az elõbb elmített irodalom sokkal régebbi forrásra hivatkozik..
nemtér= Mennyország=másvilág (ami ugyebár tényleg végtelen, nem húzódik össze, soha sem keletkezett=>így soha sem pusztulhat el)
lufik= Univerzumok
Miért nem létezhetne?
Nem térítek, csak érdeklõdök <#nemtudom><#nemtudom>
Csak annyi a plusz, hogy a "lufikat" Isten lélegzete fújja fel, és ereszti le a megfelelõ idõközönként. Tehát 1 olyan személy, aki teljesen függetlenül létezik a mi "lufinktól" és a "nemtérben" él...
Ugyan honnét "találnak ki" ilyesmit primitív földmûvesek ? Bár az elõbb elmített irodalom sokkal régebbi forrásra hivatkozik..
nemtér= Mennyország=másvilág (ami ugyebár tényleg végtelen, nem húzódik össze, soha sem keletkezett=>így soha sem pusztulhat el)
lufik= Univerzumok
Miért nem létezhetne?
Nem térítek, csak érdeklõdök <#nemtudom><#nemtudom>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#88
marmint egy vakuumban, zart dobozban...
#87
1. ezalapjan a magnesesseg is nyomo tulajdonsag.
2. Nem igaz, hogy "a világegyetem legalább 26 Géves", mert "13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta." ugyanis pont az a lenyeg, hogy minel messzebb nezunk, annal korabbi allapotat latjuk a vilagegyetem egy reszenek.
3. "Csak a vonzo gravitacio alapjan talalhatott ki Hawking ekkora marhasagot". Talan erveket kellene felsorolni, nem szemelyeskedni...
4."Egyrészt az elõbbiek alapján a fekete lyukban sem nõ a vonzóerõ a középpont felé haladva, hanem ellenkezõleg: csökken."
hat ez elegge fugg attol, hogy milyen a surusegeloszlas, amit nem igazan ismerunk fekete lyuk eseten, de ha neki pontosabb infoi vannak, akkor csak szoljon;)
5. "Nézzük a távoli galaxisok mostanában felfedezett gyorsuló mozgását."
hat egyreszt most eppen nem tudom hol tartanak, de attol meg, hogy a gravitacio kizarna azt, meg van par lehetoseg, hogy miert tavolodhat(!)nanak gyorsulva a galaxisok.
6. a nyomo gravitacioval tobb problemam van:
- mi az hogy "felulrol" jovo nyomas?
- ha kivulrol jovo sugarakat nyel el a tomeg, akkor miert nem mukodik az arnyekolas(ertem ez alatt, hogy egy vakumba zart dobozban a targyaknak lebegniuk kellene)
- miert is nagyobb nagyobb tomegek kozeleben nyomo gravitacio eseteben a gravitacio? Hisz ha felulrol jon, akkor csak az adott targytol fugg, hogy mennyire "nyomodik" a masik targyhoz.
2. Nem igaz, hogy "a világegyetem legalább 26 Géves", mert "13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta." ugyanis pont az a lenyeg, hogy minel messzebb nezunk, annal korabbi allapotat latjuk a vilagegyetem egy reszenek.
3. "Csak a vonzo gravitacio alapjan talalhatott ki Hawking ekkora marhasagot". Talan erveket kellene felsorolni, nem szemelyeskedni...
4."Egyrészt az elõbbiek alapján a fekete lyukban sem nõ a vonzóerõ a középpont felé haladva, hanem ellenkezõleg: csökken."
hat ez elegge fugg attol, hogy milyen a surusegeloszlas, amit nem igazan ismerunk fekete lyuk eseten, de ha neki pontosabb infoi vannak, akkor csak szoljon;)
5. "Nézzük a távoli galaxisok mostanában felfedezett gyorsuló mozgását."
hat egyreszt most eppen nem tudom hol tartanak, de attol meg, hogy a gravitacio kizarna azt, meg van par lehetoseg, hogy miert tavolodhat(!)nanak gyorsulva a galaxisok.
6. a nyomo gravitacioval tobb problemam van:
- mi az hogy "felulrol" jovo nyomas?
- ha kivulrol jovo sugarakat nyel el a tomeg, akkor miert nem mukodik az arnyekolas(ertem ez alatt, hogy egy vakumba zart dobozban a targyaknak lebegniuk kellene)
- miert is nagyobb nagyobb tomegek kozeleben nyomo gravitacio eseteben a gravitacio? Hisz ha felulrol jon, akkor csak az adott targytol fugg, hogy mennyire "nyomodik" a masik targyhoz.
#86
Találtam egy érdekes olvasmányt<#finom>
http://160.114.99.91/astrojan/gravith.htm
http://160.114.99.91/astrojan/gravith.htm
#85
http://www.daviddarling.info/encyclopedia/I/inflationary_model.html
itt azt irogatja, hogy nincs vele gond...
itt azt irogatja, hogy nincs vele gond...
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#84
Az infláció a Plack idõ után jött, ott már nics gond a távolsággal,nem?
#83
Most a Hubble-állandóra gondolsz? Akkor igazad van nem jól fogalmaztam meg.
De a lényeg érthetõ szerintem.
Az inflációs szakaszban 2 pont a fénysebességnél jóval nagyobb sebességgel távolodott egymástól és így kikerültek egymás kauzális horizontjából.
Amúgy az inflációs szakaszban milyen volt a tágulás? Térben állandó? Vagy a távolsággal arányos tágulásra rárakódott vmi más és a kettõ összege?<#nemtudom>
De a lényeg érthetõ szerintem.
Az inflációs szakaszban 2 pont a fénysebességnél jóval nagyobb sebességgel távolodott egymástól és így kikerültek egymás kauzális horizontjából.
Amúgy az inflációs szakaszban milyen volt a tágulás? Térben állandó? Vagy a távolsággal arányos tágulásra rárakódott vmi más és a kettõ összege?<#nemtudom>
#82
ott problémás a dolog, hogy a fénysebesség távolság/idõegység mértékegységû, az univerzum tágulása pedig távolság/idõegység/távolság mértékegységgel rendelkezik, így nem összehasonlítható, hogy melyik nagyobb.
(ráadásul az infláció elõtt távolságról és idõegységrõl nehéz beszélni, hiszen az alatt keletkezett az a téridõ, amiben a sebességet és a tágulást értelmezzük)
(ráadásul az infláció elõtt távolságról és idõegységrõl nehéz beszélni, hiszen az alatt keletkezett az a téridõ, amiben a sebességet és a tágulást értelmezzük)
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#81
Akkor mostmár beszélhetünk arról is, hogy volt-e ember a Holdon, Marson meg ilyesmi :)
#80
Én úgy gondolom, hogy az inflációs szakszban sok anyag a kauzális horizonton kívülre került,hiszen a tágulás meghaladta a fénysebességet, de ettõl még hozzánk tartozik. Most a lassú tágulás korában pedig a mi látóhatárunk kiterjed ezekre a területekre is.
És ezért a látható világegyetem határa nem az egésznek a határa.
És ezért a látható világegyetem határa nem az egésznek a határa.
#79
(és mindez egy elírásból jött elõ, hogy a 4millió év a mars életkorának 0,01%-a :)) )
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#78
az - belegondolva - kizárja a szingularitás létét, hiszen a legelsõ jeleket onnan fogjuk, ami azon túl van, annak a szingularitásunkon kívül, de azzal egy téridõben kellene léteznie - a téridõ pedig a szingularitásból "szabadult ki", és innentõl picit paradox a helyzet. vagy ha a téridõnkön kívül van, akkor pedig mindegy, hogy mi volt vagy van vele, ha egyszer a látóhatárunkon túl volt, akkor azóta csak még távolabb került a mi téridõnk tágulása miatt.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#77
ez egy tetszetõs kis leírás - és elég up-to-date-nek tûnik így olvasgatva
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#76
hu kicsit lemaradtam itt a dumában
ja én nem erre gondoltam ezzel a 200mrd-vel, hanem ha esetleg a látóhatárunkon túl még ennyire elnyúlna a mi univerzumunk, csak onnan még nem ért ide a fény
ja én nem erre gondoltam ezzel a 200mrd-vel, hanem ha esetleg a látóhatárunkon túl még ennyire elnyúlna a mi univerzumunk, csak onnan még nem ért ide a fény
#74
jó, azóta, hogy megfejtetted az általad használt szavak rendszerét már okés a dolog :)
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#71
a 200mrd ott problémás, hogy a multiverzum 2 univerzuma között (amíg nem ütközik kettõ, ha ez lehetséges) végtelen a távolság, és nem mérhetõ fényévekben, hiszen a fény csak egy-egy univerzumon belül létezik egy-egy téridõben.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#69
errõl pedig már #42ben beszéltünk, hogy a számunkra értelmezhetetlen és elérhetetlen területek létezésérõl vagy milyenségérõl kár is igazán beszélni. lehet ott bármi is, felõlem akár végtelen számú szaloncukor vagy almáspite, de a "tér" szót már lefoglalták a téridõ egyik részének, ezért tartottam ki amellett, hogy ott márpedig nem az van.
az univerzum pedig a mi saját kis valamink, azt a hipotetikus valamit pedig asszem "multiverzum" névvel illetgetik. (valahol sejtettem én hogy elbeszélünk egymás mellett, most végre tiszta :) )
az univerzum pedig a mi saját kis valamink, azt a hipotetikus valamit pedig asszem "multiverzum" névvel illetgetik. (valahol sejtettem én hogy elbeszélünk egymás mellett, most végre tiszta :) )
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#68
Hát te is nagyon magabiztosan mondod, hogy abszolút tér, stb
ez így csak bölcselkedés, mert nincs mellette tapasztalat, bizonyíték. És mit mindanak ilyenkor a logikai pozitivisták? :)
Szerintem itt különbözõ dologról beszéltetek a határt illetõen: a múltba visszanézni tényleg nem lehet jobban mint kb 13mrd év, de viszont lehetnek galaxisok a jelenlegi látóhatárunkon túl, 13 mrd fényéven túl. Ha vannak is 200mrd fényévre galaxisok, ez nem ütközik a tér tágulásával, stb.
Ja és az Androméda ködöt lehet látni szabad szemmel is, ami 2,1 millió fényévre van tõlünk, szal ilyet ne mondj, hogy régen alig láttunk valameddig!
ez így csak bölcselkedés, mert nincs mellette tapasztalat, bizonyíték. És mit mindanak ilyenkor a logikai pozitivisták? :)
Szerintem itt különbözõ dologról beszéltetek a határt illetõen: a múltba visszanézni tényleg nem lehet jobban mint kb 13mrd év, de viszont lehetnek galaxisok a jelenlegi látóhatárunkon túl, 13 mrd fényéven túl. Ha vannak is 200mrd fényévre galaxisok, ez nem ütközik a tér tágulásával, stb.
Ja és az Androméda ködöt lehet látni szabad szemmel is, ami 2,1 millió fényévre van tõlünk, szal ilyet ne mondj, hogy régen alig láttunk valameddig!
#67
az elsõ pár másodperc utáni idõtõl már nincsenek igazán kérdõjelek benne, onnantól minden jól magyarázható einstein általános relativitásával és a jelenlegi 3 erõ nagyságával. a húrelmélet egy módszer arra, hogy azt a pár másodpercet elõtte magyarázni tudják, mert ehez arra van szükség, hogy a planck-tér és idõ környékét vizsgálni tudjuk, és a kvantumfizikát és a relativisztikus fizikát egyesíteni tudjuk. jól halad a dolog, a húrelmélet a maga 11dimenziós felépítésével több dolgot válaszol meg, mint amennyi újat feltesz, és szépen illeszkedik mind a kvantumtörvényekre mind az einsteini relativitásra. lényeges ellentmondásba nem keveredik, ha pedig igen, akkor azt jelenleg nem tudjuk mérni. (ugyanez volt bohr atommodelljével, newton fizikájával, stb... hogy van-e ennek az egésznek a végén Szent Grál, azt pedig majd meglátjuk - remélem ebben a létezésemben)
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#66
igy igaz, a "nemtérben" nincs téridö, ott semmi sincs, de ebbe a semmibe vannak ugymond a lufijaid, és szerintem akkor mintkettönknek igaza lehet, a lufis elméleted nem zárja ki a több lufi létezését egy végtelen "nemtérben"
:)) azért irtam nemteret, mert te leragadtál annál hogy a tér csak olyan ami itt körülvesz minket, ez itt téridö, anyagi tér amibeletágul a "nemtérbe" ha igy jobban tetszik
nemtér=hipertér=végtelen univerzum
:)) azért irtam nemteret, mert te leragadtál annál hogy a tér csak olyan ami itt körülvesz minket, ez itt téridö, anyagi tér amibeletágul a "nemtérbe" ha igy jobban tetszik
nemtér=hipertér=végtelen univerzum
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#65
szerintem, ezek az ösrobbanás utáni másodperc elméletek, kb annyira állnak meg mint pl: az evolucio, vagy a hur elméletek, sok tény van mellette , és van sok ellene is, bezony....
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#64
"mi az hogy a téridönek van határa,de nincs vége?"
egy lufinak van határa, ha kívülrõl ránézel láthatod - ha a felszínén vagy, akkor van egy horizont, amin nem látsz túl - mégis, bármelyik irányban elindulva elõbb utóbb ugyanabba a pontba visszaérkezel. a mi téridõnk ugyanilyen.
(de tetszik, hogy a teredbõl máris "nemtér" lett)
de továbbra is csupáncsak anyaggal jellemezni egy univerzumot botorság. a téridõ és az energia jelenléte az, ami világgá teszi a világunkat. energia nélkül nem lenne téridõ sem, vagyis ahol nincs energia (a te 'nemtered'), ott téridõ sincs.
egy lufinak van határa, ha kívülrõl ránézel láthatod - ha a felszínén vagy, akkor van egy horizont, amin nem látsz túl - mégis, bármelyik irányban elindulva elõbb utóbb ugyanabba a pontba visszaérkezel. a mi téridõnk ugyanilyen.
(de tetszik, hogy a teredbõl máris "nemtér" lett)
de továbbra is csupáncsak anyaggal jellemezni egy univerzumot botorság. a téridõ és az energia jelenléte az, ami világgá teszi a világunkat. energia nélkül nem lenne téridõ sem, vagyis ahol nincs energia (a te 'nemtered'), ott téridõ sincs.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.