Haditechnikai Topic

Afganisztáni Technical, BMP-1 a tornyára aplikált UPK-23 gépágyúkonténerrel:



Szerb Mi-35M, asszimetrikus függesztéssel:

Kicsit megkésve: Bercsényis télapó:




Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.12.09. 13:00:10

Igen, érthető.

Abban is igazad van, hogy az első csapást kísérheti újabb is, szóval azt az egy életét a bakának érdemes védeni, ha máshogy nem, egy hasravágódással.

Ezt csak úgy érdekességként.

Lőtáblából lehetne megnézni, hogy mi milyen sebességgel érkezik, de vagy a gugli-fu-m hagyott cserben vagy nem nagyon vannak lőtáblák feltöltve publikus helyekre.
Mindenesetre a lenti videnyó alapján erős a valószínűsége, hogy a BM-21-nek is van olyan lőtávolsága - HA BM-21 volt - ahol bizonyos rakétái hangsebesség környékére vagy az alá lassulhatnak.

@kiskoru
Ja értem, nem tudom miért ragadtam ki a Gradot. Valószínűleg azért, mert az alábbi linkelt videóhoz hasonlóan több videón is láttam Gradot munka közben mind a két végéről videózva és nem volt kedvem kikeresni, hogy a többi MLRS rakétái is hangsebesség felett operálnak, ezért kisebb hülyeséget állítok, ha egy biztos van benne. =D

Givi kemény arc volt, Motorolával együtt.

Gondolom leginkább abból, hogy tudják mivel szokták lőni őket azon a környéken, így ha jön valami akkor az az. 😊 Bár lehet, hogy repülési sebeség alapján is lehet saccolni.
Mindenesetre a surrogó repülési hang meg a becsapódó bumm nekem időben elég közelinek tűnt.
Köszi a videnyót!

Elsőre ez jött fel a tűzcsapas boldogabbik végéről. Szakértők meg tudják állapítani, hogy mit hallunk:


Gondolom van még pár hasonló video fent a neten

Shooting the 50BMG BEAST: GM6 Lynx

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Na, mert érdekelt a dolog, keresgéltem tüzérségi lőtáblákban, 250m/s volt a legkisebb becsapódó sebesség. Ez alatt már csak az aknavetők.
Hangsebesség feletti 122-152-es gránátot pár (jó viszonyok mellett 1-2) kilométerről hallani. Nyilván amikor már elment. Hangsebesség alá lassult gránátnál viszont ugye nincs hangrobbanás. Illetve nem tudom, hogy mondjuk egy 250m/s mal repülő tárgyat, a röpirányba eső irányból milyen messziről lehet meghallani. Gondolom itt valami légnyomódásos, doppleres dologhoz kéne kevésbé világtalannak lenni.

De a lényeg, hogy márpedig lassul hangsebesség alá bizonyos körülmények közt. (Kissé ívelten, alacsony töltettel, mert ha nagyon felmegy akkor gyorsul megint, szóval ne az utolsó sorokat nézze aki szintén rápillant a dologra.)

Motorok vagy gyors autókhoz tudom csak hasonlítani, ott is ha nyomják neki rendesen akkor csak közelről hallani meg amikor az ember felé jön, aztán huss.. Na az ugye a környékén nem szokott lenni 100m/s-nak. Nem tom, mondjuk egy Forma-1-es autó megy ennyivel?

BM-21 lőtáblát nem találtam, így tippelni sem tudom, hogy mennyivel csapódik be. Az, hogy mennyire gyorsul fel az egy dolog, a hajtómű pár másodperc alatt kiég, onnan ugyanúgy lassul az is, majd a leszállóágban ugyanúgy mint bármi más gyorsul valamennyit.

Meg ugye pont a BM-21-nél ott vannak a fékezőgyűrűk, amivel az alaplőszernél kicsit tudják variálni az ívet.

Mindent egybevéve, nem látom sok realitását, hogy akár egy hangsebesség alá valamennyivel lassult gránátot olyan messziről meg lehessen hallani, a célterület irányából, hogy ott nagyon szaladgálásra idő legyen.
Másrészről meg nem találtam arról semmi konkrét dolgot, hogy ugyanez - a hangsebesség alá lassulás bizonyos körülmények közt - ne eshetne meg a BM-21 rakétáival.

Remélem valaki bölcsebb jár majd erre.

Oké, akkor ezt letudtuk.

Maradt, hogy miért nem érdemes fedezékbe futni az első után.

BM-21. Mert melyik más sorozatvetőé vagy csöves tüzérségi eszköz gránátja lassul hangsebesség alá becsapódáskor? Mitől más a BM-21? Megmondom őszintén kép és fogalom nélkül vagyok, hogy mi akar ez lenni.

Szerintem elbeszélünk egymás mellett.

Elhiszem, hogy meg lehet különböztetni a hangját, hogy kifelé-vagy befelé megy a malac. Hallottam sok incoming hangot liveleakos videókon. Elég jellegzetes, mondjuk az nagy segítség, hogy az incomingot gyorsan követi a bumm is, míg a kifelé menőt lassabban és halkabban.

A BM-21 rakettyái hangsebesség fölött repülnek. Ott nem nagyon van bejövő hang, csak a becsapódások robbanásai és utána lemaradva jönnek a távoli morajlások a kilövések hangjai.

Nem érted a dolgot.

Egyrészt azzal kezdődött, mint anekdóta, hogy a régi öregek megmondták, hogy be vagy kilűttek a faluból. Amikor kifele lűnek akkor az ágyú hangját hallották, amikor meg befelé jött akkor a becsapódást. Az egyik is bumm meg a másik is bumm. De nem pont egyforma bumm.

Fedezékbe meg azért szoktak futni, mert az első lövés után szokott jönni a többi is. Ha telibevert az első akkor persze mindegy.

Persze, ha te úgy gondolod, hogy te állnál kint az első után mert nem ölt meg mindek futni, hátha mégse jön második, harmadik stb... Szerintem azé' ritkán lűttek be poénból egy gránátot a 2. vh idején, feltételezem ez a régi öregek dolog része.

De mond, hogy mit látok rosszul, mert lehet én nem figyeltem valamire.

Az meg külön érdekel majd, hogy mitől másabb a BM-21 mint a többi ilyen szempontból.

Miért? Amikor hallod a hangját és azt mondod befelé jön, már rég felrobbantak és élsz. Fölösleges fedezékbe futni.

A BM-21 és társai semmiben nem különböznek ilyen szempontból szerintem.

Kivéve, ha BM-21 Grad és társaival lőnek, mert akkor hamarabb ér be a találat, mint a hangja.

Igen, azt latom hogy kb semmi sem vilagos.

Gondolom ha kiszáradt a torok akkor csak úgy kellett hallani... 😄
Amúgy túl vájt fül nem kell hozzá, pár lövés után megtanulja mindenki, hogy melyik jött és melyik ment.

Van még pár öreg akit meglehet kérdezni, akik fülre megmondták, hogy belövés vagy kilövés történt a faluba.
A belövésnél szaladni kellet a pincébe.

Nem teljesen világos, mit értesz az alatt, hogy elsőre. Ugyanazt írtam le újra és újra csak egyre hosszabban. Nehéz volt belőni, hogy a magabiztos kijelentéseid mögött mekkora tudás rejtezik. De örülök, hogy lezárhattuk a dolgot! Béke veled! 😊

Leírhattad volna ezt elsőre, annak legalább lett volna értelme. A hasamra ütök már sokkal jobb mint a topgánozás, de de de szerintem itt hagyjuk abba.

"Ha a gép környékén vannak, akkor valóban, ha benne akkor pedig nulla mp is elég. Bemutatón elhiszem az egy percet, vagy kevesebbet, a való életben nem."

Hihetetlen lehet számodra, de általában a jármű környékén császkálnak. Nekik kell a gép tűzereje, felszereléscipelő képessége, (briteknél a teafőző képessége), szenzorai manapság, nagy hatótávolságú megbízható rádiója, meg amúgy is a szakasz nem nagyon válik szét. A járműnek meg kell a közelbiztosítás. Nem úgy működik mint az autód, hogy csippantanak kettőt és le van zárva, majd jövünk.
Persze előfordul, hogy olyan a helyzet, hogy gyaloggaloppal jól elmennek valahova. A szakasznál akkor is lesz valami hátirádió, minden egyes bakánál meg valami kicsi "vókitóki". Ugyanúgy látják őket a térképen, hogy merre van a szakasz. Ha az nagy irdatlan távolságból rájuk lőnek akkor automatikusan kimegy a jelzés a szakaszpk egységére. Persze felmerül a kérdés, ki a búbánatos fasz pazarolna drága pgm cuccot egy mezei gyalogbéka szakaszra, nem mellesleg felfedve a lövő egység helyzetét. Mer' ugye a röppálya mindkét végét számolja a rendszer, az egyik végén figyelmeztet a másik végére meg lőelemet küld a megfelelő ellencsapáshoz ideális pozícióban lévő szabad kapacitásnak. Pl ettől automata a rendszer. Bár gondolom a lőhet/nem lőhet valami még mindig emberi beavatkozást igényel.
A lényeg, hogy igen, lehet úgy és addig sarkítani a dolgot, hogy igazad legyen.

Kicsi érdekesség: a ranger mangereknél úgy oktatják, hogy ha aknavetővel elkezdik belőni a csoportot akkor abból bizony sebes futással megpróbálnak kimozogni ha az olyan placcon éri őket ahol az nem túl jó nekik és el tudnak érni egy olyan másik placcot ami jelentősen jobb túlélést biztosít.
Kóvályogtam egy kicsit aknavető környékén, vonogattam a szemöldököm, de én hajlamos vagyok olyanoknak hinni akik jobban értenek a saját dolgukhoz mint én az övékéhez.
Na, csak azé' írtam le, mer' ha a rangercsávóknak opció az első belövő gránát csapódása után kimozogni a vetőtűzből, akkor valószínűleg a mezei lövész jakumóknak is igen egészséges lehet, ha már az első csapódás előtt egy-másfél-két perccel riasztást kapnak, akkor is ha a bredli nincs a környéken.

De gondolom, ha ez nem volt benne a heti topgánba' akkor hihetetlen sci-fi számodra. Nem baj... 😉

"Persze topgánozni könnyebb, mint konkrétumot írni."

Sokkal könnyebb, mert tudtál volna azzal kezdeni valamit, hogy - a hasamra ütök - lövészraj járműre normaideje M2 Bradley-nél 30sec?

"Te hoztad fel a bázisvédelemre használt rendszert, erre írtam, hogy azért az aknavető gránát elől beugrani a kikészített fedezékbe, vagy a 155-ös elől elbújni a prérin vagy a városban nem ugyan az."

Persze, hogy nem ugyanaz, ha kicsit ügyes a vetős és a körülmények kedvezőek a számára nagyvárosban az életben nem mérik be a gránátját. Kicsi, rövid ideig repül és elég neki ha pár 10m-rel emeli a fedezőgerinc(épület) fölé a röppályát.
155-ös kategóriánál 40km-en nincs aza fedezék ami ezt megteszi. Nagy, sokáig repül. Ha van automatizált rendszer biztosan lesz egy-két perce a célterületen lévőknek kimozogni vagy fedezékbe menni. Egy-két perc pedig sokmindenre elég lehet.

"Ha elfogytak a konkrétumok, akkor inkább a hejesirasomba kösss, bele, az könnyebb célpont lesz."

Mert úgy érzed ez a mostani oldalad kemény és nehéz célpont? 😄 Nem akarlak én bántani, miért is akarnálak? Pár dologban vakon vagy, ennyi az egész.

"Szóval ha te nem emlékszel és "de-zel" az oké, ha én írok hülyeséget akkor az gáz?"

Az a gáz, hogy nem érted a különbséget. Van nagyon kevés dolog, egy nagyon szűk körben, amiben rendelkezem egy gyorsan elavuló tudással. Meg van nagyon sok terület amiről semmit vagy még kevesebbet tudok. Nagy pofával azt mondom, hogy nagyjából meg tudom különböztetni a két kategóriát. Meg azon belül, hogy mennyire nagyon vagyok hülye hozzá. Azokhoz a témákhoz amikhez hülye vagyok soha nem fogok olyan magabiztossággal nyilatkozni, mint mondjuk te itt bármilyen témáról. Ettől még abban a szűk körben, amiről valami kicsit tudni vélek tudok annyit, hogy ne legyen kicsi a faszom. Vagy legalább nekem nagynak tűnjön.
Tehát ha olyan témáról beszélek amihez hülye vagyok, akkor igen, nekem vállalható, hogy nem tudok valamit. Majd valaki megmondja a frankót aki ért hozzá és nem vitatkozom vele.

De még egyszer mondom én voltam/vagyok a hülye, hogy olvasom a hozzászólásaid. Ha letudtuk ezt a témát ígérem visszatérek jó szokásomhoz. Én nem kapok agyhugykövet, te meg... Azt hiszel/nem hiszel továbbra is amit akarsz... 😉

Rádióba bődülés.

Ezt most mire?

Senki nem mondta, hogy nem jobb bent, de ez formázott töltet. Kicsi. Ezzel telibe kell kapni a járművet, a közeli mellét még egy szutyok 60 éves M113 sem nagyon érzi meg a jelek szerint, nemhogy egy mai IFV... Egy nyúl a nyílt terepen igen.

Bakker, ma frekvenciaugrásos titkosított rádiókról beszélünk...

Szerintem próbáld ki mekkora fedezeked van a tank mögött vagy abban, ha egy ilyennel megszornak. Ugy tízzel.

https://youtu.be/beiD1IpRtvY

Nyilván, de a maradék 180 fok nekem többet jelent a "számolni kell vele-nél".
És? Onnan indultunk, hogy 40km felet mindenképpen PGM.
Arra vonatkozott, hogy a jármű parancsnoknál lesz az infó és ő szerintem már rádión/szóban jelzi hogy befele. Itt jött az illetlenség a rádióba bődülni, mert már a 80-as években...

Az első pontnál még egy dolog. Valójában be sem kell szállni, már az is brutális fedezések ad. Ha a raj odasimul a jármű egyik oldaláról, akkor minimum 180 fokos zónából blokkol minden repeszt.

A nem precíziós gránát szórása 70 km lőtáv esetén úgy kb. 400-500 méterese. Ebbe esik a gránátok fele távolságban. A teljes szórás ennek kb. 3-szorosa...

Nem értem, hogy mire kell tablet. Egy csippanás elég a rádióban, ami adott figyelmeztetés és lehet menni. Vagy a rajcsarancsnok rádiójába, aki viszi a rajt.

1, 20mp és a végtelen között.
2, A radar észlelése és a szóban forgó IFV kijelzőjén ennek jelzése között eltelt idővel szerintem kb számolni sem kell.
3, Na ez már egy fontos kérdés.

Értelmezésem szerint te azt írtad, hogy hiába növelik akár duplájára a PGM-es malac hatótávját, az a hatótávolság szélén már inkább kevésbé veszélyes. Számolni kell vele, de nem akkora para. Erre írtam, hogy szerintem meg nem. Mert a horizont alá ment gép az eredeti fenyegetéstől védve van, a baka meg nem. Mivel semmi konkrétumról nem beszéltünk, ezért én a te 2-3 perces repülési idődből kiragadtam a 2 percet. Ha a két perc 0. mp-ben csipog az IFV/APC/MRAP/lovaskocsi kijelzője hogy incoming, akkor is eseti, hogy 2 perc alatt a 6+ fő bent lesz begombolkozva. Itt ugye pont úgy lehet, hogy valamiért várakoznak és 20mp alatt mindenki bent, mint hogy valamivel el vannak foglalva, amikor nem feltétlen van meg a 2 perc. Tudtommal nincs minden Joe-n tablet, ezért az IFV fogja magát elkúrjantani a rádióba, hogy befelé. Ha bent vannak még akkor is benne van a pakliban egy közeli/közvetlen találat, meg addig se tudnak semmi érdemlegeset művelni. Míg a te hasonlatodban a vadász max haza megy és holnap jön újra.

Mérnök vagyok, beszéljünk változókról.

1. Szerinted mennyi ideig tart beszállni mondjuk 6 lövésznek egy M2-be? Videót néztél erről?

2. Szerinted mennyi ideig tart automatikus jelzést küldeni ma a tüzérségi radarnak a zl. vezetési pontra, amikor ez 35-40 éve real time csinálta a szovjet légvédelmi AVR?

3. Szerinted mennyi a lövész-IFV táv és mennyi idő kell a beszálláshoz?

stb. stb.
Mi az, ami nem lehetséges. Semmiféle érvet, számot nem adtál. Az egyetlen érved a "mert csak" volt.

Ha szerinted így van, akkor nagyon elbeszélünk egymás mellett.

ATGM nem nagyon szeret felfele menni, ha a helikopter nagyjából szintben van, még oké, de olyan magasra, mint a videóban láttuk, kétlem, hogy opció lenne, már csak a ferdetávolság miatt is...

Pedig leírtuk. Nem tudom, hogy mit lehetne ezután tenni,

Ha a gép környékén vannak, akkor valóban, ha benne akkor pedig nulla mp is elég. Bemutatón elhiszem az egy percet, vagy kevesebbet, a való életben nem. Persze topgánozni könnyebb, mint konkrétumot írni.
Te hoztad fel a bázisvédelemre használt rendszert, erre írtam, hogy azért az aknavető gránát elől beugrani a kikészített fedezékbe, vagy a 155-ös elől elbújni a prérin vagy a városban nem ugyan az.
Ha elfogytak a konkrétumok, akkor inkább a hejesirasomba kösss, bele, az könnyebb célpont lesz.
Szóval ha te nem emlékszel és "de-zel" az oké, ha én írok hülyeséget akkor az gáz? A nagypofájúsággal semmi bajom. Azzal van, hogy személyeskedsz ahelyett, hogy leírd miért hülyeség amit írtam, mert ez továbbra sem sikerült. Pont egy olyan kérdésben, amihez értesz.

Hát, a falat még nem sikerült villantanotok.

Szerintem az 57-es pikápont kihúzhatjuk, (már ha a technical alatt ezt érted), egy kisnyomású grom löveg még oké, de egy ilyen nagy cuccot el se bírna, meg meg is borítaná szerintem. Max egy nagyobb teherautó platóján tudnám elképzelni.
Az vontatott 57mm-es S-60 jó 4,5 tonna, ha lehagyod az alsó lövegtalpat és a lövegpajzsot akkor is megmarad jó 3 tonna.

Persze vágom, hogy nem az alváz itt most a lényeg. De az R-27 és az 57mm-es viszonya szerintem nem áll meg.

Amúgy nekem nem tűnt alacsonynak a magassága.

A flare vagy DIRCM hatástalanságán kívül én más opciókat is látok:
1. El tudom képzelni, hogy valami ZSzU-57 szerűséggel is lövöldöztek rá, s azzal találták el. Elég alacsonyan és lassan repült hozzá, a közelkeleten pedig elég gyakoriak az ilyet használó technicalok. Bár ez ellen lehet érvelni azzal, hogy egy járművet észlelt és megsemmisített volna az Apache, amilyen teherautóról R-27 -et lehet indítani, arra kb egy 57 mm -es g.á. is felszerelhető.
2. Akár ATGM is lehetett. Egy Kornettel vagy hasonló kategoriás fegyverrel nem lehetetlen eltalálni egy alacsonyan és viszonylag lassan halado helikoptert.
3. Egy öngyilkos drónt sem lehetetlen nekivezetni egy helikopternek. Bár az eddig felsoroltak közül talán ez a legnehezebb.
4. Legfőképp, ami viszont még nem merűlt fel és szerintem elég esélyes lehet: SACLOS irányítású föld-levegő rakéták. Az irániak elvileg 2010 óta gyártanak ilyet, "Qaem" néven. Mivel állítólag ők támogatják a houthikat, szerintem könnyen lehet, hogy ez volt az alkalmazott fegyver.
Utoljára szerkesztette: F1End, 2019.12.04. 18:24:54

Újabb hidegháborús agymenés: Projekt 602 'Szkat', besorolni nehéz, technikailag tengeralattjáró, gyakorlatilag egy mobil víz alatti ballisztikus rakétaindító silo. Az UR-100M ICBM indító tubusaiból 12db-ot kör alakban helyeztek el egy torony körül, amely alatt a 24 fős személyzet lakó- és munkahelységeit alakították ki. Alapvetően egy kibocsátható horgony segedelmével rögzítette magát a fenékhez, de a pozícióját diesel-generátor illetve akkumulátorok által táplált elektromotorok által forgatott hajócsavarral (szükség esetén víz alatt maradva, akár légzőperiszkópos haladással) változtathatta. A sebessége felszínen 3,2, alámerülve 2,4 csomó, ami nem sok, de elve a szovjet partvonal közelében (max. 200-300km-re eltávolodva az anyakikötőtől) működtek volna.



A programot a Cselomej tervezőiroda felügyelte, és Hruscsev támogatását élvezte, mivel sokkal olcsóbb megoldást nyújtott, mint a nukleáris meghajtású rakéta-hordozó tengeralattjárók (SSBN) fejlesztése, amit a haditengerészet vezetői követeltek, itt a közepes hatótávolságú R-27 ballisztikus rakétáról, és a hozzá készülő Yankee-osztály volt az ellenpont. A haditengerészet számára nem volt elfogadható a mobil "bója" indítórendszer, ők az amerikai SSBN egységekkel analóg saját tengeralattjárókat tudtak csak elfogadni.

A Projekt 602 program 1962 és "64 között futott, de Hruscsev bukásával ez is ment a levesbe. A haditengerészet megkapta a Yankee-osztályt és az R-27-et, de az UR-100M-el (többé-kevésbé) felérő, interkontinentális R-29 rakéta csak 1974-re készült el a konkurens (és ekkora már a haditengerészetet egyedül kiszolgáló) Makejev tervezőiroda által. Hozzá kell tenni, hogy Cselomej csak rádiójelek által korrigált navigációs rendszert tudott felmutatni, míg a Makejev az 1970-es évekre már a független csillag-követő navigációs rendszerrel szerelték az SSBN-eket...

Úgy tudom a régióban minden Apache-tulaj (Izrael-t most vegyük külön, ez esetben: Szaud-Arábia mellet Katar és az Egyesült Arab Emirátusok) is használja a Northrop AN/AAQ-24 Nemesis nevű DIRCM rendszert az Apache-okhoz. Mintha rémlene, hogy beszéltünk is róla, hogy ez feltehetően az Igla-Sz (SA-24) miatt, ami a Szír felkelőknél is használatba került.

Nem, a DIRCM és a MAWS az két külön rendszer. A DIRCM-et nem biztos, hogy eladták az araboknak, az esélyesebb, hogy a MAWS-ot igen.

A banner alatt linkelt Haditechnikai összefoglaló kicsit rövidítve tartalmazza a linkelt anyagot magyarra fordítva.

Vagy nem ismerte fel a közeledő veszélyt MAWS...

Rheinmetall StrikeShield aktív védelmi rendszer:

AH-64E-ik vannak, amennyire néztem (és amilyen képeket a neten lehet találni) mind bír DIRCM-el. Hogy aztán most működik-e, be volt-e kapcsolva, az egy másik kérdés...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.12.04. 12:49:11

Ha infravörös vezérlésű rakéta volt a "gyilkos", akkor az is elég ha nincs az Apache-on DIRCM (vagy nem üzemképes), hiába van fullra töltve a radar/infracsali-szóró, a rakétaindítást/közeledést valahogy észlelni is kellene. DIRCM nélkül infra-rakétánál meg erre csak a heli-személyzet két szép szeme áll rendelkezésre, aztán vagy észreveszik a közeledő rakétát vagy nem. Úgy tünik, ők nem vették észre ...

Na, bakker, akkor tuti, hogy ezzel kevertem! Köszi az infót! Lassan csak összeállnak a dolgok! 😊

Ez Mi-8/17-nél volt téma, ott nem mindegy kiugrásnál milyen magasra van állítva az ülés. Helikopter-pilóta kolléga mesélte, hogy a VSz-időkben érdekes módon Iván ezt nem oktatta. A kolléga is csak külföldön dolgozva, Afgániát megjárt és túlélt Szergejtől tanulta meg hogy nem a lábpedálhoz állítjuk az ülésmagasságot (ez így csak kényelmi szempont), hanem max magasságra az ülést,ez sokat segít ha ki kell ugrani, (ez így már túlélési szempont!), és ehhez az ülésmagassághoz kell állítani a lábpedált! A max magasságra állított ülésből az oldalablak ledobása után gyakorlatilag oldalra ki lehet dőlni, ki lehet borulni a gépből, ha túl alacsonyra van állítva az ülés akkor fel kell állni és valahogy kimászni - egy sérült, esetleg pörgő gépből!!

Grat, egész jó kis írás, így elsőre átszaladva rajta, a szakmai részhez lövésem sincs, de jó szájbarágós, könnyen emészthető maga a tálalás.

Sajnos az infracsali okozta füst és a lézeres/aktív rendszerek viszonyáról nem találtam benne semmit. Ennek ellenére érdemes lesz rendesen végigrágni az anyagot, laikusnak képbe állni egy kicsit a témában tökéletes.

Köszi a linket, meg persze az anyagot is!

Erre olvashatsz angolul részletesebben a témáról.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.12.04. 11:49:11