#107
Nem a relativitáselmélet egyezését kifogásolom a kísérleti adatokkal, azok elég jól egyeznek ahogy mondod. A baj az, hogy a relativitáselmélet kisajátította magának a jogot, hogy ő a valóságot írja le. Pedig éppen nem azt írja le, hanem a látszó világot, és ezzel egyeznek a kísérleti adatok. A valóság pedig egészen más.
Itt van például az említett specrelből táplálkozó idődilatáció. Ez egy látszólagos hatás, amit nem lenne szabad összekeverni a valósággal, és minden kísérlet a LÁTSZÓLAGOS létezését igazolja, ezt senki nem vitatja. A valóságban azonban az ikerparadoxon nem létezik amiatt, hogy a földi órám járása nem fog megváltozni attól, hogy azt egy gyorsan repkedő űrhajós nézegeti, vagy sem. Csak másként fogja látni. De ez a valóságot nem befolyásolja, mégha Einstein és bárki mindenki más azt állítja is.
És ennek semmi köze az éterhez, szerintem.
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja
a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert
Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval, akkor sem lehet csíkeltolódást várni, mert csupán a fényutak cserélődnek fel
Az a több száz részecske egyik sem stabil, ki tudja mi van velük, viszont mégnagyobb energiákkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia állapot lehet, ezért stabil. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak az energiájuk más. Ugyanez érvényes az elektron - antiprotonra is.
#107