94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#91119
Kiemelést úgy értettem, hogy nehéz nekem Luxemburgra országként tekinteni egy városnyi ember aki ugyan adott pár ezer katonát de azt is inkább a németeknek aztán ahogy fordult az ellenállás meg kicsike és rosszul felszerelt volt. Persze igazatok van hogy pofátlanság lett volna lehagyni őket mert mégis csak volt szerepük de a holland zászlóval összevonva is szerepelhettek volna. -
#91118
Amerikai zászló sem a 2. világháborús (48 csillaggal, soronkénti eltolás nélkül). -
Xsillione #91117 A Cseh és a Szlovák éppen ekkor trükkös volt, Csehek nincsenek (Csehszlovákként szűntek meg és jöttek létre elötte és utána, egyébként meg része a Németeknek), a Szlovák meg a másik oldalon harcol... -
#91116
akkor nem csak nekem fura , megnyugodtam -
JanáJ #91115 Szerencse hogy az amik is rafertek. :) -
#91114
Új-Zéland... -
#91113
Balról jobbra ABC sorrendben vannak a zászlók, nincs kiemelés. Csak így került pont középre... -
#91112
Csehország meg Szlovákia akkor nem is volt külön, Ausztrália mintha kétszer lenne bár sztem egyik Óceánia zászlaja mert nem pont ugyanolyan a kettő de hát akkor is fura így kitenni, amúgy nem is tudom hogy részt vettek-e egyáltalán mint a Görögökről sem rémlik sok minden. Luxemburgot ennyire kiemelni túlzásnak érzem, de több nemzetnek sem volt sok köze a partraszálláshoz még ha szövetségesek is voltak. -
#91111
Mi a hiba a képen ? 75. évforduló a partraszállásnak. vagy csak nekem furcsa pár dolog ? ![]()
-
#91110
Függetlenül attól, hogy humbug-e vagy nem, ilyeneket találtam róla hátha van valami érdekes is közte
link1
link2
link3
Wu Jianqi, WU Jian Qi, ez ugyanaz a személy csak a nevét európai nyelven nem tudják leírni rendesen szerintem,
的中电科首席科学家吴剑旗 (Wu Jianqi, a CLP fő tudósa)
google találatok link
pl:
- link1
- link2
Ez a könyve elvileg
link
képeken ez a 4 radar mutogatják, ha jól látom
rácsos
![]()
bogyós,
![]()
szellős
![]()
legyezős
![]()
Az arányok
![]()
Van pár videó is, felirat nélkül nem sokat mondanak
--------------------------------------------------------------------------------
Itt több radar is szerepel, de van e valami érdekes is benne azt nem tudom.
link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.05. 15:42:00 -
JanáJ #91109 Szólni kellene Molninak, hogy feltörték a fiókját. XD (Nem támadás, hanem dicséret akar lenni.) -
#91108
Hát nem tudom. A linkből nem derült ki semmi.
Hogy ez egyáltalán hagyományos radar-e...
Mekkora mérte van...
Mégis mi a búbánattól lesz mágikusan érzékeny...
stb.
Az F-22-őt megfelelő irányból ma is képes érzékelni egy Nyebo szintű radar 450 km-ről, csak nem a -30 vagy -40 dbSm alatti tartományát kell mutatni a radar felé. Ez a kínai partvidéknél repülve simán összejön, amikor hazafelé mennek. Bár békeidőben Red Flag-en kívül sanszosan soha nem megy RCS torzítás nélkül a gépből kitolható L. lencse nélkül.
Azt is soha nem magyarázta meg nekem senki, hogy ha radar annyira érzékeny - a cikk szerint - ha egy szúnyogot érzékel - akkor az irgalmatlan sok fals célt hogyan szűrik ki? Mert akkor egy idő után mindent érzékel. Ok, hogy lehet szűrni sebességre, de akkor a jövő radarokat hazavágó eszköze egy hihető sebességű és viselkedősű TALD vagy gyorsabb cél, ami folyamatosan szórja magából kis méretű szögvisszaverőket és más szutykot szór, és annyi célt hoz létre olyan sebesség tartományban és mennyiségben, hogy megfekszik tőle a radar? Mert nem tudnak végtelen mennyiségű célt követni azok.
Vagy pl. egy magasabb nedvességtartalmú felhőbe repült cél ellen mit kezd a radar? Mit kezd az időjárási hatásokkal, amik kis méretű RCS-sel rendelkező dolgokat generálnak? Eső? Jégdarabok, stb.
Mi van akkor, ha zavarással kombinált a stealth, ahogy kb. mindig is volt. Nem önvédelmi, hanem SOJ által támogatva? Még a Nyebo -30 dBsm elleni kb. 90 km észlelési távolság is ideális, zavarmentes környezetre vonatkozik...
Mivel nem vagyok villamosmérnök nekem az egész kicsit homályos. 30 éve minden évben hallani, hogy "na most megfogtuk a stealth gépeket". Ehhez képest az eredmény az hogy minden nagy és tehetősebb középhatalom stealth vadászgépeket szerez be. Na ez a realitás. -
#91107
China’s anti-stealth radar identify F-22 flying 450km away: Chief scientist -
JanáJ #91106 Szerintem fordítva gondolkozol. Helikopterekkel hogy hozol létre hídfőt? Őket szedik le a legkönnyebben. Búvárok minek? Szerintem a palack nyaka a domborzat, hogy hol lehet egyáltalán partra szállni. Utána megszórják mindennel, megy a kemény mag, majd a többiek és ha ők túlélték, akkor jöhet heli vagy más logisztika. Főleg más, mert légi úton szerintem nem bírod a partra szálltakat sem ellátni, nem hogy még plusz erőket is vinni. -
JanáJ #91105 Nézd meg a video alatt található linket. Spéci vízbe/vizre való lőszer. Ha jól értem vízben sem változtat irányt és akár vízből is lőhetsz vele. -
F1End #91104 Köszönöm a kimerítő választ, tűkön űlve várom a cikket 
Viszont a gondolatkísérletet folytatva (és kibővítve):
Erőszakos partraszállás esetén szóbajöhető partévdelmi eszközök:
1. Harckocsi ágyú vagy hasonló teljesítményű közvetlen irányzású löveg: Ellentevékenység érdemben nem kivitelezhető, vagy el kell kerülni vagy meg kell semmisíteni partraszállás előtt.
2. Irányított páncéltörő rakéta: Ezek szerint az általánosan elterjedt CIWS -ekkel nem lehet érdemben védekezni ellene, kivéve, ha AHEAD vagy hasonló lőszerrel van felszerelve és meglehetősen pontos az eszköz radarja. Itt még két lehetőség jöhet szóba: a. A már említett RIM-116 (és hasonló) rendszerek, illetve b. Szárazföldi járművekre tervezett aktív védelmi rendeszerek, mint pl a Trophy vagy az Arena (bár nem tudom, hogy ezek működését pl a hullámzás milyen szinten zavarhatja meg)
3. Gépágyú: Itt továbbra is az lehet a probléma, hogy valami vagy kétéltű, vagy elég vastag bőrű ahhoz, hogy ne hatoljanak át rajta a lövedékek. Bizonyos esetekben nagy sebességgel történő megközelítés (a légpárnás eszközök 50+ csomó utazósebességgel rendelkeznek) talán hatásos ellentevékenység lehet a régebbi vagy simán toyota platóra szerelt szintű, ballisztikai számítógéppel nem rendelkező fegyverek esetén.
4. Géppuskák: Ezek ellen lehet érdemi páncélzattal ellátni a kétéltű járműveket is, leginkább a helikopterekre jelentenek veszélyt.
Most így elsőre a tűzerő elég masszívnak tűnik. Ha partra kéne szállnom, akkor a legideálisabb egy csomó különleges búvárt minitengókkal kiküldeni, hogy találják meg a legkevésbé védett partszakaszt, kezdjék meg a támadást erős CAS -al és egyből beérkező helikopterekről kirakott erősítéssel hozzanak létre hídfőállást, amíg a nehezebb eszközök partra érnek. -
#91103
Mi a fene ez? Már az első is gyanúsan sokáig ment a standard, de nem gondoltam a másikról hogy kvázi végigmegy és szerintem még a dinnyét is megszúrta :D Már eleve az hogy nyílegyenes maradt a pályája akárhány ilyen videót láttam mindig valamerre elkanyarodott és kijött stb. Mikor megláttam a sok gélt valami railgun dárdára gondoltam ami ezen átmegy. Mi a különleges ebben a lőszerben hogy ezt tudja? Vajon nagyobb kaliberben ha csinálnának ilyent az mit tudna? -
#91102
Továbbá a láthatatlan dolgok mint a cyber hadsereg milyen befolyással lehet? Pl vegyük hogy az amerikaiak befizetnek, erre a kínaiak létrehoznak egy internetszolgáltatót aki ugyan úgy beszerződik persze csak egy álca és a katonaság van mögötte és mivel van letöltés, feltöltés is simán megfertőzhetik valamivel a műholdakat és lekapcsolhatják, akár át is vehetik az irányítást, de ha csak csendben lehallgatják az is elég. Ilyesmire nehéz is felkészülni, mert hiába terveznek minden rendszert biztonságosra előbb utóbb mindig találnak egy gyenge pontot valahol. -
#91101
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#91100
Az US ARMY kísérletképpen speciális "okos" optikát szeretne a következő gépkarabélyra és géppuskára.
Az elvárt képességek:
-A mozgó célkereszt, amely a távolság, a légköri viszonyok, a fegyver és a betöltött lőszer ballisztikai jellemzőit figyelembe veszi.
-Ballisztikus számítógép (a fentiekből ez következik)
-Drót nélküli kapcsolat, ami a távolságot, a ballisztikai jellemzőket és a hőmérsékletet képes továbbítani.
-Dróttal való kapcsolatra képes csatlakozó, ami a szoftverfrissítésekhez használható.
-A 'boot time' (elindulási idő) 1 másodperc alatt kell legyen a bekapcsolástól számolva.
Ezen kívül még ilyesminek örülnének:
-Kamera-alapú képesség, mint automatikus célazonosítás, célkövetés és arc alapú azonosítás.
-Széladatok helyi és távoli pontokon, ez alapján módosítva a ballisztikai számításokat.
-Fejlett anyagok használata, például az izzadtságot és a vizet taszító bevonatok. -
#91099
Nyilván ez benne van a pakliban. A másik oldalról meg politikai és gazdasági kérdéskör is lesz, hogy a cégek függetlenek maradnak, maradhatnak-e egy konfliktusban... -
JanáJ #91098 Max az lesz, mint amikor az orosz tengó bázison lekapcsolták a villanyt. Kimennek és meggyőzik őket, hogy kapcsolják vissza. -
#91097
Azért valahol mókás lesz, ha több haderőt is kiszolgál a cucc, akkor civil cégek fogják komm. oldalról "zsarolni" a katonai erőket?
Kezd nagyon érdekes irányvonal kirajzolódni, mint egyes disztópikus sci-fikben. -
#91096
Valamiért ők továbbra is a GEO kommunikációs műholdakban bíznak. Van egy maréknyi WGS műholdjuk, amik jó közepes kategóriát képviselnek, persze katonai titkosítással megszórva. A WGS műholdak első szériája 2,4Gbit/s sebességet tudtak, de ugye a GEO miatt jó 250-300 ms laggal alsó hangon. A későbbi műholdak pontos képességei nem ismertek, de feltehetően ennek a többszörösét tudják - ami viszont figyelembe véve, hogy mennyi drónt, hajót és egyébb eszközt kell kiszolgálni, nem tűnik túl acélosnak.
Tippre a Starlink és társai első előfizetői között a hadseregek is ott lesznek... :P -
JanáJ #91095 Csodálkozom, hogy nem a légierőé az első, de lehet így nincs felhördülés. Ez szerintem az amik amúgy is generációs előnyét kb megduplázza a csapatok irányítása területén. -
#91094
Rögtön három "közepes" keringési magasságú netes műholdas rendszer épül, a SpaceX mellett még van a OneWeb féle illetve az Amazon / Blue Origin féle. A OneWeb londoni székhelyű, a másik kettő ugye az Egyesült Államokban fut.
Nem vitás, hogy katonailag egy irtó fontos rendszer lesz ez, ami még egy lépést tesz a kommunikáció terén. Kb. olyan előrelépés, mint a rádió...
Érdemes belegondolni pl. a drónok irányításának lehetőségébe. Az ilyen műholdas rendszeres lag-ja állítólag 100ms alatt marad (de akár 20-30ms is lehet), ami alsó töredéke a geostacionárius pályán keringű műholdak által elérhetővel... -
JanáJ #91093 Ki beszélt GPS-ről? Az már van és tudtommal "lelőhetetlen". Semmi több? Kvázi free wifid lehet bárhol, minden adatot feltolhatsz bármikor bárhova, az utolsó kis bokorugrónak is láthatod a vérnyomását. -
#91092
Ez nem konteózás biztosan nagyon szigorú felügyelet alatt van egy ilyen hálózat és ha szüksége van valamire a katonaságnak tőlük azt előbb kérték és csak utána engedélyezték a programot. Engem is meglepett mikor megtudtam, hogy pl csak amerikai állampolgárok dolgozhatnak a space x-nél mert a rakéta a katonaság alá tartozik és nehogy kém legyen köztük. Meg egyéb szempontból is szigorúan vannak fogva csak a közönségnek nincs annyira elmagyarázva és nekik tűnik úgy hogy Musknak olyan napja volt hogy fellőtt 60 műholdat mert megteheti. -
#91091
Is, ha zavar védett és titkosított lenne. Meg ez nem GPS. Adatot lehet rajta mozgatni, de semmi több.
-
JanáJ #91090 Nem konteozni akarok, de ha a Space X-es műholdas net tényleg megvalósul, akkor gyakorlatilag lesz/lehet egy "kilőhetetlen" katonai hálózat a seregek felett? Mert ha jól értem ezek nem a föld egy fix pontja felett "repülnek", hanem mozognak és a felhasználó egy hálózatnak látja ezt. Vajon a DARPA mennyit áll a programból? :-) -
JanáJ #91089 Ezek szerintem partra szállnak. Utána a légpárnások hozhatják a tankokat. Utána lehet kikötőt, repteret szerezni és jöhet a lovasság. Nem velük kell megváltani a világot. -
#91088
A modell még azt is elhanyagolja, hogy minél gyorsabb a célpont, akkor a távolság és oldalszög mérési hiba az nem a találkozási pontból jön adat a tűzvezetéshez, ami még növeli a rendszer pontatlanságát.
Egy 280 m/s-os AGM-84-nél, ha pl. 1,5 km távolságban van az ütközéspont, akkor oda kb. 2 sec a lövedék repülési ideje tehát a célparaméterek a 2*280+1500 = 2060 méteres távolság és abban levő mérési hiba számít.
Na, akkor tessék ezt elképzelni 660-800 m/s sebességű célnál. Ott a 1,5 km távolságban számolt ütközési ponthoz a 2300-3600 méteren mért és nagyobb hibájú méréssel számolják az ütközési pontot. Tehát hiába ér egyre közelebb a cél mindig pontatlanabb céladattal kell tüzelni.
Okkal lett RIM-116 RAM, mert M2.0 célsebességnél nagyon vékony kezd lenni a AAA CIWS, még akkor is, ha 1 találat megsemmisíti a célt. -
Kurfürst #91087 Azért mert Afrikában a Toyota pickupok alapfelszereltségének része a tizennégyfeles. :D -
#91086
Mert ezek nem csak partraszálló járművek, hanem utána simán behajtják városba is meg mindenfelé. LAVból is van műszaki mentős, tankelhárító, aknavető de még légelhárító változat is, nyilván ezek a képességek korlátosak nagyon de látszik milyen sokoldalúnak kell lennie egy ilyen járműnek és iraki meg afganisztáni városokban igen csak furikáztak velük, nem csak x métert tettek meg. Pl a JLTV is már sokkal strapabíróbbnak néz ki mint pláne a sorozat eleji Hummerok voltak. -
JanáJ #91085 Miért kevés a 7.62? Jusson ki a partra és ott tegyen meg x métert, utána úgy is kidobja a katonákat. A 7.62 pedig simán viszi a nyulakat is. -
#91084
Azért a körkörös 14,5 már jónak hangzik, ha attól nagyobbal kerül szembe ott már valamit úgyis elrontott a légierő, vagy a felderítés vagy valaki. Csak kellenek akkor a kiegészítő elemek, mert hogy alapból csak 7,62-ig az nekem mindig is olyan fura volt pláne hogy mostanában városi harcnál használják leginkább és egy megbújó géppuskafészekből oldalba kapni elég könnyen kivitelezhető eshetőségnek tűnik. -
#91083
Az. Az én szememben ha valaki komolyan gondolja a védelmet, akkor önjáró AHEAD lőszeres AAA rendszernek kéne lennie.
Az, hogy meglevő repfedélzeti gépágyúkat elkezdtek CIWS feladatkörre használni az egy gyors és olcsójános megoldás volt. A lassú és 0,4 méteres átmérőig még jó kisebb távolságon, mert arra készültek, hogy repülőgépeket találjanak el vele, amik jellemző célfelület, amire a szórás illeszthető, nem 0,1 vagy vagy 0,25 méter sugarú hanem akár több méter is. Más kérdés, hogy egy találat nem szed le repülőt, de a hh alatt, 0 PGM korszakban a célra megfelel. Megzavarás, távoltartás, vagy sérülés miatt támadásból kiválás.
Egy ASM/ATGM/ drón ellen valószínűleg egy találat is elég, de annak esélye olyan elképesztően kicsi egy repülőgéphez képest, hogy az valami borzasztó. A cikk erre is kitér majd. Sőt, akkor a lenti esetet is bele vehetem gondolatkísérletkét.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.04. 11:34:36 -
#91082
Ez mondjuk elég kiábrándító. Főleg, hogy TOW és Kornet szinte már a sarki fűszeresnél is van... -
#91081
Alapszinten 14,5mm-es nehézgéppuska ellen védet szemből és 7,62mm-es géppuska ellen védett körkörösen.
Elvi szinten felszerelhető komolyabb kiegészítő páncélzattal, mondjuk egy körkörös 14,5mm plusz szemből mondjuk 20mm szintre elég lehet. Esetleg szemből 30mm szint nagyon esetlegesen megvalósítható, csak szerintem akkor orrnehéz lesz a jármű, szóval ezt valami innovatív megoldással lehetne megközelíteni. -
#91080
Ha engem kérdezel, akkor a ZSU-23-4 és a Tunguszka lövegénél látott szórással, akkor a válaszom az, hogy ebben ne nagyon tessék bízni.
A 30-40 centis átmérőjű rakétáknál is inkább M1.0 sebességig jók igazán. A bibi az, hogy az TOW, ami egy nagy darab valami csak 15 cm átmérőjű. Még, ha érzékeli a rendszer radarja - képes rá...? - elenyészően kicsi a találat esélye. HTKA-ra készül egy cikk, ami ezt számítással, statisztikailag matematikai próbál ennek utánajárni a Silka paramétereit felhasználva. Azt felhasználva egy gyors erős becslés.
Röviden, a Silka oldalszög mérési hibája akkora, hogy az már önmagában zizis amiatt a siker. De, OK, tegyük fel, hogy 0 oldalszög mérési hiba van kis távolságon a löveg szórásánál kisebb, csak a célpont méretéhez viszont rohadt nagy is lehet méterben kifejezve...
Akkor is az jön ki, hogy annak szórásával 700-500 méter és 1-1,2 sec tűzcsapás alatt a kumulatív esély LEGALÁBB egy találatra csak 26% 5000 RPM mellett. Úgy, hogy az 500 méternél érvényes löveg szórással számolok végig, tehát optimista még ezen a téren is a modell, mérési hiba nélkül. Ha mindkét AK-630 egy célra lő 45%, de ez nulla mérési hiba esetén.
Olyan rohadt kicsik a célok, hogy több száz lövedéket kilőve is a kumulatív találat esélye 1000 méter felett 2-3 sec tűzcsapással is bőven 15% alatt van, ergo felesleges erőlködni. 270 m/s célsebességet feltételezve (TOW) az utolsó kb. 100-350 méter távolságon ~1 sec tűzcsapással 0 mérési hibával a siker esélye 70% tája. A modell lényegében azt hozza ki, hogy az ATGM ellen kb. 600 méter távolságban van értelme tüzet nyitni és utána 2-3 másodperces folyamatos lövedékfolyammal van esély arra, hogy 100-200 méter távolságban van sansza a lelövésnek főleg, ha [b]mindkettő[b] AK-630 tüzel.
A kérdés az, hogy ATGM méretű célt egyáltalán milyen távolságról képes követni a rendszer, meg hogy a stabilizáció a vízen mennyire rontja a szórást a Silkáéhoz képest + mérési hiba. Videók alapján a Tunguska szórása kb. azonos a Silkáéval, ami kb. azonos GAU-8-cal 1200 méteren. AK-630 és GAU-8 közé mondjuk akkor tegyünk egyenlőség jelet.
Én nem fogadnék nagy összegben a sikerre.
Az én véleményem az, hogy ATGM leszedésére AHEAD lőszer kellene. Annak viszont gyerekjáték, ha érzékeli. 163 mm-es Falcon rakéta testet úgy kapta szét, mint kutya a lábtörlőt.
5. oldaltól.
![]()
A szórásképen nem tudom, hogy méter vagy láb a skála, de tök mindegy. Ezen a repeszfelhőn át nem jön a ATGM és ASM, akár 1 km távolságban produkálja ezt akár 2 km-en.
A gyalogsági szállító harcjárművek (IFV) fő lövegei, amik 25-40 mm űrméret közé esnek. Ezekről kevés adat áll rendelkezésre, de jellemzően 1-1,5 mil (3,38-5,07 MOA) értéket adnak meg, viszont ezek tűzgyorsasága számottevően alacsonyabb a légvédelmi gépágyúhoz képest.
A ZsSzU-23 Silka önjáró lövegnél 1000 méteren 2,8 méteres a szórás, tehát az ebből számolt MOA érék 9,45, azonban a távolsággal nem állandó a szórás.
Ennek fényében a szóráskép skálázása lehet méter és láb is, mert távolságot nem tüntettek fel. Ha láb, akkor 1000 méter lőtáv, 2000 méternél meg méter.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.04. 11:09:40
