94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • molnibalage83
    #91641
    Viszont említi, hogy szárazföldi bázisú, 350 tengeri mérföldes (650km) hatótávolságú (!) precíziós tüzérségi csapásra kell képesnek lenniük. Ezt reálisan csak rakétatüzérséggel lehet, mégpedig ilyen nincs az Egyesült Államok arzenáljában, még az MGM-140 ATACMS is csak ~300km-es hatótávolságú. Ez az Iszkander-M kategóriája...

    Ez már a hülyeség csúcsa.

    1. Tüzérségi. Minek...? 650 km-re nem ad az ember CAS-t, stratégiai és statikus célokat lő az ember ekkora távolságból.
    2. Ekkora távolságban erre képesek tengók, hajók és a USAF is Tomahawkot indítani vagy más CM-et pl. JASSM.

    Ok, egy 650 km hatótávolságú BM-et nehéz lelőni, de bakker mibe kerül az? És minek kell a US Army-nak?
    A pénzkidobás magasiskolája az, amit ezek összehoznak a haderőnemi faszméregetés közben.
  • JanáJ
    #91640
    Az már csak a haderőnemek hülyesége. Hátha kapnak egy atyai pofont a kongresszustól, hogy mindenki a saját homokozójában játszon. Én arra célzok, hogy míg picit drága M1-el, meg B1-el terrorisztákat vadászni, meg porfészkeket demokratizálni, addig le lehet vele darálni a világ 2/3-át. Ellenben a - talán legkeményebb és elit - bőrnyakúak partra már kb sehol nem tudnak szállni elfogadható veszteségek mellett, de irakba meg a többi helyre ugyan úgy mennek a vékony bőrű "vackaikkal". Nyilván beszántani nem lehet őket, meg nem is szabad, de kb olyanok mint a légidesszantosok, hogy egy elite mini hadsereg.

    Nem a nemrég felmondott szerződés miatt nem volt ilyen távolságú fegyverük. Meg mondjuk szükségük se nagyon volt rá. Most meg már csak akarat kérdése.
  • [NST]Cifu
    #91639
    Apró probléma: a légideszant a US ARMY külön egység-besorolása, talán éppen ezért "támadták" a tengerészgyalogság dedikált légi szállítású koncepcióját (figyeljük meg: merevszárnyú szállítógép nélkül!), mert az a hadsereg terepe. Azé a hadseregé, aki egyre inkább akar egy könnyű légiszállítású egységet, lásd könnyű harckocsi-program (Mobile Protected Firepower, MPF). Amely alapvetően azt a célt szolgálja, amit eddig az USMC "taposott ki". Ciki. Egymás lábára léptek...

    Berger kihangsúlyozta, hogy nem fél alapjaiból átrajzolni az USMC programjait, hogy az új kihívásoknak megfeleljenek, és a "Force Design" az elsődleges célja. Ez mit jelenthet? Először is feltehetően a jelenleg futó programok felülvizsgálatát. Az F-35B-t én nem félteném, egyfelől túl erős a lobby mögötte, másfelől bármiféle igény is van az USMC változásaihoz, a vadászbombázók iránti igény adott marad. A nagy hajókat túl könnyű célpontnak tartja, mivel rövid távú megoldásokat akar, én valami ilyasmire számítanék, mint például az LCS-ek kvázi mini-partraszálló hajóként használata, mondjuk század szintű egységeket szállítva. Vagy hasonló szintű megoldások, újonnan gyártva. Az ACV (BAe-Iveco SuperAV) is érdekes kérdés, hiszen csak dokkal rendelkező hajóról indulhat. Viszont továbbra is elvárás a partraszálló képesség biztosítása, ahhoz pedig új jármű kell. Szóval az ACV is marad szerintem. Meglehet, hogy az US ARMY MPF programjába becsatlakozik...

    Viszont említi, hogy szárazföldi bázisú, 350 tengeri mérföldes (650km) hatótávolságú (!) precíziós tüzérségi csapásra kell képesnek lenniük. Ezt reálisan csak rakétatüzérséggel lehet, mégpedig ilyen nincs az Egyesült Államok arzenáljában, még az MGM-140 ATACMS is csak ~300km-es hatótávolságú. Ez az Iszkander-M kategóriája...
  • JanáJ
    #91638
    Én személy szerint kedvelem őket, de egyre kevesebb értelmét látom a partraszállósdinak. Szerintem olyanok mint a légidesszant, hogy a képesség itt-ott lehet jó, de csak erre támaszkodni nem lehet, mert olyan - ember - áldozatokat követel, amit már rég nem hajlandóak megfizetni érte. Miközben az úszó képes vackaikkal mennek minden háborúban sima bokorugróként. Mi a megoldás? Költsünk rá még több pénzt. :-)
  • Hpasp #91637


    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.09.08. 18:53:33
  • [NST]Cifu
    #91636
    Az USMC átalakulás küszöbén?



    Az Amerikai Tengerészgyalogság (USMC) jelenlegi vezetője 4 csillagos tábornokként David Berger. Nemrég (új vezetőként szokás szerint) kiadta a kvázi vízióját, hogy mi a tengerészgyalogság adott helyzete és mi lesz a jövője. Azzal kezdte, hogy a Tengerészgyalogság feladata hosszú ideje az, hogy a Haditengerészet (US NAVY) kvázi partraszálló erőjeként "rárúgja" az ajtót a potenciális háborús zónában az ellenségre, kialakítson egy stabil bázist, majd a helyzettől függően vagy maguk folytatják a hadműveletet (gyengébb ellenfél ellen), vagy felvonulási terepet biztosít a Szárazföldi Hadsereg (US ARMY) számára (komolyabb ellenfél ellen). Az USMC ennek a feladatnak rendelte alá felépítését, fegyverzetét, felszerelését.

    Az USMC jelenleg alaphelyzetben a Marine Expeditionary Unit (MEU)-ra épül, aminek három alapra építkezik: a szárazföldi, a légi és a logisztikai elemekre. A MEU pedig normál helyzetben egy-egy LHA (helikopter-hordozó partraszálló hajó), LPD (kétéltű dokkal bíró partraszálló hajó helikopter-leszállóhellyel / egységgel) és LSD (csak dokkal bíró partraszálló hajó) egységből áll. Átlagosan 2200 tengerészgyalogosból áll, amely főleg könnyen páncélozott járművekre (AAAV, LAV-25, HMMWV, stb.) és négy harckocsira, 4-6db AH-1Z harci helikopterre, 12db MV-22 Osprey billenőrotoros gépre, 4db CH-53E/K nehéz szállító helikopterre, 6db AV-8B vagy F-35B vadászbombázóra és hat vontatott M777A2 ágyútarackra támaszkodik. Az USMC "betonalapja" gyakorlatilag az, hogy 38 partraszállásra szolgáló hadihajóra tart igényt, amit az US NAVY-nek kell biztosítania ahhoz, hogy az USMC el tudja látni a fent leírt feladatát.



    Na most Berger most azt írja, hogy ez a felépítés veszélyes, és a jövőben nem fognak erre a 38 hajós igényre hivatkozni. Nem részletezi a miértet, de nem nehéz rájönni, miért szükséges a váltás: ugyanis immár szinte minden jött-ment fegyveres csoport hozzáférhet fejlett hajó elleni robotrepülőgépekhez. Elég ugye a Houti felkelők Jemen partvidékén végrehajtott támadásokra gondolni, amelyben többek között a HSV-2 Swift is támadást szenvedett el (ekkor éppen Egyesült Arab Emírségek zászlaja alatt hajózva vitt ellátmányt a Szaudi-vezetésű koalíciós erőknek). Érdekes mondjuk az időzítés, hiszen több, mint tíz éve annak, hogy nem egy kvázi fegyvertelen hajót, hanem egyenesen az izraeli haditengerészet egyik modern fregattját, az INS Hanit-ot érte támadás egy Hezbollah által indított kínai (iráni) eredeti robotrepülőgéppel ( Erről itt egy nagyon jó kis elemzés, a lényeg az, hogy a C-802 / Noor hajó elleni rakéta elképesztő bal- (vagy jó-, függően attól, honnan nézzük) szerencsének köszönhetően a helikopterhangár mögötti darut találta el, és fogta fel a robbanás erejét).


    A USS America LHA egység F-35B, MV-22 és AH-1Z gépekkel


    Személyes megjegyzés: feltehetően az USMC első válasza erre a USS America volt, egy olyan LHA változat, amelynek nincs kétéltű dokkja, és a partraszállást teljes egészében levegőből oldják meg MH-22 Osprey és CH-53K szállítógépekkel, potenciálisan kellő távolságra ahhoz, hogy a partról vagy a part közeléből indított hajó elleni rakéták hatótávolságának határán vagy azon túl legyenek (ie.: ez azért legalább 100-150 km-es távolságot jelent, ami messze nagyobb, mint az általánosan elvárt kétéltű partraszállási távolság). Az amerikai törvényhozás ezt elkaszálta, mondván, az USMC-nek a feladatának ellátásához kell a kétéltű járművekhez szükséges dokk, és így a hajóosztály első két egysége még az eredeti kiépítésben, a harmadiktól kezdődően viszont már dokkal (és ezzel csökkentett méretű helikopter-hangárral) bír majd. Csakhogy ugyebár az LHA is "szenved" a veszélyeztettségtől, tehát nem nyújt valódi megoldást a további problémáktól, mint a hajó elleni ballisztikus rakéták jelentette veszélyekre, amelyek már nem 100-150km-ről, hanem akár 1000km-ről is veszélyt jelenthetnek.

    Berger nem adott nyílt választ arra, hogy milyen jövőt képzel el a bőrnyakúaknak, annyit tudni, hogy egyfelől a kisebb, alacsony észlelhetőségű egységekről beszél, amelyek (ha csak szófordulattal élve is) elvesztése kevésbé fáj, mint egy LHA/LHD vagy LPD elvesztése. A másik dolog a személyzet nélküli eszközök minél komolyabb mennyiségben való alkalmazása - kvázi beismerve, hogy a mennyiség igenis fontos. Felderítés, adattovábbítás vagy akár csapásmérés célra is. A saját meglátásom az, hogy az USMC a partraszálló, de alapvetően könnyű, "lesajnált" harcképességű erőből egyre inkább egy high-tech, magas színvonalú és nagy hatékonyságú fél-speciális erővé lenne átalakítva, amely kisebb harci elemekre építkezik...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.08. 16:35:33
  • ximix #91635
  • ximix #91634
    International Aviation and Space Salon MAKS-2019

    Su-57 / T-50 PAK FA
  • qtab986
    #91633
  • JanáJ
    #91632
    Nyilván nem a mérnök a hülye, hanem a megrendelő. Mondjuk a Raptoron is van RCS növelő, csak az behúzható. :-)

    Tudom szíved csücske a az FS2000, de nem lehet véletlen, hogy a kutyának sem kell. Ha király lenne, akkor már minden specops ezzel nyomná.
  • [NST]Cifu
    #91631
    A britt hordozó-csoport felépítése: 1x QE-osztály, 2x Type-45 osztályú AAW, 2x Type-23 osztályú ASW, 1x Astute osztályú tengeralattjáró és két ellátóhajó.

  • [NST]Cifu
    #91630
    Yepp, azért írtam, hogy a másik képen a jármű tetején helyezték el, csak a fogalmazással már voltak gondjaim... :)
  • kiskorúbézoltán #91629
    Három az a kettő, a két alsó nem ugyanaz, a felsőn a deszanttér felett van, az alsón meg a deszanttér helyén. Nincs jelentősége amúgy.
  • [NST]Cifu
    #91628
    Az MBDA és a lengyel PGZ összefogott, hogy a lengyel hadsereg páncélvadász-tenderén induljanak. A tender relatíve kevés megkötést tartalmaz, így azt sem definiálja, hogy kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített megoldásról legyen szó. Az MBDA a Brimstone rakétát adja, illetve a hozzá való hátteret. A PGZ az alvázakat és a gyártást. Jelenleg két megoldásról van fantáziarajz, az egyiken a Krab önjáró löveg alvázára telepítettek némileg fura módon 3x 8db-os indítókonténert, a másikon pedig a BWP-1 (vagyis a helyi gyártású BMP-1) alvázának végére helyeztek el egy 12db-os konténert (illetve egy másik képen a jármű végének tetején), illetve ezen egy távirányított géppuskatorony is látható.







    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.04. 20:40:53
  • [NST]Cifu
    #91627
    Ahogy mondta is, ez egy rossz időben kijött innovatív fegyver. :)
  • qtab986
    #91626
    Megint elővette az FN F2000 témát.


    Utoljára szerkesztette: qtab986, 2019.09.04. 16:13:05
  • molnibalage83
    #91625
  • [NST]Cifu
    #91624
    Nem tudnak jobbat kitalálni, egyszerűen amikor a hajót tervezték, nem volt kérés, hogy márpedig fixen elhelyezzenek majd 8db hajó elleni robotrepülőgép-konténert. Emiatt nincs is. Lehetne a hátsó 'mission modul' helyére rakni, de akkor meg az oda már létező vagy tervezett vontatott szonár / felszíni fegyverzet (2x 30mm-es gépágyú + Hellfire) / aknamentesítő felszerelés nem fér el. Szóval nagyjából egy opció van, hogy a felépítmény elé rakják (ahogy történt)...
  • JanáJ
    #91623
    A "lopakodó" USS Gabrielle Gifford-ra felraktak eresztbe két böszme nagy kockát?
  • [NST]Cifu
    #91622
    Tpz Fusch alapú Wildcat SPAAG prototípus 2x 30mm-es gépágyúval:



    Indiai Arjun Mk.1A harckocsi, kiegészítő páncélzat, távirányított fegyvertorony, erősen megkérdőjelezhető hatékonyságú független parancsoki EO periszkóp:



    A brit Type-31e fregatt tendert nem megerősített hírek szerint a Babock-féle Arrowhead 140 ajánlat nyerte el:



    DT-30 alapú Tor-2M éleslövészet:



    Ez az egyik bárka, amellyel a hírek szerint megpróbálták kiemelni a Burevesztnyik robotrepülőgép reaktorát a tesztelés után, de valami balul sült el. A fotó készítésének helyéről 0,75 röngten per óra sugárzást mértek.



    Az USS Gabrielle Gifford (LCS-10) fedélzetén 2x4 darab NSM indítókonténerrel:



    Egy francia videó, első sorban a Leclerc-ről, de a lényege a 2:00-től kezdődik, ahol látható a kísérleti változat új toronnyal és löveggel, ez feltehetően a KMW+Nexter féle új harckocsifejlesztéshez kapcsolódik.

  • JanáJ
    #91621
    Magyar oldal hivatkozott amerikai forrásra, de forrásmegjelölés nélkül...
  • [NST]Cifu
    #91620
    Na ez most akkor nekem új információ. :)
  • JanáJ
    #91619
    Nagysagrendileg egy terulet es tegnap azt olvastam, hogy a korabbi sikertelen Skyfal kihalaszasakor tortent robbanas es ettol lett szivargas.
  • [NST]Cifu
    #91618
    Biztos, hogy nem. Sem a helyzet, sem a körülmények, sem az idő nem stimmel.

    A mostani eset esélyesen a már korábban említett nukleáris meghajtású orosz stratégiai robotrepülőgéphez szánt hajtómű tesztelésekor történhetett.
  • JanáJ
    #91617
    Vajon a korabbi orosz nuki tengo baleset es a mostani nuki szivargas osszefugg?
  • ximix #91616
    No luck . . . just skill
    coub link
  • molnibalage83
    #91615
    Nagyon nehezen, de SEADelhető, mert X sávban dolgozik a Sentinel. Így lehet kicsi.
  • fade2black
    #91614
    imo jelenlegi szituban kiválló döntésnek gondolom a NASAMSot.

    Olcsón tippre ~700m$ból komoly nem SEADelhető légvédelemünk lesz, ami ha kell 2-10év múva könnyen kiegészíthető egy pl 80-100db AMRAAM-ERel.

    Persze egy Román Patriot beszerzés sokkal komolyabb... de az majd 6*annyiba került. Kis pénzből komoly légvédelem... mégha nem is lesz ABM képességünk.
  • kiskorúbézoltán #91613
    A tüzérség vagy a tűztámogatás naaagy naagy gyűjtőfogalmak. Különösen az előbbi. Utóbbi meg inkább egy harcászati rendszer.
    Amiről meg te beszéltél, azok lövegek, technikai eszközök, amik ráadásul önmagukban nem is működőképesek rendeltetésszerűen.
  • molnibalage83
    #91612
    1. Igen. 10 km felett vadászgépek csak BVR légiharc elején gyorsítási fázisban repülnek. Már kiforduláskor is magasságot dobva jönnek ki annyira erőtlenek. Lásd HTÖ idevágó fejezete.

    2. Az ilyen komoly felderítőgépek olyan távolságban repülnek, hogy lényegtelen a NASAMS AIM-120C HMZ max. 10 km. Simán a ferde lőtávon kívül maradnak.

    3 .Nem nagyon. Ez benne a legjobb. Félelmetesen olcsó megoldás arra, hogy nagy területen kis rakétával szétszórva legyen area denial úgy, hogy nem kiszámítható kockázat, mint a klasszikus rávezető állomásos rendszerek.

    4. Szubszonikus nem manőverező célra. Ez kb. olyan tartomány, mint a Volhov-M3 passzív szakasza. Csak mivel a támadott gép rendszerint nem fogja tudni, hogy hol az állvány és MCG miatt a rakéta csak az utolsó pár másodpercben kapcsol radart jó esetben ezért még ott is megdöbbentően jó lehet, ha gyenge már a rakéta manőverező képessége, mert 3-4 sec alatt kéne eldönteni, hogy

    1. ez mi?
    2. merre forduljak?
    3. hogyan?
    4. És akkor fordulni.

    Ilyen helyzetről számolt be egy szerb pilóta. Villant az RWR és pár sec után elcsapta a AMRAAM.

    Kis eszmefuttátás a HMZ és ölési zóna / area denial valódi ölés és kockázatairól.

    Én többre tartok 40-50 km-es NASAMS2 indítókat, mint 1 db nagy SAM-et 120 km-es HMZ-vel. Mert azonos védett terület esetén a célig a rakéta repülési ideje sokkal, de sokkal kisebb az NASAMS-sal.

    ABM képességet ezzel adni nem lehetne vagy csak nehezen másfajta radarokkal együtt (Big Bird lépték), de nekünk nem is erre kell...
  • F1End
    #91611
    Ezt értem, és végső soron természetesen a Griffek gyakorlatilag bármilyen (reális) magasságban dolgozó gépet el tudnak fogni. A kérdésem inkább egyfajta gondolat kísérlet: ha nincs más eszköz, akkor a jelenleg megrendelt rakéták milyen fenyegetés elhárítására nem elégségesek?
    1. Amennyire jól értem, harcászati csapásmérés és légiharc feladatok végrehajtásában részt vevő gépek esetén nem lenne probléma, mert ezek jellemzően bőven HMZ - n belül kerülnek végrehajtásra.
    2. Nagy magasságban működő felderítő gépeket nem képesnek elfogni (pl Global Hawk, persze ez szövetséges eszköz és inkább elméleti kategória).
    3. Ezek mellett azonban lehetnek - e olyan eszközök, amdelyek általános repülési magassága a C-7 - est használó NASAMS lőtávolságán belül lehet, de van bennük annyi tartalék teljesítmény, hogy át tudják hidalni ezt az akadályt?
    4. A 10 km magasság mennyire reális és mennyire elméleti paraméter? Van annyi kinematikai energiája a rakétának, hogy utolérjen olyan célokat, amik végig ilyen magasságban haladnak vagy legfeljebb csak akkor, ha ha áthúznak az indító állómás felett?
  • F1End
    #91610
    Nem tudom, lehetséges. Kifejtenéd, hogy szerinted mit értettem félre?
  • Hpasp #91609
    10km magasságig jó az AIM-120C-7, a fölött kell az AMRAAM-ER, vagy a Griffek.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.08.31. 12:11:40
  • kiskorúbézoltán #91608
    Nem lehet, hogy egy kicsit kevered a fogalmakat?
  • fade2black
    #91607
    yakety saxet berakni és...
  • F1End
    #91606
    Egyébként a NASAMS -ot C7 -es Amraammal használva mennyire reális, hogy problémát jelentsenek a magasabban közlekedő gépek?
    Gondolom harcászati vadászgépek jellemzően 20 000 láb alatt kerülenk bevetésre, ami még bőven belefér, de drónok vagy felderítő Szu-24/34, Tu-95, Tu-22M3 variánsok működési magassága hogy viszonyul ehhez?
  • F1End
    #91605
    " Valószínűleg ráérnek tökölni, olyan előnyük van az amiknak szinte minden téren ami a tüzérség/tűztámogatás témában szóba jöhet "
    Mondjuk önjáró tüzérség tekintetében ez nem teljesen igaz. Ha összehasonlítjuk az M109 -est egy PzH-2000, MSTA-S vagy K9 rendszerrel, akkor kb egy generációs lemaradásban vannak a puszta vas képességei szempontjából.
  • Hpasp #91604
    Hungary – AIM-120C-7 Advanced Medium-Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM)

    WASHINGTON, August 27, 2019 - The State Department has made a determination approving a possible Foreign Military Sale to Hungary of one hundred and eighty (180) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM ) with support for an estimated cost of $500 million. The Defense Security Cooperation Agency delivered the required certification notifying Congress of this possible sale on August 27, 2019.

    The Government of Hungary has requested to buy one hundred and eighty (180) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM), and four (4) spare AIM-120C-7 AMRAAM guidance sections. Also included are four (4) spare AIM-120C-7 control sections, six (6) AMRAAM training missiles (CATM-120C), missile containers, classified software (for the AN/MPQ-64F1 Sentinel Radar requested by Hungary through Direct Commercial Sale), spare and repair parts, cryptographic and communication security devices, precision navigation equipment, other software, site surveys, weapons system equipment and computer software support, publications and technical documentation, common munitions and test equipment, repair and return services and equipment, personnel training and training equipment, integration support and test equipment, and U.S. Government and contractor, engineering, technical and logistics support services, and other related elements of logistical and program support. The total estimated cost is $500 million.

    This proposed sale will support the foreign policy and national security of the United States by improving the security of a NATO ally, which is an important force for political stability and economic progress in Europe. This sale is consistent with U.S. initiatives to provide key allies in the region with modern systems that will enhance interoperability with U.S forces and increase security.

    Hungary intends to use these defense articles and services to modernize its armed forces and expand its capability to deter regional threats and strengthen its homeland defense. This sale will contribute to Hungary's interoperability with the United States and other allies. Hungary should not have any difficulties absorbing this equipment into its armed forces.

    The proposed sale of this equipment and support does not alter the basic military balance in the region.
    The prime contractor and integrator will be Raytheon Missile Systems of Tucson, AZ. There are no known offset agreements proposed in connection with this potential sale.

    Implementation of this proposed sale will not require the assignment of additional U.S. Government and contractor representatives to Hungary.

    There will be no adverse impact on U.S. defense readiness as a result of this proposed.
    This notice of a potential sale is required by law and does not mean the sale has been concluded.
    All questions regarding this proposed Foreign Military Sale should be directed to the State Department's Bureau of Political Military Affairs, Office of Congressional and Public Affairs, [email protected].
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.08.30. 15:23:09
  • JanáJ
    #91603
    Vajon miért csak szoftvert? A radar az nem amcsi? Lehet azt már a Norvégoktól vesszük?
  • [NST]Cifu
    #91602
    Olyan sok rakás dolgot nem, csak a Sentinel-hez szükséges amerikai minősített szoftvert.
    De a Finnek például szintén a NASAMS-hoz vásároltak be, hasonló csomagot. Szóval ahhoz például simán lehet mérni...