93341
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Hpasp #89548
    A Haditechnika magazin korábbi számai
  • Hpasp #89547
    https://magyaridok.hu/belfold/nehezdandart-alakit-ki-a-honvedseg-3819707/

    Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszámolt arról is, hogy a tárca megkötötte a szerződést a korszerű légvédelmi rakétairányító rendszer beszerzéséről, következő lépésben pedig az új légvédelmi rakétakomplexumokat és rakétákat szerezhet be az ország, amelyekről a döntést még idén, rövid időn belül meghozhatják.



    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.01.05. 14:21:01
  • molnibalage83
    #89546
    Ööö, pontosan erről beszélek. 2-4 kg harci rész ellen még ippegcsak megússzák a gépek. Az első nagyobb SAM is úgy vágja kettébe az A-10-et, hogy ihaj. Ez nem szégyen, hiszen amikor tervezték, akkor Osza mutatóba sem volt, akkor jelent meg a MANPAD és a Sztrela-1 is.

    De azért a ló túloldalára sem kéne átesni, mert valahol pont azt bizonyítja a képed, hogy erőlködni feleslege. A szovjethez képest 0 minőségű és mennyiségű szerb légvédelem is a "könyörgés" után insta két találatot vitt be. Akkor el lehet képzelni mit művelne mondjuk az orosz.

    Szóval lehet azzal érvelni, hogy ezeket túlélte a gép, de a kommented implicte azt is tartalmazza, hogy lentebb jöttek és insta hit...

    Szóval azért el lehet töprengeni azon, hogy a VSz csapatlégvédelmi ameddig le nincs nyomva mit művelt volna az A-10-esekkel... Főleg egy elsővonalas szovjet egységé, ahol átlapolt Krug, Kub-M3, Osza-AKM, Sztrela-10M és Igla várt 1985/86 táján.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.01.05. 09:23:22
  • z0ty4
    #89545
    Lost mögötti számok mit jelölnek? F-39?
  • Hpasp #89544
    A képen amúgy jellegzetes Igla-1 találat látható, ami a becsapódás előtti pillanatban előrébb helyezi a célzási pontot, így a fúvócső helyett (amire a régebbi Sztrela-2 célzott), telibeverte a hajtómű közepét.

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.01.05. 06:54:28
  • Hpasp #89543
    99-ben 15kft volt a minimálisan engedélyezett repülési magasság, amit az A-10-es egységek lekönyörögtek 10kft-re, hogy legyen esélyük vizuálisan kiszúrni egy célt. (kabinban kézi távcsővel bohóckodtak)
    Utána seggbe is lőttek lérakkal 2db-ot, de mindkettő át tudott vitorlázni baráti reptérre.

    Az egyik eltalált A-10-es Szkopjében...



    ... és amit elhagyott:





    Szóval aki azt állítja hogy: "Hiába erősen páncélozott és strapabíró kialakítású egy repülőgéphez képest, gépágyúkkal és irányított rakétákkal szemben ez sem segít sokat."
    Az szerintem nincs tisztában a tényekkel.

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.01.05. 06:46:46
  • molnibalage83
    #89542
    Semmi, csak a harci terhelésük és repteljesítményük igen korlátozott. Ha meg 3-4 km-es hegyek vannak alattad, akkor már 9+ km-re kell felmászni. Ja, hogy arra adott estben már képtelenek...
    Persze itthon nincs ekkora hegy, de nem mindenki itt akar harcászkodni.

    Emlékszünk ugye még a majdnem 8 ezer méteres seggbelőtt Il-76-ra Afganisztánban?
  • millerius
    #89541
    És ki tiltja meg hogy a spec felszerelésű felsorolt támogató gépek 4-6000m között repüljenek, a gépágyúk és MANPAD-ok hatásos zónája fölött?! Nem csak az6 F-16 meg a B-1 tud odáig felkapaszkodni ...
  • Hpasp #89540
    Éjszaka + 15kft fölötti repülés.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.01.04. 18:17:59
  • molnibalage83
    #89539
    COIN környezetben az éjszaka még véd. Az orosz csapatlégvédelemnél már az sem.

    AVR-en keresztül meg kapja az adatot.
  • gyalogstuka
    #89538
    Szerintem az IGLA és társai ellen a legjobb védelem jelenleg az éjszakai harc,amiben az USA-nak és szövetségeseinek van a legnagyobb tapasztalata.Természetesen a tévedés jogát fenntartom.
  • qtab986
    #89537
  • molnibalage83
    #89536
    Sajnos ez sem igaz. Ma már ezekre is többmilliós TGP, MAWS kell infracsapda és PGM, mert valójában ezeket is letörli az égről a MANPAD. Amikor már dual seekeres Iglával lövöldöznek COIN-ban, akkor ott a kismagasságú repkedésnek meszeltek adott ("0") veszteség tolerancia mellett.

    Eddig kb. 20-szor linkelhettem, ahol Iglával lövik le a török Cobrát. Az ott gömbtartály az elején, az bizony Igla kérem, nem kőkorszaki Sztrela-2.
  • millerius
    #89535

    "Az orosz csapatlégvédelmi eszközök a '80-as évek közepéből igen veszélyesek lettek volna az A-10-re, még az 5-10 éves csúszott exporttal is...
    Csak röhejesen keveset vett még a VSz is belőlük, nemhogy a csóróbb 3. világbeli országok is."

    Pont ezért (is) írtam, hogy mind a mai napig megvan a szerepük/jelentőségük az A-10, Bronco és Tucano kategóriájú COIN-gépeknek, mert a lehetséges fegyveres konfliktusokban sokkal olcsóbbak mint a szupergépek, és a fenyegetettségük is lényegesen alacsonyabb mint egy nagyhatalmak közti nyílt konfliktusban lenne.
  • molnibalage83
    #89534
    Az A-7 estén még abban sem vagyok biztos, hogy választotta és nem tukmálták rá, mint anno az F-4-est vagy a Navy-re az F-111-est. Mondjuk ebből az F-4 "tukmálása" elég jól sült el.

    Az orosz csapatlégvédelmi eszközök a '80-as évek közepéből igen veszélyesek lettek volna az A-10-re, még az 5-10 éves csúszott exporttal is...
    Csak röhejesen keveset vett még a VSz is belőlük, nemhogy a csóróbb 3. világbeli országok is.
  • millerius
    #89533
    Néhány dolgot azért A-7 kontra A-10 ügyben ne tessék elfelejteni. Az A-10 pilótafülkéje konkrétan 23mm kaliber ellen védett, ami az akkori szovjet vadászok fedélzeti gépágyúját és a Silkát is jelentette. Emellett azért volt akkora szárnya és vízszintes vezérsíkja, két hajtóműve, kettős függőleges vezérsíkja, hogy találat esetén is jó esélye legyen repülőképes maradni. Az A-10 tervezési koncepciója az volt, hogy a szárnyfelület 1/3-ának, egyik oldali vezérsíkoknak elvesztése és egyik hajtóművének egyidejű kiesése esetén még repülőképes maradjon és haza tudjon vánszorogni a bázisra, a fő cél a pilóta megmentése és lehetőleg újbóli harcbavetése volt (ezért is volt több pilóta mint gép). Egy A-7 ezek közül ugye semmivel se rendelkezett,minimális páncélvédelem, egy hajtómű/vezérsík, ami jó volt az csak a teherbírása (ráadásul a NAVY "találta ki", az USAF csak ezután átvette!! A másik: jobb ha tudomásul vesszük, hogy mióta és amíg Ivánnak a keze is ott volt/van az interkontinentális atomfegyverek piros gombján, azóta és addig Samu bácsi csak mindkét oldali sok-sok vezető politikus és katonai vezető nagyon nagy tévedései árán keveredhet közvetlen háborúba Ivánnal. Ennek ellenére és emellett azért évtizedek óta folynak azok a helyi háborúk, ahol a két "nagyfiú" egymás szövetségesei/támogatottjai és fegyvereik ellen kell hogy harcoljanak. Viszont Iván a legkorszerűbb technikát legtöbbször nem adta ki a kezéből másnak, tehát a helyi háborúkban ritkán kellett ezekkel számolni, manapság ez még inkább így van (már csak azért is mert szövetségese alig van, fegyverrel támogatni bárki meg már nagyon meggondolja, fizess és viheted a jelszó többségében ott is). Tehát amíg az A-10 létezik addig ugyanúgy kicsi a valószínűsége mint eddig, hogy a legkorszerűbb orosz légvédelemmel kell nekik szembeszállni, a helyi háborúkban viszont kimagaslóan megállja a helyét - és sokkal-sokkal olcsóbban mintha ezt a feladatot B-1-el vagy F-15E-vel kell megoldani.
  • molnibalage83
    #89532
    HTÖ-ben ott van a megnevezés.

    Az A-7 attack/strike = csásmérő

    B-52 - marha egyszerű. Interkontinentális bombázó
  • [NST]Cifu
    #89531
    Jó, de akkor a B-52-őt meg minek neveznéd? Ultra-nehéz bombázó? :D
  • molnibalage83
    #89530
    Azért könnyűnek nem nevezném, amit tucatnyi Mk-82-vel és 4 db Mk-82-vel repkedett a világ végére. :)
  • savaz
    #89529
    Akkor ugy fogalmaznek, hogy a feladatai egy reszeben az F-16 valtotta, mig mas reszeben az A-10 a tervek szerint. Csak nem pont igy jott be, a folyamat elhuzodott.

    Te irtad, hogy a double digit SAM-ek elterjedesevel az F-16-osoknak nem sok baber terem.
    De velemenyem szerint az A-10 es meg ilyen korulmenyek kozott is hasznalhato lett volna a Nemet hadszinteren a szovjet elorenyomulas megallitasara. Az amerikai valasz persze a lopakodok fejlesztese volt, de az A-10-es is egy opcio volt. A szovjetunio osszeomlasa, a war on terror, az alacsony szintu ellenfelek persze nem volt a kepben. Az USAF az elozo haborura keszult, ami ebben az esetben Hanoi legvedelme volt.
  • [NST]Cifu
    #89528
    Az A-10 elvileg az A-7-et valtotta. Ahhoz kepest miben volt jobb? Szvsz egy javitott A-7 volt nagobb fegyverterhelessel, nagyobb orjaratozasi idovel a celkorzetben, nagyobb serulesallosaggal.


    Anno a YA-10A és az A-7D között volt teszt, mert a kongresszus úgy vélte, a CAS feladatkörre az A-7 is megfelelő lehet. A teszten az YA-10A szerepelt jobban a hosszabb harcterület feletti tartózkodási idővel (loiter timer) illetve a nagyobb sérülésállósággal.

    Az egész A-X program azért jött létre gyakorlatilag, mert a hadsereg (US ARMY) követelte a CAS feladatkör erősítését, mivel úgy ítélték meg, hogy márpedig szükségük van eme szerepkörre, mégpedig közeli támogatásra, hogy a baráti egységek ne a nyakukba kapják az áldást. A Vietnami háború előtt is a légierő már nem szándékozott ilyesmivel foglalkozni, miközben a sártúrók istenítették az A-1 Skyraidert, a légierő már szabadulni akart a nem szuperszónikus harci gépektől. Ennek a gondolatmenetnek lett a vége az AH-56 Cheyenne, amely egy direkt harci helikopter lett volna (az AH-1 ugye nevezhető egy "fércmunkának" is), de 400km/h feletti végsebességgel, hogy gyorsabban tudjon a harci területre érni.


    Az egyik AH-56 prototípus, a nagy végsebességet tolólégcsavarral érték el


    Az USAF prüszkölni kezdett, hogy a Cheyenne valójában helyből felszálni képes repülőgép, és sérti a Key West Agreement-et, amely ugye a merevszárnyú harci gépeket kizárólagosan az USAF felségterületének nevezte meg. Az Army azzal vágott vissza, hogy ti nem akartok dedikált CAS gépet, akkor ne pattogjatok, ha mi csinálunk egyet magunknak. A légierő az A-7D-re mutogatott (először az F-5 program lett volna a cél, de annak túl kicsi volt a fegyverterhelése), ám azt végül ők sem tartották ideálisnak. Ennek lett a vége az A-X program, amit azonban félszívvel toltak csak 1966-67-ben, majd jött a Sprey-féle felülvizsgálat, aminek a végén alaposan átdolgozták az A-X programot. Az A-X program mellett a kardoskodó légierő az AH-56 magas árát kritizálta, amit a program összetettsége és költségei miatt végül a politikusok le is lőttek...

    Ahogy Molni is írta, az A-10 nem váltotta az A-7-et, csak kiegészítette, főleg, hogy az 1970-es években már új célt találtak neki a harckocsivadászat tekintetében. Az A-7 egy "olcsó" csapásmérő gép, egyfajta könnyű bombázó volt, amit aztán a partvonalra állítottak, mert hát nem szuperszonikus...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.01.04. 11:05:54
  • molnibalage83
    #89527
    1989-ben a következő ANG egységek használták.

    A-7 Corsair II units:

    a. 146th TFS, 112th TFG - Pittsburgh, PA: 18 A-7
    b. 175th TFS, 114th TFG - Sioux Falls, SD: 18 A-7
    c. 166th TFS, 121st TFW - Rickenbacker ANGB, OH: 18 A-7
    d. 107th TFS, 127th TFW - Selfridge ANGB, MI: 18 A-7
    e. 124th TFS, 132nd TFW - Des Moines, IO: 18 A-7
    f. 125th TFS, 138th TFG - Tulsa, OK: 18 A-7
    g. 120th TFS, 140th TFW - Buckley ANGB, CO: 18 A-7
    h. 186th TFS, 150th TFG - Kirtland AFB, NM: 18 A-7
    i. 198th TFS, 156th TFG - San Juan, PR: 18 A-7
    k. 162nd TFS, 178th TFG - Springfield, OH: 18 A-7
    l. 112th TFS, 180th TFG - Toledo, OH: 18 A-7
    m. 174th TFS, 185th TFG - Sioux City, IA: 18 A-7

    Szintén ANG:

    5. A-10 Thunderbolt II units:

    a. 118th TFS, 103rd TFG - Bradley, CT: 18 A-10
    b. 131st TFS, 104th TFG - Barnes, MA: 18 A-10
    c. 172nd TFS, 110th TASG – Battle Creek, MI: 18 A-10 (may have still been TASS with OA-37)
    d. 103rd TFS, 111th TASG – NAS Willow Grove, PA: 18 A-10 (OA-37 until 88)
    e. 126th TFS, 128th TFW - Truax Field, WI: 18 A-10
    f. 138th TFS, 174th TFW – Hancock Field: 18 A-10
    g. 104th TFS, 175th TFG - Baltimore, MD: 18 A-10
    n. 149th TFS, 192nd TFG – Richmond, VA: 18 A-7D

    Az USAF-nál lehet, hogy leváltotta/kiszorította az A-10, de összességében nézve leváltásról szó nincs. Az A-10 elsődlegesen CAS-ra jó, az A-7 egy szubszonikus klasszikusabb jóidős csapásmérő.
  • Hpasp #89526
    AV-8B - 7 találatból, csak kettő ment haza, a többi leesett.
    Mindkettő AAA találatot kapott, amit lérak talált el, az leesett.

    1/28 0707Z Loss AV-8B USMC 15nm S Ahmadi AAA
    2/9 1340Z Loss AV-8B USMC 24nm SW Kuw City IR-SAM
    2/12 Damage AV-8B VMA-542 AAA
    2/23 1930Z Loss AV-8B VMA-542 2nm W Kuw. City IR-SAM
    2/23 Damage AV-8B VMA-311 AAA
    2/25 0700Z Loss AV-8B VMA-542 Ali Al Salem IR-SAM
    2/27 0345Z Loss AV-8B VMA-331 30nm NNE Kuw. City AAA

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.01.04. 10:39:30
  • Hpasp #89525
    man-hour

    Azért a 80-as évek végén az Iraki hadsereg (tán) jobban fel volt szerelve mint sok VSz tag.
    (utána meg nem érdekes, addigra összedőlt a bazár úgyis)
  • savaz
    #89524
    Tud valaki egy tengereszgyalogos Harrier statisztikat is? Az elvileg ugyan az az idoszak, ugyan az a feladatkor. Valahol azt hallottam, hogy talalat eseten a Harrier mindig leesett.

    Az A-10 elvileg az A-7-et valtotta. Ahhoz kepest miben volt jobb? Szvsz egy javitott A-7 volt nagobb fegyverterhelessel, nagyobb orjaratozasi idovel a celkorzetben, nagyobb serulesallosaggal.

    A masik amit erdemes itt figyelembe venni, az az amcsi tamogato harc modja. A szovjet doktrina az az Il-2-es alkalmazasan alapult. Berepulunk egy erosen pancelozott geppel a kozepebe, ledobjuk amink van, aztan a tulelok huznak haza. A Mi-24 is ennek a koncepcionak a folytatasa. Az USA-ban a kozeli tamogatas a tuzerrepulok harcmodorabol fejlodott tovabb. Bujkalunk a fak kozt heha kibukkanunk, odaporkolunk, aztan vissza a susnyasba. A harci helikopterekis lebegve bujkalnak, neha kiemelkednek es lonek, majd vissza. Az A-10-est is erre terveztek a jo lassan repulo manoverezo kepessegevel, nagy fegyverterhelesevel es uzemanyagkeszletevel. A dombos erdos Nemet terepen igen is hatekony es folyamatos tamogatast tudott volna nyujtani, Meg Osza es Kub jelenlet eseten is. Ilyen harcmodornal a legvedelem nem tud eleg gyorsan reagalni.
  • molnibalage83
    #89523
    Ez tök jó, csak ez sanszosan mind kőkorszaki AAA ellen a sérülések leírása alapján vagy legfeljebb Sztela-2 nagyon talán Igla-1 volt a fenyegetés.

    Egy Osza vagy Tor-M1 rakéta sanszosan úgy vakarná le az égről az A-10-et is, hogy ehaj. Nehogy már az legyen a referencia, hogy egy 20-30 éves elmaradásban levő, 0 IADS elemet tartalmazó demoralizált és szétvert légvédelem AAA puffogtatását hogyan éli túl a gép.

    Az m/h az mit jelent?
  • Hpasp #89522
    ...van néhány jó érv a másik állítás mellett is.
    1. Ilyen repteljesítményű géppel már a megjelenésekor sem volt éppen életbiztosítás egy szovjet páncéloscsoportot megtámadni, elsősorban a csapatlégvédelem miatt, de vadászgépekkel szemben sincs esélye, ha a helyzet úgy hozza, még a meneküléshez sem elég gyors.
    2. Hiába erősen páncélozott és strapabíró kialakítású egy repülőgéphez képest, gépágyúkkal és irányított rakétákkal szemben ez sem segít sokat.


    Amikor az elmélet a gyakorlattal találkozik...
    ... látható hogy találat esetén a gépek háromnegyede hazarepült, ami félelmetesen jó arány.



    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.01.04. 10:03:24
  • molnibalage83
    #89521
    Nem szétbontakozott cél ellen úton nem a A-10 a megfelelő eszköz, hanem inkább a gyors alacsonyan repülő csapásmérők, mert rövid ideig vannak a célkörzetben. A FoFA egyik lecsapódása pont a szuperfejlett kazettás bomba volt.





    Az A-10 előnye pont abban volt, hogy a szétbontakozott ellenfél pontcéljait képes volt leküzdeni drága kazettás bomba vagy AGM nélkül, ha harckocsinál puhább cél. A lassú repülési sebesség alatt hosszú sorozattal két közeli cél is támadható.Persze nem a HTÖ-ben látható távolságból és lőszerfelhasználással. 2-3 másodperces sorozatok 1-2 km távolság között és kifordulás. Ezzel a Silkától még viszonylag távol volt, szemből és oldalról Sztrela-2 tehetetlen volt, a Sztrela-1 EO meg pont úgy érzékeny volt, az infracsapdára, mint a Sztrela-2. Maradt az Osza és Kub igazi veszély.

    Az A-10 lassabb sebességgel talán hatékonyabban használta az AGM-65-öt, mert több idő maradt a célzásra indításra és kifordulásra, azzal is kívül lehetett maradni a légvédelem HMZ-n. Kazettás bombázni tud, de nagyon nem az a platform, amire igazán alkalmas.

    Egy Tornado, Jaguar, F-111, F-16, F-104 1000-1100 km/h-val áthúz 100 méteren, leoldanak 4-12 db bombát és beterítenek több futballopályányi területet és olajra is lépnek izibe, alig pár sec-et vannak a csapatlégvédelem HMZ-ben.





    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.01.03. 23:15:57
  • ximix #89520
    Kérdésedben a válasz, nem akkor kell vele akciózni , amikor az ellenfélnél csúcson pörög a légelhárítás.
    A háború valamilyen szinten művészet, olyankor vetik be amikor az ellenséges légvédelmet már megritkítottak vagy olyan egység csoportban vetik be ahol a kísérőgépek dedikáltan a légelhárítás kiiktatásával foglalkoznak.
    '84.-ig ~700 darab készült tehát egy 100 járműből álló támadó harckocsi század ellen megfelelő létszámot tudtak volna felmutatni és egy átrepüléssel komoly károkat tudtak volna okozni.

    De képzelj egy konvojt BTR, BMP, Strella, teherautók, ...ect 30 járműből, legyenek a járművek 7méter, köz 10 méter az egy 500méter hosszú oszlop, ezt mivel lehet hatékonyan megsemmisíteni ?
    Nem irányított rakétakonténer, a teherautókat hazavágja, ha telibe találja a könnyen páncélozott járművet akkor azoknak is annyi, ha mellé megy akkor mondhatni semmi baja nem lesz, irányítottból sok rakéta kell, bomba se rossz,, de a könnyen páncélozottaknak nagyon közeli vagy telitalálat kell, a fürtös is csak a puhákat viszi ki, ellenben a GAU-8 ha végig lövi a menet oszlopot ott nagy valószínűséggel minden lyukas lesz.
    Legalábbis én így képzelem.
  • aksurv2
    #89519
    Mire nincs idő?
    Megkapod a fegyvert, szétszeded és átrakod a másik oldalra, azt kész. Egyszer kell megcsinálni.. Ha meg valaki más fegyverét kell használni, ott meg nem nagy hátrány hogy másik oldalon van, ez nem bullpup, hogy használhatatlan lenne másik kézzel.
  • F1End
    #89518
    Igen, eredetileg én is így gondoltam, de van néhány jó érv a másik állítás mellett is.
    1. Ilyen repteljesítményű géppel már a megjelenésekor sem volt éppen életbiztosítás egy szovjet páncéloscsoportot megtámadni, elsősorban a csapatlégvédelem miatt, de vadászgépekkel szemben sincs esélye, ha a helyzet úgy hozza, még a meneküléshez sem elég gyors.
    2. Hiába erősen páncélozott és strapabíró kialakítású egy repülőgéphez képest, gépágyúkkal és irányított rakétákkal szemben ez sem segít sokat.
    3. Molni szerint az elsődleges pct fegyvere az AGM-65 lett volna. Ebben az esetben viszont (ha jól ítélem meg) nem szükséges ilyen repteljesítmény, egy gyors vadászgép (pl: F-16, F-4), ugyan ilyen jól megfelel a feladatra.


    Persze elképzelhetőnek tartom, hogy az AGM-65 csak később (főleg a 80 -as években) vált elsődleges fegyverré, 1970 körül a precíziós fegyverek túl drágák lettek volna ahhoz, hogy elsődleges páncéltörő eszközök legyenek az A-10 -hez. Amennyiben a gépágyú az elsődleges páncéltörő eszköz, tényleg célszerűbb lehet az alacsony sebesség a pontosabb célzás elősegítésére. Ebben a szépséghiba egyrészt az, hogy a 70 -es években a kazettás bombák sokkal hatékonyabb olcsó páncéltörő lőszerek voltak, mint a gépágyúk, másrészt ha az alacsony repteljesítmény miatt nem tudott volna érdemben tevékenykedni a szovjet csapatok ellen, az erősen negálja a feladatvégrehajtási képességét.

    Hajlok azt feltételezni, hogy az A-10 alapvetően egy jobb túlélőképességű A-1 Skyraider lett volna, majd fejlesztés közben kitalálták, hogy legyen páncélelhárítő feladatkörű (is), s így hozzácsapták a GAU-8 -at, ahelyett, hogy jobban áttervezték/kukázták volna a gépet (á la Bradley sztory a Pentagon Warsban).

    (persze lehet, hogy csak túlgondolom az egészet)
  • [NST]Cifu
    #89517
    F1End hozzászólása arról szólt, hogy egy komment szerint eredetileg alacsony-intenzitású hadviselésre készült az A-10, azért olyanok a reptulajdonságai, amilyenek. Én erre írtam, hogy nem, eredetileg harckocsik és páncélozott járművek ellen készült.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.01.03. 16:10:50
  • molnibalage83
    #89516
    Lehet hogy azok ellen tervezték, csak a harckocsi páncélzat fejlődése a GAU-8-at igen hamar elavulttá tette. Még egy T-72A-t sem tud szemből átlőni, de egy T-64B vagy T-80-at talán már oldalról sem. Harcképtelenné, mozgásképtelenné teheti, de kilőni a számok alapján nem nagyon. Lásd HTÖ. Külön fejezet van erre teszteredmények alapján. 613. oldaltól.

    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.01.03. 15:49:03
  • molnibalage83
    #89515
    Mert ez így volt. Később tukmálták rá a tankvadászt, de ahogy a HTÖ-ben látható értékek látod az GAU-8-nál ez nem igaz. Az A-10 fő hk. elhárító fegyvere az AGM-65 volt és nem az GAU-8. Az APC/IVF irtást tette az költséghatékonnyá, ha nem lőtték le a gépet. A '80-as évek csapatlégvédelme ellen egyre inkább félöngyilkos vállalkozássá vált az A-10-zel bohóckodás.

    A '70-es évek végén a nem szovjet VSz (NSWP) államok csapatlégvédelme röhejen kevés mennyiségileg és minőségileg. A Silka volt a fő veszély, a Sztrela-1/2 igen érzékeny volt infracsapdára, amiből százas nagyságrendben volt az A-10-en. A Kub és Osza volt a fő veszély, csak az Osza késett, NSWP államokban 1980 után volt és csak korlátozottan. Sztrela-1 cseheknél semmi, csak később Sztrela-10, de cska 3 ho-nál, stb.

    Ott van a HTÖ-ben. A '80-as évek végi szovjet dual seekeres Igla ellen viszont kezdődött a lábremegés, ahogy a Buk-M1 miatt is, meg a Kub-ból addigra azért elég szép mennyiség lett, meg Oszából azért NKD és lengyelek is vettek azért némi mennyiséget.

    Ma '90-es évek és után elterjedni kezdő 2K22M Tung és a 9K311 Tor-M1 ellen egy A-10 esélye igencsak tart a 0-hoz. Kimanőverezi nem tudja azokat, tisztán zavarással meg csodát nem lehet tenni.
  • [NST]Cifu
    #89514
    De, alapvetően oda készült a VSz harckocsihordái ellen. Eleve 1969-ben az USAF javasolta, hogy az A-X harci gépbe egy 30mm-es gatling-gépágyú kerüljön. Egészen addig egy modern A-7 utód volt a tervekben.

    Hogy később, mikor az A-10 hadrendbe állt, az USAF-on belül sokan már úgy gondolták, hogy jobb opció erre a célra az F-4 és később az F-16, az már egy utólagos tényező.

    Itt van amúgy az a doksi, amire a fazon hivatkozik.
  • F1End
    #89513
    Belefutottam egy érdekes kommentbe, mely szerint az A-10 alapvetően nem Európába készült tankpusztítónak, hanem elsődlegesen alacsony intenzitású konfliktusok során történő használatra tervezték, ezért olyan a repülési teljesítménye, amilyen. Ez utóbbi miatt pedig béna kacsa lett volna már a megjelenésekor használatban lévő Kub, Osza és Silka rendszerekkel szemben is.

    Alább spoilerben a komment, ezen a linken pedig a szerző eredeti postja található azzal kapcsolatosan, hogy miért nem olyan hihetetlenül nagyszerű csapásmérő, mint sokan hiszik (bár ez utóbbi már sokszor ki lett vesézve ezen a a fórumon is, szóval nem nagyon van benne új infó).

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    Worth checking the actual requirements: the A-10 was driven by thre 1966 directive that “the Air Force should take immediate and positive steps to obtain a specialized close air support aircraft, simpler and cheaper than the A-7, and with equal or better characteristics than the A-1″ (Report, U.S. Congress, House, Close Air Support, 89th Congress, 1 February 1966.)

    “the intended operating scenarios stressed a permissive environment”

    “The design mission for the proposal consisted of: 5 minute warm-up and take-off; climb to 5000 ft at optimum power setting; cruise to 200 NM at 250 knots; loiter for 2 hours at 5000 ft; descent to sea level for 15 minutes of combat at 250-300 knots; climb to 5000 ft at optimum power setting; cruise back to base at 5000 ft, 250 knots; descent and landing with reserve fuel for 20 minutes loiter at sea level.”

    Ask the Israelis what happens if you loiter at 5000 feet within twenty miles of a Soviet-styled armoured formation in 1973… the A-10 mission didn’t look much like “take on the Soviet hordes”.

    “The A-X fared well in a force mix analysis for conflicts where air superiority was not necessary, but for a high intensity conventional war (e.g., the envisioned war in Europe) the demand for air superiority/interdiction was considered critical, making it difficult to justify reducing the numbers of multi-role aircraft in favor of A-X acquisition.” (Director of Defense Research and Engineering (DDR&E) Development Concept Paper, DCP-23A, completed December 1969)

    As the threat focus changed to the European Battlefield [my emphasis] some of the earlier considerations were being looked at again.” - this was after service entry. (David R. Jacques, PhD, LtCol USAF (Ret) and Dennis D. Strouble, PhD; “A-10 Thunderbolt II (Warthog) Systems Engineering Case Study”, 2010 Air Force Center for Systems Engineering.)

    “The Air Force always believed that a fast multi-role fighter was a better choice for the feared war in Europe, but agreed to procure the A-10 for contingencies and “limited wars” like Vietnam.” (ibid.)

    Utoljára szerkesztette: F1End, 2019.01.03. 15:28:40
  • qtab986
    #89512
  • repvez
    #89511
    Ez eléggé változó , sok minden befolyásolja, de főleg a gép súlya, meg a tolóerő tömeg aránya a fékezés hatékonysága is.
    A hajtóművek alapjárati fordulatszáma is 60-70% körül van .Tehát csak a maradék 30-40%+utánégető amivel a pilóta rendelkezik.
    DE nagy átlagban 100%os fordulatszámon se nagyon szoktak megindulni maguktól a gépek.Legtöbbször alapból úgy indultak a vadászok, hogy befékezve 100% fordulat és az utánégetö kapcsolással egyidöben szokták a kerékféket kiengedni.
  • qtab986
    #89510
    Nincs idő.
  • aksurv2
    #89509
    Teljesen kétkezes. A felhúzókar átszerelhető.