94974
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #91595 Ha úgy nézzük, hogy kb a negyedére csökkentik a szórást az óriási eredmény, ha nem nagyon akarunk kekeckedni, akkor elfogadhatjuk, hogy ez igaz minden lőtávra. Feltételezem itt nem csak maga a gránát, hanem a tlejes lőszer jelentősen megnövelt precizitással készül.
Persze, különböző hossz lehet, csak egy idő után a fix huzaghossz miatt, vagy hosszan vagy röviden, vagy laposan vagy magasan nem fog működni megfelelően. Ha megnézed a saját linkeden az első gránátokat ott talán már ki is csúsztak a keretből, bár az is lehet, hogy csak így akartak nyerni még egy kis kezdősebességet. (Gránát oldalán levélszerű képződmények.)
Kérdés, hogy a gázgenerátoros szórása mihez képest javult? Régi, hagyományoshoz képest, az új precízebben gyártott modern? Teljesen lehetséges. Az előző generációs gázgenerátoroshoz képest? Pipa. A gázgenerátoros pontosabb kitétel akkor állja meg a helyét, ha azonos sztenderdek alapján készült nem gázgenerátoros szórásánál kisebb.
Én itt továbbra sem hiszek az utóbbiban. De tévedtem már nagyobbat is.
Ahh, így azért pár dolog értelmet nyer. A kitartóbb 10 lövés/perc és a több lövedék egyszerre dolog témában erősen kacsitgatnék afelé, hogy mindez a folyékony hajtóanyagos dologból származik. :D
Aztán nyilván ugyanezt lőporossal nem nagyon sikerült.
A folyékony nem pontosabb amúgy (leszámítva a töltethő mérését gondolom), csak sokkal szabályozhatóbb. Lőportöltetből egy-egy gránáthoz, van max mondjuk 10, ebből lehet választani. Folyékonynál meg csak az szab határt, hogy milyen pontosan tudja mérni. Ez hasraütve minimum gramm pontosságú, ami megintcsak kissé hasraütve olyan mintha 5000 féle töltetem lenne. -
kiskorúbézoltán #91594 A (kissé reklámbossúraszerű sikersztori) leírás szerint még nőtt is a pusztítóképesség, pedig régi lövedékek acélját használták alapanyagnak, szóval a vas maradt vas, ebből nagyobbat kis tömegnövekedéssel úgy tud csinálni ha jelentősen elvékonyítja a gránát falát. Az meg a repeszképzéshez kell. Mondjuk ha egy jobban szilánkosodó ötvözetet tudtak csinálni, másfélszer akkora töltet mellett akkor - bizonyos szempontok szerint - lehet valóban nagyobb pusztító erő.
A magasabb fajlagos terhelés (ugyanazon átmérő mellett kissé nagyobb tömeg), a kedvezőbb aerodinamikai kialakítás (minha a lövedékfenéken is mókoltak volna valamit), meg egy gyökeresen új lőportöltet (a max lőtávhoz a régit is nyilván a cső által elviselhető maximális nyomásig vitték fel, egy nehezebb gránátttal ugyanezt csak úgy lehet elérni, ha a lőpor égési karakterisztikája sokkal kedvezőbb a régihez képest).
Más elképzelésem nincs, hogy hogyan tudták megoldani, csak ahogy mondod, könnyebb test. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#91593
Könnyebb lövedéktest? Drágább alapanyagok?
M795 @ Globalsecurity.org -
kiskorúbézoltán #91592 Nem is tudom, nekem valahogy nem fér a fejembe, hogy ugyanakkora robbanótöltet mellett, egy mondjuk 20 centivel hosszabb, kb centi vastag lövedéktest és egy rakéta póthajtás, hogy fér bele kb 50 dekába...
Vagy mondjuk egy még hosszabb testbe, 4,5 kilóval több robbanóanyag, úgy, hogy az össztömeg csak 4 kilóval nő meg...
Mit nem veszek figyelembe? -
#91591
Elképzelhető, hogy igazuk is lesz és nem lesz számottevő, fiatal lánykoromban azzal még számolni kellett, hogy egy gránát festett vagy sem. A festett kicsit messzebb megy. Viszont a gyújtón rajtahagyott vagy levett kicsi, de masszív kupak miatt nem. Akkor nyilván számolni számolnak vele mint lőelemet módosító faktor, de harcászatilag nem.
A NAMMO most pont a precíziós gyártási folyamatokban látja a változást, a hagyományos M107 gránátnál 80 méteres CEP-et 20 méter körülire hozzák ezzel. Mondjuk hogy milyen lőtávon, azt nem részletezték ( Forrás ).
A gránáttest hosszával, tömegével nagy távolság esetén nem nagyon játszhatnak szerintem.
Én csak azt látom, hogy különböző hosszúságú lövedékeket gyártanak, és a base bleed / RAP lövedékek mindig hosszabbak...
Megkérdezhetem, hogy ez a gázgenerátoros szórás kisebb ez honnan származik? Nem ,mondom, hogy lehetetlen, de 10-15 éve még biztos, hogy nem ezt tanították, illetve ellent mond mindannak - a kevésnek - amit én tudok, vagy tudni vélek a dologról. A vákum megléte vagy nemléte önmagában semmit ne befolyásol a szóráson. Az a lőtávot befolyásolja.
Persze, a NAMMO fenti HE-ER lövedékével kapcsolatban olvastam, hogy a base-bleed (gázgenerátoros) verzió pontossága is javult. De hogy hol olvastam, azt nem tudom, pedig fél órája kutakodok... :(
Valahol értem, vagy legalábbis érteni vélem :D , a percekig fenntartható 10 lövés/percet, viszont jó lenne ismeri azt a harcászati elképzelést amiért ezt a tűzsűrűséget löveggel akarták elérni rakéta helyett. Az ágyúlövés olcsóbb mint a raketta, de vannak korlátai.
Amennyire én ismerem a háttér történetet: A program eredetileg az Advanced Field Artillery System (AFAS) néven indult még az 1980-as években, és az első folyékony hajítótöltetű tüzérségi ágyú kifejlesztése lett volna a cél. A logika egyszerű volt: a folyékony hajítótöltetett nagyon precízen lehet adagolni, így a lövedék pályáját precízebben lehet meghatározni. Már az elején ez a több lövedék egyidejű célbaérés (Multiple Round - Same Impact, MRSI) koncepciója miatt tartották fontosnak. Az AFAS által életre hívott folyékony hajítótöltetű löveg fejlesztése viszont rengeteg problémával szembesült, így a hadsereg egy szilárd hajítótöltetes alternatívát is kért B tervként.
![]()
Az 'Armored System Modernization' skiccszerű koncepciója, azonos alvázon a következő harckocsi, lövészpáncélos, önjáró tarack és műszaki mentőjármű
Közben az US ARMY a komplett fejlesztési tervébe is felvette az AFAS-t, ugyanazon alvázon képzelték el az Abrams utódjának tekinthető harckocsit, egy új "nehéz" lövészpáncélost, egy műszaki mentő-járművet és az AFAS által pedig az önjáró ágyútarackot. A program az 1980-as évek végén kezdett el formálódni, és az első öböl-háború tapasztalatai nagyban átformálták az igényeket. Ebben ugyanis az M109A2 és A3 önjáró ágyútarackoknak egy sor problémával kellett szembesülniük, először is az irakiaknak sokkal nagyobb lőtávval bíró szovjet és dél-afrikai lövegei voltak, a szövetségesek szerencséjére az irakiak nem bírtak olyan átfogó felderítési adatokkal és megfelelő adathálózattal, mint ők, így ezt az előnyüket nem tudták kihasználni, de egy felkészültebb ellenfél ellen fájdalmas lehetett volna ez a hátrány.
Problémák adódtak a tűzgyorsasággal is, különösen az első időben biztosítottal. A konklúzió az volt, hogy a kézi töltéssel egyszerűen nem teljesíthetőek a korábban elvárt és meghatározott értékek sem, így mindenképpen automata töltőberendezés szükséges. Szintén nagyon negatív volt az alváz és meghajtáslánc megítélése (ugye épp arról volt szó korábban, hogy az XM1129-nél marad az alváz...), mivel az M109-esek nem tudták az M1 Abrams, illetve M2 és M3 Bradley harcjárművek által diktált tempót tartani, más szóval a nehéz páncélos dandárok tüzérségi elemei folyamatosan le voltak maradva, nem tudtak kellő hatékonysággal rendelkezésre állni - egyes esetekben ezért a támadóék sebességét csökkenteni kellett, hogy bevárják őket, más esetekben inkább hátra hagyták őket.
Említésre méltó még az, hogy nagyon egyenlőtlen volt a lőszerhasználat, az átlag ugyan 70 lövés volt per M109 az egész szárazföldi hadművelet alatt, de ezt felhúzták például a 1st Armored Division egységei, amelyek 130 lövést adtak le, esetükben pedig a lőszerkészletek utántöltése bizonyult kritikusan lassúnak.
Ezek a tapasztalatok alapján az AFAS-t átszervezték, amibe menet közben belerondított, hogy 1994-ben a folyékony hajítótöltetű lövegnek immár a harmadik prototípusa robbant fel, ami után úgy döntöttek, hogy akkor ezt most elengedik, és marad a B terv, vagyis a szilárd hajítótöltetes XM297. Az új elvárások közé tartozott, hogy a járműnek átszedett terepen is 45km/h, sík terepen pedig 67km/h-s sebességet kellett tudnia tartania. Csökkentették a kezelők létszámát három főre (sofőr, tüzér/irányzó illetve parancsnok), a lőszerkészletet és a tűzgyorsaságot pedig úgy lőtték be, hogy az igények szerint 3-6 percig legalább 10-12 lövés/perc kell tartható legyen. Egy hat XM2001-ből álló osztály így 15 tonnányi lövedéket küldhetne a célpontra kevesebb, mint 5 perc alatt. Csak mellékesen még hozzá kell tenni, hogy az XM2001 páncélzatát is erősebbnek "kérték", mint a Paladin-é volt.
Itt egy saját megjegyzés: számomra nagyon úgy tűnik, hogy az Öböl-háború borította ki ezt a képzeletbeli bilit, az ágyútüzérségtől azt várták el, amire a rakétatüzérség képes, csak persze kisebb lőtávon. Mintha a jövő háborúi az ilyen gőzhenger szerű támadásokról szólnának...
Aztán jött a kaszás, az ASM-et folyamatosan kurtították, az új Block III harckocsi és a nehéz lövészpáncélos kuka lett, a Crusader maradt az egyedüli eszköz az új alvázon. Jött Shinseki tábornok, akinek a Crusader légi szállíthatósága értelmezhetetlen volt, és sokkal könnyebb rendszert kívánt a Future Combat System keretében. A Crusader-t 2003-ban kaszálták el végleg, amikor az FCS program egyre látványosabb jövőképeket kezdett el fejtegetni... -
#91590
Rakéta póthajtás. -
#91589
Tegnap valamelyik cikkben én is úgy olvastam, hogy elég durván növeli a CEP-et a rakéta segédhajtás vagy mi a neve.
Itt van 3 példa, a két hosszabból csak az egyik segédhajtású és a * a kép alján
![]()
Vannak érdekességek ha már a méret szóba került, pl. a tengerészetnek szánt 155-ös LRLAP az 2,2 méter magas csak a "lövedék" elvileg. -
kiskorúbézoltán #91588 Elképzelhető, hogy igazuk is lesz és nem lesz számottevő, fiatal lánykoromban azzal még számolni kellett, hogy egy gránát festett vagy sem. A festett kicsit messzebb megy. Viszont a gyújtón rajtahagyott vagy levett kicsi, de masszív kupak miatt nem. Akkor nyilván számolni számolnak vele mint lőelemet módosító faktor, de harcászatilag nem.
A gránáttest hosszával, tömegével nagy távolság esetén nem nagyon játszhatnak szerintem. A huzaghossz ugye állandó, azt belövik a lehető legoptimálisabbra, a legkisebb töltettől a legnagyobb töltetig, a leglaposabb röppályától a legmeredekebbig. Gyanítom ezt a mai napig legalább részben tapasztaltok és kísérletek alapján, a számítások kiegészítéseképpen. Ugye ez a huzaghossz egy gránáthoz lesz optimális. Amint könnyebbet, nehezebbet, hosszabbat, rövidebbet szeretnél, előbb utóbb akadályba ütközik az egyszeri tervező. A gránát hossza nem véletlenül akkora amekkora. Ha a hosszabb ugyanolyan lenne akkor lenne hosszabb is. Több robbanyag, több repesz. Nem az anyaggal spórolva lesz egy gránát rövidebb.
Megkérdezhetem, hogy ez a gázgenerátoros szórás kisebb ez honnan származik? Nem ,mondom, hogy lehetetlen, de 10-15 éve még biztos, hogy nem ezt tanították, illetve ellent mond mindannak - a kevésnek - amit én tudok, vagy tudni vélek a dologról. A vákum megléte vagy nemléte önmagában semmit ne befolyásol a szóráson. Az a lőtávot befolyásolja.
Valahol értem, vagy legalábbis érteni vélem :D , a percekig fenntartható 10 lövés/percet, viszont jó lenne ismeri azt a harcászati elképzelést amiért ezt a tűzsűrűséget löveggel akarták elérni rakéta helyett. Az ágyúlövés olcsóbb mint a raketta, de vannak korlátai.
Mondjuk akik kitalálták nyilván nem csak a hasukra csaptak, az is biztos, hogy jól körberágták a témát mire erre jutottak. Kár, hogy az ilyen dolgok nem kerülnek nyilvánosság elé. Igazi csemege lenne.
-
JanáJ #91587 Szerintem örüljünk, hogy még eladták nekünk... :-( -
JanáJ #91586 Jogos, a töltésre nem gondoltam. Csak a kezelők képzéséhez nem láttam szükségét. Kb ezzel fejeződött be a 20 évvel ezelőtti vadász tender. :-) -
kiskorúbézoltán #91585 Nem gúla alakban nyomja a repeszeket, hanem mindenfelé, gömb alakban, a lövedék formája miatt többet, kevesebbet. Gúlának max azért láthatod, mert csak az tűnik fel ami a földbe csapódva felporzást okoz. Persze, lehullik majd minden darab, de időben és helyileg jobban szétszórva, csak az nem olyan látványos.
A külön mozgó szárnyak meg nem feltétlenül adnak nagyobb pontosságot, rakétáknál elég régóta használnak félig rögzített megoldásokat. Tervezni bonyolultabb, kivitelezni egyszerűbb és - ami a lényeg - messze megbízhatóbb.
Nem mellesleg az egyszerűbb, "faragott" szárnyak biztosan nagyobb kilövési sebességet viselnek el, mint a külön, esetleg elektromotorokkal mozgatott szárnyacskák. Utóbbiak egyetlen előnye a ballisztikailag jobb semleges helyzet. Legalábbis ezt gondolom. A fix megoldású asszimmetrikus, feltételezem, egyetlen dolgot tud csinálni, engedi vagy nem engedi a forgást. Egy nagy tengely egy nagy perselyben. Egyszerűbb, olcsóbb, megbízhatóbb, nyilván kis távolságvesztés benne van a dologban a semleges helyzet hiánya miatt.
Adatokban meg az igaz ami a nyilvánosságra kerülő szabályzatokban fellelhető. Azokkal a feltételekkel amik szintén szerepelnek bennük. Kb mint háztartási gépeknél a doboz hátulján lévő reklámduma és a használati utasítás közti néha lelombozó valóság. Vagy ha úgy ismerősebb, mint itt kitárgyaltátok párszor, mondjuk a légiharcrakéták prospektus szerinti fantasztikus hatótávolsága és a kegyetlen valóság. És akkor még nem említettük ugye, hogy néha a gyári adatokat se hozza egy egy cucc... Kb igaz minden területre. -
#91584
Retrospektíve az eddigi AMRAAM darab árak:
![]()
Persze ez azért némileg félrevezető, de a 2.7m$/db jól elhelyezi Magyarországot Norvégia, és Hollandia közzé az Amcsik geopolitikai térképén. -
#91583
Robbanó csónokakról ír a HiSutton, és bár tele van érdekességekkel, a leghajmeresztőbb talán amit a britek találtak ki. Ők 1941-ben elszenvedtek egy olasz robbanócsónak-támadást Krétán, amelyben súlyosan megrongálódott a HMS York nehézcirkáló (később további támadások érték a Luftwaffe részéről a partra futtatott hajót, amelyekben olyan súlyos károk érték, hogy felhagytak a kijavításával), illetve elsüllyedt egy tanker. A britek kezére került egy csónak, illetve a csónakokat irányító olasz tengerészek (a becsapódás előtt cirka 50 méterrel ugrottak le hátra felé). Az elgondolást átvették, de egy fokkal tovább léptek - valami elképesztő cirkuszi mutatvány szintre emelve a saját robbanó-csónakjukat egy Lanchester bombázó alá rögzítették, és az elképzelés szerint egyfajta torpedóként vetették volna be. A bombázó közvetlenül a cél közelébe viszi, ledobáskor ejtőernyőt nyitnak, majd rövid távon felgyorsulva a kormányos (aki végig a lélekvesztőben lenne!) kiugrik a becsapódás előtt a tengerbe. Pár tesztet végrehajtottak, de végül elvetették a bevetését...
![]()
-
#91582
A NASAMS teljesen kutya közönséges AMRAAM-okat használ. Mehet repülőgépre is, ha éppen oda kell, mehet NASAMS indítóba is, ha éppen oda kell. Ez igaz a gyakorló verzióra is. A gyakorló is kell a NASAMS-hoz, például a töltési folyamat gyakorlásához nem baj, ha nem az éles rakétákat cibálják folyamatosan...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.08.28. 10:29:09 -
JanáJ #91581 A CATM-120C a Griffekhez kellhet, vagy a NASAMS-hoz? Azt jól értem, hogy a Grifre és a NASAMS indítóba is mehetnek a rakéták? -
#91580
Szóval 500 millió dollár a rakéták és kiszolgáló eszközök, illetve szoftverek, plusz egy külön tétel lesz a NASAMS... -
#91579
de kíváncsi lennék, hogy az irányítóegység csökkenti-e számottevően a lőtávot.
Számottevően nem (legalábbis ezt állítják), de a légellenállás megnövekedése miatt valamennyire nyilván csökken az elérhető maximális lőtáv.
Amúgy az első kép jól szemléteti a nem prec lőtávnövelt cuccok problémáját. Kb a fele a töltet a normálhoz képest
Őőő... Csak akkor, ha ugyanakkora a gránáttest hossza. A lövedékek hossza ugyanis eltérhet és el is tér:
![]()
és önmagában a nagy lőtáv is jelentős szórást produkál, a rakétapóthajtás/gázgenerátor(?) meg még jobban növeli a szórást, tehát precíziós cucc nélkül istentelenül megnövelné a lőszerfelhasználást.
Én úgy tudom, hogy a gázgenerátoros (base bleed) gránátok szórása konkrétan kisebb, mint a hagyományosoké, mivel a röppályája stabilabb annak köszönhetően, hogy a fenekénél nem alakul ki vákuum.
Gondolom ez is oka lehetett, hogy nem erőltették annyira régebben a lőtáv növelését.
Ez egyébként tényleg érdekes kérdés, úgy tűnik az MLRS / HIMARS volt a hosszú lőtávra, az XM2001 Crusader-től "csak" 40km-es lőtávot vártak, ellenben akár percekig fenntartható 10 lövés / perc tűzgyorsaságot, amihez folyadékhűtéses csővel ellátott löveget kapott a jármű. A nagy tűzgyorsaság miatt a Crusader rendszer eleve két járművel számolt, az egyik volt az XM2001 önjáró löveg (48 tűzkész lőszerrel és a hozzájuk való hajítótöltetekkel), valamint a vele együtt mozgó XM2002 lőszerszállító jármű (amely 110 lőszert és a hozzájuk tartozó hajítótölteket szállítja, és 12 perc alatt automatikusan képes az XM2001-es lőszerkészletét teljesen pótolni).
![]()
A Crusader kapcsán az volt a probléma, hogy túl nehéznek ítélték meg (egy C-5A csak egy Crusader járműpárt tudott elvinni, egy C-17A pedig ugye a járműpárból csak egy járművet), márpedig ekkor már dúlt a könnyű harcjármű mánia, ahol az FCS program keretében egy könnyebb járművet is fejlesztettek volna (FCS NLOS). Mivel 11 milliárd dolláros programról volt szó, Donald Rumsfeld a RAH-66 Comanche-al együtt lelőtte, és mellesleg ekkor dőlt el az F-22A Raptor program leállítása is... -
#91578
Ha még nem lett volna...
The Government of Hungary has requested to buy one hundred and eighty (180) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM), and four (4) spare AIM-120C-7 AMRAAM guidance sections. Also included are four (4) spare AIM-120C-7 control sections, six (6) AMRAAM training missiles (CATM-120C), missile containers, classified software (for the AN/MPQ-64F1 Sentinel Radar requested by Hungary through Direct Commercial Sale), spare and repair parts, cryptographic and communication security devices, precision navigation equipment, other software, site surveys, weapons system equipment and computer software support, publications and technical documentation, common munitions and test equipment, repair and return services and equipment, personnel training and training equipment, integration support and test equipment, and U.S. Government and contractor, engineering, technical and logistics support services, and other related elements of logistical and program support. The total estimated cost is $500 million.
-
- A 89644-es hsz.-ben volt két GurKhan link
link1
link2
- Nem tudom sajna mi a hivatalos neve ennek a lőszernek ami gúla alakban nyomja a repeszeket.
- Csak tippeltem a külön mozgatható szárnyacskái miatt gondoltam.
Ezen az oldalon találtam meg elvileg koreai.
link
Ó mik vannak, a lőszer ellenintézkedésként "szecskát" is tud szórni (nem jut eszembe a neve)
![]()
Hát őőő 00CEP ??
![]()
Szárnyas sikló lőszert is fejlesztgetnek
![]()
----------------------------------------------------------------------
Az Izraeli állítólag, Better than 20 m CEP
link
----------------------------------------------------------------------
Az amcsi félére. a wikin 50, prosiban 30-at írnak, a fene tudja mi az igaz
pdf link
Na kiderült a turpisság, fejlesztési célkitűzés miatt van itt több szám
online pdf link 2010
online pdf link 2008
------------------------------------------------------------------------
A BAE Silver Bullet is 20méter
pdf link
BAE spéci nagy távolságra a Vulcano lőszer, az útfejlesztésű ERCA lövegekhez, 100+km-er, 5m CEP
pdf link
--------------------------------------------------------------------------
+1
2015-ös tüzérségi összefoglaló
ISSUU link
Az Excaliburról is 2005-ös friss ropogós :)
online pdf link -
#91576
-
#91575
Erdogan ilyen gépeket venne az F35-ösök helyett.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2019.08.27. 22:41:39 -
kiskorúbézoltán #91574 "itt az amcsik 100-at oroszok 80-at mondanak"
Őőőő… mire? Vagy mi van?
Igen, kb így képzeltem el, a cucc működését, a videóból nem t'om mennyire jön le, de gyanítom, hogy a semleges helyzetet folyamatos forgással oldja meg. Ami viszont eszegeti a sebességét a lövedéknek. Kérdés mennyire.
A srapnel teljesen más.
A legalsó mitől precízebb? -
#89644 itt az amcsik 100-at oroszok 80-at mondanak.
Melyik fél milyen precíziós olcsó lőszert tud fejleszteni az a kérdés inkább.
M1156 Precision Guidance Kit
wiki gf link
A legalsó ábra valószínűleg még precízebb, de bonyolultabb is.
Ez a fix szárnyas csak tippelek, valószínűleg egy irányba szimmetrikus, mint egy kis repülőgép volna az elején ha elfordul egy 45°-ot jobbra akkor arrafelé kanyarodik, ha átfordul 180°-ot akkor kicsit még süllyedni is tud valószínűleg rövidítve a lő távot.
Puhatestűekre még a levegőben eldetonál, srapnel.
Itt az Izraeli
-
kiskorúbézoltán #91572 A legalsó kép, a kínai feliratos az más cucc? Ott a szárnyak - ránézésre - tudnak mozogni, az M1156 meg ugye fix, azt írja. Előbbi egyértelműbb, utóbbira max tippem van, hogy működik, de kíváncsi lennék, hogy az irányítóegység csökkenti-e számottevően a lőtávot.
Amúgy az első kép jól szemléteti a nem prec lőtávnövelt cuccok problémáját. Kb a fele a töltet a normálhoz képest és önmagában a nagy lőtáv is jelentős szórást produkál, a rakétapóthajtás/gázgenerátor(?) meg még jobban növeli a szórást, tehát precíziós cucc nélkül istentelenül megnövelné a lőszerfelhasználást.
Gondolom ez is oka lehetett, hogy nem erőltették annyira régebben a lőtáv növelését.
Az amerikaiak piszkosul el fognak húzni szerintem földi cuccok terén is. -
#91571
Kicsit le vagyok maradva, a Csehek még 22.-én bejelentették, hogy nyolc darab AH-1Z Viper és négy UH-1Y Venom helikoptert vásárolnak a kiképzéssel, pótalkatrészekkel, földi kiszolgáló rendszerekkel illetve fegyverzettel együtt 622 millió dollárért.
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.08.27. 19:12:16 -
kiskorúbézoltán #91570 Akkor nyilván én értettem félre valamit. -
#91569
Akkor itt tényleg félreértés van, én nem írtam azt, hogy a több lövedék egyszerre becsapódásnál a precíziós gránát kellene. A 70km-es lőtávot a XM1113 gránáttal akarják elérni, ez alaphangon nem precíziós, de a gyújtója helyére lehet ennek is az M1156 GPS kitet betekerni, ezzel pedig precíziós gránáttá varázsolni.
Ez az XM1113:
![]()
Ez pedig az M1156:
![]()
![]()
![]()
-
JanáJ #91568 Akkor az én utolsó kommentem hülyeség? -
JanáJ #91567 Ezt most mire írod?
Én azt feltételezem, hogy ha egy löveg teszem azt ellő sima malaccal 30km-re még értékelhetően, akkor egyszerre becsapódós játékot mondjuk csak 25km-re. Ezt viszont - jelenleg még drágán - ki lehet tolni mondjuk még 10-20 km-rel ha okosítunk a malacon. -
kiskorúbézoltán #91566 Csak annyiban furcsálltam a dolgot, hogy az egyszerre csapódásnak és a prec lövedékeknek nem sok közük van egymáshoz. Az egyikből nem következik feltétlenül a másik. Lőtáv szerint meg... Igazából azt gondolom, hogy a lőtáv vége felé szűkül be annyira az ablak, hogy egyre kevésbé lehet a többecsapódásos dolgot megcsinálni. A prec cuccoknál meg ugye ahogy nől a lőtáv, úgy lesz egyre nagyobb az előnye a hagyományoshoz képest.
Persze, lehet hogy én látom rosszul a dolgot. -
#91565
Holland Apache mélyrepülésben:
![]()
Az első brazil Gripen első tesztrepülése:
![]()
-
#91564
Ahogy Savaz is írta, ugyanarról beszélünk, szóval nem értem mi a problémád. A 40-50km-es lőtáv?
BTW én úgy tudom, hogy max. 6 lövedékes salvót tudnak osztani, például az Archer, csak persze kérdés, hogy milyen lőtávra...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.08.27. 09:46:16 -
#91563
Ok, csak ez a mostani helyzet. Kérdés hogy mondjuk egy csoportosulást/hk szakaszt/stb mivel könnyebb lekapni. A városi harc is inkább a prec felé húz. Csak szerintem itt nem lesznek olyan árlenyomó mennyiségek, mint a A2G cuccoknál.
De, lesznek, az Excalibur ugye még mindig 50 ezer dollár körüli, az M1156-al "okosított" sima malac viszont csak 11 ezer dollár. Ez már olyan kategória, ahol az MQ-9 + Hellfire sem rúg labdába ár/érték arányban, szóval pont, hogy jobban megéri már erre mozdulni...
De erre ott az MLRS. Nem?
A GLSDB is MLRS indítású, az M30/M31 precíziós rakétákhoz képest a GLSDB előnye, hogy manőverezni tud, tehát még azt is megszabhatod, hogy melyik irányból csapódjon be. Egy domb túloldalán, fedésben lévő célpontra is ráküldheted, ami ellen az M31 nem igazán lenne hatásos... -
savaz #91562 Mondjuk, ha Ahmedre és a kecskéire lövöldöznek csak, akkor mindez értelmetlen. Mondjuk ha Ahmed sem hülye, igyekszik az erőöszpontosítását minnél közelebb vinni a célponthoz, mert akkor a nagyvasak már nem játtszanak. De sok olyan videó van, ahol rálőnek a katonákra, a szemközti hegyoldalból, ám azok nem indulnak bőszen hegyet mászni, hogy minden sziklát átnézzenek, csak nagyjából bemérik a helyét aztán jölet a CAS vagy egy két gránát. Na ez a mai valóság, ám semmi nem garantálja, hogy a jövő is ilyen lesz.
A jövőt sokkal inkább az Ukrán harcok mutatják. Rádiófelterítés, drónok, aztán indul a smercsből a sorozat. -
savaz #91561 Azért ez nagyban függ az ellenféltől, a harc intenzitásától és az alkalmazott metódustól is.
A klasszikus példa beásott lövészzászlóalj roham előtti puhítása. A cél kb 100-150 lövészgödör és fedezék egy 100x500 méteres területen szétszórva. Az ellenség a területen mászkál, főz , vagy fedezékben alszik stb. Ilyen esetben az adott területet kell csövenként 10-15 malaccal megszórni, hogy a szabadban császkálókat elintézzék és a lövészgödrök nagy részét is átrendezzék. Az sokat számítana ha 70+ km-ről is eltalálnák az ellenállási vonalat (nem előtte vagy utána szántanának néhány száz méterre). Ide szvsz. méteres pontosságú lézeres irányítás értelmetlen. A GPS-es lőszereket elvileg fel lehet valahogy programozni hogy egyenletesen beterítsék a területet.
További példák: támadó harckocsi zászlóalj, védelemben beásott HK zászlóalj stb. (esetleg 2-300mobiltelefon alakzatban mozog a front felé, amit 100 m-es pontossággal tud bemérni a rádiófelderítés).
A célpont számának csökkenésével és annak értékének növekedésével egyre inkább értelmet nyer az irányított lövedék. 6 db Pz-2000 ellen már megérné, ha valaki rá tud lézerezni mind a 6-ra az ütegből. Kérdés,mekkora területen szóródnak szét éles harchelyzetben? Pontcélokra (irányítási pontok, rádiók, épületek etc szintén megéri.
Mozgó harckocsikra is lehet lézeres irányítással lőni, ha valaki be tudja őket célozni egyenként, de ez szerintem nem elég hatékony, oda megint inkább területtűz, vagy valamilyen önirányító lövedék kell.
A modern harc 22-es csapdája, hogy a hatékonysághoz erőöszpontosítás kell, azt viszont a tüzérség nagyon könnyen letarolja, ha sikerül felderíteni. -
JanáJ #91560 Szerintem ugyan arrol beszeltek. A kulonbozo iveken repulo malacok egyszerre becsapodasat is kitolhatja az okos malac, nem csak az egyes loveseket. Nyilvan ez megy vegfazis iranyitas nelkul is, csak nem olyan messze. -
kiskorúbézoltán #91559 Igen, én legalábbis ezt értem alatta.
Mondjuk a 2.vh-s dolog nekem új, nem tudtam, hogy már akkor is alkalmazták.
Ma már ezt csövenként 3 gránáttal is tudják a modern cuccok, persze automata töltővel meg irányzással. -
savaz #91558 Elvileg ezt az egyszerre becsapodast mar a 2.VH-ban is alkalmaztak. A lenyeg az, hogy egy tuzcsapasban az elso sorozat a legpusztitobb, utana mar fedezekbe ugranak a nepek.
A gyakorlat az volt, hogy lottek a ceplontra egyet magas roppalyaval, majd gyorsan ujratoltottek es alacsony roppalyaval ugyanoda lottek masodszor. Ha eleg gyorsak voltak, akkor a ket sorozat kb egyszerre ert oda. Tehat az elso korben nem 6 malac ment, hanem 12.
Errol beszelunk? -
kiskorúbézoltán #91557 Vagy nem egyről beszélünk vagy nem érted az egyszerre becsapódásnak a lényegét. Vagy én nem értem. :D -
MLRS, mint inditó ?
Mert szerintem az max egy pontos fegyó, de se röppályát, se becsapódási szöget, irányt nem tud változtatni.
SDB túlzással olyan, mint egy kis szárnyas drón, a célpont lehet egy alagút bejárata egy hegy túloldalán 180°-ban is akár odamanőverez, cserébe nem túl gyors a légelhárítás kiszúrhatja.
