#121
Lukács Attila folyt
mi okozza a forgást? Csak a 'szülő csillag' forgása és összehúzódása, vagy van még valami?
Igen a 'szülő csillag' forgása és összehúzódása elsősorban.
- Lehetséges-e valahol létező nem forgó vagy igen elhanyagolható perdületű (nagyméretű) F.Ly?
A világon minden lehetséges, de én azt gondolom, hogy ezek forognak az előbb említett okból. Fogalmam nincs mi lesz a forgással, elképzelhető valamilyen fékeződés, de nem értek ehhez.
A belül lévő extra tömeget tekintjük forgónak, vagy a beáramló DVAG mozgási geometriáját?
Az eseményhorizonton belüli dolgok nyilván hipotetikusak, mint ahogy a fekete lyuk maga is az. Az én véleményem az, hogy a fekete lyuk egy csillag, ami már nem tud világítani, pontosabban valószínűleg világít csak nem láthatjuk. Mint ahogy a csillagok is forognak úgy forog a fekete lyuk is, az első kérdés alapján valószínűleg sokkal gyorsabban. Mivel a DVAG kölcsönhatása az anyaggal nagyon nagyon kicsi, ezért a forgás nem túlságosan befolyásolja a beáramlás mozgási geometriáját, szerintem.
- János az eseményhorizontot egy valamilyen "vastag héjként" értelmezi és mögötte van az extra tömegű test, vagy magát a héjat tekintjük extra tömegűnek?
Nem, az eseményhorizont csak annyit jelent, hogy ott a DVAG sodrás sebessége = c. Ezt nehéz pontosan megfogalmazni mit jelent, majd okosabb emberek segítenek. A fekete lyuktól nagyon távol a sodrás sebessége nagyon kicsi, kvázi nulla, míg az eseményhorizonton belül a sodrás sebessége sokkal nagyobb lehet mint c. Az eseményhorizont nem egy héj, valószínűleg nincs ott azon a gömbfelszínen semmi, mert ha valamiféle anyag (barionosra gondolok) lenne rajta kívül, akkor az abból induló fény kimászhatna a gravitációs csapdából és látszana a fekete lyuk. De nem látszik.
- a gravitonok a horizont felett merre mozognak: sugárirányban? axiálisan? Van-e konkrét modell, érdekelne ha nem veszi tolakodásnak?
A DVAG gradiens véleményem szerint ugyanúgy mint egy kisebb tömegű test esetén, a tömegközéppont felé mutat. A gravitonok viszont minden irányban repkednek a horizont felett is meg alatt is. A gravitonok a meghatározók nem a tömeg. A tömeg nem vonzza a gravitonokat. A graviton arra megy amerre akar. A tömeg a világegyetemnek elenyésző része. A DVAG graviton az anyagi világ döntő része. Az a modell amiket válaszolok, ezeket mind én találtam ki. A fele sem biztos, hogy így is van. Nekem tetszik.
- c négyzet graviton sebesség logikus is lehet, ha feltételezzük, hogy a DVAG először eléri a C sebességet, ezzel mintegy kivetül, kifordul a normál térből, majd ezt követően a horizont mögé érve visszalassul, de már nem az Univerzum geometriája szerint.
Nem nem ezzel nem értek egyet. A graviton sebessége a meghatározó, a kopasz graviton sebességét nem befolyásolja semmi. Ha elektromos töltések akaszkodnak rá, akkor lassul le c -re, ez lesz a fény. Ha ez a komplex "megáll" és egyhelyben topog akkor ez lesz a közönséges anyag, proton, atom, neutron.
A DVAG nem fordul ki a normál térből, minden a térben történik, nem kell az einsteini meg a brános hókuszpókusz. A DVAG áramlás csak annyit jelent, hogy szemből kevesebb graviton jön, ettől alakul ki a sodrás. Ezalapján nincs értelme a visszalassulás dolognak.
az eseményhorizonthoz érve (ott gondolom c a sebesség) azt követően milyen ütemben növekszik meg c2-re DVAG sebesség? Elhagyja e a DVAG az eseményhorizontot, vagy benne áramlik tovább, esetleg a belső oldalon a középpont felé halad?
Az eseményhorizonton lévő c áramlási, sodrási sebesség egy virtuális dolog, a gravitonok sebessége mindenhol c2. Az eseményhorizonton a befelé és a kifelé mozgó gravitonok egyensúlya alakítja ki a c sebességű sodrást. Így c2 akkor lesz belül, ha már semmi graviton nem jön a fekete lyuk középpontja felöl, tehát elég nagy a fekete lyuk. Itt lehet megkülönböztetni a fekete lyukakat, mert ez egy tömeghatár. Az ennél nagyobb tömegű fekete lyukak belső nyomása már nem nő, maximális. Ezért nem lesz szingularitás, tehát a nyomás nem nő a végtelenbe. A DVAG persze, elhagyja az eseményhorizontot, megy befelé. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor teljes egészében elnyelődik.
Fenti kérdés sok ellentmondásra kínál lehetőséget...
Szerintem így semmi ellentmondás nincs benne.
- a szembe áramló gravitonok honnan jönnek, illetve milyen hatás miatt érkeznek kifelé.
A világűrből jönnek a fekete lyukon keresztül. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor nem jönnek szembe.
Van-e olyan határsebesség az Ön elméletében, ahol a szembe jövő graviton már nincs fizikai kölcsönhatásban a befelé menővel?
Az előbbiek alapján ez nem szerencsés kérdés. Vagy jön szembe graviton, vagy nem. Ha elég nagy a lyuk akkor nem.
- a jetek a FLy. két tengelyénél miből származhatnak?
Huh, hát mindent én sem tudhatok. Elképzelésem van rá, ezt esetleg később.
#121