14127

A repülés szerelmeseinek topikja.
  • Fenrir
    #13180
    Ezek az ajtók plug-type-ok, vagyis befelé-kifelé nyílók. Amikor megmozdítod a kart belül akkor az ajtó befelé mozdul majd onnan nyílik ki. Ha túlnyomásos a kabin akkor ahhoz le kell győznöd ezt, hogy befelé megmozdítsd, ha sikerül akkor elvileg ki lehetne nyitni. A Boeing esetében nehezebb lenne, mert előrefelé nyílik ki, viszont az Airbus-on már előre csúszik ki. Volt már olyan aki a felfújt törzsű gépet kintről ki tudta nyitni aztán el is szállt mint a győzelmi zászló amikor az ajtó kivágódott.
  • Molnibalage
    #13179
    Hát, ezt ki nem nyitja senki repülés közben. Ekkora felületen, ha csak 0.125 psi a nyomásdifi az kb. 850 Pa nyomás. Ez egy átlagos ajtónál (2 x 0,8 méter) kb 1400 N erőt jelent. Ez 140 kg. Ennyivel lehetne csak megmozdítnai nagyságrendileg az ajtót. Ez azt jelenti, hogy a túlnyomás megszüntetéséig még a földön sem lehet kinyitni az ajtót, ha jól értelmezem azt, amit ambasa írt.
  • fonak
    #13178
    Ajtónyitás repülőn:
  • Molnibalage
    #13177
  • ambasa
    #13176
    Hát, nézd, nekem erős kétségeim vannak afelől, hogy minimum kb 200 km/h-s ellenszélben, valaki kinyit egy kb 80-100 kg-os ajtót az áramlással szemben.

    TG
  • Molnibalage
    #13175
    Én is így vélem.
  • qtab986
    #13174
    Akkor ki lehet jelenteni, hogy a koszovói se tudta volna kinyitni az ajtót.
  • ambasa
    #13173
    A gond az, hogy az utasszállítógépek törzsének szilárdsági méretezésénél figyelembe veszik a túlnyomást. Konkrétan, a B737 Classic-nál már a földön egy a törzs egy a helyi repptér adatánál 236 lábbal alacsonyabb kabinmagasságot állítanak be automatikusan, ami azt eredményezi, hogy a törzsben 0.125 psi túlnyomás jön létre. Ha emlékeim nem csalnak, akkor ez a hajtóműindítás után jön létre.

    Úgyhogy a levegőben, ha csak nem hermetizálódik ki a gép, van túlnyomás a fedélzeten.

    Nézzük ajtó szempontjából, az ajtót a B737-esen max 40 csomó alatt lehet kinyitni és kinti helyzetben 65 csomóig lehet rögzíteni a szabályok szerint. A gép minimális sebessége erősen tömegfüggő, de 100 csomó felett van. És tegyük hozzá a B737 ajtaja előre nyílik, akárcsak az A320-asé.

    TG

    "Max cabin diff for takeoff & landing 0.125 psi (236ft below airport PA)
    Maximum wind speed for door operation: 40kts.
    The doors may remain latched open in winds of up to: 65Kts. "
  • Molnibalage
    #13172
    Nem tudom, hogy a mai gépek ajtajai pontosan hogyan nyílnak, de néhány tized bar nyomáskülönbség mellett az autók ajtaját nem lehet kinyitni. Lásd a videóban. Minden 1 méter mélység kb. 0,1 bar nyomásdifi.



    Nyomás kalkulátor.

    A kereskedelmi gépekben asszem 2000 méter tengerszint feletti magasságnak megfelelő túlnyomás van fenntartva.
  • qtab986
    #13171
    Egy utasszállító repülőgépnek milyen magasságban kell repülnie, hogy a nyomáskülönbség miatt már ne lehessen kinyitni az ajtaját?
  • MerlinW
    #13170
    Túszejtés egy Budapestre tartó repülőn
  • Kata
    #13169
    Mennyien kimentek megnézni, hogy ki az a hülye aki elbénázta a repteret:
  • Fenrir
    #13168
    Akkor kapcsol, ha víz éri (milyen meglepő?) :)

    Úgy is lehet tesztelni, hogy megnyálazod az ujjad és ráteszed a végére, akkor beindul a ping amit le tudsz hallgatni. Elegánsabb módja, ha egy darab vezetékkel összezárod a végét meg az ULB házát és így indítod be.
  • ZuluC
    #13167
    Helymeghatározó jeleket igen, de ezt szerintem "néhányan" keverik a globális helymeghatározó rendszerrel (GPS).
  • cessna172
    #13166
    Értem, tehát akkor csak hangjeleket ad és azt is talán csak akkor, ha vízbe esik. Az óceán viszont elég mély és ha elmerül a fekete doboz, akkor nem könnyű rálelni. Egy konteós cikkben írták, hogy a fekete doboz küld helymeghatározó jeleket. De ha nem igazak a halálsugaras, téridőugrásos fantáziálások :D , akkor úgy néz ki, hogy egy ekkora gépet 2014-ben simán szem elől lehet téveszteni és el tud tűnni nyomtalanul. Persze még várjunk egy darabig, hátha találnak valamit, most ismét roncsokat véltek látni műholdról.
    link
  • ZuluC
    #13165
    Helymeghatározó rendszere nincs az "FDR"-nek (repülési adat rögzítő - fekete doboz). A tripli fdr-e egy víz alatti lokátor jeladóval van szerelve, ami 2 mérföldes körzetben 30 napig ad megtalálást segítő jelet (pingel).

    Azt hogy mikor kapcsol nem tudom, de gyanítom tápellátás megszűnés vagy mért szélsőséges adat lehet tervezve.

  • cessna172
    #13164
    A géppel való kommunikációs lehetőségek közé beszámították a fekete doboz helymeghatározó jeleit itt a cikkben? Az jelen esetben megsemmisült, vagy elromlott? Az csak akkor sugároz jeleket, ha a gép balesetet szenved?
  • ZuluC
    #13163
    Eltűnt gép: hogyan lehet a repülőket nyomon követni?
  • ZuluC
    #13162
    1. Szerintem nem.
    2. Gyanítom, de ez függ a térség radar lefedettségétől. (kiemelten katonai)
    3. Szándékosan igen. (üa. a szárnyakban van)
    4. Semmilyent.


  • Kata
    #13161
  • cessna172
    #13160
    Elméletben el lehet tüntetni egy ilyen nagy gépet csak a gépen levő személyzet segítségével? Vagy kell hozzá a földi személyzet asszisztálása is? Fel tud robbani olyan apró darabokra, hogy a radar már ne érzékelje? Ha nem találnak hosszabb ideig semmiféle törmeléket, milyen ésszerű magyarázatot lehet adni a történtekre?
  • Fenrir
    #13159
    Az adatrögzítőkön van ULB - Underwater Locator Beacon. Ez egy jeladó, aminek az áramkörét a víz zárja rövidre, ilyenkor pingeket ad ki magából amit le lehet hallgatni szonárral.

    Van még egy ilyen dolog, a Portable ELT, vagyis a hordozható vészjeladó. Ennek saját akksija van és 406 MHz-en is tud sugározni, amit be tud mérni a COSPAS-SARSAT műhold.
  • qtab986
    #13158
    Kíváncsi vagyok valamire. A nagy vízfelület felett repülő gépek hordoznak rádiójeladót vészhelyzet esetére, amikor a vízre kényszerülnek leszállni vagy zuhanni? Úszó rádió jeladóra gondolok, ami automatikusan kezd működni, hogy segítse meghatározni a baleset helyszínét.
    Talán ELBA az ilyen készülék neve, vagy EPIRB.
  • ZuluC
    #13157
    Kína már saját területén is keresi a maláj Boeinget

  • Fenrir
    #13156
    Miért ne lenne, ha az adott állam benne van az egész sztoriban? Lehet, hogy a gép azóta már atomjaira van szedve a reverse engineering-hez :)

    Vagy csak simán így :D

  • akyyy
    #13155
    hú micsoda cikk :D
  • Fenrir
    #13154
    Akkor meg pláne, bár ha képes lenne rá a gép miért ne menne direktbe ott ahol a madár sem jár?
  • Papirzacsi
    #13153
    "Ergo nem tudtak pl az Atlanti óceánt átrepülni direktbe, hogy a JFK-ra leszállhassanak hanem egy kicsit északnak, UK, Izland, Kanada szélén kellett menniük."

    Ez a rövidebb útvonal, semmi értelme nem lett volna egyenesen átmenni az óceánon.
  • Fenrir
    #13152
    Azokon nincs értelme mivel direkt erre vannak tervezve.
  • Molnibalage
    #13151
  • Molnibalage
    #13150
    Az ETOPS az most is csak kéthajtóműves gépekre vonatkozik? Tehát a 3-4 hajtóműves gépre nincs ilyen korlát?
  • Fenrir
    #13149
    Beyond ETOPS-180

    Effective February 15, 2007, the FAA ruled that US-registered twin-engined airplane operators can fly more than 180-minute ETOPS to the design limit of the aircraft. Airbus is planning to certify its A350XWB to 350-minute ETOPS, while Boeing is planning to certify its 787 to 330-minute ETOPS.
    In November 2009, the Airbus A330 became the first aircraft to receive ETOPS–240 approval, which has since been offered by Airbus as an option.On December 12, 2011, Boeing received type-design approval from the U.S. Federal Aviation Administration (FAA) for up to 330-minute extended operations for its 777 fleet. This certification applies to the 777-200LR, 777-300ER, 777F and 777-200ER equipped with GE engines.
    EASA also has updated its twin-engine (ETOPS) rules. It has not formally declared its timing for ETOPS type rules for airplanes with more than two engines, or whether it will use the acronym ETOPS or LROPS for these operations.

    Gondolom további redundált rendszerek, meg olyan hajtómű kell ami jól bírja ha a párja leáll.
  • Molnibalage
    #13148
    Ha már így felmerült. 180 perc felett ugya már csak a korlátlan besorolás van. Ahhoz mi kell?
  • Fenrir
    #13147
    Az ETOPS útvonalat valahogyan így kell elképzelni:

  • Fenrir
    #13146
    NDB - Non Directional Beacon: egy adótorony a rádiónavigáláshoz (VOR, ADF)
    ETOPS - Extended range Twin Operations: ezek kvázi a hosszútávú repüléseket takarják, meg van határozva, hogy milyen vészrendszereknek kell lennie (pl triplikált rendszerek, RAT - Ram Air Turbine). Minden gép kap egy ETOPS besorolást, a Malév 767-eseknek 180 perc volt ami annyit tesz, hogy olyan messze mehet csak el bármilyen szárazföldtől, hogy 180 perc alatt egy alternatív reptéren képes legyen leszállni vész esetén. Ergo nem tudtak pl az Atlanti óceánt átrepülni direktbe, hogy a JFK-ra leszállhassanak hanem egy kicsit északnak, UK, Izland, Kanada szélén kellett menniük.

    ATC - Air Traffic Control: magyarul transzponder vagy válaszjeladó
    HF - High Frequency radio: rövidhullámú rádió: előnye, hogy nagyon nagy távolságban is lehet vele adni és venni, hátránya, hogy mindenféle légköri zavar eléggé brutálisan rontja a minőségét, szinte már érthetetlen szintre nagy távolságban. ETOPS-os gépeken kötelező kiépíteni, a többin opcionális. Érdekesség képpen most egy Wizzair gép van a Lufthansa Technik hangárban amit visszaadnak mert lejár a lízing és az oroszokhoz kerül ezért aktiválni kell rajta a HF rendszert mert eddig szükségtelen volt a VHF miatt.
  • robotnyk
    #13145
    GPWS
  • Fenrir
    #13144
    Melyiket? :D
  • robotnyk
    #13143
    egy rövidítést azért értettem
  • Nyiri
    #13142
    Ja. Majd ráállnak a home cockpit arcokra és akkor örökre lecsukják Dowsont és soha nem lesz többé FSUIPC :D
  • Tikal #13141
    Egy pilóta lakásán egy repülőszimulátor ( mondjuk ez nem tudom mit takar ) meglepő amúgy? Szerintem meglepőbb lett volna ha hajó szimulátort találnak, nem? :) Nem is értettem mit akarnak ezzel a cikkben....