A gravitáció nem lehet vonzóerő, sőt továbbmegyek, a természetben egyáltalán nem léteznek vonzóerők. Az összes vonzóerő látszólagos, valódi nyomóerők eredője lehet csupán. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy bármilyen részecske impulzusa ha átadódik akkor az a haladás irányában fejt ki erőt és sohasem fordítva, visszafelé.
Mindezekmellett le kell szögeznünk: a gravitáció ERŐ. Einstein gyermekded okoskodása, hogy a gravitáció valójában nem is erő hanem térgörbület nem képes megmagyarázni honnan származik a gravitációs energia. A tér nem anyag. Az anyagi világot 4 elemi részecske és az energia alkotja. Ezek építik fel a fényt, az elektronokat és a protonokat amelyek már nem elemi részecskék. Mivel a tér nem anyag ezért nem lehet hatással az anyagi világra. Az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér egy fogalom, egy definíció, a valóságban nem csak a fejünkben létező dolog. A tér ennélfogva nem keletkezhetett, azt csak kitaláltuk, hogy le tudjuk írni az anyagi világot. Hasonló a helyzet az idővel is, az idő nem anyag, az idő nem keletkezhetett hanem kitalált fogalom. A téridőt pedig már kedvem sincs megemlíteni.
A tér görbülete csak látszólagos és ez a görbület nem oka hanem következménye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) tömegek hatására beálló gravitációs gradiensnek. A DVAG a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzás, gravitonokból áll, A világ meghatározó, legerőteljesebb sugárzása és a gravitáció csak azért tűnik a leggyengébb hatóerőnek mert a DVAG graviton sugárzás áthatolóképessége hihetetlenül nagy. Az általunk ismert gravitációs erő azáltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erővel nyom a Föld felé. Az alulról érkező DVAG keresztülhaladva a Földön, belőle egy kicsiny rész elnyelődik és a maradék sugárnyomás nyomja alulról a testünket felfelé. A két hatalmas erő különbsége a testünk súlya.
A világegyetemet kitöltő DVAG gravitációs sugárzást tekinthetjük a régóta hőn áhított, majd később elfelejtett éternek. Ez az éter természetesen nem kemény - ahogy azt Poincare elképzelte - és így nem fékezi a Földet. Poincare abból a téves elképzelésből indult ki, hogy a fénysugár valamilyen ismeretlen közeg megpendítésével gömb alakban terjed, mint pl. a hang a levegőben. Csakhogy a fény kvantumos, 4 elemi részecskéből áll. A vivőrészecske a graviton A és B, amely 1-1 pozitív és negatív elektromos töltésegységet szállít a DNS -hez hasonlítható kettős spirál alakban egyenes vonalú pályán és semmiképpen sem gömb alakban.
A fény egyenes vonalú terjedését a lézerfény bizonyítja. Ennél is egyszerűbb kísérlet a napfény síktükörrel való tükrözése, amiből látható, hogy a fény nem gömbalakban terjed. Parabolatükörrel sem lehetne párhuzamos sugárnyalábot előállítani ha a fény gömb alakban terjedne. A kissé túlértékelt egy foton-két rés kísérleteket újra kell gondolni, mert azok értelmezése félresiklatta a fizikát.
A gravitáció sebességét (ti. a gravitonok terjedési sebességét) Einstein teljesen alaptalanul és önkényesen fénysebességűnek vélte. Feltevését a Michelson interferométeres kísérletekre alapozta, csakhogy a MM interferométer összeállítása a világűrben való száguldásunk kimutatására nem alkalmas. A világűrben való száguldásunk kimérésére Silvertooth tett kisérletet és az Ő módszerével 380 km/s sebességet lehetett kimérni a Leo csillagkép irányába. A legújabb COBE mérések ezt a 371 km/s nagyságú sebességet megerősítették, amely szerint a Föld a Leo/Kráter csillagkép irányába száguld.
A gravitonok valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb sebességűek mint a fény, sebességük inkább c2 körüli. Fénysebességre akkor lassulnak ha a + és - elektromos töltést cipelik, mert az lesz maga a foton.
A fény sebessége nem állandó, azt megfelelő pontossággal csak vízszintes irányban vagyunk képesek mérni, forgótükrös módszerekkel. A Föld felé leeső fény sebességnövekedését a GPS bizonyítja (c + 200 km/s).
Egy fekete lyuk (BH) eseményhorizontja ennek alapján az a felület, ahol a fekete lyukba "beáramló" DVAG sebessége = c, ezáltal a kifelé tartó fény hiába küzd a "szembeszéllel", a BH fogságából nem tud kitörni. Az idő nem áll meg, az események ugyanúgy zajlanak, csak fény segítségével nem vehetünk róluk tudomást (mert a fény soha sem fog ideérni).
#123