5506
szerinted?!
  • SRobert
    #2251
    "és nincs olyan mester a világon, aki nem ragaszkodik."
    Miért ne lenne? :)
    Értem asszem a logikádat, de az, h a mester a világon van, max azt jelenti, h valaha ragaszkodott, nem azt, h most ragaszkodik.
    Sőt, ha szigorúan vesszük, akkor nem is ő maga ragaszkodott a múltban sem.
  • Tikal #2250
    "mert nincs jelen a világon olyan személy, aki meg tudná valósítani"

    ezt te igy kimered jelenteni? :) még akár te is lehetsz az ;)

    szabolcs:
    a 2 variácio, ha jol értelmezem, minden ami létetik csupán a tudatunk kivetülése, egyszoval minden akár másképp is lehetne ha akarjuk, minden ugy van ahogy elképzeljuk :) elcsépelt frázis de tényleg ugy van ha nagyon akarsz vmit az valora válik, te vagy a saját valoságod létrehozoja nem más, nem a hosszuszakálu felhők felett üldögélő villámokat sujto Isten :D te vagy Isten
    ha ilyesmire gondoltál akkor a kettest választom
  • patiang
    #2249
    Nem én találtam ki: A pillanat végtelennek tűnik, de a végtelen csak egy pillanat.
  • Aquir
    #2248
    hát egyértelmű :D
  • Mentol
    #2247
    Ez csakis a 42 lehet! Nyertem?
  • Aquir
    #2246
    a képen ott van a kérdés és a válasz

  • bens
    #2245
    egyik sem helyénvaló.
    a lélek és a tudat nem ugyan az, ez alapvető dolog.
    a léleknek nincs köze az anyaghoz. aki képes lelki életet élni annak már nem számít többé az anyagi világ. csak kívülről látszik úgy mintha az anyagi világban élne, de valójában már semmi sem köti ehhez a világhoz. általában az ilyen önzetlen ember vagy prédikátor lesz vagy valami más olyan olyan tevékenységet végez, ami nem saját hanem mások lelki érdekeit szolgálja. de a halál nem egy új testbe juttatja, mint a legtöbb embert.
    a budhizmus azért nem müködhet, mert nincs jelen a világon olyan személy, aki meg tudná valósítani. a mai világban nem ez a módja. lehet egy lépcsőfok, de nem lehetséges vele a cél elérése. soha nem fogsz mester nélkül megvilágosodni. és nincs olyan mester a világon, aki nem ragaszkodik.
    sokkal "egyszerűbb" az anyagi vágyakat lelkivé alakítani. mivel a mai korban egyetlen ember sem képes akkora lemondásokra h megszüntesse az anyagvilághoz való kötődését, az anyagi vágyak lelkivé való átformálását tekinthetjük az élet céljának.
  • sz4bolcs
    #2244
    Dehogy ezt állítom, hogy semmi nem létezik. :-) itt alább kifejtettem, de ha valami nem világos majd még válaszolok bővebben, csak most ritkán jutok nethez.
  • sz4bolcs
    #2243
    bens: Nincs olyan vágy, vagy ragaszkodás, ami tárgyát veszítve nem okoz szenvedést.
    Amég pedig létezik ragaszkodás, és annak tárgya, addig létezik egyén. Amég van én, és van más, addig az tett okozója, a buddhista, és hindu dogmatika szerint is születést és halált eredményez.
    Belátni, hogy mennyire működnek ezek a dolgok a legjobb módja a tapasztalás.
    Meditációval kifejleszthető a képesség a dolgok állandótlanságát látni.
    Buddhizmusnak egyetlen célja megszűntetni a szenvedést nem-ragaszkodás által, felismerve, a dolgok ürességtermészetét, a függő keletkezést.
    Hát miért nem működhet?
    Az megvilágosodást a Buddha előtt helyesen gyakorló jogik is elérték, és Buddha tanítását követve is megértették a későbbi korok helyesen gyakorlói, sőt, vannak olyanok, akik anélkül, hogy bármilyen tanítást hallottak, vagy követtek volna, megvilágosodtak. Akkor miért képezik viták tárgyát, hogy melyik út a helyes? Minden dolog éntelenségét belátni nem kisebb feladat, mint a teljes önátadás Isten felé, vagy egyesülni a világtudattal, vagy elérni a tiszta "Én"-t. Mégis sok vitát gerjesztenek az egyes vallások kölönböző elképzelései, pontosabban az azok helyességéhez ragaszkodó emberek. A buddhista nézet az, hogy a tanítások, mint az összetákolt tutaj, átkelésre szolgálnak, és nem megőrzésre valók. Ajahn Sumedho írta, az ő gyakorlataik elég szegényesek, csupán ennyiből állnak: elengedni, elengedni. Én saját tapasztalataim szerint tudok beszélni, azok szerint, amit beláttam.

    Mi szerintetek a lélek? Mi szerint lehet anyagi és nem-anyagi dolgokat szétválogatni,
    egyáltalán ez a kettősség honnan ered, miért van szükség rá?

    Az egyszerű variációk:
    1, Minden anyagi természetü - anyag tapasztal anyagot, és maga a lélek is anyagi természerü
    2, Minden tudati (lelki) természetü - amit anyagnak nevezünk az tudat vetülésének terméke
    3, Van az anyag, és annak tapasztalója a tudat/lélek

    Érdekelne, ki milyen érveket hoz föl egyik-másik mellett, illetve miért zárja ki egyik-másik létét.

    A buddhizmus szerint az létező, ami megismerhető. Ami tudatosság tárgya lehet, az megismerhető, ami kívül esik rajta az nem megismerhető. Ha valami a tudatosságon belül van az az egész (világ/létezés) fennmaradó része kizárásával tulajdonságokkal körülhatárolható, a világ egy része, egy halmaz, így ok-okozat tárgyát képezi. Függő keletkezésben jön létre, ami azt jelenti, hogy más valamik befolyásolják, ezért nem rendelkezik önálló léttel, állandótlan, továbbá hatások érik, és ezek is hatnak másokra.
    Mivel nincs megfogható lényegiségük, üresek.

    Nagyon szemléletes a tudat viasztáblához való hasonlítása. A világ dolgai, mint a pecsétgyűrű a viaszban, lenyomatot hagynak a tudatban, így jelennek meg. A tudat az azt ért hatásoktól bármilyen formát képes felvenni, és megjeleníteni. Mivel e-közben a tudat megkülönböztető, behatároló funkciója is működik, megragadja az észlelés tárgyát, és fogalmi rendszert formál belőle, ezzel elkendőzve a dolgok valódi természetét.
    Ez a viasztábla egyben a minden lehetőség tárháza, mert ami a világból megismerhető az teljességgel megtalálható benne. Mivel a tudat a megkülönböztetés mellett mindvégig saját magát is tapasztalja a maga teljességében ezért csak a szenves tudat az, ami ennek fel-nem-ismerését okozza. Az álmokban gyakorlatilag ez a "viasztábla" működik. Biztos mindenki repkedett már álmában, és csinált sok olyan dolgot, ami a hétköznapi tapasztalásaival nem megfeleltethető.
    A szenves tudat felszámolása után maradó tiszta tudatban a világból felfogható összes variáció együttesen jelen van nem elkülönítve, így a világ és a tudat egybevág, köztük nem mutatkozik különbség.

    Fo-jen kérdezte: "Mi van akkor, mikor azt mondják, hogy az eső hangja beszédet tart neked? Ez helyes? Nem hiszem: az eső hangjával te tartasz beszédet. De érted? Ha igen, mi más van még?"

    "Ha örök változás van, hogyan létezhet
    Nem pillanatnyi dolog?
    Ha viszont nincs változás,
    Hogyan lesz valami valóban más?

    A tér csupán egy név,
    Nem más, mint a forma nemléte.
    De elemek nélkül hogyan lehet forma,
    És hogyan lehet csak-név?

    Érzetek, a tudatosulások, a késztetések,
    A tudatosság úgy tekintendok,
    Mint az elemek és az én;
    Így hát a hat összetevo éntelen."

    "Avalókitésvara, a szent Úr és Bódhiszattva a túljutott bölcsesség mélységes ösvényén járt. Magasanról lenézett, észrevett csupán öt halmot, és látta, hogy saját ön-valójukban üresek. Itt, Ó Sariputra, a forma üresség, és a teljes üresség a forma; az üresség nem különbözik a formától, a forma nem különbözik az ürességtől; akármi ami forma, az üresség, akármi ami üresség, az forma. Ugyanez igaz az érzésekre, észleletekre, ösztönökre, és a tudatosságra. Itt, Ó Sariputra, az összes dharma ürességgel van megjelölve; nem születők vagy elmúlók, nem bemocskoltak vagy tiszták, nem hiányosak vagy tökéletesek. (...)"
  • Saintgerman
    #2242
    ..."A mi illúziónk tévhitre alapszik, az, hogy csak az a reális, amit látunk. A látható világ pedig csak egy a sok virtuális realitások között"...

    az NWO # 2564 Giuliana Conforto; Orgánikus Universumból idéztem erröl. Ajánlom a könyvet.
  • bens
    #2241
    -.-
  • Landren
    #2240
    Az, hogy az egyén számára nem létezik valami amíg nem tud róla, az elég evidens. Ezt nem kicsit túlbonyolítod.
    Az meg, hogy "De valójában a pohár nem létező" pont az ellenkezője a valóságnak. Mert lehet, hogy Te valamiről nem tudsz, ezért számodra az nem létezik, és lehet soha nem is fogsz tudomást szerezni róla, de attól az a valami igenis létezik, vannak tulajdonságai, stb...
    Persze ha Te sajátságosan értelmezed a létező fogalmát, akkor az más dolog.
  • Goth
    #2239
    Nem azt mondtam, hogy azért nem létezik mert az emberi agy nem tudja felfogni.
    Sem felfogott, sem fel-nem fogott dolognak nincsen önlényege, csupán saját kozmoszunkban vett értelme van. A dolgok számunkra nem léteznek addig, amíg fel nem fogjuk, ezáltal tulajdonságokkal fel nem ruházzuk őket. És a delfinek sem teszik ezt másképp. Számodra, és a delfin számára is csak az létezik, amit magatoknak felfogtok. Azért, mert minden dolog csak az egyén számára létezik.
    Gondolj bele, hogy mi határozza meg, hogy a pohár létezik-e?
    Van valaki, aki még nem látott poharat, és van egy másik ember, aki már látott, és értelemmel ruházta fel. Akkor lenne lehetséges az, hogy a pohárnak van valódi értelme és funkciója, hogyha az is, aki először lát életében poharat, és az is, aki ivásra használja a poharat, ugyanúgy definiálná, és ugyanazt az értelmet adná neki. Valamint, ha a világon létező élőlények mind ugyanolyan módon fognák fel a poharat. Tehát honnan veszed, hogy a pohár a te kozmoszodban létrehozott definíciók alapján létezik, és nem egy olyan emberé alapján, aki egészen másként fogja fel? Mivel minden fogalmat az egyén ruház fel jelentéssel tapasztalati úton, így a fogalmaknak nincs valódi jelentése, csak az egyén által létrehozott jelentése.
    Számodra pl. nem létezik a pohár, mert még nem találkoztál vele. Pista bácsi már találkozott vele, és tulajdonságokkal ruházta fel. Az ő kozmoszában már létezik a pohár. De valójában a pohár nemlétező. Mert hogyan is létezhetne az abszolút valóságban egy olyan dolog, amely nem rendelkezik önlényeggel, csupán az érzékelés által létrehozott jellemzőkkel?
  • bens
    #2238
    atya világ ember... egyél inkább, vagy aludj vagy bármi, de ne gondolkozz ilyeneken mert kezdesz te is menthetetlenné válni.

    miért nem olvasol, vagy tudakozódsz ha érdekel a téma? ilyen zagyvaságokat én is találtam ki amíg fingom nem volt a dologról, tehát ez természetes, de ha elfogadsz egy jótanácsot, higgy inkább az olyan embereknek akik komolyan foglalkoznak is a spiritualitással.
    hát persze, amit az agy nem tud felfogni az nem létezik... ekkora mondást ritkán hallok! tudod te h pl a delfinek sokkal több mindent fel tudnak fogni mint mi? akkor most ami a delfinnek létezik, az valójában nem, mert mi nem tudjuk felfogni... tehát nem létezik atomsugárzás sem, mert nem érzékeled. valamibe mégis belehaltak csernobilban.
    ne haragudj, de ez túl van a szűklátókörűség fogalmán. ha tudnád hogy mik léteznek a világon, amiket nem érzékelhetsz, enyhén szólva meglepődnél.
  • manwe
    #2237
    idézet:Igen, szerintem amit az emberi agy és érzékek nem tudnak felfogni, az nem is létezik.
    Én ezzel nem értek egyet. Meg is magyarázom. Vegyük a példát az állat világból. Vannak állatok, amelyek nem hallanak, vagy nem látnak. Ha jól értem a logikádat akkor ezek a dolgok nem is léteznek. MOst világos, hogy az emberi faj már hall és lát, de sztem ez nem jelenti azt, hogy ne léteznének olyan dolgok, amelyeket nem tud az ember érzékelni.
  • Goth
    #2236
    És kik hívják ezt korlátoltságnak?
    Azok, akiknek igazuk van?
    Hogy ki számára mit jelent a korlátoltság, az teljesen relatív. Így nem létezhet senkinek egy valós "korlátoltsági tényezője".

    Igen, szerintem amit az emberi agy és érzékek nem tudnak felfogni, az nem is létezik.
    Mert ki az, aki felfogja a dolgokat, amire aztán rámondjuk, hogy létezik? Az ember. Az ember az, aki dolgokat, fogalmakat feldolgoz, és saját tapasztalati valóságába beilleszti azt, az ember az, aki érzékelés útján dolgokat tulajdonságokkal ruház fel.
    Van hát tulajdonsága annak, amit mi nem tudunk felfogni, és ezáltal nem tudjuk tulajdonságokkal felruházni?
    Nem létezhet az, aminek nincsen tulajdonsága.

    És aztán mi történik, amint felfogtuk...
    Felruháztuk tulajdonságokkal.
    Valós tulajdonságok ezek?
    A tapasztalati világunkba való beillesztésből következő üres jellemzők azok, amelyek által nemlétező dolgokból számunkra létezőnek vélt, tulajdonságokkal rendelkező dolgokat hozunk létre.
    De ha egy dolgot már felfogtunk, valójában létezik-e az a dolog?
    Hogyan is létezhetne, ha nem rendelkezik saját önlényeggel, csupán azokkal a saját empirikus világunkon alapuló jellemzőkkel, amelyekkel mi ruháztuk föl?
    Az önlényeg pedig nélkülözhetetlen a dolgok valódi értelmének megmagyarázásához.
    Önlényege pedig ennek megfelelően semminek nincsen.
    Akkor tehát mi az ami nélkülözhetetlen a dolgok valódi értelmének megmagyarázásához?
    Semmi. Ebből pedig két dolog következhet: 1. nincs kritérium ami alapján egy dolgot meg lehetne magyarázni. Így tehát mindent mindennel lehetne magyarázni, vagyis a tej fehér, mert nagymamám kiment az utcára. Ez pedig elfogadhatatlan. Így tehát marad a második lehetőség: a dolgoknak nincsen valódi értelme.
  • bens
    #2235

    [már egy párszor megfogadta h nem vitatkozik budhistákkal...]

    szerinted tehát amit az emberi agy és érzékek nem tudnak felfogni, az nem is létezik. ezt meg korlátoltságnak hívják...
  • Goth
    #2234
    Teljesen szabályos egyenes nem létezik. A világon senki sem tudott még teljesen egyenes egyenest alkotni. És mivel az egyenes nemis végtelenül egyenes, így nem egyenes, mert az egyenes teljesen egyenes =) Olyan pedig nem létezik.
  • bens
    #2233
    hanyas voltál matekból öcsém... :-)
  • Goth
    #2232
    nem létezik egyenes, így nincsen hossza =)
  • bens
    #2231
    tehát te azt állítod, hogy nem létezik semmi a világon?

    mert ha igen, akkor nincs több kérdésem...tudod ez a nihil.

    hmm...nincs örökkévalóság? nézzünk csak egy egyszerű matematikai fogalmat: milyen az egyenes hossza?
  • sz4bolcs
    #2230
    “Még egyszer Mahámati, a hatrétű tudatosság rendszerének kialvásáról; a bolondok és az éretlenek a nihilizmus tanításához menekülnek, és a raktározó tudatosság meg-nem-értése miatt az Örökkévalóság tanításához [Ezt vélik belelátni.]. Azonban a felszabadulás csak úgy érhető el, ha az egyén saját gondolataiban (sva-mati), pontosan ez a megkülönböztetés szűnik meg.”

    -tehát az állandó rész nem-létének belátása lenne a cél. Nincs valami állandó, amihez képest a dolgok mozognak, mert ami állandónak van véve saját maga is pillanatról pillanatra változik.
  • sz4bolcs
    #2229
    Úgy érti, hogy valamiből nem lesz mégtöbb valami, tehát nincs létesülés.
  • bens
    #2228
    tudom h nem nekem szól, de azért belepofázok.
    ezt hogy valamiből nem lesz valami, ezt átgondoltad rendesen?
    az öröklétről hallottál már?
  • Goth
    #2227
    És valamiből sem lesz valami.
    Nincs keletkezés.
  • Goth
    #2226
    Nah így világos =)
  • bens
    #2225
    ez pontosan a buddhizmus egyik buktatója, amiért nem működhet. a karmát a tettek határozzák meg, és olyan nincs hogy nem teszel semmit. már ha pusztán lélegzel, az is karmával jár. márpedig a karma az ami az anyagi testhez köt minket. csak is a tudat és a vágyak átformálásával lehet kikerülni a karma karmai közül :-)
  • Hanga
    #2224
    sokminden de mennem kell
  • sz4bolcs
    #2223
    "és a rossznak vélt?"
    Pontosan így van. Ezért írtam, hogy a karma nem valamiféle bűntető-jutalmazó mechanizmus, hanem az okság törvénye, ahogy a tettek következménnyel járnak.

    Mi nem világos?
  • Hanga
    #2222
    Ki tudja, hogy egy jónak vélt cselekedet hány ezer embert öl meg.

    és rossznak vélt?


    sztem még tisztázodni kell benned egy csomó dolognak....
    kiváncsian várjuk
  • sz4bolcs
    #2221
    "Mi a különbség a mohó és a mértéktartó ember között? A személyisége? A karma viszont a mohó emberre csap le mondjuk hasfájással ha tulzabálja magát , például
    tehát a karma az illető karakterének függvényében aktivizálodik. A létezők a felébredettség a tudatosság arányában egyre intenzivebben a harmoniára törekszenek a karma az universális büntetőeszköz ennek a harmoniának az áthágása megszegése miatt ....."
    - hizi


    "A karma mint "büntetőeszköz" - téves értelmezés. Mértékletesség és mohóság, egyensúly és zűrzavar - ugyanúgy a világ. Ha valaki elérte a harmóniát, az nem különb tévképzet, mint egy kiegyensúlyozatlan élet. Mindkettőnek megvannak a maga következményei.

    A hasfájás jobb, mint egy nyugodt gyomor, szembeszökőbb a szenvedésteli lét. De van, aki ezt sem érti. Hát hogy érthetnék a kényelem poklát?


    Személyiségek és karmák közti különbség annyi, hogy eltérő oksági láncolatokról van szó. Személyiség és karma nem egymáson uralkodik, akár így, akár úgy. Ehhez valamelyiknek külön kéne állnia a másiktól. Mert nincs valami az okság rendszerén kívül, így azt nem uralhatja semmi és senki, mivel a rendszer része. Ha mégis van valami kívül, hogyan tudná uralni, mi volna a kapcsolat?"
    -Astus
  • sz4bolcs
    #2220
    Számomra a buddhizmus tudta legjobban megvilágítani ezeket a dolgokat.
    Ők azt mondják, hogy a lélek illúzióját a ragaszkodás tartja fönt. Amég azonosulsz halmazokkal, addig az énlélek is megjelenik. A dolgok folyamatosan változnak, és nincs egy biztos pont, tehát a világ állandótlan. Mi pedig nagyon nem szeretnénk, ha így lenne, ezért azonosulunk gondolatokkal, testtel, érzetekkel (halmazok). Ezek nélkül nincsen "én", de nincs is bennük. Így áll össze a lélek. Csakhogy a halmazok is változnak, ezért a lét szenvedés. Pedig nincs, ki birtokolja a halmazokat.
    Ha valaki látja a lét és nem-lét nem-kielégítő voltát, ahogy ragaszkodása tárgyát megszerezve és megtartva bolgod lesz, elvesztve azt boldogtalanná válik az már megértett valamit ebből, tudja, hogy a szenvedés oka a ragaszkodás. Ezen túllépve megszűntetve a ragaszkodást rájöhet minden dolog ürességére. Az üresség nem a halmazokon keresztül meglátható valami, mert a halmazok mindegyike üres, ezek nem rendelkeznek önlényeggel, függésben léteznek.
    A halmazok az énképből fakadnak, de belátva, hogy a halmazok valótlanok, az én képe is eltűnik.
    Ahogy az egyik fórumozótárs mondta: szenvedés egy boldog, kiegyensúlyozott személyiségnél nem annyira szembetűnő, mint egy kiegyensúlyozatlannál, bár van, aki így sem ismeri föl a szenvedés okát, akkor hogyan ismerhetné a kényelem poklát?
    Ezzel utalt arra, hogy bár valóban boldogságra, harmóniára, egy biztos helyre törekszünk ami fenntartható, de mivel minden dolog mulandó, ezek sem tartanak örökké, legkésőbb halálunkkor elveszítjük ezt a biztos helyet is. Legtöbben szerintem ilyenkor ismerik föl a szenvedést, és annak okát.
    A karma addig látszik személyesnek, tehát jó és rosszra elkülöníthetőnek, amég énképzet van, tehát nem egy büntető/jutalmazó mechanizmus, sokkal inkább egy átláthatatlan folyam lásd: pillangó effektus (nem a filmre gondoltam). Ki tudja, hogy egy jónak vélt cselekedet hány ezer embert öl meg.
  • bens
    #2219
    igen. és ennyi erővel nyugodtan megszülethetsz akárhányszor.
  • Zsolo007
    #2218
    jah és ugye semmiből nem lesz valami ;)
  • bens
    #2217
    hmm. a lélek nem halhat meg csak a test. a lélek a test halála után egy másik testbe költözik, vagy lelki formában él tovább. erre van bizonyíték. több is.
    de ha belegondolsz, mi volt születés előtt. semmi? mégis megszülettél...
  • Gerbill
    #2216
    Az ember szerintem azért alakított ki ilyen halál utáni élet meséket magának, mert egyszerűen nem tudja elképzelni mi következik a halál után, és ezt a rést minden nép úgy töltötte ki hogy csak a test hal meg, valamilyen formában tovább él a személy.
  • Zsolo007
    #2215
    A menny meg a pokol mese :D. Mindkettő ittvan a földön. Az életedben. Ha akarod menny, ha akarod pokol...

    Minden azon múlok hogy gondolkodsz az általad megélt dolgokról.
  • manwe
    #2214
    ja igen, és sztem eleve, a lélek nem létezik, meg az is érdekes, hogy az emberek kialakították h az ő lelkük eltávozik a mennybe, másoké meg nem?(ez sztem érdekes) szóval sztem nincs ilyen h lélek, és nincs olyan h tiszta és jó, javaslom Voltaire műveit, elolvasásra, ott is van erről szó
  • manwe
    #2213
    hm, hát az utolsó hozzászólással majdnem egyetértek, kivéve h amit az emberi gondolkodás hoz létre az nem létezik, vagyis ha a fogalmakra gondolsz akkor egyetértek, tehát sztem sincs jó vagy rossz, bűn vagy jóság, mind csak relatív, az emberek által meghatározott dolgok, de azért amit létrehoz az emberi gondolkodás, pl az emberi gondolkodás létrehoz tárgyakat is, tehát úgy értek h gondolkodással felépítünk dolgokat, azok mér ne léteznének?
  • Goth
    #2212
    Az élet értelme megint csak relatív. Az élet eredendően szintúgy nem rendelkezik saját értelemmel. Ahogyan a világot folyamatosan tapasztalod, ezáltal formálódik a tapasztalati világképed, ami értelemmel ruházza fel az életet, mint ahogy minden más dolgot a világon, az egyén ruházza fel értelemmel. A tárgyakat is te magad ruházod fel értelemmel, dolgokban való összehasonlítás és jelzők generálása által.

    És még csak körülbelül sem lehet megmondani hogy mi a jó és mi a rossz, mert ezek a dolgok teljesen az egyén szemléletétől függnek. De ha arra gondolsz hogy van a társadalom által konvencionálisan vett jó és rossz, az tényleg létezik, de nem vonatkoztatható az abszolút valóságbeli milyenségére, mert olyan nem létezik. Miért? Mert csak az emberi agy gondolkodik végletekben, az emberi gondolkodás hozza létre a végleteket. Amit az emberi gondolkodás hoz létre, az nem létezik.