Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#92177
Mintha valami ilyesmit mondtak volna a helisek is, hogy az első öbölben sem volt mindig konkrét frontvonal ezért vált be jobban a tengerészgyalogság nem_lebegős módszere.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#92176
A US army katonai repulese a tuzerrepulokbol nott ki. Azoknak volt ez a bujkalos stilusa mar a 2. VH. alatt es nagyon megfelelt a fix frontvonalas europai hadszinternek.
Az oroszoknal az IL2-esek a frontbombazokhoz tartoztak, onnan a harceljaras. Ennek kovetkezteben jobban szamoltak az ellenseges vonalak mogotti melyebb csapasokkal, ahol tenyleg nem ajanlatos megallni es lebegni.
Az oroszoknal az IL2-esek a frontbombazokhoz tartoztak, onnan a harceljaras. Ennek kovetkezteben jobban szamoltak az ellenseges vonalak mogotti melyebb csapasokkal, ahol tenyleg nem ajanlatos megallni es lebegni.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#92175
A konkrét esetnél, sztem jó adag szerencse is kellett, mert ez a legujabb verziója az apacsnak és talán a legfejlettebb hrci heli a világon, mindenféle rakéta elháritó kütyüvel és riasztóval, akkor hogy nem látni semmi flare-t ?
Először azt írtam le, hogy: mert a flare nem hatékony a modern IR és IR/UV irányítású MANPAD-ok ellen. Szóval inkább a DIRCM rendszerekre álltak át, és a rendszer megpróbálja tönkretenni a beérkező rakéta érzékelőjét.
De megnézve a szaudi Apache-król készült képeket, a faroktartókon jól láthatóak a flareszóró konténerek. Szóval most vagy az lehet, hogy kifogyott a töltetekből az adott heli, vagy elfogyott esetleg a flare már a bázison, és azok nélkül repült a harci zónába.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92174
Amikor az amcsik kidolgozták a harci helikopteres eljárásaikat, akkor azért náluk sem volt minden tele képernyőkkel és elektronikával. Az amcsik a "nap of the earth" (NOE) repülés módszerét dolgozták ki, gondolom a vietnámi tapasztalatok alapján is, vagyis a földközeli, a terepet követő repülést, ahol a domborzat és a fák rejtését igyekeztek kihasználni. Ehhez tartozott , hogy a harci helikopter fedezék mögül kiemelkedve nyit tüzet, majd visszasüllyed mögé.
Az oroszok nem ilyenben gondolkodtak, hanem sík terepen előretörő csapatokat a levegőből támogató "repülő tankokban", forgószárnyas Il-2-esekben, ilyennek tervezték a 24-est is. Aztán Afganisztánban a Stingerek megjelenése után ők is felfedezték a földközeli repülés hasznát.
A 24-es állítólag nem is tud lebegésből rakétát indítani, mindenesetre nem szokott ilyet csinálni.
Az oroszok nem ilyenben gondolkodtak, hanem sík terepen előretörő csapatokat a levegőből támogató "repülő tankokban", forgószárnyas Il-2-esekben, ilyennek tervezték a 24-est is. Aztán Afganisztánban a Stingerek megjelenése után ők is felfedezték a földközeli repülés hasznát.
A 24-es állítólag nem is tud lebegésből rakétát indítani, mindenesetre nem szokott ilyet csinálni.
#92173
"Két perc alatt megnézem hogy hogy másznak be 6+an egy APC/IFV-be"
Szerintem úgy 10-15 másodperc alatt megvan ha a gép környékén vannak, topgán mit írt? 2 percet? :D
Aknavetőt te emlegetted, idézzem?
Akkor meg... Igen, a de de dézéshez jobban értesz... :D
Semmi sem működik a témában 100%-os biztonsággal. Sem az észlelés, sem az adatok továbbítása, sem a feldolgozása... lehetne folytatni.
Igen, ha valami rég volt, meg nem emlékszem akkor az rég volt meg nem emlékszem. Biztos nagypofájú vagyok, de tudok annyit a témáról, hogy ne kelljen úgy csinálnom mintha értenék mindenhez vagy tévedhetetlen lennék. A régebbi topiklakók biztos tudnának mondani jópár esetet amikor jó nagy baromságot mondtam. Nem vagyok rá büszke, de belefér.
Szerintem úgy 10-15 másodperc alatt megvan ha a gép környékén vannak, topgán mit írt? 2 percet? :D
Aknavetőt te emlegetted, idézzem?
Akkor meg... Igen, a de de dézéshez jobban értesz... :D
Semmi sem működik a témában 100%-os biztonsággal. Sem az észlelés, sem az adatok továbbítása, sem a feldolgozása... lehetne folytatni.
Igen, ha valami rég volt, meg nem emlékszem akkor az rég volt meg nem emlékszem. Biztos nagypofájú vagyok, de tudok annyit a témáról, hogy ne kelljen úgy csinálnom mintha értenék mindenhez vagy tévedhetetlen lennék. A régebbi topiklakók biztos tudnának mondani jópár esetet amikor jó nagy baromságot mondtam. Nem vagyok rá büszke, de belefér.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#92172
Janáj, most kicsit nagyon fejjel rohansz a falba.
Az APC és IFV pontosan azért lett kitalálva, hogy a gyalogosokat minél tovább védje a legveszélyesebb irányokból a kézifegyver és géppuska és a tüzérségi tűz ellen is.
Egy aknavető azért tud veszélyesebb lenni, mert olyan rövid a gránát repülési ideje és annyival kisebb a szórása, hogy pontos célzás esetén túl sok mindent tenni nem lehet. 2-3 perc alatt, ha szerinted nem tud 6 ember mondjuk beszállni egy M2-be, ami értük is megy akár 300-400 méterre is, akkor szerintem picit el vagy tévedve. A nem PGM gránátok ellen igen jó védelmet adnak ezek, ezek mozgó mini bunkerek kvázi.
A gránátok repeszei ellen szinte teljes védelmet adnak a mai IFV-k, amiket még oldalról sem lőnek át a nehézgéppuskák sem, nemhogy szemből. Az APC-k oldalról és hátulról már kevésbé, de itt is hatalmas difi van már az elmúlt 10-20 év és a klasszik hidegháborús eszközök között. Ellenben egy 155 mm-es löveg repeszátütése nem sokat változott, mert nem lehet minden gránátva szupererős repeszt tenni és a távolsággal adódó lassulással sem lehet mit csinálni.
A repülős példám csak analógia volt. Ha ott volt idő cirka 35+ éve lesüllyedni a horizont alá, akkor, ha a gyalogságot kísérő járművek nem km-re dekkolnak, akkor azokba vissza lehet szállni. Főleg, ha a tüzérségi radar jelez és azt is, hogy kb. hova fog esni a gránát.
Az APC és IFV pontosan azért lett kitalálva, hogy a gyalogosokat minél tovább védje a legveszélyesebb irányokból a kézifegyver és géppuska és a tüzérségi tűz ellen is.
Egy aknavető azért tud veszélyesebb lenni, mert olyan rövid a gránát repülési ideje és annyival kisebb a szórása, hogy pontos célzás esetén túl sok mindent tenni nem lehet. 2-3 perc alatt, ha szerinted nem tud 6 ember mondjuk beszállni egy M2-be, ami értük is megy akár 300-400 méterre is, akkor szerintem picit el vagy tévedve. A nem PGM gránátok ellen igen jó védelmet adnak ezek, ezek mozgó mini bunkerek kvázi.
A gránátok repeszei ellen szinte teljes védelmet adnak a mai IFV-k, amiket még oldalról sem lőnek át a nehézgéppuskák sem, nemhogy szemből. Az APC-k oldalról és hátulról már kevésbé, de itt is hatalmas difi van már az elmúlt 10-20 év és a klasszik hidegháborús eszközök között. Ellenben egy 155 mm-es löveg repeszátütése nem sokat változott, mert nem lehet minden gránátva szupererős repeszt tenni és a távolsággal adódó lassulással sem lehet mit csinálni.
A repülős példám csak analógia volt. Ha ott volt idő cirka 35+ éve lesüllyedni a horizont alá, akkor, ha a gyalogságot kísérő járművek nem km-re dekkolnak, akkor azokba vissza lehet szállni. Főleg, ha a tüzérségi radar jelez és azt is, hogy kb. hova fog esni a gránát.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#92171
Volt baráti tűz, még ha jóval kevesebb is, akkor meg?
Hogy jön az aknavető elleni védekezés nehézsége az eredeti témához? Ott voltak előre kikészített fedezékek a támadás ellen.
Nem ugyan azt értjük a "horizont alá" alatt. Molni példájában a vadász biztonságban volt. Erre írtam én, hogy sántít a hasonlat, mert gyalog Joe nem lesz biztonságban, "csak" jelentősen növeli az életben maradási esélyét, hogy van két perce behúzni a nyakát. Két perc alatt megnézem hogy hogy másznak be 6+an egy APC/IFV-be ami teljes védelmet továbbra sem ad. Szóval a "akkor megsemmisítésre nem nagyon jó. Elnyomásra igen" SZERINTEM nem áll meg.
Csak nem bírtad ki személyeskedés nélkül. :-) Az én szerintemembe belekötsz, de a következő hsz-ban már "rémlett valami", meg "rég volt", meg nem is tudom. Emlékeim szerint pont tüzér vagy hasonló voltál, szóval pont leírhattad volna, hogy nem, nem így van, hanem... Szerintem is hagyjuk egymást, mert szerintem a leugatástól nem leszek okosabb, a kiigazítástól igen, a nagyképűsködés meg nem mozgat. #ravasz #ágyú #anyahajó
Hogy jön az aknavető elleni védekezés nehézsége az eredeti témához? Ott voltak előre kikészített fedezékek a támadás ellen.
Nem ugyan azt értjük a "horizont alá" alatt. Molni példájában a vadász biztonságban volt. Erre írtam én, hogy sántít a hasonlat, mert gyalog Joe nem lesz biztonságban, "csak" jelentősen növeli az életben maradási esélyét, hogy van két perce behúzni a nyakát. Két perc alatt megnézem hogy hogy másznak be 6+an egy APC/IFV-be ami teljes védelmet továbbra sem ad. Szóval a "akkor megsemmisítésre nem nagyon jó. Elnyomásra igen" SZERINTEM nem áll meg.
Csak nem bírtad ki személyeskedés nélkül. :-) Az én szerintemembe belekötsz, de a következő hsz-ban már "rémlett valami", meg "rég volt", meg nem is tudom. Emlékeim szerint pont tüzér vagy hasonló voltál, szóval pont leírhattad volna, hogy nem, nem így van, hanem... Szerintem is hagyjuk egymást, mert szerintem a leugatástól nem leszek okosabb, a kiigazítástól igen, a nagyképűsködés meg nem mozgat. #ravasz #ágyú #anyahajó
#92170
Én csak a platón ültem, a fülkét láttam, de rég volt már, nem emlékeztem, hogy hogy néz ki belül. Lehet, hogy ezzel az ülésemelős dologgal vakon vagyok, eddig sem voltam meggyőződve, hogy jól értettem/jól emlékszem de akár szakmai legenda is lehet feléjük.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#92169
Hát ahogy tudom az oroszok "menetböl" tüzeltek mindig mindennel, mig az amcsik meg lebegésből.
Pedig forditva gondolná az ember, hogy egy digitális glass cockpittel rendelkező géppel könnyebb manöver közben is célra tartani, mint egy full analóg rendszerrel ahol manuálisan kell mindet csinálni.
Nem tudom, hogy mennyit segitett volna a szék megemelése, mert ha ültél már 24esben akkor tudod, hogy azért nem olyan egyszerű onnan kiborzlni egy fél méteres pulton keresztül bottal a lábad között.
ÉS az oroszoknál a futómüvek behuzhatósága miatt kellett , hogy legyen egy alternativa a pilóták megnyugtatására, hogy el tudják hagyni a sérült gépet.
Mig USA vonalon ,nem behuzhatóra tervezték, és ugy, hogy a becsapódás enegriáját elnyelje igy védve a személyzetet. ezt a későbbi orosz fejesztéseknél is átvették legalább is a mi28asnál, de pár 24esen is fixre cserélték a futókat.
Pedig forditva gondolná az ember, hogy egy digitális glass cockpittel rendelkező géppel könnyebb manöver közben is célra tartani, mint egy full analóg rendszerrel ahol manuálisan kell mindet csinálni.
Nem tudom, hogy mennyit segitett volna a szék megemelése, mert ha ültél már 24esben akkor tudod, hogy azért nem olyan egyszerű onnan kiborzlni egy fél méteres pulton keresztül bottal a lábad között.
ÉS az oroszoknál a futómüvek behuzhatósága miatt kellett , hogy legyen egy alternativa a pilóták megnyugtatására, hogy el tudják hagyni a sérült gépet.
Mig USA vonalon ,nem behuzhatóra tervezték, és ugy, hogy a becsapódás enegriáját elnyelje igy védve a személyzetet. ezt a későbbi orosz fejesztéseknél is átvették legalább is a mi28asnál, de pár 24esen is fixre cserélték a futókat.
#92168
Köszi, rémlett valami, de olyan régen volt már, hogy teljesen elbizonytalanodtam.
Valami olyan témában merült fel a dolog, hogy hogyan repülnek rá a célra és azt hogyan lehetne összegyurmázni a vetőkkel meg rakétákkal. Előtte az amikat láttuk, hogyan csinálják, Apaccsal és az teljesen más volt.
Na mintha akkor mondtak volna valami olyasmit, hogy azért repülnek rá nagy sebességgel a célra mert ha beüt a szar akkor még fel tudják emelni olyan magasra a gépet, hogy ki lehessen ugrani. Valami olyasmi is rémlik, hogy az öbölháborúban a tengerészgyalogság kobrái hasonlóan jártak el és biztonságosabbnak bizonyult mint a fák mögött lebegek army-s megoldás. Itt nyilván nem a kiugrás miatt csinálták.
Meg mintha lett volna valami afganisztáni tapasztalat (még anno az oroszoknak), ami szerint az üléseket megemelték, hogy az ajtó ledobása után csak ki kelljen borulni a székből. Ha ez igaz akkor csak ugrottak valakik. Bár az is lehet hogy csak egy elmélet volt, de akár rosszul is érthettem valamit vagy rosszul emlékszem.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2019.12.03. 22:32:39
Valami olyan témában merült fel a dolog, hogy hogyan repülnek rá a célra és azt hogyan lehetne összegyurmázni a vetőkkel meg rakétákkal. Előtte az amikat láttuk, hogyan csinálják, Apaccsal és az teljesen más volt.
Na mintha akkor mondtak volna valami olyasmit, hogy azért repülnek rá nagy sebességgel a célra mert ha beüt a szar akkor még fel tudják emelni olyan magasra a gépet, hogy ki lehessen ugrani. Valami olyasmi is rémlik, hogy az öbölháborúban a tengerészgyalogság kobrái hasonlóan jártak el és biztonságosabbnak bizonyult mint a fák mögött lebegek army-s megoldás. Itt nyilván nem a kiugrás miatt csinálták.
Meg mintha lett volna valami afganisztáni tapasztalat (még anno az oroszoknak), ami szerint az üléseket megemelték, hogy az ajtó ledobása után csak ki kelljen borulni a székből. Ha ez igaz akkor csak ugrottak valakik. Bár az is lehet hogy csak egy elmélet volt, de akár rosszul is érthettem valamit vagy rosszul emlékszem.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2019.12.03. 22:32:39
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#92167
Mi-24-esnél van ejtöernyö, azon ul mindkét pilóta, ilyen esetben ledobja az ajtót meg a kabint és önerőből kiugrik, kérdés, hogy milyen helyzetben és mekkora az esély arra, hogy pont eltalálja a lapát.
A mi-28-asoknál már annyit modositottak, hogy a kabin ledobással együtt egy felfujodó csuszda is aktiválodik és ez megvezeti a pilótát vagy legalább is megvédi attól,. hogy a szárnycsonkoknak csapodjon, igaz a lapátoktól az sem véd.
A nyugati gépeken nem tudok ilyenekről.
De még az oroszoknál se hallottam, hogy kiugrottak volna aa pilóták, mert biztosabbnak érzik letenni a gépet (ha letudják mint kiugrani az esetleges biztos halálba a lapátok miatt.
A konkrét esetnél, sztem jó adag szerencse is kellett, mert ez a legujabb verziója az apacsnak és talán a legfejlettebb hrci heli a világon, mindenféle rakéta elháritó kütyüvel és riasztóval, akkor hogy nem látni semmi flare-t ?
Meg eléggé stabilan zuhant , ugy értem, hogy a letört farok miatt nem pörgött be a gép, ha a végén nem fordul fejre még lehet , hogy tulélhető lett volna a becsapodás , a kerekek és az ülés elnyelt volna sok energiát.
A mi-28-asoknál már annyit modositottak, hogy a kabin ledobással együtt egy felfujodó csuszda is aktiválodik és ez megvezeti a pilótát vagy legalább is megvédi attól,. hogy a szárnycsonkoknak csapodjon, igaz a lapátoktól az sem véd.
A nyugati gépeken nem tudok ilyenekről.
De még az oroszoknál se hallottam, hogy kiugrottak volna aa pilóták, mert biztosabbnak érzik letenni a gépet (ha letudják mint kiugrani az esetleges biztos halálba a lapátok miatt.
A konkrét esetnél, sztem jó adag szerencse is kellett, mert ez a legujabb verziója az apacsnak és talán a legfejlettebb hrci heli a világon, mindenféle rakéta elháritó kütyüvel és riasztóval, akkor hogy nem látni semmi flare-t ?
Meg eléggé stabilan zuhant , ugy értem, hogy a letört farok miatt nem pörgött be a gép, ha a végén nem fordul fejre még lehet , hogy tulélhető lett volna a becsapodás , a kerekek és az ülés elnyelt volna sok energiát.
#92166
Keresgéltem egy kicsit ezt a Mi-24 pilóta ejtőernyő dolgot és bár nem jutottam semmire, találtam egy érdekes mondatot:
"A szakemberek szerint főleg a tengeren túli álláspont szerint, csak az Amerikai Egyesült Államok hadereje képes a CSAR-t, mint komplex feladatot sikeresen és hatékonyan végrehajtani."
HADTUDOMÁNY 2008/3–4
Teljes anyag: http://mhtt.eu/hadtudomany/2008/3_4/059-070.pdf
"A szakemberek szerint főleg a tengeren túli álláspont szerint, csak az Amerikai Egyesült Államok hadereje képes a CSAR-t, mint komplex feladatot sikeresen és hatékonyan végrehajtani."
HADTUDOMÁNY 2008/3–4
Teljes anyag: http://mhtt.eu/hadtudomany/2008/3_4/059-070.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#92165
Több videnyó volt egybevágva vagy ilyen sokáig zuhanna? Az jutott erről eszembe, hogy egyrészt csak nem hülyeség a ruszki Ka-50/52-nél az a katapult, meg hogy a Mi-24-esben mintha lenne a pilótáknak mentőernyője. Vajon az AH-64-ben - és úgy általában a nyugati harcimarci helikopterekben - van ernyője a pilótáknak?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#92164
Ja, hogy jobban szeretnéd egyszerűbben? Baromságokat beszélsz.
Saját csapatok támadása már az első öbölháború esetén is igen ritka volt a szöviknél. Jellemzően az is nem_amerikai csapatokat ért. Az hogy néhány szenzációhajhászó média harsogta attól még nem volt jellemző. Már akkor sem. Az, hogy mindenki más milyen arányban rúgott öngólt a kutyát sem érdekelte. Természetesen egyszeri topgánon nevelkedett szagértőket ez nem kell, hogy zavarja.
Kicsi lelkem, az aknavetők ellen sokkal nehezebb a védekezés, mert jellemzően rövidebb a röpidejük mint a nagy buffoknak. Kicsit utánaolvashatnál az automatizált vezetési rendszereknek akkor tudnád, hogy már vagy jó 20 éve nem bődülneknek a rádióba. Illetlenség meg fölösleges is.
De, a csóri baka is le tud menni a horizont alá. Igaz ő nem két topgán elolvasása után érezte úgy, hogy ért hozzá. Nála ez annyit jelent, hogy bemászik a páncélozott autójába/tankjába/bármijébe és máris jobban érzi magát. Esetleg ha olyan a helyzet akkor brümmögteti a motort és kimozog a várható becsapódási körzetből. Azon ritka alkalmak esetén amikor az ami katonának nincs páncélozott bármije, fedezékbe húzódik, végső esetbe egyszerűen lehasal. Csapódógyujtós cuccok ellen az is érezhetően javítja az esélyeit.
És igen, belátom én is hibás vagyok, ebben teljesen igazad van, mert a faxnak olvastam el a hozzászólásod. Istenbizony nem akarlak bántani, de általában fájdalmasan nagy hülyeségeket írogatsz (SZERINTEM ami nem jelent sokat, de leginkább semmit!!!) és amúgy nem olvasom el a hozzászólásaid. Most valamiért megtettem, kár volt. Béke veled. ;)
Saját csapatok támadása már az első öbölháború esetén is igen ritka volt a szöviknél. Jellemzően az is nem_amerikai csapatokat ért. Az hogy néhány szenzációhajhászó média harsogta attól még nem volt jellemző. Már akkor sem. Az, hogy mindenki más milyen arányban rúgott öngólt a kutyát sem érdekelte. Természetesen egyszeri topgánon nevelkedett szagértőket ez nem kell, hogy zavarja.
Kicsi lelkem, az aknavetők ellen sokkal nehezebb a védekezés, mert jellemzően rövidebb a röpidejük mint a nagy buffoknak. Kicsit utánaolvashatnál az automatizált vezetési rendszereknek akkor tudnád, hogy már vagy jó 20 éve nem bődülneknek a rádióba. Illetlenség meg fölösleges is.
De, a csóri baka is le tud menni a horizont alá. Igaz ő nem két topgán elolvasása után érezte úgy, hogy ért hozzá. Nála ez annyit jelent, hogy bemászik a páncélozott autójába/tankjába/bármijébe és máris jobban érzi magát. Esetleg ha olyan a helyzet akkor brümmögteti a motort és kimozog a várható becsapódási körzetből. Azon ritka alkalmak esetén amikor az ami katonának nincs páncélozott bármije, fedezékbe húzódik, végső esetbe egyszerűen lehasal. Csapódógyujtós cuccok ellen az is érezhetően javítja az esélyeit.
És igen, belátom én is hibás vagyok, ebben teljesen igazad van, mert a faxnak olvastam el a hozzászólásod. Istenbizony nem akarlak bántani, de általában fájdalmasan nagy hülyeségeket írogatsz (SZERINTEM ami nem jelent sokat, de leginkább semmit!!!) és amúgy nem olvasom el a hozzászólásaid. Most valamiért megtettem, kár volt. Béke veled. ;)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#92163
Állítólag R-27T (NATO-kód AA-10) amihez barkácsoltak földi indítót, ezeket még a MiG-29-esekhez kapta Jemen.
#92162
Bármi infót találtál, hogy mivel lőtték le őket? Mert mind a két videón ki van takarva az indító. Azt feltételezném, hogy a régebben meglékelt F-15-ös után magasabban repkednek SHORAD veszély felett.
#92161
Hogy jön ide mozgó célpont? Annyit állítok, hogy szerintem nem megy végig az infó. El lehet bődülni a rádióban, hogy repül a malac, de csóri baka nem tud lemenni horizont alá. Nyilván sokkal több, mint a semmi, de csodát nem tesz.
#92160
Aham, elméletben. A nyílt sivatagban megy egymást lövöldözték ki, egy alsóbbrendű és motiválatlan ellenség ellen.
A bázisok egy jól behatárol területen vannak, ahol dudára bemész az odakészített fedezékbe. Gondolom rendszeresen kaptak 155-ös sorozatokat az afgánoktól. Ja hogy nem, csak aknavetővel puttyogtak.
A hsz-om viszont arra vonatkozott, hogy hiába jön be az infó, csóri baka nem tud lemenni horizont alá. Biztos lehet csökkenteni a veszteségeket, de elkerülni nem tudják.
A piros betűst nem értem és a stílusod miatt nem is nagyon érdekel. Ha hülyeséget írok javíts ki és a tudást magamévá teszem, de ez a rejtélyes utalgatás nekem nem kell.
A bázisok egy jól behatárol területen vannak, ahol dudára bemész az odakészített fedezékbe. Gondolom rendszeresen kaptak 155-ös sorozatokat az afgánoktól. Ja hogy nem, csak aknavetővel puttyogtak.
A hsz-om viszont arra vonatkozott, hogy hiába jön be az infó, csóri baka nem tud lemenni horizont alá. Biztos lehet csökkenteni a veszteségeket, de elkerülni nem tudják.
A piros betűst nem értem és a stílusod miatt nem is nagyon érdekel. Ha hülyeséget írok javíts ki és a tudást magamévá teszem, de ez a rejtélyes utalgatás nekem nem kell.
#92159
Jemeni Huti lázadók egy AH-64E-t és egy Predatort lőttek le november 29-30-án.
//www.youtube.com/embed/fzE2b_mWQUs
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92158
Cifu feltette a kérdést, hogy mibe kerül. A repülő és heli repórája és készenlét adáshoz képest filléres a tüzérség. Ennyiről szólt.
A többi része a kommentednek meg vicces abban a korban, amikor 20k HUF-os okostelefonokban van GPS IS. Nem a GPS kerül ennyibe. Ha a zl. pk. a századokat látja, hogy hol vannak, az is elég.
A 2-3 perces gránát repülési idővel mozgó célokat az életben nem találsz el a végfázis vezérlés korlátai miatt. Meg mozgó célt vagy meg kell jelölni, vagy önirányító gránát kell igen durva felismerő algoritmussal. = drága.
A többi része a kommentednek meg vicces abban a korban, amikor 20k HUF-os okostelefonokban van GPS IS. Nem a GPS kerül ennyibe. Ha a zl. pk. a századokat látja, hogy hol vannak, az is elég.
A 2-3 perces gránát repülési idővel mozgó célokat az életben nem találsz el a végfázis vezérlés korlátai miatt. Meg mozgó célt vagy meg kell jelölni, vagy önirányító gránát kell igen durva felismerő algoritmussal. = drága.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#92157
Semmi probléma, neked sci-fi-nek tűnik. Az amiknak már a 80-as években valóság volt, persze nem a mai szinten. Ami táborban ha repült valami a légtérben és úgy tűnt, hogy bent csapódhat megszólalt a duda, lehetett menni fedezékbe. Csapódott valahol, másik duda, ki lehetett jönni, ennyi.
Igen, szinte minden raj és jármű, legalább 10-15 éve. Mára már talán elérhető cél lett nekik a minden egyes baka.
A húzza be a nyakát meg visszavonul arra nem tudok mit mondani. Ütközne a fenti pirosbetűsbe...
Igen, szinte minden raj és jármű, legalább 10-15 éve. Mára már talán elérhető cél lett nekik a minden egyes baka.
A húzza be a nyakát meg visszavonul arra nem tudok mit mondani. Ütközne a fenti pirosbetűsbe...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#92156
Erről bármi infód? Nekem sci-finek tűnik.
@Molni: A légi cuccok már megint hogy jönnek ide? Alma-alma. Minden raj/szakasz valós idejű GPS pozival rendelkezik? Ha pár üteg lő egy sorozatot különböző pontokra, akkor mindenki vissza vonul? Az oké, hogy mindenki megkapja rádión, hogy húzza be a nyakát, de ennyi. Max több lövés kell. Még vissza lőni se nagyon tudsz, mert már rég elmentek. Mondjuk ezt meg ideális esetben előre tudják, hogy tüzérség kóborol a környéken.
@Molni: A légi cuccok már megint hogy jönnek ide? Alma-alma. Minden raj/szakasz valós idejű GPS pozival rendelkezik? Ha pár üteg lő egy sorozatot különböző pontokra, akkor mindenki vissza vonul? Az oké, hogy mindenki megkapja rádión, hogy húzza be a nyakát, de ennyi. Max több lövés kell. Még vissza lőni se nagyon tudsz, mert már rég elmentek. Mondjuk ezt meg ideális esetben előre tudják, hogy tüzérség kóborol a környéken.
#92155
A hálózat alapú hadviselésnél nem reális? Az első vonalas egységeknél pontosan erről van szó. A '80-as években a líbiai Vega indításoknál rádióban szóban közölte az AWACS mindenkivel, hogy Vega indult és mindenki ment a horizont alá. Egy 2,5 percig repülő gránátnál szerinted akkor a mai digitalizálás és automatika mellett mire nincs idő..:?
A radar méri a becsapódás várható helyét és, ha ott saját egység van GPS alapján automatikus a figyelmeztetés.
Ma, amikor olyan van a Verba MANPAD-hoz, hogy akár Sz-300V radar alapján kap adatot egy szutyok kezelő, hogy a cél honnan várható? Sima ügy ez, hogy a legközelebb levő zl pk egység kapjon adatot. Az meg rádiózik egyet legrosszabb esetben.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.02. 14:25:43
A radar méri a becsapódás várható helyét és, ha ott saját egység van GPS alapján automatikus a figyelmeztetés.
Ma, amikor olyan van a Verba MANPAD-hoz, hogy akár Sz-300V radar alapján kap adatot egy szutyok kezelő, hogy a cél honnan várható? Sima ügy ez, hogy a legközelebb levő zl pk egység kapjon adatot. Az meg rádiózik egyet legrosszabb esetben.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.02. 14:25:43
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#92154
Teljesen reális, még sokkal kisebb cuccok esetén is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#92153
És mit csinálsz, ha észlelik hogy lőnek rájuk. Szerintem az amiknál sem reális, hogy végig fusson a radartól a megcélzottig, hogy húzzátok a beleteket onnan. Eleve ha van radar az ellennél, akkor necces a tűztámogatás kérése, mert a saját lövegek is mozognak.
#92152
Egy repülőgép repült órája akkor is 20-40 ezer dollár/óra, ha 0 db bombát dob le és csak készenlétet ad. Ennek töredékéért dekkol kvázi egy helyben harckészültségben egy egy ütegnyi löveg és PGM estén még sok sem kell belőle... A PGM-es lövedék ára meg összemérhető a repicskről dobottéval.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#92151
Ahogy Molni is írja, 40km felett már csak irányított lövedékkel számolnak.
Ez valahol a CAS-t (légit tűztámogatást) váltja ki szerintem, csak kérdés, milyen áron...
Ez valahol a CAS-t (légit tűztámogatást) váltja ki szerintem, csak kérdés, milyen áron...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92150
Hagyományos löveg estén is max. lőtávolságnál gyakorlatilag egy kisebb falut beterít a lövedékek szórása. Minden esetben PGM gránáttal kell számolni ilyen esetekben. Okkal van az, hogy a jenkiknél a tüzérségi támogatás akkor kérhető 155 mm ágyúval, ha a célterület legalább 400-500 méterre van a saját csapatokról. Ekkora a gránátok szórása.
Az ábrán is ott van a "precision" szó a 40 km feletti tartománynál. Gondolom a PGM-re utal.
A bibi az ekkora lőtávolsággal, hogy COIN-ban jópofa, de amikor tüzérségi radaros ellenfél ellen vagy, akkor borzalmasan sok idő van reagálni arra, ha észleled, hogy közeledik a lövedék.
Ez pont olyan, mint long range SAM. Szép, szép, a nagy HMZ, de a ha rakéta repülési ideje 4-5 perc és az AWACS látja, akkor megsemmisítésre nem nagyon jó. Elnyomásra igen. Számolni kell vele, de a valódi ölési táv és a HMZ között marhára nincs direkt összefüggés egy rakás cél ellen.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.02. 11:23:45
Az ábrán is ott van a "precision" szó a 40 km feletti tartománynál. Gondolom a PGM-re utal.
A bibi az ekkora lőtávolsággal, hogy COIN-ban jópofa, de amikor tüzérségi radaros ellenfél ellen vagy, akkor borzalmasan sok idő van reagálni arra, ha észleled, hogy közeledik a lövedék.
Ez pont olyan, mint long range SAM. Szép, szép, a nagy HMZ, de a ha rakéta repülési ideje 4-5 perc és az AWACS látja, akkor megsemmisítésre nem nagyon jó. Elnyomásra igen. Számolni kell vele, de a valódi ölési táv és a HMZ között marhára nincs direkt összefüggés egy rakás cél ellen.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.02. 11:23:45
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#92149
A lőtávolsággal nem nő a szórás? Vagy csak irányított lövedéket akarnak használni?
#92148
A német védelmi minisztérium és a Rheinmetall dél-afrikában tesztelt egy új L/60 csőhosszúságú 155mm-es löveget, ami egy módosított a G6 volt. A teszt célja alapvetően a német védelmi minisztérium meggyőzése, akik növelni akarják a tüzérség lőtávolságát. A cél az, hogy hagyományos lőszerrel 40km fölé, RAP lőszerrel pedig 75km fölé növeljék a Pzh2000 lőtávolságát. A teszten 83km-et értek el. Ezek után most kiadták ezt a képet, amin ismét szerepel a torlósugárhajtóműves lövedék 100+ km-es lőtávval:
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92147
Akkor viszont tényleg már csak a fékező rendszert kell rá telepíteni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#92146
A CDG sem sokkal hosszabb (13 méter a difi), csak szélesebb, mert az Izumo-osztályon jelenleg nincs ferde fedélzet.
#92145
Ha megnézed, a ferde fedélzet csaknem végigér a hajón. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92144
Öööö, le is kell ám szállni. Arra meg nincs hely a kis hajón. A kis katapult a felszálló tömeget növelné meg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#92143
Közben a pletykák szerint ez dia egy olyan előadás része, ami a EMALS lehetséges alkalmazását propagálná. Nem a japánok kérték, a GD keresi a potenciális vásárlókat. Az a dián is látható, hogy a hajófedélzet csaknem felét igénybe veszi a két EMALS. Persze tény, hogy a koncepció nem lenne annyira ördögtől való. Eleve az E-2D-t már üzemelteti az ország, szóval ilyen téren nem lenne új dolog a technológia.
Ezzel együtt esélyesebb új hajóegységek dedikált CATOBAR építése, mint az Izumo átalakítása.
Viszont abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a GD egy relatíve apró CATOBAR hordozó koncepcióját mutatta be. Ez jól jöhet egy sor országnak, tehát a potenciál meglenne benne. Hovatovább az amerikai LHA/LHD egységek is potenciális lehetőséget kapnának. Persze ezek után felmerül a kérdés, hogy akkor mi a fene értelme lenne akkor az F-35B-nek...
Ezzel együtt esélyesebb új hajóegységek dedikált CATOBAR építése, mint az Izumo átalakítása.
Viszont abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a GD egy relatíve apró CATOBAR hordozó koncepcióját mutatta be. Ez jól jöhet egy sor országnak, tehát a potenciál meglenne benne. Hovatovább az amerikai LHA/LHD egységek is potenciális lehetőséget kapnának. Persze ezek után felmerül a kérdés, hogy akkor mi a fene értelme lenne akkor az F-35B-nek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92142
Mármint, hogy az E-2 kedvéért megérné nekik átalakítani CATOBAR-ra? Persze nyilván vannak más előnyei is, az F-35C potensebb gép, mint a B.
#92141
És ezzel meg is válaszoltad a saját kérdésedet...
#92140
Hát aligha tudna sáncról felszállni. Ilyen hajókra az Osprey-ből akartak csinálni valami AWACS-t.
#92139
Az E-2-esnek elég volna csak a sánc, vagy kell neki a katapult?
#92138
Nem F-35B-t vesznek rá? Azért az olcsóbb lenne, csak egy sánc kellene a hajóra.
#92137
Indiai Tengerészeti Tejas tesztgép 2x R-73 és 2x I-Derby ER rakétával:
Nem tudom mennyire hivatalos / eredeti, de a Japán Izumo-osztály lehetséges CATOBAR átalakításáról egy diakép. Ez lehet(ne) a legkisebb CATOBAR hordozó...
Nem tudom mennyire hivatalos / eredeti, de a Japán Izumo-osztály lehetséges CATOBAR átalakításáról egy diakép. Ez lehet(ne) a legkisebb CATOBAR hordozó...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92136
Az USNavy "modern" fegyverprogramjáról írt a GAO erre.
Ebből pár érdekesség:
-Azt írják, hogy a jelenlegi SSL (Szilárdtest Lézer) energiaszintja 100-150kW, és ezt meg szeretnék duplázni, legalább 300kW-os szintre. Ez nekem meglepetés, mert a LaWS kb. 30kW-os volt, és eddig nem nagyon hallottam 100kW-os SSL-ről. A csúcs valahol 50-70kW körül volt, de az is fiberlézer elven (2-5kW-os modulokból "legózzák" össze a lézernyalábot.).
-Jelenleg három lépcsősre tervezik a programot:
1.: HELIOS (60kW), ami a drónok és optikai rendszerek ellen bevethető, ebből kettőt már megrendeltek, 14 továbbira opció van
2.: Olyan SSL, ami már képes oldalvást elhaladó rakétát leszedni (kb. 300kW alsó hangon)
3.: Olyan SSL, ami a beérkező rakéta orrkúpját képes kellően megrongálni (kb. 500kW alsó hangon)
-Írnak az SSL-TM tesztlézerről, amit októberben leszállított a NorthropGrumman cég. A tesztlézerről elég keveset tudni, így a teljesítményszintjét sem.
-Az elemzés még megemlíti az EM ágyúkat és az ágyúból indított irányított hiperszonikus lövedék (HVP) programját, ám új információkkal nem szolgál róluk.
Ebből pár érdekesség:
-Azt írják, hogy a jelenlegi SSL (Szilárdtest Lézer) energiaszintja 100-150kW, és ezt meg szeretnék duplázni, legalább 300kW-os szintre. Ez nekem meglepetés, mert a LaWS kb. 30kW-os volt, és eddig nem nagyon hallottam 100kW-os SSL-ről. A csúcs valahol 50-70kW körül volt, de az is fiberlézer elven (2-5kW-os modulokból "legózzák" össze a lézernyalábot.).
-Jelenleg három lépcsősre tervezik a programot:
1.: HELIOS (60kW), ami a drónok és optikai rendszerek ellen bevethető, ebből kettőt már megrendeltek, 14 továbbira opció van
2.: Olyan SSL, ami már képes oldalvást elhaladó rakétát leszedni (kb. 300kW alsó hangon)
3.: Olyan SSL, ami a beérkező rakéta orrkúpját képes kellően megrongálni (kb. 500kW alsó hangon)
-Írnak az SSL-TM tesztlézerről, amit októberben leszállított a NorthropGrumman cég. A tesztlézerről elég keveset tudni, így a teljesítményszintjét sem.
-Az elemzés még megemlíti az EM ágyúkat és az ágyúból indított irányított hiperszonikus lövedék (HVP) programját, ám új információkkal nem szolgál róluk.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92134
Upgradelte, igazából tök hasznos kis cucc és fun lehet vele a célbalövöldözés is:
//www.youtube.com/embed/URwuU0bRMpU
Covert operation home defense és zombi apokalipszis esetén must have
Covert operation home defense és zombi apokalipszis esetén must have
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#92133
Lakosságban igaz, gazdagságban és területileg nem azonosak velünk.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#92132
Egyfelől az, hogy korábban az F/A-18E/F esetén a kétüléseseket azért preferálták, mert a hátul ülő emberke kvázi lokális parancsnokként analizálhatja az adatokat és irányíthatja a rajt, vagy akár a századot. Az új Block III-as adatkapcsolattal viszont már nem kell a levegőben lenni ehhez, minden adatot megkaphat egy földi központban ülő tiszt is.
A másik érdekes tétel a fegyverzet terén. 64 gép, amihez AIM-120C7, AIM-9X, AARGM és JASSM. Finnország, vagyis Mo.-hoz hasonló méretű országról beszélünk...
Utoljára szerkesztette:
A másik érdekes tétel a fegyverzet terén. 64 gép, amihez AIM-120C7, AIM-9X, AARGM és JASSM. Finnország, vagyis Mo.-hoz hasonló méretű országról beszélünk...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92131
Mi benne az érdekes? Nem vágom.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#92130
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92129
Jogos. A komolyabb qadrocopterekre gondoltam.
#92128
Milyen drónokról beszélünk? A civil quadrocopterekből a legalapabbak párszáz méterre. A komolyabbak 3-5km-re nyílt terepen, 1-3km-re városban illetve átszedett terepen (erdő, dombos vidékek, stb.).
A katonai drónoknál is lépcsők vannak, a kézből indítható drónoknál nyílt terepen 10-15km általános, kis katapulttal indított drónoknál (pl. Thales Fulmar X) már elérheti a 60-80km-t.
A katonai drónoknál is lépcsők vannak, a kézből indítható drónoknál nyílt terepen 10-15km általános, kis katapulttal indított drónoknál (pl. Thales Fulmar X) már elérheti a 60-80km-t.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!