Haditechnikai Topic

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#67118
nekem pazarlásnak tünik 2 percenként ellönni 5 tárat meg 10 gránátot a semmibe.

Hatalmas keszletek vannak meg Oroszorszagban... minek sporolni?! 😊

qtab986
#67117
Bekapcsolódva felvetem a kérdést. Látott már valaki éles helyzetben a tár töltését segítő eszközt használni? Videón nagyon praktikusnak tűnnek. Az itt a videón látható rengeteg felszerelések mellett szerintem nem lenne túlzás 1-2 darab.

repvez
#67116
Persze értem, hogy tárazni kell csak valahogy nekem pazarlásnak tünik 2 percenként ellönni 5 tárat meg 10 gránátot a semmibe.
ximix
#67115
#67114
Nem minden videó ilyen. Ezek szerintem direkt a kamera kedvéért vannak. Ha megnézed amikor a kamerát ráteszik az AK-ra, csak úgy lövik a ligetet a város közepén. A gránátvetősök csak úgy csípőből random lőnek az égbe.

Amúgy meg nem feltétlenül állnak a placc közepén fedezék nélkül. Oldalról úgy tűnik, de nyilván az épület sarka fedezéket nyújt azoknak is, akik rátapadva lőnek ki és azoknak is, akik a takarásából lőnek hátrébb állva. Na ők oldalról úgy tűnnek, mintha fedezék nélkül állnának, szemből meg a takarásból kilépve lőnek, majd visszalépnek a takarásba.

Egyébként meg a tárazós része kb így van minden éles harcban. Betárazol pár tárat, ellövöd és aztán megáll az élet? Persze, hogy hátra lépsz pár métert és újra tárazol.

"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-

ximix
#67113
takeoffs-from-French-aircraft-carrier
Rafale-catapult
Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Ajjaj Európának annyi haragosa lesz, ha így folytatjuk unokáink is ezt fogják "nyögni" és csodálkoznak , hogy sok a menekült...


-----------------------------
sika-mika F-35

RPG-29 használati útmutató <#zavart1>

repvez
#67112
megnéztem pár videot,de érdekes néha amit látok. Olyan mintha éleslövészeten lennének kiállnak a placc közepére ellövik a löszert majd komotosan visszamennek tárazni.
Látszólag mindenfajta cél nélkül lönek , és alig bujnak fedezékbe vagy kapnak közeli viszont tüzet.
#67111
LOL!
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2015.02.24. 17:15:38

"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-

[NST]Cifu
#67110
Van egy ilyen irányú opció. De ahogy írtam, egy éve az volt, hogy M3 MAAWS-ot (Carl Gustav) kapnak. Oszt abból nem sok minden lett...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#67109
Hogy mi? RG-7-et akarnak adni az Armynak?
[NST]Cifu
#67108
Még nem megoldott, de a Chemring Ordenance aláírt az AirTronic-al, hogy 2016 Q1-re gyártásra készen lesznek a hazai gránátok is.

@Effe88: Ezt feltehetően belül elhelyezett robbanótöltettel semmisítették meg. Általában ha nincs kéznél dedikált robbanószer, akkor 5-6 darab HEAT gránátot hagynak bent az önmegsemmisító (indító) töltet mellett.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.02.24. 15:30:49

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

qtab986
#67107
A gránátok USA-n belüli gyártását megoldották?

Effe88
#67106


ez mit kapott?ezek az abramsek pedig masszívek nem?(laikus vagyok)

[NST]Cifu
#67105
Igen és nem. Valóban rendszerben lenne a Carl Gustav (M3 MAAWS), de csak a SOCOM felszerelésébe tartozik bele hivatalosan. Kísérleti jelleggel kisebb számban a "sima" US ARMY egységek egy szűk részénél tesztelték Afganisztánban, majd 2014 elején azt mondták, hogy rendszeresítik, és egy kisebb mennyiséget megrendeltek belőle. A széles körű rendszeresítést viszont nem tették meg, a további megrendelések elmaradta, a pletykák szerint drágálják a rendszer árát. A MAAWS kb. 2x annyiba kerül, mint az RPG-7 USA (~3500 vs. 2000 US$ az indító, ~500-1700 vs. ~500-3000 US$ a rakéták ára). A Defense Review kommentjében említették, hogy nem kizárt, hogy ismét egy "amerikai lobby" példával állunk szemben, amikor a svéd Saab amerikai leányvállalata helyett egy "amerikaibb" céget akarnak pozícióba helyezni.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.02.24. 14:32:56

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#67104
Hóóóóóóóóóóó.... Most akkor valaimt nem értek.

Ezek szerint van jenki RPG-7...? A Carl Gustav akkor az micsoda...? A SMAW?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#67103
Tesztelik, és vizsgálják, tudják-e használni. Olcsóbb, mint a rendszeresített recoilles fegyverek, és bátrabban odaadhatóak baráti / szövetséges (de azért nem túl megbízható) katonai egységeknek, minthogy a drága és érzékenyebb technológiát nyújtó saját eszközeiket adják át. Ráadásul nem kell Orosz / Román / Bulgár / Kínai / stb. gyártóktól lesütött szemmel beszerezni, hanem amerikai gyártóhoz fordulhatnak.

Saját felhasználásnál pedig ott van tucatnyi előny: egyetlen jelenlegi US ARMY recoilles fegyver sem újratölthető (az US SOCOM M3 MAAWS igen, de az ugye az SOCOM...), az RPG-7 igen. Az fegyver "amerikaizálva" vagyon, vagyis M4/M16 pisztolymarkolat, válltámasz és elsütőberendezés, Picatinny szereléksinek, stb.




Col. Fury ajánlásával... 😄

Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.02.24. 13:43:05

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

qtab986
#67102
Csak annyit értek, hogy mostanában az U.S. Army teszteli az Airtronic USA RPG-7-t. Részletesebben miről van szó? Ezzel mi a céljuk?

#67101
Uh, ott a pont. Akkor világbéke, mert túl drága háborúzni. :-) (Mondjuk Afrikában 20 $-os AK-val törzseket irtanak ki.)
ximix
#67100
Nem rég a helikopterekkel kapcsolatban írtátok , hogy a németek már másodszor csökkentik a megrendelt mennyiséget.
#67099
"Kérdés mennyibe kerül, hogy a milliárd dolláros B-2 odáig vigye."

tomahawk meg jellemzően 2b$+os burken/ticon, 5b$+os ohion van.

[NST]Cifu
#67098

Nem értem. Most nem az van, hogy a geometriai lopakodás ellen a repfedélzeti radarok hatástalanok a méretbeli korlátaik miatt?



Ezt így kijelenteni nem lehet. A mostani radartechnológiai megoldások mellett valóban van egy ilyen korlát, de a pletykák szerint azért a szoftveres fejlesztésekkel némi fejlődést már fel lehetett mutatni. Az egyik irány az, hogy sikerül a radarokban növelni a T/R egységek számát (pl. mikroelektronikai fejlesztések, kisebb T/R modulok azonos teljesítménnyel), erre mostanság is van példa, az F-35 AN/APG-81 radarjában kisebbek a T/R modulok, mint az F-22 AN/APG-77 radarjának moduljai.

Én abban a hitben vagyok, hogy egy lopakodót szemből egy másik 4++++++++ gép mire meglát addigra már mind1. Akkor ezen mit tesztelnek.



Azt, hogy tudják meghatározni, milyen távolságban vannak még biztonságban, és mely távolságból kell már arra készülnie a pilótának, hogy felderíthetik. Ez roppant fontos információ a pilóta, illetve a parancsnokok számára, hiszen a harceljárásokat alapjaiban befolyásolhatja.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#67097
Kérdés mennyibe kerül, hogy a milliárd dolláros B-2 odáig vigye. A sebesség meg a bunkerrombolás hiánya mondjuk jogos. Meg gondolom nem volt egy hú de sok pénz az upgrade a B-2-re.

@Cifu: Nem értem. Most nem az van, hogy a geometriai lopakodás ellen a repfedélzeti radarok hatástalanok a méretbeli korlátaik miatt? Vagy ez csak vadászgép méretű repülőkre igaz. Én abban a hitben vagyok, hogy egy lopakodót szemből egy másik 4++++++++ gép mire meglát addigra már mind1. Akkor ezen mit tesztelnek. Na mind1, majd 30 év múlva elolvasom.
Az IRST oké.
[NST]Cifu
#67096
Az egyik nélkül nincs a másik.

Azzal, hogy tesztelik a lopakodó gépek elleni érzékelőket, egyfelől pontosabb képet kaphatnak arról, hogy az adott lopakodó az adott radartechnikával milyen messziről deríthető fel (vannak olyan feltételezések, hogy a radardóm alatt könnyen cserélhetően vannak a radarok, és pl. beszerzett orosz radarokkal tesztelhetik az észlelési távolságot különböző irányokból). Ezzel együtt arról is képet kapnak, hogy mely radartechnikai fejlesztések milyen szinten segítik adott esetben elő a lopakodók felderítését. Az IRST megjelenése ugyanez pepitában, mennyire kell, vagy nem kell az IRST-s felderítéstől félni, adott esetben.

Érdekes kérdés, hogy mennyire lehet az itt szerzett tapasztalatokkal tisztában a különféle katonai vezető az USAF-on és az USN-en belül. Az US Navy egyik magas rangú tisztje azt mondta nem régen, hogy az F/A-XX esetén feltehetően inkább 'elnyomni' (supress) akarják az ellenséges légvédelmet, nem pedig elbújni előlük.

A legszebb beszólása az, hogy "Tudod a lopakodás talán túlértékelt " (You know that stealth maybe overrated). Most ez lehet az, hogy az USN tisztában van vele, hogy előbb-utóbb a radarral szembeni lopakodás okafogyott lesz, és inkább vissza kell térni a lopakodás előtti időkben bevált megoldásokhoz (SEAD, EW). De persze az is lehet, hogy valójában csak egy ügyes félrevezetésről van szó, és közben ők is a lopakodást helyezik előtérbe (az összes eddig kikerült F/A-XX koncepció erősen lopakodásra hajaz, sőt, a Boeing félének egyáltalán nincs függőleges vezérsíkja, a Lockheed kikerült koncepcióképén meg egy nagyon lapos szögben álló "V" vezérsík látható).

Most én arra gondoltam, hogy mé" nem szórják meg Tomahawkkal? Ez olcsóbb?



A Tomahawk darabja több, mint másfél millió dollár. Egy Mk.84-es JDAM max. 40.000 US$. Még a repült órák számával növelve is brutális az eltérés, az elérés sebességét nem is tekintve, lévén például Afganisztánba elég macerás Tomahawk-ot indítani, és órák kellenek, amire mondjuk egy északi célpontot elérnének. A bombázók ezt max. fél óra alatt megoldják.

A JDAM bombák célkoordinátáit indítás előtt lehet megadni, szóval rugalmasság terén ott vannak a szeren...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#67095
Egy JDAM ára akkor jellemzően 40K USD volt. Egy Tomahawk meg milliós nagyságrendű, ezen felül BGM-109-hez asszem akkor még nem volt hard penetrator változat. Nem tudom, hogy most van -e, egy forrás szerint 2005 tájára tervezték.

A fix célok GPS koordinátája ismert, akkoriban a B-2-től csak fix célok támadását várták el, igazából szerintem most is. A módszer meg az, amit te írsz. Mindenre bomba, amit fontosnak tartanak. Nincs a világon olyan katonai reptér, amit 80 db ilyen kis bomba ne nullázna le. Torony, üzemanyag tartályok, vezetékek, kiszolgáló épületek, kifutóra és gurulóutakra néhány, a többi meg mehet a gépek állóhelyére és hangárokra.

A kérdés számomra az, hogy 2000/500 fontos milyen kombinációban kerülhet a gépbe, mert azért a megerősített betonfedezék ellen kell a 2000 fontos nagy kalapács.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#67094
Most én arra gondoltam, hogy mé" nem szórják meg Tomahawkkal? Ez olcsóbb? Meg honnan a pékből tudják mi hol van? Az irányító torony nem fog odébb mászni, de a gépek vagy a légvédelem megteheti, nem? Vagy ezeket az infókat menet közben a gépről is módosíthatják? Vagy minden fedezék kap egy bummot, max nem áll benne gép.
#67093
Nem teljesen tiszta az angol szöveg. Nem értem hogy most "lopakodó" gép elleni repfedélzeti radart akarhatnak, vagy csak megismerni a saját lopakodók karakterisztikáját, hogy tudják mik a gép határai az ellen radarjaival szemben.
#67092
Én ugy hallotam a német katonák se állnak a helyzet magaslatán. Olyat is olvastam, hogy a naton belül a németeket gunyolják gyáváknak. Sehol nincs allitolag a mai nemet katona a múlthoz képest, hogy ez tényleg igaz azt nem tudom.
Utoljára szerkesztette: Zenty, 2015.02.23. 13:55:21

[NST]Cifu
#67091
De pl. Afganisztán felett is egy ideig JDAM-os B-52-esek és B-2-esek voltak készenlétbe, ha hirtelen légi támogatást kért valaki, akkor ők dobálták a JDAM-okat a megadott koordinátákra. Ilyenkor nem volt hátrány, hogy a B-52-es is 12db 2000 fontos JDAM-ot vihetett, a B-2A pedig 16 darab ilyet...

Mondjuk 500 fontosokból ennyit harctérre szerintem nem nagyon vittek, de a lehetőség önmagában azért nem baj, ha kéznél van.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#67090
Amit tudni lehet, az ott van benne, már egy évtizede is említve volt a Globalsecurity.org-on, de akkor kb. két bekezdés volt az egész (akkor még nem volt rajta pl. IRST). Mi mást gondolsz róla? 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#67089
A Bundeswehr felett kb. egy évtizede, vagy kicsivel több is, mióta verik a harangokat. De nem csak a Bundeswehr, hanem a Marine és a Luftwaffe is. A hadseregnél az eredetileg tervezetnél kevesebb Pzh-2000-et rendszeresítettek, a Leo2-ket erősen leépítették, a modernizálásuk pedig közel egy évtizedes késésben van. Nemrég írtam, hogy most kapták meg az első olyan Leo-kat, amiben már van adatkapcsolat. A Leclerc-ben vagy az Strv.122-ben közel 20 éve megvan ez a képesség. A Puma körüli hercehurca (pl. pct. rakéta kivétele az igénylistából, hogy majd később integrálják, stb.), vagy a kézifegyverek körüli anomáliák (Afganisztánban még a G3-ak is előkerültek, mikor a katonák 7.62mm-es fegyvert tartottak szükségesnek, és csak 5 év után sikerült aláírni egy új 7.62-es puska (a HK417 folyomány G28-as) megrendeléséről szóló papírt...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#67088

Nagyon nem, a Gripen FAQ-ban sem ez volt soha. A Gripen AA konfigban nem annyira vészes.



Helyre lettem rakva. 😊

Bocs, de a svéd marketing duma, hogy 4900 dollár/óra és a 50-90k USD között akkora szakadék van, hogy azt nem lehet kidumálni...



A 4700-4900 US$/flight hour nyilván marketing, de azért az 50-90e US$ egy kicsit húzós. Dél-Afrikában egy repült óra 2013-ban R135.000, ami akkor cirka 13.200 US$ volt, üzemanyag included. Szóval azért annyira nem lenne vészes az üzemeltetés, ha nem olyan konstrukcióban üzemeltetik a gépet, mint mi csináljuk...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#67087
Persze hogy van. Egyetlen B-2 képes egyetlen stratégiai és nagyobb kiterjedésű célpont elpusztítására. Egy ilyen mértékű pusztításhoz kéttucat taktikai gép is kevés lenne úgy, hogy még kell mellé SEAD és vadászfedezet is.

A B-1-gyel is csináltak hasonló tesztet, de ott "csak" 8 vagy 16 darab 2000 fontos JDAM-mal csináltak szimultán célleküzdést. (Nem emlékszem a pontos mennyiségre.)

Ráadásul, ha glide kites bombákkal operál a B-2, akkor nagy magasságból olyan oldási távolság van, ami az alacsony észlelhetőséggel kombinálva nagyon durva. Akár 60 km-ről (vagy még távolabb) is mehet a salvo. Nem véletlenül az elsők között kapták meg a JDAM integrációt a B-2-esek...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#67086
Ennek - azon kívül hogy az ő nemi szervük a leghosszabb - van értelme? Hogy bepakolsz 80 bombát és abból mondjuk 20-at kiküldesz egyben egy reptérre? Megoldható?
molnibalage83
#67085
80 JDAM egy teszt alatt. Mi meg örülnénk, ha lenne összesen ennyi PGM a Gripen flottához...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#67084
Nem tudom mi van, de csupa jó hír a MH-ból: KMZ
#67083
Jé, kemény. Vajon mit kap ilyenkor a pilóta? Mert ha jól értem pillanatnyi hiba volt, csak rosszkor.
z0ty4
#67082

ASRock H570 Phantom Gaming 4 \ i5-10600K \ 64gb DDR4 \RTX 3070

#67081
Erről a lehetőségekhez képest hallott valaki?
Pluskast
#67080

“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”

molnibalage83
#67079

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

molnibalage83
#67078
Líbia felett pótossal és csak felderítő konténerrel vagy TGP-vel repültek. Azárt az nagyban megkönnyítette és a svédek is tankerral operáltak. F-16CJ esetén különböző profilok és konfig esetén találsz adatot vagy számolhatsz is.
Itt.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#67077
No árnyalódtak picit a dolgok a fejemben.
Ha a grif madár rövid hatótávolságú akkor hogy tudtak menni Líbiába? Vagy itt ne arra gondoljak hogy nem tud felderíteni vagy bombázni menni, hanem hogy nem visz elég fegyvert vagy nem tud 3 órát őrjáratozni és utána még 3 órát bevetést repülni. Eleve mekkora távolság kell a rossz fiúk és a tanker közé? Tudom ezek ilyen attól függ kérdések, de lövésem sincs hogy pl 200 vagy 500 km?
molnibalage83
#67076
Hajdan nem te voltál az, aki az F-16-oshoz hasonlítva folyamatosan leszóltad a Gripen-t, hogy nem képes hosszú idejű járőrözésre, mivel az F-16 féle 4x A2A rakéta plusz két (vagy akár három) pótoshoz (sőt, illeszkedő póttartály) fogható függesztmény elképzelhetettlen nála? Ehhez pedig a kis belső méretet, illetve a kis méretből fakadóan szűk függesztmény-opciókat okoltad.

Nagyon nem, a Gripen FAQ-ban sem ez volt soha. A Gripen AA konfigban nem annyira vészes. A csapásmérő konfig az, ami zizis, mert szárnypótos és csapásmérő fegyver esetén nincs BVR légiharc képesség és a csapásmérő fegyverzet tömege is korlátozott. Bár nekünk úgy sincs ilyen, de 2000 fontos csak a belső szárnyfüggesztőre mehet...

Az üzemeltetési költség nyilván viszonylagos, de az, hogy nálunk mennyi az üzemeltetés, az sok szempontból nem feltétlen releváns - kezdve ott, hogy nálunk nem saját gépek vannak, hanem svéd gépek, aminek az üzemeltetését részben a svéd légierő / saab alvállalkozó végzi. Ez egy speciális eset, lássuk be.

Bocs, de a svéd marketing duma, hogy 4900 dollár/óra és a 50-90k USD között akkora szakadék van, hogy azt nem lehet kidumálni...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#67075
Hajdan nem te voltál az, aki az F-16-oshoz hasonlítva folyamatosan leszóltad a Gripen-t, hogy nem képes hosszú idejű járőrözésre, mivel az F-16 féle 4x A2A rakéta plusz két (vagy akár három) pótoshoz (sőt, illeszkedő póttartály) fogható függesztmény elképzelhetettlen nála? Ehhez pedig a kis belső méretet, illetve a kis méretből fakadóan szűk függesztmény-opciókat okoltad.

Az üzemeltetési költség nyilván viszonylagos, de az, hogy nálunk mennyi az üzemeltetés, az sok szempontból nem feltétlen releváns - kezdve ott, hogy nálunk nem saját gépek vannak, hanem svéd gépek, aminek az üzemeltetését részben a svéd légierő / saab alvállalkozó végzi. Ez egy speciális eset, lássuk be.

A svéd légierő repült óráinál pedig alapvető probléma a költségcsökkentés. Ez pedig nem csak a Gripen-t érinti, a Svéd haditengerészet évekig várt például arra, hogy pénzt kapjon a Visby korvettek képességeinek kibővítésére (ugyanis a programot menet közben vágták vissza, nem csak képesség, de szám szerint is, a 6. egységet menet közben mondták le). Az első egységet 2000-ben bocsátották vízre, de csak 9 év múlva állt hívatalosan hadrendbe (!). Az eredeti programban még felszín elleni rakéták, sőt, légvédelmi rakéták is szerepeltek. Mindkettőt visszavonták, az előbbire 2010-ben sikerült pénzt megszavaztatni, utóbbira belátható időn belül nem lesz pénz (most az RBS-15-ösök integrálása/telepítése, a helikopter-leszállóhely használatának engedélyezése (erre csak 2012-ben került sor!) és az opcionális aknaszedő berendezések integrációja folyik).

A hadsereg hasonló problémáktól szenved, az Strv.122-es programnál 2006 óta igyekeznek képességbővítést kiharcolni, a 122B esetén új kiegészítő páncélzatban, légkondicionálóban különböztek a sima 122-estől, a 122B+ pedig megkapta az L/55-ös 120mm-es Rheinmetal löveget. A 122B-ből 4db-ot, a 122B+ -ból mindössze egy proto-példány épült. Most abban bíznak, hogy a 122C program (ami modulárisan van már tervezve, páncélzat, fegyverzet, új éjjellátók, új adatkapcsolat/fedélzeti rendszer, függően attól, hogy mennyi pénzt sikerült kiharcolniuk) végre nem kerül parkolópályára.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.02.19. 11:07:13

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#67074
A Gripen hátránya a kis méret, és az eredendően kicsi hatótáv

Mikor szokunk már le az ilyen fals sztereotípiákról? A Gripen itthon repült már majdnem 2,5 órát egy felszállás alatt, a Szu-22-nél hosszabb vagy azonos ideig volt fent. AA konfigban semmivel sem rosszabba jelek szerint a hatósugara, mint a többi egyhajtóműves gépé. A gép homlokellenállása kicsi és az F404 az egyik leggazdaságosabb kétáramú gázturbina.

előnye a legalacsonyabb ár mind beszerzés, mind üzemeltetés terén.

Ez a legalacsonyabb üzemeltetési költség is csak marketing duma. A magyar Gripenek mér romló forint árfolyam mellett is drágábban repülnek, mint a jenki F-15E saját üzemeltetés mellett. Nem érdekel, hogy a svédek mennyiért repülik - nem is tudni - a rendelkezésre álló adatok szerint nemhogy az egyik legolcsóbb, de az egyik legdrágábban repülő típus a világon ahhoz képest, hogy abszolút képességei rohadtul elmaradnak a gép méretéből fakadóan majdnem minden téren a királykategóriától. A svédeknél sem repülnek vele sokat, ahhoz képest, ha annyra olcsó lenne, mint amennyire behazudják...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.02.19. 10:22:33

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#67073
Nem "amcsi", nem "orosz" és nem "kínai" vadászgépek terén a mozgástér effektíve három eurocanard típus, az Eurofighter, a Rafale és a Gripen. A Gripen hátránya a kis méret, és az eredendően kicsi hatótáv a két konkurenshez képest, továbbá a legkevesebb integrált fegyverzet (mondjuk Meteor, Iris-T, LGB, Maverick, RBS-15 van, és az Indiai MMRCA tenderen az Saab határozottan állította, hogy bármilyen, a NATO csatlakozókkal kompatibilis fegyverzetet integrálnak, amit csak a vevő kér), előnye a legalacsonyabb ár mind beszerzés, mind üzemeltetés terén.

A Rafale átmenet a kettő között, de itt a legszélesebb a fegyverintegráció, illetve manőverezőképesség és avionika terén elviekben ez a legjobb (leszámítva a Gripen saját adatkapcsolatát).

Az Eurofighter a legnagyobb, legtöbbre képes elviekben, de ugyanakkor a legdrágább mind beszerzés, mind üzemeltetés terén.

Viszont az F-15 azért kemény dió, mert irgalmatlan nagy a tapasztalat vele, és az USAF szinte minden fegyvere felfüggeszthető rá.

A Rafale mellett szól, hogy a franciák szinte minden fegyverkategóriában tudnak saját alternatívát nyújtani, ellenpont mondjuk, hogy a Meteor-hoz fogható rakéta (elviekben) nincs most más, az meg csak a Gripen / Eurofighterhez van kötve.

Egyébként érdekes kérdés, hogy Egyiptom miért nem mérlegelte a kínai lehetőségeket. A J-10 szériagyártás alatt van, igaz az is egyhajtóműves. A J-11 és a J-16 feltehető azért nem opció, mert az oroszok nagyon csúnyán néznének, ha a világpiacon Szu-27 klónokkal jelennének meg. Fegyverek terén is van mindenre alternatívájuk. Viszont nem kompatibilisek semmivel...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#67072
Ezt így nehéz megmondani. A világít a radaros rész meg szerintem téves. Az EF-nél is szempont volt az RCS csökkentés, bár a Rafale-nál ez állítólag jobban sikerült. Külső függesztésnél azonos mennyiségű fegyverzetnél ez viszont nem okoz túl nagy eltérést. Mikor a gépen van kéz bazinagy pótos, 2-4 bomba és 4-6 légiharcrakéta, akkor vajmi keveset számít, hogy az egyik gép RCS-e szemből nézve X sávban 1 m2 vagy 3 m2....

Az EF repteljesítménye tisztán is jobb, mint a Rafié, viszont kicsit nagyobb és nehezebb, ami azt jelenti, hogy azonos konfig és terhelés esetén picit többet őriz meg belőle.

A Rafi ahol elvileg többet tud az a SEAD képesség. Én nem tudok róla semmi konkrétat, de Kővári szerint a Rafale beépített harcászati avionikai csomagja ezen a téren a dedikált SEAD gépek vagy HTS pod-os F-16C és a normál gépek közé félúton van. Az F-15E legacy gépekre azt integrálnak, amit kérsz. A Meteor integrációt és függesztést is talán megcsinálnák, de melyik jenki fegyverhasználó kérné ezt egyáltalán? Az F-15E legacy gépekre gyakorlatialg minden taktikai gépen használt fegyverzet és konténer függeszthető, csak a jenki gépeken ezt nem nem csinálják. Pl. AGM-88-at egy szem képen láttam, HTS-pod-ot soha. Ellenben az új szaúdi gépeknél az reaktivált külső szárnyfüggesztőre is lehet HARM-ot tenni. HTS pod nem rémlik, de azokon lesz pl. IRST is már.

Összességében az F-15E legacy gépek többet tudhatnak az SEAD feladatkört leszámítva HTS pod nélkül, de irgalmatlan drága maga a gép és reptetni sem olcsó. A jenkik saját tulajdonában levő F-15E gépek mozgó átlagos repóra költsége 40-45k USD/óra A saját F-16C gépeknek majdnem a duplája.. Az, hogy a Rafi üzemeltetése mennyi lehet nem tudni, mert én még nem találtam róla nem marketing adatot...

Mellesleg a Rafi is használhat jenki fegyvereket, legalábbis tudtommal képes a Paveway LGB családot használni, bár a franciák újgenerációs lézerbombái mellett elvileg már nincs szükség erre.

Az egyiptomi F-16 gépek átlagos Block 40/42 géepk, nem igazán van miről beszélni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.02.19. 09:53:19

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#67071
A Szaudi és az Egyiptomi gépek. Képességre vagyok kíváncsi. Nem hatótáv, megy terhelhetőség, stb. Hanem kb egy színvonalat hoznak? A Rafit nem tudom elhelyezni. Vannak az amcsi gépek régi sárkánnyal de első osztályú beltartalommal. Van a EF ami világít a radaron, de forduló harc zsoké és van a Rafi ami 4 gen, de kis RCS, minden van hozzá (fegyver, felderítő konténer, hajó üzem). Így laikusként ez a nyerő ha amcsi fegyvert nem kaphatsz.
molnibalage83
#67070
Melyik F-15 és milyen avionikai csomaggal...? Mert ez baromira széles skála... Most árról vagy képességekről van szó?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#67069
A Rafi és az F-15 kb pariban van?