Haditechnikai Topic

A szaúdi üzletben gigantikus mennyiségű fegyver van emlékeim szerint.

Nem tudjuk mi van benne így lehet drága is és olcsó is.

Így viszonyítani is nehéz de fegyverzetet, supportot, képzést is tartalmazó szerződéseknél reálisnak tűnik. Ha nincs az üzletben hajó ~200musd/gép jön ki ez nagyon hasonló érték mint ami SAnál jött ki (30b$) 84új F-15 + 70 feljújítása + support/képzés/fegyverzet Ott tény 70 gépet csak felújítanak. És SAban már üzemeltetik a tipust sok mindent nem kell kiépíteni/megvenni.
Persze lehet jönni "gaytában" árakkal, úgy, hogy már üzemeltetik, megvan az infrastuktúrájuk... így pl 2008ban F15K darabára 110m$ba fájt ROKnak.

Kérdés mi van a csomagban. Ha még hajó is akkor akár "olcsó" is lehet.

#66938 😉

Csak számolj utána, 24 x ~100 millió euró = önmagában hozzávetőleg a fele a költségeknek, a FREMM fregatt ára pedig további fél milliárd euro. Mindezek csupasz árak, szóval a további két milliárd marad a kiképzés, fegyverzet, alkatrészek - és persze a hitelköltség, mert a pénz közel 2/3-át valójában francia bankok állják, hitelkonstrukcióban...

Régi MiG-21 ellen elfekvő AIM-7M is megteszi. Az meg hegyekben áll és ingyért. Persze nem Rafalehoz.

Amennyiben egy esetleges lelövés során az ellenfél ócska MiG-21-eséből sikeresen kattint a pilóta, anyagilag jobban járnak, mint aki indította a rakétát.
Ha az első nem talál, akkor pláne (ráadásul Abdul farkát otthon másfél centis szeletekre vágják...)

Igen. Ilyen drága a Rafale és a francia support, bár van mellette egy hajó is. A support meg nincs részletezve. A korszerű légiharcrakéták ára 2-3 millió tétel/db. Ennyi géphez 200-300 darab dukák. Ha nem magyar módira tolják, akkor csak az AA és AG fegyverzet hozzá fél milliárdos tétel a gépekhez és a hajóhoz is. A Rafale gép darabára 100 M USD körül van csupaszon...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.02.18. 16:27:49

Több mint ötmilliárd eurós fegyverüzletről írtak alá szerződést Kairóban

5 milliárd??? tuti jók a számok?

Vagy csak simán leszarják, mi -akiket érdekel a haditechnika- csak egy szubkultúra vagyunk.

Az autós kártyával semmi baj nincsen, ha közös nevezőn lévő adatokról van szó. Na az az egyszerűsítés. Arra lehet mondani azt, hogy az jó a többségnek.
A cikkben nem erről van szó. Valótlan információk vannak benne. Pont az ilyen cikkek után hiszik azt, hogy az orosz haditechnika hű de jó.
Utoljára szerkesztette: Rue East, 2015.02.17. 22:48:40

Soha nem írnak vissza, mert öntelt faszok.

A többségnek az számít mennyi a csúcssebessége és hány rakétája van. Pont. Nálunk valami pátosz lengi körbe az orosz technikát, az mindent kibír, mindig megy, mindent legyőz. A többségnek minden egy autós kártya, ahol a nagyobb adat a jó. Szerintem.

Mi az hogy a többségnek elég? A cikkben nem egyszerűsítések vannak, hanem valótlanságok és ferdítések. Az nagyon nem ugyanaz. Ez nem úgy működik, hogy a kispolgárnak jó a hülyeség, akiket meg érdekel azok tudják, hogy nem igaz.
Ők igenis "hülyék", butaságokat terjesztenek, pont.
Utoljára szerkesztette: Rue East, 2015.02.17. 21:43:33

Ez kb. a tucatdik levelem az Index-nek, az Origo-nak talán kettőt küldtem. Eleddig egyetlen egyszer sem írt vissza senki. De ha most megtörne a jég, megosztom majd... 😄

Szerintem meg nem ők a hülyék. A többségnek ez is elég a kávé mellé olvasni és akkor már a cigi mellett lehet vitatkozni, hogy az AK vagy az M4 a jobb. Nem is gond, hogy nem ért mindenki mindenhez, csak ne osztaná azt észt olyan magabiztosan.
(Bent a meló helyen kiröhögtek, hogy az Iowa-k csak 1-2 száz lövést bírtak csövenként, és egy utolsó szemét vagyok mert légcsavarozok propeller helyett és persze hülyeség, hogy Orosz o. nem nyomja le a NATO-t mint a bélyeget)

Ez egy szép kérdés. Ha ehhez nem értenek és ebben hibáznak, akkor másban miért ne? Ennyit az újságírásról. 😊 Ma már bárki lehet újságíró még a helyesírást sem kell ismernie. Ha nem ismeri legalább celeb lesz.

megosztod velünk ha visszaír?

Az Origó sem sokkal különb, de legalább mostanában figyelnek a hozzászólásokra.
Tegnap berakják egy BMP-1 alá a szöveget: blablabla HARCKOCSI blablabla.
Írtam a kommentben, hogy még véletlenül sem harckocsi. Minek erőltetik az ilyen cikkeket, ha nem megy nekik?
Erre fél óra múlva kijavítják a szöveget - mi a fene, fejlődésképesek...

Korábban egy BM-21 kép alá írták, hogy rakétákkal felszerelt harckocsi. Valaki szintén helyrerakta őket, és ott is megváltoztatták a képaláírást.

Egy dolgot javítanék. Az F-35 az LM terminológia szerint nem képes szuperszirkálni. A tesztek alatt külső függsztmények nélkül elérte az M1.2-őt. (Az F-22 és LM terminológia M1.5+-öt takart anno.)

Mindenhez ilyen dilettánsok, csak nekünk fegyver- vagy repülőbuziknak ez tűnik fel. 😊

Én kb. ezt írtam neki:

1.: A PAK-FA-ból per pillanat Oroszország 250 darabot rendelne. Ez bizony messze nem elég a meglévő MiG-29, MiG-31, illetve a Szu-27 család kiváltására. Példának okáért 253db MiG-29Sz/SzMT/UB/UBT van jelenleg a légierő kötelékében...

2.: A radarok érzékelési távolsága önmagában nem értelmezhető, ehhez kell egy un. radar-keresztmetszet is (radar-cross section, röviden RCS). Egy nagy méretű utasszállító gép radarkeresztmetszete akár több tíz négyzetméter is lehet, míg egy átlagos (nem lopakodó) vadászgép RCS értéke szemből 3 négyzetméter, a lopakodó gépeknek pedig jellemzően század vagy akár ezred négyzetméter. Szóval az, hogy 400km-ről észlelhet valamit, az szép, de szinte biztos, hogy ez egy maximális észlelési érték, nagy méretű célokra. Még a földi telepítésű (több méterszer több méteres (magyarul hatékonyabb)) radarrendszerek sem képesek egy lopakodó gépet 400km-ről észlelni. Egy vadászgépre telepített radar pedig mindig kisebb, és így gyengébb teljesítményű lesz. Az AN/APG-77 (az F-22A radarja) a becslések szerint olyan 160-180km-ről lehet képes egy négyzetméteres RCS értékkel bíró célpontot felderíteni. Egy átlagos korábbi (un. 4. generációs, mint az F-15C vagy F-16C/D) vadászgép radarja erre 60-90km-ről lenne képes. Hangsúlyoznám a becslés szót, még az "elavult", de rendszerben lévő radarok pontos észlelési értékeit sem hozzák nyilvánosságra, leginkább a pilóták elbeszéléseiből lehet következtetni ezekre.

3.: Az F-35 egy többfeladatú gép, az USAF légifölény célokra első sorban az F-22A Raptort szánta és szánja (ezért morcosak amiatt, mert 187 példány után leállították a gyártását). Tehát egy élvonalbeli légifölény orosz géphez egy élvonalbeli amerikai légifölény gépet kellene mérni. Így pedig hirtelen sokkal kiegyenlítettebb a dolog (sebesség, hatótáv, stb. terén).

4.: A géppuska terminológia a magyar szaknyelvben 20mm alatti űrméretű fegyvereknél használatos, így a 25mm-es GAU-22/A tehát gépágyú. 😉

5.: Az eredeti ütemterv szerint is a Block 4-es szoftverben kapta volna meg az F-35A (az egyetlen változat, amelynek beépített gépágyúja van) a gépágyúhoz tartozó szoftverkódot. Tény, hogy a gép ez előtt rendszerbe fog állni (a mostani remények szerint jövőre), de ha e mellé tennénk, hogy vajon a PAK-FA hány fegyver integrálásával rendelkezik, akkor feltehetően a válasz az, hogy kevesebbel, mint az F-35... (magyarul azért ha emiatt ütjük az F-35-öst, akkor bizony a PAK-FA-t még jobban kellene).

6.: A berakott kép egy szép propaganda anyag. Dél-Korea egyetlen egy darabot sem vesz a PAK-FA-ból, oroszország indulni akart a Dél-Koreai F-X phase III. vadászgép tenderen, de végül nem küldték be a pályázatukat ( http://www.koreatimes.co.kr/www/news/nation/2012/01/113_103661.html ). 2014-ben döntés is született arról, hogy 40 darab F-35A-t vásárolnak ( http://www.lockheedmartin.com/us/news/press-releases/2014/september/0924-aero-south-korea-f-35.html )

7.: Az F-35A esetében számtalan információ "szürke", vagyis lehet tudni, hogy mi az állapot, de részleteket alig (mint például hogy mennyire hatékony a radarja, vagy pontosan mit tud az EOTS rendszere), ezek az állami felügyeleti szervek információból derülnek ki (mint a GAO jelentések), míg az orosz gépről leginkább semmit sem tudni. Hivatalos információk alig-alig elérhetőek, és azok is látványosan felületesek (pl. a PAK-FA szupercirkálás képességének kérdése terén, az F-22A tudvalevőleg képes a szupercirkálása, egy jelentés szerint Mach 1.7 sebességgel legalább, az F-35A nem képes a szupercirkálása).

Megszokásból.

Nem ertem, hogy dilettans ujsagirok miert jaratjak le magukat ilyesmivel...

Marhaság.

http://index.hu/tech/2015/02/17/a_pak_fa_bizony_az_egig_er/
comment?

Köszönöm !

Urak, nem olyan rég, olvastam itt egy beszámolót, valamely ország tankvásárlásáról, illetve a tesztekről, lövészetek eredményeiről ( talán törökök ...)
Valaki meg tudná mutatni hol találom , 😊)

THX !

Ezt nem tudni pontosan, mert mondtam ez nagyon kaotikus időszak. Sok mindenről nem lehet tudni ...

Ezt egyébként a Peter Rodeike, Focke Wulf Jagdflugzeug könyve 412. oldalán olvastam.

Ez a Schrőder-éknél D-12 új nekem, ezek szerint csapatokhoz is került belőle? <#ticking>

Amit írtam az Dietmar Hermann szakírótól van. Több könyve is van a témában. Mondhatjuk elég „zavaros” ez az időszak, sok mindent nem tudni pontosan…

A szerző így írta pontosan a JG 2 -nél szereplő gép típusát: Fw 190 D-12/ R14 (D-15?)
Szóval minden bizonytalan.

Igen 3 próbagép épült. A D-12 és -13 csak a motorágyúkban tértek el egymástól.
Fw 190 V62, 63, 64 a D-12-es modellek. Első repülés: V63 – 1944.10.19.
Fw 190 V65, 71 a D-13-es modellek. Első repülés: V65 – 1944.11.13.
(Plusz bevontak a tesztekbe még 6 darab korábbi D-11-es próbagépet. Mind A8-ból lett kialakítva.)

Tervezett '12,13' sorozatgyártás 1945. jan.-tól, majd eltolva márciusra. Nem nagyon tudni miből mennyit gyártottak. Egy adattöredék szerint a kasseli Fieseler gyárban 29 db. D-12 elkészült január végéig (továbbit nem tudni róla).
Egy jelentés szerint 1945. márciusban 2 db D-13-at kiadtak a csapatokhoz, de a 12-ről semmi további gyártási stb. adat. (Legalábbis 2009-ben.)


Érdekességképpen:
Egyébként a pilóták sem tudták milyen típusokat kapnak, D-9-et vagy esetleg 12/13-at...
Pl.:
1. Ernst Schröder, II./JG 300. Állítólag 1945. elején (jan. - ápr között) szólt neki a technikusa, hogy az új gépek amit kaptak nem mind D-9 hanem D-12 is van közötte. (1-2 db.)
2. 'Sárga 10'-es D-13-as (836 017) „légiharcai” egy Hawker Tempest-el. (Husum, 25. Juni 1945)

Az üres tömeg általában az üzemanyag, kenőanyag, személyzet és hasznos teher (lőszer, függesztett fegyverzet) nélküli tömeg. Az adott esetben azonban nem a tömeg az egyetlen probléma, a torpedóvetésre használt gépeknél a futómű és általában a farokrész is át van alakítva (a későbbi F-8/U-2 és U-3 esetén a Ta-152 farokrészét aplikálták rá például), illetve a dedikált torpedóvető gépeknél még külön TSA 2A célzóberendezéssel is el volt látva a pilóta a torpedóvetéshez.

A repülőgépeknél az üres súly mint jelent, üzemanyag, lőszerek, pilóta nélkül ?
Mert ha igen akkor kb 1350kg-ból levonjuk a 812kg akkor marad 538 kg amibe belekkel férnie a fent említett dolgoknak.
Fw.190D-10(13)

----------------------------
Egy magyaros nevű "drón gyár" http://zala.aero/

Teljesen igazad van, rosszul fogalmaztam. A lényeg, hogy az R-14 átalakításra egyetlen egy példa sem volt. A Dora-kat amúgy is ritkán vetették be ilyen feladatkörbe (én legalábbis nem tudok róla, de lehet, csak én vagyok alulművelt ebben a témában), a Jabo-knál volt ez feladatkör (FW-190A és F, és a hosszú távú G változatok, de utóbbiak sem hordoztak soha torpedót már egyébként).

A D-12-esek sorozatgyártása félbemaradt, leginkább az Mk.108 hiánya miatt, és helyette az Mk.151/20-asokkal szerelt D-13-asokra tértek át. Emiatt sem esélyes, hogy R14-est bevetettek volna.

Ami még esetleg előfordulhat, hogy valamelyik öszvér-gépről kerülne elő fotó. Ezek ugye olyan gépek, amelyek sérült gépekből lettek összekukázva, pl. FW-190A törzs FW-190D szárnnyal és farokkal. Ám ezt is kétlem, mert a Dora-k már csak 1943 második felében jelentek meg, és szinte kizárólag bombázók ellen vetették be őket, max. pár földi csapásmérést hajtottak végre, elkeseredetten 1944-ben, de tenger fölé nem nagyon repültek ki. Vagyis egy Dora-törzsű öszvér torpedóval ismét kevéssé valószínű ekkor már...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.02.14. 14:26:42

Én úgy tudtam a Rüstsatz változatoknak pont az a lényege, hogy azokat nem gyártják, hanem átalakítják. Úgy értem azok a kisebb módosítások, mert az Umbau-kat sem feltétlen gyártják, de mindenképpen komolyabb beavatkozások.

Gondolom amolyan rutin eljárás volt akkoriban, hogy az új fejlesztéseket egyből megtervezek papíron több feladatkörre.

Amennyire én tudom, a D-12-ből összesen mindössze három proto példány repült, a sorozatgyártása megkezdődött, majd fel is függesztették a D-13 érdekében. A D-12/R-14-ből egyetlen egyet sem gyártottak tudomásom szerint.

A Fw 190 D-12/R-14 verzió lett volna ilyen. Állítólag a JG 2-nél vetették be a kevés elkészült példányt, de mint birodalmi védővadász.

Szigorúan saját vélemény, de szerintem ilyen egyszerűen nem létezett. A D-széria elég későn érkezett, és amennyire én látom a forrásokat, sose került alkalmazásba tengeri célok ellen. Erre voltak dedikált változatok a korai időszakban a FW-190A-5/U14, majd az FW-190F-8/U2 és /U3, majd /R14 követte őket. Sehol nem találtam információt arra, hogy a Dora-k hasa alá légitorpedót szereltek volna.

@Ximix: Az LT F5 torpedók alváltozattól függően 725 és 812 kg közötti tömegűek voltak.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.02.14. 11:51:44

Apache Vs. Dragon: Who Would Win?
isteneeem ez komoly? <#guluszem1>

Hány kiló volt egy ilyen torpedó? A wiki szerint 1350kg-al játszhattak csak.

Csak az OF-462 HE gránát közös mind a két lövegnél.

Nekem úgy rémlik, hogy Gvozgyikákat azért használnak még ott is, az is 122 mm-es. Mondjuk nem tudom, hogy ettől függetlenül csereszabatos-e a két lőszer.

Sajnos nemde köszönöm ,a "D" (hosszú orrú) lenne a jó.

Bocs:

http://i9.photobucket.com/albums/a58/luftwaffe_109/torp.jpg

Ez az?

Látott már valamelyiktek fotót torpedóvető "D" fókáról?
Makettben látványos,de fotót még nem találtam.

Amennyiben van hozzá páncéltörő lőszer az alabbi három típusból: BR-471, BR-471B. BR-471D (úgysincsen), akkor teszten van. Ezek a lövedékek típustól függően át tudtak ütni 140 mm-es 90°-os homogén acélt 1-2 km-ről. Pl egy M1 Abrams testének az oldalpáncélzata állítólag 40-140 mm-nyi RHA. Az orosz MBT-ket még könnyebben, mint a nyugatiakat.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.02.13. 16:06:15

Elméleti esély természetesen van. Harctéri esély viszont közel a zéróhoz...

Itt is bele lehet nyúlni valamennyire, mert egy videón a két végállás között mozgetták, de csak rep előtti ellenőrzés céljából.

Feltételezem azt a JSZ-3-ast a fegyver fölény elérése végett mozdították el a helyi harcok idején, pl nagyon jó egy kezdődő városi kézifegyveres harcnál mint mozgó erőd, egy jól bevédett ellenséges pont megtámadásához még akkor is ha csak a gépfegyvere működik, de csata közben az első páncélelhárító rakéta megjelenésével ez az előny nagyon hamar elillan.

Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.02.13. 13:28:49