#111
"Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni.
Nem lehet, mert a két vonatkoztatási rendszer közti váltáshoz szükség van rá. Nem tudsz felszállni egy űrhajóra úgy, hogy nem gyorsulsz."
A mérés szempontjából lehet kiküszöbölni:
Egy űrhajót elküldök tíz fényév távolságra, utazik egyenes vonalú egyenletes mozgással, ott megfordul és visszajön, nem csinál mást.
Másik űrhajó pedig addig gyorsít, fordul vissza, gyorsít fordul vissza, gyorsít fordul vissza, ameddig a másik űrhajó vissza nem ér a földre.
Az első űrhajónál csak kétszer kellett gyorsítani és fékezni, tehát az út nagyrészét egyenesvonalú egyenletes mozgással teszi meg, míg a 2. űrhajó sokszor gyorsított és fékezett. Ilyen jellegű kísérlettel ki lehetne számolni a gyorsításra eső részt, és nem kell féreglyuk, ami egyébként nem létezik, mint ahogy szingularitás sem (a szingularitás az áltrel hülyesége, sem a vonzó, sem a nyomó gravitációnak nincs szüksége rá).
A fénysebességet mindig szigorúan egysíkban, vízszintesen mérik. Hiába mérik az összes vízszintes irányban, az semmiképpen nem tartalmazza az aktuális függőleges irányt, tehát hiába méred tavasszal vagy ősszel, vagy bármikor, a Föld középpontja felé vett irány soha nincs a mérések között.
a tér görbületét mérték..
Nem a tér görbületét mérték, mert olyan nincs is. Egy hatást mértek, amit Einstein a semmi (téridő) görbületével próbált magyarázni, mivel elvetette az étert. Ha az étert megtartja még talán lenne is értelme. De az éter sem görbül, csak az áramlása miatt oldalra sodródó fény látszik görbültnek, de nem a tér görbülés miatt hajlik el a fény.
#111