94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#92770
Az USMC csak azt tervezi, hogy a harckocsizó századokat megszünteti. Ettől még lehet "könnyű harckocsi" helyettük, például a Centauro II.-höz hasonló megoldás az ACV alapjain. Könnyebb partra szállni vele (talán még az úszóképességét is megőrizheti), közben pedig azonos alapokon lenne, mint a szabvány nyuszibuszuk.
Régóta ajánlanak ilyen 8x8-as alvázra helyezett 105 vagy 120mm-es löveget, de eddig legalábbis nem volt túl nagy lelkesedés érte. A lengyelek a Rosomak, a finnek a Patria AMV alvázára raktak Cockerill tornyokat...
![]()
Rosomak + Cockerill XC-8-120 torony
![]()
Centauro II.
Ezek érnek annyit, sőt, többet, mint a britek Scorpion könnyű harckocsijai...
-
F1End #92769 Hát ha angolul is megfelel, akkor javaslom a libgen adatbázisát. Csak googlizz rá, hogy "libgen" és az első találat lesz. -
F1End #92768 Érdekes. Nem valami hasonló arányban változtattnak az oroszok is a szárazföldi csöves és rakéta tüzérség arányokon? -
#92767
hamár könyvek valaki talált már az ingyen elérhető e könyvek között a repülés dinamikájával, aerodinamikával vagy a repülögépek szerkezetével foglalkozó könyvekkel? amiben képletek, ábrák és magyarázatok vannak a különböző kialakítások előnyére hátrányára hatásaira? -
#92766
Valamelyest érintőlegesen kapcsolódik talán csak a topik szellemiségéhez, de a vírushelyzetre tekintettel az Osprey kiadó most négy hétig hetente öt-öt könyvet ingyen kínál, úgyhogy akit érdekel a szasszanida lovasság vagy a Martini-Henry puska például, az pillantson ide. -
#92765
Bizony.
Most olvasgatom a Falkland szigeteki szárazföldi harcokat, eddig azt sem tudtam, hogy a Britek vittek könnyű harckocsikat a szigetre, és minden gyalogsági zászlóaljukat két könnyű harckocsi támogatta, meg persze eszméletlen tüzérségi előkészítés.
A beásott Argi sorozott gyalogság nemcsoda hogy elszaladt.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.03.24. 16:09:52 -
kiskorúbézoltán #92764 A tankot temették már városban, dzsungelben és hegyvidéken is amíg nem kellett gyakorlatban is ott harcolni. Pont ez a tengerészgyalogság pont szigeteken szerzett sok tapasztalatot harckocsikkal, akkoriban beváltak.
Nem mondom, hogy most is így lesz, nyilván sok és külön-külön is sokkal okosabb emberek döntöttek így, pro és kontra komolyan megalapozott érvekkel. Akár az is lehet, hogy vegyes zászlóaljak lesznek és oda tagozódnak be, ilyesformán csak mint külön század szűnnek meg. Persze ez csak hasraütés.
Nem hinném, de azt' ki tudja, hogy amerika feladná a "bárhol partra tudok tenni komoly erőt" képességét és beérné a "bárhol tudok bombázni"-val.
Az se tiszta, hogy védeni akar szigetet vagy támadni/elfoglalni. Ha partvédelmi hajó ellen akar robotrepcsit akkor a'szinné az ember hogy támadni akar valahol.
Az azé' látszik, hogy komoly változásokat akarnak nagyon gyorsan. 10 év ilyen nagy változásra igencsak rövid idő. -
#92763
Nem voltam biztos a magyar szakszónak, inkább írtam így, mert nem voltam biztos, hogy a század = üteg megfelel-e a valóságnak. :)
Most már tudom, hogy igen.
A HTKA-n megy az agysejtosztás. A feltételezések szerint az USMC alapvetően inkább afféle csendes-óceáni sziget-védelemre készül fel. Ott a harckocsik hasznossága viszonylagos, inkább a beásott erők és a tüzérség a fontos. Ugyebár a másik, itt nem említett dolog, hogy az USMC tervezi partvédelmi hajó elleni robotrepülőgépek (NSM) rendszeresítését. -
kiskorúbézoltán #92762 "a rakétatüzérségi századokat kvázi átfegyverzik rakéta-tüzérségre" WTF? :D
Amúgy a tüzérségi századot lehet ám szépen tüzér ütegnek is írni magyarul. ;) Ha meg rakettás és többet lövős akár sorozatvető ütegnek is. :)
Mondjuk nem ez lenne az első eset amikor sehol nem áll tökig golyózáporban egy haderő és elkezdik temetni a tankokat. Aztán ha sűrűsödik a szar akkor meg szednek elő mindent a naftalinból. :) -
#92761
Kikerült egy tervezet az USMC átalakításáról. A változások elég durvák, megdupláznák a drón-századokat (3-ról 6-ra), a rakétatüzérségi századokat kvázi átfegyverzik rakéta-tüzérségre (a 21 csöves tüzérségi századból lesz 5, miközben a rakétás tüzérségi századoknál 7-ről 21-re emelik a számukat), megszüntetik a harckocsizó századokat (!!!) velük együtt a hídvetős századokat is (!), a gyalogsági dandárok számát 24-ről 21-re csökkentik, a billenőrotoros századok számát 17-ről 14-re, 7-ről 5-re csökkentik a harci helikopter századok számát és 8-ról 5-re a nehéz szállító helikopter századokét. Érdekes módon a C-130 századokat bővítik, 3-ról 4-re, a vadászbombázó-századok száma pedig marad 18...
![]()
Mi következik ebből? Először is a hagyományos nehéz-egységeket kvázi megszüntetik, nem szerepel harckocsi a terveikben. A hídvető egységek megszüntetése érdekes dolog, ez egy sima egységnél is hasznos lehet, nem csak a harckocsizóknál. Ami megdöbbentő, hogy a helikopter- és billenőrotoros egységeket is visszanyesik, pedig azt hinné az ember, hogy ezekre helyeződne át a hangsúly. Nos, nem, a tervek inkább arról szólnak, hogy kevesebb gyalogos dandár lesz, viszont ők több drón-támogatást kapnak, illetve nagyobb hatótávolságú rakétás tűzérség fogja támogatni őket. Ez utóbbi azért érdekes, mert az USMC is erősen hitt eddig abban, hogy majd irányított 155mm-es gránátokkal fogják a jövőben megoldani a tűzérségi támogatást - most már a rakétatüzérségben hisznek inkább... -
#92760
Hát... túl életképesnek ebben a formában én se gondoltam... :D -
SZUsszan #92759 Hm, Juba likes it -
#92758
Az 1990-es évek végén az US ARMY vizsgálta, hogy milyen olcsó, de hatékony módon lehetne a városi hadviselés eszköztárát bővíteni, a programról most kikerült pár kép, többek között erről az... izéről. Egy darugém végére erősített kosár, amelyben az irányító foglal helyet, a kosár oldalán pedig egy 7-es FFAR indító...
![]()
![]()
-
JanáJ #92757 Tegyük hozzá az airsoftosok 99%-a akkor is elsétál melletted, ha civilben lehasalsz. -
aksurv2 #92756 Fegyvernek azért erős nevezni ezeket az eszközöket.
A probléma pont az velük, hogy az emberek es a rendőrök is annak gondolják, holott a gazpisztoly nem mas mind egy durrano tobblovetu gázspray. -
savaz #92755 Jól fogynak a fegyverek is. -
savaz #92754 Na ja, de terepszín vs. egyszínű játékon meg 50 méterről már nagyon meresztgetni kellett a szemünket, hogy ellenség vagy barát jön szembe. -
fade2black #92753 Még amikor AirSoftoztam voltak fanatikusok akik aznap 2hval korábban kimentek terepre és megcsinálták az álcaruhájukat. Volt, hogy kb elsétáltunk ketten-hárman mellette mire jött a jelzés, hogy akkor lehet menni respawn pontra -
SZUsszan #92752 ![]()
-
savaz #92751 Hát most inkább valami ilyesmiben kellene gondolkodni: ![]()
-
SZUsszan #92750 Ha nem gond, akkor megint egy kicsit divergálnék a a valós haditechnikától az airsoft álcázás felé. Végül is van közös vonásuk.
A custom őszi álcámat tovább javítgattam és összehasonlítottam a DPM, VSO Medusa, SS Leto mintákkal.
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2020.03.21. 13:41:28 -
#92749
Egy kis hadtörténelem: Még a Szíciliai partraszállásnál téma volt, hogy a US ARMY-nal szüksége van tüzérségi felderítő repülőgépekre. A célra rendszeresítve is volt az L-4 (alias Piper Cub), csak éppen menet közben derült ki, hogy a gépeket nem igazán tudják a célkörzetbe jutattni, maximum szétszerelve, márpedig az összeszerelés és miegymás mellett túl sokáig kellene nélkülözni őket. A repülőgép-hordozókon nem látták szívesen őket, szóval egy bizonyos Brenton Devol százados azt javasolta, hogy akkor építsenek kifutót egy LST fedélzetére, azokból úgy is van bőven. Az ötletet mindössze 36 óra alatt meg is valósították, az LST-386 fedélzetére egy cirka 65 méter hosszú, 3 méter széles felszállópályát építettek fából és fémrácsokból. 4 gépet a felszállópálya két oldalán tároltak, az ötödik a felszállópályán lehetett, és a mindössze 550kg-os járműveket kézzel emelték fel a kifutóra.
![]()
![]()
![]()
![]()
A megoldás olyan sikeres lett, hogy tovább is fejlesztették, a felépítmény előtti részt kibővítették, így már 9 darab L-4-es is elfért a fedélzeten, illetve több más LST-n is felszerelésre került (906 és 356). Az LSTCV-nek csúfolt megoldás nagy hátránya volt persze, hogy leszállni nem tudott rajta a repülőgép, azt minden esetben a baráti vonalak mögött kellett megejteni, és később már innen is szálltak fel a további küldetésekre.
Csakhogy ez nem működött az olyan helyeken, mint a Csendes-óceán, ahol a kis szigeteken nem volt mód leszállni az L-4-esekkel. A megoldást James Brodie százados próbálta felvázolni, aki a teherhajókon használt darukból merítve ihletet azt találta ki, hogy a hajó mellett kifeszített drótkötélpályán egy futómacskára függesztett, drótokból kialakított négyzetes "gyűrűt" használna, amelyre a repülőgép szárnya felett elhelyezett kampót akasztanának. A felszállásnál a kampót beakasztva, a motort felpörgetve indulhat el, és ha a gép eléri a megfelelő sebességet, illetve a futómacska a drótkötélpálya végét, akkor leakad, és a gép gond nélkül repül tovább. Leszállásnál fordítva működne a dolog, a hátul lévő futómacska-gyűrűt próbálja a gép a kampójával elkapni.
![]()
A City of Dalhart féle tesztjármű rajza
Elég öngyilkos dolognak hangzik, de működött. Brodie a City of Dalhart nevű teherhajón próbálta ki ötletét egy Stinson L-5 felderítő géppel, amely majdnem kétszer nehezebb volt, mint az L-4. Ám tíz sikeres indítást és leszállást hajtott végre, meggyőzve a hadsereg illetékeseit, hogy érdemes az ötleten tovább dolgozni. Két LST-t át is építettek a cél érdekében, ám menet közben az indítást inkább egy kifordítható katapulttal oldották meg. 4db (más források szerint akár 5) L-5 géppel a fedélzetén a Csendes-óceánon több bevetést is végrehajtott ez a két LSTCV. A megoldás viszont annyira ingatag volt, hogy a világháború vége után gyorsan ki is vonták a hajókat, és igyekeztek elfeledni, hogy valaha is ilyen marhaságot találtak ki...
![]()
![]()
Az LST-776 már katapulttal
A Brodie-leszállórendszer tesztjéről készült videó
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.03.20. 15:18:07 -
#92748
![]()
Akash (a Kub indiai félvér testvére) légvédelmi rakétaindító T-72 alvázon
![]()
B-2A műszerfal...
...ebből a videóból (első felvétel a B-2A pilótafülkéjéről
![]()
"Senior Prom" lopakodó robotrepülőgép-program 1978-ból a Have Blue (amiből az F-117A is lett) program alapján, a program végül nem lépett tovább a prototípus változaton
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.03.17. 18:19:23 -
JanáJ #92747 Szerintem - innen a fotelból - a második mondatod a kulcs. Olyan ez mint a 2 nanoszekundumos tárcserék. Valamiért a "profik" nem ezt erőltetik. -
#92746
![]()
USS Zumwalt
![]()
Felfegyverzett Thrush 510G "crop fighter" 2017-ben a Párizsi légishow-n, a hírek szerint 2015-től használnak PMC-k afrikában (Nigéria és Szomália területén) kalóz-ellenes járőrözésre, a gépeket Bulgáriában építette a LASA cég
![]()
Két német PUMA lövészpáncélos hadgyakorlat közben
![]()
A 6.8mm-es űrméretű NGSW (Next-Generation Squad Weapon) 2019-es prototípusa...
![]()
...és a hozzá használt CT lőszer metszete
![]()
Starstreak rakétaindítás
![]()
CAMM-ER tesztindítás
(Próba) Igla-Sz indítás minden létező szögből levideózva ( link, ha nem látszódna )
XM1299 tesztlövészet, irányított lövedékkel egy 65km-re lévő célpontra
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.03.15. 09:03:22 -
#92745
Érdekes az a videó, szerintem ezért külön irányzékot ezért feltenni túlzás, de ha az alap irányzék sarkában jelenítené meg a számot az hasznos lehetne. -
#92744
Persze, hogy van. Minden lőfegyvernél téma, hogy tudd, mikor kell tárat cserélni. Mindig más-és-más megoldás volt rá a válasz. Régebben mondjuk volt olyan taktika gépkarabélyoknál, géppuskáknál, hogy az utolsó két-három lőszer fényjelzős volt. Így egyértelmű volt, hogy hopp, most tárat kell cserélni, és nem onnan tudtad, hogy üresen csetten a fegyver.
Persze, nagyon gyakorlott lövőnél ez nem volt probléma, ők érezhetik kézből azt, mennyire nehéz a fegyver, ezt említette kiskorúbézoltán. Azonban erre egy hadseregnél nem lehet feltétlen építeni, ezért jelentek meg az áttetsző műanyagból készült polimer tárak, vagy legalább is a lőszermennyiség-állapotjelző furatok a tárakon. Egyszerű megoldás egy problémára.
Egy pisztolynál ez viszont nem opció, hiszen a markolatban van a tár, tehát nem látsz rá. A fegyver súlyából egy gyakorlott lövész sejtheti, hogy mennyi lőszere lehet még, de egy tűzharc hevében erre építeni minimum rizikós. Szóval especiel értelme van, hogy ha az alsó kép nem photoshoppolt, akkor mondjuk itt erre egy rohadt bonyolult megoldást választottak, mivel az a Windows 10 BSOD képernyője, a Win10-nek van IoT változata, feltehetően az fut egy i.MX 6 szintű SoC-on. Meg lehetne oldani egy PLC-vel, meg a hozzá írt pár tucat soros programkóddal, de itt gondolom pont arról volt szó, hogy a fejlesztők brillírozhassanak a MicroSoft-nak, mi mindenre jó az IoT operációs rendszerük.
BTW hasonlót 3 éve gépkarabélyhoz mutattak már be:
-
aksurv2 #92742 Senki nem mondja neg egy tűzharcban mennyi lőtt konkrétan el. A szabály amit oktatnak az, ha tudod, hogy felét előtted akkor cserelj tarat.
Ha nem tudod hogy mennyit lőttél akkor mindenképpen cserelj tárat az első adandó alkalommal.
A pisztoly pedig egyáltalán nem másodlagos szükségfegyver.
Épület átvizsgálásnak kutatasnal ahol a lotav 0-15 m között illetve autóban stb.
elsődleges fegyver mert pl. szabad az egyik kezed szekrényt ajtot stb. kinyitni.
Alkalmas közelharcra is pl. egy szűk folyosón késes támadó ellen,
Joval kevesebbet takar ki a szobából mint egy karabely es meg par dolog.
Nem véletlen hogy az army most akar HP pisztoly lőszert rendszeresiteni.
-
#92741
hogy kiszedték a pilótát? 
-
kiskorúbézoltán #92740 Pisztivel én a környékén nem voltam soha annak a szintnek, hogy érzésre megmondjam hányannyi golyóbis van benne, de Ak variánsoknál, a hossztengely mentén meglötyögtetve meg lehetett megmondani, hogy tele, kb félig vagy kevés/semmi van a tárban. Lehet pisztinek is van valami trükkje. -
#92739
Igen valami olyasmi lesz. Az armynak biztos nem mert ott vészhelyzetben pisztolyoznak csak akkor meg úgy sem a golyókat számolja. Rendőröknél is vagy beleereszti amit tud, vagy ha úgy gondolja cseréli a tárat gondolom, nem reális hogy nézegetné hogy áh van benne még 2 töltény ellőjem vagy újratöltsek-e ugye? Súlyra amúgy mennyire lehet érezni? Nyilván 2-3 töltényt nem de hogy félig negyedig van azt lehet érezni vagy a visszarúgástól úgy elzsibbad a kéz, hogy nem igazán, csak úgy nagyjából fejben számolja az ember? -
SZUsszan #92738 Szerintem egy ilyen fejlesztést nem az armynak és nem is a rendőrségnek készítenek.
A lőtéren meg sokan csak hobbiból lőnek. Nekik pont jó lenne villogni vele, már ha éppen nem szomorú kékhalálos. -
#92737
-
#92736
Videójátékokban jól mutat de van ennek értelme? Nem érzi ezt egy tapasztalt lövész?
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2020.03.13. 11:36:42 -
SZUsszan #92735 ![]()
Nem lesz sikeres fejlesztés. =D -
SZUsszan #92734 Advanced drill -
#92733
Nah, végre leesett, hogy a kisebb hordozó is jó. Viszont, akkor az lehetett volna a USMC-nek is = F-35B felesleges... -
#92732
Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.
![]()
A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben
A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.
A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.
![]()
A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval
A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.
A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.
![]()
India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói
India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága... -
kiskorúbézoltán #92731 A rakétának azért van tömege, meg a forgás sem csak azért van, hogy megspóroljanak két kis szárnyat. De tény, hogy van egy kis lötyögése.
Ha metisz származékot néz az ember hátulról, ami nagyon kóválygósnak néz ki, az azért csalóka mert az egyik szárny végén van a piropatron, hogy megspórolják a rakettából a girót. -
#92730
Semlegest úgy csinál, hogy ide oda vált. A rakettya forog, amikor a szárnyak vízszintesek, akkor magasságban korrigál, amikor függőlegesek akkor oldalban.
Más szóval soha nem repül ez a rakéta sem egyenesen. :)
