94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#91239
Ez nem hangzik túl jól. -
#91238
Elvileg egy MQ-4C volt a cél, gondolom az Irániak nem szeretnék, hogy az amcsik kövessék a Hormuzi szorosba kirajzó Kilo tengóikat...
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.06.21. 13:39:56 -
#91237
Mivel lőtték le? 3 db valamit látok. Van Kub-ja Iránnak? -
#91236
Így kapták le a drónt, bár nem sok látszik, hangot meg inkább vegyétek le:
-
#91235
A repülőknél nincs kábeles megoldás. A Walleye és Bullpup rádiósak voltak. Az Walleye TV-s vezérlésű volt a Bullpup ezen szint alatti, ahol a pilóta repült a cél felé és a füst alapján próbálta a célon tartani a rakétát.
-
JanáJ #91234 Vagy kivették kézzel. A levegő nagyon hangos és simán indításnak gondolhatják. Mondjuk blöffnek jó. -
JanáJ #91233 A kábeles megoldásnál tudtommal mindig az ember próbálta rajta tartani a rakétát a célon. Ebből kifolyólag nem volt bölcs manőverezni. Szerintem a helik függésből, a repülők enyhe süllyedésből lőttek volna. Merev szárnyason eleve a pilóta lőtt volna, ezért is volt rossz.
Ami leírást olvastam ezekről magyar vagy orosz oldalon, ott többször is jelezték, hogy sokszor ment el a rakéta, mert hibás volt, elszakította a madzagot, vagy levágták, mert mozdulni kellett.
Szerintem merev szárnyason ez az indítási mód kb értelmetlen. Ma meg levegőből kb oldschool.
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2019.06.20. 15:53:40 -
#91232
Tengeralattjárónál meg simán kiköpheti sűrített levegővel is nem? -
#91231
A rakéta végén a kábel megsemmisül. A harci rész elműködésekor imp. küld vissza a kábelen és a dobnál elvágja egy szerkezet. A dobon maradt mennyiség hulladék. Csinálhatsz vele, amit akarsz. -
#91230
A leválasztás konkrétan hogy valósitják meg ? Mert gondolom, nem ugy hogy amikor elfogy a vezeték akkor kihuzza a dugót a végéből. Lévén, ha mondjuk 8km vezeték van a dobon , de a célt 5km-en találják el akor a dobon még marad 3km vezeték.
Még optikai kábelessel is ha akár egy peca damil szintnek nézzük is elég sok vezeték igy is.
Azt elég nehéz elhinni, hogy nem voltak gondok ilyen inditások közben, föleg ha manöverezni kellett közben.
A könnyü vezetéket a rotorszél vagy egyéb hatás könynedén a forgószárny sikjába tudná vinni vagy egy erösebb bedöntés szüllyedés alkalmával. Perse nem azt mondom, hogy ez a damil lezuhanáshoz vezető sérülést okozna csak azt , hogy igy a rakéta elvesztené az irányitást és célt tévesztene.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#91229
A TOW esetében a vezeték a tárolókonténerből csatlakozik az irányítórendszerhez. Arra vonatkozólag találtam információt, hogy az UH-1B tesztlövészeteknél nem okozott problémát a szárazföldi indításhoz szánt kontérből való indítás, a helikopter süllyedésben, sőt, cikk-cakk manőverezés közben sem tapasztalt problémát a rakétaindítás után. Ebből én azt szűröm le, hogy (ez a valószínűbb) vagy a vezeték képes volt elszakadni (és nem volt elég erős ahhoz, hogy az bámi problémát jelentsen a helikopter számára), vagy eleve leoldották a vezetékeket a célba csapódás után.
Úgy 3-4km felett már csak optikai kábeles megoldásról tudok, amelyek konkrétan könnyebbek, mint a rézdrótos megoldások, igaz ott is inkább 8km körüli (Spike-ER) lőtávról tudok. A Spike-NLOS például 8km felett már leoldja a kábelt és rádiókapcsolatra vált át... -
#91228
Arrol van valami infő, hogy a huzalvezérelt rakétáknál, mindegy, hogy földi légi vagy vizi inditású, hogy oldják, meg a vezeték leválasztást az inditó eszközről?ÉS hogy akadályozzák meg-föleg a léginél-, hogy az inditó platform belegabalyodjon ? vagy a vezeték letekerés hibánál, gondolom , hogy elszakad valahol ,mert ha nem akkor megrántaná valamerre az állványt.
Meg azért 10 km és feletti hosszu vezetékeknek van helyigénye és sülya is, ez nem hátrány és macera? föleg napjainkban? -
#91227
-
#91226
Az még egy szép baleset lenne, az eddigi, nagyjából konstans nyugati (orosz, német, dél-koreai, stb.) fegyverbeszérzés után orosz légvédelmi rendszert és kínai repülőgépgyártási-licencben gondolkodnának... Egy NATO tagállam... :D -
#91225
De a szu 57 is egy katasztrófa a maga módján, én a kínaiakban látok elég potenciált hogy valamit el is érjenek amennyit fektettek az elmúlt időben ilyesmibe. -
#91224
A török hadiiparnak kicsit nagy ugrás lenne egy saját vadászbombázó,pláne egy 5 generációs.
Érdemes tudni, hogy a TAI eddig főleg átépítéseket csinált (pl. F-16 MLU vagy Siskorsky S-70 felújítás, stb.), illetve egy turboprop kiképző repülőgépet. Ennyi a hátterük.
Ezzel együtt a Szu-57 programba becsatlakozhatnak (a licencgyártás még reális is lehet).
Saját kütföböl egy 1500 LE dizelmotort sem sikerült megtervezni.
Azért tegyük hozzá, hogy ezt nem csak a törökök nem tudják megugrani, hanem például Dél-Korea sem. -
#91223
Köszönöm szépen :) -
gyalogstuka #91222 A török hadiiparnak kicsit nagy ugrás lenne egy saját vadászbombázó,pláne egy 5 generációs.A török harckocsiprogramhoz,nem sikerült saját hajtómüvet tervezni/gyártani,a németek pedig Erdogan politikája miatt embargó alá vették a törököket,azóta se hallani semmit a török MBT-röl.Saját kütföböl egy 1500 LE dizelmotort sem sikerült megtervezni. -
#91221
Vezetékes irányítású torpedó:
A torpedó mögött egy hengeres tokban a vetőcsőben van a kábel felcsévélve, amelyből kihúzva a torpedó húzza magával a kábelt. Az általam ismert legtöbb torpedó irányító-kábele általában két réz kábelt tartalmaznak, ezeken keresztül van kapcsolatba a torpedó vezérlőrendszere és a tengeralattjáró tűzvezető rendszere.
![]()
A réz drótok hátránya, hogy az elektromos jel továbbítása azért sok-sok kilométeres vezetéken már nem olyan egyszerű, márpedig 10-15-20-25km-nyi vezetékről beszélünk. Ha jól tudom a német DM2A4 torpedó volt az első, amely optikai kábelt használ, az üvegszál kisebb átmérőjű, könnyebb (kevésbé lassítja a torpedót) és nagyobb adatátviteli sebességgel rendelkezik, miközben nem kell a jelek degradálódásától tartani. A DM2A4 hatótávolsága 50km feletti, és ez azt jelenti, hogy a kábel is legalább ilyen hosszú.
![]()
A DM2A4 exportneve SeaHake, a hátsónál látható a torpedó mögötti kábeldob, ami ugye a vetőcsőben marad
Ami az orosz terveket illeti...
HiSutton nem pont ezt elemezgette, itt röviden arról ír, hogy egyfelől megjelent egy új besorolás, az SSDN, ami a nukleáris meghajtású drón-hordozó tengeralattjárót jelenti. Amely képes az ultra megaszuper nukleáris torpedót is indítani. HiSutton azzal számol, hogy ezek stratégiai fenyegető erőként kiegészítik az SSBN tengókat. Az SSBN-ek terén 2026-2027 magasságában az utolsó Delta-osztályú tengó is kikopik, és csak a Borej-I és -II osztály marad, nagyjából konstans 8 egységgel biztosítva az elrettentést.
![]()
Az SSDN-ek terén a kísérleti Belgorod mellett 2023-2025 körül már jöhet a Kabarovszk, illetve az alapján készülő, már eleve így épülő Kabarovszk-II osztály, előbbiből 1, utóbbiból 2-őt számol, így 2030 körül már négy SSDN lehet az oroszoknál.
A vadász- és robotrepülőgép-hordozó tengók esetén ugye a Jaszeny- és a még csak emlegetett Husky-osztály a jövő. A Jaszeny egy "high-end", vagyis drága, de sokat tudó osztály lenne (ami számomra érdekes, hiszen nincs vízsugár-hajtóműve, hanem hagyományos hajócsavarja van, márpedig a modern SSN-ek mind vízsugár-hajtóművel bírnak, ami csendesebb), míg a Husky egy kisebb, de olcsóbb típus. A Jaszeny-osztályból 10-et terveznek, a Husky osztály még csak terveződik, a 2020-as évek végén készülhet el az első példány belőle. A számok érdekes kérdések, mert az oroszoknak kevés SSN-jük aktív, az Akula osztályból mindössze 5 példány (további 5-6 felújításra vár), a Sierra osztályból 2 (egy felújítás alatt áll, talán a negyediket is felújítják), míg a Viktor III-ból 3 (ezek sorsa kérdéses, noha az Obninszk 2016-ban volt nagyjavításon). Ha jön a 10 darab Jaszeny, akkor mellé legalább 10-15 olcsóbb Husky kellene, hogy a 2030-as években az Akulákat ki lehessen vonni.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.06.19. 11:43:26 -
robgros #91220 Na ez majd hozhat érdekfeszítő fejleményeket a török F-35 ügyben, mivel a hírekben azt látni, a törökök továbbra sem kívánják felmondani az orosz rakéta-bizniszt. -
#91219
Szonárok, nem-akusztikus felderítési módszerek, és a torpedók sorozat megvolt?
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.06.19. 11:27:35 -
#91218
Cifu oly rég beszéltünk már a tengeralattjárókról :) Van képed vagy rajzod hogy hogy működik a torpedók vezetékes irányításának kábel csévélése? Mik az orosz tervek? (az ultra megaszuper nukleáris torpedót most hagyjuk) Jaszen osztályból megépítik mindet? -
#91217
Egen, csak tippelni lehet azt, mennyire felelnek meg a lopakodóképesség elvárásai tekintetében.
Minden estre azért van egy eléggé kilógó példa, a J-21 ugyebár kacsa elrendezésű lett, amit nem igazán választott senki más (a TF-X-nek is volt ilyen koncepciója, de az alul maradt a képen látható 2 hajtóműves, hagyományos elrendezésűvel szemben):
![]()
-
#91216
Kíváncsi vagyok hogy az ilyen kisebb programok gépei mennyire lesznek valóban 5gen magasságokban vagy inkább csak 4+ új kasznival, gondolom nagyon sokáig nem fog kiderülni mert titkosítják az adataikat. Az is érdekes, hogy még az előző generációban egymástól markánsabban megkülönböztethető gépek és formák voltak, addig most szinte mindegyik 5gen ugyanúgy néz ki. Egy laikus számára kb megkülönböztethetetlen, míg régen azért az F16 ot nem lehetett az eurofighterrel összekeverni. -
#91215
MBDA CGI képek és koncepciók a jövőre:
Hard-Kill Anti-Missile System:
![]()
Ez a rendszer a beérkező ellenséges levegő-levegő rakéták megsemmisítését célozza. A méreteit csak sejthetjük, de a vezérsíkok kialakítása alapján konténerből indulhat.
FAS - Subsonic Cruiser és Supersonic Cruiser:
![]()
Két új lopakodó, nagy hatótávolságú robotrepülőgép, direkt az A2AD környezetek "feltörésére". Az egyik nagyon nagy hatótávval, de szubszonikus repülési sebességgel kis magasságban, a másik (feltehetően nagy magasságban) szuperszonikus sebességgel haladva tenné meg útját a célig.
Multi-Carrier 100 és 200:
![]()
![]()
Ezek kétirányú adatkapcsolattal bíró több célú eszközök, lehet rájuk telepíteni felderítő eszközöket (radar, elektron-optikai, ELINT, stb.), zavaró eszközöket (radarzavarás, megtévesztő célpontként való alkalmazás) illetve csapásmérőként is (felteszem kisebb töltetek hordozása).
Smart Cruiser és Smart Glider:
![]()
![]()
Gyakorlatilag az SDB európai megfelelői, kétirányú adatkapcsolat, hajtóművel vagy a nélkül. -
#91214
Törökország bemutatta a saját 5. generációs vadászbombázó-tervét, a TAI TF-X-et. A programra Törökország 1 millárd dollárt költött állítólag eddig, a gép maga pedig eléggé emlékeztet a Dél-Koreai KF-X projektre. A TF-X két hajtóműves, méretileg az F-35, (papíron leírt) teljesítményadatai (Mach 2 sebesség, 600 tengeri mérföldes hatósugár, 16,7km feletti repülési magasság) az F-22 és az F-35 között vannak.
![]()
-
#91213
Semerre nem halad, ahogy Fade2black is írja, Ukrajna nincs olyan helyzetben, hogy erővel meg tudja oldani - plusz ha erővel próbálja megoldani, akkor esetleg jöhet az a verzió, hogy Oroszország nyíltan fellép az orosz kissebbségre való hivatkozással (ahogy tette Grúziában). Ugyanakkor Oroszország sem tudja elfogadtatni, illetve elfogadható szintre hozni a szakadár tartományokat, így egy patthelyzet alakult ki... -
fade2black #91212 Orosz vezetés erősen pártolja a befagyott konfliktusokat. Én erre keresnék rá és olvasgatnék, hogy az alapok meglegyenek. Onnan lehet tippelgetni a merre továbbra.... ha nekem most tippelnem kéne marad befagyott, néha felmelegített konfliktus. Oroszok pedig pont annyira tartják befagyva amennyire érdekeik kívánják.
pl befagyott konflitusok -
robgros #91211 A kelet-ukrajnai konfliktusnak mi lehet a 'jövője'? Hogy haladhatnak tovább a mostani fejlemények? -
#91210
Voks populi. -
#91209
Csak poén, de annak jól néz ki: "Jagd-Abrams":
![]()
-
#91208
A gyorsító fokozat leválásáig a rakéta manőverképtelen. A banner alatti linken részletesen el van magyarázva ez a HMZ-j a Nyevánál. -
#91207
Ha már hőség akkor 2x Heat.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
Kurfürst #91206 Gondolom ez a korabeli 3Ds ábrázolása a killzonenak. :D
A ‘patkó’ közepén miért nem lesz halott a cél? Nem tudja időben befogni, manővereket követni..? -
#91205
Azért jó gyakorlat ez, mert legalább leszoktatja az embereket arról, hogy egy adott rakéta hatótávolságát egyetlen értékkel írják le...
... persze az igazi nyalánkságok még csak itt kezdődnek.
![]()
-
#91204
A szokásom szerint későn esett le, miszerint bár a két oldal távolsága arányos csak a magasság nem az.
Érdekesség képpen az kb így néz ki.
![]()
-
Ahogy Balázs is írja, a lenti képekből csináltam, a magasság és távolság méreteket, huzigáltam egymásra, és ekkor szembesültem HPASP féle ábra nem arányos, de szerencsére volt egy arányos találat a neten, így azzal dolgoztam. Van ez a ingyenes Paint.net progi, azzal mókoltam. Amúgy tőled jött az ötlet , kíváncsi voltam hogy nézne ki egymáson és meg tudom-e csinálni valahogy, csak szemléltetni az igényesség nélkül.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.14. 15:38:19 -
#91202
A lent berakott képekből csinálta. Az R-24-es HMZ az R-77-en és az AIM-120-ast is felvitte hasonlóra -
JanáJ #91201 Ezt te raktad össze, vagy gugli? -
Ez egy "cseles" kép, mert a két oldala nem arányos.
Így néz ki arányosan
![]()
Így meg a 3 egyben
![]()
+1
![]()
