A nagy Gazdasagi Világválsag
-
commissioner #3207 Bocs, nem fordítottam hátat, csak nem tudtam hozzátenni semmi lényegeset. Hagyom néha érni a gondolatokat a fejemben. Sokszor magammal is vitában állok.
Azzal mindenképpen egyetértek, és egyet fogok érteni életem végéig, hogy tisztességgel, őszintén kell élni. Ha e szerint éljük a hétköznapjainkat (család, barátok, ismerősök, munkatársak), akkor szinte mindenki egyet szokott érteni abban, hogy hogyan kell viselkedni egyes helyzetekben, hogy megfeleljen ennek az íratlan szabálynak, mert ezek egyszerű, könnyen átlátható helyzetek, amelyekben erkölcsös és okos (mondhatjuk ezt bölcsnek?) döntéseket kell hozni. Oké, ha ez mikroban megy, akkor makro szinten is e szerint kéne Magyarországot vezetni, mondják az egyedek.
Igen ám, csak itt azzal a nagy problémával találjuk szembe magunkat, hogy ez már egy egész komplex, sokszor nagyon átláthatatlan rendszer. A szabályt tudjuk: bölcs döntéseket kell hozni. Itt idézném az egyik kérdésemet:
"Akár konteóval, akár anélkül magyarázzuk, hogy hogyan jutottak ide, mégis milyen lehetőségeik vannak ezután?"
Ezt visszavonom, mert igazából nem mindegy, hogy hogyan magyarázzuk, milyen elméletet használunk a történések leírására, mert az már meghatározza, hogy pontosan mik lehetnek ezután bölcs döntések. Az a bökkenő, hogy van két egymásnak ellentmondó elmélet. Így a jóhiszemű emberek is szembeállnak egymással, mert egyik az egyik elméletet fogadja el, a másik a másikat. Az egyikből következő bölcs döntések szöges ellentétben állnak a másikból alkotott bölcs döntésekkel. Párbajoznak egymással, de egyikük sem ismeri a valóság minden részletét. De ennek az ellenkezőjét mondják magukról.
Úgy érzem, egy zűrzavar vesz körül, nem is tudom kinek higgyek. Bokros Lajcsinak, vagy Bogár Lacinak? Hol egyiknek, hol másiknak. Csak ingázom közöttük. A két elmélet között. Hamis dilemma ez? Igen. Mert mindkettő igaz, de csak az egyik érvényes a valóságra.
Vagy egyik sem? Tudja a fene...