94974
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#91715
Bőven HMZ-n kívül volt minden távolodó A-12/SR-71, még a Dubnának is. (Vc <= 417m/s)
(HT Összefoglaló 361. oldal)
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.09.16. 12:59:26 -
#91714
Bakker már kb .megszámlálhatatlan számú alkalom, amikor valaki azt írta le, hogy az utánégető lángja az radarral érzékelhető. Hogy honnan jön ez a téveszme, az nem egészen értettem soha. Egyesek valami ionizált részecskékről fantáziáltak, de forrást soha nem láttam erre.
Ez is pont olyan ki nem haló városi legenda, minthogy az első stealth gép az SR-71 volt. Ja persze. Csak akkor tudnám, hogy hogy a búbánatba emelték rá a készültségi gépet a szovjetek (MiG-25 és 31-est is) gyakorolta rá az elfogást pl. a svéd vagy más is. Meg te is betetted azt, hogy a szovjetek hogyan követték.
Egy Vega azért talán még utána tudott volna indítani, ha csak akkor kezdi el látni, amikor oldalról feltűnik, de mivel végig tudták követni a gépet ez indifferens volt. Szerintem. -
#91713
Dehogynem, legalábbis amíg nem lett jobb ötlet rá, lásd: AN/SSQ-110 EER (Extended Echo Ranging) persze vegyesen kell alkalmazni a módszereket, oszt valamelyik csak működik majd... -
#91712
Szerintem a cikkíró totál félreértette az A-12 -es történetet.
Nem az utánégető hatalmas fáklyája a jelentős radar-visszaverő felület, az ugyanis átlátszó a radarhullámok számára, hanem maga a nagy átmérőjű utánégető szerkezet látszik szépen hátulról a radarok számára.
Erről is szól az idézet: “To overcome the afterburner problem of a large radar cross section return from the aft quadrant, we proposed the use of [a] cesium additive to the fuel,”
A hatalmas méretű kiömlő elrejtésére szolgálna a fáklya segítségével létrehozható plazma, ami viszont tényleg elnyeli a radarhullámokat.
Tippem szerint azért nem került bevezetésre, mivel az a radar amelyik hátulról látja az A-12-est már rég nem jelent fenyegetést...
-
#91711
Whoa, a kubai majdnem incidens után még mindig használják ezt a detonációs módszert...? A sorozatban azt írtad, hogy a US Navy ezzel felhagyott és soha többet nem vették elő az ötletet. -
#91710
Hát ehhez külön tervezni kellene a bóját, hogy kibírja.
Viszont a 3kg-os töltet a vízben, amit tengeralattjárók ellen akarnak használni - ennyi volt az információ tartalom - az egyértelműen egy olcsó 220dB-es hangforrásként funkcionál. -
savaz #91709 Szerinted egy erzekeny mikrofonbol mi marad, ha kilovik egy agyubol? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#91708
Auch, ezek szerint nem olvastad el a hsz.-met rendesen. :)
Én nem a detonációk keltésén kezdtem el lamentálni (az is logikus és érthető használati feladatkör lenne), hanem azon, hogy adott esetben ágyúból szonárbóját lőjön ki adott távolságra egy hajó. Erre vonatkozott a hsz. első mondata, a neked szánt kérdés is.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.16. 12:13:21 -
#91707
AUCH! 
Cifu ezek szerint nem olvasta el a szonárbójás írásaimat.
Nem a bóját lövöd ki, hanem a korábban elhelyezett EER/MSAS bójamező passzívan hallgatózó bójái számára keltesz detonációkat a vízben (ismert pozícióban) amiknek hangja visszaverődik a némán lebegő D/E tengóról, így az felderíthetővé válik.
A fenti bóják komoly limitációja ugyanis, hogy csak pár db robbanótöltetet tartalmaznak.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.09.16. 12:10:22 -
#91706
Ez baromi érdekes kérdés, mert felveti azt, hogy a heli leszállóval nem rendelkező hajóknál ez komoly képességnövekedést adna, pl. egyes AB osztályú rombolóknál. -
kiskorúbézoltán #91705 Normál lőszerrel 25-35km a lőtávolsága ennek a kategóriának manapság, persze ez nem jelenti azt, hogy ezzel, vagy hasonlóval is menne olyan messzire.
Megint másik kérdés, hogy ahhoz a hajóhoz van-e olyan közel amit el akar süllyeszteni a tengó.
Szóval én nem jelenteném ki mindössze ennyi alapján, hogy valaminek reszeltek van sem, de én nem is értek hozzá annyira. -
#91704
Te lőnél szonárbóját ágyúból? Ezen morfondíroztam a hsz.-ed után. Talán elég hely lenne a résztöltetben hozzá, és a tömeg is belefér kategória. A 127mm-es löveg effektív lőtávja hagyományos lőszerrel 15km, maximális lőtávja 23km... -
#91703
EER szonárbóját segítheti, ha ismert pontokon a tengerben robbantasz.
MSAS esetén is jól jöhet ugyanez.
Persze ha egy lopakodó D/E tengó ágyúlövés távolságban van a hajótól, annak már alighanem reszeltek...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.09.16. 11:17:50 -
kiskorúbézoltán #91702 Talán valami ilyesmi lehet az ok, én legalábbis mást nem tudok kitalálni. A cikkben meg nem találtam utalást a dologra (valami kiállításos cikket találtam).
Az meg hogy mire jó? Békát meg kis robot izéket meg is kéne találni, előbbi elég necces lehet. Viszont mezei tengónál nem t'om, mennyire zavarná a szonárt a robbanás. A mai sztenderd 5"-es tengerészeti álgyúk elég szaporán tudják küldeni a gránátokat. HA a 3kilós kis töltet robbanása zavarja a tengót akkor lehet értelme a dolognak. Elég lehet az irányt tudni és viszonylag olcsón be lehet csobbantani a vízbe párat kétség esetén. A tengónak úgyis biztosan jobb szonárja van mint egy rombolónak, akkor inkább ne lásson senki.
Full hasraütve persze... -
#91701
Tippelek csak, szerintem túl nagy a sebesség bizonyos szögekhez. Látható, hogy az első gránáttest elég vastag falú, vagyis relatíve nehéz lehet. Az orrgyújtó mögötti töltet és a tágulási térben kitágulva "veti ki" a hátsó részt, és egyben lassítja le olyan sebességre, hogy ez ne okozzon már problémát.
Szerk.: Igen, a lőtáv- / negatív kitéríthetőségi problémára is megoldást jelenthet mondjuk...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.16. 10:20:57 -
kiskorúbézoltán #91700 Vajon mi az oka ennek a kialakításnak? Miért kell a kettéválás? Miért nem jó ha maga a gránát robban fel a víz alatt meghatározott mélységben?
Szerk: van egy sejtésem, nem tud közelre lőni az álgyú vízfelszínre. Meredeken meg túl lassú/esetleg pontatlan.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2019.09.16. 10:19:24 -
#91699
Az SR-71 kapcsán ismert, hogy az utánégető hatalmas fáklyája jelentős radar-visszaverő felület, és emiatt iszonyatos távolságból lehetett még civil radarokkal is követni, na most ezen cikk szerint volt egy koncepció, mely szerint (nem radioaktív) cézium-tartalmú üzemanyagot használtak volna ennek a problémának a megoldására. Azonban túl sok kompromisszum volt az üzemanyag-adalék használata terén (többek között az utántöltő gépek tartályainak korróziójától féltek), így sose használták végül... -
#91698
Valószínűleg sose hallunk róla többet, de azért egy érdekességnek megteszi: BAe Kingfisher projekt, egy 127mm-es hajófedélzeti ágyúból kilőheti mélységi bomba. A lövedék első fele csak az út első felében kap feladatot, az előre programozott repülési idő után (nagyjából a cél felett) beindul egy kis töltet, ami kilöki a hátsó résztöltetet, ami kinyitja a stabilizáló szárnyait, és így csapódik a vízbe, hogy aztán a 3kg-nyi robbanótöltet a kiválasztott mélységben felrobbanjon.
Hivatalosan tengeralattjárók elleni alkalmazás a cél, de a kis robbanóanyag-mennyiség miatt én valószínűbbnek tartom az UUAV-k és békaemberek elleni használatot...
![]()
-
#91697
Az első két Zumwalt-osztályú romboló:
![]()
Az első sikeres fékezőhorgos leszállás a hordozó-fedélzeti LCA vadászbombázóval:
![]()
Szokatlan felszerelés egy Dél-Afrikai JAS-39D-n: 3 darab pótos és két dupla bombazáron 4db Mk.81 légibomba:
![]()
Furán felemás felszerelésű AH-1Z-k szállnak fel a USS Boxer LHD fedélzetéről, a háttérben a korábban említett "extra" közelvédelmi feladatkörű LAV-25... :)
![]()
Potens kis harci drón: 7.62mm-es géppuska és javelin...
![]()
A SAAB és a Raytheon közös fejlesztésének eredménye a félaktív lézeres irányítású Carl Gustav / MAAWS lövedék:
![]()
'Vakard meg a hasamat...' Egy lábait feldobott francia Jaguar, amelyet egy erős vihar állított fejre 2009-ben:
![]()
-
#91696
Akkor elvileg csak a rakéta hajtóműnek van a esetleg másfajta hajtótöltete és a hossz akkor maradt ?
-
#91695
Tudom. Pontosan ezért mondtam. -
#91694
Sz-400 MFR célkövetési képessége:
![]()
-
#91693
Pontosan én is ezért gondolom, hogy a 40N6 a belső megoldásokban tér el a 48N6-tól, de méretében és kialakításában gyak. azonos. Egész egyszerűen az ismert kinematikai adatok alapján elrepül 380 km-re. Persze ez borzalmasan elméleti hatótáv, kb. egy A380-at az lehet, hogy le is tudna szedni ekkora távról. Valódi célok ellen ennek töredéke főleg vadászgépek ellen. Azok ellen még a 250 km is imagináriusnak tekinthető. -
#91692
Ez kavarc.
A lenti rajz az Sz-500 rakétájának feltételezett rajza.
(valaki belerajzolta az Sz-300PM tubusába az Sz-300V rakétáját)
Én egyáltalán nem gondolom hogy a 40N6 méretileg/külalakilag annyira különbözne az 5V55/48N6 típusoktól.
rakéta típus - tömege - hatótávolság - rávezetés módja
5V55K - 1480kg - 47km - RPK
5V55R - 1660kg - 75km - SAGG
48N6 - 1800kg - 150km - SAGG
48N6D - 1835kg - 200km - SAGG
48N6DM - 1835kg - 250km - SAGG
40N6 - 1893kg - 380km - aktív önrávezetés
-
#91691
Még rajzot sem láttam eddig a 40N6-ról, szóval az is meglep, hogy így néz ki. Még karcsúbb, mint a 48N6 család volt. -
Agyalás . . .
Van itt egy ilyen kép
![]()
itt azt írják 7,5méter a 48H6
A képszerkesztőben megmérve, hogy a felső raksi mennyi pixel, majd elosztva a felső raksi hosszadatával, kijön a 48H6-ra a 7,5 méter.
így a képalapján 9,4méter jön ki a 40H6M-ra , a deagel 9,14m-ert ír az M-re.
A BAZ vontató kereke elvileg 21,5/75R21 (1350х550-533Р) ИД-370 ahol a 1350 az átmérő lenne mm-ben ha jól értem, az utánfutóé kisebb lehet azt is meglehet találni valahol.( figyelni kell, pl: a magyar wikis SZ-400 vontatón is a kisebb pótkocsi kerék van)
Ha ilyen vontatón vannak a raksik, akkor ezzel a kerékmérettel elvileg lehet viszonyítani, ~5,5 kerék méret a 7,5m és ~6,6 a 9 méter, tehát több mint egy keréknyivel hosszabb elvileg, hogy a tubus mennyivel hosszabb, mint a rakéta azt nem tudom.
De pl, ebbe nem fér bele a 400-as raksi szerintem
kép link
és ez is csak 6,6 szoros méret
Persze csak a fellelhető adatok alapján, mert hát ebben az iparágban a megtévesztés, ferdítés az alap dolog.
------------------------------
közben találtam ilyet is
![]()
egy cikk oroszul
link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.09.15. 15:48:46 -
#91689
Pontos méretét nem ismerem, de elvileg a 40N6-ból 4db, 9M96-ból meg 16db fér az SzPU-ra. -
#91688
Na de nem azonos méretű az 48N6-tal? Nekem addig azt hintetted el, hogy gyak azonos méret, mert az M6.5 égésvégi sebesség elvileg nem manőverező cél ellen elég a 380 km-es ballisztikus hatótávhoz, ha a cél közepes magasságon van. -
#91687
Nekem bizony annak tűnik.
-
#91686
Oh, akkor a forrásnál rosszul írták, és az ott egy 40N6-os? -
#91685
Hát én ezt duplán is érdekesnek tartanám...
... egyrészt rendszerben állított 4db 9M96 kisrakéták okán, másrészt főleg...
... a rendszerbe állított 1db 40N6 (380km max. hatótávolságú) nagyrakéta okán.
-
#91684
Na most már ilyet is láttunk: Sz-400 rendszerhez tartozó TER 1db 48N6 és 4db 9M96 rakétatubussal:
![]()
![]()
![]()
-
#91683
Repül az unikornis (légi utántöltésre is képes E-2D):
![]()
-
#91682
A Team Tempest ajánlása fegyverzet terén. Érdemes megfigyelni a nagyobb átmérőjű levegő-levegő rakétákat, a Spear-EW rádióelektronikai zavaró verziót, illetve a micro-rakétákat...
![]()
-
#91681
Pedig ezt már az aranysasban is leirák ha jol emlékszem, de az tuti, hogy valahol volt már magyar cikk is róla.
K36-os katapultban is van ilyen légterelő ami kinyilik a lábak között a pilóta arca elé -
JanáJ #91680 Én ennél tudtam meg, hogy van "szélfogó pajzs" az ülésekben, ami nyílik bizonyos sebesség felett. Kamilláztam nagyokat. -
Berkut111 #91679 ELBIT Promo -
SZUsszan #91678 Nekem új sztori volt:
air-force-pilot-survived-ejection-supersonic-speeds -
#91677
9x39mm-es lőszerről, a fegyverekről mesél Maxim Popenker. -
JanáJ #91676 Hát önerőből pl egyik Nagyvasunk sem. :-(
