#120
LA folyt.
Amennyiben nem áramlik a tér c sebességgel a fekete lyuk felé..
Ezt mindenképpen pontosítanám, a tér nem áramlik. A DVAG "áramlik" amely a gravitoniok összegzett mozgását jelenti: ha mindkét irányban egyforma mennyiségű a gravitonsugárzás akkor nincs net áramlás. Fekete lyuk eseményhorizontján a fekete lyuk felől kevesebb graviton érkezik mint befele és ez ad egy bizonyos áramlás jelleget amely inkább gradiens jellegű. Az eseményhorizonton ez a befelé irányuló sodrás éppen c -nek megfelelő, ezért a kifelé indított fény látszólag áll, sziszifuszi munkával kapaszkodik kifelé de a szembeszél miatt a földre nem képes eljutni soha.
a fekete lyuk eseményhorizontja közelében szerintem érintő irányú gyorsulás és mozgás lehetséges, sugár irányú nem.
Ezzel nem értek egyet, ott már csak befelé lehet gyorsulni. Az eseményhorizonton belül c -nél nagyobb a sodrás sebessége. Kívül kisebb, ezért a kívülről a föld felé indított fénysugár lassan ki tud mászni a gödörből, szép lassan felgyorsul ahogy a sodrás csökken, s mire a földre ér fénysebességű (c) lesz., ezt mérjük.
a teret alkotó gravitonok (amennyiben alkotják a teret)
Nem, a teret nem alkotják a gravitonok, a teret nem alkotja semmi, a tér egy geometriai definíció, üres. A DVAG -ot alkotják.
változó sűrűségben vannak-e jelen?
A világűrben homogén, tömegek közelében gradiens ami azt is jelenti, hogy ott kevesebb a tömegek felől érkező graviton.
Befolyásolja -e a gravitonok jelenléte (és sűrűsége) a lokális fizikai folyamatok történésének ütemét tetszőlegesen felvett etalon tér tartományhoz képest?
Nagyonis jó a kérdés, szerintem nem, a relativitáselmélet szerint igen. Szerintem a folyamatokról hozzánk jutó információ sebessége változik az előbbiek szerint.
Erre szokták hozni az órákat a toronyban és a torony alján, de szerintem ha ismét egymás mellé teszik az órákat kiderül, hogy megint egyformán járnak és az eltérés csak látszólagos volt. A GPS meg bonyolult rendszer a szatellitek mozgása miatt.
Az Ön modellje szerint A és B típusú graviton alkothat egy protont
A protont B+D alkotja, nem A+B. Az A+B egy gravitont épít fel. Az elektront A+C építi fel, nincsenek kvarkok, vagy legalábbis nincs szerepük az anyag felépítésében
Amenyiben az A és B graviton mérete a Planck mérethez közeli (lévén elemi objektumok), hogyan lehet két ilyen valamiből egy 10^25 nagyságrenddel nagyobb hidrogén atommag?
Ezt a linket nézze meg, szerintem egy ilyesmi lehetséges. Itt az alkotórészek (esetemben B és D) aprók, de a részecske amit felépítenek (proton) mégis sokkal nagyobb.
http://smart1234.s-enterprize.com/PhotonWithMath2.htm
Tudomásom szerint a fényérzetet az orvostudományban a retinát ért fénnyomásból eredeztetik, ahol a fotonok pillanatnyi mikrogravitációs változása hat.
Hát ez meredek, a fénynek energiája is van, s ez elég a magyarázathoz. A fénykvantum a látásnál az A vitamint izomerizálja, egy közönséges kémiai reakció amelynek visszafordítását enzimek végzik.
- a foton = a gravitonnal?
Nem. Szerintem a foton egy megbéklyózott graviton, a C és a D elektromágneses töltésegység béklyózza meg, ezáltal a graviton éppen fénysebességre lassul.
Ha állóra van béklyózva akkor lép fel a közönséges anyag, a proton, elektron és mint fény megszűnik. Helyette van a barionos anyag. (természetesen a fény is anyag)
- Vagy a foton a gravitonok hullámszerű rezgéséből ered (részecske szerű hatás), ahol a graviton helyhez kötött?
Nem.
- esetleg maguk a az A és B gravitonpárok áramlanak?
Igen. Ő maguk a közeg, ha úgy tetszik. Ez az A+B graviton alkotja a világ döntő többségét. A látható anyag (csillagok, bolygók, ködök) csak elenyésző rész, de ezt is a gravitonok alkotják, csak itt hozzájuk vannak kapcsolódva az elektromos töltések is. A kopasz graviton (A+B) egyenes vonalban, DNS szerű spirális pályán halad. A térnek nincs semmiféle szövete. A DVAG -nak lehet, ha úgy tetszik. A térnek nem.
Ezek a dolgok nincsenek könyvben, sehol. Ezek a saját gondolataim, és bárhol lehetnek tévesek. A relativitáselmélettel, mainstreem fizikával, egy csomó megfigyelés értelmezésével persze élesen szemben állnak.
Remélem ennek ellenére el tud fogadni belőle dolgokat, legalább mint lehetőséget,