#114
Szia,
Ezt csak azert irtam le mert telleg jol mutatja a mai tudomanyos berkek legkoret.
Igen tudományos berkekben is ilyesmi a légkör, de Friderikusz semmiképpen sem tudományos berek. Neki joga van úgy viszonyulni, ahogy neki tetszik. A tudományos berkeknek nincs joga így viszonyulni. Természetesen megtehetik, meg is teszik.
Mint mondtad felesleges a szingularitas, csak egy nagyon suru anyaghalmaz kell, ez egy feketelyuk? Igen.
Es innen hogy indult meg a tagulas?
Ezt kapod házi feladatnak, ha eléggé megértetted a nyomó gravitációt, nem lesz túl nehéz kitalálni mi fog történni a DVAG -gal.
Igazabol a nyomo gravitacio, azaz siman eleg nevezni DVAG nek, miatt tunik ugy hogy valahol a szeleken gyorsabban tagul?
Szerintem nyomó gravitációval értelmezhető a "szélek" gyorsabb tágulása, legalábbis sokkal logikusabban mint a vonzó grav modell esetén, vagy akár az áltrellel, mert az áltrel sem tud vele mit kezdeni, amit nem csodálok, ugyan honnan is tudna.
A DVAG t tulajdonsagait itelve vehetjuk egy olyan "eronek" mely minnel nagyobb tomeggel all szemben annal nagyobb lesz a hatasa.
Igen. Annál nagyobb része mutatkozik meg. Egy elég nagy fekete lyuk mellett valószínűleg a teljes ereje is megmutatkozik. Ennél negyobb erő nincs. A gravitáció tehát nem a természet leggyengébb, hanem ellenkezőleg, a természet mindent meghatározó, legnagyobb ereje. Kisebb tömeg mellett ebből csak kevés mutatkozik meg, és ezt a megmutatkozást hívjuk hagyományosan gravitációnak. A gravitáció oka viszont a DVAG.
Ezzel mivel a DVAG sugarzas ugy szinten energiat vesz fel, mit ugye akar ki is sugarozhat rogton, vagy leadhat, DE LE IS KOTODHET
Ezt nem teljesen értem.
s mivel az anyag nem mas mint lekotott energia igy tomeget nyerhet (mi ugye bar csak a mi matematikai talalmanyunk, mivel ezt merni tudjuk, s altalaban arra buszkek vagyunk amit merni tudunk.
Igen valahogy így..
Ez minnel nagyobb a test annal nagyobb merteku, tehat a hatalmas tomegu testeknek egyre nagyobb mertekben novekedne a tomeguk (tobb anyaguk lenne).
Ezt használhatod a házi feladatban.
S szerinted a graviton athatolokepessege miért pont a tomegtol fugg?
Hú, hát fogalmam sincs.
A DVAG gravitonjai sok mast is megmagyarazhatnak szerintem a jovoben.
Igen, az elektromos töltésekkel együtt pedig szerintem mindent.
Megjelent a szügyi könyve decemberben, ő is ilyen töltéspárti, a töltései nekem is tetszenek, pontosabban ő is hasonlót talált ki. Vele csak az a baj, hogy csinált 1 (Egy azaz egyetlenegy) ejtőkisérletet, ráadásul rosszul és erre alapozza a mindent megdöntő elméletét, sajnos. Kár pedig a töltések nem rosszak. (az index fórumon szívatják szegényt) Persze engem is.
..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget? Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?
A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos. Ezek csak akkor léteznek (látszólagosan csakis) ha nézzük őket. Ha nem nézzük nem léteznek. Miért lenne a tömegnövekedés kivétel ?
#114
