3511
A nagy Gazdasagi Világválsag
-
remark #3311 Te készpénzes hitelkihelyezésről beszélsz, ami nem jellemző, hanem inkább kivétel. Ezért a példád nem segíti a gazdasági folyamatok megértését, mert ebből amit írsz nem lehet általánosítani. -
#3310
A banki mérleg szempontjából pozitv értékkel bír a betét és a tőke negítav értékkel a hitel és a tartalék.
Ezért amikor a banki mérlegbe bérkezik 1000 peták lesz benne 1000 peták.
Ha kiadsz 10%-os tartalékráta mellett 900 peták + 100 tartalékot belőle akkor megint lesz 0 petákod.
Amikor a hitel elkezd visszafizetődni teszem azt 10 részletben akkor megintlesz 100 peták a rendszerben az első törlesztés után és így tovább fel ezerig + kamat. A végén pedig a betétes dönt hogy még egy körre benthagyja a pénzt bankba egy kicsi kamatért vagy megy tovább a hitelfelvevő pedig negatívból átállt szép lassan 0-ra úgy hogy közben beszerzett egy eszközt is amivel a jövőben akár extra betétet is tud generálni. -
ManoNegra #3309 Juj! :-)
Várjál! A bank általkezelt betétet hitelezik ki, akkor a hitelezett ... -
ManoNegra #3308 Várál! Ha a bankáltal által eelt betétet itelezik ki, akkor a kihitelezett összeg nem semmit ér, hanem annyit, amenyit a betét! Ha a hitel nem érték, akkor most hogyhogy csak akkor lesz belőle érték, ha vissza van fizetve? -
#3307
még mindig nem érted látom. Ha meg már az alapoknál elbukunk akkor inkább tovább sem akarok menni... -
remark #3306 Cifu! Az európai pénzügyi problémák okán létrehozott új szerződés:
[URL=http://aranykor.freeblog.hu/archives/2011/10/24/Uj_szerzodes_a_birodalommal_ami_egyenlore_minket_nem_erint/]Új szerződés a "birodalommal", ami egyenlőre minket nem érint[/URL]
Érdekes kitétel: The ESM will cooperate very closely with the International Monetary Fund ("IMF") in providing financial assistance.
Tehát egy globális szervezet európai ágáról van szó, amely nemzetek feletti szervezetként ügyel a pénzügyi stabilitásra.
Ugye mondtam hogy ez lesz, Cifu?
Most itt van. -
remark #3305 A derivatívákról közérthetően -
remark #3304 Nem más pénzét akarom használni. Azt kifogásolom, hogy azáltal, hogy a bank által biztosított elszámolási egység használatán keresztül valósulhat meg a már egyébként is meglévő erőforrások felhasználása, ezáltal a bank dönti el, hogy az egyébként is rendelkezésre álló emberi és természeti erőforrások mire fordítódhatnak és mire nem.
Fontos megérteni, hogy ezek az erőforrások a banktól teljesen függetlenül rendelkezésre állnak. A munkaerő is ott van, az ásó is ott van, de a bankon múlik, hogy végül vízelvezető árkot fogunk ásni, vagy lövészárkot.
Ki hatalmazta fel a bankot arra, hogy ezeket a döntéseket meghozza? Erre válaszolj! -
remark #3303 Azon jogon, hogy az általa kezelt pénz felett ő rendekezik.
Nem az "általa kezelt" pénz felett rendelkezik, hanem az "általa létrehozott" pénzt felett. A bank pénzt állít elő. "Sal" szerint is.
Tehát ki és mikor hagyományozta HIVATALOSAN ezt a jogot és a vele járó hatalmat a bankokra, hogy ők döntsék el, hogy kié és milyen célból lehet ez az újonnan előállított pénz? -
#3302
Ezt próbálom én is magyarázni...
A projekt akkor érték, ha megvalósul és értéket termel. Az esetek 90%-ában a projektgazda nyílvánvalóan hisz abban hogy a projektje jövedelmet termel, de sokszor ő nem objektív hanem szubjektívelemek alapján hisz vállalkozásában. -
#3301
"Szóval igen, a bank dönti el, hogy mely társadalmi célok valósulnak meg. Továbbra is azt kérdezem, hogy mi jogon?"
Azon jogon, hogy az általa kezelt pénz felett ő rendekezik. A betétes kamatot vár el a betétért cserébe, különben a felhalmozott pénzét a vánkosba rejtené.
A banknak meg az a feladata, hogy ezt a kamatot előteremtse. Ezt pedig úgy tudja megtenni, hogy a megfelelő projektekbe fektet amiknek olyanhaszna van amiből a kamat a kölcsönre kifizethető...
Mit nem értessz ezen. -
ManoNegra #3300 De a hitelből akkor válik érték, ha a projekt, vagy bármi az ember erejéből megvalósul, és a hitel visszafizetésre kerül. Tehát maga a hitel nem érték, csak a visszafizetett hitel érték. -
#3299
"Nem tünt fel, hogy a lényegi részt hagytad ki? Azaz hogy a rendszer végeredménye az, hogy én a saját emberi teljesítményemet (ahogy azt te nevezted) nem használhatom fel, csak a bank által engedélyezett projektekre"
Ugyanazt ismételgeted. Más pénzét akarod használni a saját előnyödre és nem akarod tűrni, hogy más is beleszóljon. Ennyi erővel lopd el a pénzt vagy teremtsd elő magad. -
#3298
Akkor a halom tüzifa nélkül probálj meg bútort készíteni és képzeld oda erősen.
Ennyi az emberi alkotóerő ereje. -
#3297
". Az erőforrások csak véges mennyiségben állnak rendelkezésre.."
Eroforras csak 1 van: az emberi alkotoero..Ezen kepesseg nelkul csak egy halom tuzifa-nak tekintheto par m3 fa es sosem lesz belole dizajnos butor..Vagy: a foldgaz csak egy gazkeverek es az emberi alkotoero nelkul sosem lesz belole futoanyag, csak egy budos valami..stb,stb..gondolom ennyibol is ertheto..
Mas "eroforrasok" osszege zart rendszerben allando..(csak az emberi alkotokepesseg alakitja egyik formajabol egy masikba..)
Kapis.? -
#3296
Politikai kerdesrol beszelsz..(az orszagok,teruletek ugyanis politikai kategoriak..) az emberiseg viszont egy es oszthahtatlan(ha 5 mill akkor is emberiseg, es akkor is ha 10 mrd), hiaba sikerul megosztani hatalomvagyo embereknek arra hivatkozva hogy Te x vagy en y..(ha nem hiszed probalj meg utodot nemzeni pl. egy d-amerikai indiannak,elarulom..sikerulni fog gond nelkul)
"Ha egy helyen többen élnek, mint az adott adott terület el tud tartani.."
A Fold nem egy "hely"..vagy terulet..?
(siman el tudna tartani 10mrd embert gond nelkul, ha nem lenne megosztva bizonyos erdekek menten az ember..(nem hiszem h az ember eredendoen ilyen,nem igy szuletik csak kihasznaljak)
-
ManoNegra #3295 A felvetés, mely szerint néhány bankár mozgatja a világgazdaság egy hatalmas részét ma már nem számít igazán hírnek. -
Cef #3294 Az nem a te hited kérdése, hogy létezik-e szegénység vagy sem. Ha egy helyen többen élnek, mint az adott adott terület el tud tartani akkor ott szegénység lesz. Az erőforrások csak véges mennyiségben állnak rendelkezésre, minél többen vagyunk annál kevesebb jut egy emberre. A másik pedig a szegénység egy relatív fogalom. USA-hoz képest szegények vagyunk, de Afganisztánhoz képest egy gazdag nyugati ország. -
#3293
Szegenyseg..?
Nem hiszem, hogy ilyen letezik..Oszd el a foldon megtermelt GDP-t a 7mrd emberrel..Ezt nem neveznem szegenysegnek..boven jutna mindenkinek..
Ertheto..?
-
#3292
Nem ul a felso 10%-ban, mert a fold nepessegenek 80%-a csak:"..az olcsón gyártott terméket amit afrikai alapanyagból kinai munkások raknak össze.."(Te irtad) kepes megfizetni, mivel nem kapja meg azt a munkabert, ami GDP aranyosan jarna neki..(Van olyan orszag ahol meg tobbet is kap:pl. USA ahol ezert--is-- ilyen magas az eladosodas..) -
remark #3291 Miért nem reagálsz 87-88-ra? Mert ott nem terelek? Mert ott a felvetésedre reagálok, és így azt nem lehet annyival elintézni, hogy "terelsz"? -
#3290
Miert terelsz? -
remark #3289 GDP adat a pénzmennyiséghez képest? Valami ilyesmire gondoltál? (Ez nem a pénzmennyiséghez képest van, de attól még szemléletes a példa!)
Four US banks hold a staggering 95.9% of U.S. derivatives: The $600 Trillion Time Bomb That's Set to Explode
The notional value of the world's derivatives actually is estimated at more than $600 trillion. Notional value, of course, is the total value of a leveraged position's assets. This distinction is necessary because when you're talking about leveraged assets like options and derivatives, a little bit of money can control a disproportionately large position that may be as much as 5, 10, 30, or, in extreme cases, 100 times greater than investments that could be funded only in cash instruments.
The world's gross domestic product (GDP) is only about $65 trillion, or roughly 10.83% of the worldwide value of the global derivatives market, according to The Economist. So there is literally not enough money on the planet to backstop the banks trading these things if they run into trouble. -
remark #3288 Elnézést, de nem a bank dönti el, hanem a tulajdonosai vagy éppen az ellenőrzését végző szervek. Ha az állam a tulajdonos akkor az állam, ha alapítvány a tulajdonos akkor alapítvány ha supranacionális szerv akkor a szupranacionálsi szerv dönt a mission statementről. a Bank pedig azt finanszíroz amit a mission statement megenged.
Igen, ezt nevezik úgy magyarul, hogy a bank dönti el. Miért te mit gondoltál, hogy a bank falai vagy asztalai döntenek? Ne legyél már ennyire elvarázsolt! Az ember egy bizonyos szint után nem tudja elképzelni már, hogy hogyan lehetsz ennyire értetlen.
Szóval igen, a bank dönti el, hogy mely társadalmi célok valósulnak meg. Továbbra is azt kérdezem, hogy mi jogon?
Arról meg már beszéltünk, hogy az állam mennyiben tulajdonosa a banknak. Arra a részre miért nem reagáltál? Ott kifejtettem részletesen, hogy az állam csak elviekben teheti meg azt, hogy beleszól a bank működésébe. -
remark #3287 És akkor csodálkozol, hogy emberek feltételezik rólad, hogy bizonyos mestereket szolgálsz? Nézd csak meg mit válaszoltál már megint nekem!
Nem tünt fel, hogy a lényegi részt hagytad ki? Azaz hogy a rendszer végeredménye az, hogy én a saját emberi teljesítményemet (ahogy azt te nevezted) nem használhatom fel, csak a bank által engedélyezett projektekre.
Erre te azt válaszolod, hogy a "saját" pénzével a bank azt csinál amit akar. Nem ezt is rosszul látod. A bank gyártja a pénzt (különben mitől nőne a money supply), és csak a bank gyártja a pénzt. A bank feladata lenne ellátni a közösséget pénzzel úgy, hogy az a közösség felhasználja a saját emberi teljesítményét a saját céljaira. Ehelyett mi valósul meg? Az, hogy nem a saját céljaira használja fel a saját emberi teljesítményét, hanem a banknak tetszetős projektekre. -
#3286
Nézd remark azt kifogásolod, hogy más megmondja, hogy a saját pénzével te mit kezdhetsz? És hogy odaadja-e neked? Ez kicsit furcsa nekem még mindig.
Nem igazán értem, hogy milyen alapon jusztifikálod az elméleteidet... -
#3285
"És ha ilyen nincs, akkor elérkeztünk az NWO témához. A bank az emberek HELYETT eldönti, hogy milyen társadalmi céloknak kell megvalósulniuk, és azokat a projekteket finanszírozza, melyeket A BANK kívánatosnak gondol. De hogy jön ehhez a bank, már elnézést"
Elnézést, de nem a bank dönti el, hanem a tulajdonosai vagy éppen az ellenőrzését végző szervek. Ha az állam a tulajdonos akkor az állam, ha alapítvány a tulajdonos akkor alapítvány ha supranacionális szerv akkor a szupranacionálsi szerv dönt a mission statementről. a Bank pedig azt finanszíroz amit a mission statement megenged.
te sem mész oda az autókereskedőhöz hogy almát vegyél és nem vered ki a balhét, hogy miért nem tudsz ott venni almát ahol akarsz... Ez kicsit gyerekes szerintem... -
remark #3284 Nézz körbe a világban... Mindent bank finanszirozott, amit létrehoztak
Most magad ellen érvelsz, ez az én szövegem, hogy mindent a bank finanszíroz.
majd a hitel visszafizetésre került
Kivéve ami nem.
A bank azt mérlegeli, hogy jövedelmező-e az amit finanszíroz. Nem kell anyagilag jövedelmezőnek lennie, (lásd EBRD) de társadalmi haszonnal kell járjon.
Jaj azért ennyire ne szállj már el! Megint kilyukadtunk ott, hogy tulajdonképpen a cégek mind csak jót akarnak nekünk, és azért élnek-halnak, hogy mi jól érezzük magunkat.
Mikor emellett kell érvelni, akkor emellett érveltek. De mikor az ember szóváteszi azt, hogy a cégek (köztük a bankok) hogyan szúrtak ki emberekkel, közösségekkel, országokkal, akkor meg amellett megy az érvelés, hogy a cég nem jótékonysági intézmény. Hát tudom hogy nem az! Pont erről beszélek!
De még ha ragaszkodom is ahhoz, hogy a bank nem csak profitért hajlandó befektetni, akkor arra az ingoványos talajra érkezünk, ahol más elméleteket is meg kell fontolj. Mert oké, a bank valamilyen társadalmi cél érdekében hajlandó akár nullszaldósan akár veszteséggel is finanszírozni. (Érveltem én már emellett, hogy ez így van.) Na de ki határozza meg ezeket a társadalmi célokat? Mutass nekem példákat, ahol az érintett emberek határozhatták meg, hogy milyen projektet finanszírozzon a bank a számukra.
És ha ilyen nincs, akkor elérkeztünk az NWO témához. A bank az emberek HELYETT eldönti, hogy milyen társadalmi céloknak kell megvalósulniuk, és azokat a projekteket finanszírozza, melyeket A BANK kívánatosnak gondol. De hogy jön ehhez a bank, már elnézést?
A kereskedelmi bankok által finanszírozott projektek társadalmi vonzata nem csaka profit amit a bank könyvel el amikor visszafizetésre kerül a hitel, hanem a beruházás megvalósulása, a munkások fizetése, az egész egy teljes kört fut.
Amíg a kereskedelmi bankok finanszírozzák a projekteket, addig egyrészt minden egyes projekt erőforrásigénye megnő (lásd kamat, de mi jogon?) másrészt még mindig ott tartunk, hogy a bank dönti el, hogy mi kap zöld utat és mi nem (újra csak: mi jogon?).
MÉg mindig nem értem mi a halál a problémád. Ja ha egy bank nem finanszírozza a projektet? Majd ott lesz egy versenytársa aki szívesen finanszírozza. Ha sokan döntenek úgy hogy nem érdemes finanaszírozni még mindig lehet tőkét szerezni magánbefeketetőktől, még mindig bele lehet tolni a saját lóvét.
Mellébeszélés. És ha a konkurencia nem ad pénzt? És ha nincs saját tőke? És ha nincs magánbefektető? Ott áll egy közösség aki saját egyéni emberi teljesítményének kizárólagos tulajdonosa, de mivel nincs pénzük, így már a saját emberi teljesítményüket sem használhatják fel saját döntésüknek megfelelően, hanem kénytelenek eladni ezt az emberi teljesítményt magánbefektetőknek és bankoknak, hogy AZOK MONDJÁK MEG hogy mi az a cél, amiért a SAJÁT EMBERI TELJESÍTMÉNYÜKET felhasználhatják.
Hogy mi a bajom? Hát ez. Hogy ezt mégis mi jogon? De persze nem az a baj önmagában, hogy ezt megteszik, hanem hogy órákig kell magyarázni még egy képzett embernek is (vagy épp azért) hogy mi egyáltalán a probléma...
Még mindig nem értem ezt a bank kormányozza a gazdaságot elméletedet. a Bankok oda hiteleznek ahova lehet és ahova érdemes és ahova az alapítói missziójuk engedi.
Aminek az a végeredménye, hogy az emberiség a saját emberi teljesítményét olyan projektekre kell elfecsérelje, amely projektekben a "bank" érdekelt, és olyanra meg nem fordíthatja, amiben ő maga érdekelt.
Ajánlanám újra nálad tájékozottabb fórumtársunk idevágó megjegyzését: NWO - unodue - #12621
A világegység nem önnél azért megy a harc nem magáért a hatalomért , hanem azért hogy,
a háborút mind rombolóbbá váló dőreséget kikapcsolja a történelemből. Ez nem érhető el amíg a világot valami közös politikai hatalom nem irányítja.
Biztos lesznek megszorítások a szaporodó népesség nem mehet a végtelenségig.
Ahhoz, hogy a háborút elűzzük és a jólét és tudomány magasabb fokára érhessünk szükséges nem csak a világ fegyveres ereje hanem a globális gazdaság termelési hullámzása a népesség hullámzása is kontroll alatt kell legyen.
Nem lehet álmodni átfogó halladásról ellenőrzés nélkül.
Ha ez megvalósul, akkor nagyobb arányban lehet majd az emberiségtől a képességek és energiák tömegét elvonni, hogy a tudományos kutatás és termelő munka szolgálatába álljanak hogy az emberi sorson könnyítsenek s hogy kiterjesszék az emberi lehetőségek határait.
Igen, egy "jobb" világ létrehozásán ügyködnek a bankok segítségével. Persze arról se téged, se engem nem kérdeznek meg, hogy milyen legyen ez a jobb világ, hisz mi ehhez nem érthetünk. (Ami valahol jogos is: aki azt se veszi észre, hogy a bankok mit csinálnak, az ne akarjon beleszólni ennél nagyobb kérdésekbe. Aki vak, az csak szolgáljon - szerintük.) -
remark #3283 Nincs függőségi viszony. Az állam egyik pillanatról a másikra úgy dönthet, hogy visszaáll 1 pilléres bankrendszerre, kiiktatja a magánbankokat és a saját tőkét kivásárolja.
Nem, az államnak nem szimplán azt kell eldöntenie, hogy megválik a kereskedelmi bankoktól, de azt is, hogy a központi bankja feletti irányítást visszaveszi, és saját maga áll neki szabályozni az ország saját valutájának mennyiségét. Persze mindkettőt megteheti az állam elviekben. És most az elvieket hangoztatod.
De mikor azt mondom, hogy az a megoldás pl. Magyarország esetén, hogy saját magunk bocsájtjuk ki a pénzt, akkor természetesen azonnal eszedbe jutnak azok a problémák, amik miatt ez nem is olyan jó ötlet. Most meg játszod itt az amnéziást. Pedig tudhatnád, hogy pont ezen problémák miatt ez marad elvi lehetőség, hogy akármelyik ország is saját maga által létrehozott valutára térjen vissza.
De a helyedben megnézném azt is, hogy járt pl. Líbia...
Hát ez a problémám.
Az meg, hogy a pénz mennyisége növekszik, az csak azt mutatja, hogy a időleges csődök és gazdasági válságok ellenére a bankok jól megvannak. Tehát felesleges azzal érvelni, hogy a banknak nem érdeke a csőd meg a válság. Hát van csőd is meg válság is (nézz csak körül), és mégis jól elvannak a bankok. Tehát belátható, hogy a csőd és válság mérete jelenleg még pont akkora, amiből a bankok jól jönnek ki. Így egy ilyen csőd/válsághelyzet kialakulásában akár még érdekeltek is lehettek, sőt, akár a létrehozásában is segédkezhettek. Hisz ha egy válság után ilyen jól állnak, akkor az számukra nem rossz válság, hanem jó válság. -
#3282
"Tehát a bank sikerrel éri el, hogy egyre többen egyre többet használjanak abból a portékából, ami csak tőle szerezhető meg. Így az a függőségi viszony, amit te egyáltalán nem értesz - pedig ez a lényeg - az egyre nehezebben oldható fel."
Nincs függőségi viszony. Az állam egyik pillanatról a másikra úgy dönthet, hogy visszaáll 1 pilléres bankrendszerre, kiiktatja a magánbankokat és a saját tőkét kivásárolja. Majd ő lesz a pénzmultiplikátor. Értelme nincs de megtehető.
Még mindig nem értem a problémádat.
A növekvő portéka pedig nem a pénz nem igaz, hogy nem érted, hanem amit venni tudsz a pénzen. Mondom, hogy nézd már meg a GDP adatot a pénzmennyiség mellett.... -
#3281
"Ennek cáfolásához sorolnod kellene a példákat milliószámra, hogy mik azok az esetek, amikor nem egy bankból "pályázati úton" elnyerhető pénzből valósították meg a projektet magát. "
Nézz körbe a világban... Mindent bank finanszirozott, amit létrehoztak majd a hitel visszafizetésre került. Legyen az állami, supranacionális, kereskedelmi vagy privát bank.
A bank azt mérlegeli, hogy jövedelmező-e az amit finanszíroz. Nem kell anyagilag jövedelmezőnek lennie, (lásd EBRD) de társadalmi haszonnal kell járjon.
A kereskedelmi bankok által finanszírozott projektek társadalmi vonzata nem csaka profit amit a bank könyvel el amikor visszafizetésre kerül a hitel, hanem a beruházás megvalósulása, a munkások fizetése, az egész egy teljes kört fut.
MÉg mindig nem értem mi a halál a problémád. Ja ha egy bank nem finanszírozza a projektet? Majd ott lesz egy versenytársa aki szívesen finanszírozza. Ha sokan döntenek úgy hogy nem érdemes finanaszírozni még mindig lehet tőkét szerezni magánbefeketetőktől, még mindig bele lehet tolni a saját lóvét. nem kötelező Banktól kölcsönt felvenni egy beruházáshoz.
Még mindig nem értem ezt a bank kormányozza a gazdaságot elméletedet. a Bankok oda hiteleznek ahova lehet és ahova érdemes és ahova az alapítói missziójuk engedi. -
remark #3280 Szóval mit is írtam? Ezt: "A bankot nem érdekli az, hogy egyes hiteleket visszafizetnek-e vagy sem. Rengeteg visszafizetett, vagy akár bedőlt hitel mellett a fő tendencia a lényeg. A bankok által előállított össz pénzmennyiség nő, vagy sem? Ez a lényeg. És jelenleg nõ! Nem is kicsit. Láttál már money supply grafikonokat? Ezek növekednek!"
És erre te hozol egy olyan grafikont, amelyen az látszik, hogy igaz hogy vannak visszafizetett és bedőlt hitelek - melyek helyett nem adnak ki azonnal újakat, lásd pénzcsökkenés a grafikonodon - de a tendencia a lényeg, az pedig az, hogy a bankok által előállított pénzmennyiség nő. Lásd. a saját grafikonodat.
Kiemelném, hogy nincs a mondatomban olyan, hogy "folyamatosan" és mindig nő. Azt fogalmaztam meg, hogy a fő tendencia az, hogy a hitelek mennyisége növekszik, bedőlt hitel ide, gazdasági válság oda.
Tehát a bank sikerrel éri el, hogy egyre többen egyre többet használjanak abból a portékából, ami csak tőle szerezhető meg. Így az a függőségi viszony, amit te egyáltalán nem értesz - pedig ez a lényeg - az egyre nehezebben oldható fel. -
remark #3279 Nem igaz, hogy nem érted, hogy a pénz csak mérője a gazdasági teljesítménynek.
Nem hogy értem, de semmi ezzel ellentéteset nem mondtam.
HA mindenhol elfogadják akkor is tök mindegy hogy ki állítja elő.
Nem tökmindegy. Mert a bank nem automatikusan az értéket előállító kezébe teszi le a pénzt, és nem is pontosan annyit, amennyi értéket előállított. Hanem a bank mérlegel, dönt, és aztán odaítél - bizonyos embereknek bizonyos összeget.
Így a gazdasági teljesítmény (vagy akármilyen teljesítmény, legyen az tudományos vagy akár művészeti) sorsáról a pénz dönt. A bank maga dönti el, hogy milyen formában finanszírozza a projektet.
Tehát teljesen másról beszélünk továbbra is.
Még mindig nem a pénz a hatalom eszköze hanem a hadsereg ami mögötte van a hadsereg meg nem tud háttérgazdaság nélkül működni és így szép sorban az egész visszafolyik az emberi egyéni teljesítményre.
Jól látod. Az pedig, hogy kinek a pénze az értékmérője ennek az emberi teljesítménynek, mindössze azt határozza meg, hogy ki dönt végső soron az emberi teljesítmény sorsáról.
Ennek cáfolásához sorolnod kellene a példákat milliószámra, hogy mik azok az esetek, amikor nem egy bankból "pályázati úton" elnyerhető pénzből valósították meg a projektet magát. -
#3278
Kivételekre nem lehet elméletet építeni.
Pénzmennyiség csökken kérdése remélem meg tudod nézni a 2010 környéki részt. A 2009-ben kezdődő bezuhanást mostanra sikerült valamennyire kiegyenesíteni.
"ez most bizonyít valamit"
Azt hogy az előbbi hsz-ben amit mondtál nem úgy van mert akkor meg azt írtad, hogy folyamatosan növekedik. Hazudsz, ferdítesz vagy csak nem beszélsz magyarul?
lásd: "A bankot nem érdekli az, hogy egyes hiteleket visszafizetnek-e vagy sem. Rengeteg visszafizetett, vagy akár bedőlt hitel mellett a fő tendencia a lényeg. A bankok által előállított össz pénzmennyiség nő, vagy sem? Ez a lényeg. És jelenleg nõ! Nem is kicsit. Láttál már money supply grafikonokat? Ezek növekednek!"
Vesd össze kérlek a money supply grafikonokat a gazdasig növekedés grafikonjaival is ha lehet. És milyen furcsa a kettő közötti különbözet megfelel az infláció mértékének és milyen furcsa eZ az INFLÁCIÓ DEFINÍCIÓJA....
Hihetetlen mikre nem derül fény... -
remark #3277 Például az államadósság refinanszírozásáról beszélek. Nem tudjuk/akarjuk visszafizetni, de sebaj, kapunk egy még nagyobb hitelt. Mi lenne, ha azokat a példákat keresnéd meg, ahol működik az, amit mondok, akkor lehet meg is értenéd, hogy hova akarok kilyukadni?
A grafikonodból most azt kellene látnom, hogy "a legszélesebb értelemben lévő pénzmennyiség csökken"? Akkor viszont magyarázd el légy szíves, hogy a grafikonon ez hol látszik?
Egyébként meg ne keverd ide a pénzmennyiség hullámzását, az más téma. Már több pénzügyi krízisen is túl vagyunk (lásd. XX. század), lehet látni, hogy hogyan csökken le a pénzmennyiség minden egyes krízis során. Te erre következményként tekintesz, én meg okként. De ez most mindegy. A lényeg az, hogy valóban, a pénzmennyiség növekedése nem folyamatos. Na és? Ez most bizonyít valamit? -
#3276
"A munkanélküliség nem a kínába való termelés miatt zuhan hisz minnél többet voltunk kínában annál alacsonyabb volt a munkanélküliség európában
Ezt a mondatodat nem értem."
Azt jelenti, hogy lehet, hogy Kínába egy csomo olcsó munka kikerült, de egy csomó jobban fizető munkahely került elő Europában.
Európa a gazdasági nyitás óta ott van az USA-val egyutt (90-es évek eleje gazdasági tanácsadok).
Kina a 2000-es években nyílt meg igazán, először az USA-nak, majd 2003-2004 korul Europának is (tényleges gyáralapítási engedélyek és állami privát konzorcium társulások).
Ha megnézed az adatokat amiket beírtam eléggé alátámasztják, hogy ez inkább hasznos volt mint káros.
A második számsor amit beraktam egyébként pont azt tartalmazza amit te kérdezel.
BTW közmunkaprogram ingyenes egyetem és köztisztviselői létszámduzzasztás pontosan a munkapiaci problémák elódázását jelenti. KÉrdés, hogy a gazdaság meddig hajlandó tűrni ezt. -
ManoNegra #3275 Az számomra tartós munkanélküi, aki egy évben mondjuk egy hónapot tud dolgozni, mert a munkáltató kiteheti a szűrét következmények nélkül. Nincs olyan statisztika, ami nem torzít valamilyen irányban. A Magyarországi közmunkaprogram is egy segítség lesz a kormányak a statisztikák szinezéséhez.
A munkanélküliség nem a kínába való termelés miatt zuhan hisz minnél többet voltunk kínában annál alacsonyabb volt a munkanélküliség európában
Ezt a mondatodat nem értem. -
#3274
Figyelj már...
Ezt magyarázd annak aki bebukta a hitelt, hogy utána könnyű megint hitelt kapni, mert ez a bank érdeke....
HA BEBUKOD a HITELEDET nem kapsz HITELT.....
MIről beszélsz??????
Jelenleg előállított pénzmennyiség a lényeg? rendben csekkoljunk ECB adatokat (tudom te mindig USA-ról beszélsz dehát az Unióban élünk vizsgáljuk azt tudom arról nincs összeesküvés videó meg elmélet így ezt a rendszert nem érted pedig többet érne ha tanulmányoznád)
M1 M2 M3 alakulása 90-es évektől az ECB-ben
Remélem látható a grafikon,
![]()
A legszélesebb értelemben lévő pénzmennyiség csökken, pedig az ECB tolja a lóvét a rendszerbe (M1 és M2 folyamatos emelkedése). Egyszerűen nincs annyi pénz a rendszerben ergó deflációs helyzet közelébe kerülünk. -
#3273
Te arról beszéltél, hogy a kínába költözés miatt tartósan munkanélküliek lesznek az emberek és ezért európa szenved.
Bemutattam neked, az eurostatból származó adatok alapján, hogy ez a trend nem igaz. Ha trendet akarsz figyelembe venni tartós munkanélküliséget vizsgálva akkor 1 évnél tovább munkanélküliek számát kell vizsgálni. A munkanélküliség nem a kínába való termelés miatt zuhan hisz minnél többet voltunk kínában annál alacsonyabb volt a munkanélküliség európában (akármelyiket nézed tartós vagy éppen friss kérelmezők számát tekintve).
(lásd ismét eurostat adatok ugyanazon időszakokban éven belül újra munkát találók száma a következőképpen alakult:
2001: 19,294 ezer
2002: 20,216 ezer
2003: 20,623 ezer
2004: 21,025 ezer
2005!: 20,825 ezer
2006!: 19,338 ezer
2007!: 17,026 ezer
2008!: 16,829 ezer
2009: 21,525 ezer
2010: 23,157 ezer
Az adatok megtalálhatóak az eurostat szabad adatbázisában, EU27-et reprezentál, és nincsennek torzítva semmilyen dramatizáló szerkesztői humbug által.
A válság miatt elveszett 7,5 milla munkahely.
De nem a termelés kínába vándorlása miatt.... -
remark #3272 A banknak valóban nem probléma, ha bizonyos esetekben bedől a hitel. De Bucser ezt is a maga módján értelmezi, és lefordítja valamire, aminek semmi értelme. Gondolom valami olyasmit hisz Bucser, hogy szerintem a bank korlátlanul szórja a hiteleket, és utána még örül is annak, ha minél több hitele bedől. De ilyet ki mondott? Ez szamárság!
Én mindössze amellett érveltem, hogy esetenként egy rövidtávon jelentkező veszteség a bankot egyáltalán nem zavarja, ha e miatt hosszútávon előnyre képes szert tenni.
Ez a téma az eladósításhoz tartozik. Azt mondtam, hogy a banknak előnyösebb az, ha egy kiadott hitel bedől, és utána az adós élete végéig a bank további hiteleitől függ. Ez még véletlenül se bonyolult dolog. Miért lenne a banknak az az érdeke, hogy a kis hiteljét én visszafizetem, és utána soha többé nem látjuk egymást?
Nem, Bucser, ezt is megint rosszul értelmezed. Ez csak egy elv. Hogy hogyan valósítja meg mindezt a bank, az egy másik kérdés. Valóban fogsz látni olyan eseteket millószámra, mikor valaki hitelt vesz fel, majd utána azt visszafizeti és soha többet nem megy bank közelébe. És ebből majd aztán levonod azt a következtetést, hogy hülyeséget beszélek, közben meg csak nem érted a lényeget.
A bankot nem érdekli az, hogy egyes hiteleket visszafizetnek-e vagy sem. Rengeteg visszafizetett, vagy akár bedőlt hitel mellett a fő tendencia a lényeg. A bankok által előállított össz pénzmennyiség nő, vagy sem? Ez a lényeg. És jelenleg nõ! Nem is kicsit. Láttál már money supply grafikonokat? Ezek növekednek! És egyre több pénzre egyrészt egyre több kamatot is szednek, de nem ez a lényeg itt sem, hanem a függőségi helyzet. A világ egyre nagyobb mértékben függ egy "terméktől", amely terméket egy egyre kisebb csoport bocsájt rendelkezésükre. (Lásd még: Revealed – the capitalist network that runs the world.)
És hogy te nem érted, hogy mit lehet kezdeni egy ilyen függőségi helyzettel? Nem tudod elképzelni milyen az, mikor mondjuk ivóvíz az egész országban csak a te kutadból nyerhető? Ez ugyan ne legyen már az én problémám.
