92957
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • molnibalage83
    #89688
    Köszi.
  • qtab986
    #89687
  • qtab986
    #89686
    Ez M1903 Air Service (1918). Nem öntöltő. WW1 korszak. Repülőgépekre szánták. Aztán rájöttek a fedélzeti géppuska jobb megoldás. Talán a tárcsere se olyan egyszerű. Mintha nem is lenne tárkioldó.
  • molnibalage83
    #89685
    Mi értelme az egész felülről töltésnek, ha van tár...? Vagy azt már utólag találták ki hozzá? Ez az M1 ugye?
  • qtab986
    #89684
  • ximix #89683
    fél off
    Egy "kis" magyar repülés történelem
    A Magyar Királyi Vitéz Nagybányai Horthy István Honvéd Repülő Akadémiai évfolyamom története
    1. Szombathely - Veszprém, 1943. 09. 15. - 1944. 08. 20.
    link
    2. Avatástól a hadifogság végéig, 1944. 08. 20. - 1948. 06 30.
    link
    3. Pilóta sorsok a II. világháború után. Fogságból történt hazajöveteltől a szovjet megszállás végéig, 1945-1991
    link
  • molnibalage83
    #89682
    Na ja, de csak a célzott komm rövid idejére... Mire a tengó felmegy és kiengedni a célpont rég odébb mászott.
  • repvez
    #89681
    A filmben mutatott másik gép meg talán a vasmadarak 3 ban volt benne, a kacsaszárnyat leszámitva arra jobban hajaz ez a gép.
  • qtab986
    #89680
  • qtab986
    #89679
    Nagyon hasonlít egy régi repülőgépre. Az a Fouga CM.170 Magister. 444-en vasárnap volt egy cikk. Lehet, hogy Dag Hammarskjöld ENSZ főtitkár repülőgépe azért zuhant le Zambiában 1961-ben mert egy belga zsoldos vezette Fouga Magister lelőtte.
  • [NST]Cifu
    #89678
    Igen, az ilyen bójákat maguk után húzzák jelenleg, már évtizedek óta (igaz azokon antennák vannak a műholdas kapcsolathoz). Az ilyen optikai bóják tudomásom szerint még nem terjedtek el.

    Azt, hogy mikor küldje fel? Nos a víz jól vezeti a hangot, simán meg lehet hallani, ha kis magasságba egy repülőgép vagy helikopter húz el feletted, vagy valaki szonárbojákat dob a vízbe.
  • repvez
    #89677
  • fade2black
    #89676
    Ha ilyen pár ezer méterig tudnak ellöni nem kell radar, optika is lazán kiszúrja.

    Amúgy meg rakhatnának akkor már izlés szerinti kaliberbe a bójába is. Bója optika látja rááll, lelövi.
  • molnibalage83
    #89675
    És ezt mindig húzza maga után? Honnan tudja mikor küldje fel?
  • [NST]Cifu
    #89674
    Már korábban raktam be videót a DCNS Vipére optikai bójáról, ami kvázi egy tengeralattjáróról leválasztott periszkóp.
    Én mondjuk logikusnak tartanám erre egy kis méretű radar elhelyezését, csak hát azzal sajnos egyben felhívod magadra a figyelmet is...

  • ximix #89673
    Hmm már meg is "filmesítették"




    (tiszta hollywood:)
  • SZUsszan
    #89672
    Na de Cifu, direkt rajzoltál két kört az egyébként is fallikus ábra alá? =D
  • molnibalage83
    #89671
    Ja. Hát itt meg azért vagyok szkeptikus, mert a tengónak honnan van fogalma a heliről, amikor normális esetben réteghatár alatt hajókázik és aktív szonarral nem találhatja meg?
  • [NST]Cifu
    #89670
    Fordítva. Itt a helit lövik a víz alól. ;)
  • molnibalage83
    #89669
    Ez volt a másik gondolatom, de eleve elvetettem, mert 0-24-órás CIWS CAP adása picit drága lenne. A folyamatos "intercept" készültség meg lassú. Ha 3 percen belül felszáll a heli, akkor is a 50-70 csomós torp ezalatt megtesz 5-7 km-et....
  • [NST]Cifu
    #89668
    WoW!

    E szerint akár tengeralattjáróra is szerelhető aktív torpedóvédelmi fegyvernek (CIWS tornyokat a tengókra!) illetve akár víz alól is használható légi célok ellen (vesszenek az ASW helik!).

  • qtab986
    #89667
  • qtab986
    #89666
    Hogy vált be a ESS U-Rx Insert vagy P-2B Rx Insert? Nem, nem hiszem hogy itt valaki megvette, de ennyi idő alatt el tudták adni az Army-nak vagy a Marines-nek vagy bárkinek? Kíváncsi vagyok mennyire vált be ez a látásjavító + védőszemüveg combo.
  • ximix #89665
    Nem sima lövedék lesz ahogy elsőnek gondoltam, a torpedóknak azért elég vastag burkolata van a nyomás miatt,

    30x173 APFSDS-T MK 258 mod. 0 and mod. 1
    link

    Mk 258 Armor Piercing, Fin Stabilized, Discarding Sabot-Tracer (APFSDS-T)
    Anti-Mine Projectile Hydroballistic Ammo 30mm Ammunition
    link

    Nammo's new ammunition floats through water and can be used against torpedoes
    link

    sima lövedékek lehet át sem vinnék.


    Supercavitating MEA™
    link

    Underwater to 60 Meters
    link

    Egy "kis" gyorstalpaló
    (még nem néztem végig, de a 30mm-es nem darts felépítésű hagyományos vizalatira ha jól látom 200métert írnak)
    link
    (A prezentáció bal felső sarkában átlehet kapcsolni slideshow-ra aki nem akarja, hogy a robot lány felolvassa neki)
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.01.16. 14:08:57
  • molnibalage83
    #89664
    Taposóaknára tett gyutacsot?
  • RatBaG #89663
  • molnibalage83
    #89662
    ABV védelem?
  • savaz
    #89661
    Nem tudja valaki, hogy az oroszok miert ragaszkodnak meg mindig ehhez a sullyesztett, liftes hangar megoldashoz?
    Egy sima egy szinten levo, kevesebb helyet foglal (vagy legalabb a tetejere is lehet pakolni) es egyszerubb (nincs lift mechanika).
  • savaz
    #89660
    A Tornado sugarfeket hasznal fekernyo helyett. Az keni igy vissza a kormot. Mondjuk amugy is fustolos hajtomuve van.
  • molnibalage83
    #89659
    Hajó ellen végfázis aktív szonározás és mágneses gyújtás van tudtommal. Tehát simán mehet 50-100 méter mélyen is a torp és a végén meg szépen fentebb jön és bumm. Az már érdekesebb kérdés, hogy legextrémebb esetben tényleg kis "csónakokkal" körbe rakják a CVN-t, aminek csak CIWS-lesz, semmi más. A nagy hajóval data linken megy a kapcsolat, drón is lehet, legyen rajta elég lőszer. Szonáros hajóval már most akarják ezt úgy, hogy nem CVN mellett megy, hanem full autonóm. Ehhez képest egy 1-2 km-re levő drón CIWS hajó faék egyszerűségű és költségű.
  • [NST]Cifu
    #89658
    Gyakorlatilag igen, a CIWS-eket, távirányított fedélzeti gépágyúkat képessé teheti a beérkező torpedók kilövésére.
    A kérdés innentől egyfelől az, hogy mennyire mélyre kell merülni, hogy a lövedék már ne legyen veszélyes rá (tippre azért talán 20-30 méternél is mélyebbre).
    Másfelől pedig az, hogy egy 35-40-45-50 csomóval haladó torpedó mennyire képes egy haladó-manőverező felszíni célpont ellen "alulról" támadást végrehajtani, vagyis "pop-up" helyett ez esetben "pop-down" manővert végrehajtani.

    Azt se felejtsük el, hogy bizonyos irányítású technológiáknál (sodornyom-követés) eleve nem lehet túl mélyre merülni, mert egyszerűen akkor kikerülsz a sodoráramból...

    Minden esetre én arra számítok, hogy előbb-utóbb feltűnnek az olyan CIWS rendszerek, amelyek brutális negatív cső kitéríthetőséget kapnak majd.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.01.16. 12:12:26
  • molnibalage83
    #89657
    Tehát torpedó CIWS? Egészen addig működik ez, ameddig a trop a felszínen jön. Ma sanszosan kb. egy SW frissítés az, hogy hajóra indítva, menjen a hajó alá és a végén kezdjen emelkedni, ahol a CIWS nem éri el.
  • [NST]Cifu
    #89656
    Ha egy lőfegyverrel vízbe lőttél, akkor ugye a "közismert", hogy a lövedék rövid úton rengeteg veszít a mozgási energiájából, így a víz alatti célokra lövöldözni nem nagyon éri meg.

    Eddig legalábbis így volt. A norvég NAMMO egy érdekes koncepcióval fegyverezte fel a 30x173mm-es 'Swimmer' fantázianevű páncéltörő lőszerüket: a lövedék orrának kiképzése miatt szuperkavitációs jelenség zajlik le, ahogy a lövedék "vizet ér", így a lövedék pályája nem változik és a sebessége is jóval kisebb mértékben csökken.


    Oké, de ennek mi értelme? Nos, csattanós válasz erre eme videó, ahol jobb oldalon egy úszó platform alá függesztett torpedótestre tüzelnek vele:



    Úgy tűnik az aktív torpedóvédelem épp most kapott egy új eszközt...
  • [NST]Cifu
    #89655
    Farewell for Tornado képek (én még mindig megrökönyödök, hogy milyen mocskosak tudnak lenni ezek a gépek):


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.01.16. 11:03:22
  • [NST]Cifu
    #89654
    Fantáziarajz az orosz Projekt 20386 korvettről. Úgy tűnik lassan tényleg hasábok fognak harcolni egymással. :)

  • ximix #89653
    Közben egy kis késéssel rájöttem , hogy az angol nyelvű cikk egy kicsit szófukarabb, mint a spanyol amit elsőként találtam.
    link
  • fonak
    #89652
    Egy régi totalcaros cikk a fickóról.
  • qtab986
    #89651
  • [NST]Cifu
    #89650
    A Poszeidon esetében a probléma az, hogy a szuperkavitáció hajócsavaros megoldással nem elérhető eddigi tudomásunk szerint. Az egyetlen szuperkavitációs harceszköz, a VA-111 rakétahajtóművet használ a víz alatt a hatalmas sebesség eléréséhez. Az így néz ki:



    A nyolc külső kicsi "cső" valójában rövid ideig működő gyorsító-hajtómű, míg a középső nagy a menethajtómű.

    Mivel a Poszeidon nukleáris-reaktorral meghajtott, így csak hajócsavaros megoldás jöhet szóba, a rakétameghajtás nem (már csak a hatótáv miatt sem).
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.01.14. 13:52:25
  • ximix #89649
    -Az amerikaiak fűrészelnek még valamit elvileg.
    link




    -Az animáción lévő 4 hajócsavaros verzió lehet csak illusztráció,
    nem megerősített katonai forrás szerint és a TASS tette közzé, ennyi elég volt hogy elterjedjen.

    de itt RT cikk
    Poseidon in action: Russia ‘starts’ underwater trial of strategic nuclear drone
    link