95081
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#91462
Szerintem egy DE nem is CBGk ellen van.
Bármi ellen használható, de itt inkább a feladatkör a fontos. 'Blue water' (mélytenger) területen a nukleáris tengók előnyben lehetnek, mert hatalmas sebességet képesek fenntartani. 'Brown water' (sekély tenger vagy partközeli részek) területen a DE (AIP) tengó előnyben van, mert kisebb és csendesebb (lehet).
A Gotland 'Blue water' körülmények között hozta nehéz helyzetbe a US NAVY-t, amikor Hawaii-n gyakorlatoztak két évig. A lenti képen a Todaro az Atlanti-óceánon végrehajtott JTFLEX '08 hadgyakorlaton vett részt... -
fade2black #91461 "Szerintem egy DE nem is CBGk ellen van."
Ha pont arra megy akármiért akkor CBG ellen is. Gondolj a Homuzi szorosra meg 101 más helyre.
Szerintem a DEt nagyon el kell különíteni az AIPs tengotól. Egy type 212re ami a képen is van olyat olvasni, hogy 20+csomót tud 1000kmes távon tartani. Meg hónapot van lent a DEre jellemző 2-6 csomóval. Upsz. -
JanáJ #91460 A DE-re en is ezt mondtam, vagy legalabbis akartam. Szerintem egy DE nem is CBGk ellen van.
Ellenben a nuki szivar mint mondtad barhol lehet es ertelmezesem szerint kisebb az eselye hogy megtalaljak, mint nem, ha keresik mint a bolond mert eppen hadgyakorlat volt. Ellenben ha torpot indit akkor jon a nyakaba egy-ket tengo es az osszes asw ami ott van. Ez az en ertelmezesemben jo esellyel hullamsirt jelent. Nuki nelkul meg tudtommal nem olyan konnyu viz ala tenni egy lapostetejut. Bar a harcertekenek biztos odavagna par torp. A -
#91459
Nem éppen. A sorozat közben vagy után elhangzott, hogy a DE és más nem nuki nagyon csendes tengók inkább afféle helyváltoztatásra képes aknák. Ha valami véletlen folytán nem megy hozzá közel egy sokkal gyorsabb mozgásra képes csoport és nem képes valami szerencse + minta alapján kisakkozni hol lesz a cél, akkor valódi hadműveleti távolságban azok hatótávolsága nem túl nagy. Saját partok védelmére alkalmas, de az Atlanti vagy Csendes-óceánon nem fog fogócskázni semmiféle felszíni kötelékkel.
Egy nuki zajosabb, de olyan, mint a örökmozgó Duracell nyuszi. Azt istennek sem fog leállni. A világ végéről odarobog a hadműveleti zónában és semmiféle hatótávolság korlátot nem kell figyelembe vennie. Soha. Amíg van kaja és víz (meg kávé és cigi, bár ma talán már tilos dohányozni) addig az rohangál a hadműveleti zónában.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.03. 13:17:42 -
JanáJ #91458 Elolvastam mindet, nagyon jo. A lenti foto kapcsan pont keresgettem hogy julius milyen. :)
Ellenben a dolog nem all ossze. Ha jol ertem akkor a dizelek ellen nem a sonar/lidar/varazslat ved, hanem hogy ugy manoverezel, hogy ne veszelyeztessenek. Nuki tengo ellen meg kb a rózsafüzér.
Nekem ez a tekno fotozas kicsit olyan, mintha arra lennek buszke, hogy le tudtam volna utni valakit álmában. :) -
#91457
Hát erről írtam egy sorozatot, úgyhogy nem fejteném itt ki még egyszer:
1, Szonárok
2, Egyéb felderítési módszerek
3, Torpedók
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.08.03. 09:58:21 -
JanáJ #91456 És akkor mi erre a válasz a CBG részéről? Messze maradunk a pártoktól? Ha az olasz szivar torpot inditana, akkor gondolom neki reszeltek, ertsd megtalaljak. -
#91455
Ott a képen a dátum, Július és a kép nappal készült.
A világ valaha volt legkomolyabb AN/SQS-26 OTH aktív szonárjának felderítési max zónája:
![]()
Sárga zóna az AN/SQS-26 SL/BB üzemmód felderítési távolsága nappal.
Kék zóna az AN/SQS-26 SL/BB üzemmód felderítési távolsága este.
Zöld zóna, az AN/SQS-26 CZ üzemmódja.
Vagyis aktívval vagy megcsíped a konvergencia zónában 35..45km között, de ha feléd halad akkor tuti nem mert túl kicsi, vagy maximum 1,5kyd a felderítési távolság.
+1 diagram látható, hogy a szabadon manőverező - támadó NATO tengeralattjárókból mennyit derítettek fel az aktív szonárok.
![]()
-
JanáJ #91454 Szerintem eljutottak a musketas sortuzig. 2400ra menni fog a tuzparak hasznalata is. -
#91453
Olaszország további négy Type-212 tengót vásárol, darabját cirka 588 millió euróért. A Type-212A-nál modernebb változatok Lítium-Ion akkumulátorokat kapnak (az első ilyen európában, ugyebár a japánok voltak az elsők a világon), illetve egy sor rendszert (pl. elektronikai hadviselés, antenna- és periszkóp-mozgató rendszerek, mentőrendszerek) a korábbi német gyártmányok helyett olasz gyártmányúak lesznek.
A tengeralattjárók kapcsán csak egy kép: az egyik olyasz Type-212A, a Salvatore Todaro 8000 yardra megközelítette a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozót:
![]()
-
#91452
Ezt a formációt nem tudom hova rakni (Egyiptomi ENSZ katonák bemutatója):
![]()
-
#91451
Az első PDF az, amiből az egyik kép is származik. ;)
Ahol még vannak viták az az, hogy miként is kerüljön hadrendbe az XM1299. Az első változat az, hogy minél hamarabb jöjjön az új torony az új löveggel, az automata töltő pedig majd később, utólag. Ugyanakkor van egy érthető ellenpont is, mely szerint mi értelme egy félkész rendszert hadrendbe állítani, amelynél 5 v. 6 fős személyzet kell, hogy aztán pár év múlva átalakítsák őket automata töltősre, 4 fős személyzetre.
Az M777-el kapcsolatos cuccok régiek, tavaly volt egy tesztlövészetük a Yumai lőtéren, aztán nudli. A hadsereg az FY2020-ban nem rendelt az M777ER-ből (FY19-ben még 18db M777A2-őt igen). Rövid távon nem tudni, mi lesz a vége. A fő gond az, hogy az M777ER elveszti az egyik legfontosabb ütőkártyáját, a kis tömegét. Az M777ER csaknem fél tonnával nehezebb... -
#91450
Közben találtam egy ilyet is M777ER
link
+ egy pdf link -
Itt egy pdf
link -
#91448
Irán jelen képességeiről és lehetőségeiről sokat elárul, hogy noha három Kilo-osztályú tengeralattjáróval bírnak (Projekt 877E, vagyis a "régebbi" altípusból vásároltak hármat az 1990-es években), de ezek egyike sem képes huzamosabb ideig saját akkumulátorról működni, mivel elöregedtek az eredeti aksijaik, pótolni pedig nem sikerült őket. Így jelenleg ezek a Kilo-k maximum snorkelezni tudnak, ami finoman szólva is kínos. Irán jó ideje próbál saját megfelelő minőségű akkumulátorgyártásra átállni, de ez a jelek szerint lassan és nehézkesen halad, 2019 áprilisában volt egy robbanás az egyik tengeralattjárón, ami három ember halálát okozta, a pletykák szerint ez a saját gyártású akkumulátorokkal kapcsolatos programmal kapcsolatos eset volt...
Irán tengeralattjáró-flottája:
![]()
-
#91447
Az US ARMY hivatalosan az M1299 jelölést adta az új 155mm-es önjáró ágyútarack programjának, amit eddig Extended Range Cannon Artillery (ERCA) néven ismertünk. Az M109 alapján, de teljesen új löveggel, automata lőszertárolóval- és töltővel, no meg egy sor új hajítótöltettel és lőszerrel rendelkezik. A hosszabb (L/58-as) lövegcső miatt a hatótávolsága 62km körül van a jelenlegi lövedékekkel (míg az M777 cirka 40km-re tud elhajítani az M109A7 pedig csak 30km-re). A tervek szerint mire hadrendbe áll 2024-ben, az új XM1155 rakéta-póthajtásos lövedékkel a hatótávolsága a 100km-et is elérheti.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.30. 09:48:12 -
#91446
Ausztráliából, a Defendtex-től érkezik egy érdekes, de logikus drón megoldás, a Drone-40 szabvány 40mm-es gránátvetőből indítható Quadrocopter, amely felderítésre vagy (a hagyományos 40mm-es gránáttestre építve) kamikaze támadó drónnak használható.
![]()
![]()
-
#91445
Egyiptomi T-62-esek az 1970-es évekből pct. rakétákkal illetve rakéta-sorozatvetőkkel felszerelve, Észak-Koreai módra:
![]()
![]()
-
#91444
A Protolab Oy gyártóról gondolom még nem sokan hallottunk, de átadták az első 6x6-os páncélozott szállító járművet a Finn hadseregnek. A jármű első kabinjában 2 fő, hátul 10 fő vagy maximum 10 tonnányi teher lehet, a terepjáró képessége igen jó, úszóképes mindez mellett az aknarobbanások ellen igen jól védet, és szemből a 12,7mm-es, oldalról a 7,62mm-es géppuskalövedékektől nyújt védelmet.
A járművek elviekben a Patria XA-180 váltására szánják.
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.29. 16:00:18 -
#91443
Igazából ha jól tudom most űrbe telepített fegyverekről nyíltan még egy ország sem beszélt nyíltan, leszámítva ugye az 1980-as évekbeli amerikai 'Star Wars' programot. Abból ugye nem lett semmi. Franciaország bejelentette, hogy olyan képességet szeretne kiépíteni, amely egyfelől a világűrbéli műholdak folyamatos követését tovább bővíti (a cél az, hogy 1500km-es keringési pályán egy cipősdoboz méretű műholdat tudjanak követni), a másik pedig, hogy űrbe telepített kis energiájú lézerekkel a célpont műholdakat ideiglenesen vagy véglegesen megvakítsák. Utóbbi hivatalosan a saját műholdrendszerek védelme érdekében, tehát egyfajta "önvédelmi" rendszer szintjén. A bejelentés szép dolog, de azért tegyük hozzá, hogy a mögöttes pénzügyi rész kissé... vékony. 2025-ig (vagyis bő 5 éven át eddig 3,6 milliárd eurót kívántak költeni a katonai célú űrprogramokba (ebbe beletartozik egy új radar felépítése), amit most 4,3 milliárdra kívánnak emelni... Ez nagyjából az amerikai katonai űrprogram egy éves költségvetése...
![]()
-
#91442
-
#91441
Korrekt. -
#91440
Ideje volt már ezt az újságírói kacsát is lepuffantani...
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.07.26. 15:34:39 -
ToxiMaxi #91439 Ha meg akarja őrizni a nagyhatalmi státuszát, akkor kénytelen. Gondolom levonták a következtetéseket a grúziai háborúból és rájöttek, ha egyszer egy ténylegesen egyenrangú hadsereggel találják szembe magukat, akkor bajban lesznek. Meg aztán Kínától sem akarnak lemaradni. -
JanáJ #91438 Nagyon jó. Erdekes kerdes hogy Orosz o.nak mi lehet a celja a fegyverzet korszerusitessel. A nuki, meg a hatalmas terulete miatt vedve van. A kornyezo orszagokat le tudna nyomni a szovjet vasakkal is. Ugy nez ki a profi hadsereg rakenyszeriti, hogy vigyazzon a bakakra. Persze amig nem mernek dontesi jogkort adni a katonaknak, addig ugy sem lesz eselyuk egyenrangu sereg ellen. -
SZUsszan #91437 Csak meg ne sérüljön valami, mert mehetünk a gulágra! -
#91436
Azért voltak ott aggódó arckifejezések... :D -
#91435
-
fonak #91434 Vannak még hasonlók:
https://nava.hu/id/05160_1992/
(láthatók a ma is szolgálatban álló Minyók és Kubok)
Utoljára szerkesztette: fonak, 2019.07.25. 13:59:38 -
#91433
Számomra is meglepetés, ahogy a K-SAM-ek SeaRAM-ra való cseréje is. De nem hinném, hogy politikai oka van, ebből én is azt szűröm le, hogy legalábbis a Dél-Koreaiak úgy vélik, hogy a (fejlesztett) Phalanx hatásosabb, mint a Goalkeeper... -
#91432
Nagyon érdekes olvasmány. Számomra az jön le belőle, hogy az oroszoknak jó előre volt egy jól kidolgozott és részletes tervük a megszállásra, míg a Grúzoknak nagyjából semmiféle olyan tervük nem volt, ami egy ilyen támadásra való reakciókról szólt...
Érdekes a meglátás a szovjet-érából származó taktikai manőverekre (ill. azok egyszerűségére, amit azzal magyaráznak, hogy nem volt megbízható IFF, kommunikáció és navigációs rendszer, amelyek hiányában nagyobb a baráti tűz veszélye, illetve a sorkatonaság szintjén jobban megfelel a katonák taktikai képességéhez). Ez ugyebár az, hogy oszlop formációban halad előre a támadó ék, és ellenséggel való találkozáskor nem fejlődnek fel, hanem haladnak egyszerűen tovább. Ez nagyobb keletkező veszteséget jelent, viszont kevésbé töri meg a támadás sebességét, miközben a védőknek (a jelentős támadói létszámfölény miatt) olyan volt, mintha egy robogó úthengert akarnának megállítani.
Az első nap 19 ezer, 5 nap alatt pedig 70 000 katonát mozgattak a harci területre, kétségkívül szép teljesítmény.
Érdekes információ, hogy az orosz csapatok nagyjából vakon, felderítés és az ellenséges csapatok helyzetének ismerete nélkül mozogtak előre. Ennek köszönhetően több csúnya pofonba is beleszaladtak. Ebből a legfeltünőbb, hogy a Grúz légvédelmi egységek simán túlélték az első napot, és az oroszok 5 gépet vesztettek el ugyanekkor. A háború 5 napja alatt összesen 10 orosz gép veszett oda.
(Akkor) még mindig nem volt megoldva a szárazföldi és a légi csapatok kommunikációja, különböző rádiókat használtak.
Az írják, hogy sok T-72-esen ugyan látszólag fent volt az ERA, de ezek valójában üresek voltak...
Az 5 nap alatt nagyjából minden második orosz járművel volt valamilyen műszaki probléma, azok nem megfelelő karbantartási állapota miatt. -
F1End #91431 Goalkeeper CIWS-eket Phalanxra cserélték
Ez nem visszalépés?
Utoljára szerkesztette: F1End, 2019.07.24. 21:36:29 -
SZUsszan #91430 Analysis of the Russo-Georgian war of 2008 -
#91429
Raytheon MAD-Fires, egy 57mm-es Mk.110-es gépágyú épülő, irányított lövedékeket használó CIWS rendszer gyakorlatilag. A koncepció érdekes (egy fokkal tovább megy, mint a Bofors 3P, illetve kaliberben lejjebb hozza az Oto-Melara féle DART rendszert (az 76mm-es)).
![]()
-
#91428
Kim-Dzsong Un sétálgat Észak-Korea második, készülő SSB tengója mellett:
![]()
A tengó alapja az 1950-es években tervezett Projekt 641 'Romeo' osztály kínai másolata, a Type-30. Azt nem tudni, hogy egy meglépő példányt építettek át (Észak-Korea nagyjából 20 példányt kapott Kínától, ezek egy részét helyben szerelték össze), avagy új építésű. A tengó a korai szovjet Golf-osztályú tengókhoz hasonlóan a meghosszabbított toronyban kapott több, feltehetően kettő vagy három indítótubust SLBM-ek számára. Ezek még mindig eléggé elavultak lehetnek, hatótávolságuk nagyjából 1800-2000km körüli.
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.24. 11:42:45 -
#91427
Pilisszentkereszt, 90-es évek eleje. -
Egy kis történelem
https://nava.hu/id/00014_1993/ -
#91425
Japán ugye azt tervezi, hogy a két Izumo-osztályú LHD-t átalakítja F-35B üzemeltetésre (micsoda meglepetés), persze dél-korea sem akar lemaradni, két új 30000 tonnás LHD-t szándékozik építeni, amelyek eleve F-35B-k számára készülnek. Az LPH-II osztály várhatóan 16db F-35B-t tud majd a fedélzetére venni, és közben 3000 tengerészgyalogost, valamint 20 kétéltű járművet vihet még.
A két már megépült 19000 tonnás Dokdo-osztályú LHD nem kerül átépítésre az F-35B-hez, de nemrég mindkettőt felújították, a Goalkeeper CIWS-eket Phalanxra cserélték, a K-SAM VLS indítókat pedig SeaRAM-re, és új radarokat kaptak (a SMART-L helyett EL/M-2248) valamint megnagyobbították a lifteket az MV-22B számára (a Dokdo csak egy, a Marado két MV-22B-t vehet fel).
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.23. 09:59:34 -
#91424
Hány helyre, és mióta exportálják a Patriotot, és mennyire/mikortól az SM6-ot.
(Patriotot még a Szultánnak is ajángatják, még ma is...)
Szerintem teljesen más a kettő Amcsi megítélése. -
#91423
Jogos, de gondolod, hogy ha az MSE esetében ezt sikerült kiharcolni, akkor adott esetben az SM-6 esetében nem sikerült volna? Ez nem technikai, ez politikai / katonapolitikai kérdés.
Ugyebár az SM-2 Block IIIA esetében is meg kellett osztani a kritikus információkat, hogy az európai légvédelmi radarrendszerekhez (APAR, SMART-L, stb.) integrálhassák.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.21. 09:02:44
