93199
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • SZUsszan
    #90016
    Fegyvergyártás a közelkeleten
  • ximix #90015
    F-105 Thunderchief MiG Killers of the Vietnam War
    link

    F-16 20mm Gatling Gun System
    link

    20 mm Phalanx Close-in Weapon System (CIWS)
    link

    Results from Air Force Investigation into 20mm Case Neck Separation
    link

    Vagy te a M163 légvédelmi lánctalpasos Vulkánra gondolsz ?


    Operator's Manual (crew) for Gun, Air Defense Artillery, Towed
    link

    Operator's manual (crew) for gun, air defense artillery, self-propelled
    link

    XM163 VULCAN AIR DEFENSE SYSTEM
    link

    1977-es Airdefence Magazin
    link
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.02.21. 14:40:37
  • ximix #90014
    A második bekezdésnél tesztelgetnek különböző csöveket, így egy sorozat függhet a csőtől is, nem tudom szerelték e több féle csővel.


    - m61a1 and m61a2 automatic gun - Navy BMR
    link

    Ez a tengerészeti változat pdf-ből van



    - Weight Reduction Study on the 20MM, M61A1, Vulcan Gun Barrel - DTIC
    link


    - M61A1/M61A2 20mm Gatling Gun
    link
    Average recoil force
    @ 4,000 shots per minute ---- 2,133 pounds (9.4 kN)
    @ 6,000 shots per minute ---- 3,200 pounds (14.2 kN)

    6000lövés/percnél majd 1,5tonna a "hátrarúgása"

    - M61A1 GUN INSTALLATION
    link
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.02.21. 14:18:53
  • JanáJ
    #90013
    Ez így elég fájósnak tűnik amerikai részről is.

    @F-21: Lehet hogy ezzel járnának a legjobban.
  • [NST]Cifu
    #90012
    Ha pedig hír volt az Aero India 2019, a Lockheed egy érdekes megoldással állt elő: az F-16 Block 70 továbbfejlesztését a Tata-val való együttműködéssel ajánlják fel a továbbvitt MMRCA tenderre az indiai légierőnek, F-21 jelöléssel, Indiai gyártással...

  • [NST]Cifu
    #90011
    Hát elég sokmindent....

    -Alp Aviation, sárkányszerkezet, futómű és F135 hajtóműelemek, közte titániumból készült rotorlapátokat.
    -Ayesas, ők szállítják egyedül az irányított rakéták adatkapcsolati egységét, illetve a pilótafülke kijelzőjét.
    -Fokker Elmo, ők gyártják az F-35 elektromos kábelhálózatának 40%-át.
    -Havelsan, az F-35 kiképzőrendszerét szállítják, illetve ők építik (építenék) ki az F-35 törökországba tervezett karbantartó- és javító-központját.
    -Kale Aerospace, sárkányszerkezeti elemek, futóműelemek és az F135 hajtómű egyes gyártáshoz szükséges elemeit.
    -Turkish Aerospace Industries (TAI), sárkányszerkezet kompozit elemek, közte a fegyvertér ajtói és a beömlőnyílást, valamint a levegő-föld függesztő pilonok jelentős részét.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.21. 10:06:04
  • [NST]Cifu
    #90010
    Nem tudok róla, de szerintem létezhet. A Phalanx tűzgyorsaságát emiatt vették vissza először 3000 lövés/percre, majd a Block 1 után emelték 4500 lövés per percre. A Block 0 esetében biztosan lehetséges a folyamatos tűzcsapás a tárban lévő lőszermennyiség erejéig (989 lőszer, cirka 20 másodperc).
  • [NST]Cifu
    #90009
    Ne kelljen használni. Lehetőleg soha.

    De a képességek terén a környező országokhoz képest mindenképpen jelentős minőségi ugrás.
  • JanáJ
    #90008
    Azt lehet tudni, hogy mi az amit a törökök gyártanak a Villámba? Meg oldható máshonnan?
  • molnibalage83
    #90007
    Az M61 Vulcannal leadható sorozat hosszára van elvi korlát megadva?
  • steweee
    #90006
    hali mindenki

    pár éve biztosan nem jártam erre

    nem vitaindítónak szánom a kérdésemet, csak kiváncsi vagyok ki mit mond

    a magyar haderő fejlesztés jópár éve napirenden volt. még emléxem rá, hogy anno én azt mondtam hogy semmire nem elég a magyar honvédség

    most új szelek fújnak. ki mit gondol, a beszerzések és fejlesztések mikor és mire lesznek elegek, ha neadjisten úgy alakulna hogy használni is kell ?
  • [NST]Cifu
    #90005
    Trump által aláírt katonai támogatási szöveg elég érdekes megfogalmazásban, de blokkolja az F-35 és más katonai rendszerek Törökországba való exportálását. Ugyebár lassan egy éve megy a kötélhúzás, mióta a törökök megrendelték az Sz-400-as légvédelmi rendszert az oroszoktól...
  • [NST]Cifu
    #90004
    Egyenlőre csak egy makett, de annak érdekes: Kínai nehéz lövészpáncélos a VT-4 export-harckocsi (kb. egy érdekes vargabetű, a Pakisztánnak fejlesztett MBT3000 folyománya, ami egy T-72 szerű származék, de már alig emlékeztet az eredetire) alvázán. A torony kb. BMP-3 szintű (olvasd: ZBD-04 torony, 1x 100mm huzagoltcsövű löveg, 1x 30mm-es gépágyú és 1x 7.62mm-es géppuska), és ami az érdekes - a test végén két kifordítható állványon két távirányított fegyvertorony, talán 20mm-es gépágyúkkal vagy 12.7mm-es nehézgéppuskákkal.





  • [NST]Cifu
    #90003
    Most zajlik az Aero India 2019, azért kemény, hogy pl. az IAF twitterén még csak meg sem említették a balesetet...
  • [NST]Cifu
    #90002
    Érdekes nézőpontok, szó se róla, de a furcsa pont az, hogy gyakorlatilag az jön le belőle, hogy például a francia korabeli harckocsik tényleg jobbak voltak nála, sőt, néhány brit harckocsi is...
  • RatBaG #90001
  • molnibalage83
    #90000
  • qtab986
    #89999
    Kijavították.
  • molnibalage83
    #89998
    Ezt majd a HTKA-ra is beposztolom, ha lejár a ban, hátha valakit érdekel ez a technológiai vonatkozása a dolognak, ez is az evolúció része.
  • [NST]Cifu
    #89997
    Jaaa.... Így már megvan, valamiért a PRD nem esett le... :)
  • Ninju
    #89996
    Nemnem. :)
    Meséltem is róla neked korábban. Azt nem tudom, hogy a repülőtéren kívül is használták e. Gondolom egy normális bőrkabát is megállította volna.
  • molnibalage83
    #89995
    Pontosan erről beszélek. Nem kell INS a rakétába, ha a rávezető állomás követi a rakétát és a célt is. Erre képes volt a összes nem ESA radaros SAM, csak cserébe vagy kurva szűken láttak bármit is (SA-2/3) vagy iszonyat bonyás antenna rendszere volt, lásd Krug és Osza.

    Aztán jött az ESA és problem solved.

    Csakhogy az AWG-9 mecha legyezésű volt ('60-as évek...) és az első ESA radar 2000-ben került jenki vadászgépre. Viszont előtte is volt ARH. ---> INS a rakétába, ami tudta, hogy merre jár indításhoz képest, így a vadászgép tojt rá, hogy merre jár a rakéta. Az magát vitte a cél közelébe úgy, hogy vagy kapott elfogási pont számításhoz updatet vagy nem. A vadászgép küldte az MCG-vel, hogy az célpont hol van az indításhoz képest. Ebből a rakéta számolja az elfogási pontot.

    Tehát az, hogy mecha legyezésű a vadászgép radar még drágábbá tette a rakétát, viszont anélkül is eszméletlen lőtáv érhető el, hogy követnéd a rakétát is.

    Tudnék erre egy tök jó szembekötős analógiát mondani. :)

    Nekem ez jön le. Itt írt INS-ről. Meg itt is.

    Azt sem baj, ha 1 perc után 0,5 km-et téved, ez bőven elég ahhoz, hogy a rakéta jó irányba repüljön és megfelelő irányban legyezzen majd a radarjával.

    Ez is beleférhetett volna a HTÖ-be, de majd updatelem egyszer. Az angolba benne lesz már. Látható, hogy ez igen fontos filozófiaibeli difi, hogy hova teszi az ember az "intelligenciát".

    Nem kell befogni indítás előtt a célt. Ha képes lenne rá az AIM-54 200 km-ről, akkor nem kéne sem TWS mód, sem MCG...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.02.19. 12:35:27
  • Hpasp #89994
    Érdekes, és a számomra azért gyanús a dolog, mert léraknál egyáltalán nem volt INS a hidegháború végéig.

    Dvina/Volhov/Nyeva parancsközlő távirányítású, mechanikusan legyezte a nyalábot, és követte a célt és a rakétákat is.
    KRUG/Osza/Nike parancsközlő távirányítású, külön antenna rendszeren követte a célt, és a rakétákat.
    Vega/KUB/Hawk félaktív, a rakéta (alap esetben) az indító állványon elfogta a célt.
    Patriot PAC-1/-2/Sz-300 TWM, PESA antenna tűnyalábjai követik a célt és a rakétákat is.

    hidegháború után

    Patriot PAC-3/NASAMS AMRAAM aktív önrávezetés, biztosan van MCG parancs, ezek a rakéták indítás után fogják el a célt.

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.19. 12:10:12
  • molnibalage83
    #89993
    Nem, nem fogta be. Fizikai képtelenség lett volna 204 km-ről bármi ellen. A AWG-9 örült, ha látott CM-eket 200 km-ről.

    A rakéta helyzetét annak INS-e adja meg tudtommal. A rakéta tudja, hogy az indítási pontjához képest hol van. A vadászgép meg MCG-vel küldi utána, hogy a célpont hol van. Így vezeti célra a rakéta SAJÁT magát. A vadászgépnek nem kell tudnia, hogy hol van a rakétája, amit nem is tudhatott. Az ARH + ESA 2000-ig ne létezett az USA vadászgépein, akkor kapta meg az első F-15C, de az még nem volt az igazi. Lásd F-15 könyvem. Az SH volt az első igazi jó ESA radaros vadász, amin volt ARH AAM.
  • [NST]Cifu
    #89992
    Műanyagmagvas PRD? Az valami gyakorlólőszer volt? :D
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.19. 11:31:29
  • [NST]Cifu
    #89991
    Nem feltétlen kell a vadászgépen legyen az a radar. Pl. egy AWACS vagy újabban akár földi / tengeri radartól is jöhet a célinformáció, amit adatkapcsolattal az indító jármű továbbít MCG-ként.
  • Hpasp #89990
    Talán mert nem volt aktív radaros önirányítású rakéta akkoriban, kivéve a Tomcat-et. (gondolom ott indítás előtt elfogta a célt a rakéta feje)

    Az aktív önirányítású rakétának az indítás - és jelentős idejű passzív repülés után kell követésbe vennie a célt, egy viszonylag kis teljesítményű lokátorral. (miközben a cél akár manőverezik)
    Erre való az MCG, ami esetleges forduló parancsokon kívül, megmondja a rakéta lokátorának, hogy merre keressen, illetve mekkora doppler közelítési sebességgel találja meg a célt. Ehhez viszont tudni kellene a rakéta repülési paramétereit is, a célhoz képest.
  • [NST]Cifu
    #89989
    Ezzel az erővel az ESSM Mk.2 vagy akár az SM-6 is mehetne oda booster fokozat nélkül... :)
  • Ninju
    #89988
    Bocsánat, de volt műanyagmagvas PRD is.
  • molnibalage83
    #89987
    A vadászgépek radarja soha nem követi a saját légiharc-rakétát, legalábbis a mecha legyezés korában egészen biztosan nem. Az F-14 HVA célponoknál sokkal kisebbre indított 204 km távolságból rakétát. A mecha legyezéssel a célokat követte a radar és a lofoló rakétát fizikailag lehetetlen lett volna. Ma ESA radarokkal menne, de miért tennék, ha anélkü is lehetséges?

    Legalábbis tudtommal.

    Azért van INS rajtuk, mert 1-4 perces repidő alatt nem halmoz fel annyi hibát, hogy az befolyásolja a rávezetést, kellő pontossággal tudja a rakéta, hogy az indítás óta merre haladt, nem kell követnie azt a vadászgépnek. A rakéta vissza képes sugározni saját helyzetét, egy darabig.

    Ha képes egy AAM/SAM nagy távon kommunikálni, akkor persze nem kell INS a rakétában elvi szinten, mert a rávezető állomás tudja, hogy hol vannak. Az Sz-300/Patriot rakétában van INS?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.02.19. 11:04:20
  • molnibalage83
    #89986
    HVA célpontok radarkm-je orbitálisan nagy. Amikor 1 m2-es célokra adnak meg SH esetén 150 km-es távot (zavarás mentesen), akkor úgy érzem, hogy ez nem faktor annyira.
  • JanáJ
    #89985
    Szerintem nem feltétlenül. Távolodó cél ellen azért nagyban növelné a találat esélyét.
  • Hpasp #89984
    Számomra kérdéses, hogy a vadász lokátora 200km távolságban tudja-e elég pontosan követni a célt és az AMRAAM-ER-t, ahhoz hogy elég pontos MCG-t tudjon neki adni.
    Technikailag persze lehetséges, csak nagyon nagy átmérőjű antenna kell hozzá.
  • millerius
    #89983
    Ehhez min 220-230km-es stabil detektálási távolságú fedélzeti radar kell hogy 200-ról már indítható legyen, különben kissé nehezen lenne kihasználható. Melyik vadászgépen van ilyen jelenleg?
  • JanáJ
    #89982
    Nem volt igazam a hőbörgéssel. A videon a kerekét lőtte a rendőr a kocsinak, ezért nem volt még egy üveg sérülés sem a kocsin. Nekem valami olyan rémlik, hogy azt kell lőniük, még ha ez így hülyeség is. A tanulság hogy kb semmi nem látszik még a videón sem.
  • molnibalage83
    #89981
    Egy papíron hi-tech rombolón II. vh-s jellegű löveg.
    Lol...
  • [NST]Cifu
    #89980
    Két külön téma. Az egyik a katonai, a másik a rendőri felhasználás. A Szentpétervári és Genfi egyezmény a katonai felhasználásra vonatkozik, a civil és rendőri felhasználást nem befolyásolja.

    A hazai rendőrségnél jó pár éve még csak FMJ lőszer volt, gondok is adódtak belőle tizenéve volt a (ha jól rémlik) OTP-s bankrabló eset, ahol a rendőr MP5-öséből a lövedék a bankrabló mögött álló civilt talált el.

    Egyébként a Szentpétervári és Genfi egyezmény ma is él, az USA csak kiskapukat használva (önvédelmi, és nem harci fegyvernek tekintve) a maroklőfegyvereknél mozdult el a gombásodó lőszerek felé...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.19. 10:41:46
  • aksurv2
    #89979
    HP lőszer nem tiltott. Az USA szt fog rendszersiteni az M17/18 hoz.
    az eredeti norma szoveg
    tilos nevezetesen szükségtelen bajokat okozó fegyvereket, lövedékeket vagy anyagokat alkalmazni;
    A ratifikalo magyar 1913 jogszabalyba kerult bele a konkrét tilalom

    Nyilatkozat oly golyók alkalmazásának tilalmáról, amelyek az emberi testben könnyen szétmennek vagy ellapulnak.
  • [NST]Cifu
    #89978
    Megvan az első fotó a Zumwalt-ról, ahogy rá került a két 30mm-es Mk.46 gépágyú. Ez volt ugye a legutóbbi "vargabetű", mivel eredetileg 57mm-es Mk.110 hármas rendeltetésű (hajó/szárazföldi és légi célok elleni, illetve CIWS feladatkörű) gépágyúk helyett az Mk.46 lett beépítve. Az Mk.46 kb. minden szempontból elmarad az Mk.110-től, először is sokkal kisebb a pusztító ereje, a hatótávolsága, de még a tűzgyorsasága is (200 vs. 220), plusz az Mk.46 nincs a hajó tűzvezető rendszerébe integrálva, a felépítményre helyezett "házban" ül a gépágyú kezelője, aki kézi irányzással vezérli a gépágyút (így az Mk.46 csak felszíni célok ellen bevethető reálisan). A "ház" miatt a hajó felépítményének lopakodó jellege is sérült természetesen...


  • molnibalage83
    #89977
    A normandiai ejés bevetésen tapasztalt lábzsák vesztésekről van valami jó link? Mennyire volt az akkor új és mennyire volt általános? A BoB újranézése közben jutott eszembe...