Haditechnikai Topic

De, gyártják még a 747-8i-t, ám a megrendelésállomány fogytán van, várhatóan 3-4 év múlva ki is fut. Itt az történhetett, hogy a Boeing vásárlót keresett a két gépre, de nem talált (különben nem üllne a sivatagban a két gép bő három éve), mivel viszont a VC-25B amúgy is igényel két óriásgépet, a cég addig alkudozott, míg az USAF számára vonzó nem lett az ajánlatt úgy, hogy a két gépet alakítják át...

Érdekes, hogy "használt" gépeket használnak fel. Nem gyártják már az altípust, vagy miért lehet ez?

Upss

Ha meg kellene tippelni, melyik a legdrágább katonai gép a világon, feltehetően a legtöbb voksot a B-2A Spirit kapná, ami cirka 700 millió dollárba fáj(t), per darab. No, ez most a múlté lesz. Igaz az USAF 'Air Force One', vagyis a jelenleg VC-25A jelű gép utódai nem is biztos, hogy beleférnek ebbe a halmazba. Az USAF költségvetésébe két utódjelölt ráadásul nem dedikáltan ennek épített gép lesz, ugyanis évek óta fűre vannak állítva - eredetileg az orosz Transero légitársaság rendelte meg őket, de aztán 2015-ben csődbe mentek, a két Boeing 747-8i pedig azóta várja sorsát. Ami a jelek szerint az lesz, hogy az Egyesült Államok elnökének különgépei lesznek, VC-25B jelöléssel.


A két hófehér festésű B747-8i Victorville-ben

Hogy mennyiért? A VC-25B program teljes költsége 5,3 milliárd dollár, ebből a két gép költsége 4,63 milliárd dollár, vagyis a darabáruk 2,315 milliárd dollár. A 747-8i "listaára" olyan 400 millió dollár, vagyis csaknem további két milliárd dollárba kerül átépítésük, amely nem csak a luxus belsőt takarja, de ugye megerősített fedélzeti rendszereket, egy csomó kommunikációs rendszert és persze a legfejletebb (de nem részletezett) önvédelmi rendszereket. A többi költség a földi kiszolgálással kapcsolatos leginkább, például új hangárra lesz szükség, mivel a VC-25A gépeknek épített extravagáns hexagon-hangárba pont nem férnek be...

Ha jól értem brazil önjelölt Think Tank a fazon, márpedig Brazília ugye nemrég döntött a Gripen NG mellett.
Emiatt azért valahol érdekes is a videó, mert nekem új az a 'történet', hogy Dél-Afrika 10 000 $ / repült órával számol a Gripenre.

Tökéletesen használhatatlan értékekkel van tele, ami nem azonos mérce szerint készült.
A HTKA gripen FAQ mellékletében találsz USAF költségeket, amit a "minden benne van" éves mozgó átlag szerint készült. Ott szépen csoportosítottam, de itt a direkt link is.

Itt.

A magyar Gripen lízing ára kb. 50-90k USD/óra...
No comment...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.24. 21:32:18

operating costs per flight hour of Military’s Fighter jets
//www.youtube.com/embed/A14il2vw4hA

Air Force One <#guluszem1>

//www.youtube.com/embed/w3oUeIZ5ieU

Arról magyaráznak, hogy a páncél vs tűzerő vs gyorsaság szentháromság hülyeség.

Hiánypótló munka jelent meg Becz László jóvoltából, a MiG-21-esek, és azok legfontosabb fegyveréről angol nyelven.
Pár oldalas ízelítő elérhető innen.

Mivel magánkiadásban jelent meg, megrendeléshez írjatok a szerzőnek, elérhetősége a 6. oldalon.

Egy "meteorológiai ballon vadász"

link
google képek

Tallin komplexum (az első Sz-200-as) komoly fejtörést jelentett az amcsiknak. A műholdas fotókról nem tudták eldönteni hogy ez most lérak, vagy ABM?
Ráadásul a vitát befolyásolta, hogy akkoriban meg kellett indokolni az új amcsi MIRV fejek kifejlesztését.

The Space Review

+1 extra, egy a témába vágó érdekes bevetés, és fedőtörténete...

htka

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.03.23. 06:44:52

Az AK-74 meg anno mindenkinek rövid volt, mert azt meg állítólag valami bitang vastag mellényhez tervezték. Szerintem mondjuk inkább nem volt mindenki 180+ cm 50 éve.

Tudomásom szerint a brittek és a franciák is ezt a fogást oktatják a bullpup karabélyaikhoz épületharcra.

Amúgy nem véletlenül terjed egyre jobban az állítható hosszúságú válltámasz. Ha a fegyvert egyaránt használják mellénnyel és anélkül, akkor szvsz. elengedhetetlen. A bullpupokat erő egyik kritika, hogy sok embernek hosszú a válltámasz. Ez mellénynél még extrábban jelentkezik. Gondolom ezért is alakult ki ez a fogás.

Az US NAVY a 2020-as költségvetési tervbe belecsempészett egy érdekes fejlesztést, az SM-3 Block II 21"-os rakétatestét párosítanák az SM-6 érzékelőjével és harci fejével. A nagyobb rakétatest miatt a hatótávolsága akár 400-500 km is lehet, de ugye ilyen távolságban csak nagyon magasan lévő nagy méretű cél ellen lenne esély elfogásra. A fejlesztési ütemterv szerint 2024-re lehet az új SM-6 változat hadrafogható.

SM-3 Block IIA rakéta:



Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.03.21. 14:59:01

Érdekes látni, de hozzá kell tenni, hogy akad még pár fogás, és persze nem mindegy, hogy milyen felszerelésben vagy. Lehet látni néha érdekes fegyverfogásokat a spec. osztagoktól, pl. vastag mellényben lévő lövészt, MP5-el látni, hogy a válltámasz a mellkas közepén van letámasztva, és a teljes felsőtesttel céloz (nyilván rövid távon van csak értelme).

Akadt benne. Nem rég volt egy régi típusú nagy NATO gyakorlat északon. Ezek fő célja szerintem, hogy a soknemzetiségű bakák együtt tudjanak működni. Itt szerintem a törzsnek kell jól működnie, nem tűzpár szinten lesz vegyes a sereg. Tudtommal rotációban van gyorsreagálású egysége a NATO-nak, mintha mi is adnánk bele vagy egy századot. De ilyenje még egy rendes középhatalomnak is van. A politikai akarat már egy más kérdés. Ha a macinak elgurulna a gyógyszere, akkor Ukrajnán keresztül érné el - nálunk - a NATO határait. Szerinted van rá forgató könyv? Légi egységeket szerintem secperc át lehet dobni. A pápai reptér nem csak a három Big Mac miatt lett gatyába rázva és Kecskemétet sem véletlenül akarják az amik aszfaltozni. Szerintem arra is van terv, ha Kanada megtámadja az USA-t, nemhogy erre. Ugyan így biztos vagyok benne, hogy van tervünk arra, ha pl Ausztria meg akarna támadni minket. Az más kérdés, hogy fegyver és katona nélkül ez sokat nem ér.

"Nem néztem meg, de újabban nagyon megy a magyar-orosz szélsőjobbon a folglalkuk vissza kárpátalját."
Tényleg nem nézted meg. Ezt a kijelentést egy ukrán parlamenti képviselő tette, mármint, hogy a Balatonnál lennének 2 óra alatt. Persze ő is egy alternatív univerzumban él, csak kíváncsi voltam, hogy a fórumozóknak mi a véleménye erről a gondolatkísérletről.

Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.03.21. 13:43:05

Kis iróniát érzek a hangodban :) . Konkrét hadgyakorlatokra, kijelölt (gyors reagálású) egységekre gondolok, akik be tudnának avatkozni szükség esetén. Mert az, hogy van egy terv papíron az szép és jó de a NATO nem egy reguláris hadsereg.

Azért ha összeáll a nehéz dandárunk, lesz új légvédelem és a Griffek és a helik rendes A2G képességet kapnak, akkor azért nem leszünk olyan könnyű kaland.

Igazából már azzal beljebb lennénk, ha MT-LBu alvázon minden század gépesített lövész kapna egy szakasz automata aknavetőt. HT intézet csinált ilyet.

A direkt tűz jogos, így akár egyedül is ellehetnek, nem kell annyira óvni őket. A zárt küzdő tér sem hülyeség északon. :-)
A Mjönir ha jól értem egy olcsósított AMOS, jó eséllyel tud az is direkt tűzet.

"Amellett, hogy bulvár, meg eleve baromság az egész, mert ekkora távolságot ennyi idő alatt nem lehetne megtenni, de haditechnikai szempontból meg tudnánk-e önállóan állítani őket?"

Keress rá, hogy mit hoztak harcképes állapotba az elmúlt 2évben. Az a sokszorosa annak amivel mi rendelkezünk.

Nézz rá pl a tüzérségükre. pl rakétás: Tochka, BM-21, BM-27, BM-30... tudod mennyi, milyen rakétás tüzérsége van MOnak? Semmi.
vagy ott a légvédelem. Pár hónapja volt hír, hogy újabb! S-300, S-300V, Buk-M1 batteryt újítottak fel, állítottak hadrendbe. Tudod mi van nekünk? 1 osztály kub. (Nem Buk)
....

De hülyeség az egész. Nem néztem meg, de újabban nagyon megy a magyar-orosz szélsőjobbon a folglalkuk vissza kárpátalját.

Csak túl vastagbőrűnek és túlautomatizáltnak látom.

Vastagbőr: a 6-10 km-es lőtáv alapján a frontvonal környékén kavirnyálnak, tehát nem baj, ha nem kell összecsinálniuk magukat, amint meglátnak egy rajnyi gyalogot párszáz méterre (az AMOS tud direkt tüzet is leadni, azt nem tudom, hogy a Mjölnir tud-e). Érdemes megfigyelni, hogy a norvégok is CV90-re helyezték a VigPos MS-t, pedig az olyan könnyű, hogy 4x4-es terepjárókra is rakják amúgy...

Szerintem erre untig elég egy hátul lévő kézzel töltött aknavető.

+Zárt felépítmény, így nem kell az időjárásnak kitenni a személyzetet és a belső eszközöket.
+Zárt felépítmény, így jobban védett a fentről érkező áldásnak.
+Külső elhelyezésű aknavető, így az égéstermékek nem jutnak be a személyzethez.
+Mivel előrefele néz az aknavető, így a jármű a vastagabb páncélt mutatja a várható veszélyforrások irányába.
-Jóval nagyob külméret, így feltűnőbb és jobb célpont.
-Nehezebb a jármű.

A teknőt dolgot értem. Tiszta sor, hogy mindent egy teknőbe/re akarnak rakni. Csak túl vastagbőrűnek és túlautomatizáltnak látom. Olyan amerikaian túlbonyolítottnak. Ezek szerint a célközönség is. Szerintem erre untig elég egy hátul lévő kézzel töltött aknavető.

Ha csak egy az egyben nézzük, akkor persze hogy lenyomnának. De ha csak Orosz o.-t beleveszem a képletbe, akkor már komoly erőket kellene keleten hagyniuk. Eleve keleten lehetnek a legjobban felszerelt és kiképzett egységeik. Az ukrán/magyar határt senki sem védi. Az orosz beavatkozás miatt elkezdtek foglalkozni a sereggel, de szerintem még nálunk is mélyebbről jönnek, csóróbbak és még motiválatlanok is. Bármilyen csapat mozgásra jó eséllyel mi is reagálnánk. És ez még csak egy gondolatkísérlet, sehol sincs Eu/NATO/többi ország.
Eleve ha minden hazai felbujtás nélkül ők jól megszavazzák, hogy hozzánk csatlakoznak, akkor simán megszállják a területet. Ha mi bevonulnánk az elcsatolt részre, akkor meg feltételezem már nem jár a NATO védelem.

@Molni: Nehéz fegyverzetünk nem nagyon van, kezelő meg még kevesebb. De szerintem az ukránok most akkor sem tudnának megszállni minket, ha partnerek lennénk benne.

Nincs, a hadműveleti tervezők 70 éve passziánszoznak a NATOban és még nem gondoltak bele egy keletről induló támadásba.

A "teknő" lényege, hogy azonos alvázon van a lövészpáncélosokkal, így a nehéz dandár önjáró rövid lőtávú tűztámogatása logisztikailag egyszerűbb, mintha mondjuk M113 alvázon gördülő önjáró aknavető lenne, és ugyanakkor jobban védett, mint a páncélozattlan terepjárókon elhelyezett aknavetők esete. Nyilván csak annak éri meg, aki amúgy is CV90 alapú nehéz gépesített lövész egységekkel bír, a BAe is eredendően a svédeknek, norvégoknak, finneknek, dánoknak és észteknek ajánlották fel.

A finnek köszönték szépen, és inkább a Patria alvázú AMOS-t rendszeresítették (az AMOS egyébként hasonló, mint a Mjölnir, utóbbi valójában egy egyszerűsített, olcsóbb változata a AMOS-nak). A Dánok a Piranha V. alvázon lévő Cardom 10 aknavetőt, míg Norvégia a CV90-en alapuló, de olcsóbb és egyszerűbb, plusz csak 81mm-es VigPos Mortar System-el felszerelt CV90RWS Multi BK-t vásárolták meg.

CV90RWS Multi BK:



Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.03.21. 11:01:00

Van-e egyáltalán a NATO-nak akcióterve ilyen esetre, amit ténylegesen végre is tudj hajtani (nem csak "papíron" létezik) a lehető legrövidebb idő alatt?

A francia gépek a döntéstől számolva 8-12 órán belül indultak Líbia fölé. Szóval, akik komolyan veszik magukat és minimálisan figyelik az eseményeket, akkor 12-24 órát lehetne mondani. De ez mondjuk úgy igen kevés bemenő inputon alapul. Mondjuk a jenkik 1990-ben 3-4 nap után már telepítették át USA-ból a világ másik felére az első TFW-t.

Olasz/Német/Lengyelországból felszálló NATO gépek vajon mennyi idő után tudnának CAS -t adni?

Néhány óra alatt nem, de még a Gripenek pct. képességével sem tudnánk megállítani őket szerintem az ilyen-olyan fegyverzet ellenére, mert magyar nehézfegyverzet szinte nem létezik...

1. Az igaz, hogy az ukrán haderő sokkal jobban felszerelt, nagyobb méretű és harcra készebb, mint a jelenlegi magyar. Az oroszok-ukrán háború miatt prioritás lett a hadsereg ott is, s nem csak papiron vannak működőképes hadosztályaik, hanem gyakorlatban is. Ergó, technikailag ha akarnánk képtelenek lennénk megállitani őket, pár nap alatt meg tudnák szállni magyarországot, ha hirtelen nem sietnek a NATO tag szomszédaink a segitségünkre, de az ország nagy részét talán még akkor is el tudnák foglalni.

2. Ehhez viszont vaósznűleg a 128. dandár önmagában kevés lenne, mert nem hiszem, hogy pont ők lennének a legjobban felszerelve-feltöltve a jelenlegi helyzetben. Hogy pontosan mivel vannak jelenleg felszerelve jó kérdés, de a wiki szerint a hozzá csatolt páncéltörő zászlóalj 100 mm -es pct ágyukkal van felszerelve, ami nem éppen a technológia csúcsa.
A wiki szerint a következő alegységekből áll össze:
128th Mountain Brigade, Mukacheve
Headquarters & Headquarters Company, Mukacheve
15th Mountain Infantry Battalion, Uzhhorod
21st Mechanized Battalion, Mukacheve
36th Mechanized Battalion, Mukacheve
16th Tank Battalion, Uzhhorod
4th Motorized Infantry Battalion "Zakarpattia", Uzhhorod
17th Brigade Artillery Group
Headquarters & Target Acquisition Battery
Self-propelled Artillery Battalion (2S3 Akatsiya)
Self-propelled Artillery Battalion (2S1 Gvozdika)
Rocket Artillery Battalion (BM-21 Grad)
Anti-tank Artillery Battalion (MT-12 Rapira)
10th Anti-Aircraft Missile Artillery Battalion, Mukacheve
534th Engineer Battalion
Maintenance Battalion
Logistic Battalion
Reconnaissance Company
Sniper Company
Electronic Warfare Company
Signal Company
Radar Company
CBRN-defense Company
Medical Company

3. Ezzel valójában saját magukat rúgnák tökön, elég masszivan, szóval esélyetelen, hogy valami ilyesmit bepróbáljanak. Oroszország és a donbaszi erők Damoklész kardjaként lebeg a fejük fölött, már csak ezért is őrültség lenne megnyitni még egy frontot az ország túlsó felén. Ráadásul ezzel az egyetlen olyan katonai szövetségbe kötnének bele, amely támogatást jelenthet oroszországgal szemben.

4. Záhonytól nem csak a Balatonig, de még Budapestig sem jutsz el két óra alatt, még személyautóval sem, nemhogy harckocsival.

Az alapfelvetés nem nagyobb baromság, mint a Krím elcsatolása. Ennek ellenére vicc az egész. Le van gatyásodva mind a két fél. Nyilván az ukránok neki mennének a NATO tag Mo.-nak mikor az orosz ellen is csak panaszkodnak. Nyilván a NATO/Eu mosolyogna ha területet akarnánk elcsatolni. Meg persze egy esetleges népszavazásnál mi tátott szájjal várnánk hogy meglepetésszerűen megtámadjanak. Szerintem még akkor sem tudnák a logisztikát a Balatonig megoldani, ha megadnánk magunkat. :-)

FB-on futottam bele ebbe:
Link

Amellett, hogy bulvár, meg eleve baromság az egész, mert ekkora távolságot ennyi idő alatt nem lehetne megtenni, de haditechnikai szempontból meg tudnánk-e önállóan állítani őket?

Nem tudom elhelyezni a vasat. Azt értem, hogy ha adott a teknő, akkor erre rakják, meg az északiaknál megértem a lánc imádatát. Milyen messze lőhet el? 6-10 km? Mert túl nehéznek és vastagbőrűnek tűnik egy sima aknavetőnek. Tudom a szíved csücske a család, de nekem nagyon egyedinek tűnik.

A svéd Granatkastarpansarbandvagn 90, amit korábban a BAe Mjölner néven promotált.

//www.youtube.com/embed/EQczLyXnIbA

Elvileg van automatatöltője, kb 1,75sec alatt újratölti, a tároló nem tudom mekkora, lehet e bővíteni itt azt írják összesen 3-szor véd így a tárolóban 2db lehet.
Itt van egy időzített videó, ahol látni a töltést.
//www.youtube.com/embed/_bNpPHKM0SY?t=54
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.03.19. 21:39:24

Inkább arról van szó, hogy nem sok olyan jelölt van, aki képes és hajlandó is lenne elvégezni az ilyen típusú (gondolkodást igénylő, veszélyes, fizikailag megterhelő) melókat.

Murphy's Law: Why Arabs Need Their Foreign Mercenaries

Can Saudi Arabia Fight its Own Fight? History Shows Heavy Reliance on Mercenaries, Militias and the US

+ a klasszikus Why Arabs Lose Wars

Érdemes a 688 és a 688i zajszintjét is megkülönböztetni.

Hány "lövetű" akkor a Trophy egy irányban?

1-1 a két irányba...

Mennyi a safe distance a puhatestűek számára?

Meg van adva egy érték (talán 15 méter?), de ha jól tudom az IDF is úgy döntött, hogy a harckocsik mellett nem megy senki, szigorúan csak mögötte lehetnek a gyalogosok.

Zajosabb volt? Rosszabb szonárja volt? Hpasp evolúciós kommentjei alapján ezt a részt végképp nem értem.

Manőverezőképesség terén állítólag a Sturgeon sokkal jobb volt, mint az LA. A vontatott szonárt és a BQQ-5-öt később a Sturgeon is megkapta a MLU alatt.

Hány "lövetű" akkor a Trophy egy irányban? Mennyi a safe distance a puhatestűek számára?

A "Los Angeles osztály a sebességet leszámítva mindenben elmaradt a Sturgeon-osztálytól" részt nem tudom értelmezni? Zajosabb volt? Rosszabb szonárja volt? Hpasp evolúciós kommentjei alapján ezt a részt végképp nem értem.

Miért van kis robbanás a védendő járművön?

Akkor lép működésbe a védőtöltet, elindítva a repeszfelhőt a közeledő rakéta felé.

Itt látható a képen a védőtöltet (Countermeasure):

A lenti képes a piros területen akkor milyen berendezés van...?

Egy kiegészítő páncélzat, feltehetően egy NERA elemeket tartalmazó páncélmodul.

A nagyobb átmérőjű torpedó a nagyobb harci rész, nagyobb sebesség, vagy nagyobb hatótáv miatt kellett?

Ez úgy együtt. Meg leginkább azért, mert a szovjeteknek volt 650mm-es vetőcsövük, tehát nehogy már az US NAVY leragadjon az 533mm-esnél.

Utólagosan kb. egy értelme lenne, hogy az Mk.48 elvben képes "kiúszni" (swim-out) a vetőcsőből, mindenféle vetési mechanizmust (ami zajos) mellőzve. Persze önmagában az Mk.48 elég hangos, de mégis ez egy lehetőség a zajcsökkentésre. Mivel az Mk.48 belső égésű dugattyús motort használ, ezért az 533mm-es vetőcsőből nem lehet swim-out módra indítani az égéstermékek miatt (az elektromos torpikat lehet).

Egyébként tudomásom szerint távtartókat (liner) használnak.

Az egész Seawolf (és előélete) amúgy megérne egy misét. A Los Angeles osztály a sebességet leszámítva mindenben elmaradt a Sturgeon-osztálytól, ezért a tervezőmérnökök "visszatértek" a Sturgeon-osztály féle elgondoláshoz, hogy az LA osztály után egy gyors, kisebb méretű (cirka 5000 tonnás, vagyis a Sturgeonnál azárt nehezebb) tengeralattjárót terveztek, amely nagyon jó manőverezőképességgel bírt volna. A hajóosztály F/A (Fast/Attack) jelöléssel indult neki a projektnek, de Rickover admirális rövid úton eltaposta. Talán nem meglepő, hogy ezt a programot is Zumwalt admirális indította, hogy olcsóbb de több egységből álló megoldást tegyen le az asztalra. Így még kevésbé meglepő, hogy Rickover keresztbe tett neki. Ő nagyobb méretű, erősebb fegyverzetű hajóosztályt akart.

Rickover álma az Advanced High-Performance Nuclear Attack Submarine (AHPNAS) volt, egy gigászi, kb. 12-14 ezer tonnás monstrum, amelynél a torony mögött egy rakás VLS indító lett volna Tomahawk robotrepülőgépek számára - vagyis egyfajta SSGN osztályt akart. Szó szót követett, a tengeralattjárósok közül többen felemelték a szavukat a terv ellen, mondván, hogy első sorban az ellenséges tengók elleni harcra kéne koncentrálni, ami az új Typhoon-osztályú SSBN, illetve a Sierra és Akula osztályú SSN-ek képében a korábbiaknál nagyobb kihívást jelentettek.

Ez vezetett a későbbi Seawolf koncepcióhoz, az LA-nél nagyobb, de csendesebb tengó jött a képbe, 8db nagy űrméretű torpedóvetőcsővel, melyekhez 50 fegyvert vihetett magával a tengó. A nagyobb vetőcső nagyobb robotrepülőgépeket és torpedókat is jelenthetett a jövőre vonatkozólag. A koncepció szerint 30 ilyen egységet építenének első körben, kiváltva a korábbi Sturgeon-osztályt (abból 37(+2 kísérleti) egység volt amúgy), majd a tapasztalatok alapján egy fejlesztett változat, egy "21i" (a'la 688i) lenne a folytatás, újabb 30 egységgel. Ez már a korai időszakban megkérdőjeleződött, a mivel a Seawolf a vártnál is drágább lett. Sokkal. Így a 30 egységet először 12-re vágták vissza....

Itt írnak valamit a 2A82-ről
link

A nagyobb átmérőjű torpedó a nagyobb harci rész, nagyobb sebesség, vagy nagyobb hatótáv miatt kellett?
Akkor azok csöveiben "béléscső" van? Vagy "lötyög" benne az 533-as torp?

//www.youtube.com/embed/6aA9HsmLHBQ

Nem értem, hogy mit látok a videón. Miért van kis robbanás a védendő járművön? A lenti képes a piros területen akkor milyen berendezés van...?