95001
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • JanáJ
    #72554
    A két lőszer vegyesen van hevederezve?
  • Hpasp #72553
    Először is nyilván nem tökéletesen fölfelé, másodszor repesz-romboló esetén úgy is időzítő gyújtó fogja robbantani, szóval max. a repeszek fognak szabadesésben visszahullani (azért ezt a legtöbb technika kibírja - oké, a radarantenna nem fogja megköszönni).

    A repesz romboló még csak-csak ön-megsemmisít is (ha egyáltalán elműködik az időzítő), viszont a pácéltörő-gyújtó lőszer bizony visszahull.
    Ha elhagynád a pácéltörő-gyújtó lőszert, akkor meg az üteg képtelen lenne szárazföldi támadás esetén önvédelemre.
  • [NST]Cifu
    #72552
    Először is nyilván nem tökéletesen fölfelé, másodszor repesz-romboló esetén úgy is időzítő gyújtó fogja robbantani, szóval max. a repeszek fognak szabadesésben visszahullani (azért ezt a legtöbb technika kibírja - oké, a radarantenna nem fogja megköszönni).

    De ezzel együtt is, inkább a 30mm-es APDS gránátot hulljanak rád szabadesésben, mint egy JASSM, nemde?
  • Hpasp #72551
    A Panzír sem képes függőlegesen felfele lőni?
    Érdekes, hogy ezt a holteret mennyi közellégvédelmi rendszernél "elnézik".


    Móricka szerint is függőlegesen fölfelé (köpni) sorozatban tüzelni a repesz romboló, és páncéltörő lövedékeket egészségtelen...


  • JanáJ
    #72550
    Ebben nem volt harci fej? Vagy miért ilyen későn és "csapódva" robbant?
  • [NST]Cifu
    #72549
    A videón nekem szürreálisabb az, hogy a Szu-25SzM-ek 4 meg 6 db buta FAB-100 (FAB-250?) bombával repkednek. Aligha CAS a cél, arra még az irányítattlan rakéta is alkalmasabb, de nem azokkal repkednek.

    Viszont jól látom, hogy a légvédelem terén már lassan mindenből lesz két darab (ie.: "aktív" tartalék meghibásodás esetére?).
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.12.20. 17:16:04
  • [NST]Cifu
    #72548
    A Panzír sem képes függőlegesen felfele lőni?
    Érdekes, hogy ezt a holteret mennyi közellégvédelmi rendszernél "elnézik".
  • [NST]Cifu
    #72547
    Ellenben nem értem miért akkora dur ez. Azért az oroszok sem majmok, csak nem volt pénzük egy gyenge két évtizedig. Nem értem a nagy fenyegetést.

    Itt alapvetően a reakció-ellenreakció a tétel. Az meg katonapolitikai inkább.

    Eleddig az USA és NATO szövetségesei hajtottak végre ilyen akciókat, igaz 1991 óta, akkor került a Tomahawk először nagyobb számban bevetésre. Aztán jött a Jugó légiháború és a 2003-as Iraki, illetve most Szíriai beavatkozás. Ezeken kívül nem volt olyan eset, amikor ilyen csapásmérésre sor került. Most az Oroszok is bemutatták ezt. Tessék, mi is képesek vagyunk erre, sziasztok. Ennyi az üzenet.

    Hogy aztán most vérmérséklete szerint ki hogy reagálja ezt le, az egy másik dolog.
  • Hpasp #72546
    Na Szíriában már meg tudják különböztetni a saját gépeket az oroszok az idegenektől.
    (megjött a Parol)



    1:17-nél...

  • Hpasp #72545
    Azért gyanítom, hogy ha az antenna-kocsiba csapódna be, a kezelőknek akkor se lenne túl sok esélyük a túlélésre.

    hát ha megnézed a videó végét a 4. perctől...


    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.12.20. 15:21:12
  • molnibalage83
    #72544

    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.12.20. 14:20:27
  • millerius
    #72543
    Azért gyanítom, hogy ha az antenna-kocsiba csapódna be, a kezelőknek akkor se lenne túl sok esélyük a túlélésre.
  • Hpasp #72542
    Azért kiváncsi lennék, hogy ilyenkor nézik-e, vajon a rendszer képes-e lenne a beérkező "stand-off fegyver" elleni önvédelemre is. :)

    Az orosz rendszerek célcsatorna száma ismert (6). Ki lehet matekozni mennyi robotrepcsi kell hogy túlterhelje.
    Ha alacsonyan jön a robotrepcsi csapat, majd felemelkedik az osztályt védő Panzir megsemmisítési zónája fölé, akkor ebben a támadási szögben (közel a függőlegeshez) becsapódásig a Panzir holtterében tud maradni.

    Ami jelzésértékű, hogy a kezelők kabinjába csapódik...

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.12.20. 13:40:11
  • millerius
    #72541
    Indonéziában egy légibemutatón lezuhant egy KAI T-50 kétüléses sugárhajtású kiképzőgép, Marda Sarjuno alezredes századparancsnok és Dwi Cahyadi százados meghaltak.
  • JanáJ
    #72540
    Szerintem nem mondasz butaságot. A változatok között jelentős méret különbségek voltak egy kiállítási képen. Simán lehet, hogy betartják a korlátozást a ruszkik. De az is lehet hogy két csavar és már 1500+-os. :-)

    @Cifu: A korlátozásról lemaradtam, a többi tiszta. Ellenben nem értem miért akkora dur ez. Azért az oroszok sem majmok, csak nem volt pénzük egy gyenge két évtizedig. Nem értem a nagy fenyegetést.
  • millerius
    #72539
    1. Nem tudhatjuk, hogy a szárazföldi bázisú Kalibr-nak mekkora a hatótávolsága; feltételezni és mondani meg bármit lehet, az semmire se bizonyíték.
    2, Nem tudhatjuk, hogy a Romániába és Lengyelországba telepített "védelmi" rakétabázis konténereiben milyen rakéták vannak, csak védelmi és/vagy csapásmérők is, és milyen hatótávval milyen célra; feltételezni és mondani meg bármit lehet, az semmire se bizonyíték.
    Szóval így játsszák a nagyhatalmi játszmákat, ha te ott úgy, akkor én itt így.
  • Lacusch69
    #72538
    Dehogy, csak ügyesen leretusálták a képről a drótköteleket...
  • [NST]Cifu
    #72537
    Azért kiváncsi lennék, hogy ilyenkor nézik-e, vajon a rendszer képes-e lenne a beérkező "stand-off fegyver" elleni önvédelemre is. :)
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.12.20. 08:04:39
  • [NST]Cifu
    #72536
    A cikk pár helyen téved, például a Kalibr / Klub nem szuperszonikus utazási sebességű, "csak" a cél közelébe vált ilyen sebességre, és tudomásom szerint csak a hajó elleni változat, a szárazföldi célpontok elleni változat nem.

    Arról meg már írtunk, hogy bizonyos korlátozások vannak érvényben a stratégiai csapásmérő robotrepülőgépek terén, amit a Kaszpi-tengerre telepített robotrepülőgépekkel kijátszhatnak.

    Ahogy azt is írtuk, hogy a fő 'meglepetés' a robotrepülőgépek hatótávolsága volt, mivel csak pár száz km-es hatótávolságot feltételeztek eddig róla.

    Végezetől pedig az összevetés az US NAVY hadihajóival sem tartalmaz új információkat, azt is elégszer felhoztam már, hogy az LCS-ek fegyverzete milyen látványosan gyenge még a konkurens, akár tizedakkora vízkiszorítású korvettekhez képest is, nemhogy a vele egy méretű egyységekhez képest.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.12.20. 08:04:21
  • F1End
    #72535
    Bocs, ha hülyeséget mondokt így sörözés után, de

    szerintem a probléma ezekkel konkrétan az, hogy a Kalibr -nek van szárazföldi indítású változata, viszont az 1987 -es INF egyezmény alapján elvileg nem lehetne se az USA -nak, se az oroszoknak 500 km -nél nagyobb hatótávolságú, nukleáris harci résszel is felszerelhető, szárazföldi telepítésű fegyvere (ezért nincs pl. asszem szárazföld telepítésű Tomahawk). Szóval leginkább azért volt meglepetés, mert feltételezték, hogy az oroszok is tartják magukat ehhez. Mivel azonban a tengeri változat 1500+ km hatótávolságú, valószínűleg a szárazföldi is az.
  • JanáJ
    #72534
    Van ilyen ladikjuk a Balti tengeren? Mert most kvázi egy tóról lőttek. Bár fene sem tudja mennyire viharos ott a tenger. Meg kb az eddigi két két tucat közé most van még egy ami ilyet tud lőni. :-)
  • millerius
    #72533
    Milyen USA-célpontokat veszélyeztethetnek ilyen kis hajókról: pl. a Bahrein-ben lévő flotta-támaszpontjukat, vagy az összes törökországi flotta és légierő NATO-támaszpontot, de ugyanilyen kis hajókról a Balti tengerről a norvég, dán és német NATO-bázisokat is. De lehet, hogy elér a hatótávjuk Izraelig is, és ha a Kaszpi-tengerről nem is, a Fekete-tengerről biztosan. Ugyanígy a Japán-tengerről (az is beltenger, nem nyílt óceán) az összes Japánban és Dél-Koreában lévő támaszpontjukat.
  • JanáJ
    #72532
    Akkor gumicsónakra rakom. De viccet félretéve most miért félnének tőlük? Ezek csak fix célpontok ellen jók. Milyét veszélyezteti az amiknak? Ráadásúl ezek szerintem csak a Kaszpi tengeren vannak, mert máshova "kicsik". Nem lebecsülöm őket, de azért ennél már a 80-as években (sőt lehet korábban is) voltak komolyabb fenyegetések.
  • Lysandus
    #72531
    Csak a teherautó viszonylag hamar elsüllyed a nyílt vízen.

    Pont az a lényeg, hogy meglepetés volt ezeknek a fegyvereknek a hatótávja. Gondolom az amcsik nyilvántartották azokat a hajókat, amelyek számottevő fenyegetést jelentettek a hordozókötelékeikre. Ezek között nem szerepeltek ezek az orosz hajók. Most viszont, hogy kiderült, hogy több ezer kilométerről is tudnak robotrepülőket indítani felkerültek a listára és őket is komolyan szemmel kell tartani.
  • JanáJ
    #72530
    Szerintem már a II. VH-ban sem röhögték ki a torpedónaszádokat sem...
    Mindenki tudta, hogy van rajtuk ilyen fegyver és azt is, hogy kb mit tudnak ezek a fegyverek. Szerintem eddig sem azért épített mindenki nagyobb hajót, mert különben nem fért el a fegyver. Ennyi erővel egy teherautó mégdurvább, mert arról is tudok cirkáló rakétát indítani.
  • JanáJ
    #72529
    Durván sok pillanatragasztó kellhetett hogy ott maradjon.
  • ximix #72528


  • Papichulo
    #72527
    Vannak jo nagy-sebessegu kamerai a Raytheon-nak :)

  • Lysandus
    #72526
    Csak őt nem több száz kilométer távolságból lőtték ki.
  • Hpasp #72525
    A kis hajókat már 67-óta komoly fenyegetésnek tekinti mindenki.

    INS Eilat
  • Lysandus
    #72524
    Szerintem nem ez a lényeg. Hanem az, hogy idáig a "kis" hajókat nem tekintették komoly fenyegetésnek a potenciális ellenfelek. Most viszont velük is számolni kell, mint a nagy felszíni egységek elleni potenciális fenyegetés.
  • ximix #72523
    40mm
  • Hpasp #72522
    Sz-300/400 tűzvezető lokátor elleni gyakorlat (standoff fegyverrel), Új-Mexikóban.



    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.12.19. 18:31:03
  • JanáJ
    #72521
    Vélemény? Nem értem miért meglepő hogy egy "sós tóba" kis hajót, az óceánokra meg hagy hajót raknak. Ha én egy őrnaszádra ICBM-et teszek akkor az lesz a legjobb hajó?
  • [NST]Cifu
    #72520
    Ha nem lesz több Independence-megrendelés, akkor nem a Lockheed szív igazán, hanem az általa felállított hajóépítő konzorcium, aminek olyan tagjai vannak, mint a Marinette Marine vagy a Gibbs & Cox, akiknek ez a legnagyobb ilyen megrendelése.

    Az indok alapvetően az, hogy párhuzamosan két hajóépítő konzorciumot tudnak életben tartani. Az indok egyébként fals, mert pl. a Burke-osztály esetén is két gyártóval egyeztek meg, felváltva kapja a Bath Iron Works és a Ingalls Shipbuilding a megrendeléseket.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.12.18. 22:41:10
  • F1End
    #72519
    Szerintem a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Ugyan úgy, ahogy az USA -ban is komolyan meg kellett küzdenie a "Fighter Mafia" -nak az olcsó F-16 -ért, valószínűleg az Uralvagonzavod és/vagy bizonyos katonai körök lobbizása is az oka volt annak, hogy egy egyszerűbben karbantartható és gyártható harckocsit is hadrendbe állítottak a T-72 képében. Ha valójában nem is volt (sokkal) olcsóbb, még mindig el kellett adni valahogy a dolgot bizonyos döntéshozóknak.
  • F1End
    #72518
    Nem ismerem túlságosan a szovjet iparszervezés rendszerét, de már régóta elég erős a gyanú bennem, hogy nem igazán (vagy legalábbis csak erős korlátozásokkal) lehet az általuk megadott árak alapján a dolgok tényleges költségét megítélni.
    Ennek közgazdasági okai vannak. Mivel az árakat nem a kereslet-kínálat határozza meg, hanem központilag van megállapítva, nincs olyan információtartalma, mint egy piacgazdaságban.
    Példával szemléltetve:
    A Központi Tervezőiroda megállapítja, hogy az acél tonnáját 1000 rubelért kell továbbadni. Az Uráli Vagongyár kiszámolja ez alapján, hogy 1000 harckocsihoz 40 000 000 rubelt kell acélra költeni. A következő évben leadják a rendelést az acélra, amiből azonban nem áll rendelkezésre ilyen nagy mennyiség. Egy piacgazdaságban ilyenkor a nagyobb kereslet miatt felmenne az acél ára, aminek következtében például azok az acélfelhasználók, akik nem tudják/akarják a magasabb árat megfizetni, más alternatívára váltanak, az acélgyártók pedig finanszírozhatják a termelés növeléséhez szükséges befektetéseket.
    A tervgazdaságban azonban nem fog változni az acél ára, a termelés növeléséhez szükséges forrásokat a központból kapja meg a gyár. Tehát ha egy piacgazdaságban 1500 rubelbe kerülne az acél a nagyobb kereslet miatt, a tervgazdaságban továbbra is 1000 rubelbe kerül, viszont az acélüzem költségeit a központi költségvetésből pótolják ki, így hiába kell most tonnánként + 500 rubelnyi támogatást kapni az üzemnek, ez a tranzakció nem jelenik meg a harckocsiüzem kimutatásaiban, ezáltal sokkal olcsóbbnak tűnhet a termék, mint valójában. A másik lehetőség persze, hogy az üzem nem kap támogatást, ekkor pedig hiába rendelik meg az acélt, az úgynevezett "hiány" -t fogják megtapasztalni a szerencsétlen harckocsigyártók, hiszen az adott erőforrásokkal a gyakorlatban nem lehet a papíron meghatározott kapacitást produkálni.

    Persze valamilyen szinten biztos számoltak hasonló dolgokkal, nem véletlenül fejezték ki ők is pénzben, s nem naturáliákban ( pl. 40 tonna acél, 2 tonna alumínium, 500 liter olaj stb.) az árakat. De ettől függetlenül a szocialista gazdaságtervezés legfőbb problémája, hogy nem állnak rendelkezésre azok az információk, amiket a egyébként az árrendszer szolgáltat.
  • F1End
    #72517
    Nekem valahogy nagyon úgy tűnik, hogy az Independence osztály sokkal jobb dizájn. Ráadásul még azzal se lehetne érvelni, hogy a gyártó életben tartására kell rendelni a másikból is, a Lockheed simán kibírna ennyi bukást. Nem értem, hogy a lobbistákon kívül milyen ésszerű magyarázat lehet erre a helyzetre.
  • F1End
    #72516
    Király géppisztoly
  • [NST]Cifu
    #72515
    Nincs jó hónapja az LCS programnak. Nemrég utasították az US NAVY-t, hogy választania kell az ez utáni LCS megrendeléseknél, hogy most vagy mindegyik a Lockheed, vagy mindegyik az Austal féle változat legyen. Mármint a hátralévő a 40-hez, mert a megrendelésállományt is csökkentették ennyire - 52-ről.

    Dec. 11.-én pedig az USS Milwaukee (LCS 5) szó szerint lerobbant a tengeren, mindössze 20 nappal az után, hogy átadta a gyár a haditengerészetnek. A hajó éppen elindult volna San Diego-ba, az otthonába (Home port), mikor először a bal oldali hajtómű olajszűrőjében találtak fémdarabokat, ami miatt leállították először azt a hajtóművet. Ekkor a hajó kapitánya úgy volt vele, hogy egy hajtóművel is eljuthat a tervezett következő kikötőig, Halifaxig, szóval semmi ok aggodalomra. Nem sokkal később viszont megszűnt a kenőolajnyomás a másik meghajtásban is, és annak az olajszűrőjében is fém darabokat találtak. A hajó ezek után lehorgonyzott, és megvárta, amíg visszavontatják a mindössze 40 tengeri mérföldre lévő induló kikötőhöz...


    Az USS Milwaekee a tesztútján