Haditechnikai Topic

Az AK-630 (illetve az A-213 komplexum) képességei terén nem vagyok biztos benne, hogy az ATGM elkapás reális esély. Bár ki tudja...

Hogy működhet-e? Hát, gyengébben felszerelt ellenség ellen igen. De egy rendes partvédelmi fegyverzettel bíró hadsereg szerintem lazán szétkaphatja...

Eredetileg még a 2000-es évek végén így nézett volna ki az USMC tervezett járműcseréje:

Joint Light Tactical Vehicle (JLTV) – könnyű jármű, alaphelyzetben fegyverzet nélkül. Nem úszóképes.
Marine Personnel Carrier (MPC) - közepes jármű, alaphelyzetben fegyverzet nélkül, vagy minimális fegyverzettel (géppuskatorony) bír, de opcionálisan felfegyverezhető. 5 tengeri mérföldről kell elérnie a partot legalább, és 4 csomós sebességre van szüksége.
Expeditionary Fighting Vehicle (EFV) - nehéz jármű, 30mm-es gépágyúval felfegyverezve, legalább 25 tengeri mérföldről el kell érnie a partot, és 25 csomós sebsséget vártak tőle.

Ez a trió leváltotta volna a teljes USMC gyalogsági szállító járműveit, HMMWV, LAV-25 és AAV-P7 típusokat beleértve.


A mai állapotok: a USS Gunston Hall 'well-deck'-jén indulásra váró AAV-P7-esek

Csakhogy 2011-ben az EFV-t elkaszálták a magas költségek miatt. Az USMC egyből reagált, és 2011 februárjában kiküldték az RFP-t a gyártóknak, hogy egy 12 tengeri mérföldről partra úszni képes, legalább 8 csomós sebességel bíró járműre lenne szükségük. Ez az ACV (Amphibious Combat Vehicle) program.

Az ACV-t viszont kettéválasztották, egy "átmeneti" megoldásként kerekes jármű lett volna az első, legalább 10+3 fős személyzettel. A partraszállást szükség esetén az LCAC-hoz hasonló járművek biztosították volna, akár 100 tengeri mérföldes távolságból is. A második járműv lett volna a végleges megoldás, kerekes vagy lánctalpas megoldással, 13-15 csomós uszási sebességgel és ideális esetben akár 30-40 tengeri mérföldes távolságból is képesek elérni a partot. Az ACV mellett az MPC megmaradt volna, előbbi a "élboly", az utóbbi a főerő a már biztosított tengerpartra éréshez....


A Patria... izé Lockheed-Martin Havoc

Itt jött a szemöldökhúzogatás a törvényhozók részéről, hiszen az átmeneti ACV gyakorlatilag ugyanarra képes, mint az MPC. A párhuzamosságot szüntessék meg, volt a felkiáltás. Miközben az MPC tender négy pályázója (BAe/Iveco SuperAV, Lockheed Havoc (a Patria AMV licencváltozata), General Dynamic LAV-III és a SAIC/ST Kinetics Terrex) sikerrel teljesítette már az első teszteket....

Az MPC problémája az, hogy eredendően középre lőtték be, nem vártak el tőle semmi rendkívülit. Az ACV-től viszont azt remélte az USMC, hogy előbb-utóbb elérhetik a kívánt elvárást, hogy azért bőven 10 csomó feletti sebességgel érjenek partot. Ebből következett, hogy az MPC-t szüntették meg, és helyette az ACV-t reformálták meg. Ami viszont így csapdába esett, hiszen az átmeneti megoldásra nem volt lánctalpas megoldás fiókból előhúzhatóan. Ezért az ACV 1.1 elvárásait megemelték, amit viszont így az MPC-t még megugró esélyesek nem biztos, hogy tudták teljesíteni. Az úszási sebességigényt megemelték 8 csomóra és 14-15 tengeri mérföldről el kell érje a partot akár 3-as tengeri állapot (Sea State 3, max. 1.25 méteres hullámok) közben is, fegyverzet terén pedig távirányított 12,7mm-es géppuskát követelt meg. Ez pár opciót, mint a LAV-III vagy a Havoc AMV életét megnehezítette, így aztán a Lockheed ejtette a Patria féle együttműködést, és saját járműfejlesztésbe fogott.


A Lockheed "saját" ACV indulója 2015-ben

2015-ben két döntős lett, a BAe/Iveco féle SuperAV (amit az olaszok már meg is rendeltek maguknak) és a SAIC/ST-Kinetics féle Terrex II. Az ACV 1.1 (korlázott úszóképesség, legalább 5 tengeri mérföldről való partra úszás, legalább 7-8 csomós sebesség) és az ACV 1.2 (teljes értékű úszóképesség, akár 25-100 tengeri mérföldről való partra úszás és ehhez legalább 14-15 csomós sebesség) elvárást menet közben összeolvasztották egy középszintre belőtt úszóképességre, ami legalább 12-15 tengeri mérföldet és 7-8 csomós sebességet várt el, 10-13 fővel a fedélzeten. Itt egy komoly kritikát fogalmaztak meg, lévén az ACV 1.2-nek kellett volna váltani az AAV-P7-et, csakhogy az új elvárás azonos úszóképességet és kisebb szállítóható embermennyiséget állapított meg, miközben kétszer drágább volt a régi járműnél...


A BAe/Iveco SuperAV a tengeren

Ettől függetlenül az ACV 1.1 tendert megnyerte a SuperAV, és jelenleg 30 járműves elő-szériát rendeltek meg belőle...

Szerintem semennyire. Persze kérdés, hogy mennyire védett partszakasz ellen. A fő kérdés inkább, hogy minek akarsz erőszakosan partra szállni? Jó, 50-60 év múlva tök jó filmet lehet forgatni róla, de alapvetően elég szívás, hogy te mész a part felé védtelenül, miközben az ellen kényelmesen puffog rád. Szerintem ezt ilyen nevetséges országok ellen lehet max, mint anno volt Grenada. Kb mint a légidesszant, az is max egy reptér elfoglalására jó.

Légpárnás járműveket mennyire lehetne használni erőszakos partraszálláshoz?
A Zubr elég komolyan fel van fegyverezve. Vajon a 2 db AK-630 le tudna csapni egy közelgő ATGM -et?

Erről nem is tudtam hogy később is alkalmazták milyen jó a kép. Persze egy béna kacsa a megoldás már ránézésre is és mint kényszermegoldás nyilván nem is ideális, de akkor is elő lehetne venni, mert legtöbbször nyugodt körülmények között folyhat az átkelés nagyon harcolni nem kell senkivel ha már kell ott vannak a csónakok meg az egyéb partra szálló járművek. Egyszerű könnyen kivitelezhető, nem kell nagy súlyt cipelni, nem kell a vázat úgy tervezni hogy vízben is megfelelő legyen ezáltal esetleg sérülékenyebbé téve a találatok ellen és ahogy nézzük a könnyű járművek is egyre csak híznak és ez a trend nem fog megfordulni szóval előbb utóbb képtelenség lesz olyant tervezni úgyis ami biztosítja a megfelelő védelmet meg minden további nélkül úszkál is.

Egyébként ezt az ACV-t miért nem fejezik be soha? Mert MPC volt meg leállították aztán beolvasztották azt az ACV-be meg ki tudja követni hogy mit kevertek, de egy elég alap jármű designen mit tökölnek el 20 évig az kérdéses.

A DD általános vélemények szerint egy hibás megközelítése a problémának. Egy nem úszó járművet akartak úszóvá tenni. Ráadásul mindezt tengeri körülmények között. Gyakorlatilag egyetlen jobban ismert "követője" volt, az Strv-103B/C, amely hasonló módon rövid távú folyóátkeléseknél, tóátkeléseknél használható megoldásnak tekintettek.



Érdekes, hogy úszóképességet javító "öv" sem merült fel, pedig az már elterjedtebb megoldás. Ezzel együtt a LAV-25 egy példája lett annak, hogy egy eredetileg önerőből partra úszni képes jármű menet közben átlényegűlt vészhelyzetben (talán) úszni képessé...

F-35 HuAF ?
Lengyel vagy török kooperáció?

Most ezzel valószínűleg hülyeséget fogok mondani, de annyira nem érdekel már a lyuk fúrás, héliumos kerekek meg a festés után sok szégyenkezni valóm már nem lesz, de miért nem oldják úgy meg mint a 2.vh-ban a duplex drive tankok esetében? Jó hogy sérülékeny, meg fura megoldás az az oldalfal de hát akkor is legalább úszik valahogy ami még mindig sokkal hasznosabb mintha balta módjára süllyedne el.

Okas.

Azonos szintű védelme van, mint a Strykernek, vagyis 14,5mm-es géppuskának kell ellenállnia szemből, és 7,62mm-es puskalövedéknek körkörösen.

Az amerikai fregatt-tender kezd érdekes lenni. A Lockheed-Martin kiszáll a közvetlen tenderből, a jövőben inkább beszállítóként próbál ebben a tenderben bevételt szerezni.

A megmaradt pályázók:

Austal - az Independence-osztályú LCS továbbfejlesztett változatával
Fincantieri Marine Group - a francia-olasz FREMM "amerikaizált" változatával
General Dynamics / Navantia-Izar - a spanyol F100 (Álvaro de Bazán / Hobart / Fridtjof Nansen osztály alapja) változattal
Hunnington Ingalls - egy átszabott National Security Cutter változattal

A négyesből az F100 esélyeit alááshatja a KMN Helge Ingstad balesete, ugyanis a vizsgálat kivonata szerint súlyos tervezési hibáknak is köszönhető, hogy a hajó végül elsűllyedt.

Idézem (nem szó szerint): A hajónak három vízzáró rekesze sérült meg (hátsó generátor-helység, az egyik személyzeti helység és egy raktárhelység), ehhez képest a hajó hátsó részén még a leghátsó, a kormányszerkezetet tartalmazó helység is megtelt vízzel. A hajó legénysége ez alapján (a rendelkezésre álló dokumentációik alapján) "rossz stabilitás"-ra változott a hajó állapota, ami viszont még mindig azt jelenti, hogy tökéletesen úszóképes. Ha még több helység telt volna meg vízzel, akkor már 'a hajó elveszett' állapotot tudták volna megállapítani.

Csakhogy a legénység azzal szembesült, hogy az üreges tengelyen keresztül víz dőlt a sebességváltót tartalmazó helységbe, innen pedig az első és a hátsó gépterembe, a tengelyek melletti perselyeken keresztül. Ez már messze olyan szintű vízbetörés, ami kezelhetettlen és a hajó vesztét jelenti - végül emiatt döntött a kapitány a hajót elhagyni parancs kiadása mellett, és vezette a partnak a Helge Ingstad-ot...

Akkor máshogy kérdezem. A 14.5 mm géppuska ellen legalább tud valamit? Vagy 12.7 mm ellen?

Ahogy adott esetben a Boomerang vagy a Kurganec-25 is hasonlóképpen járna.

Nem tudsz 30mm-es gépágyú ellen védő páncélzatot építeni egy úszó járműre. Ez a PUMA és a CV90 szintű IFV-k territoriuma, amik viszont max. merülni tudnak, úszni nem...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.06.03. 16:36:24

Egy mai IFV cafatrokra lőné, de erős a gyanúm, hogy egy 35+ éves BMP-2 és25+ éves BMP-3 is.

Mit takar a mai fegyverek? Csak hogy visszanyaljon a fagyi. :-P Szerintem ez is olyan mint a légideszant meg a strat bombázó. Megmaradt, mert eddig is volt. Ahol partra tudnak szállni, azt máshogy is el tudják foglalni.

Milyen fegyverzete lesz ennek az ACV-nek?

Egy távirányított fegyvertorony 12,7mm-es géppuskával vagy 40mm-es gránátvetővel.

22,5 milla egy járműért az nevetséges. Egy korszerű 0 órás hk nincs 10 misi sem.

De fele akkora a motorteljesítménye is, nincs behúzható futóműve, kibocsátható áramlásjavítói és így tovább. Az EFV egy top-notch harceszköznek készült, tengeren úgy mozog, mint egy motorcsónak, szárazföldön mint egy lánctalpas jármű. Ezt meg is csinálták. Csak hát rohadt drága dologok kellettek hozzá. Ezért bukott el...

Szép-szép, hogy horizont alul indul a partaszálló hadművelet, de a parthoz érve a helik iszonyatosan sérülékenyek. Erőszakos partaszállást a mai fegyverek mellett nem tudok elképzelni. Így nézve meg tökmindegy, hogy melyik mit tud.

Pro és kontra vannak érvek. Az USMC-nek viszont ez az alapvető célja, tehát ha azt mondják, hogy sorry, ez nem megvalósítható, akkor vége, nincs miért létezniük. 😊
Minden esetre az alapvető megoldás továbbra is az lenne, hogy először különféle tengeri és légi tüzérségi megoldásokkal "megtisztítják" a part közvetlen körzetét az ellenséges erőktől, majd partra szállnak - vagy a part mögé, ha légi deszant elven mennek.

Az ACV 22 km után nem képes továbbhaladni vízen?

Ez a "hitelesített" képesség szintje. Az EFV is képes volt 96km-et megtenni a tengeren, de utána kiürültek az üzemanyag-tartályai....

Számomra a kérdés az, hogy ha úszik az ACV, akkor X idő alatt mennyi érhet partot és, ha helik állnak neki kipakolni, akkor X idő alatt mennyi erő jön ki.

A probléma a mozgékonyság kérdése. Az X idő nagyjából másfél óra, mivel hozzávetőleg 7-8 csomó, vagyis 12-15km/h sebességre képes az ACV. Viszont utána mehet amerre akar viszonylag nagy sebességgel (60-80km/h). Légideszant esetén másfél óra alatt a V-22 / CH-53K gépek kétszer is fordulhatnak minimum. Csakhogy utána marad a lábbusz alaphangon, mivel a CH-53K helikopterek száma határozza meg azt, hogy hány járművet tudnak szállítani....
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.06.03. 11:01:43

Milyen fegyverzete lesz ennek az ACV-nek?

22,5 milla egy járműért az nevetséges. Egy korszerű 0 órás hk nincs 10 misi sem.
Szép-szép, hogy horizont alul indul a partaszálló hadművelet, de a parthoz érve a helik iszonyatosan sérülékenyek. Erőszakos partaszállást a mai fegyverek mellett nem tudok elképzelni. Így nézve meg tökmindegy, hogy melyik mit tud.

Az ACV 22 km után nem képes továbbhaladni vízen?

Számomra a kérdés az, hogy ha úszik az ACV, akkor X idő alatt mennyi érhet partot és, ha helik állnak neki kipakolni, akkor X idő alatt mennyi erő jön ki.

A LAV-25 (valamint az AAVP7) utódja félig-meddig az ACV lesz. Csodára az sem képes, de hát anno az EFV programot elkaszálták (az volt ugye a "csodajármű", ami 2700 lóerőre felpiszkált MTU diesel-motorral 25 csomós sebességet volt képes elérni vízen, csak éppen ennek az ára 22,5 millió dolláros vételár volt), akkor ebbe az irányba mentek el.

Amúgy e téren is folyamatos a vita. Anno az USS America-féle "légi-LHD" koncepciója pont azért volt az, hogy a V-22 / CH-53K / AH-1 / F-35B mixtúra horizont alól indulhat partraszálló feladatokra, hogy ne legyenek kitéve a közvetlen tűznek a partraszállást biztosító hajóegységek. Az EFV ugye ezt nagy sebességgel és cirka 45km-es hatótávval, valamint a 25 csomós sebességével oldotta volna meg. Az ACV 22km-re képes és 8 csomóra. A két "iskola" (légi vs. tengeri) partraszállás képviselői pedig minden létező módon kritizálják a másik megoldást....

Hát basszus, ez egészen elképesztő. És akkor mi lesz ennek az utódja és az őskori AAVP7-nek? Mert ez utóbbi úszóképes megfelelő szinten, de egészen biztosra veszem, hogy mai szemmel a páncélzata és alapvető kialakítása a harctéren elégtelen.

Értem én, hogy a Stallion is képes partra tenni a LAV-25-öt (ezt az újat is?), de azért ez is szuboptimális.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.03. 10:17:17

Igen, ez eddig is így volt.



A maradék úszóképességét most a LAV A3 program keretében veszti el 66db, ami plusz védelmet nyújt a vékony bőr miatti problémák miatt...

Ugyan azt tudom mondani. Nem emeli a tétet. Nem három fegyvert fognak rád, hanem négyet. Sokat nem számít. Az USA meg szerintem meg sem érzi a szükséges ellen tevékenység költségeit. Ennél többet buknak egy -egy szuper fejlesztésen. :-) Szerintem ez sima keménykedés a saját és az ellen állampolgárainak.

Az LAV-25 akkor csak helivel vagy LST szerűséggel tehető partra? Ház ez LOL.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.03. 00:58:57

Újabb mókás történetre bukkantam a neten a harcjárműfejlesztés hőskorszakából.

Tömören:

Egy mérnök karrierjének korai szakaszában külsős (szerződéses) alkalmazottja volt egy "nagy" cégnek, amely éppen megnyert egy több milliárd dolláros megrendelést, hogy leszállítson egy úszóképes, 8 kerekes könnyű páncélozott járművet az Amerikai Tengerészgyalogságnak. Nincs nevesítve, de ebből már egyértelmű, hogy a LAV-25-ről van szó, amit ugye a svájci MOVAG Piranha 6x6 alvázának áttervezésével fejlesztett ki a General Motors Canada.

Már sokezernyi órás munkaidő és hónapok teltek el, mikor egyszer csak tettek egy szörnyű felfedezést: a járműtest túl nehéz, hogy ússzon. Az USMC vezetése a hír hallatán megjegyezte, hogy az úszóképes (amphibious) szó azt jelenti, hogy nem merül el a vízben, tehát megoldást kellett találni a problémára. A történethez tudni kell, hogy hatalmas verseny volt, mivel ekkoriban még az USMC csak másodhegedűsnek számított a megrendelésben, mivel 744 járművet terveznek csak beszerezni, míg a US Army 2350 darabot. A két másik jelentkező a brit Alvis volt (az "S" családot hozták el, a Scorpiont 90mm-es löveggel, illetve a Stormer APC-t építették át 25mm-es gépágyúval felszerelt toronnyal ellátott változatra) illetve a Caddilac Cage a V-300-al, ami egy 6x6-os alvázra épült járműv volt, melynek alapja a 4x4-es V-150, ami nem aratott addig sok sikert. 1981-ben indult a három pályázó járműveinek tesztelése, ami 1982-ig tartott. A történet feltehetően ekkor zajlott.


A V-300 (alias LAV-300) volt a LAV-25 egyik indulója, nem aratott sehol sikert, noha harcokban szerepelt a mindössze 105 példányban épített típus: Panama volt az első vásárlója (az ország inváziójakor a legtöbbet az USA épségben megszerezte) illetve Irak és Kuvait... 😊

Szóval a General Motoros Canada vezetősége végső kétségbeesésében egy memót küldött ki a mérnököknek a cégen belül, hogy dobjanak be ötleteket arra, hogyan lehetne csökkenteni a jármű súlyát...

Miután a beérkező javasalatok rendszerezésével és általános szervezésével nem foglalkoztak (feltehetően az ötlet kipattanása eleve egy utolsó mentsvárnak indult, így ilyen apróságokra nem is gondoltak), egy valóságos névtelen ötletcunamit keltettek életre. A javaslatok komolysága ebből már sejthető volt, a mérnök utólagos visszaemlékezésében csak három példát említett meg: a dobogó alsó fokára az az ötlet került, hogy fúrjanak lyukakat a testbe, így kikönnyítve azt (nyilván a rengeteg lyukon keresztül aztán befolyt volna a víz, dehát a kérdésre ez is egy logikus válasz volt, mert hát a tömeg csökkentése volt a cél, nem pedig az úszóképesség biztosítása).

Ezüstérmes lett az a javaslat, hogy a kereket héliummal töltsék fel. Azt hiszem erre több szót kár is pazarolni. 😊

A mérnök kedvence az az ötlet volt, hogy a járművet könnyebbre kellene festeni, ami szójáték, lévén a 'lighter' szó jelent világosabbat és könnyebbet is...

Akárhogy is, a LAV-25 megnyerte a tendert, ám közben az US ARMY visszalépett a programból, úgy vélték, hogy az új HMMWV megfelelő megoldást fog nyújtani mindenre. Az USMC pedig elfogadta a LAV-25-öt, még úgy is, hogy az úszóképessége végül jelzés értékű lett, hiszen csak nyugodt tavakon és kis sodrású folyókon engedélyezett használata...


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.06.02. 17:20:43

Mondjuk legalább a csőemelkedéssel nem lenne gond 😊

Az IFV-k radaros járművel kvázi a saját CIWS légvédelmüket látnák el. Durva. Eddig ilyen nem is volt. Legfeljebb Tor-M1 szintű izék lövöldözhettek volna AGM/LGB-re.

Én nagyon kíváncsi lennék a lövedékek és a rendszer árára. Tippre a DAVIDE / Strales kapcsán is az a probléma, hogy magas a bekerülési ár, mert hát ugye keveset adtak / adnak el belőle, így az R&D költségeket ezeken kellene visszahozni. Így viszont a SeaRAM / ESSM, amelyek ugye nagy mennyiségben vannak gyártva, versenyképesek lehetnek az árak tekintetében. Ha sikerülne elterjednie az ilyen Strales szintű megoldásoknak, akkor a járulékos költségek megoszlanának, csökkentve a darabárat mind a fegyverrendszer, mind a lőszer kapcsán. Ördögi kör...

Amúgy a szárazföldön is téma, most ugye a Bradley "upgunned" koncepcióban 50mm-es löveggel szándékozzák felszerelni. Ez pedig a légvédelem terén is új lehetőségeket nyújtana, a SHORAD első "héjját" alkothatnák az ilyen löveggel felszerelt "Linebacker" légvédelmi Bradley-k. Az EAPS koncepció viszont nagyban függ attól, hogy az Army valóban vevő lesz-e az 50mm-es lövegre...

Nem létezik 100%-os védelem. Sehol. Így rakétavédelem terén sem. Igen, a tömegpusztítő fegyverek esetén ez egyben azt jelzi, hogy nyakig vagy a szószban. Ez sajnos ebben a milliőben ezzel jár...

Nekem is a pénz jutott eszembe faktorként. Fontosabb a meglevő rendszerek megtartása és nem kidobása, meg az Sea Sp/ESSM vagy a jenkiknél az AEGIS kitolása.

Csak globálisan ez pazarlásnak tűnik. Egy AHEAD lőszeres CIWS 6 km-en belül legalább 2 célt leküzdene még M3.0 sebességnél is én úgy látom.

Ez hol országos szintű? A USA-nál 40 éve nincs, néhány hónap szolgálat után leszerelt a Nike rendszert. Akkor is csak silókat védte.

Az oroszokat is biztos vígasztalja, ha valami csoda folytán Moszkva egyben marad, de az összes nagyvárosuk atomsivatag.
Az én szememben semmi értelme nincs az A-135/235-nek. Az égvilágon semmi. Legfeljebb a válaszcsapási képesség megőrzési, de mint "védelem" országos szinten értelmezhetetlen.

Elgondolkoztam. AHEAD lőszert használó CIWS rendszerek hajókon hogyhogy nincsenek?

Pénz. Eleve ha végiggondolod, a CIWS terén nyugaton mi a helyzet? A SeaRAM óta hadrendbe nem állt új rendszer. Jött a CAMM és jön az ESSM Mk.2, de ennyi. A US NAVY az 57mm-es programozható lőszerrel felszerelt Mk.110-ről azért tett le, mert "drága", és így spórolnak pár millió dollárt.

Az Oto-Melara lassan egy évtizede promótálja a 76mm-es Strales rendszert (korábban DART, az olaszoknál DAVIDE), de az Olasz haditengerészeten túl más nem érdeklődött komolyan utána.

Miért? Egyfelől várják a lézerfegyvereket, mint a messiást. Már pedig ha lenne egy életképes alternatíva, meglévő technológiával, akkor felmerülhet a kérdés, hogy párhuzamosan miért fizetnének két rendszer fejlesztéséért.
Másfelől úgy vélik, hogy még mindig elég a Phalanx / SeaRAM / ESSM trió...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.06.02. 14:22:33

Igen, ez nagyon durva.
De azért ellenőrzini kellene a forrást, mert nehogy valami félreértés legyen a háttérből (a svédek fordítottak le valamit magyarból...).

Őőő..... Nincs ICBM elleni védekezés? A-35 / A-135 (/ A-235), Nike-Zeus, Nike-X (Spartan), Arrow-3?
Oké, egy Oroszország szintű ország ellen nehézkes dolog hatásos ICBM "falat" felépíteni, de especiel van ICBM elleni védekezés.

A MAD egy újabb lépcsőfoka. A bombázógépekre felkészültek a felek, hát jöttek az interkontinentális robotrepülőgépek és rakéták. Mikor ezekre is felkészültek, ezeket továbbfejlesztették (pl. MIRV robbanófejek).

Ez egy újabb tömegpusztító-fegyver, amire jelenleg nem nagyon van ismert és működő ellentevékenység. Ha lesz, akkor a hatékonysága, mint elrettentő fegyver minimális lesz.

Ugyanakkor az "ellenséges" országokat arra ösztönzi, hogy erőforrásokat fordítsanak az ellentevékenység kidolgozására. Ha belegondolsz, ez lehet akár egyfajta gazdasági háború is: CGI videókkal és maketekkel egy félrevezető hadjárat, ami miatt jelentős összegeket dobnak egy olyan fegyver elleni felkészülésre, ami talán meg sem valósul...

#69022 link

Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.01. 15:28:37

"megmutattak, hogy az oveke hosszabb."

a kommunizmus gazdasági életképessége mellett 101 ilyenbe roppant bele a Szu gazdaság. Nagyon megérte.

Köszi!

Szerintem nem város lenne a célpont hanem flottatámaszpontok, Norfolk, SanDiego, Pearl Harbour ...

Ezt a képet látva olyan, mintha egy railgunhoz hasonló mágneses katapult lenne?
Vagy ez csak nekem új és egyébként régóta így gyorsítják fel a gépeket manapság?

Sziasztok

Valaki felismeri ezt a (létező?) stratégiai bombázó gépet? A képanyagon ne lepődjetek meg, ez volt kéznél. 😄

Kép1 Kép2

Nekem a látottak alapján igazinak tűnik. Nem valami aftereffektelésnek.
Oké, nem pickup truck-ot lőnek ki, hanem inkább egy súlyos, kerekeken guruló teszt objektumot.

Ugyan az kepén : link

Rendesen kell keresni : Link

Ez igencsak fake szagú egy gyors keresés után.

Lehetetlen az összes hátságot figyelni és nagyrésze aktív. Amúgy a várossal együtt menne a kikötő is az ott lévő flotta meg a házak tetején lenne. De szimpla bosszúfegyvernek is jó, ha már nagyon sarokba vannak szorítva. Ha egy ország elveszít pár millió lakost és romokban az infra nem a támadással fog törődni. De végülis nem tudhatom, sosem próbáltak ki ilyet és nem látok az oroszok fejébe.

Én? Mivel? Azzal, hogy máshogy értelmeztem MuldR sorait és próbáltam megválaszolni neked azt amit ő írt. Nem az én véleményem.

"Az orosz varosok mit szamitanak, ha csak az oroszoknak van ilyen fegyveruk? "

Feltetted a kérdést, amit MuldR éppenséggel megválaszolt előtte. Az hogy te ezt nevetségesnek tartod, az a te dolgod. Viszont akármivel is idéznek elő cunamit a terveik szerint szerinted miért is kerülné ki az orosz óceánparti városaikat adott esetben?
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2019.05.31. 20:26:43