NAPOT! De minimum világos van.

Jensen nem kért az augmentációkból, nem volt rá szüksége ahhoz hogy tovább éljen. Nem volt választása. Ha a detroiti limb clinic-en bemész az utolsó műtőbe megtalálod a számítógépen a leírást, hogy milyen sérülések érték Jensen-t a laborban, nem halt volna meg akkor sem, ha nem teszik félig robottá. Egyedül a mellkasi sérülése volt elég komoly, és az egyik karja nem épült volna fel várhatóan teljesen. Minden más tekintetben egészséges maradt. Sarif ragaszkodott ahhoz, hogy a testének több mint 50%-át robotosítsák, lecsapkodják a lábait, kezeit... Az is kiderül később, hogy Adam nem egy átlagos ember, nem semmiért nincs szüksége a tudom is én milyen szert tartalmató injekciókra időnként, amelyre minden augmentált embernek igen, hogy a szervezete ne taszítsa ki a robotikus részeit. Egy átlagos ember egy hasonló balesetből, augmentációs beavatkozásból több mint egy év alatt épült volna fel. Adam 6 hónap alatt. Hihetetlen gyorsan egyesültek az emberi szövetek, idegszálak az augmentált elemekkel. Rendellenességnek a legkisebb jele sem mutatkozott.
A múltja után nyomozva, arra is fény derül, hogy az igazi szülei nem a Jensen-ek voltak. Ők csak örökbefogadták, mint nevelőszülők. Jensen anyuka gyermeknemzésre képtelen volt és ráadásul hivatalosan örökbefogadásra is képtelen, mert depresszióban szenvedett. Próbálkoztak örökbefogadással de elutasították őket számtalanszor, a nő alkalmatlanságára hivatkozva. Jensen igazi szülei (?) a White Helix laborban dolgoztak, amely leégett. Szándékosan. Gyermekekkel kísérleteztek, kíméletlenül, embertelenül, pontosan mit, nem tudni, annyi biztos, hogy bármit is tettek, az akkor még gyermek Adam szerepelt a legjobban a kísérleteikben, ellenben több hozzá hasonló, kevésbé szerencsés gyermek meg is halt. Adam egy génkezelt gyermek volt, az augmentációval kapcsolatos biológiai kutatások sikeres végterméke. Az eredeti szülei (a tudós pár), adták át Adam-et egy ápolónőnek, hogy vigyázzon rá, kijuttatva őt ezzel a létesítményből. Aztán csodák csodája, ezután kigyulladt (avagy felgyújtották szándékosan) a komplexum, progi égve és sohasem derült fény arra, mi is történt, mit is tettek ott valójában. Mindössze annyit tudni, hogy a gyermektelen Jensen-éknek egyik napról a másikra volt egy makkegészséges öt éves gyermekük, Adam...
Sarif nem azért választotta Adam-et a biztonsági főnökének, mert a nagy-nagy privát security cégeknél nagyobb védelmet tud nyújtani. Hanem a múltja miatt. A kutatásaik miatt. Kinyomoztatta azt egy magánnyomozóval amit fentebb írtam. Adam szervezetében volt a kulcs ahhoz, hogy az evolúció folytatódhasson, hogy az augmentációkat minden ember teste 100%-osan be tudja fogadni, és ne lökje ki, ne kelljenek a folyamatos injekciós kezelések a megelőzésére. A játék elején Megan szobájában, a kanapén olvasható egy memo, egy bizonyos Patient X-ről, a kutatással kapcsolatban. Véletlen egybeesés hogy ő is egy 32 éves férfi, egy bizonyos ritka vércsoporttal - mindenben pont mint Adam, és fontos szerepet játszik a kutatásban. Itt kezdődik a sztori, hogy az illuminátusok által felbérelt tyrants elit zsoldosai betörnek a laborba, magukkal viszik a tudósokat, azért hogy a kutatás eredménye ne kerülhessen napvilágra, hogy az augmentációkat teljesen kompatibilissá tudják hamarosan varázsolni minden ember számára, injekciók és mellékhatások nélkül - Adam miatt. A doktorok természetesen nem halnak meg, egy távoli titkos létesítménybe vitték őket Szingapúrba, ahol dolgoztak továbbra is, az illuminátusoknak. Az általuk kontrollált Picus TV-n keresztül halottnak hitették őket, mindenféle sz4rt kavartak, az általuk kreált történésekkel, szándékosan befolyásolva, megtévesztve a közvéleményt, összeugrasztva az augmentációt ellenzőket és támogatókat. Mindezt azért, mert szerintük még az emberiség nem érett meg az augmentációkra.

* A számomra musthave fejlesztések: *

Detroit:

Első körben mindenképpen a legfontosabb hogy meglegyen a hack a 3. szintig, felette nagyon elvétve találni ajtókat-számítógépeket, arra az elhanyagolhatóan kevés esetre pedig érdemes beszerezni auto unlocker cuccost a fegyverkereskedőtől a benzinkútnál.

Második a social enhancher, a dumás részeknél megkönnyíti a választást, esetleg hamarabb is tudod befejezni a beszélgetést sikeresen, a feromonok használatával - opcionális dolog, de hasznos. B

Back augmentations - A dupla takedown az egyik mellékküldiben jól jön, amikor két gangsztát kell elintézni, egymás mellett állnak, békés módon így le lehet őket csapni egyszerre, észrevétlenül, és a dolog megoldva hamar, elegánsan. Lövöldözve ez nem túl szerencsés, mert jönnek még páran (felfegyverezve természetesen) besegíteni nekik a környékről, ha elkezded reptetni a golyókat.

Detroit-ban ennyi elég is gyakorlatilag ha sunyi mód lopakodni szeretnél hatásosan.


Heng Sha:

Hack: A 4. és 5. szintre itt már érdemes beruházni, találkozhatunk már elterjedtebben magasabb szintű védelmi rendszerekkel. (a capture melletti "?" ikontól jobbra lévő két képesség maxolása is jól jön - "+" és a másik)
Icarus landing system: Az ejtőernyős ikon. Elég sokat kell majd mászni a háztetőkön, a magasban, jelentős spórolás időben hogyha visszafelé már nem kell újra lemászkálni ahol felmentél csak leugrasz az utca közepére. Ezen felül egyes küldetésekben is újabb útvonalakat tudsz használni ezúton.

Cloak: Úgy éreztem hogy ennek is eljött az ideje, amikor a hacker lakórekeszes búvóhelyét betámadták a katonák. Magyarázni felesleges, aki odaér megtudja miért, a lényeg hogy nagyon sok katona életének kioltását spóroljuk meg így. Rögön max-ra fejleszteni érdemes. :)

Energy converter: A hosszabb távú cloak mellé nem árt egy kis plusz kakaó.


Montreal:

Typhoon: Rögtön maxra a 2. főellenségnél.



* A kevésbé fontos, de hasznos fejlesztések: *


Röviden ennyi, amelyre igazán szükségem volt a játék során, ahhoz hogy a számomra megfelelő lopakodós stílusban tudjak játszani. Minden ami maradt, az már igazán mellékes, de helyenként nem haszontalan.

A falak átütése helyenként jól jön és nagyrészt nem jár öléssel (zajcsapással annál inkább, arra vigyázni kell). Csak mert így promózták az előzetesekben hogy falon át lehet ölni, az csak egy-két helyen van úgy, a többinél igazán csak mozgási szabadságot ad, útvonalat tekintve, esetleg itt-ott rejtett felszerelésekhez és praxis kit-ekhez lehet hozzáférni vele. :)

A nehéz dolgok emelgetése is útvonalbeli szabadságot tud adni helyenként, mert takar egy-egy környezeti elem néha szellőző bejáratokat.

A lábak fejlesztése is mellékes, ha kicsit jobban tempózni szeretnél, de nem létszükséglet. A hangtalan futást pedig már-már csalásnak tartom, nem akartam vele lerontani a fílinget.

Lélegeztető rendszer: A játék utolsó felében fejlesztettem csak, elvétve nem haszontalan.

* Fejlesztések amelyek számomra szükségtelenek voltak: *

Életerő és páncél fejlesztések: Mivel kerültem a harcot, így ez számomra miért lettek volna lényegesek? Boss-ok közül Barrett-nek ment pár robbanó hordó és toxikus palack aztán feküdt. Yelena kapott 2 typhoon-t. Yaron kapott 3 typhoon-t. A végső harcban pedig ott volt a felfejlesztett sniper-em. :)

A mindenféle mikrobisító', könnyítő, plusz információt kiírató rendszerek fejlesztését kerültem, semmi szükségem rájuk, a hack-ben is legyen annyi élvezet végig, hogy ne tudjam már hogy melyik csomópont észrevétlen elfoglalásának mennyi a lehetősége és hasonló bullshit-ek. Plusz mindenféle krájziszkettes' harci taktikai nézet, és fejlesztett radar, 56 millió információval. Nonszensz. A Crysis 2-ben sem használtam soha a taktikai nézetet, van szemem, látom amit látok, nem egy kémműholddal szeretnék játszani, hogy folyton szkennelgessem a játékteret.

A fegyver visszarúgását elnyomó, scope mozgását megszűntető fejlesztéseket is kihagytam kompletten. A sokkolóhoz és kábítóhoz nem volt szükséges. Amúgy ezt is cheat-nek tartom, legyen a célzásban kihívás. Ne csak odatartsam a fegyvert ahová, és 120 golyó repüljön ezredmilliméter pontossággal a bizonyos helyre.

Az utóbbi kettő fejlesztés szerintem nagyon a fiatal, esetleg tapasztalatlan, casual gémerek számára lett kitalálva, akik mindenféle könnyítésen rögtön kapnak, és még nem tudják mi fán terem a taktikai gondolkodás, esetleg a célzás művészete.

FF XVII