93341
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • fonak
    #89956
    Az F-86 az inkább F-89 ugye?
    Vajon repült-e még ezután a Harrier?
  • [NST]Cifu
    #89955
    Napi képes:


    Egy F-86-os szárnyvégi podjában lévő 70mm-es irányítatlan levegő-levegő rakéták
    Ha valakit érdekel, ebben a videóban 1:12-től látható az, amikor az összeset egy salvoban elindítják...


    1991 szeptember 30-án a német Gütersloh légibázisról szált fel a RAF egyik Harrier Gr.5 gépe rövid nekifutással, mikor a pilóta úgy ítélte meg, hogy a géppel valami baj lehet, mert nem emelkedik a kívánt mértékben - és katapultált. A gép a képen látható módon az Ems patakban landolt, a vizsgálat pedig kiderítette, hogy semmiféle műszaki hiba nem volt vele, így a pilótát nevezte meg a baleset okaként...


    Sparviero-osztályú olasz rakétás gyorsnaszád, egy mindössze 60,6 tonnás hajóegység két hajó elleni Otomat robotrepülőgéppel
    és egy 76mm-es gyorstüzelő ágyúval
  • Hpasp #89954
    30 éves a B2

  • [NST]Cifu
    #89953
    Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy így milyen közelről lehet felderíteni.


    Hát azért 8-10km-ről (CIWS lőtávolság) már feltehetően biztosan.

    Ettől még képes a célt megkülönböztetni a háttértől és például csak olyanokat nem fog tudni, hogy a típusokat felismerve prioritizáljon vagy a becsapódás optimális helyen történjen meg?
    Vagy saját adatbázis építése nélkül teljesen használhatatlan?


    Ha nincs feltöltve az adatbázisa, akkor képtelen egy halászhajót, egy konténerszállítót vagy egy repülőgép-hordozót megkülönböztetni egymástól, vagy mondjuk egy infracsapdától. Az adatbázis pont azért fontos, hogy képes legyen a hajókat megkülönböztetni egymástól. A prioritizálás és a becsapódás optimális helye már a második-harmadik lépcsőfok. Feltehetően bevethető üres adatbázissal is, csak éppen az első útjába eső felszíni egységet célpontnak fogja tekinteni.

    Egyébként ezt továbbgondolva nem feltétlen lehet hülyeség háborús helyzetben álcázni a hajót, pl. olyan plusz felépítményekkel, akár konténerekkel, amelyek megváltoztatják a hajó kontúrját. Kérdéses persze a hatékonysága. Meg egyben azt a kérdést is felveti, hogy vajon mi történne, ha egy NSM-et indítasz egy katonai feladatra használt civil hajóra, mint például egy konténerszállító hajók - lásd Atlantic Conveyor a Falklandi-háborúban...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.14. 06:23:05
  • F1End
    #89952
    Mondjuk az infravörös képalkotás abból a szempontból további plusz ennél a fegyvernél, hogy elvileg az NSM csökkentett észlelhetőségű. Ha nincs radar, a hajó RWR -e sem fog jelezni.
    Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy így milyen közelről lehet felderíteni.

    Az, hogy ""üres" célazonosító könyvtárral szállítják" pontosan mit jelent? Ettől még képes a célt megkülönböztetni a háttértől és például csak olyanokat nem fog tudni, hogy a típusokat felismerve prioritizáljon vagy a becsapódás optimális helyen történjen meg?
    Vagy saját adatbázis építése nélkül teljesen használhatatlan?
  • molnibalage83
    #89951
    Azt már nem bírta volna el és hely sem lett volna rá. a 12 db gép is totál optimista. Ennél a Cifu által említett arsenal gépnek is több értelme lett volna.
  • Gunslinger
    #89950
    Ez beszarás. Még rárakhattak volna egy bazi nagy tányérantennát, hogy egyben AWACS is legyen, ne csak hordozó meg tanker...
  • [NST]Cifu
    #89949
    Mindezt az 1970-es évek elején. Amikor már közel volt az AIM-54A Phoenix hadrendbe állítása, ahogy az AIM-7F Sparrow rakéta kettős tolóerejű hajtóművel is, és így tovább. Foghatta volna a Boeing, és felszerelhette volna kellő radarral azt a 747-est, a hasában pedig egy sor A2A ill. A2G fegyverrel alkothatott volna egy brutális Arsenal Plane-t. Ehelyett inkább egy új vadászgép kifejlesztés, valamint rizikós kibocsátás-befogás műveletet támogattak...

    Mondja azt valaki, hogy nem pilóta-központú gondolkodás volt akkoriban a Boeingnél... :D
  • qtab986
    #89948
  • [NST]Cifu
    #89947
    Ez kb. az, mint amikor rádfogják a fegyvert és felhúzzák a zárat és innen már csak az elsütőbillentyű meghúzása kell, hogy rád lőjenek.

    Ha azt akarod mondani, hogy ácsi, menj messzebbre, azt békésebb megoldásokkal is meg lehet oldani, például rádión felvenni a kapcsolatot a repülőgéppel...
  • [NST]Cifu
    #89946
    Robert Ballardot, illetve egész csapatát pedig azért fizette a US NAVY, hogy ezt az álcát fenntartsa? :)
  • qtab986
    #89945
  • JanáJ
    #89944
    Miért, ez már agresszivitás? Szerintem ez egy ilyen eddig és ne tovább jelzés.
  • JanáJ
    #89943
    Arra céloztam, hogy a vezeték nélküli kommunikáció vagy a videotelefon egy régi vágya volt az embereknek, csak kellett idő a megvalósításhoz. Ebben nem látom a jövőbe látást. Viszont vannak olyan ötletek közte, ami abszurd. Ezért szerintem ez a tyúk meg a vakság esete a szemmel. #noofenszpísz
  • JanáJ
    #89942
    Egy vita kapcsán a magyar Wiki Titanic szócikke alatt találtam ezt. Erről van valakinek infója, hogy valós-e?
    "Az atom-tengeralattjárók megjelenésével a nagyméretű hajóroncsok helye katonai titkot képezett, mert a nagy tömegű vas vagy acél mágneses zavarokat okoz, a pörgettyűs iránytű pedig egy idő után elállítódik. Ezért a roncsok pontos helye fontos a tengeralattjárók vízalatti navigációjához. Feltehetőleg a roncs helyét már korábban is ismerték az atom-tengeralattjáróval rendelkező haditengerészetek, így valószínű, hogy a műszerek fejlődése miatt 1985 után már nem volt érdemes titkolni."
  • [NST]Cifu
    #89940
    Egy kis érdekesség, számomra új volt, hogy az NSM képes szárazföldi célokat is támadni:



    A másik, hogy egy Holland oldal értekezik az NSM-ről, ahol két érdekes dolgot írnak le:

    Egyfelől a Kongsberg azért döntött az infravörös képalkotórendszer mellett, mivel véleményük szerint a radarral való célfelderítés, célazonosítás és célkövetés terén olyan fejlett ellentevékenység zajlik manapság, ami miatt egy radarirányítású rakéta 100%-ban "rádióködben" kénytelen tevékenykedni. Az infravörös célzórendszer valóban kihívásokkal küzdhet például nagyon erős esőben vagy havazáskor, ám ez még mindig egy százalék, vagy az alatti esély. (Megj.: az infravörös képalkotást zavaró megoldásokat mondjuk nem említi...).

    Másfelől pedig az NSM-eket "üres" célazonosító könyvtárral szállítják le a külföldi megrendelőknek, azok feltöltése a vásárló dolga. Ehhez a technikai segítséget meg tudja adni a cég, de operatívan nem vesz részt benne...
  • Hpasp #89939

  • [NST]Cifu
    #89938
    Ez is egy nézőpont. :)

  • [NST]Cifu
    #89937
    Számomra újdonság: a Kilo (Projekt 877 ill. 636) tengóknál említve van több helyen két kis sebességű "csendes" elektromotor, eddig azt hittem, hogy ezek feltehetően normál esetben behúzva vannak a testbe, és csak szükség esetén bocsátják ki őket. Nos, most találtam két képet, ami némileg felülírja ezt. Ezek szerint valójában 4 elektromotorról van szó a tengó esetében. A fő hajócsavarhoz két elektromotor van, egy "normál" teljesítmény és egy "csendes" elektromotor, amelyek akár egyszerre is képesek működni, de nagyjából 6-8 csomóig csak a "csendes" működik. Az érdekesebb az, hogy itt lehet látni két, a hajótestben elhelyezett kis méretű hajócsavart, amelyek egy bújtatott csővezetékben ülnek, amelynek a test végén van a beömlő és a kiömlő nyílása is, vagyis egyfajta vízsugár-hajtóműről van szó. Ez a meghajtás 3-4 csomós sebességet tesz lehetővé a Kilo-osztály számára.






    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.12. 17:15:34
  • Hpasp #89936
    Nemtudom hol itt a probléma.
    Többször is rárepültek a hadihajóra.
    Amíg ők gyakorolták a rárepülést / felderítést, addig a hadihajó gyakorolta a tűzvezetést.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.12. 17:09:26
  • [NST]Cifu
    #89935
    Érdekes történet, a Japán haditengerészet egy P-1 repülőgépe 2018 december 20-án nemzetközi vizeken azonosította, és repült viszonylag közel (de biztonságos távolságra) a Dél-Koreai haditengerészet Kvanggetho a Nagy elnevezésű rombolójához (DDH-971), majd a repülőgép személyzetének jelentése szerint a tűzvezető radarral befogták a repülőgépet. A repülőgép ezután a 121,5Mhz-es nemzetközi hajózási kommunikációs frekvencián többször próbálta elérni a rombolót, de az nem reagált a rádióhívásra.



    Innentől válik a dolog kissé érdekessé, ugyanis többen többféleképpen próbálták a dolgot kommunikálni. Először a japán politikai vezetés tette nyilvánossá a lenti videófelvételt, ami az esetet a fentiek szerint festi le. A Dél-Koreai reakció szerint a P-1 tévesen a hajó AN/SPS-49(V) keresőradarját azonosította tűzvezető radarnak, a dél-koreai médiában pedig a videót kritizálták, lévén nincs rajta bizonyíték, hogy a koreai hajó valóban a tűzvezető radarját használta volna, csak a személyzet beszél róla. A dolgon még egy csavar volt, mely szerint a Japán haditengerészet tisztjei eredetileg szerették volna ezt nem nyilvánosan, hanem "egymás között" elintézni a Dél-Koreai haditengerészettel, katonai-diplomáciai úton. Csakhogy a japán védelmi minisztériumból az esetről szóló hír a felsőbb körökbe is eljutott, akik állítólag "túlreagálták" az eseményeket.



    A jelek szerint igaz, hogy Dél-Korea és Japán nem ellenségek, és az Amerikai érdekszféra tagjai Kínával szemben, ám az is biztos, hogy nem éppen jóbarátok...
  • RatBaG #89934


    With sound.
  • [NST]Cifu
    #89933
    Nincs egyértelmű válasz. Hivatalosan nem említettek semmit az AIP kapcsán.

    Az eszméletlen magas ár és a távoli hadrendbe állítás miatt bennem az is felmerült, hogy a franciák esetleg átadják a nukleáris meghajtást is, tehát valójában teljes értékű Barracuda exportról lenne szó. Nem lenne rendkívüli, a brazilokkal is megegyeztek erről a franciák, az AIP Scorpéne-osztály mellett segítenek a braziloknak a "saját" SSN osztályukat megépíteni, miután kb. 40 éve a brazil atomtengeralattjáró program helyben topizik.



    Ha AIP lesz, akkor a Naval Group-nak egy válasza van erre jelenleg, a MESMA. Ez gyakorlatilag nem más, mint a Rubis-osztály gőzturbina-generátor rendszere, amelyhez a fedélzeten tárolt etanol és oxigén elégetéséből nyernek túlnyomásos gőzt, és az égésterméket aztán a hajótesten kívülre nyomják. Így a rendszer elég hangos lehet, de többet nem nagyon találtam róla. Az indiaiak inkább saját üzemanyag-cellás rendszert akarnak (ami nem nagyon halad), a brazil Scopéne osztálynak viszont elvben MESMA rendszere lesz.


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.11. 17:46:31
  • [NST]Cifu
    #89932
    Csakhogy tudjuk mit látunk: az elsűllyedt norvég fregattból kiemelték a fedélzetén lévő éles torpedókat, majd mivel úgy ítélték meg, hogy a két hónapos tengervízben ázás miatt aligha tekinthető a szavatosságuk érvényesnek, ezért egy közeli lagúnába egyenként felrobbantották őket.
  • ximix #89931
    Ha megfigyeli az ember csomó olyan megvalósult dolog van az életben ami pl: valakinek egy gyerekkori álma vagy egy filmben látott valamit, amit aztán felnőtt fejel megpróbál megcsinálni.
  • robgros
    #89930
    Páncélos erők tekintetében a koreai hadszíntéren általában mely fél emberei nyújtottak jobb teljesítményt?
  • RatBaG #89929
  • Hpasp #89928
    Ez most AIP, vagy csak mezei dízel?
  • PrasCo
    #89927
    Nem értelek, ne haragudj, ez kábé non-sequitur, én arról beszéltem, ami gyakorlatilag megvalósult vagy megvalósítható, Te arról, ami nem. Száz év távlatot "álmodozás" nélkül nem lehet befogni, ilyen léptékű fejlődés mellett pedig számomra továbbra is impresszív, hogy ha a technikai megvalósítás nem is, az elv néhány helyen jól körül lett határolva.
  • [NST]Cifu
    #89926
    A Naval Group (ex-DCNS) és Ausztrália aláírta szerződést 12db Shortfin Barracuda tengeralattjáró megvásárlásáról. A tengókat ausztráliában építik meg, a program költsége 31,4 milliárd euro (2,6 milliárd dollár per egység, ám ebben benne van a kiképzőközpont és kikötői berendezések is). A Barracuda ugye a francia haditengerészet következő nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjárója, a Shortfin Barracuda annak a hagyományos meghajtású változata. A hivatalos megnevezése Attack-osztály, és 2030 körül kerülhet hadrendbe az első példánya. A 4500 tonnás vízfelszíni vízkiszorításával ez lesz a legnagyobb aktív(, és leszámítva a II.Vh-s japán I-400 osztályú hidroplán-hordozó tengeralattjárókat a világ eddigi legnagyobb) hagyományos meghajtású tengeralattjárója.

    A dolog pikantériája egyébként az, hogy a franciák 2007-ben kezdték el a nukleáris meghajtású Barracuda-osztály első példányán, a Suffren-en a munkálatokat, de a jelenlegi tervek szerint is csak 2019, vagy inkább 2020 körül kerülhet sor a vízre bocsátásra, mivel a K15 jelű reaktor kisebb méretű verziójával nagyon sok probléma adódott, eleve még a tesztreaktor is csak 2018 végén lett beüzemelve...


    A Suffren építés alatt

    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.11. 17:20:21
  • JanáJ
    #89925
    Ezek nagy része álmodozás. Pl a kerekes csata hajó. Még ha meg is érné megcsinálni és üzemeltetni. Mire lőne? Hol nem süllyedne el.
  • PrasCo
    #89924
    Számomra az volt az érdekes, bár talán "statisztikai alapon" annyira mégsem meglepő, hogy egész közel járt egy-kettő. A videotelefonon túlmenően, haditechnikai vonalon az autonóm torpedók gyakorlatilag pipa, repülőgép-szállító tengeralattjárók: Sen-Toku osztály, pipa, földi-légi kommunikáció bőven pipa, illetve van pár dolog, aminek technikailag semmi különösebb akadálya (pl. autonóm fegyvertornyok vagy mondjuk az adott mélységet elérve robbanó, kapaszkodó mélységi bombák), más okok miatt nem terjedtek el.
  • JanáJ
    #89923
    Ha egyi ksem esik ki, akkor a fegyverben a "hiba".
  • [NST]Cifu
    #89922
    Néha elgondolkodom, hogy vajon 30-50 év múlva a mostani különféle tervek (pl. lézerfegyverek vagy railgun) kapcsán nem hasonlóan megmosolyogtatóan fognak gondolkodni, mint mi most ezekről? :)
  • RatBaG #89921
    Van egy-két érdekes megoldás :)
    https://index.hu/techtud/2019/02/10/hugo_gernsback_electrical_experimenter_nagykepes_jovo_vizio_huszadik_szazad_elektromossag/
  • RatBaG #89873
  • Hpasp #89872
    Budapestre látogat Mike Pompeo. A vizitnek hadiipari beszerzés ígérete adhatott lökést

    Ez lehet az elavult An-26-os szállítógépek lecserélése, bár ez nem jelentős, három darabról lehet szó.
    Szóba jöhet a Patriot légvédelmi rakéták vásárlása, ám ennek ellentmond, hogy eddig francia Mistral rakétákat vett az ország, igaz, a két rendszert elvileg lehet párhuzamosan is használni.
    Felvetődhet forrásaink szerint a Kongsberg típusú légvédelmi rendszer beszerzése, amely ugyan elvileg norvég, de nagyon erős amerikai közreműködéssel gyártják.
    És tárgyalhatnak a szintén elavult BTR-80-as csapatszállítók cseréjéről.

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.09. 18:55:13
  • qtab986
    #89871
  • qtab986
    #89870
    Nem akarnak maguktól kiesni a tárak. Ez mennyire lehet jellemző?
  • Hpasp #89869
    Jól képzett civilek, már úgyis összerakták az ideális légvédelmet...
    ... csak NGO-t ne alapítson ebből.