163
-
#123
Gravitáció és az Anyag
A gravitáció nem lehet vonzóerő, sőt továbbmegyek, a természetben egyáltalán nem léteznek vonzóerők. Az összes vonzóerő látszólagos, valódi nyomóerők eredője lehet csupán. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy bármilyen részecske impulzusa ha átadódik akkor az a haladás irányában fejt ki erőt és sohasem fordítva, visszafelé.
Mindezekmellett le kell szögeznünk: a gravitáció ERŐ. Einstein gyermekded okoskodása, hogy a gravitáció valójában nem is erő hanem térgörbület nem képes megmagyarázni honnan származik a gravitációs energia. A tér nem anyag. Az anyagi világot 4 elemi részecske és az energia alkotja. Ezek építik fel a fényt, az elektronokat és a protonokat amelyek már nem elemi részecskék. Mivel a tér nem anyag ezért nem lehet hatással az anyagi világra. Az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér egy fogalom, egy definíció, a valóságban nem csak a fejünkben létező dolog. A tér ennélfogva nem keletkezhetett, azt csak kitaláltuk, hogy le tudjuk írni az anyagi világot. Hasonló a helyzet az idővel is, az idő nem anyag, az idő nem keletkezhetett hanem kitalált fogalom. A téridőt pedig már kedvem sincs megemlíteni.
A tér görbülete csak látszólagos és ez a görbület nem oka hanem következménye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) tömegek hatására beálló gravitációs gradiensnek. A DVAG a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzás, gravitonokból áll, A világ meghatározó, legerőteljesebb sugárzása és a gravitáció csak azért tűnik a leggyengébb hatóerőnek mert a DVAG graviton sugárzás áthatolóképessége hihetetlenül nagy. Az általunk ismert gravitációs erő azáltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erővel nyom a Föld felé. Az alulról érkező DVAG keresztülhaladva a Földön, belőle egy kicsiny rész elnyelődik és a maradék sugárnyomás nyomja alulról a testünket felfelé. A két hatalmas erő különbsége a testünk súlya.
A világegyetemet kitöltő DVAG gravitációs sugárzást tekinthetjük a régóta hőn áhított, majd később elfelejtett éternek. Ez az éter természetesen nem kemény - ahogy azt Poincare elképzelte - és így nem fékezi a Földet. Poincare abból a téves elképzelésből indult ki, hogy a fénysugár valamilyen ismeretlen közeg megpendítésével gömb alakban terjed, mint pl. a hang a levegőben. Csakhogy a fény kvantumos, 4 elemi részecskéből áll. A vivőrészecske a graviton A és B, amely 1-1 pozitív és negatív elektromos töltésegységet szállít a DNS -hez hasonlítható kettős spirál alakban egyenes vonalú pályán és semmiképpen sem gömb alakban.
A fény egyenes vonalú terjedését a lézerfény bizonyítja. Ennél is egyszerűbb kísérlet a napfény síktükörrel való tükrözése, amiből látható, hogy a fény nem gömbalakban terjed. Parabolatükörrel sem lehetne párhuzamos sugárnyalábot előállítani ha a fény gömb alakban terjedne. A kissé túlértékelt egy foton-két rés kísérleteket újra kell gondolni, mert azok értelmezése félresiklatta a fizikát.
A gravitáció sebességét (ti. a gravitonok terjedési sebességét) Einstein teljesen alaptalanul és önkényesen fénysebességűnek vélte. Feltevését a Michelson interferométeres kísérletekre alapozta, csakhogy a MM interferométer összeállítása a világűrben való száguldásunk kimutatására nem alkalmas. A világűrben való száguldásunk kimérésére Silvertooth tett kisérletet és az Ő módszerével 380 km/s sebességet lehetett kimérni a Leo csillagkép irányába. A legújabb COBE mérések ezt a 371 km/s nagyságú sebességet megerősítették, amely szerint a Föld a Leo/Kráter csillagkép irányába száguld.
A gravitonok valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb sebességűek mint a fény, sebességük inkább c2 körüli. Fénysebességre akkor lassulnak ha a + és - elektromos töltést cipelik, mert az lesz maga a foton.
A fény sebessége nem állandó, azt megfelelő pontossággal csak vízszintes irányban vagyunk képesek mérni, forgótükrös módszerekkel. A Föld felé leeső fény sebességnövekedését a GPS bizonyítja (c + 200 km/s).
Egy fekete lyuk (BH) eseményhorizontja ennek alapján az a felület, ahol a fekete lyukba "beáramló" DVAG sebessége = c, ezáltal a kifelé tartó fény hiába küzd a "szembeszéllel", a BH fogságából nem tud kitörni. Az idő nem áll meg, az események ugyanúgy zajlanak, csak fény segítségével nem vehetünk róluk tudomást (mert a fény soha sem fog ideérni).
-
#122
Simply Red 821,index.hu Van-e éter, válasz,
Ez sajnos Einstein öröksége, aki azt az örökörséget találta mondani, hogy csak az létezik amit mérni lehet. De ez sajnos nem igaz.
Attól, hogy a rendőrök éppen nem mérik az autód sebességét attól az autód még száguld. Ha máshogy nem hát 600 km/sec. Nem kell megmérned mindent és mindenkor, bizonyos dolgokat mérés (és detektálás) nélkül is lehet tudni bizonyos pontossággal.
Tehát igenis lehet tudni, hogy az Andromédáról egy millió évvel ezelőtt útjáraindult laser foton az bizony kb félúton jár a Föld felé. Ráadásul most nem is éppen felénk tart. És azt is meglehetős pontossággal meg lehet mondani ELŐRE, hogy az a foton ha más baj nem éri kb 1.3 millió év múlva elkapható lesz egy távcsővel vagy akár szabad szemmel itt a földön.
Hogy nem pontosan lehet tudni? Hohóó, hiszen a méréseitek sem pontosak. Egy csomó dolgot kiszámolunk. Nem mérünk meg mindent.
Tehát belegondolok és világos, hogy van értelme egy olyan kérdésnek, hol van a foton.
- A ..lézerhullám egész más tészta.
Hát ez az. Miért gondolod, hogy a lézer fénykristály foton egy egészen másfajta foton. Mert csődöt mond a valószínűségi függvényed ?
- A lézerből kilépő fénnyalábban a valószínűségi eloszlás valóban nem gömbszimmetrikus.
Na, akkor meg is egyeztünk. A foton egyenes vonalban terjed.
Ha a lézerben egyenesvonalban terjed, akkor nyilván más körülmények között is ezt teszi. Ezen más körülmények között (statisztikusan) a tér minden irányába indul egy egy foton. Ettől azt hitted, hogy gömbszerűen terjed.
És ez azért van mert isteníted az egyfotonos kisérletet. Azok ugyanis nem tények hanem megfigyelések, borzasztó rossz értelmezéssel.
A fénykristályon remélem felakadtál, a lézerfény kristályos jellege a yin yang modellből ered, amely nagyon jól megmagyarázza, miért is alakulhat ki egyáltalán a lézerfény. A lézerfény ugyanis valódi fénykristály amit ugyanazok az elektromos töltések tartanak össze és rendeznek el mint ahogy az elektronok (és protonok) az atomos kristályokat.
Az elektronok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (-) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében részt vesznek (a modellben C).
Ugyanígy a protonok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (+) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében is részt vesznek (a modellben D).
A kristályból kihullanak az eltérő frekvenciájú fotonok a lézerfény keletkezésekor, nem passzolnak bele a kristályba. A lézer ezért monokromatikus.
A kristályt az egymás mellett haladó fotonok elektromos töltése tartja egyben, ez csak azonos fázisban lévő fotonokra érvényesül, amikor az azonos töltések egymástól a legtávolabbra de az ellentétes előjelű töltések egymáshoz a legközelebb tartózkodhatnak, mindezt menetközben, tartósan és a menetirányra merőleges síkban. A lézer ezért koherens.
A lézerfényben tehát kristályszerűen elrendeződött fotonok vesznek részt amelyek egymással interferálnak.
-
#121
Lukács Attila folyt
mi okozza a forgást? Csak a 'szülő csillag' forgása és összehúzódása, vagy van még valami?
Igen a 'szülő csillag' forgása és összehúzódása elsősorban.
- Lehetséges-e valahol létező nem forgó vagy igen elhanyagolható perdületű (nagyméretű) F.Ly?
A világon minden lehetséges, de én azt gondolom, hogy ezek forognak az előbb említett okból. Fogalmam nincs mi lesz a forgással, elképzelhető valamilyen fékeződés, de nem értek ehhez.
A belül lévő extra tömeget tekintjük forgónak, vagy a beáramló DVAG mozgási geometriáját?
Az eseményhorizonton belüli dolgok nyilván hipotetikusak, mint ahogy a fekete lyuk maga is az. Az én véleményem az, hogy a fekete lyuk egy csillag, ami már nem tud világítani, pontosabban valószínűleg világít csak nem láthatjuk. Mint ahogy a csillagok is forognak úgy forog a fekete lyuk is, az első kérdés alapján valószínűleg sokkal gyorsabban. Mivel a DVAG kölcsönhatása az anyaggal nagyon nagyon kicsi, ezért a forgás nem túlságosan befolyásolja a beáramlás mozgási geometriáját, szerintem.
- János az eseményhorizontot egy valamilyen "vastag héjként" értelmezi és mögötte van az extra tömegű test, vagy magát a héjat tekintjük extra tömegűnek?
Nem, az eseményhorizont csak annyit jelent, hogy ott a DVAG sodrás sebessége = c. Ezt nehéz pontosan megfogalmazni mit jelent, majd okosabb emberek segítenek. A fekete lyuktól nagyon távol a sodrás sebessége nagyon kicsi, kvázi nulla, míg az eseményhorizonton belül a sodrás sebessége sokkal nagyobb lehet mint c. Az eseményhorizont nem egy héj, valószínűleg nincs ott azon a gömbfelszínen semmi, mert ha valamiféle anyag (barionosra gondolok) lenne rajta kívül, akkor az abból induló fény kimászhatna a gravitációs csapdából és látszana a fekete lyuk. De nem látszik.
- a gravitonok a horizont felett merre mozognak: sugárirányban? axiálisan? Van-e konkrét modell, érdekelne ha nem veszi tolakodásnak?
A DVAG gradiens véleményem szerint ugyanúgy mint egy kisebb tömegű test esetén, a tömegközéppont felé mutat. A gravitonok viszont minden irányban repkednek a horizont felett is meg alatt is. A gravitonok a meghatározók nem a tömeg. A tömeg nem vonzza a gravitonokat. A graviton arra megy amerre akar. A tömeg a világegyetemnek elenyésző része. A DVAG graviton az anyagi világ döntő része. Az a modell amiket válaszolok, ezeket mind én találtam ki. A fele sem biztos, hogy így is van. Nekem tetszik.
- c négyzet graviton sebesség logikus is lehet, ha feltételezzük, hogy a DVAG először eléri a C sebességet, ezzel mintegy kivetül, kifordul a normál térből, majd ezt követően a horizont mögé érve visszalassul, de már nem az Univerzum geometriája szerint.
Nem nem ezzel nem értek egyet. A graviton sebessége a meghatározó, a kopasz graviton sebességét nem befolyásolja semmi. Ha elektromos töltések akaszkodnak rá, akkor lassul le c -re, ez lesz a fény. Ha ez a komplex "megáll" és egyhelyben topog akkor ez lesz a közönséges anyag, proton, atom, neutron.
A DVAG nem fordul ki a normál térből, minden a térben történik, nem kell az einsteini meg a brános hókuszpókusz. A DVAG áramlás csak annyit jelent, hogy szemből kevesebb graviton jön, ettől alakul ki a sodrás. Ezalapján nincs értelme a visszalassulás dolognak.
az eseményhorizonthoz érve (ott gondolom c a sebesség) azt követően milyen ütemben növekszik meg c2-re DVAG sebesség? Elhagyja e a DVAG az eseményhorizontot, vagy benne áramlik tovább, esetleg a belső oldalon a középpont felé halad?
Az eseményhorizonton lévő c áramlási, sodrási sebesség egy virtuális dolog, a gravitonok sebessége mindenhol c2. Az eseményhorizonton a befelé és a kifelé mozgó gravitonok egyensúlya alakítja ki a c sebességű sodrást. Így c2 akkor lesz belül, ha már semmi graviton nem jön a fekete lyuk középpontja felöl, tehát elég nagy a fekete lyuk. Itt lehet megkülönböztetni a fekete lyukakat, mert ez egy tömeghatár. Az ennél nagyobb tömegű fekete lyukak belső nyomása már nem nő, maximális. Ezért nem lesz szingularitás, tehát a nyomás nem nő a végtelenbe. A DVAG persze, elhagyja az eseményhorizontot, megy befelé. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor teljes egészében elnyelődik.
Fenti kérdés sok ellentmondásra kínál lehetőséget...
Szerintem így semmi ellentmondás nincs benne.
- a szembe áramló gravitonok honnan jönnek, illetve milyen hatás miatt érkeznek kifelé.
A világűrből jönnek a fekete lyukon keresztül. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor nem jönnek szembe.
Van-e olyan határsebesség az Ön elméletében, ahol a szembe jövő graviton már nincs fizikai kölcsönhatásban a befelé menővel?
Az előbbiek alapján ez nem szerencsés kérdés. Vagy jön szembe graviton, vagy nem. Ha elég nagy a lyuk akkor nem.
- a jetek a FLy. két tengelyénél miből származhatnak?
Huh, hát mindent én sem tudhatok. Elképzelésem van rá, ezt esetleg később.
-
#120
LA folyt.
Amennyiben nem áramlik a tér c sebességgel a fekete lyuk felé..
Ezt mindenképpen pontosítanám, a tér nem áramlik. A DVAG "áramlik" amely a gravitoniok összegzett mozgását jelenti: ha mindkét irányban egyforma mennyiségű a gravitonsugárzás akkor nincs net áramlás. Fekete lyuk eseményhorizontján a fekete lyuk felől kevesebb graviton érkezik mint befele és ez ad egy bizonyos áramlás jelleget amely inkább gradiens jellegű. Az eseményhorizonton ez a befelé irányuló sodrás éppen c -nek megfelelő, ezért a kifelé indított fény látszólag áll, sziszifuszi munkával kapaszkodik kifelé de a szembeszél miatt a földre nem képes eljutni soha.
a fekete lyuk eseményhorizontja közelében szerintem érintő irányú gyorsulás és mozgás lehetséges, sugár irányú nem.
Ezzel nem értek egyet, ott már csak befelé lehet gyorsulni. Az eseményhorizonton belül c -nél nagyobb a sodrás sebessége. Kívül kisebb, ezért a kívülről a föld felé indított fénysugár lassan ki tud mászni a gödörből, szép lassan felgyorsul ahogy a sodrás csökken, s mire a földre ér fénysebességű (c) lesz., ezt mérjük.
a teret alkotó gravitonok (amennyiben alkotják a teret)
Nem, a teret nem alkotják a gravitonok, a teret nem alkotja semmi, a tér egy geometriai definíció, üres. A DVAG -ot alkotják.
változó sűrűségben vannak-e jelen?
A világűrben homogén, tömegek közelében gradiens ami azt is jelenti, hogy ott kevesebb a tömegek felől érkező graviton.
Befolyásolja -e a gravitonok jelenléte (és sűrűsége) a lokális fizikai folyamatok történésének ütemét tetszőlegesen felvett etalon tér tartományhoz képest?
Nagyonis jó a kérdés, szerintem nem, a relativitáselmélet szerint igen. Szerintem a folyamatokról hozzánk jutó információ sebessége változik az előbbiek szerint.
Erre szokták hozni az órákat a toronyban és a torony alján, de szerintem ha ismét egymás mellé teszik az órákat kiderül, hogy megint egyformán járnak és az eltérés csak látszólagos volt. A GPS meg bonyolult rendszer a szatellitek mozgása miatt.
Az Ön modellje szerint A és B típusú graviton alkothat egy protont
A protont B+D alkotja, nem A+B. Az A+B egy gravitont épít fel. Az elektront A+C építi fel, nincsenek kvarkok, vagy legalábbis nincs szerepük az anyag felépítésében
Amenyiben az A és B graviton mérete a Planck mérethez közeli (lévén elemi objektumok), hogyan lehet két ilyen valamiből egy 10^25 nagyságrenddel nagyobb hidrogén atommag?
Ezt a linket nézze meg, szerintem egy ilyesmi lehetséges. Itt az alkotórészek (esetemben B és D) aprók, de a részecske amit felépítenek (proton) mégis sokkal nagyobb.
http://smart1234.s-enterprize.com/PhotonWithMath2.htm
Tudomásom szerint a fényérzetet az orvostudományban a retinát ért fénnyomásból eredeztetik, ahol a fotonok pillanatnyi mikrogravitációs változása hat.
Hát ez meredek, a fénynek energiája is van, s ez elég a magyarázathoz. A fénykvantum a látásnál az A vitamint izomerizálja, egy közönséges kémiai reakció amelynek visszafordítását enzimek végzik.
- a foton = a gravitonnal?
Nem. Szerintem a foton egy megbéklyózott graviton, a C és a D elektromágneses töltésegység béklyózza meg, ezáltal a graviton éppen fénysebességre lassul.
Ha állóra van béklyózva akkor lép fel a közönséges anyag, a proton, elektron és mint fény megszűnik. Helyette van a barionos anyag. (természetesen a fény is anyag)
- Vagy a foton a gravitonok hullámszerű rezgéséből ered (részecske szerű hatás), ahol a graviton helyhez kötött?
Nem.
- esetleg maguk a az A és B gravitonpárok áramlanak?
Igen. Ő maguk a közeg, ha úgy tetszik. Ez az A+B graviton alkotja a világ döntő többségét. A látható anyag (csillagok, bolygók, ködök) csak elenyésző rész, de ezt is a gravitonok alkotják, csak itt hozzájuk vannak kapcsolódva az elektromos töltések is. A kopasz graviton (A+B) egyenes vonalban, DNS szerű spirális pályán halad. A térnek nincs semmiféle szövete. A DVAG -nak lehet, ha úgy tetszik. A térnek nem.
Ezek a dolgok nincsenek könyvben, sehol. Ezek a saját gondolataim, és bárhol lehetnek tévesek. A relativitáselmélettel, mainstreem fizikával, egy csomó megfigyelés értelmezésével persze élesen szemben állnak.
Remélem ennek ellenére el tud fogadni belőle dolgokat, legalább mint lehetőséget,
Üdv, János -
BiroAndras #119 Megpróbálhatnál olyan elméletet kidolgozni, ami legalább a tényeknek nem mond ellent. -
BiroAndras #118 "A c szerintem nem szélsőérték"
A kísérletek szerint meg igen.
"a gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban közlekednek."
Nem. Az ált. rel. elm. szerint pontosan fénysebességgel mozognak. És mivel az elméletet pontosan egyezik a megfigyelésekkel, ez kénytelen igaz lenni.
"Az idő nem fagy be mert az egy definíció."
Minden fogalom definíció. A tégla is definíció, mégis lehet belőle házat építeni.
"Hiányzik az egyetemes fizikai mérőszám az abszolút idő ütem mérésére"
Nem hiányzik, mivel nincs olyan. Legalábbis gyakorlati szempontból nem létezik, mivel nem lehetséges mérni.
"A méréssel a relativitáselmélet foglalkozik, és mérni természetesen nem tudjuk az abszolút időt."
A rel. elm., mint a neve is mutatja, egy elmélet. Tehát méréssel nem foglalkozik, az a kísérleti fizika dolga. Viszont alapoz korábbi megfigyelésekre, amikből pontosan az következik, hogy nincs abszolút idő.
"A relativitáselmélet hibája, hogy azt képzeli be magának, hogy ő a valóságot méri, pedig csak azt méri amit lát belőle."
Mi mást lehet mérni, mint a valóságot? És amit elvileg sem lehet mérni/megfigyelni, az egyáltalán valóságos-e?
"Az abszolút időt csak számítani lehet, erre lenne jó a relativitáselmélet."
Hogy lehet számítani?
"Pedig csak látszólag szenved kontrakciót, ezért ezt valóságosként kezelni tévútra vezet."
Ez következménye a rel. elm.-nek, nem alapfeltevése. Tehát nem vezethet tévútra semmiképp. Egy dologra jó, le lehet ellenőrizni, és ha nem igaz, akkor téves a rel. elm. Persze a kísérletek szerint létezik az effektus. -
#117
LA kérdései,
Huh, köszönöm szépen ezt a kis eszmefuttatást, több helyen látok némi általam is elfogadható kiutat, de sajnos én már a legelemibb dolgokkal sem tudok egyetérteni.
a gravitációs jelenséget a téridő gyorsuló áramlása okozza..?
NEM. De ebből van kiút számomra.
http://160.114.99.91/astrojan/einsten2.htm
Nekem a tér egy definíció, egy koordináta rendszer, teljesen üres, nincs benne semmiféle anyag, nem fizikailag létező anyag, ezáltal nem görbíthető, semmiképpen nem áramlik, nem torzul, benne a fény mehet görbén, mint pl egy nagyító lencsén áthaladva, de ettől ott nem görbül a tér.
Az idő nem fizikailag létező valami, nem anyag, (csak anyaghoz köthető, annak a mozgásához köthető), hanem szintén egy definíció.
A téridő ahogy ezt Einstein kitalálta, nem létező dolog, tehát nem áramolhat, semmilyen sebességgel, nemhogy gyorsulva.
Nos, most tegyük bele ebbe a koordinátarendszer térbe az anyagot, elsősorban a DVAG sötét energiát, ez már áramolhat, de vélhetően nem fog gyorsulni a DVAG áramlása a tömegek közelében, csak egy DVAG gradiens alakul ki. Az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy a DVAG gravitonokból áll. Véleményem szerint a kopasz gravitonok
http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
sebessége sokkal nagyobb mint a fény, s ez akkor sem fog nőni ha történetesen a gravitonok a Föld felé mennek.
és nem valamilyen téridőben áramló hullámok?
De igen. Ezek a gravitonok, amik a DVAG -ot alkotják okozzák a nyomóerőt a Föld közelében, mert a Földön keresztül a túloldalról (alulról) némileg kevesebb DVAG éri a testünket. A két erő különbsége a testünk súlya.
A tér áramlás sodorja magával a benne lévő anyagot. Úgy, mint egy patak,...
Nem a tér hanem a DVAG áramlása sodorja. Erőtér nevezéktan is jó lehet talán, csak egyedül a tér nem. A többi stimmel.
melyben a pisztrángok teste ugyancsak vízből épül fel.
Nem kell vizből legyen, bármi lehet. Fény, atomok, két fekete lyuk, stb.
Az anyag a téridőt csavarja fel lokálisan
Az előbbiek alapján a téridőt nem lehet felcsavarni, sem áramlásra késztetni.
Áramló térben az idő fogyatkozik.
Hát ezt nem értem, de nem baj. A tér nem áramlik.
Szélsőérték: c sebesség , "befagyott idő".
A c szerintem nem szélsőérték, a gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban közlekednek. Az idő nem fagy be mert az egy definíció.
Hiányzik az egyetemes fizikai mérőszám az abszolút idő ütem mérésére,
A méréssel a relativitáselmélet foglalkozik, és mérni természetesen nem tudjuk az abszolút időt. A relativitáselmélet hibája, hogy azt képzeli be magának, hogy ő a valóságot méri, pedig csak azt méri amit lát belőle. Az abszolút időt csak számítani lehet, erre lenne jó a relativitáselmélet.
A spec. rel. szerint a sebesség irányában az álló megfigyelőhöz képest kontrakciót szenved az anyag.
Igen a specrel szerint, sajnos. Pedig csak látszólag szenved kontrakciót, ezért ezt valóságosként kezelni tévútra vezet.
Úgyhogy ezen dolgok miatt sokmindennel nem tudok azonosulni, ideteszek néhány közvetlen linket a könnyebb fellelés érdekében.
A véleményem cseppet sem elfogadott dolog, de nekem ez van. Az képzelem be magamnak róla, hogy kerek és megáll a lábán.
http://160.114.99.91/astrojan/vita3.htm
http://160.114.99.91/astrojan/vita.htm
http://160.114.99.91/astrojan/einstein.htm
http://160.114.99.91/astrojan/einsten2.htm
http://160.114.99.91/astrojan/morley.htm
http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
http://forum.index.hu/Search/changeASNavigatorStep?o=2&aq_text=&aq_cre=0&user_id=470067&topic_id=&forum_id=0&aq_ext=1
Üdv, János -
BiroAndras #116 "ez biztos hülyeség mert ez a vonzó gravitációből indul ki."
A gravitáció többnyire vonzó (+kozmológiai állandó).
"főleg ha a gravitáció gyorsabb mint a fény, ami pedig nagyon valószínű."
A gravitáció is fénysebességgel terjed. -
BiroAndras #115 "..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget?"
Az energia alakul tömeggé. De itt a tömeg a vonatkoztatási rendszertől függ, mint ahogy a mozgási energia is.
"Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?"
Mérések igazolják. A részecskegyorsítókban napi rutin a fénysebesség közelébe gyorsítani a részecskéket. És mivel a gyorsítás körpályán történik elektromágneses térben, a tömegnövekedés azt jelenti, hogy a részecske letér a pályáról, ami eléggé jól észlelhető (és kompenzálni kell a térerő növelésével).
"A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos."
Az ikerparadoxon is telejsen valóságos, már a múltkor elmagyaráztam. Bár az eredeti kísérletet értelemszerűen nem tudjuk elvégezni, de részecskékkel meg lehet csinálni. Az, hogy egy felgyorsított részecske élettartama sokszorosára nő eléggé valóságos jelenség. Mint már mondtam, a paradoxon feloldásának kulcsa a gyorsulás.
A többit nem sikerült értelmeznem, mert azt nem írod, hogy melyik mire válasz. -
#114
Szia,
Ezt csak azert irtam le mert telleg jol mutatja a mai tudomanyos berkek legkoret.
Igen tudományos berkekben is ilyesmi a légkör, de Friderikusz semmiképpen sem tudományos berek. Neki joga van úgy viszonyulni, ahogy neki tetszik. A tudományos berkeknek nincs joga így viszonyulni. Természetesen megtehetik, meg is teszik.
Mint mondtad felesleges a szingularitas, csak egy nagyon suru anyaghalmaz kell, ez egy feketelyuk? Igen.
Es innen hogy indult meg a tagulas?
Ezt kapod házi feladatnak, ha eléggé megértetted a nyomó gravitációt, nem lesz túl nehéz kitalálni mi fog történni a DVAG -gal.
Igazabol a nyomo gravitacio, azaz siman eleg nevezni DVAG nek, miatt tunik ugy hogy valahol a szeleken gyorsabban tagul?
Szerintem nyomó gravitációval értelmezhető a "szélek" gyorsabb tágulása, legalábbis sokkal logikusabban mint a vonzó grav modell esetén, vagy akár az áltrellel, mert az áltrel sem tud vele mit kezdeni, amit nem csodálok, ugyan honnan is tudna.
A DVAG t tulajdonsagait itelve vehetjuk egy olyan "eronek" mely minnel nagyobb tomeggel all szemben annal nagyobb lesz a hatasa.
Igen. Annál nagyobb része mutatkozik meg. Egy elég nagy fekete lyuk mellett valószínűleg a teljes ereje is megmutatkozik. Ennél negyobb erő nincs. A gravitáció tehát nem a természet leggyengébb, hanem ellenkezőleg, a természet mindent meghatározó, legnagyobb ereje. Kisebb tömeg mellett ebből csak kevés mutatkozik meg, és ezt a megmutatkozást hívjuk hagyományosan gravitációnak. A gravitáció oka viszont a DVAG.
Ezzel mivel a DVAG sugarzas ugy szinten energiat vesz fel, mit ugye akar ki is sugarozhat rogton, vagy leadhat, DE LE IS KOTODHET
Ezt nem teljesen értem.
s mivel az anyag nem mas mint lekotott energia igy tomeget nyerhet (mi ugye bar csak a mi matematikai talalmanyunk, mivel ezt merni tudjuk, s altalaban arra buszkek vagyunk amit merni tudunk.
Igen valahogy így..
Ez minnel nagyobb a test annal nagyobb merteku, tehat a hatalmas tomegu testeknek egyre nagyobb mertekben novekedne a tomeguk (tobb anyaguk lenne).
Ezt használhatod a házi feladatban.
S szerinted a graviton athatolokepessege miért pont a tomegtol fugg?
Hú, hát fogalmam sincs.
A DVAG gravitonjai sok mast is megmagyarazhatnak szerintem a jovoben.
Igen, az elektromos töltésekkel együtt pedig szerintem mindent.
Megjelent a szügyi könyve decemberben, ő is ilyen töltéspárti, a töltései nekem is tetszenek, pontosabban ő is hasonlót talált ki. Vele csak az a baj, hogy csinált 1 (Egy azaz egyetlenegy) ejtőkisérletet, ráadásul rosszul és erre alapozza a mindent megdöntő elméletét, sajnos. Kár pedig a töltések nem rosszak. (az index fórumon szívatják szegényt) Persze engem is.
..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget? Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?
A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos. Ezek csak akkor léteznek (látszólagosan csakis) ha nézzük őket. Ha nem nézzük nem léteznek. Miért lenne a tömegnövekedés kivétel ?
Üdv, János
-
#113
D. Dávid kérdései:
Hogy keletkezett a nyomo gravitacio ha helyesnek feltetelezzuk az osrobbanas elvet es probalunk viszonylag aszerint gondolkodni?
Valószínűleg nem "keletkezett" a gravitáció sem és a többi anyag sem az ősrobbanással, hanem csak felrobbant egy állapot amely a robbanást megelőzően ott volt, ez valószínűleg egy nagy fekete lyuk volt amely tartalmazta (hozzávetőleg) az Univerzum összes anyagát. A világegyetem fejlődése valószínűleg ciklusos, néha fel felrobban. Ehhez össze is kell gyűlnie az anyagnak, de ez nem úgy megy ahogy azt ma gondolják, tehát nem úgy hogy majd a tágulás lassan megáll, aztán szépen összeesek az Univerzum egy pontba ami a Nagy Reccs lenne, ez biztos hülyeség mert ez a vonzó gravitációből indul ki. Az összegyűjtés egy másik mechanizmussal megy végbe.
A nyomo gravitacio alapjan merre tart a mi univerzumunk? Hogyan tagul?
A megfigyelések szerint tágul és nagyon messze egy kicsit gyorsabban tágul. Ez a vonzó gravitációval nagyon váratlan, de nyomó gravitációval még logikus is lehet, mert belülről hat a nyomóeró kívülről meg érthetően kevesebb, mert a gravitációs sugárzás (DVAG) is valahol inkább belül van mint kívül, ha valahol legalábbis megpróbáljuk meghúzni az Univerzum határát, ami biztosan nem könnyű, főleg ha a gravitáció gyorsabb mint a fény, ami pedig nagyon valószínű.
Egyenletesen vagy erre arra ossze vissza?
Viszonylag egyenletesnak látszik
A graviton mint elemi reszecske milyen es mekkora szerinted? vagy akkor hogyan mukodik?
A graviton tényleg elemi részecskének tűnik, de az én különvéleményem szerint 2 részből áll, tehát valójában a részek az elemi részecskék és talán párosával adhatnak egy gravitont, lásd fénymodell http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
Ez a graviton nagyságrendekkel gyorsabb mint a fény, mert a fény egy megbéklyózott graviton, míg az atomos világ állóra béklyózott gravitonokból áll. Az anyagi világ tulajdonképpen gravitonokból áll, nem pedig atomokból, mert az atomok csak kb 5% -ot tesznek ki, a többi sötét energia ami szerintem ezen gravitonokból áll. A maradék sötét anyag a fene tudja miből van, de szerintem ide sorolható a fekete lyukak anyaga is.
Azt tudom hogy a gravitacios ero vegtelenul gyenge..
Ezt nem állítanám, mondjuk azt, hogy nagyon gyenge, ez azért van mert a DVAG sugárzás nagyon gyengén nyelődik el az anyagban (a konvencionális anyagban)
egyben mondhatjuk vegtelen tavolsagu is
Ezt sem feszegetném túlzottan, nagyon nagy távolságban is meglátszik a zavar a DVAG -ban abból a bizonyos irányból ahol a tömeg van.
a graviton sebessege telleg sokmillioszorosa lehet a fenyenek?
Szerintem igen, de ez nem az előbbi állításból következik.
Mely Einsteinnel teljesen ellentmond ki kimondta hogy annal nem letezhet gyorsabb dolog?
Einstein egy hülyeséget mondott ki.
Tulajdonképpen nincs is olyan hogy vakuum?
Igen ezt jól látod, szerintem is az Univerzumon belül nincs vakuum
Az anyag mindenutt ott van es minden anyag?
Igen mindenütt ott van, kb 20 -szor annyi mint amennyi látszik (hacsak meg nem döntik magukat a csillagászok). Az energia is anyag, legfeljebb nyugalmi tömege nincsen, de úgysem tudjuk mi a tömeg. Csak annyit tudunk hogy mérhető, de, hogy mi az azt nem. A fénymodellt gondold át, talán közelebb jutsz mi a tömeg. -
BiroAndras #112 "Egy űrhajót elküldök tíz fényév távolságra, utazik egyenes vonalú egyenletes mozgással, ott megfordul és visszajön, nem csinál mást."
A megfordulás is gyorsulás.
"A fénysebességet mindig szigorúan egysíkban, vízszintesen mérik. Hiába mérik az összes vízszintes irányban, az semmiképpen nem tartalmazza az aktuális függőleges irányt, tehát hiába méred tavasszal vagy ősszel, vagy bármikor, a Föld középpontja felé vett irány soha nincs a mérések között."
Miért kitüntetett irány a világegyetemben a "Föld közepe felé" ?
Egyébként is a Föld éterhez képest való mozgását akarjuk kimérni, az meg nem a saját középpontje felé mozog.
Ráadásul könnyen ki lehet mérni a függőlege irányt is. Akár házilag is elkészíthető a szükséges berendezés.
De nem is merném biztosra mondani, hogy soha senki nem mért még függőlegesen. A nem földi mérések pl. szinte biztos nem a felszínnel párhuzamosak.
"Nem a tér görbületét mérték, mert olyan nincs is. Egy hatást mértek, amit Einstein a semmi (téridő) görbületével próbált magyarázni, mivel elvetette az étert. Ha az étert megtartja még talán lenne is értelme. De az éter sem görbül, csak az áramlása miatt oldalra sodródó fény látszik görbültnek, de nem a tér görbülés miatt hajlik el a fény."
Nem csak erről van szó. Ott van a Merkúr pályájának eltérése, az idődilatáció, a fekete lyukak, a gravitációs lencsék, a gravitációs hullámok, stb. Ezeket mind magyarázza (sőt, többségét megjósolta) a rel.elm. Tehát ahhoz, hogy más elméletet állíts a helyébe, minimum ugyanilyen eredményeket kell elérni. Vagy legalább egy olyan esetet mutatni, amikor a rel.elm. téved. -
#111
"Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni.
Nem lehet, mert a két vonatkoztatási rendszer közti váltáshoz szükség van rá. Nem tudsz felszállni egy űrhajóra úgy, hogy nem gyorsulsz."
A mérés szempontjából lehet kiküszöbölni:
Egy űrhajót elküldök tíz fényév távolságra, utazik egyenes vonalú egyenletes mozgással, ott megfordul és visszajön, nem csinál mást.
Másik űrhajó pedig addig gyorsít, fordul vissza, gyorsít fordul vissza, gyorsít fordul vissza, ameddig a másik űrhajó vissza nem ér a földre.
Az első űrhajónál csak kétszer kellett gyorsítani és fékezni, tehát az út nagyrészét egyenesvonalú egyenletes mozgással teszi meg, míg a 2. űrhajó sokszor gyorsított és fékezett. Ilyen jellegű kísérlettel ki lehetne számolni a gyorsításra eső részt, és nem kell féreglyuk, ami egyébként nem létezik, mint ahogy szingularitás sem (a szingularitás az áltrel hülyesége, sem a vonzó, sem a nyomó gravitációnak nincs szüksége rá).
A fénysebességet mindig szigorúan egysíkban, vízszintesen mérik. Hiába mérik az összes vízszintes irányban, az semmiképpen nem tartalmazza az aktuális függőleges irányt, tehát hiába méred tavasszal vagy ősszel, vagy bármikor, a Föld középpontja felé vett irány soha nincs a mérések között.
a tér görbületét mérték..
Nem a tér görbületét mérték, mert olyan nincs is. Egy hatást mértek, amit Einstein a semmi (téridő) görbületével próbált magyarázni, mivel elvetette az étert. Ha az étert megtartja még talán lenne is értelme. De az éter sem görbül, csak az áramlása miatt oldalra sodródó fény látszik görbültnek, de nem a tér görbülés miatt hajlik el a fény.
-
BiroAndras #110 "hiszen mondom, hogy a kísérleti adatok jól egyeznek a rel lel, mert a messziről jött fényt mérjük, azt mérjük az eseményből ami látszik."
Nem cask azt mérjük, rengeteg remek kísérletet lehet végezni lokálisan is. Pl. az eredeti interferométeres kísérletnél sem volt semmi messze, márpedig az a kísérlet volt az éter elmélet bukása.
"A második probléma, ha gyorsan megy, ez már a specrel. Itt pedig definíció szerint a két rendszer (az űrhajós és a földi) azonos viselkedésű, de a másik (az űrhajós)természetesen másként lát minket pl az óránkat, mert fénysugarakat használ ami látszik. A valóság nem látszik, mert az már rég elmúlt mire ideér a fény."
Amikor van egy részecskénk, amiről tudjuk, hogy pontosan x idő után bomlik el, akkor nincs ilyen gond. A részecske mért élettartamából pontosan tudjuk, hogy az ő szempontjából mennyi idő telik el.
"Az ikerparadoxon tévedsz, nem gyorsításra vonatkozik, hanem arra, hogy az űrhajós mennyi ideig repül nagy sebességgel (egyenes vonalú egyenletes mozgással)."
Tudom hogy mire vonatkozik. De ha nincs gyorsulás, akkor nem áll elő a paradoxon, mert mindvégig külön vonatkoztatási rendszerben van a két iker, tehát akár illúzió is lehetne az időtorzulás.
"Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni."
Nem lehet, mert a két vonatkoztatási rendszer közti váltáshoz szükség van rá.
Nem tudsz felszállni egy űrhajóra úgy, hogy nem gyorsulsz. Ha mégis(pl. féregjárattal), abból vicces dolgok jöhetnek ki.
"Nincs olyan mérés ami egyenletes és egyenes vonalú lett volna, mert vagy körpályán mozog a földdel együtt mint egy ciklois, vagy gyorsul"
Fénysebességhez közel mozgó elemi részecskéknél minden ilyen hatás elhanyagolható.
"másrészt az órát valahogy vissza kell juttatni a Földre, hogy össze tudjuk hasonlítani őket."
Pontosan ezértnem lehet eltekinteni a gyorsulástól.
Az ált. rel. már elbánik a gyorsulással és a gravitációval is. És persze ezt is igazolták mérésekkel (pl. a műholdakon levő atomórák hajszálnyit másképp járnak, mint a Földön levők).
"És különbenis, egy kísérlet csak alá tud támasztani egy hipotézist, bizonyítani nemigen."
Semmi sem tud jobban igazolni egy elméletete, mint a kísérletek. Különösen, ha nem utólagos magyarázatról van szó, hanem előre megjósolt eredményről. A rel. elm.-nek számtalan jóslatát tökéletes pontossággal igazolták a kísérletek.
"Messziről fénysugarak segítségével mérték, látszólag van idődilatáció és ebből származik a baj, mert a látszó dolgok nem a valóság"
Számtalan más módon is igazolták már. Pl. a részecskegyorsítókban a napi rutin része a rel.elm., hiszen ott mindent fénysebesség közelébe gyorsítanak.
Egyébként ez a kísérlet is korrekt, merthogy pontosan arra alapul, hogy a csillagok látszólagos és a valós pozícióját hasonlítja össze. Itt szó sincs idődilatációról, a tér görbületét mérték.
"A fénysebesség márpedig irányfüggő. Szerintem. Csak senki nem mérte ezt az irányfüggést. A fénysebességet nagyon nagyon pontosan egy síkban mérik."
Egy síkon belül tán nincs több irány? És akkor még ugye ott van a Föld forgása, meg a különböző helyeken végzett mérések (a gömb alak miatt mind más síkban van).
Ja, és még egy dolog: A Maxwell egyenletek a Lorentz trafóra invariánsak, ami pedig lényegében a spec.rel. matematikai megfogalmazása. -
#109
Bizonyára nem könnyű megérteni mit papolok:
hiszen mondom, hogy a kísérleti adatok jól egyeznek a rel lel, mert a messziről jött fényt mérjük, azt mérjük az eseményből ami látszik.
Az első probléma, hogy messze van az esemény, de ezen mindenki képes úrrá lenni, tudjuk, hogy a múltban történt a dolog.
A második probléma, ha gyorsan megy, ez már a specrel. Itt pedig definíció szerint a két rendszer (az űrhajós és a földi) azonos viselkedésű, de a másik (az űrhajós)természetesen másként lát minket pl az óránkat, mert fénysugarakat használ ami látszik. A valóság nem látszik, mert az már rég elmúlt mire ideér a fény.
Az ikerparadoxon tévedsz, nem gyorsításra vonatkozik, hanem arra, hogy az űrhajós mennyi ideig repül nagy sebességgel (egyenes vonalú egyenletes mozgással). Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni.
És ezt nem mérte senki eddig. Nincs olyan mérés ami egyenletes és egyenes vonalú lett volna, mert vagy körpályán mozog a földdel együtt mint egy ciklois, vagy gyorsul, másrészt az órát valahogy vissza kell juttatni a Földre, hogy össze tudjuk hasonlítani őket. A Hafele kísérlet sem volt ilyen, az is földkörüli körpályán haladt, szóval cseppet sem kísérletileg igazolt tény, hanem csak értelmezendő kísérleti adat. És különbenis, egy kísérlet csak alá tud támasztani egy hipotézist, bizonyítani nemigen.
Tehát mégegyszer: az idődilatációt NEM igazolták egyszer sem. Messziről fénysugarak segítségével mérték, látszólag van idődilatáció és ebből származik a baj, mert a látszó dolgok nem a valóság, mert a valóság mire meglátjuk már egészen más, és ezt a mást csak később láthatjuk meg, mire ideér a fénye.
A fénysebesség márpedig irányfüggő. Szerintem. Csak senki nem mérte ezt az irányfüggést. A fénysebességet nagyon nagyon pontosan egy síkban mérik. Mindig. -
BiroAndras #108 "Nem a relativitáselmélet egyezését kifogásolom a kísérleti adatokkal, azok elég jól egyeznek ahogy mondod. A baj az, hogy a relativitáselmélet kisajátította magának a jogot, hogy ő a valóságot írja le. Pedig éppen nem azt írja le, hanem a látszó világot, és ezzel egyeznek a kísérleti adatok. A valóság pedig egészen más."
Ha egyszer a kísérletek igazolják az elméletet, akkor miből gondolod, hogy a valóság egészen más? Hogy leeht egészen más, ha az eredmények stimmelnek?
És mi az, hogy kisajátítja a jogot? Ezt nem értem.
"Itt van például az említett specrelből táplálkozó idődilatáció. Ez egy látszólagos hatás, amit nem lenne szabad összekeverni a valósággal, és minden kísérlet a LÁTSZÓLAGOS létezését igazolja, ezt senki nem vitatja.
Az idődilatáció létét kísérletileg is igazolták számtalan alkalommal. Pl. a részecskegyorsítókban állandóan relativisztikus sebességekkel dolgoznak.
"A valóságban azonban az ikerparadoxon nem létezik amiatt, hogy a földi órám járása nem fog megváltozni attól, hogy azt egy gyorsan repkedő űrhajós nézegeti, vagy sem. Csak másként fogja látni. De ez a valóságot nem befolyásolja, mégha Einstein és bárki mindenki más azt állítja is."
A te földi órád nem is fog megváltozni, attól, hogy valaki körberepkedi, de az űrhajós órája, illetve ő maga is meg fog változni. Az ált.rel.-mondja meg konkrétabban, hogy mi történik. Az ikerparadoxon feloldása az, hogy aki gyorsul, annak számára változik meg az idő sebessége.
És ismétlem : Ez nem csupán elmélet, hanem kísérletileg igazolt tény!
"És ennek semmi köze az éterhez, szerintem."
Ezzel egyetértek. Mivel éter nincs, nem is lehet hozzá köze semminek.
"Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja
a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert"
Ebből egy szót sem értek.
"Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval, akkor sem lehet csíkeltolódást várni, mert csupán a fényutak cserélődnek fel"
Nem számolhatsz Lorentz trafóval, ha nem fogadod el a spec.rel.-t. Ugyanis a Lorentz trafóból jön ki minden olyan effekt, amit nem szeretsz (pl. idődilatáció). Ha meg a hagyományos összeadást használod, akkor a mért fénysebesség irányfüggő lesz.
"Az a több száz részecske egyik sem stabil, ki tudja mi van velük, viszont mégnagyobb energiákkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia állapot lehet, ezért stabil. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak az energiájuk más. Ugyanez érvényes az elektron - antiprotonra is."
Mi van ??? -
#107
Nem a relativitáselmélet egyezését kifogásolom a kísérleti adatokkal, azok elég jól egyeznek ahogy mondod. A baj az, hogy a relativitáselmélet kisajátította magának a jogot, hogy ő a valóságot írja le. Pedig éppen nem azt írja le, hanem a látszó világot, és ezzel egyeznek a kísérleti adatok. A valóság pedig egészen más.
Itt van például az említett specrelből táplálkozó idődilatáció. Ez egy látszólagos hatás, amit nem lenne szabad összekeverni a valósággal, és minden kísérlet a LÁTSZÓLAGOS létezését igazolja, ezt senki nem vitatja. A valóságban azonban az ikerparadoxon nem létezik amiatt, hogy a földi órám járása nem fog megváltozni attól, hogy azt egy gyorsan repkedő űrhajós nézegeti, vagy sem. Csak másként fogja látni. De ez a valóságot nem befolyásolja, mégha Einstein és bárki mindenki más azt állítja is.
És ennek semmi köze az éterhez, szerintem.
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja
a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval, akkor sem lehet csíkeltolódást várni, mert csupán a fényutak cserélődnek fel
Az a több száz részecske egyik sem stabil, ki tudja mi van velük, viszont mégnagyobb energiákkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia állapot lehet, ezért stabil. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak az energiájuk más. Ugyanez érvényes az elektron - antiprotonra is.
Fotonmodell
Köszi a hozzászólásod, nem gondoltam, hogy valaki erre téved, írjál levelet. -
BiroAndras #106 Hogy magyarázod a relativitás elmélet és a kvantumfizika hihetetlen pontos egyezését a kísérleti adatokkal?
Pl. hogy magyarázod az idődilatációt? Ez az effektus pontosan abból következik, hogy nincs éter (és persze számtalan kísérlet igazolja a létezését).
"Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne)"
A relativitás elmélet épp abból indult ki, hogy nincs éter. Hogy hivatkozhatsz így rá ?
"Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet."
És mi van a több tucat másik részecskével? Prákeltéssel minden fajta részecske keletkezhet, töltés nélküli is. -
#105
A Michelson-Morley kísérletet az éterszél kimutatására tervezte a 19. sz. végén
Albert Michelson és Edward Morley
de sem akkor sem később semmiféle inteferencia csíkeltolódást kimutatni nem tudtak. A kísérlet gondolata alapvetően hibás, mert míg a piros fény szembe megy az éterszéllel addig a kék fény pontosan hátszelet kap, így amennyivel a piros fény lassabban megy a kék fény ugyanannyival megy gyorsabban. A fénysebesség csak az éterhez képest állandó. Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c., s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást.
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne), akkor a maradék kicsiny futásidő különbség a szerkezetet 90o -al elfordítva szintén megjelenik. Az interferencia szempontjából azonban teljesen mindegy, hogy az 1. sugár megy egy kicsit lassabban, vagy az interferométert elfordítva a 2. sugár megy ugyanannyival lassabban, ezért semmiféle csíkeltolódás NEM várható.
A Michelson kísérlet az éterszél kimutatására nem alkalmas.
Végül de nem utolsósorban a DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity, nem vízszintesen áramlik, hanem függőlegesen a Föld tömegközéppontja irányában. Ezt a hatást pedig a higanyon úszó interferométer forgatásával még akkor sem lehetne kimérni, ha a készülék egyébként erre alkalmas lenne.
http://160.114.99.91/astrojan/morley.htm -
#104
Astrojan fény modell:
A Foton (NEM elemi részecske ebben a modellben) 4 részecskéből áll: A, B, C és D.
Amint A és B részecske fordul kettőt, C és D fordul mégegyet (vagyis C és D összesen fordul hármat), a foton spin = 1 -nek megfelelően.
Lineárisan polarizált foton nem létezik.
A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetéből adódó tulajdonságokat.
Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet. Antianyag [Ne keressétek a nagy tömegű antianyagot a világegyetemben, a világegyetem töltésegyensúlyban van, ugyanannyi a pozitív (proton) mint a negatív töltés (elektron),
mert a töltés elemi részecske (D és C)] tehát nem létezik, a pozitronban csupán a pozitív töltésegység (D) található, míg az elektront a negatív töltésegység (C) és ha szabad úgy fogalmaznom egy graviton (A) építi fel. A pozitront a pozitív töltésegység (D) és egy graviton (B) építi fel. (A) és (B) graviton talán azonos részecske is lehet. A kopasz gravitonok terjedési sebessége c^2, a D és C töltésegységek gátolják a gravitonok mozgását és fénysebességre lassítják, mert az maga lesz a fény.
http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm -
#103
GRM
1. Homogén gravitációs mezőbe tömeget helyezve kelti az általunk ismert gravitációs erőt azáltal, hogy a sugárzás egy részét a tömeg elnyeli
2. Áthatolóképessége a neutrínókéhoz hasonló, nagyon nagy
3. Energiája nagyon nagy, így ha frekvenciája van az is irdatlan nagy
4. A természet legerősebb hatóereje
5. Sebessége valószínűleg sokkal nagyobb mint c, inkább c^2 körüli
6. Vezeti és fenntartja valahogy a fényt
7. Működteti az atomokat. Nélküle az atomok megállnának, megsemmisülnének, vagy valami hasonló
8. A homogén gravitációs mező valamiféle zavara keltheti a mágnességet
9. Rendelkezik a sötét energia tulajdonságaival (az antigravitációs hatásra gondolok)
10. Valószínűleg rendelkezik a kvantum vákuum tulajdonságaival
11. Fekete lyuk közelében abba befelé áramlik, sodorva magával mindent ami az útjában van, tömeget, fényt mindent, mivel ő az anyagi világ hordozója -
HUmanEmber41st #102 "Most vulkánokat látok...most jön ez a Szarvasember !!! "
Ferike
-
pepe003 #101 Az az első kép, tisztára olyan, mintha egy filmstúdióban készült volna fekete háttérral -
morgo #100 a Mars-arcot jo lenne pihentetni, mert mar kiderult, hogy csak a kep pontatlansaga okozta az optikai csalodast... -
morgo #99 nem gyozom hangsulyozni: elmelet!!! nem pedig megvalositas, raadasul rengeteg mas elmelet is keletkezett akkoriban, csak azok nem jottek be.
vajon miert foglalkoznak urhaborukkal, csillagkozi utazassal, colonizacioval a sci-fi irok, mikor meg sehol nem vagyunk a megvalositasahoz? -
HUmanEmber41st #98 Ha a Titánnak 2X sűrűbb a légköre, mint a Földnek, lehetett a Marsnak is a földihez hasonló légköre. Valami katasztrófa miatt a légkör nagy része "leszakadt" a bolygóról, és maradt az a kietlen pusztaság, amit most láthatunk. Lakhattak rajta értelmes lények, építhettek Mars-arcot is...hiszen a Föld is teli van csak magasból látható ábrákkal.. -
#97
Off
pl. valahol olvastam egyszer, hogy rohadt régy valahol találtak kis edényeket meg leírásokat, amik tulképpen klónozásra utaltak...sajnos már rég olvastam és nem tudom hol...
On -
#96
Szerintem meg nem sokban különbözik miki egér meg a tudomány. Mindkettőt kitalálták és azóta úgy is van. Az elméletet nem sok választja el mikiegér fantáziájától. Talán annyi, hogy Miki egér holnap is lesz. :) De nem biztos... -
#95
Nincs teljesen igazatok, tényleg vannak olyan régi elökerült irások, amelyekben olyan tudásanyag van, ami nem magyarázhato csupán az akkoriak fantáziájával.....
rengetek dolog van a multban ami még magyarázatra szorul... -
ge3lan #94 A matek nem természettudomány, nem igazán illik a sorba szetintem.
De ez inkább filozófia,mint tudomány,nem?
Thalesz is "tudta", hogy a víz az élet alapja. -
HUmanEmber41st #93 Nem győzöm hangsúlyozni: 5000 év!!! a Sci-fi meg mostani irodalom
Vajon miért foglalkoztak ilyesmivel 5k évvel ezelőtt? -
morgo #92 ugyanugy, ahogy sok sci-fi iro muve is sok "tudasanyagot" rejt... -
HUmanEmber41st #91 Inkább arra próbálok utalni, hogy ezek az elméletek (és az egész fizikai-kémiai-matematikai tudományos rendszer) már 1X (vagy többször) már "megvolt" az emberiségnek. Hihetetlen tudásanyagot "rejt" a Védikus irodalom.. -
morgo #90 szerintem eleg eros kifejezes azt mondani, hogy "tud" az indiai filozofia, sokkal inkabb elkepzel(t) szerintem.
amugy en bizom az emberi kepzeletben, ahogy kitalaltak a kulonbozo mesefigurakat es sokminden mast is, miert pont itt lenne keves a fantaziajuk?
ettol fuggetlenul szerintem sem lehet kizarni , de azert Occam borotvaja ellene szol. -
HUmanEmber41st #89 Ha még nem tűnt volna fel, a "nemtérben" lebegő egymástól teljesen független "lufikról" már 5ezer éve (minimum) tud az indiai filozófia.
Csak annyi a plusz, hogy a "lufikat" Isten lélegzete fújja fel, és ereszti le a megfelelő időközönként. Tehát 1 olyan személy, aki teljesen függetlenül létezik a mi "lufinktól" és a "nemtérben" él...
Ugyan honnét "találnak ki" ilyesmit primitív földművesek ? Bár az előbb elmített irodalom sokkal régebbi forrásra hivatkozik..
nemtér= Mennyország=másvilág (ami ugyebár tényleg végtelen, nem húzódik össze, soha sem keletkezett=>így soha sem pusztulhat el)
lufik= Univerzumok
Miért nem létezhetne?
Nem térítek, csak érdeklődök
-
morgo #88 marmint egy vakuumban, zart dobozban... -
morgo #87 1. ezalapjan a magnesesseg is nyomo tulajdonsag.
2. Nem igaz, hogy "a világegyetem legalább 26 Géves", mert "13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta." ugyanis pont az a lenyeg, hogy minel messzebb nezunk, annal korabbi allapotat latjuk a vilagegyetem egy reszenek.
3. "Csak a vonzo gravitacio alapjan talalhatott ki Hawking ekkora marhasagot". Talan erveket kellene felsorolni, nem szemelyeskedni...
4."Egyrészt az előbbiek alapján a fekete lyukban sem nő a vonzóerő a középpont felé haladva, hanem ellenkezőleg: csökken."
hat ez elegge fugg attol, hogy milyen a surusegeloszlas, amit nem igazan ismerunk fekete lyuk eseten, de ha neki pontosabb infoi vannak, akkor csak szoljon;)
5. "Nézzük a távoli galaxisok mostanában felfedezett gyorsuló mozgását."
hat egyreszt most eppen nem tudom hol tartanak, de attol meg, hogy a gravitacio kizarna azt, meg van par lehetoseg, hogy miert tavolodhat(!)nanak gyorsulva a galaxisok.
6. a nyomo gravitacioval tobb problemam van:
- mi az hogy "felulrol" jovo nyomas?
- ha kivulrol jovo sugarakat nyel el a tomeg, akkor miert nem mukodik az arnyekolas(ertem ez alatt, hogy egy vakumba zart dobozban a targyaknak lebegniuk kellene)
- miert is nagyobb nagyobb tomegek kozeleben nyomo gravitacio eseteben a gravitacio? Hisz ha felulrol jon, akkor csak az adott targytol fugg, hogy mennyire "nyomodik" a masik targyhoz. -
UnnameD #86 Találtam egy érdekes olvasmányt 
http://160.114.99.91/astrojan/gravith.htm -
#85
http://www.daviddarling.info/encyclopedia/I/inflationary_model.html
itt azt irogatja, hogy nincs vele gond... -
ge3lan #84 Az infláció a Plack idő után jött, ott már nics gond a távolsággal,nem?